A Fidesz-média kikérte magának a Fidesz-médiázást, miközben az Origo főszerkesztője ismét a 888-nak írt, a Pesti Srácok újságírója pedig hosszú pályafutása alatt még nem tapasztalt ahhoz hasonlót, amit „Gulyás Marciék” és az ellenzék előadott hétfő este. Alternatív hírösszefoglalónk következik.
Karácsony Gergely lesz az MSZP végzete az Origo szerint
„A teljes szétesés és a parlamenten kívüli lét felé száguld az MSZP Karácsony Gergellyel, aki egyetlen új szavazót sem hozott a pártnak az elmúlt hónapokban. Sőt, az utóbbi hetekben a pártot sorozatban hagyják el a szavazói és a politikusai is. …
Karácsony Gergely rálépett a gyurcsányi és a botkai útra, már ami az MSZP-hez való viszonyulását illeti. A zuglói polgármester neves elődeihez hasonlóan nagy ütemben veri szét a szocialista tábort, és mindezt nem csak a pártból kiszivárgó hírek támasztják alá. Mind a párttagság, mind a szocialista szavazótábor roppant megosztott és elégedetlen újdonsült miniszterelnök-jelöltjükkel. Az elégedetlenség és a bizalmatlanság egyébként teljesen érhető, mivel Karácsony eddig mindegyik politikai közösséget elárulta, ahová éppen tartozott. Ráadásul a szocialisták azt is közelről látják, hogy Karácsony polgármestersége Zuglóban bizonytalanságot és zavaros pénzügyi botrányokat hozott.” (Origo: Lázong az MSZP: Karácsony Gergely elindította a megszűnés felé a pártot)
Bayer Zsolt Juhász Péterről a Magyar Időknek
„Az első és legfontosabb, hogy szegény Juhász Péter, aki most éppen a búsuló juhászt játssza – „Utószor látlak én, szivem szép tavasza! / Utószor szólt itten furulyám panasza; / Utószor ölellek, utószor csókollak, / Örökre elmegyek, örökre itt hagylak!” – így valahogy, csak a mi Juhászunk nem egy afféle szimpla kis juhász, holmi Kukorica Jancsi, de nem ám, ő mindeközben feldobja magát kicsike fűvel, és tejjel-mézzel folyó Kánaánt ígér a népnek, szóval ez a mi Juhászunk azonnal „Fidesz-médiázni” kezd.
Annyira szánalmasak vagytok már ezzel! Itt hivatalos iratokról van szó, amelyek kikerültek a Borshoz. Ez a történet innen kezdődik, a Fidesz-médiázás csak egy nyomorult műpolitikus első, utolsó és köztes reakciója. Ezeknek mindenről ez jut eszükbe, pontosabban az eszük helyébe.” (Magyar Idők: Búsuló Juhász)
Az Origo főszerkesztője a 888-nak a migránsokról és a francia iskolarendszerről
„Mintha nem lenne elég baja a francia közoktatásnak, a legújabb elmebetegséggel traktálja a francia oktatási minisztérium az országot. Elzavartak egy tanárt, mert a Bibliából olvasott fel részleteket. …
A (még egyszer: magát ateistának valló) tanár hiába bizonygatta, hogy szó sem volt vallási propagandáról, ő tiszteletben tartja a köztársaság világi követelményeit – egyszerűen csak érdekes történeteket olvasott fel a Bibliából. A védekezését nem fogadták el. …
A baloldali bukott miniszterből elnökké lett Macronnal elég barátságos L’Express címlapon foglalkozik a tűrhetetlen francia iskolarendszerrel. A toulouse-i Gallieni iskoláról írtak tízoldalas beszámolót. Hogy milyen borzalmas a helyzet, mutatja, hogy az újságírók legfeljebb abban reménykedtek, hogy azért találnak öt-hat olyan pedagógust, akik hajlandó névvel is nyilatkozni az elviselhetetlen körülményekről, esetleg hagyják magukat lefényképezni. Nem ötöt-hatot találtak. Hatvanat. Mert már úgy érzik, nincs vesztenivalójuk.” (888.hu: Kidobták a tanárt, mert a Bibliából olvasott fel részleteket)
A Pesti Srácok leváltaná az ellenzéket
„Ha nem szavaznak ránk, mehetünk vissza a balettbe ugrálni” – tegnap ez volt az egyetlen, amiben a demokratikus ellenzék képviselői azonnal közös platformra jutottak a Jobbik jelöltjével egy belvárosi fórumon. Nem derült ki, hogy az MSZP-nek, LMP-nek most éppen ki a szponzora, Juhász Péter kinek adja el magát, avagy ebbe is belezavarodik.
Bő húsz éve vagyok újságíró. Láttam politikust beszélni többet a kelleténél. Gyurcsány is megvolt, amint azt gyakorolta, hogy keze merre remegjen. … Vona Gábort is nézhettem már négy másodpercig őszintének. Szóval ismerjük a palettát.
De tegnap valóban meglepődtem. Az egyik belvárosi választókörzetben zajlott a „legesélyesebb ellenzéki jelöltet kiválasztó vita”. Gulyás Marci konferált. Sok hülyeséget csináltam már négy évtizedes fennállásom alatt, mégis, tartok tőle, hogy ennek a rendezvénynek a megtekintése volt az egyik legagyfárasztóbb döntés.” (Pesti Srácok: Váltsuk le az ellenzéket!)
A Lokál ügyesen összekombinálta a Juhász-ügyet a plakát-üggyel és Vona Gáborral
„Juhász Péter nőverési ügye nem ütötte meg az ellenzéki média ingerküszöbét, azonban nagyot megy a mai nap folyamán egy plakátvásárlási ügy, melyben azt állítják, hogy legutóbbi kampányával a Fidesz kijátszotta a törvényi szabályozást. Egy gond van csak: egy szó sem igaz az egészből. …
Még az sem menti a portált, hogy a Jobbik – kicsit elsietve a dolgot – kiadott egy közleményt, melyben szintén ezeket a butaságokat veti a Fidesz és a JCDecaux szemére. Nyilván leadták a drótot a baráti szerkesztőségből a friss munícióról. Ez a töltény azonban besült. Lehet, hogy Vona Gábornak kevesebbet kellene cukiskodnia, és többet foglalkozni a törvényekkel, ami egyébként országgyűlési képviselőként a feladata lenne.” (Lokál: Plakát ügy: A Fidesz betartotta a törvényeket)
Az MSZP és a Párbeszéd kezdeményezi vizsgálóbizottság felállítását. Emellett törvényjavaslatot is benyújtanak egy antikorrupciós ügyészség létrehozására. A Jobbiknál és az LMP-nél is azt mondták a Független Hírügynökségnek, hogy valószínűleg támogatni fogják a vizsgálóbizottság létrehozását.
Tiborcz István és Orbán Viktor
Karácsony Gergely, a két part miniszterelnök-jelöltje azt mondta: az Elios-botrány
az elmúlt 27 év egyik legsúlyosabb korrupciós ügye.
Szerinte olyan csalásról van szó, amelynél a szervezett bűnözés eszközeit alkalmazták, és amelyben a miniszterelnök egyik családtagja is érintett. Ahogy ugyanis már a brit Guardian is írja, az érintett időszakban a miniszterelnök veje, Tiborcz István volt a cég tulajdonosa.
Karácsony Gergely azt is mondta: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése is megerősíti, hogy szervezett akcióról van szó. Ahogy fogalmazott:
„Szeretném, ha kicsit ízlelgetnénk ezeket a szavakat: egyfelől szervezett bűnözés, másfelől pedig a miniszterelnök családja.”
Beszélt arról is, hogy „az egy kaptafán készült” helyi beszerzéseket nyilvánvalóan politikai támogatással végezték, még ki sem írták a pályázatot, a miniszterelnök veje már tárgyalt a azokról, Lázár János miniszter pedig büszke arra, hogy részt vett egy erről szóló egyeztetésen és mindezt az ügyészség a legnagyobb béketűréssel követte. Szerinte ezért Polt Péter alkalmatlan arra, hogy a magyar adófizetők pénze felett őrködjön.
Karácsony az antikorrupciós ügyészség létrehozását azzal indokolta, hogy meg kell szüntetni azt az állapotot, amelyben az európai adófizetők pénzéért senki nem felelős, és
senki nem érzi felelősségének a nyomozást.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, még ma megkeresik a többi parlamenti pártot azzal, hogy támogassák a vizsgálóbizottság aláírását. Ehhez negyven képviselő aláírása kell, vagyis, más pártok képviselőinek aláírására is szükségük van.
Az MSZP-nek ugyanis jelenleg 28 képviselője van a Parlamentben, ehhez hozzávehetjük még a független Szabó Tímeát. A szükséges 40 aláírás összejöhet, ha a 24 képviselővel rendelkező Jobbik támogatja a kezdeményezést, de akkor is, ha a 6 tagú LMP-frakció, valamint a többi 9 független (főleg DK-s) képviselő többsége aláírja.
Megkérdeztük az érintett pártokat, mi a véleményük. A DK-nál azt mondták, holnap döntenek a kérdésben. A Jobbiknál azt mondták: minden bizonnyal támogatni fogják a vizsgálóbizottság felállítását, ami azt is jelenti, hogy
ezzel meg is lesz a szükséges számú aláírás.
Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos is azt mondta a Független Hírügynökségnek: „hivatalos döntés ugyan még nincs, de nyilvánvaló”, hogy támogatják a kezdeményezést. Azt is mondta, hogy „sajnos ez csak jelképes”, hiszen egyetlen parlamenti vizsgálóbizottság sem tudott rendesen működni a Fidesz ellenállása miatt, viszont, „ha lesz egy új parlament, ahol lehet valódi munkát végezni, akkor az elsők között” kell ebben az ügyben a felelősséget vizsgálni.
…, hogy egyik helyen élünk és a másik helyen érzünk. Markó Béla, a legismertebb erdélyi magyar politikus, az RDMSZ egykori elnöke mondta ezt a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Arról is beszélt, hogy miben különbözik hozzáállása a magyarországi ellenzékhez, mint utódjának Kelemen Hunornak. Szerinte az erdélyiek nem a magyarországi támogatások növekedése miatt, hanem a kettős állampolgárság intézményétől kapott lendület miatt szavaznak majd a kormányoldalra.
A minap adott egy interjút az utódod, Kelemen Hunor, amelyben természetesen a téma az volt, hogy miként is kell értelmezni azt a mondatát, amelyet Karácsony Gergelynek és Molnár Gyulának mondott ottjártukkor. Ők ugyanis arról érdeklődtek: mit tehetnének, hogy az erdélyi emberek legalább megismerjék az MSZP gondolatait. Erre az volt a válasz, hogy semmit ne csináljanak, mert az erdélyi emberek pontosan tudják kire szavazzanak. Nagyot fordult-e az RMDSZ amióta nem te vagy az elnöke?
Az az igazság, hogy én nem szívesen kommentálom azt, hogy akár Kelemen Hunor, akár más RMDSZ vezető mit nyilatkozik, hiszen bárki láthatja, hogy valamivel egyetértek abból, ahogyan ma az RMDSZ politizál és van, amit másképpen gondolok. Ezúttal azt tudnám kommentálni, amit én magam nyilatkoztam az MSZP elnökének és miniszterelnök-jelöltjének látogatásáról. Ez valóban különbözik attól, amit Kelemen Hunor mondott erről. Ugyanis én úgy vélem, hogy akár az MSZP-ről legyen szó, akár éppen ellenzékben levő más politikai pártról, minél gyakrabban jelen kellene lenniük Erdélyben és általában a határon túli közösségekben. Vállalniuk kell azt is, hogy időnként meg nem értéssel vagy ellentmondással találkoznak. Ugyanakkor nekünk, erdélyieknek is az az érdekünk, hogy jöjjenek minél többen, minél gyakrabban. Próbálják megismerni azt, hogy mi van velünk, mit gondolunk a számunkra fontos megoldásokról. Komolyan úgy vélem, hogy nekünk egész Magyarország támogatására van szükségünk. Még akkor is, ha most egy nagy többséggel kormányzó párt, illetve koalíció igazgatja Magyarország ügyeit.
Ezzel cáfolod azt az állítást, hogy az erdélyi embereket már nem lehet befolyásolni?
Azt gondolom, hogy az erdélyi embereket lehet befolyásolni. Az más kérdés, hogy ezt nem kampányban kell megpróbálni, hanem itt kell lenni kampányok kívül is. Tagadhatatlan, hogy ebben a pillanatban, minden jel szerint az erdélyi magyarok túlnyomó többsége egy irányba fog szavazni.
Nekem a szavazással kapcsolatban sok dilemmám van. Azzal nem értek egyet, hogy a már megadott szavazati jogot valaki elvegye a határon túli magyaroktól. Ez érzelmileg is rendkívül negatív hatással lenne. Másrészt ezt mindenki úgy értelmezné, hogy szerzett jogot vennének el. Viszont kiindulásként azt gondoltam annak idején: sokkal alaposabban végig kellett volna gondolni, hogy akkor, amikor kettős állampolgároknak szavazati jogot adnak, az milyen természetű legyen. Most is azt gondolom: Erdélyből vagy Vajdaságból vagy a Felvidékről elég nehéz átlátni, hogy milyen Magyarországon a helyzet az egészségüggyel, az oktatással, a szociális problémákkal… Ezt még annyira sem tudják átlátni, mint azok, akik Magyarországról mentek el huzamosabb időre például Nyugatra. Tehát: egy olyasmibe beleszólni, amit nem látunk át, aminek a következményei minket nem érintenek, az meglehetősen problémás.
Ezzel összefüggésben, Gyurcsány Ferenc aláírásgyűjtési akciója még ösztönzőleg is hathat az erdélyiekre?
A Demokratikus Koalíció akciója nem ez erdélyieket célozza, hanem a magyarországiakat. De azt sem hiszem, hogy ez különösebben hatna a részvételre. Vagyis, hogy kiváltana egy olyan ellenkezést, ami aztán megnöveli a részvételt.
Én azon gondolkodtam volna és jártam volna körbe: a kettős állampolgárok esetében, hogyan lehet megoldani, hogy az őket érintő kérdésekről mondhassanak véleményt. Például arról, amit nemzetpolitikának nevezünk, vagy Magyarország szomszédságpolitikájáról, illetve a határon túli közösségekhez való viszonyulásáról, támogatásáról.
Annak idején voltak ilyen ötletek.
Még ha válaszolnál arra a kérdésre is, hogy az RMDSZ sokkal közelebb húzódott-e a magyar kormánypártokhoz, mint a te idődben és nem középre?
Ha ironikusan akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy most pontosan nem tudom, hol van ez a mértani közép Magyarországon. Ha az ellenzék és kormány közti választóvonalat nézem, az egy képzeletbeli skálának a nem közepén van, ahogy az egy kiegyensúlyozott politikai életben szokott lenni. Valószínűleg ezért is nehéz egyeseknek ezt a közepet eltalálni.
Sokszor nyilatkoztam, hogy nekünk nem egyforma távolságra, hanem igazság szerint, egyforma közelségre kell lennünk minden magyar demokratikus párthoz.
Tehát keresni kell a minél közelebbi viszonyt nemcsak a kormánypártokkal, hanem a mindenkori ellenzékkel is. Viszont azt is mondtam, hogy ugyanakkor ez nem ideológiai kérdés. A mindenkori magyar kormánnyal, akár jobboldali, akár baloldali szoros kapcsolatot építsünk.
De most nem ez van…
A kormányoldallal a jelen pillanatban szoros a kapcsolat, viszont az RMDSZ-nek egyfajta tartózkodó viszonya van az ellenzékhez, ami, szerintem, nem jó. Az ellenzékkel is folyamatos párbeszédet kellene építeni. Már csak azért is, mert, ha mi támogatást várunk a számunkra fontos megoldásokhoz, akkor nekünk minden lehetőséget ki kell használni.
Kétségtelen, hogy a Magyarországról jövő támogatás oktatási, kulturális intézményeinknek vagy akár az egyházaknak, az kormánydöntés függő. De legalább ennyire fontos nekünk, hogy bárhol, Brüsszelben, Washingtonban, bármilyen nemzetközi fórumon – és még akkor is ha ez egy aprólékos, hosszútávú munka – bárki felszólalhasson az érdekünkben. Ilyen értelemben az ellenzéki pártoknak is van módjuk megszólalni ezeken a fórumokon. Vagy akár az Európai Parlamentben vagy a testvérpártjaikkal kiépített kapcsolatok során, a nemzetközi pártszövetségekben.
Ezeket a lehetőségeket nem pazarolhatjuk el.
A nagy gondom nekem az, hogy Magyarországnak jelen pillanatban Brüsszelben vagy Washingtonban nincs szava. Vagy kellő tekintélye.
Ennek az ellenkezője jön le a magyar állami médiából. És ha az erdélyiek többsége ezeken keresztül értesül az anyaországi folyamatokról, akkor ennek lesz-e hatása az áprilisi szavazáskor?
A szavazásra inkább az van hatással, hogy a kettős állampolgárságot a jelenlegi kormány tette lehetővé és a határon túliak úgy értékelik, hogy kaptak valami számukra rendkívül fontosat a kormányoldaltól. Ráadásul a határon túlra szánt pénzbeli támogatás nagyságrenddel növekedett az előző időszakhoz képest. Ezzel kapcsolatban sok mindent el lehet mondani, ki, hogyan mérlegeli hová kell támogatást adni, hova nem. Kik azok, aki ezt eldöntik.
Talán nem véletlen, hogy két határon túli régióba, Erdélybe és Vajdaságba jut el a legtöbb pénz. Az ottani magyar szervezetekkel (RMDSZ, VMSZ) a legközelebbi a kapcsolata a magyar kormánynak. Egy publicista erről azt írta: lóvé, szavazat. Erről mi a véleményed?
Tudni kell, hogy most olyanról beszélünk, amiről nekem van egy általános véleményem, rálátásom, de vajmi kevés részletét ismerem. Évek óta ilyen kérdésekkel nem foglalkozom. Amikor majdnem hét évvel ezelőtt átadtam az RMDSZ vezetését, akkor a politikából is kiléptem, ha nem is egyszerre. Tagadhatatlan, hogy ez akkor egy illúzió volt, mármint, hogy ez engem többé nem fog érdekelni. Ez máig nincs így, máig is megszólalok, időnként beleszólok. De nem tartok arra igényt, hogy én tudjam mennyi pénz kerül Magyarországról Nagyváradra vagy Csíkszeredába. Vagy mennyit kap az egyik intézmény vagy másik.
Én nem tudom, hogy ez ebben a pillanatban szavazatvásárlásról szólna. Hosszútávon lehet. Ma még kitart, ismétlem, az a lendület, amelyet a kettős állampolgárság felvételekor kaptak nagyon sokan és amely szavazásra készteti őket. Lehet, hogy hosszú távon szavazatokban is megtérül ez a nagymértékű támogatás. 2018-ban még nem ezen múlnak a határon túli arányok.
Most is megvan az a dilemma, amely a kilencvenes években merült fel. Hogy mit támogat Magyarország? Az erdélyi magyarok szülőföldön való boldogulását vagy pedig ahhoz járul hozzá, hogy fokozatosan kitelepüljenek, máshol képzeljék el a fiatalok a jövőjüket. Ez egy nagyon kemény dilemma és minden azon múlik, hogy mi milyen válaszokat adunk erre otthon, milyen válaszokat ad Magyarország és milyen válaszok lesznek erre Európában. Ezt a nagy összegű támogatást is ilyen szempontból kellene vizsgálni: hogy mihez járul hozzá.
A kérdésed feltevéséből úgy tűnik, hogy te maximálisan azt preferálod, hogy a pénzek úgy érkezzenek, hogy a helyi életet javítsák és oda kössék az embereket, miközben a rendszer nem ezt támogatja.
Egyre ritkábban hangzik el, hogy a szülőföldön való boldogulás, maradás. Habár a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumán mintha ez hangsúlyosan szóba került volna. Ennek örülök, még ha ez valószínűleg csak egy deklaratív kijelentés. Még mindig bízom benne, hogy ismét felerősödnek a hangok a szülőföldön maradás mellett.
Hogyan lehetne összehasonlítani a romániai és a magyarországi politikai helyzetet?
Magyarországon van egy kényelmes többség már évek óta és ez a többség napok alatt alkotmányt tud módosítani, sarkalatos törvényeket tud módosítani, gond nélkül. Ezzel szemben Romániában, ahol a sarkalatos törvények megváltoztatásához nem is kell kétharmad és ugyanolyan kényelmes többsége van a kormánypártoknak, 2016 ősze óta, amióta hatalmon vannak, még egy szál módosítás sem történt másfél éve például az igazságügyi törvényen. Nekem az a javaslatom, hogy ne irigyeljük egymást.
Az erdélyi emberek, akik elmennek szavazni beveszik ezt a Soros-Kampányt?
Hát hallani már itt-ott sorosozást. Nem úgy, mint Magyarországon, de hallani. Ha mást nem, akkor élcként. Nem gondolom azt, hogy ezt úgy fogják fel mint Magyarországon, de valamennyire hatott is. Ma már sok erdélyi ember a magyarországi politikai életre figyel. Ami jó is, rossz is. Ez annak a kérdésnek a függvénye, hogy hova integrálódni. Persze, elsősorban nem integrálódni kell, hanem önállóan élni, de ehhez kell egyfajta integráció is. Az erdélyiek figyelik azt, hogy Bukarestben mi történik, nagyon sokan inkább azt tudják, hogy Magyarországon mi történik a politikában. Vagy, hogy Soros-kampány. Most nem azokról beszélek, aki utazott Magyarországon és látta ezeket az óriásplakátokat, hanem azokról, akik otthon vannak és nézik a televíziót és onnan is megkapják ugyanezt a propagandát. Na most, élni az egyik országban és a másik ország közérzetét magadénak vállalni, ez egy tudathasadásos állapot. Én a nemzetegyesítést nem így képzelem el: hogy egyik helyen élünk és a másik helyen érzünk.
Az egész gyűlöletkampánynak a primitívsége egy másik kérdés.
Az együttműködéssel elérhető kormányváltásról beszéltek az MSZP kampánynyitóján felszólaló politikusok. A legerősebben Kunhalmi Ágnes bírálta a kormányt, Karácsonyi Gergely, a Párbeszédtől igazolt miniszterelnök-jelölt inkább a jövőről beszélt. A szociális demokrácia koncepcióját fejtette ki beszédében, amelyet az MSZP-Párbeszéd-MLP választási együttműködés elfogadása után tartott.
Hiller István választmányi elnök arról beszélt, hogy lesz új magyar köztársaság. Hangsúlyozta, hogy örül, hogy egymásra találtak a Párbeszéddel és Karácsony Gergellyel, és jelen vannak a Liberálisok is, hiszen együtt alkotják a változás közösségét. Az MSZP programjáról azt mondta, hogy az a szociális demokrácia programja, míg a Fidesz illiberális felfogása csak megosztja a társadalmat.
Utána Kunhalmi Ágnes következett, aki sokkal keményebben beszélt. Azzal kezdte, hogy sorsdöntő a szocialisták, a magyar baloldal és az ország számára is a mostani kongresszus. Szerinte már négy évvel ezelőtt is kormányváltást akart az ország, és egyértelmű, hogy a Fidesz nem a nép akaratából kormányoz. „Ez egy beteg helyzet” – mondta Kunhalmi arra, hogy a Fidesz szerinte elcsalt választáson nyert, és úgy bontja le a demokráciát. Hangsúlyozta, hogy az egyetlen gyógyír erre, ha az emberek áprilisban elmennek szavazni. Hozzátette, hogy a magyar demokrata szavazók egész Európáért is felelősséggel tartoznak, mert meg kell állítani ez előre törő szélsőjobboldali és újjobboldali erőket.
Orbán saját választóit is becsapta, egyszerűen hülyének nézte a magyarokat
– mondta Kunhalmi. Arról is beszélt, hogy büszke az MSZP-re, amiért felismerte, hogy változnia kell, és meghozta a nehéz döntéseket az együttműködés szükségességéről is.
Kunhalmi először elfelejtette felkonferálni az őt követő Molnár Gyulát, majd visszatért a mikrofonhoz, és közölte, hogy a csapatkapitány következik. Az MSZP elnöke a beszédet azzal kezdte, hogy ebben a teremben alakult meg a szocialista párt, most pedig újabb történelmi tettként egy új szocialista párt megszületését jelenti be, amely a Párbeszéddel kiegészülve képes legyőzni a Fideszt.
„Érdekházasságnak indult, de kezd alakulni a kémia”
– mondta az együttműködésről. Szerinte az MSZP és a Párbeszéd összefogása „a tradíció és az innováció házassága”.
Azt mondta, hogy három ok miatt optimista az április választásokkal kapcsolatban. Az első az, hogy a fontos időközi választásokon meg lehetett verni a Fideszt, a második pedig, hogy a felmérések szerint a változást akarók többen vannak, csak még nem tudják, hogy mihez csatlakozzanak. De mától ezt is tudhatják, mert létrejött a változás szövetsége – mondta Molnár Gyula. Harmadik okként azt említette, hogy most már a Fidesz szavazói is tudják, hogy a kormánynak csak önmaga fontos.
„Egy esélyünk van, ha mi magunk elhisszük, és el tudjuk hitetni, hogy meg lehet ezt a választást nyerni”
-mondta a jelenlévőknek. Ők vagy mi – szerinte ez a választás tétje, és ez nem a jobboldali és baloldali szavazókat jelenti, hanem a Fidesz kormányzása alatt gyarapodó elitet, és az egyre rosszabbul járó többieket, akiknek az MSZP, Párbeszéd, LMP összefogása jelenti a megoldást.
Molnár Gyula után a miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely mondott egy nagyon magabiztos beszédet. Azzal kezdte, hogy büszke arra, hogy itt lehet, és közösen elindítják a változást. Végre a magyarok azt a Magyarországot kaphatják, amit régóta megérdemelnek – mondta. Arról beszélt, hogy sokan akarnak változást, de félnek attól, hogy ez nem fog bekövetkezni, mert azt „károgják” nekik, hogy nincs valódi alternatíva. Pedig igazából valódi kormánya nincs az országnak, hiszen ők azzal vannak elfoglalva, hogy visszaéljenek a hatalommal. „Az a rendszer, amiben most érünk, szocializmus a fideszeseknek, kapitalizmus mindenki másnak” – mondta.
Április 8-a kormányváltás és rendszerváltást lesz, de végre nem csak nemet mondhatnak a magyarok, hanem igent is valamire: ez pedig a szociális demokrácia Karácsony szerint. Ezután részletezte a szociális demokrácia programját az oktatás, az egészségügy és a társadalmi igazságosság szempontjából. Karácsony szerint a változást ott kell elkezdeni, hogy meg kell változtatni a politikát. Emlékeztetett, hogy Göncz Árpád születésnapja van, és példaként állította a volt köztársasági elnök mondatát: azokat akarom szolgálni, akiknek nincs szolgájuk.
„Itt vagyok, készen állok, azt kérem, hogy gyertek velem, és változtassuk meg közösen Magyarországot”
– mondta. Hozzátette még, hogy büszke arra, hogy az MSZP pirosa és a Párbeszéd zöldje összeért, de még valami hiányzik: a fehéret, a tiszta lapot a változást akarók képviselik, őket kell megszólítani. Karácsony Gergely, aki egyre jobban belelendült, a beszéd végén felállította a kongresszust, és a Talpra magyar első két sorát szavaltatta el velük, hogy ezzel üzenjenek a választóknak. Végül pedig egy csapat dobos ütemes zenéje mellett a színpadra szólította a többi vezető politikust is, akik úgy ünnepeltek, mintha legalábbis már megnyerték volna a választást.
„Ha az ellenzéki pártok a kormány megbuktatása helyett egymás szavazóinak elcsábítására törekszenek, akkor annak súlyos választási vereség lesz a következménye”- nyilatkozta két hónappal ezelőtt a Független Hírügynökségnek Tarjányi Péter. A Magyar Progresszív Mozgalom vezetője – akit egyébként leginkább biztonsági szakértőként ismer a hazai közvélemény – azt is megígérte szerkesztőségünknek, hogy ha az ellenzéki pártok között nem lesz választási együttműködés, akkor elmondja, hogy ez kinek a felelőssége.
Ki a felelős azért, mert az ellenzéki pártok között még ma is csak részleges együttműködés van?
Elmondom azonnal, de előtte lépjünk egyet hátra. A szocialista párt vezetése 2016 elején felkért arra, hogy másokkal együtt vegyek rész a kormányváltás előkészítésében.
Ki kérte fel?
Személyesen a pártelnök, Tóbiás József.
Önt biztonsági szakértőként és vállalkozóként ismeri a közvélemény. Hogy jutott a szocialista pártelnök eszébe?
Titok volt eddig, de valójában már a 2002-es, és a 2006-os kampánycsapatban is részt vettem. Két győztes választás háttérembereként elsősorban szervezésben, illetve a hazai és külföldi kapcsolatok építésében vettem részt.
Most mi volt a feladata?
Elsősorban az ellenzék állapotát kellett alaposan feltérképezni, beleértve a Jobbik néppártosodási törekvéseit. Ezen kívül igyekeztünk megvalósítani a baloldal teljes mozgósítását, természetesen a bizonytalanok választási hajlandóságának növelésével. Végül igyekeztünk kapcsolatot keresni a civilszféra, a nagyvállalkozók, a szakszervezetek és külföldi szakmai szervezetek képviselőivel.
Tehát lényegében új politikai stratégia körvonalait kellett kialakítani?
Így van, de ez egyáltalán nem volt könnyű. Gondoljon bele: a korábbi választási kampányokban Kovács László segítségével szinte minden hivatalban lévő külpolitikust könnyűszerrel elértünk. Egy éve viszont még az is komoly nehézséget okozott, hogy némely európai ország külügyminisztériumában egyáltalán fogadják a telefonhívásunkat. Illetve már az is gondot jelentett, hogy valóban komoly szakértőket nyerjünk meg a pártnak, ugyanis a vezérkar szerette volna elkerülni az addig foglalkoztatott, de már belterjessé váló, ámbár divatos politikai tanácsadókat. Ugyanis a kormányváltáshoz, az orbáni rendszer megdöntéséhez elengedhetetlenül szükséges a kelet- és közép-európai folyamatokat tisztán látni. Tehát ütőképes külföldi szakértőket igyekeztünk találni.
Ma már tudhatjuk, hogy a német szociáldemokraták szakértőjét szerződtették. Gondolom, csodát vártak tőle…
Szó sincs róla, magunkat kellett kitalálni: a programunkat, és azt, hogy miért szavazzon ránk a magyar választó. Nem akartunk egy Fideszre reagáló pártot, hanem egy kezdeményező politika alapvonalait akartunk kidolgozni, amely hitelesen képes elmondani, hogy mit akar kezdeni Magyarországgal. A munka jórészét 2016 őszéig elkezdtük, ha nem is fejeztük be. Viszont megtaláltuk azokat a pártbeli szereplőket, valamint gazdasági és politikai elemzőket, akik a feladatokat tőlünk majd átvehetik.
Kívülről viszont azt látta a laikus, hogy az MSZP már megint nem készül fel a választásokra. Maradtak a régi szereplők, s komoly mondanivalójuk sincs a választók számára.
Ez nem volt igaz, mert piszkosul készültünk. Az elvégzett munka eredményét, és az új szereplőket is bemutattuk.
Kik voltak az új szereplők?
Neveket nem akarok mondani. Egyébként 2016-ban Kötcsén Gyurcsány Ferencet beavattuk a tervekbe, s az ex-miniszterelnök megértette, hogy itt komoly munkát végeztünk. Ne felejtse el, hogy akkor már Molnár Gyula volt a pártelnök, Tóth Bertalan a frakcióvezető, tehát az operatív vezetők körében szinte teljes generációváltás volt.
Viszont továbbra sem vették fel a világ külügyminisztériumaiban a telefonjaikat, mert Kovács Lászlót kihagyták a vezérkarból. Miért kellett a jól teljesítő, idősebb generációt háttérbe lökni?
„Az új seprő jól söpör” – elve működött, nyilván személyi ügyekben a párt fiatalított, és szerette volna a múltat lezárni. Ezen kívül a szocialista párt fiatal vezetői túlságosan meg akartak felelni a médiának, s igyekeztek elvenni még a lehetőségét is az előforduló kommunistázásnak. De személyeskedéseket, gyűlöletet nem tapasztaltam, kétségtelen több hadra fogható, tehetséges ember is eltűnt.
Ez akkoriban volt, amikor kiszivárgott, hogy Lattmann Tamás lenne a párt miniszterelnök-jelöltje?
Igen, 2016 novemberéről van szó, amikor a háttérben erről megindultak az egyeztetések.
De ez még mind a legnagyobb titokban történt?
Nem véletlenül, hiszen a Fidesz információgyűjtő rendszere hatékony. Ha kiszivárog, hogy valaki fontos tisztséget tölt majd be, akkor azonnal célkeresztbe kerül, és karaktergyilkosság áldozatává válik, mielőtt még kulcspozícióba kerülne. Ezért szükséges a katonás fegyelem, ami tőlem nem áll távol. Fegyelem nélkül nem lehet kampányt irányítani, fegyelem nélkül győzni sem lehet.
A szocialista párt vezérkara tehát tudta, hogy Lattmann Tamás lenne a miniszterelnök-jelölt?
Természetesen, s senki nem is cáfolta, sem Hiller István, sem Molnár Zsolt.
Viszont Molnár Gyula, tehát az MSZP elnöke a leghatározottabban cáfolta!
Igen, de ő Hiesz György esetében is furcsán viselkedett!
Ő volt a legjobb gyöngyösi jelölt, aki kilépett az MSZP-ből, miután kijelentette, hogy a párt elnöke hazudik.
Pontosan. A váratlan fordulat egyébként 2016 decemberében kezdődött a szocialista pártban. Senki nem értett semmit, ugyanis minden addigi megbeszéléssel ellentétes döntés született. Legalábbis mi, akik a háttérben a pártot szerveztük semmit nem tudtunk. Ugyanis a legnagyobb meglepetésünkre megjelent Botka László. Az addigi jelölt, Lattmann eltűnt, a helyén megjelent Botka. Nem hittünk a szemünknek.
Utána mondta a párt vezérkara, hogy nekik sokkal jobb jelölt Botka László, de legyünk nyugodtak, hisz amit koncepcióként kidolgoztunk, – egységes ellenzék, együtt a szakszervezetekkel, civilekkel, pártokkal – lényegében ezt fogja végrehajtani Botka László is. Mit tehettünk, elfogadtuk, hiszen a párt elnöke, Molnár Gyula mondta.
De a jelek szerint semmi nem úgy lett, ahogy ígérték?
Semmi, de semmi. Botka Laci mindent csinált, csak azt nem, amit addig kidolgoztunk. Egy idő után megjelent az addigival élesen ellentétes új koncepcióval, amelynek használhatatlanságát a közvélemény kutatási adatok folyamatosan jelezték.
Emlékezhettünk, hogy Botka gyorsan leárulózta Molnár Zsoltot, illetve kifejtette, hogy a szocialista párt vezetése nem akarja leváltani a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, hanem együttműködik vele, s hatalomban kívánja tartani. Jelöltként Botka ezt nyilván komolyan gondolta, hisz emellett mindvégig kitartott.
A baloldali pártoknak van egy jellemzője, de sajnos ez már Lenin óta így van. Vagyis a belső ellenzék megsemmisítése mindig magasabb prioritású, mint a külső ellenféllel való leszámolás.
Magyarán, amikor Botkán az addig kidolgozott stratégiát kérték számon, s a szemére vetették, hogy a miniszterelnök-jelölti programja csak ellentéteket szült, mindenki szembefordult mindenkivel. Mikor ezt a szemére vetették, akkor kezdett el árulót kiáltani. Ahogy a kommunista pártok több évtizedes történelmében annyiszor, most is a belső ellenséggel kívánt leszámolni, mint egy ősbolsevik.
Mikor ez megtörtént, akkor önök, akik a háttérben az addig programokon dolgoztak, Botka László ellen fordultak, ezért akarták őt megpuccsolni?
Nem, szó sem volt arról, hogy mi Botka ellen fordultunk.
Pedig azt hirdették, hogy Botka jelölése árt az MSZP-nek, ezért el kéne távolítani. Ez nem puccs?
De ezt nem mi mondtuk…
Hanem?
Ezt Molnár Gyula mondta.
Az elnök?
Amikor már komoly gond volt a közvélemény kutatási adatokkal, akkor azt kérte, hogy térjünk vissza az eredeti tervhez, keressünk párton felüli civil jelölteket. Kezdjünk erről gondolkodni.
Ez mikor történt?
2017 augusztus végén kellett ismét teljes hátraarcot csinálnunk. Immár másodszor. Azt kell tehát mondanom, hogy a pártvezetés következetlensége vezetett a hibákhoz. Bizonyos szociopata jegyekről beszélek, tudniillik rájuk jellemző, hogy saját szabályukat sem tartják be. Ez vezetett oda, hogy nem sikerült megfelelő módon felkészülni a választásokra.
Ezt pedig Molnár Gyulának tulajdonítja?
Igen. Gondolja meg: Gyurcsány Ferenc először azt mondja, hogy induljanak közös listán, mert azt tapasztalja, hogy egy alapos, tervszerű, következetes munka folyik az MSZP-ben. Aztán kiderül, hogy a hirtelen és váratlanul jelöltté váló Botka a DK elnökét ki akarja átkozni, hadat üzen neki. Akkor hangzott el ugyanis, hogy „Gyurcsánnyal semmiképp”. Ilyen pálfordulás után persze, hogy nem akar a szocialistákkal megállapodni.
Ugyanezt a játékot játszotta a szocialista elnökség a gyöngyösi képviselő-jelölt, Hiesz György esetében is. Azt mondták neki, hogy van egy nagyobb ívű politikai játszma, ami fontosabb a pártnak. Mire a térség legesélyesebb jelöltje, aki a hatalomban lévő polgármester is, kilép a pártból. Ez a totális szétesés!
Gyurcsány Ferenc pedig nyilván azt mondja, hogy ez a fajta következetlen politizálás nem vezet eredményre, s elkezdte a saját útját járnia szocialista párt nélkül. Ebbe sajnos belefér az is, hogy az MSZP bénázása miatt saját, jól felfogott politikai érdekeit képviseli.
Ez lenne az ok, ami miatt a Demokrata Koalíció és az MSZP nem együtt indul, ez lenne a magyarázata, hogy nincs közös listán az ellenzék?
Igen, szerintem komoly hiba, hogy a programot az MSZP nem következetesen hajtotta végre, hanem cikk cakkban. Belső, kisstílű játszmák zajlottak a pártban, amelyek kizárólag a pozíciószerzést szolgálták. Lásd a Fodor Gábor – Hiesz György sztori.
Nagyon bosszantja, most beszélünk róla harmadszor!
Igen, mert ez a tünet, ami a szocialista párt betegségét jelzi. Ugyanis a pártelnök, ahogy hallom Fodor Gábornak ígérte a gyöngyösi körzetet, amit azóta elfelejtett, mint ahogy korábban pedig azt is letagadta, hogy Lattmann Tamással a miniszterelnökségről tárgyalt. Aki persze bement a televízióba és elmondta az igazat. Én tulajdonképp ekkor rágtam be, a „katona agyam” ezt már nem bírta tovább, mert így nem lehet politizálni.
Molnár Gyulát a szocialista párt vezérkara nem szembesítette a következetlenséggel?
Ezt már nem tudom.
De önök próbálták rávenni akár a DK, akár az Együtt, akár az LMP vezetőit, hogy lépjenek közös listára a baloldal többi pártjával?
Nézze, mi nem tudunk az MSZP helyett pártokkal tárgyalni. Ráadásul Botka elég ridegen kezelte az említett politikai szervezeteket. Mi ennek ellenére elkezdtünk civil jelölteket keresni. Felröppentek újabb nevek, például, Balázs Péteré.
Az egykori külügyminiszter a Magyar Progresszív Mozgalom jelöltje volt?
Mi is támogattuk.
Emlékszem, Balázs Péter azt mondta, hogy őt a szocialisták nem kérték fel…
Igen, mert miközben mindenki támogatta volna a szocialista pártban, alapbeszélgetések nem kezdődtek vele. Fel kellett volna gyorsítani a tárgyalást, ehelyett semmi nem történt. Ezt a mai napig nem értem. Ez a káosz eredménye, ami a nyilvánosságban is megjelent. Eközben le is árulózták egymást. Ez alapvetően elriasztott mindenkit.
Önök pártok felett álló civil jelöltet akartak, ergo más pártok vezetője szóba sem kerülhetett. Vagyis nem támogatták volna Karácsony Gergelyt?
MTI Fotó: Bruzák Noémi
De támogatjuk, mert Karácsony Gergely és Kunhalmi Ágnes személyében két kifejezetten erős jelöltje van a szocialista pártnak. Két jó arc, tehetséges politikus. De szeretném jelezni: ezt hamarabb is meg lehetett volna lépni. Ha a folyamatokat elindítjuk egy évvel ezelőtt, s nem tesszük meg a Botka kitérőt, akkor valószínű, hogy nem így néznének ki a közvélemény-kutatási adatok. A szavazókat ugyanis fel kell keresni, fotelből nem lehet választást nyerni.
Viszont ha mérleget készítünk, akkor a Magyar Progresszív Mozgalom megbuktatta Botka Lászlót, más nem csináltak.
Nem mi buktattuk meg, Botka László magát buktatta meg. Laci elszigetelődött. Kétségtelen, mi mondtuk ki, hogy vele semmire sem megyünk. Az elnök, Molnár Gyula pedig jelezte, hogy vissza kell térni az eredeti tervhez. Mi azonnal elkezdtünk dolgozni, mert ha marad minden a régiben, akkor az MSZP már 3 százalékon lenne.
Januárban jelentették be, hogy az ön által létrehozott mozgalom megszűnt, de január 15-én önt elítélték. Egy 2010-es bűncselekményért első fokon két évet kapott öt évre felfüggesztve, és 440 millió megfizetésére kötelezték. Az ítélet nem jogerős. De nem ez az ítélet jelezte a mozgalom végét?
Dehogy. Várom a bírósági ítélet leiratát, amire reagálni fogok. Annyit tudni kell, hogy az elmúlt hét évben sok vizsgálaton átestem, mindenütt a javamra döntöttek. Úgy mentem el a tárgyalásra, hogy egyértelműen csak én nyerhetek, végre lezárul az ügy. Így utólag azt mondom, hogy joga van a bíróságnak a polgári perekben született bizonyítékokat figyelembe venni, vagy figyelmen kívül hagyni. Az esetemben nem vették figyelembe az én igazamat, tehát az ártatlanságomat alátámasztó bizonyítékokat. Ezt ma sajnos megteheti a bíró, de a per folytatódik.
Visszatérve, azt mondja, hogy a Magyar Progresszív Mozgalom nem ezért szűnt meg?
Nem, hisz elvégeztük a munkát, van egy miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely, van programja a szocialista pártnak, s számtalan összejövetelt szerveztünk az országban. Engem ennyi érdekel, már az első pillanatban jeleztem, hogy politikai szerepet nem akarok. Viszont elvégeztük a munkát. Most már csak az a feladatom, hogy izguljak az április 8-i választás eredménye miatt.
Elfogadta az MSZP kongresszusa a Párbeszéddel kötött megállapodását a 2018-as országgyűlési választásra: a két párt közösen indít képviselőjelölteket, közös országos listán indul, a miniszterelnök-jelölt pedig Karácsony Gergely. A Liberálisoktól Bősz Anett kapott helyet az MSZP-Párbeszéd országos listáján.
A Budapesti Kongresszusi Központban zajlik az MSZP listaállító és kampányindító kongresszusa, ahol 207 igen, 14 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Szövetség az igazságos Magyarországért című dokumentumot, amelyet Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Hiller István, az MSZP választmányának elnöke, valamint Karácsony Gergely és Szabó Timea, a Párbeszéd társelnöke írt alá.
A megállapodás szerint a Párbeszéd képviselőjelöltjei indulnak Budapest 1-es (V. kerület), 10-es (III. kerület), Hajdú-Bihar megye 5-ös (Hajdúszoboszló) és Fejér megye 3-as (Bicske) választókerületében. Az országos lista 1., 11., 19., 33., 44., 55., 66., 77., 88., 99. és 110. helyén is a Párbeszéd politikusai szerepelnek. A kongresszus az országos listát a megállapodásnál kevesebb, 164 igen, 42 nem szavazattal és 21 tartózkodással hagyta jóvá.
A két párt közös listáját értelemszerűen a miniszterelnök-jelölt,
a párbeszédes Karácsony Gergely vezeti, az első tízben rajta kívül MSZP-s politikusokat találunk.
Íme tehát az első tíz jelölt az országos listáról:
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke
Molnár Gyula, az MSZP elnöke
Hiller István, választmányi elnök
Kunhalmi Ágnes, budapesti elnök
Tóth Bertalan, parlamenti frakcióvezető
Gőgös Zoltán, elnökhelyettes
Tóbiás József volt pártelnök, pártigazgató
Mesterházy Attila volt pártelnök
Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke
Gurmai Zita volt európai parlamenti képviselő
A 11. helyen megint egy párbeszédes politikus, Tordai Bence áll, de Szabó Tímea, a párt másik társelnöke csak a 99.
A Magyar Liberális Párttól csak Bősz Anett ügyvivő kapott helyet az országos listán a 15. helyen.
Mivel még vannak üres helyek, elképzelhető, hogy Fodor Gábor pártelnök is rákerül majd, ebben azonban egyelőre nincs döntés. Fodor maga is azt mondta, nyitott kérdés, hogy kapnak-e még helyeket. Az MLP elnöke úgy fogalmazott, hogy a kongresszuson létrejött a „változás szövetsége, amelynek tagja a liberális párt is”, méghozzá befutónak tartott helyen. Hozzátette, tudják hogy egy ilyen helyzetben minden pártnak kell kompromisszumokat kötnie, és a Liberálisok azok, akik a legtöbb kompromisszumot kötötték.
A listát pénteken éjszakába nyúló vitán fogadta el az MSZP választmánya, és felhatalmazták Molnár Gyulát és Karácsony Gergelyt, hogy február 17-ig folytassanak tárgyalásokat a Liberális Párt vezetőivel az együttműködés lehetséges módjairól.
22:30 – Négy órás vita után az MSZP Választmánya elfogadta, hogy a Párbeszéddel közösen indulnak, azaz 10%-ot kell elérniük a Parlamentbe való bejutásukhoz. Az országos listán 11 helyet kap a Párbeszéd. Az első húsz helyből – mint azt már korábban megírtuk – az 1., a 11. és a 19. helyet.
A Választmány döntött az első tíz helyről: 1. Karácsony Gergely
2. Molnár Gyula
3. Hiller István
4. Kunhalmi Ágnes
5. Tóth Bertalan
6. Gőgös Zoltán
7. Tóbiás József
8. Mesterházy Attila
9. Molnár Zsolt
10. Gurmai Zita
A szavazólapon az első öt hely lesz látható. A szombati kongresszuson a fenti határozatot egyben terjesztik szavazásra a küldöttek elé.
A Választmány felhatalmazta Molnár Gyulát és Karácsony Gergelyt, hogy február 17-ig folytasson tárgyalásokat a Liberális Párt vezetőivel az együttműködés lehetséges módjairól.
Ajánlásként megfogalmazta a Választmány, hogy a 15. helyen Bősz Anett legyen a listán.
A Független Hírügynökség információi szerint a Liberális Párt vezetői jelenleg is tárgyalnak a kialakult helyzetről.
19:27 – Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt (MLP) ügyvivője a 15., befutó helyet kapja az MSZP országos listáján – értesült a Független Hírügynökség. A listán emellett három hely jut a PM-nek az első húsz között. Erről a szocialista párt Választmányának pénteki ülésén született döntés.
A döntést megelőzően felszólalhatott a liberálisok két vezetője, Bősz Anett és az elnökhelyettes Sermer Ádám.
Mint megírtuk, a gyöngyösi eset az élére állította az eddig rejtve tartott kérdést: mit is kezdjenek a szocialisták Fodor Gáborral. A liberálisok vezetője ezek szerint tehát nem kerül fel a szocialisták listájára.
Karácsony Gergely az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje vitára hívta ki Orbán Viktort. Azt mondta, hogyha Orbán Viktor nem áll ki vele vitázni, akkor az azt jelenti, hogy a miniszterelnök fél a valódi vitától és tovább akar hazudozni.
Karácsony Gergely ugyanúgy tudja, mint mindenki más ebben az országban, hogy Orbán Viktor nem fog vele – és mással sem – vitatkozni. A jelenlegi miniszterelnök utoljára 2006-ban vitázott, akkor Gyurcsány Ferenccel szemben látványosan alulmaradt.
Orbán azóta nem vitatkozik senkivel, interjút is csak baráti – értsd: kormányhoz közeli – mikrofonállványoknak ad. De még az ellenzéki politikusokkal is kerüli a kontaktust, ha a parlamentben mégis rákényszerül arra, hogy kérdésekre válaszoljon, viccelődéssel (boldog karácsonyt kívánok) vagy humorosnak szánt otrombasággal (szemöldökcsipesz) üti el a dolgot.
Könnyű lenne mindezt azzal elintézni, hogy Orbán Viktor fél a vitától. Nyilván ez is benne van a pakliban, hiszen a legutolsó vitáiból nem jött ki jól.
De inkább másról van szó.
Jelesül arról, hogy Orbán már nem is érti, miért kellene neki bárkivel is vitatkoznia. Ő Magyarország miniszterelnöke, és ha valakinek ez nem tetszik, az ő baja. Neki, mármint Orbánnak, amúgy nincs ellenére, ha a többiek vitatkoznak egymással, még tán örömét is leli abban, ha kihívói hajba kapnak. De őt kéretik ebből kihagyni.
Valljuk be, hogy Orbánnak a maga szempontjából igaza van. Egy vita – még ha netán jól is jönne ki belőle – nem hozna hasznot a konyhájára. Ezzel csak azt bizonyítaná, hogy vele lehet versenyezni, miközben ennek épp az ellenkezőjét szeretné sugallni a magyaroknak: hogy ő nem egyszerűen első az egyenlők között, hanem ő a Number One. És ameddig ő a miniszterelnök, és a Fidesz kormányoz, addig ez nem változik.
Karácsony Gergely azt javasolja, hogy hozzanak törvényt, amelyben előírják, hogy választások előtt a mindenkori miniszterelnök köteles legyen vitázni a legesélyesebb kihívójával.
Jó lenne, ha lenne ilyen törvény, de nem lesz. Persze, a legjobb az volna, ha a miniszterelnök-jelölti vitát nem törvénnyel szabályoznák, hanem minden valódi demokrata számára követendő hagyomány lenne: a politikusi tisztesség és rátermettség egyik fokmérője.
Beszélhetnek a liberálisok a szocialisták mai választmányi ülésén, illetve mégsem. Az előzmény, mint ahogy erről beszámoltunk, az, hogy Fodor Gábor gyöngyösi intermezzója és szerepvállalása után, arra az álláspontra jutott az MSZP: kihagyja a változás szövetségéből a Liberális Pártot, és nem biztosít sem egyéniben és listán sem helyet a liberálisok elnökének. Ez a változás azért is meglepő, mert az elmúlt hetekben olyan ráutaló magatartást tanúsítottak a partnerek, hogy abból arra lehetett következtetni: ha formálisan nem is lesz része az MLP az említett szövetségnek, de keresik a módját, miként tud ahhoz kapcsolódni, anélkül, hogy tizenöt százalékot kelljen vállalni a listás szavazáson.
A gyöngyösi eset azonban az élére állította az eddig rejtve tartott kérdést: mit is kezdjenek Fodor Gáborral. Az MSZP-ben az ügy belső háborút indított, amelynek a vége a teljes elzárkózás lett. Ennek következtében fogalmazódott meg a liberálisok közleménye, amelyben azt kérik, hadd szólaljon fel a péntek délutáni választmányi ülésen Bősz Anett ügyvivő, illetve Sermer Ádám elnökhelyettes. A két politikus arról akarná meggyőzni a testület tagjait, hogy érdemes számukra – értsd: a párt képviselői számára – helyet biztosítani a listán, illetve egyéniben esélyes helyen indítani, mert jelenlétük szavazatokat hozhat, legalább egy mandátumnyit, távollétük viszont a liberális emberek elfordulását eredményezheti.
A Független Hírügynökség hivatalos információt nem kapott arról, hogy vajon engedékenyek lesznek-e a szocialisták vagy sem, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a délután folyamán, mégpedig a választmányi ülést megelőzően, de annak helyszínén találkozhatnak a választmányi elnökkel, Hiller Istvánnal. Akad ugyan olyan szereplő is, aki azt javasolja, hogy az összes résztvevő előtt szólalhasson fel a két vendég, de – az eddigi tudásunk alapján – ezt a lehetőséget nem kapják meg. Ez alapján könnyen elképzelhető, hogy a Hiller Istvánnal folytatott beszélgetést tekinti az MSZP annak a formának, amely mindkét fél számára megfelelő lehet. Ami nyilvánvalóan csak akkor lehet így, ha Hiller, mint választmányi elnök olyan ígérettel engedi el a két liberálist, amely számukra is elfogadható kompromisszumot jelent, vagyis valamilyen módon részesei lesznek a „változás szövetségének”. Hogy van-e ilyen megoldás, illetve gondolkodnak-e olyan szereposztásban, amely mégiscsak helyzetbe hozza Fodort, egyelőre nem tudjuk. Van, aki úgy véli, muszáj lenne engedni, mert bár Fodor Gábor önmaga nem biztos, hogy hoz valami hasznot, de a kimaradása árthat, ami egyfajta zsarolási potenciálra utal.
Annyi hírlik csupán, hogy Hillernek egy órája van arra, hogy megnyugtató megoldást találjon minden fél számára.
Egy boldogabb világban a tudatos állampolgár az alapján húzza be az ikszét, hogy melyik jelölt/párt elvei, nézetei, a konkrét ügyekben elfoglalt álláspontja és – félve mondjuk ki, mert mára ez már pejoratív – vállalása/ígérete a legszimpatikusabb, áll az övéhez a legközelebb. Úgy gondoltuk, a konkrét ügyekben megpróbálunk tiszta képet kapni és adni: megkérdeztük hát a nagyobb ellenzéki pártokat, mit tennének egy-egy ügyben. Figyelem! Utóbb számon kérhető válaszok következnek! És egy megjegyzés: a kormányzó pártoktól nem kérdeztünk, ők a kormányzásukkal nap mint nap egyértelmű állást foglalnak ezekben a kérdésekben.
Mit tennének a Stop Soros csomaggal (ha elfogadják azt valóban)?
– kérdeztük meg hét párttól: (ábécé sorrendben) a Demokratikus Koalíciótól (DK), az Együtt-től, a Jobbiktól, a Lehet Más a Politikától (LMP), a Magyar Szocialista Párttól (MSZP), a Momentumtól és a Párbeszédtől. Ritka nagy egyetértés alakult ki köztük: ugyan az egyes pártok válaszai között árnyalatbeli különbségek fellelhetők – akár az alapján is, hogy milyen hosszú választ adtak erre a kérdésre, ám lényegében ugyanazt mondják: a csomag egy nagy nonszensz.
Íme tehát a szó betű szerint idézett (terjedelmi okokból egyes esetekben meghúzott) válaszok a pártoktól:
„A Stop Soros csomag elfogadása esetén olyan mértékben sértené még az Orbán-féle alaptörvényt is, nem is beszélve az uniós közösségi jogról, hogy még a Fideszes Alkotmánybíróság sem tehetne mást, mint hogy megsemmisíti. Az egyetlen, amit a Fidesz érdekében megtehet, hogy a döntést elhúzza a választásig. A választás után hivatalba lépő kormány tehát akkor jár el helyesen, ha minden további nélkül hatályon kívül helyezi.”
„Azonnal hatályon kívül helyeznénk a Stop Soros csomagot, mivel a civil szervezetek értelmetlen megbélyegzéséről szóló, betarthatatlan, végiggondolatlan és főleg káros törvény. A civil szervezetek fontos és hasznos szerepét el kellene ismerni, és munkájukat segíteni kellene, nem pedig képzelt ellenségként harcolni ellenük.”
„A Stop Soros csomag egyelőre még a jogászok számára sem nagyon értelmezhető, hiszen Pintér Sándor belügyminiszter már jelezte, hogy jelenleg Soros Györgyre nem is vonatkozik. Emellett épp a kormány volt az, amely az elmúlt években több százmillióval támogatta a Soros-féle szervezeteket. A Stop Soros egyelőre nem tűnik másnak, mint Orbán Viktor menekülésének, miután lebukott a 2300 migráns beengedésével.”
„A ’Stop Soros’ csomag egy jogilag rendkívül zavaros jogszabály, ami arra szolgál, hogy a jelenlegi kormány folytassa a propaganda valóságban felépített fantomharcait. Az LMP ezzel szemben a valós problémákkal foglalkozik, és kormányon ezekre fogunk kínálni hiteles és megalapozott megoldásokat.”
„A ’Stop Soros csomag’ egyelőre nem létezik, az Országgyűlés elé be sincs nyújtva. A Kormány honlapján közzétett tervezet – tartalmát tekintve – egy tákolmány, kodifikációs szempontból hibáktól hemzseg, alanya – ezáltal a teljes szabályozás értelme – bizonytalan.
A tervezet mögött kivehető kormányzati cél a civil társadalom elleni újabb támadásról szól, ez ellen pedig az MSZP minden eszközzel fel kíván lépni. A Stop Soros különadót akar a civilekre, mi különadót akarunk a közpénzmilliárdosokra, mi különadót akarunk az uniós pénz-milliárdosokra, akik megállítanák Brüsszelt, közben ellopják a támogatásainkat.
Az MSZP szerint haladéktalanul át kell tekinteni a Fidesz és a Kormány betelepítési politikáját, mert kifejezetten veszélyes, hogy Orbán egyszer arról beszél, hogy a gazdasági növekedés fenntartásához több millió bevándorlóra van szüksége az országnak, máskor nem akar gazdasági bevándorlót látni az országban; gyűlöletet keltő, uszító propagandával azt sulykolja, hogy a menekültek bűnözők, miközben lehetővé tette, hogy orosz, ukrán és más bűnözők ezrei kaphassanak magyar állampolgárságot; azt sulykolja, hogy a menekültek veszélyesek, miközben menekültek ezreinek adott oltalmazotti státuszt. 1294 ember menedék-kérelmének elbírálása miatt hergelik az embereket, miközben kb. 20.000 gazdasági bevándorlót engedtek be az országba a Rogán-Habony féle letelepedési kötvény-biznisszel”.
„A Stop Soros csomag egy közjogi nonszensz. Ezért hatályon kívül helyeznénk a csomagot.”
„A ’Stop Soros’ törvénycsomagot hatályon kívül helyeznénk.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
„A Stop Soros csomag elfogadása esetén olyan mértékben sértené még az Orbán-féle alaptörvényt is, nem is beszélve az uniós közösségi jogról, hogy még a Fideszes Alkotmánybíróság sem tehetne mást, mint hogy megsemmisíti. Az egyetlen, amit a Fidesz érdekében megtehet, hogy a döntést elhúzza a választásig. A választás után hivatalba lépő kormány tehát akkor jár el helyesen, ha minden további nélkül hatályon kívül helyezi.”
„Azonnal hatályon kívül helyeznénk a Stop Soros csomagot, mivel a civil szervezetek értelmetlen megbélyegzéséről szóló, betarthatatlan, végiggondolatlan és főleg káros törvény. A civil szervezetek fontos és hasznos szerepét el kellene ismerni, és munkájukat segíteni kellene, nem pedig képzelt ellenségként harcolni ellenük.”
„A ’Stop Soros’ csomag egy jogilag rendkívül zavaros jogszabály, ami arra szolgál, hogy a jelenlegi kormány folytassa a propaganda valóságban felépített fantomharcait. Az LMP ezzel szemben a valós problémákkal foglalkozik, és kormányon ezekre fogunk kínálni hiteles és megalapozott megoldásokat.”
