Kezdőlap Címkék Mszp

Címke: mszp

Miért van ekkora nosztalgia az MSZP-ben Horn Gyula iránt?

A Horn Gyula-i örökséget kell visszahozni – egyre többször hallani ezt a szocialisták között. Lakner Zoltán politikai elemző szerint Horn Gyula tehetséges politikus volt, önálló baloldali pólusban gondolkodott, meg tudta szólítani a rendszerváltás veszteseit, de most máshogy néz ki az ország, mint akkor.

Horn Gyula fényképe az MSZP székházán.
MTI Fotó: Kovács Tamás

„Azt szeretném, hogy az új elnök a Fidesz épülő neohorthyzmusával szemben az MSZP Horn Gyula-i örökségét képviselné. Vagyis vissza kell térnünk ahhoz az értékrendhez, az európaisághoz, patriotizmushoz, konszenzus-kereséshez, amelyet Horn Gyula képviselt” – ezt mondta a Független Hírügynökségnek adott interjújában Molnár Zsolt, az MSZP új budapesti elnöke.

Horn Gyula neve sokszor felmerül a szocialisták között,

és egyértelműen érezhető egyfajta nosztalgia a volt miniszterelnök iránt.

Lakner Zoltán politikai elemző, a 168 Óra főszerkesztő-helyettese azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy Horn Gyula nem volt ideológus alkat, inkább pragmatikus politikus volt, de az újítása abból állt, hogy a kilencvenes évek elején, egy magát konzervatív-kereszténydemokrata-nemzetiként definiáló kormány idején

önálló, baloldali pólust akart létrehozni,

és nem akart betagozódni a liberális ellenzékbe.

Ehhez hozzásegítette, hogy a Demokratikus Chartával az MSZP, a kommunisták utódpártja kikerült a karanténból.

Lakner Zoltán
MTI Fotó: Soós Lajos

Mint Lakner Zoltán mondta, akkoriban az MSZP-n belül sok, tényleges tartalommal rendelkező irányzat volt jelen, Horn Gyula pedig egyfajta belső taktikázás híve volt: nem akarta, hogy közülük bármelyik teljesen elveszítse befolyását, de azt sem, hogy valamelyik végleg átvegye az irányítást. Így közöttük manőverezett.

Az elemző szerint az is nagyon fontos, hogy a 90-es évek elejének gazdasági válsága idején

az MSZP meg tudta szólítani a rendszerváltás veszteseit,

ezért is tudott aztán választást nyerni: a szociális biztonsággal kapcsolatos ígéretek terén az MSZP volt akkor a legversenyképesebb.

Ugyanakkor Lakner Zoltán szerint az is fontos, hogy ezen tényezők közül egyiknek a feltételei sincsenek most meg Magyarországon. Mindenesetre szerinte Horn Gyula kétségkívül tehetséges politikus volt, aki újra a nagy pártok közé tudta emelni az MSZP-t. Így érhető, hogy egyfajta kultikus figurát akarnak Horn Gyulából csinálni, bár ő más típus volt, mint mondta, „ő is furcsán érezné magát, ha kultusz tárgyává válna”.

Az MSZP, a DK és az LMP is nekiment a légiparádénak

0

Június 23-24-én rendezik meg a Red Bull Air Race budapesti fordulóját. A lezárások már elkezdődtek, több ellenzéki párt pedig bírálja a rendezvényt.

Az MSZP azt szeretné, hogy a Red Bull járuljon hozzá a budapesti közterületek fejlesztéséhez. Őrsi Gergely, a párt budapesti alelnöke szerint minden évben nagy indulatokat kavar a programsorozat budapesti fordulója, megbénítja a második kerület forgalmát,

dugókat, környezeti károkat, hatalmas zajterhelést okoz.

Őrsi Gergely szerint tudomásul veszik a program idegenforgalmi értékét, azt, hogy sok nézőt vonz, de a Red Bull-lal kötött megállapodás nem kompenzálja az okozott fennakadásokat, kellemetlenségeket és károkat: szerinte túl keveset fizet a cég.

Azt kérik, hogy ha már a fővárosi vezetés „felelőtlenül gazdálkodik a közös vagyonnal”, akkor a Red Bull saját elhatározásából járuljon hozzá a budapesti közterületek fejlődéséhez.

A DK szerint a Red Bullnak egyenesen

fájdalomdíjat kellene fizetni az érintett kerületek lakóinak a zajért.

Gy. Németh Erzsébet, a párt fővárosi képviselője szerint minden évben felmerül, hogy a zajszennyezés meghaladhatja a törvényben engedélyezett szintet, ennek ellenére „a budapestiek sem beleszólást, sem értelmezhető mértékű fővárosi bevételt nem kapnak a hangos repülőgépverseny elviseléséért cserébe”. A főváros ugyanis mindössze 13 millió forintért engedte át a közterületet.

Az LMP fővárosi képviselője, Gál József szerint „a budapesti városvezetést és a kormányt is jobban érdekli a multik profitja, mint a saját lakóinak védelme”. Azt mondta:

a program több jogszabályt is sért.

Egy 2008-as kormányrendelet szerint lakó- és üdülőövezetben bizonyos hangerő feletti rendezvény nem tartható, egy 2013-as fővárosi rendelet alapján pedig nem adható közterület-használati hozzájárulás olyan tevékenységhez, amely káros a környezetre vagy veszélyezteti az egészséget.

Tarlós István főpolgármester egyébként korábban arról beszélt: nem tartja jó ötletnek, hogy ilyen hosszú ideig tartanak majd a lezárások.

Tíz-húszéves konfliktusokat hurcolunk magunkkal – Interjú Molnár Zsolttal, az MSZP új budapesti elnökével

 

  • Kunhalmi nem indult, egyedüli jelöltként nyert

  • Széleskörű szövetségi politikával narancstalanítani akarja Budapestet

  • Vitákat és a döntések egységes képviseletét akarja elérni

  • Hisz az MSZP felfelé vezető útjában, váltópárti képességében

  • Azt a pártelnököt tudná támogatni, aki az MSZP Horn Gyula-i örökségét képviselné

 

Van sapka a fején?

Attól függ honnan nézzük.

Csakis onnan, hogy akár van fején, akár nincs, megkapja a maga pofonját…

Ezért kérdeztem vissza. Attól függ, hogy kinek mi az üléspontpontja, aszerint alakul az álláspontja. Bár tudja, én lehetek éppen sapkában, vagy kapucniban…

Most, hogy megválasztottak budapesti elnöknek, megjelent egy írás, ami felemleget önnel kapcsolatban minden eddig elhangzott negatívumot, konfliktust, ugyanakkor azt is szemére vetik, hogy egyedül indult a posztért. Ez még idáig rendben is van, a sajtó, vagy annak egy része így működik, ha valaki a színpad közepére kerül. Ám jópáran a szocialista párt tagjai közül elkezdték ezt az írást megosztani, nehogy valaki lemaradjon róla… Szóval: erre vonatkozik a sapka.

Induljunk ki a tényekből: Kunhalmi Ágnes bejelentése után, miszerint nem indul el a budapesti pártelnöki címért, megkeresett a kerületi, és budapesti vezetők döntő többsége, hogy csináljunk egy jó csapatot, és széleskörű szövetségi politikával tegyünk meg mindent azért, hogy narancstalanítsuk Budapestet 2019 őszén. Ezek után végigjártam a kerületek jelentős részét, összegyűjtöttem az aláírásokat, leadtam a pályázatomat, és a jelölő bizottság egyhangúan támogatta azt. A küldöttértekezleten a teljes csapat szinte maximális támogatást kapott, konszenzussal választottak meg az új vezetést, Tüttő Katát, Őrsi Gergelyt és Tóth Csabát. Éreztem a széleskörű bizalmat, amit a titkos szavazás végeredménye is tükrözött. Arra persze számítottam, és nem is csodálkoztam rajta, hogy a sajtóban egyesek megpróbálják félreinterpretálni a helyzetet, ezzel együtt kell élni. Természetesen bárki pályázhatott volna, kifejezetten örültem volna a versenynek.

A támadásokat meg el kell viselni, némiképp hozzá is szoktam, ahogy ahhoz is, hogy akik nem tudnak szakmai vagy általános politikai kritikát megfogalmazni, azok huszonöt évvel ezelőtti történetek eltorzításával próbálkoznak.

A budapesti küldöttek ezzel kapcsolatban tudták az igazságot. A jövőben ezzel nem szeretnék különösebben foglalkozni. Szurkolok Botka Lászlónak a jövő évi önkormányzati választáson, ahogy ő Szegeden, úgy Budapesten mi is győzelemre készülünk.

Hogy lehet ezt elérni egy olyan pártban, amelyik folyamatosan kifelé élte az életét, miközben azt kellene elérni, hogy megszűnjenek körülötte a negatív hírek.

Sajnos az egész ellenzék rossz képet mutat magáról. Nekünk az a feladatunk, hogy helyreállítsuk a szocialista párton belül a fegyelmet és a belső szolidaritást. Én budapesti vezetőként azon is dolgozom, hogy a jövőben az MSZP belső ügyeivel ne terheljük a közvéleményt. Vitáknak viszont helyük van párton belül.

Szeretném elérni, hogy a vitákat közös döntéshozatal zárja le, és onnan mindenki ahhoz tartsa magát.

Most Budapestről beszél?

Igen, a fővárosról, innen kell elkezdeni ezt a modellt. Természetesen az lesz helyes, ha az egész MSZP-ben megvalósul. Tudatosítani kell a tagjainkban, hogy a média nem arra való, hogy a belügyeinket kibeszéljük, hanem arra, hogy a választókhoz szóljunk. Persze nincsenek illúzióim, tudom, hogy egyik napról a másikra ez nem fog menni, de nincs más út előttünk.

Ez valóban nem fog menni. De, amiről beszél az egy más típusú vezetést igényel? Keményebb kézzel akarja irányítani a pártot, hogy meg tudja szüntetni a kibeszélést, meg a belső háborúkat?

Olyan szempontból biztos, hogy erős kezű vezetésre van szükség, hogy az ön által említett problémákat megszüntessük. Ez nem megy másként, csak fegyelemmel. Belül viszont erős empátiára van szükség, ahhoz hogy képesek legyünk az eltérő véleményeket is beépíteni.

Tudomásul kell venni, hogy egy közösség, kiváltképp a mienk, sokszínű, sokszor tíz-húsz éves konfliktusokat hurcolunk magunkkal, ezek kezelésére empátiára van szükség, kifelé viszont egységesen kell fellépni.

Meg lehet ez valósítani egy olyan pártban, amely éppen az ellenkezőjéhez szokott hozzá?

Kétségtelen: az MSZP az elmúlt évtizedekben mindig azt az arcát mutatta, hogy a konfliktusait folyamatosan kiviszi a nyilvánosság elé. Ennek egyik oka a fegyelmezetlenség, a másik pedig az, hogy nem találtuk meg a belső fórumokat a viták és a konfliktusok kezelésére. Ezen változtatni kell. A testületek nem azért vannak, hogy legitimálják a máshol előre meghozott döntéseket. Meg kell teremtenünk a megfelelő vitakultúrát, amelyek nem személyi kérdésekről szól, hanem tartalmi ügyekről.

Nem szabadna ilyen kérdést feltenni, hiszen nyilván nem vállalta volna a budapesti elnökséget, de mégis muszáj feltenni: van a szocialista párt számára fölfelé vezető út?

Természetesen van.

Biztos voltam a válaszban.

Valóban nem is lehet másként hozzálátni a munkához, hit nélkül ez nem működhet. Nem lehet anélkül, hogy az ember nem gondolná azt, hogy igenis megteremthető az MSZP váltópárti jellege. Biztos vagyok benne, hogy van lehetőségünk a társadalmi támogatottság növelésére, és ennek már jövő ősszel, az önkormányzati választásokon látszódnia kell az eredményeken. Az MSZP szempontjából ez igazi vízválasztó, ott eldőlhet, hogy lesz-e érdemi esélyünk a 2022-es választásra győzelmet teremteni. Éppen ezért a programomat is a ’19-es választásokhoz igazítottam: a szövetségi politikát, az oda vezető utat tartom a legfontosabbnak

Említenék még egy elemet: az áprilisi választások előtt az ellenzéki hívőkben erő remény fogalmazódott meg arra nézvést, hogy van remény az esetleges sikerre is. Azóta viszont olyan mértékben verte szét önmagát az ellenzék, hogy ez a hit már elillant az emberekből. Azt mondják, csak példaként említem, hogy a VIII. kerületi időközi polgármester választáson induló fideszes jelölt szinte egy perc alatt összeszedte az ajánló cédulákat, míg a közös ellenzéki jelölt még most sem végzett vele…

Az időközi választásokat mindig a helyükön kell kezelni. Nem szabad lebecsülni őket, de túlbecsülni sem. A VIII. kerületi választásnak talán az lesz egyik izgalmas momentuma, hogy egy széles körben támogatott civil jelölt indul Kocsis Máté helytartójával szemben. Az már önmagában siker, hogy megvalósult az összefogás, és közösen támogatunk egy civil jelöltet. Ebből úgy tűnik, mintha az ellenzéknek ezen a téren megjött volna az esze. Ugyanez vonatkozik az V. kerületi önkormányzati választásra. Az, amiről ön beszél, elsősorban abból következik, hogy általánosságban igaz a győztes párthoz való igazodás, bár kétségtelenül ehhez hozzájárulnak azok a konfliktusok is, amelyeket az ellenzék produkál mostanság. Éppen ezért eléggé nehéz a helyzet egy fideszes többségű kerületben, de ha netán mégis sikerülne győzni, az az egész országnak üzenne. Ha tehát megértik a VIII. kerületi választók, hogy ezáltal országos ügyről van szó, akkor lehet jó esélye az ellenzéknek.

Itt Budapesten meg lehetett volna előzni az apátiát, hiszen az egyéni körzetekben szép sikereket értek el, és ha az LMP nem hátrál ki, kifejezetten súlyos vereséget szenved a Fidesz. Ebből az következne, hogy innen, a fővárosból lehetne építkezni, de az eltelt másfél hónap inkább gyengítette ezt az esélyt is.

Azt már említettem: természetes az a folyamat, hogy az országgyűlési választások győztese rövid távon erősödik, a vesztesek meg gyengülnek, főként akkor, ha ezen pártok belügyei kerülnek terítékre. Igaz ez a Jobbiknál, az LMP-nél, és ha nem vigyázunk, igaz lesz a MSZP-nél is.

De igaza van: Budapesten erős üzenet, hogy legyőzhető a Fidesz, még akkor is, ha listán továbbra is a erősek, listán közel negyven százalék körüli az eredményük. Ugyanakkor az ellenzék még erősebb, különösen, ha együttműködik. Ez a tanulság, nem más. Ebben az esetben Budapesten győzni fogunk. Érdemi változás lesz a polgármesterek személyében, és a főpolgármester személyében is.

Ez egy optimista megközelítés abban a megközelítésben is, mintha százszázalékosan hinne abba, hogy lesz ilyen választás, hogy a Fidesz nem nyúl hozzá az önkormányzati rendszerhez.

Ez nem hit kérdése. Közjogi értelemben persze megvan a kétharmada a Fidesznek egy ilyen változtatáshoz, azonban nem tartom valószínűnek, hogy felvállalnának egy olyan társadalmi konfliktust, ami nyilván az Unió rosszallását is kiváltaná. Abban sajnos közel sem vagyok biztos, hogy a közvetlenül választott főpolgármester intézményét nem próbálják megváltoztatni, de nem veszíthetünk időt azzal, hogy elmélkedünk egy olyan kérdésen, amely alapvetően egy embertől függ. Nekünk az a feladatunk, hogy mind a huszonhárom kerületben készüljünk fel, és mindenhol legyen ellenzéki együttműködés.

Van olyan sejtése, hogy a főpolgármester esetében változtatni fognak a választási törvényen?

Nézzük reálisan: a legnagyobb veszélyt Orbán Viktor 2022-es ambícióira egy népszerű, közvetlenül választott ellenzéki főpolgármester jelentheti.

Ráadásul látta a miniszterelnök a budapesti eredményeket…

Igen, látta, és tudja,

ha itt az ellenzéki pártok képesek együttműködni, akkor az számukra önkormányzati választás is vereséget hozhat.

De Orbán ígéretet tett arra, hogy nem nyúl hozzá ehhez a törvényhez…

Igen, számos ilyen megnyilatkozása volt, de azért láttunk mi már karón varjút. Biztosak tehát csak akkor lehetünk, amikor elindul a ’19-es kampány. Nekünk készülnünk kell minden forgatókönyvre. Ha marad közvetlen főpolgármester-választás, akkor is szükséges az ellenzéki megállapodás, vagy ennek hiányában előválasztás. Ha közvetetten választott főpolgármester lesz, akkor is meg kell nyerni a kerületek többségét, így szintén ellenzéki vezetése lehet a fővárosnak. Egy dolog képzelhetetlen el számomra: az, hogy semmilyen főpolgármestere nem marad Budapestnek.

Abból milyen következtetésre lehet jutni, hogy már most felkérte Tarlós Istvánt a folytatásra?

Azt, hogy maguk is úgy látják: fideszes pártjelölttel nincs esélyük, legfeljebb Tarlós Istvánnal. Ő kilenc éve lesz hivatalban, és a elismertsége is magasabb a Fideszénél.

Azt mondta az imént, hogy az ellenzéknek közös jelöltben kell gondolkodnia. Horváth Csaba már jelezte, hogy szívesen indulna, beszélnek Karácsony Gergely jelöltségéről is, akkor most mi várható?

Ha a tárgyalóasztalnál sikerül konszenzusra jutni, akkor az lesz a legjobb megoldás. Karácsony Gergely mindenképpen a szóba jöhető jelöltek között van, mint ahogy Horváth Csaba is. Egy biztos, azt a hibát nem fogjuk elkövetni, hogy a baloldali jelöltek egymás ellen versenyezzenek. Megegyezés tárgyalóasztalnál lehetséges, ennek hiányában az előválasztás is lehet a megoldás. Egyébként mind Karácsony Gergely, mind Horváth Csaba támogatja az előválasztás intézményét.

Június közepén tisztújítás lesz az MSZP-ben. Budapesten egyedül indult, az országos elnöki címért viszont öten mérkőznek. Lehet ebből valamilyen következtetésre jutni?

A verseny demokratikus hagyomány. Magam azt gondolom, hogy olyan elnökre van szüksége az MSZP-nek, aki egyszerre tud erős, szuverén, saját identitással rendelkező MSZP-ben gondolkodni, ugyanakkor fenntartani a szövetséget a Párbeszéddel és széleskörű ellenzéki együttműködést kialakítani.

Önnek megvan a jelöltje?

A magam részéről a budapesti szocialisták véleményét fogom képviselni. Kunhalmi Ágnesnek köszönettel tartozom az elmúlt négy évben végzett munkájáért, országosan a jövőképünk nem mindenben egyezik, de ismétlem: nem személyes véleményt fogok a választáskor képviselni.

Azt szeretném, hogy az új elnök a Fidesz épülő neohorthyzmusával szemben az MSZP Horn Gyula-i örökségét képviselné.

Vagyis vissza kell térnünk ahhoz az értékrendhez, az európaisághoz, patriotizmushoz, konszenzus-kereséshez, amelyet Horn Gyula képviselt.

A kormány jobboldali, de az ország baloldali!

„Bár a jobboldali Fidesz már harmadszor szerzett kétharmados többséget az országgyűlési választásokon, a magyar társadalom alapvetően támogatja a baloldali, a szociáldemokrata értékeket”- a megállapítás a Policy Solutions kutató intézet legfrissebb tanulmányának lényege. A népszerűnek számító elveket az ellenzéki pártok és politikusaik képtelenek hitelesen képviselni, ez az egyik fő magyarázata az ellenzék választási kudarcának. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó kutató, Bíró-Nagy András szerint az ellenzék csak megújulva, hiteles vezetőkkel lehet képes a pártok küzdelmében alternatívát állítani.

 

A társadalom baloldali értékeket vall, mégis újra a jobboldal került kormányra. Nincs itt ellentmondás?

A választási vereség utáni helyzetértékelő időszakban bizony megkérdőjeleződik a baloldali pártok választási stratégiája, a szövetségkeresés taktikája, illetve a hiányos szervezetépítés is. A baloldali vezetők rátermettsége is viták tárgyává vált, amit a pártokon belüli zajos veszekedések is jól mutatnak, de ez persze törvényszerű egy ilyen kudarc után. Mi elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a szociáldemokrata alapértékek is elvesztették-e a támogatottságukat. Továbbá az érdekelt bennünket, hogy ezeket az értékeket kik képviselik ma hitelesen.

Azt tapasztaltuk, hogy még az elvileg baloldalinak tekinthető ügyekben is a Fidesz ért el jobb eredményeket.

Ez világos, de közben a felmérés is azt igazolja: a társadalom azt szeretné, hogy az állam csökkentse a növekvő egyenlőtlenséget, s emiatt tökéletesen elutasítja az egykulcsos adót. Ehhez képest mégis a Fidesz nyert, pedig a párt épp az ellenkezőjét cselekszi évek óta, mint amit a társadalom elvárna.  Vagy ezt a szavazó nem tudta?

Tudta, de a Fidesz néhány odavetett morzsával megteremtette annak látszatát, hogy még a szegények helyzetén is javítani próbál. A kormánypárt a társadalmi egyenlőtlenségeket növelő politikáját sikeresen maszkírozta például azzal, hogy a kampányban adott a rászorulóknak pár ezer forintnyi Erzsébet utalványt, ezen kívül meghirdette a téli rezsicsökkentést, és kilátásba helyezte a nyugdíjemelést. A Fidesz képes volt azt az illúziót megteremteni, hogy a kormány az ágrólszakadtak és az idősek támasza is. Holott épp ellenkezőleg, politikájával a nélkülözők, a leszakadók egyébként is népes táborát növeli.

Növelheti a fejekben lévő politikai zűrt, hogy éles viták vannak a Jobbik megítéléséről, vagyis hogy szélsőségesen jobboldali, vagy középre tartó jobboldali párttal van-e dolgunk! Közben pedig lehet, hogy a választók azért is támogatják, mert politikája baloldali elemeket is tartalmaz?

Kulturális-, vagy nemzetpolitikáját tekintve a Jobbik szavazói soha nem támogatnának baloldali értékeket, de a gazdasági és társadalompolitikai szocdem célokat viszont már elfogadják.

A Jobbik tábora is egyetért a progresszív adórendszer, a „fizessenek a gazdagok” elvével, és ellenzik a nagy egyenlőtlenségeket. Sőt, ellenzik a kilakoltatásokat is, vagy ha megnéznénk más gazdasági céljaikat, akkor világos, hogy balos programot képviselnek.

A jelenleginél is több szociális érzékenységet mutató Jobbik elsősorban Kelet-Magyarországon lehet képes tovább növelni a táborát, hisz az Alföld déli, vagy északi részén még a Fidesznél is hitelesebb képet mutat. Vannak tehát olyan régiói az országnak, ahol a választók szemében a Jobbik a leghitelesebb párt.

Ezért volt korábban, illetve van ma is átjárás a Jobbik és az MSZP szavazói között?

Aki szocialistaként át akart menni a Jobbikhoz, nagy valószínűséggel már megtette. Ez hét-nyolc éve lezajlott folyamat.

Ma inkább a taktikai szavazásról van szó, tehát a Fidesz megbuktatása érdekében a baloldali szavazók egy része hajlandó a Jobbikot támogatni – kisebb mértékben fordítva is – feltéve, ha a párt a saját rasszista múltját kommunikációs szinten visszafogja.

Ez a mozgás manapság azonban nem jelenti azt, hogy pártot is váltanának a szavazók.

Önök tizenöt baloldali értékről szondázták a magyar szavazót. Ennek összesítéséből látszik: a többség elfogadja az alapjövedelmet, a vagyonadó bevezetését, vagy a munkanélküli segély kibővítését. Alapvetően kiderül, hogy a választó azt szeretné, hogy fizessenek a gazdagok, de ehhez képest az ezzel ellentétes nézeteket valló Fideszre szavaztak. Érti, hogy miért?

A tizenöt feltett kérdésből tizennégyben a baloldali álláspont mögött volt társadalmi többség. Tehát a baloldali értékek népszerűek, de a baloldali vagy a liberális pártokra mégsem szavaznak sokan. Vannak olyan ügyek, amelyek társadalmi támogatottsága eléri, néha meg is haladja a 80 százalékot, de a baloldalon lévő pártokat legfeljebb 37 százalék tartotta a leghitelesebbenek.

A kutya valahol ott van elásva, hogy az MSZP-Párbeszéd-DK-LMP-Momentum nem képes elérni, hogy hitelesebbnek tartsa őket a társadalom többsége a Fidesznél.

Még a baloldal számára népszerűbb ügyekben – szegénység felszámolása, munkanélküli segély, lakhatási rendszer stb. – is vesztésre állnak.

A Fidesz tehát a baloldal pályáján is veri az ellenzéket. Ez a baj.

Érthetetlen, hogy a szegények ellenzik a legjobban azt, hogy több hónapig járjon az Unióban egyedülállóan rövid ideig, három hónapig járó munkanélküli segély. Ez mazochizmus?

Nyilván sok oka van. Főleg falun, és leginkább azokban a régiókban ellenezték a legjobban a munkanélküli segély összegének és idejének növelését, ahol a legmostohább helyzetben élő csoportok életszínvonalát javíthatta volna.  Ez bizonyára furcsa, de az egész felvetés mögött ott van a szegények ellenérzése, az, hogy egy alacsony keresetű ember rossz néven veszi, ha bárki munka nélkül keres az ő fizetéséhez hasonló összeget. Ezen kívül a kérdés mögött nem is annyira rejtetten ott bújik az a felvetés is, hogy adjunk-e több pénzt a cigányoknak? Ezt elutasították a megkérdezettek.

Azt mondta, hogy ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a társadalom többsége rasszista volna. De akkor mi?

Egészen pontosan úgy vetődött fel ez a kérdés, hogy az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoport,

a cigányság felzárkóztatását kellene-e kiemelten támogatni? Erre egyértelműen nemmel válaszolt a társadalom,

de ez önmagában még nem jelenti azt, hogy aki a pozitív diszkriminációt ellenzi, az rasszista lenne.

Sorolhatnánk még azokat a témákat, amelyek alapján kiderül, hogy a magyar választó baloldali értékeket vall. Ilyen a sztrájkjog megerősítése, vagy épp a fizetős egészségügy elutasítása. Ezeket a témákat a baloldal nem tudta elég hitelesen képviselni?

A baloldal hitelességi válsága még a szocialisták kormányzása idején kezdődött. A Gyurcsány-féle reformok az egészségügyben csúfos kudarcot vallottak, el is bukott a kormány a 2008-as népszavazáson. Hiába ért egyet ma a magyar társadalom kilencven százaléka azzal, hogy a magyar egészségügynek jó színvonalú ellátást kéne biztosítania, s ennek térítésmentesnek kell lenni, ha valakinek vizitdíj és kórházi napidíj bevezetése van a múltjában, akkor ennek a témának aligha lehet hiteles élharcosa. De mondhatnék sok példát, s

nemcsak az MSZP és a DK küzd ma már hitelességi válsággal, hanem a 2010 környékén vagy azután megjelent pártok is. Nem tudott „áttörni” az LMP, az Együtt, vagy a balosabb Párbeszéd politikusai sem, de a liberális Momentum sem tudott bázist teremteni.

Elmulasztották elvégezni azt a hálózatépítési munkát, amely által a magyar választók nagy többsége megtudhatta volna, hogy az ellenzék részéről a Fidesz kritizálásán túl mit tartalmaz a baloldali alternatíva. Ez óriási probléma, és nem is orvosolható egykönnyen.

Azt tudjuk, hogy a baloldal a nagyvárosokban jobban szerepelt, mint a kistelepüléseken. Ezek szerint ugyanarról a témáról másként vélekedik a vidéki ember, mint a városi, vagy az utóbbi inkább tájékozottabb?

Az világos, hogy más egy nagyvárosi választó problématérképe, és más egy falun élőé. Ha mindkettőre meg is lenne a megfelelő baloldali ajánlat, akkor azt még el is kell tudni juttatni a választókhoz. De a baloldalnak többek között ahhoz sincs megfelelő médiája, hogy elérje az internetet nem használó falusi közönséget. Tudjuk, hogy a megyei lapok felvásárlása, a médiarendszer teljes átalakítása után erre még csak esélye sincs az ellenzéknek.

Továbbá van olyan falu, ahol tíz éve nem volt baloldali politikus. Ez sem javít a helyzeten.

Valóban, a baloldal helyi szervezetei teljes mértékben leépültek, az új politikai erők pedig nem építették ki a hálózatukat az országban. Így aztán a falvakban elfogyott a baloldal.

Csak nem azt akarja mondani, hogy a Fidesz a baloldali értékeket is jobban, hatásosabban képviseli, mint a baloldali szocialisták vagy a többi párt?

Ezt túlzásnak érzem, hisz épp arról beszéltünk, hogy a gyakorlatban, a főbb vonalakat illetően nem baloldali politikát folytat a Fidesz. Arról van inkább szó, hogy

Orbán Viktor kormányzása alatt ügyesen szemezget baloldali intézkedések között is, s ezzel elhiteti, hogy még azokat a társadalmi csoportokat is segíti, amelyeknek képviselete a baloldal feladata lenne.

Igen, de a Fidesz hitelesen szemezget?!

A választóik nagy része számára kétségtelenül igen.

Viszont az önmagukat baloldalinak tekintő pártok, azok vezetői alkalmatlannak látszanak a baloldal értékeinek a képviseletére, helyükre új szereplők kellenek, s a többinek meg le kéne köszönni?

A választók egyértelműen elutasították a baloldal teljesítményét, ebből következően jelenleg az összes ellenzéki pártban válság uralkodik. Lemondások, veszekedések, viták jellemzik a választási vereségből eszmélő ellenzéket. Persze az is igaz, hogy ennél jobb ellenzéki politikai teljesítmény esetén is csodára lett volna szükség, hogy a baloldal jó eredményt tudjon elérni. Remény-foszlánynak jó csak az, hogy a kudarc ellenére a baloldali értékek továbbra is népszerűek.

Ha ez így van, akkor az önök által megfogalmazott kérdéseket nem az ellenzéki pártoknak kellett volna megfogalmazni, jóval a választások előtt, hogy bátrabban – és ne félszívvel – képviseljék a baloldali értékeket?

Kétségtelen, hogy sokkal több erőforrást kelleni szánni az ellenzéki erőknek arra, hogy a magyar társadalom attitűdjei jobban megértsék.  Mindez persze a kutatóintézetek feladata is, mi is ehhez igyekeztünk hozzájárulni kutatásunkkal. ű

A politikusok részéről az viszont mindenképp szerencsés volna, hogy ha a diagnózist más megcsinálta helyettük, akkor a politikájuk kialakításánál támaszkodjanak ezekre az adatokra.

Miközben önök baloldali értékek után kutattak, nyilvánvaló, hogy a Fidesz egyetlen témával kampányolt. Először is a rezsicsökkentéssel…

Ami elviekben baloldali téma lenne…

Igen, viszont a migránsozás is csak egy téma, mégis erre épült a Fidesz kampány. Van értelme ennek fényében sokféle érték után kutatni? Nem lehet, hogy egyetlen jó, hatásos téma kellene az ellenzéknek is?  

Felmérésünk azt bizonyítja, hogy az ország többsége támogatja a baloldali értékeket, de a komoly hitelességi válsággal küzdő ellenzék azokat képtelen megfelelően képviselni. Erre nincs is azonnali csodaszer, a baloldali ellenzék csak hosszú évek munkájával, a baloldali értékek kitartó képviseletével lehet képes visszaszerezni korábbi hitelességét. Ha ez megtörténik, akkor van esélye alternatívát állítani a Fidesszel szemben. Addig kár bármiről is beszélni.

Bréking nyúz, május 23. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az MSZP számít ma a főellenségnek a kormánypropagandában, de azért megkapja a magáét a Jobbik és a 444 is, a Figyelőnél meg egy szélsőjobboldali álhíroldal is forrásnak számít már. Megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.

A Magyar Idők szerint az MSZP megszűnését észre sem vennék vidéken

„A Magyar Idők birtokába jutott dokumentum szerint az emberek leírták az MSZP-t, amely az elmúlt években több százezer támogatóját vesztette el, és amelynek a falun élők körében mára olyan alacsony a támogatottsága, hogy észre sem vennék a vidéki emberek, ha megszűnne.

„Nincsenek hívószavaink, üzeneteink. Meggyőződésünk, hogy a legutóbbi választáson Karácsony Gergely nélkül még ezt a szerény eredményt sem értük volna el – állapítják meg a hajdú-bihari szocialisták, akik szerint azonban a párt vezetése semmit sem tanult a választások eredményéből. Mint fogalmaznak, „folytatódik a kicsinyes harc a parlamenti pozíciókért, a párt nagyjai pedig a még megmaradt tagság feje fölött gondolják lepacsizni a kongresszus személyi kérdéseit. Hallani zsarolásként elvett autókról, egyéb manipulációkról, hatalombrókerekről, akik királycsinálóként igyekeznek magukat előtérbe tolni. A párt egységére hivatkoznak, miközben a saját, enyhén büdös pecsenyéjüket próbálják sütögetni.” (…)

Mint arról a Magyar Idők beszámolt: a napokban Szanyi Tibor kijelentette, hogy fel kell számolni az MSZP-t, ennek sajnos eljött az ideje. A baloldal volt már hasonló helyzetben, 1956-ban és 1989-ben is.”

Az Origo szerint a megszűnés felé rohan az MSZP

„Az egykor szebb napokat megért MSZP az összeomlás szélére jutott, és a megszűnés fenyegeti. A szocialisták agóniája régóta tart. A szimpatizánsai túlnyomó többségét a volt állampárt mára már elvesztette, vidéken gyakorlatilag nincsenek is jelen. Az MSZP csupán botrányokkal képes felhívni magára a közvélemény figyelmét, legutóbb például azzal, hogy fegyelmi eljárást indítottak a lemondott pártelnök, Molnár Gyula ellen.

Az áprilisi országgyűlési választásokon megsemmisítő vereséget elszenvedő Magyar Szocialista Párt nemsokára el is tűnhet a hazai politikai életből. (…)

A volt pufajkás, majd állampárti külügyminiszter, később miniszterelnök Horn Gyula nevével fémjelzett politikai tömörülés válsága már hosszú ideje tart.

Az MSZP-nek baloldali pártként az lett volna a feladata, hogy a szegények és a dolgozók érdekeit képviselje, ennek ellenére a külföldi nagytőke érdekeit képviselte a magyar emberekkel szemben.”

A Figyelő munkatársa az M1-en „szakértett”

„Lehetetlen, hogy a Jobbik egyben maradjon, a 2018-as választás után szavazótábora és a párt is kettészakadt – mondta Deák Dániel. (…)

Deák Dániel szerint ha Toroczkai László és azok, akik szintén visszatérnének a nemzeti radikális vonalhoz, a pártban maradnak, akkor hosszú, elhúzódó vitákra lehet számítani. Ha a következő tisztújításig fennállnak a párton belüli ellentétek, akkor a Jobbiknak tovább fog csökkeni a támogatottsága – értékelt a szakértő.

Miközben a Figyelő egy szélsőjobboldali álhíroldalra hivatkozva próbálja összemosni a menekülteket a terroristákkal

„Emlékeznek 2016 decemberére, amikor kamionnal hajtott bele egy migráns a berlini karácsonyi forgatagba? Tizenketten lelték halálukat a támadásban és több mint ötvenen sérültek meg. Nem ez volt az egyetlen eset, amelynek során ugyanilyen módszerrel gyilkoltak embereket. Elég csak például Nizzára gondolnunk. A tengerpartai városban 86 ember életét oltotta ki és majdnem 500 embert sebesített meg egy illegális bevándorló.

Most pedig itt a legújabb német ötlet a migránsokkal kapcsolatban – írja a Voice of Europe. A professzionális tehergépkocsi-vezetőkből hiány mutatkozik Németországban, ezért a Német Tehergépjármű-szövetség Út a jövőbe címmel hirdetett meg a migránsok számára tehergépkocsi- és kamionsofőr képzést. (…)

Nem tanulnak hát hibáikból a németek, és most már ott tartanak, hogy saját magukat sodorják veszélyesebb szituációba.”

A 888-nak nagyon nem tetszik, hogy a 444-en két elemző kritizálta a kormányt

„Az amerikai sugar daddy hazai ügynökségeként funkcionáló négynégynégy az egykori véresszájú SZDSZ-hívők politikailag motivált „kutatását” már megint független, objektív elemzésként próbálja eladni. Ismét lebuktak. (…)

A 444 két SZDSZ-es, politikailag erősen motivált, többszörösen megbukott ideológiát képviselő „elemzését” ártatlan és naiv kutatásként próbálja eladni. A függetlenség leple alatt ismét Soros és a liberalizmus érdekeit szolgálják, de ezúttal hazafias köntösbe bújtatták az internacionalista érveket. Lebuktak.”

Így reagáltak a pártok arra, hogy Mellár beül a Párbeszéd-frakcióba

0

A Párbeszéd és az MSZP természetesen örült, a Liberálisok sok sikert kívánnak, a Jobbik felháborodott.

Mellár Tamás független parlamenti képviselő a Facebookon jelentette be, hogy belép a Párbeszéd frakciójába, így annak, a liberális Bősz Anett kilépése ellenére, mégsem kell megszűnnie – erről itt olvashat bővebben.

A döntésére természetesen sorra reagáltak a pártok is. A leginkább érintett, a Párbeszéd társelnöke és frakcióvezetője, Szabó Tímea a Facebookon megosztotta Mellár posztját, és csak annyit tett hozzá: „Nagy örömmel tölt el, hogy egy ilyen nagyszerű emberrel dolgozhatok együtt a jövőben!”

Hasonlóképp tett Karácsony Gergely, a párt másik társelnöke, aki Mellár döntését a legszebb pünkösdi üzenetnek nevezte, mondván,

„vannak még emberek, akiknek fontosabbak a közös ügyeink, mint a sajátjuk.”

Szintén a Facebookon reagált az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan is. Ő azt írta: örülnek, hogy van még olyan politikus, „aki tenni akar az orbáni maffiakormány leváltásáért, és egy igazságos Magyarország megteremtéséért. Van olyan politikus, aki ezt a célt előbbre valónak tartja a saját anyagi érdekeinél, és aki a Változás Szövetségét erősíteni és nem gyengíteni akarja.”

A Liberálisok közleményben kívántak sok sikert Mellár Tamásnak és a Párbeszédnek. Azt írják:

örülnek, hogy Bősz Anett kilépésével nem szűnik meg az ellenzéki frakció.

Szerintük nem a Párbeszéd-frakció további működésének ellehetetlenítése volt a kilépés célja, hanem az, hogy „következetesen képviselhesse a liberális értékeket a parlamentben”, de a kialakult konfliktus lehetetlenné tette az együttműködést. Arra viszont a továbbiakban is készek, hogy „számos ügyben” együttműködjenek.

A Jobbik viszont nem örül a döntésnek. A párt pécsi önkormányzati képviselője (Mellár itt nyerte meg egyéni körzetét), Fogarasi Gábor a Facebookon azt írja:

„40 napos böjt után, a baloldaliak pünkösd vasárnapján kifizették a júdáspénzt.”

Sajnálják, hogy Mellár feladta függetlenségét, szerintük a „Párbeszéd egy mérhetetlenül kis támogatottságú, önállóan létezni sem tudó, csupán pénzért és pénzzel összetákolt egylet”. Fogarasi azt írja: „Mellár Tamás elárulta a polgári, konzervatív szavazókat, a Parlamentbe jutása után azonnal becsapta a választóit”, sőt, egyenesen „mandátumtolvajnak nevezi”.

Mellár Tamás a döntése bejelentésekor azt is írta: nem szűnik meg a függetlensége, mert rá nem vonatkozik majd a frakciófegyelem.

A liberalizmus elárulása

Egy ideje szitokszó lett, ha valakire azt mondják, liberális. Nincs ezen mit szépíteni, a liberalizmust, mint olyat, lejáratták. Az ismert bon mot szerint: egy eszme nem felelős azokért, akik hisznek benne.

Azokért meg – és ezt már én teszem hozzá – még annyira sem, akik nem hisznek benne, csupán felírják a zászlajukra. Bősz Anettre gondolok a legújabb fejlemények kapcsán. És persze Fodor Gáborra, merthogy Bősz Anett az ő magyar hangja.

Fodor Gábor tehetséges politikusnak indult. Időben szakított a Fidesszel, akkor, amikor Ungár Klára, Hegedűs István és még sokan mások. Bayer Zsolt is ekkor hagyta ott Orbán Viktor pártját, elmondása szerint Simicska Lajos miatt, mert mint írta a 90-es évek közepén, Orbán Viktor barátja körül olyan volt a légkör, mint egy kokainbáró rezidenciáján Kolumbia-alsón. Bayer aztán visszatalált a Fideszbe, Fodorék maradtak liberálisok.

Azzal, hogy Bősz Anett otthagyta az MSZP-Párbeszéd frakcióját, nem ennek a pártszövetségnek ártott a legtöbbet, még csak nem is a magát demokratikusnak mondó ellenzéknek. Bősz Anett árulása a liberalizmusnak ártott sokat, mert újabb adut adott azok kezébe, akik szerint a liberalizmus idejétmúlt, sőt, kifejezetten kártékony, és mint ilyen, irtandó.

Sokan úgy sejtik, hogy a Fidesz áll a mostani és az ezt megelőző ármánykodások mögött, a kormánypárt mozgatja a szálakat, Fodor végül is nekik tett szívességet. De ha így van, és jó lenne hinni abban, hogy ez nem igaz, akkor az MSZP is nyakig benne van. Ők vitték be a hátukon a parlamentbe Fodor Gábor magyar hangját, Bősz Anettet, mindenki tudta, már akit érdekelt ez egyáltalán, hogy Bősszel valójában Fodor került be a parlamentbe és az MSZP-Párbeszéd frakcióba.

Most, hogy Mellár Tamás beül a már majdnem megszűnt frakcióba, csak látszólag áll helyre a világ rendje. Lesz frakció és lesz pénz, de valójában semmi sincs rendben.

Amit ugyanis Fodor Gábor és magyar hangja, Bősz Anett képvisel, az nem liberalizmus. A liberalizmus ugyanis egy eszmerendszer, épp úgy, ahogyan a konzervativizmus is az. Arról, hogy valaki konzervatívnak mondja magát, még nem biztos, hogy konzervatív. Lehet, hogy csak hazudós az illető, vagy álszent, esetleg politikai haszonszerzésre szakosodott.

Bárki mondhatja magát konzervatívnak.

Fodor Gábor, Bősz Anett, ha kedvük tartja, nevezhetik magukat liberálisnak, mint ahogy Kövér László is mondhatja magáról, hogy demokrata. Ami persze szintén nem igaz, tőle magától tudjuk, hogy kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna.
Abban az értelemben, ahogy Kövér László demokrata, úgy persze Fodor Gábor és magyar hangja, Bősz Anett is liberális.

„Fodor irányít a háttérből, őt pedig csak a pénz érdekli”

0

A tervezett MSZP-Párbeszéd frakciószövetség mindkét tagjának a vezetője csak anyagi okokkal tudja magyarázni Bősz Anettnek, a liberálisok képviselőjének a döntését – derült ki Tóth Bertalan és Szabó Tímea közös sajtótájékoztatóján. Fodor Gábort hibáztatják, akit  – mint elhagzott – csak a pénz érdekel. A Változás Szövetsége azonban továbbra is a NER lebontásért küzd.

 

„Bősz Anettet jó politikusnak tartom, aki hittel képviselhette volna a liberális értékeket a frakciónkban… azonban az a személyes benyomásom, hogy kevés beleszólása volt a döntésbe, Fodor Gábor irányít ugyanis a háttérből” – értékelte Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője Bősz Anett bejelentését, hogy kilép a frakcióból. Szabó Tóth Bertalannal, a tervezett, de a Párbeszéd frakció megszűnésével hamvába haló MSZP-P frakciószövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy a lépésről sajnálatos módon

a frakció előbb értesült az Országgyűlés Hivatalától, mint hogy megkapták volna Fodor Gábor levelét, Bősz Anett pedig azóta sem kereste őket,

így csak azokra az információkra tud támaszkodni amelyek abban a levélben le vannak fektetve.

Bősz Anett politikai és technikai feltételek nem teljesítésére hivatkozott, ami Szabó Tímea szerint értelmezhetetlen, hiszen a feltételek adottak voltak, Bősz képviselhette a liberális értékeket a frakcióban. A technikai feltételeket a frakcióvezető szerint pedig csak anyagi feltételként tudja értékelni, amit teljesítettek, sőt – tette hozzá – a Liberálisok súlyához képest a frakcióban Bősz többletforrásokkal rendelkezett, mint a többi tag.

„Úgy látszik, hogy ez Fodor Gábornak nem volt elég.

Sajnos Fodort semmi más nem érdekli, mint a pénz, számára a NER lebontása és saját politikai teljesítménye csak másodlagos kérdés”

– fejtette ki Szabó Timea.

Ugyanakkor Bősz Anett a Fügetlen Hírügynökségnek azt mondta: “Nem rejtem véka alá, hogy abban a szerződésben, amelynek legfontosabb részei politikai jellegűek voltak, szerepelt egy bekezdés az erőforrások megosztásáról is. Ebben mi nem kértünk többet annál, mint ami jogszerű volt. Ha nekünk a pénz lett volna a fontos, biztosan nem lépek ki a frakcióból”.

Tóth Bertalan megerősítette, hogy valóban létezik egy írásos megállapodás, amelyet korábban az MSZP és a Liberálisok elnöke írt alá, s melynek létezését Fodor jelezte pár hete szóban.

A megállapodás a frakcióvezető által egyelőre részletezni nem kívánt pénzügyi kötelezettséget róna az MSZP-re.

Ám a szocialisták dokumentumtárában ennek nem volt nyoma, sőt, sem az Elnökség, sem a Választmány nem adott felhatalmazást a párt elnökének egy ilyen aláírására, annak sem politikai, sem anyagi részét jóvá nem hagyta.

Tóth jelezte, hogy jogi szakvéleményt készíttetett a Fodor által kedden átadott megállapodás szövegéről, azt eljuttatta a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének; a testület foglalkozik majd az esetleges következményekkel. Emellett a jövő hétre összehívta a párt gazdálkodásával foglalkozó Párttanácsot, ahol ajánlatokat készítenek az esetleges lépésekre.

Ami biztos,

semmilyen politikai nézeteltérés nem volt a liberálisokkal, egyszerűen arról van szó, hogy anyagi megfontolások miatt rúgták fel a megállapodást,

amelynek részeként Bősz Anett az MSZP-P közös listáján megkapta a 15. helyet – szögezte le Tóth Bertalan.

A „Változás Szövetsége nem azért jött létre, hogy anyagilag segítsünk ellenzéki pártokat, hogy zsarolásoknak engedjünk, hanem azért, hogy elbontsuk a NER-t és küzdjünk a Fidesz-kormány ellen” – hangsúlyozta.

„Ebben a küzdelemben nem elsődleges az, hogy lesz-e frakció vagy sem” – mondta ezzel kapcsolatban Szabó Tímea, hangoztatva: ami fontos, hogy továbbra is ugyanazzal a hittel és alternatív eszközökkel  küzdenek a NER ellen, mint az elmúlt négy évben tették.

Mai kérdésünk – Szavazzon!

0

Az MSZP-Párbeszéd közös listája 12 (egész pontosan 11,99) százalékos eredményt ért el az április 8-ai választáson. Még mielőtt megkötötték a megállapodást, ennél jóval alacsonyabb támogatottságot mértek a közvéleménykutatók. Most Ön is szavazhat: vajon mennyit hozott az MSZP-nek az, hogy Karácsony Gergely lett a miniszterelnök-jelöltjük?

This poll is no longer accepting votes

Mi lesz a Hír TV-vel a tulajdonosváltás(ok) után?
×

Hivatalos csönd fogadta Szanyi „boltbezárási” ötletét

0

Az MSZP vezetői közül legtöbben nem nyilvánítanak véleményt Szanyi Tibor ötletéről, hogy a pártot be kéne zárni és új néven, új logóval újraalapítani. Az EP-képviselő saját magát alkalmas jelöltnek tartja az elnökségre, vetélytársait nem. Horváth Csaba szerint Szanyi ötlete hülyeség, Lendvai Ildikó viszont még tovább is menne.

A formabontó és szókimondó nyilatkozatairól elhíresült Szanyi Tibor a Magyar Narancsban beszélt az MSZP-t feszítő kérdésről, hogyan tovább az újabb választási vereség után. Az európai parlamenti képviselő, és a tisztújításon elnökjelöltségre jelentkező politikus nyilatkozatának lényege:

  • be kell csukni az MSZP-t ahhoz, hogy megmeneküljenek; mélyreható változás nélkül ugyanis még legfeljebb egyszer juthatnak be a Parlamentbe, aztán, mint mondta: kalap, kabát
  • új néven, új logóval kell újranyitni a boltot
  • a fajsúlyos elnökjelöltek közül Kunhalmi Ágnest vagy Tóth Bertalant nem tartja alkalmasnak, szerinte ugyanis egy frissen bukott előadás főszereplői ne akarjanak rögtön színházigazgatók lenni; Mesterházy Attilát és saját magát jó jelöltnek ítéli
  • van legalább öt Fidesz-kollaboráns a pártban, nekik az MSZP technikai-gazdasági hátteréhez van közük; velük leülne, és csendben kirúgná őket, ha ő lenne az elnök.

A Független Hírügynökség igyekezett megkérdezni meghatározó politikusokat a teljes tisztújítás előtt álló MSZP-ben, de jellemzően nem nyilatkoztak. Gőgös Zoltán, aki a teljes elnökséggel egyetemben lemondott tisztségéről, és nem indul újra a Veszprém megyei elnöki pozícióért se, közölte: visszavonul, nem nyilvánít véleményt semmiről. A Győr-Moson-Sopron megyei elnök, Kránitz László közölte, hogy van véleménye, de ezt a belső fórumokon mondja el, Szanyi Tibornak is. Veres János, a szabolcsi szervezet vezetője külföldön van, semmit se tud a történtekről, és egyébként se akar részt venni a történetben.

Az egyik érintett, Kunhalmi Ágnes, budapesti elnök a személyét érintő megjegyzésekre Eszterházy Péter mondatával válaszolt, amely szerint

bizonyos szint felett nem megyünk bizonyos szint alá.

A párt jövőjére vonatkozó eszmefuttatással ebben a formában nem ért egyet.

A fővárosi képviselő Horváth Csaba a bezárás-újranyitásról röviden annyit mondott, hogy „ez hülyeség”. Abban egyetért Szanyival, hogy az MSZP (és a többi ellenzéki párt) kudarcra van ítélve, ha így folytatják. Tartalmában közérthetőbbé, dinamikusabb és láthatóbbá kell válniuk, az arculat ebben persze fontos elem lehet – mondta. Azzal egyébként se ért egyet, hogy a közösséget lebontsák, az elnökjelöltek ne legyenek szőnyegbombázók.

Horváth támogatja Tóth Bertalan jelöltségét, bár még nem látta a kilábalási tervet és az ehhez rendelt csapatot. A jelölteknek azt kell világossá tenniük,

honnan hová akarnak eljutni, és milyen következtetést vontak le az áprilisi vereségből.

Ha Szanyi arra is gondolt, hogy változtatni kell a párt vezetésén, azzal egyetért Horváth. Szerinte az MSZP maradjon demokratikusan szerveződő párt, de két tisztújítás között keményen irányítottá kell válnia, nagyobb vezetési hatáskörre van szükség. Ehhez azonban nem kell bezúzni a pártot.

„Egyénileg kedvelem őt” – mondta Szanyiról Horváth Csaba, akit tehetségesnek tart, bár az elmúlt évekbeli megnyilatkozásaival nem ért egyet. Legnagyobb baja vele az, hogy nem integráló, s nem csapatember: egyéniben repül, de ez nem raj. Amúgy még az se biztos szerinte, hogy tényleg jelöltté válik, mert ehhez Szanyinak meg kell szereznie a kellő számú aláírást, majd túl kell verekednie magát a jelölő bizottságon is.

Ugyancsak komoly tisztség nélküli Lendvai Ildikó, aki hajlandó volt megszólalni. A nyilatkozat személyes részeiről négy szemközt fog beszélni Szanyival. A szervezet esetében még nála is nagyobb változást szeretne.

„A név és a logó nem tehet a problémákról, ezeket újra cserélve se lennénk kevésbé ellenszenvesek sokak szemében”

– fogalmazott az MSZP korábbi elnöke.

Ezzel szemben ő szélesebb mozgalmi szerveződést támogat, amelyben az identitást megtartva civil szerveződésekkel működnek együtt, hogy aztán egyetlen választási pártban szálljanak szembe a Fidesszel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK