Csütörtökön bocsátja ki az új ezer forintost a Magyar Nemzeti Bank, de a gyakorlatban csak jövő márciustól használhatjuk a boltokban. A mostani bankókkal idén októberig fizethetünk, utána már csak cserével lehet megszabadulni tőlük.
Az ezer forintost is lecseréli a Magyar Nemzeti Bank, az új papírost csütörtökön bocsátja ki – jelentette be Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke. A tényleges forgalomba kerülésre azonban várni kell, először a készpénz-ellátásban közreműködők (mindenek előtt az ATM-ek üzemeltetői) kapnak fél év felkészülési időt.
Mindennapos használatba ezután, jövő márciusban vehetjük az ezrest.
A most érvényes bankó jövő októberének végén kerül ki a forgalomból. Utána három évig a bankok és a posta, azt követően 2038. október végéig az MNB ingyenesen cseréli be a sifonérban maradt régi ezreseket.
Forrás: MNB
A mostani váltás a korábban megkezdett sorozat része az ezer forintos cseréje. Idén még befejeződik a régi húszezresek kivonása a forgalomból, december 31-éig. Az új bankók aránya már 95 százalék. A bankjegy-cseréről legutóbb itt írtunk, a teljes programról pedig itt lehet olvasni.
Az új ezres előoldalán Mátyás király portréja látható, a hátoldali képen pedig a visegrádi reneszánsz palota Hercules kútja.
Négy év alatt csaknem 13 ezerről szűk 15 ezerre nőtt azok száma, akik pénzügyi közvetítői vizsgát tettek – derül ki az MNB keddi közleményéből. A jegybank már csak elektronikus úton engedi a vizsgát, egyúttal félszáz képzési hely jogosítványát visszavonta.
Szigorította szabályait a Magyar Nemzeti Bank. Ennek nyomán július óta már nem lehet papíralapú vizsgát letennie annak, aki pénzügy, biztosítási vagy tőkepiaci közvetítő szeretne lenni, kizárólag elektronikus úton van mód erre. Az MNB célja az, hogy jól képzett ügynökök értékesítsék a különféle pénzügyi termékeket.
A felülvizsgálat és szigorítás következtében
52 képzési helyet törölt a jegyzékből, ezek mostantól nem kínálhatnak tanfolyamokat.
A jegybank arról is beszámol, hogy rendkívül nagy és növekvő az érdeklődés a pénzügyi brókeri képzések iránt. Míg 2013-ban még 12 839, majd 2014-ben 13 771 fő tett hatósági vizsgát, két éve 14 597-en, tavaly pedig már 14 915-en szerezték meg az engedélyt pénzügyi közvetítői munkára. Ami nem csoda, mert a KSH adatai szerint a tavalyi éves számok alapján félmillió forintot meghaladó bruttó átlagjövedelem volt elérhető a pénzügyes szakmában.
Feltételezhetően szervezett adathalászat zajlik bankok ügyfelei ellen, megpróbálván bizalmas adatokhoz jutni – közölte kedden az MNB. A pénzintézetek nem kérnek érzékeny információkat, se e-mailben, se SMS-ben nem szoktak adatokat egyeztetni. A bűnözők biztonsági rések betömésére hivatkoznak, de eddig nem érte kár az ügyfeleket.
Három nagy kereskedelmi bank jelenlegi vagy korábbi ügyfeleitől kíséreltek meg bizalmas adatokat megszerezni az elmúlt hetekben: e-mailben vagy SMS-ben keresték meg őket adathalászok, és adategyeztetést kértek. Arra hivatkoztak, hogy biztonsági rést találtak, és az ügyfelek bizalmas adatait, netbanki azonosítóikat, jelszavaikat és bankszámla-számukat próbálták megszerezni – áll a Magyar Nemzeti Bank közleményében.
Az „adategyeztetés” az ismert módon történne: a bank honlapjához nagyon hasonló weboldalra navigálják az ügyfelet, a bűnözők ezeken kérik el a bizalmas adatokat. Az oldalak szövegeit – szemben egyes korábbi adathalász támadásokkal – ezúttal hibátlan magyarsággal írták, nem fordítóprogrammal készültek.
Az adatok begyűjtésén túl a támadók az ügyfeleket a bank nevével kezdődő „biztonsági” alkalmazás letöltésére is utasítják,
valójában azonban az ügyfelek SMS-kódjainak eltérítése érdekében.
A támadás a jelenlegi információk alapján csak bizonyos operációs rendszerű mobiltelefonokat érint. Ügyfélkár eddig nem történt, s az érintett hitelintézetek a lehető leghamarabb tájékoztatták és tájékoztatják – például honlapjaikon – ügyfeleiket a támadásról, illetve további intézkedéseket is megtesznek.
Az MNB feltételezi, hogy célzott támadássorozat zajlik egyes magyarországi bankoknál számlát vezető fogyasztók ellen. Nem zárható ki az sem, hogy a következő napokban az adathalászok újabb akciókat indítanak további hitelintézetek ügyfeleinél.
A jegybank megismétli a figyelmeztetést, hogy a bankok soha nem kérik el ügyfeleik titkos adatait e-mailben, SMS-ben, vagy postai úton. Célszerű az ilyen típusú üzeneteket haladéktalanul törölni, a kapott e-mail mellékleteket pedig nem szabad megnyitni. A hiteles tájékoztatás, információkérés érdekében az ügyfélnek érdemes minél hamarabb kapcsolatba lépni számlavezető intézményével. Szintén haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a bankkal akkor is, ha valaki óvatlanul mégis megadta adatait az elkövető bűnözői körnek.
Augusztus 19., szombat van, az Emíliák, Hubák és Marianok névnapja. Az ünnep előtt megjelenő lapokból szemléztünk.
Népszava: Rejtélyes ügyvéd blokkolja a népszavazást
Egy ismeretlen ügyvéd támadta meg a Kúriánál a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amelyik hitelesítette Vágó Gábor, a Korrupció Ellenes Szövetség (KELLESZ) titkárának a korrupciós bűncselekmények elévülését tizenkét évre emelését célzó népszavazási kérdését – értesült a Népszava. Az NVB a legritkább esetben ad zöld fényt ellenzéki népszavazási kérdésnek, így az idén elbírált 96 beadványból mindössze kettőt engedett át, az egyik a május 2-i NVB-ülésen komoly meglepetésre átment Vágó Gábor népszavazási kérdése. Vágó mégsem kezdhetett bele az aláírásgyűjtésbe, mivel néhány nappal a hitelesítés után értesítést kapott a Kúriától, hogy ismeretlen személy az NVB határozatának a felülvizsgálatát kérte a testülettől.
A lap érdeklődésünkre Vágó Gábor elmondta: nem közölték vele a Kúriánál, hogy ki kért felülbírálatot. A Kúriánál pedig a lapnak leszögezték: az eljárás során anonimizált a felülbírálatot kérő neve. Szeptember elejére kerülhet pont az ügyre.
Magyar Nemzet: Matolcsy Györgyék megint bőkezűen bántak a milliókkal
Miután az év első három hónapjában egymilliárd forintot osztott szét a jegybank, a második három hónapban már egész szerényen mindössze 217,3 milliót osztottak ki ötmillió forint feletti támogatások jogcímén – szedte össze a Magyar nemzet a jegybank Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett listából. A tucatnyi kedvezményezett között van egyetem, egyházak, szövetség és alapítványok is.
Egy másik, szintén a jegybankot érintő információról is olvashatunk a lapban: az intézménynek júniusban már mintegy 1400 alkalmazottja volt. Korábban, 2013 októberéig hatszáz alkalmazottal működtek, majd beolvadt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, ekkor 1100 munkavállalóra ugrott fel a létszám, de azóta is folyamatosan bővül. Júniusban bérként összesen 1,3 milliárd forintot fizettek ki, ebből 186 millió forint az 58 vezetőnek jutott, ez hárommillió forintos átlagos bért jelent. Matolcsy György ötmillió forintot keres havonta. A vezetők között 812 ezer forint értékben étkezési jegyet is szétosztottak, gépkocsihasználatuk költségtérítése pedig 5,2 millió forintba került. Az alkalmazottak átlagos bére 800 ezer forint körüli, és a pályakezdők is havi félmilliót kapnak.
Magyar Idők: Még nem nyertük meg a választást
A közvélemény-kutatások nem téveszthetik meg a kormányzó pártok táborát, mert a választást még nem nyerték meg – egyebek között ezt is mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Időknek adott interjújában. A Szent Istváni örökség kapcsán a többi között arra tért ki, hogy az állami szuverenitásunk minél teljesebb megőrzése nemcsak a nemzeti létünk záloga, de a demokratikus berendezkedésnek is alapfeltétele. Szerinte Magyarország közvetlen ellenfele a brüsszeli bürokrácia, az Európai Bizottság, amely felhatalmazás nélkül a politika alakítójává akar válni, de elsősorban Németország határozza meg az európai intézményrendszer működésének irányát, a saját nemzeti érdekei alapján. Ő mindenesetre nem kötne fogadásokat az EU hosszútávú fennmaradására. Soros György kapcsán leszögezte: senki nem gondolhatja komolyan, hogy egyedül Soros mozgatja a világ történéseit, aki a háttérhatalom szereplője. Mindenesetre szavaibó az derül ki, hogy nagyobb veszélynek tartja, mint Simicska Lajost. Beszélt még a civilekről, a kíberbűnüzésről, a médiáról és arról, milyen kampányra készül a Fidesz. Leszögezte: „Saját táborunknak egy pillanatig sem szabad azt éreznie, hogy a közvélemény-kutatások szerint már megnyertük a választást.”
Magyar Hírlap: Megtisztítják az ócsai talajt
Uniós támogatással valósul meg a Magyar Honvédség ócsai üzemanyagraktárának kármentesítése – írja a Magyar Hírlap. A munkák elvégzésére a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 160,4 millió forint vissza nem térítendő, európai uniós támogatást nyert el honvédelmi tárca Védelemgazdasági Hivatala.
A bázis területén már felszámolták az üzemanyagtartályokat, és lebontották az épületeket. Összesen hét hektárt tisztítanak meg a szakemberek 2020 decemberéig.
A jegybank ne adjon alkalmazottainak több kedvezményes kamatú lakáshitelt – szólítja fel Matolcsy Györgyöt az Együtt. Az MNB eddig 400 ilyen, több tízmilliós munkáltatói kölcsönönt. A 24.hu pedig kiszámolta: a Matolcsy barátnőjének korábban adott 32 milliós hitellel Vajda Zita csaknem másfél millió forintot profitál.
Spät Judit, az Együtt – a Korszakváltók Pártja elnökségi tagja azt mondta, adatigénylésük alapján kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank
több, mint 400 alkalommal adott 39 és 50 millió forint közötti kedvezményes hitelt alkalmazottai lakásvásárlására.
A kölcsönök kamata megegyezik a jelenleg 0,9 százalékos jegybanki alapkamattal, vagyis jóval olcsóbb a piacon elérhetőnél. A kölcsönök összege 3,6 milliárd forint.
Az Együtt kérdést nyújt be a jegybankelnökhöz és Polt Péter legfőbb ügyészhez, hogy ők maguk vagy családtagjaik részesültek-e ilyen kedvezményes hitelből.
A 24.hu pénteken kiszámolta, mennyit keres Matolcsy György MNB-elnök barátnője a neki adott 32 milliós munkáltató kölcsönön. Vajda Zita
havonta 20-30 ezer, összesen mintegy 900 ezer forintot nyer az alacsonyabb törlesztőrészletekkel
azon, hogy kedvezményes kamaton kapott pénzt. Hiába hagyta el az intézményt, egy ideig még marad a szuperolcsó hitele. Ráadásul további 550 ezer forint hasznot is behúz azzal, hogy ennyivel kisebb lesz az adóssága. Ez csaknem másfél milliós „ajándék” közpénzből – írta a lap.
Csaknem 70 ezer olyan devizahiteles szerződés havi törlesztése drágul meg ezekben a hetekben, amelyekhez öt éve igénybe vették az árfolyamgátat. Az átlagosan körülbelül hatezres havi többletkiadásra azonban belátható időben további drágulás érkezhet: a forinthitelek törlesztője is emelkedhet, ha elindul felfelé a jelenlegi nagyon alacsony jegybanki alapkamat. A hazai bankok európai összehasonlításban egyébként is a legdrágábbak közé tartoznak.
A devizahitelesek terheinek könnyítése érdekében 2012-ben vezették be az ötéves fizetési könnyítés, az árfolyamgát lehetőségét. Ezzel a 256 forintos árfolyam és a 180 forintos átszámítási kurzus különbsége egy elkülönített gyűjtőszámlára került, s ennek összegét kell az öt év lezárulta után elkezdeni visszafizetni.
Fontos megkötés, hogy a havi törlesztés nem emelkedhet 15 százalékkal nagyobb mértékben. Ha ez nem lenne elegendő, a bankoknak a szerződések futamidejét kell meghosszabbítani, legfeljebb az adós vagy legfiatalabb adóstársa 75. életévéig. Ha az adós a futamidő végéig betöltené 75. életévét, ekkor a banknak jogában áll a részletet 15 százalékkal nagyobb mértékben emelni. Futamidő-hosszabbításos átütemezést már az árfolyamgát előtt ezrével alkalmaztak a bankok,
sokak esetében tehát 15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik a havi törlesztés.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi stabilitási jelentése (prezentáció, 34-36. tábla) szolgál részletes adatokkal az árfolyamgátas szerződésekről. Eszerint az eredetileg 170 ezerből mostanra 120 ezer élő megállapodás maradt 828 milliárd forint össztartozással. A korábbi elszámolás, előtörlesztés után 69 ezer ügyfél szembesül a törlesztés emelkedésével, nekik 496 milliárdos terhet kell visszaadniuk. Futamidő-hosszabbítás 44 ezer kliensnél szükséges (303 milliárdnyi tartozás), közülük 5 ezren (55 milliárd) 5 évnél nagyobb idővel toldhatják meg a szerződést.
Az MNB számítása (a 10 legaktívabb lakossági hitelintézet adatszolgáltatása alapján) körülbelül 6 ezer forinttal emelkedhet a következő egy évben a „tipikus” árfolyamgátas egykori devizahiteles adós havi törlesztőrészlete 56 ezerről 61 ezer forintra. Az MNB prezentációjából nem derül ki, hogy a 10 legaktívabb pénzintézeten felül hány bank, takarékszövetkezet mekkora szerződésállományt tart nyilván.
Az eddigi megpróbáltatásokat túlélt (tehát még fizetőképes) ex-devizahitelesek kínjai azonban nem érnek véget azzal, hogy (ha részei a 69 ezres törlesztő-drágulónak) több ezer forinttal nagyobb terhei lesznek mostantól. Noha a forintosítással teljesen kikerült a rendszerből a legsúlyosabb elem, az árfolyam-kockázat, maradt egy körülmény, ami csak részben látható előre: a kamat mértéke. Tavaly májusa óta történelmi mélységben, 0,9 százalékon tartózkodik az MNB alapkamata, belátható időn belül szinte bizonyosan emelkedés várható a 3 százalék körüli szinten berendezkedő infláció miatt, és ha tovább folytatódik az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatnövelési ciklusa, ennek következtében nagyobb mennyiségű tőke vándorolhat ki Európából is,
ami a hozamok növekedését kényszeríti ki Magyarországon is.
A kölcsönt felvevők a fix kamatozású hitellel tarthatják kordában a havi terhek növekedését. A teljes (mondjuk 15 év) futamidőre rögzített kamat azonban a kiszámíthatatlanság miatt eleve drágább hiteleket eredményez. Ezért a rövidebb kamatperiódusú konstrukciók eredményeznek viszonylag alacsonyabb havi törlesztést, ez azonban azzal jár, hogy az időszak leteltével
a megnövekedett kamatok beépülnek a törlesztésbe.
A Portfólió megvizsgálta, mekkora törlesztőrészlet-emelkedéssel lehet számolni. Az elmúlt évek 5 százalék körüli lakáshitel-átlagkamatát alapul véve 6 százalékos kamatszint 10 éves futamidő mellett mintegy 5 százalékos, 25 éves futamidő mellett pedig 10 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést okozna. Tíz százalékos (vagyis a jelenleginél 5 százalékponttal magasabb) kamatmérték már 25-55 százalékos emelkedést okoz a havi teherben.
Ez további súlyos ezresekkel toldhatja meg a „tipikus” lakáshiteles havi kötelezettségét. Ez könnyen megnyomhatja a bedőlt szerződések számát. Ennek alakulásáról itt.
Az MNB idézett jelentése rámutat arra is, hogy a magyar bankok a kontinens legdrágábbjai közé tartoznak. Működési költségei az első helyen állnak (a német pénzintézetekéit körülbelül kétszeresen meghaladva), amit magasabb kamatbevételekkel ellensúlyoznak, vagyis minél hosszabb az ajánlott fix kamatozású hitel kamatperiódusa, annál nagyobb felárat fizetnek a magyar kölcsönfelvevők, mint a más országbeliek.
Hétfőn még elfogadják a boltok a régi 2000-es és 5000-es bankjegyeket, keddtől már csak becserélni lehet őket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciustól csaknem 52 millió darab papíros cseréjét végzi el.
Márciusban bocsátotta ki az új kétezer és ötezer forintos bankjegyeket az MNB. A fizetésre rendelkezésre álló viszonylag rövid idő július utolsó napján letelik, akkor megszűnik a kiskereskedelemben a két bankó forgalma. Ezután még három évig a pénzintézetek és a postahivatalok, az MNB pedig 2037 július 31-ig díjmentesen cserélik be új kivitelű bankjegyekre.
Forrás: MNB
Júniusban kétezresből 25,05 millió, az ötezresből 26,86 millió darab volt forgalomban. A jegybank legutóbbi tájékoztatása szerint az ötezresek 80 százaléka, a kétezreseknek pedig több, mint 70 százaléka már új volt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
