Kezdőlap Címkék Migráció

Címke: migráció

Bréking nyúz, október 27. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origo továbbra is politikát csinál a Marton-ügyből, de már Verebes Istvánt, és a Színművészeti Egyetemet sem kímélik, miközben a 888 talált egy nyugat-európai megmondóembert, aki védelmébe vette az EU ellen szabadságharcot folytató kelet-európai országokat. Ja, és a migránsok sem maradhatnak ki a gyűjtésből.

Az Origo a Marton-ügy kapcsán a balliberális összeesküvésről

„Marton László szexuális zaklató rendező, a balliberális kulturális-politikai világ kedvence bocsánatot kért áldozataitól. Elismerni lényegében nem ismert el semmit, egyelőre a rendezéseit sem vette még le a Vígszínház, de magával Martonnal túl sok dolgunk már nincs. A botrányt elindító áldozata megbocsátott neki, az ő helyzetében ez teljesen érthető. Ha a borzalmas Marton-örökségtől mer megszabadulni Eszenyi Enikő, az új igazgató, akkor a Vígszínház megteszi azt, amit ebben a helyzetben megtehet. A Színművészeti Egyetem az már külön ügy, egészen pontosabban a Csizmadia Tibor vezette színházi szak. Arra vissza fogunk térni. Ott még van mit feltárni. De amivel most kell (tovább) foglalkoznunk, az a balliberális színházi álelit gyomorforgató viselkedése. Most éppen a pártállam kabarérendezője, a Heti Hetes nyugdíjas sztárja, Verebes István mondott és írt olyan dolgokat, amelyekre reagálni kell.” (Origo: Verebes István halott embereket gyaláz, így mentegeti a szexuális zaklatót)

Ünnepelt kiállás Magyarország mellett a 888-on

“Éric Zemmour francia politikai kommentátort az RTL Rádió élő adásában kérdezték Közép-Európáról és az ott zajló politikai folyamatokról. Nyugati elemzőktől szokatlan módon, Zemmour úgy látszik megértette térségünk felemelkedésének okait és fontosságát, ezzel is bizonyítva, hogy az Európa jövőjéről szóló vitát bizony Közép-Európa nyerte.

«Azt hisszük, hogy ellenségesek a liberalizmussal szemben. Illiberálisoknak hívjuk őket, de a valóságban ők talán még többet tesznek a szabad piacért, hiszen ismerik, a saját bőrükön tapasztalták a kommunista rendszer rombolását. Euro-szkeptikusoknak csúfolják őket, de valójában ők azok, akik még inkább támogatják Európát…»” (888.hu: Ilyen szépen még senki sem állt ki Közép-Európa és Magyarország mellett)

Pokolian rejtélyes migránsháromszög a Riposton

“Egyre nagyobb a mozgolódás a szerb-magyar-hor­vát határon. Az elmúlt napokban a kerítés ellenére egyre nagyobb fogásokról számolt be a rendőrség. A bólyi erdőben egy 70 ember megölésével gyanúsított pakisztáni férfit kaptak el.

Rengeteg a dolguk a baranyai és Bács-Kiskun megyei rendőröknek! Míg korábban úgy tűnt, az embercsempészek és migránsok a román határ felől próbálkoznak, ahol egyelőre nem véd a kerítés, az utóbbi időben mégis inkább a magyar-horvát-szerb határ mellett alakult ki egy rejtélyes háromszög.

Ott, ahol egyre-másra bukkannak fel illegálisan Magyarországon tartózkodó migránsokkal teli furgonok…” (Ripost: Elszabadult a pokol a déli határon!)

A Pesti Srácok az új jobboldal kézikönyvéről

“Az új jobboldal egyre népszerűbb Nyugat-Európában, illetve az USA-ban. Bár hazánkban a politikai közeg miatt még nem volt rá szükség, a jelenleg zajló politikai folyamatok megértéséhez fontos, hogy átlássuk, miről is van szó. Ehhez nagy segítséget nyújt Daniel Friberg könyve: a Jobboldal visszatér, mely részben iránytűként szolgál az Új Jobboldal megértéséhez, ugyanakkor alternatívát is kínál, amely a jelenlegi rendszer helyébe léphet. …

«Több, mint fél évszázadnyi meghátrálás. kirekesztettség, az egyre agresszívabb és követelőzőbb baloldalnak tett engedmények után az igazi európai jobboldal elégtételt követelve tér vissza. Egy nappal sem korábban a kelleténél, hiszen Európa számos problémával, sőt fenyegetéssel néz szembe»– kezdi könyvét Daniel Friberg, aki hiánypótló művet adott ki azoknak, akiket érdekel az Új Jobboldal, és meg szeretnék érteni azokat a folyamatokat, amelyek a mai PC társadalom alapjait fektették le.” (Pesti Srácok: Kötelező olvasmány Daniel Friberg a baloldal legyőzéséről szóló kézikönyve)

Orbán: fel kell fedni a Soros-hálózat magyar támogatóit

0

Orbán Viktor szokásos rádióinterjújában a “Soros-birodalomról” kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva arról beszélt, hogy az Európai Parlamentben célja egy kevert népességű Európa létrehozása, és a magyar politikusok lejáratása érdekében is mozgósították a Soros-hálózatot.  A miniszterelnök Kelet-Európa kapcsán október 23-a után ismét migránsmentes övezetről beszélt.

A miniszterelnök ezekre a bizonyos dokumentumokra hivatkozva azt mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a hálózat tagjai Brüsszelben azért dolgoznak, hogy “a bevándorláskérdésben a Sorosékkal szemben állást foglaló magyar kormányt (…) elítéltessék, megbélyegezzék, és rászorítsák, hogy változtassa meg a migránspolitikáját”.

Orbán Lázár János csütörtöki kormányinfójával összhangban arról beszélt, hogy

a nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködésével fel kell fedni a “Soros-hálózatot”, hogy kiderüljön kik, miért és hogyan akarják befolyásolni a magyarok életét.

Hozzátette, hogy az is fontos kérdés, hogy kik azok, akik együttműködnek ebben innen, Magyarországról.

Arra a felvetésre, hogy Navracsics Tibor magyar uniós biztos szerint nincs Soros-terv, Orbán Viktor azt felelte: “látja, még ő sem tudja, tehát ez annál is inkább amellett érv, hogy tudjuk meg”.

A miniszterelnök megemlítette: a napvilágot látott dokumentumok szerint a “Soros-birodalomnak” listája van arról, ki az a több mint 200 EP-képviselő, akit a hálózat a barátjának tekint. A kevert népességű Európa létrehozásában is ők működnének közre a miniszterelnök szerint, és az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) pedig jó néhány ilyen képviselő van, köztük magyarok is.

Azt is idézte a kiszivárgott iratokból, hogy magyar politikusok lejáratása érdekében ugyancsak mozgósítják a Soros-szervezeteket. (Ezek a bizonyos iratok, amelyeket Orbán az interjúban emlegetett, a DC Leaks által 2016-ban publikált, orosz heckerek által a Nyílt Társadalom Alapítványok szervereiről letöltött több ezer dokumentumot jelentik. Csütörtökön Hidvéghi Balázs, a Fidesz szóvivője is arról beszélt, hogy ezek a dokumentumok leleplezik a Soros-hálózatot, viszont a DC Leaks az orosz kormányhoz köthető, és általában korántsem tartják megbízható információforrásnak.)

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió stúdiójában, ahol interjút ad a 180 perc címû mûsorban 2017. október 27-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A múlt heti brüsszeli EU-csúcsról Orbán péntek reggel azt mondta, hogy egy-másfél éve küzd azért, hogy ne születhessen a jövendő európai menekültpolitikáról olyan dokumentum, amelyben a magyar szuverenitást sértő elemek találhatók. Hozzátette, óriási volt a nyomás rajta, hogy kössön kompromisszumot migránsügyben, és járuljon hozzá a kötelező kvótához, de ezt elhárította, és abban maradtak, hogy decemberen, majd a következő év első félévében foglalkoznak újra a bevándorlási rendszer kérdéseivel.

Közben azonban szerinte “mozognak a nyulak a bokorban”, mert az EP egyik bizottsága már meg is fogalmazta azokat az alapelveket, amelyekre építeni akarja a bevándorláspolitikát – mondta a már említett LIBE-tervezetről.

“Ha oda jutnánk egyszer, hogy Berlinben vagy Brüsszelben megmondanák, ki tartózkodhat Magyarország területén, az azt jelentené, hogy Berlinnek vagy Brüsszelnek lennénk alárendelve” – ez pedig elfogadhatatlan a miniszterelnök szerint. Úgy fogalmazott, hogy

“ha egyszer rést nyitnak ezen a falon, akkor azon be fog ömleni a víz”.

Kifejtette, hogy kétfajta országcsoport létezik az EU-ban: az egyik a “migránsmentes övezet”, ez Közép-Európa, a másik pedig a bevándorlóországok csoportja. Azt pedig kizártnak tartja, hogy az egyik csoport a másikra erőltesse az elképzelését, ezért az a kérdés, hogy az együttélés hogyan valósul meg.

Kitért a nemzeti konzultációra, amely szerinte azért is fontos, hogy az embereknek legyen véleményük, és “szép lassacskán egy nevezőre jussunk mi mindannyian, magyarok, és ha egy nevezőn vagyunk, akkor tudjuk érvényesíteni az érdekeinket”.

A Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és a visegrádi államok (V4) múlt heti találkozóját úgy jellemezte, hogy Brüsszel a királyi udvarok “kicsit elitistaszagú kultúrájára” emlékeztet. A miniszterelnök beszámolója szerint a leghangsúlyosabb téma ott is a migránsügy volt, és Juncker nagyobb együttműködési szándékot kért, Orbán pedig több tiszteletet.

A cseh és az osztrák választás eredményét úgy értékelte az MTiI beszámolója szerint, hogy a választóktól olyanok kaptak megbízást, akik “nagyon hasonlítanak” a jelenlegi V4-vezetőkre, és a bevándorlás ügyében “egy húron pendülnek velünk”, vagyis megerősödtek a migrációt elutasító országok.

Az embercsempészek új paradicsoma: Tunézia

0

Az afrikai menekültek körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend a tunéziai embercsempészek által kínált szolgáltatások és Európába tartó útvonalak. 

Eddig a vállalkozó szelleműek Afrikából inkább Líbiából indultak útnak, de most Tunézia szerepe felértékelődött – állapította meg helyszíni riportjában a Reuters. A líbiai milíciák lepaktáltak Olaszországgal, hogy visszatartsák a migránsokat. Azonkívül Líbia partjait egyre jobban őrzik az olasz és más uniós tagállamok haditengerészetei.
A Líbiából kivándorlók célpontja általában Lampedusa, de az borzasztóan túlzsúfolt és szigorúan őrzött. Ezért a tunéziai embercsempészek inkább Szicília szigetét célozták meg, amelynek partvidéke nagyon hosszú és amúgy is a csempészetnek ott évezredes hagyománya van. Ráadásul ott a hatóságok sokkal elnézőbbek:

kizárólag az iszlamista terroristákra vadásznak.

Jelenleg a tunéziai migránsok döntő többsége gazdasági kivándorló, miközben régebben Ben Ali rendszere elől menekültek Európába. A diktátor 2011-ben megbukott, de a demokrácia és az iszlamista kormányzás sem tudott új munkahelyet teremteni. Ezért aztán tömeges a jelentkezés az embercsempészeknél, akik jelentős komoly összegeket fizetnek.

Egy jegy Tunéziától Szicíliáig 3000 dinár vagyis 1223 dollár. Nem kis pénz ez egy munkanélküli fiatalnak, de nem is lehetetlen összeszedni. Így aztán egyre többen vágnak neki az új embercsempész útvonalnak Tunéziából Szicíliába – mesélte a parti őrség parancsnoka.

Fiatal magyar migránsok

Óvatos becslések szerint ma már a félmilliót is meghaladja azoknak a magyaroknak a száma, akik külföldön telepedtek le az utóbbi években. Külön aggasztó, hogy a – szerencsés esetben csak ideiglenesen – kivándorlók hatvan százaléka fiatal, a 18-39 éves korosztályból kerül ki. Vannak visszavándorlók, de mint az Orbán-kormány Gyere haza fiatal! Programjának kudarca is mutatja, nehéz a már kint élőket visszacsábítani. Egy uniós kutatás az okokat, motivációkat keresi, az idővel talán majd segíthet.

Ma már szinte nincs olyan magyar család, amelyet ne érintene a kivándorlás. Habár minden migrációs lépés mögött egy-egy – vagy akár több, de mindenképpen – konkrét ok húzódik, mindenki saját szájíze – értsd ez alatt világ- és politikai nézete, hite, neveltetése, stb. –alapján magyarázza családtagjának ideiglenes vagy végleges távozását az országból, abban mindannyian egyetértünk, hogy ez nem jó. Nem jó sem az országnak, sem a gazdaságnak, s legfőképpen nekünk az ittmaradóknak, s persze maguknak az érintetteknek sem – hiszen akár még “be is jöhet” a kivándoroltaknak a külföldi letelepedés, kevés kivételtől eltekintve nekik is jobb lenne idehaza, családi, baráti, hazai körben boldogulni, békében és nyugalomban. De ez napjainkban sokszázezer magyarnak nem adatik meg.

Pedig az országnak is létérdeke, hogy a kivándorlás folyamata megálljon, s a magyar migránsoknak legalább egy része visszataláljon Magyarországra.

Ehhez azonban ismerni kell a kivándorló magyarok motivációját is. S pontosan ezt célozza egy olyan uniós projekt, amelynek nem csak egyik résztvevője, de vezető partnere a Központi Statisztikai Hivatal. Az idén indult és 2019-ben záruló, Youmig néven futó kutatás a 15-34 éves korosztály vándorlásának okaira, migrációs, családalapítási és munkavállalási trendjeire igyekszik válaszokat találni. A 850 millió eurós uniós projekt vezetését a KSH pályázaton nyerte el, a kutatásban nyolc Duna-menti ország – Németország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Bulgária, Szerbia és Magyarország – 16 intézménye vesz részt.

Azok a fránya adatok

A kivándorlás mértékének erősödése 2008-ban kezdődött, jelentősebb megerősödése 2010-től mutatható ki – látható fekete-fehéren az adatokból, amelyek több forrásból is származhatnak, s ezért a számok is némileg eltérhetnek – s el is térnek – egymástól, de a trendek és a nagyságrendek egyformák. Az elvándorlás mértékének nyomon követésére alapvetően a hazai regiszterek és a külföldi, úgynevezett tükörstatisztikák szolgálnak – olvasható egy KSH kiadványban.  A magyar állampolgárok elvándorlásának mérése leginkább az egészségbiztosítás nyilvántartásaira, a más országokban készült bevándorlási statisztikákra és egyéb, például az Európai Unió tagállamainak munkaerő-felméréseire támaszkodik.

Az Eurostat adatai alapján az adott év január 1-jén európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma 2000 és 2015 között folyamatosan, 74 ezer főről  370 ezerre nőtt. A 2012 és 2014 között zajlott SEEMIG kutatás arra jutott, hogy 2013 elején 350 ezer fő volt azoknak a kivándorolt magyaroknak a száma, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A SEEMIG projekt további fontos eleme volt a kivándorló magyar állampolgárok a három fő célország – Németország, Nagy-Britannia és Ausztria – szerinti összetételének vizsgálata. A Nagy-Britanniába települők például különösen fiatalok: az adatfelvételkor átlagéletkoruk 33 év volt, kiköltözésük idején pedig mindössze 29 évesek voltak.

Napjainkban óvatos becslések szerint is már több mint félmillió magyar dolgozik és él külföldön, ami mérhetetlenül nagy problémát okoz idehaza, beleértve a társadalom elöregedését, a foglalkoztatási anomáliákat vagy éppen akár – s ez éppen ennyire fontos – a lakosság lelki tényezőjét.

A kivándorlás leginkább a 15-34 éves korosztályt érinti: ez az  korosztály, amely a teljes népességnek a 24,4 százalékát adják, miközben a kivándorlók körében 60 százalékos az arányuk.

Ezt amúgy az egészségbiztosítási rendszer nyilvántartásának feldolgozott adatai alapján lehet megállapítani.

Külön aggasztó, hogy nem csak közvéleménykutatások mutatják ki a fiatalok körében elképesztő teret nyert migrációs hajlandóságot, kutatások is erre a következtetésre jutnak.

Az előbbire példa a Magyar Nemzet által a tavasszal ismertetett kutatás, amelyet a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) tudományos főmunkatársa, Gödri Irén jegyzett, aki az 1500 fős reprezentatív felmérés eredményei alapján a  többi között arra jutott, hogy

a 18–40-es korosztályból 680 ezren, minden harmadik ember gondolkodott már azon, hogy más országban folytassa az életét.

Az utóbbira pedig a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 tanulmány lehet példa, amelynek az adataiból az derül ki, hogy minden harmadik (33 százalék) 15–29 éves fiatal tervezi, hogy külföldön tanul vagy munkát vállal. 2012-ben a fiatalok 33 százaléka tervezett munkát vállalni külföldön, ez az arány 2016-ban 31 százalékra csökkent, a külföldi tanulást tervezők aránya pedig 2012-ben 7 százalékról 2016-ra 8 százalékra változott.

A YOUMIG projekt

A több évig tartó, az idén januárban indult uniós kutatás keretében már közzétettek alapindormációkat, például azokat, amelyek Magyarország és azon belül külön Szeged fiataljainak a kivándorlási folamatát mutatják.

Igz, nem magyar jelenség ez – bár nálunk már szinte ipari méreteket ölt –, az egész Duna menti régióban a fiatalok vándorlási folyamatai az elmúlt években egyre inkább erősödnek.  Nem véletlen, hogy a 850 millió forintos összköltségű, az Európai Unió által finanszírozott projektben (YOUMIG – Improving Institutional Capacities And Fostering Cooperation To Tackle The Impacts Of Transnational Youth Migration) – amelynek vezető partnere a KSH –szakmai partnerként részt vesz a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala; Bulgária Statisztikai Hivatala; az Informatikai és Statisztikai Hivatal (INFOSTAT), Szlovákia; a Bécsi Egyetem (UNIVIE), Ausztria; a Délkelet-Európa Kutatóintézet (IOS), Németország; a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Románia; a Társadalomtudományi Kutatóintézet, Szerbia, valamint a Szlovén Gazdaságkutató Intézet. A szakmai partnereken felül a YOUMIG-hoz a Népességkutató Szövetségi Intézet, Németország és Ausztria Statisztikai Hivatala, valamint a fejlesztések fő „terepéül” szolgáló önkormányzati szintről hét ország hét partnerönkormányzata társult. Magyarországon Szeged Megyei Jogú Város önkormányzata látja el a partnerségből adódó feladatokat.

Lapszem – 2017. szeptember 22.

0

Ma a Móricok és a Mauríciák ünneplik névnapjukat. És már a lapszemle is megérkezett. Friss, ropogós. Vegyék, vigyék!

Magyar Nemzet: Szokatlanul sok földgáz van a tározókban

Továbbra is gyors ütemben zajlik a hazai kereskedelmi földgáztárolók feltöltése, naponta körülbelül 18 millió köbméterrel gyarapodik a készlet. A befogadók töltöttsége már megközelíti a 60 százalékot, ami szokatlan – írja a Magyar Nemzet.

A lap úgy tudja, hogy a kormány nem a magyar lakosság számára halmozta fel a tartalékok jelentős részét, hanem az orosz állami gázipari óriás, a Gazprom részére végez bértárolást. A kormány még július elején állapodott meg az orosz állami gázmonopóliummal a gáz magyarországi betárolásáról. Azt nem közölték, hogy mekkora gázmennyiség befogadásáról szól a szerződés, de a Magyar Nemzet információi szerint egymilliárd köbméter gáz bértárolásáról lehet szó.

Népszava: Uniós biztos: nem tudok Soros-tervről

Bár akadnak, akik az Európába vezető migrációs utakat használják törvényellenes céljaik elérésére, nagyon fontos, hogy megkülönböztessük őket a valódi menedékkérőktől, akiket viszont nem szabad biztonsági kockázatként kezelni, mivel azzal éppen a terroristák elleni munkát veszélyeztetnénk – mondta a Népszava beszámolója szerint Julian King uniós biztonságért felelős biztos budapesti háttérbeszélgetésén.

Julian Kinget megkérdezték, mi a véleménye arról, hogy Magyarország alig-alig fogad be menekülteket. Az uniós biztos úgy fogalmazott, ez így nem merült fel Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatott tárgyalásain. A Népszava rákérdezett arra is, mit gondol arról, hogy a magyar kormánypropaganda szerint Brüsszel menekülteket akar betelepíteni. “Nem tudok ilyenről” – mondta az uniós biztos.

Kérdésre válaszolva Julian King elmondta azt is, hogy a magyar kormányzati szereplőkkel folytatott tárgyalásain nem merült fel Soros György neve, továbbá nem tud semmilyen “Soros-tervről” sem.

Magyar Idők: Migránsvédő tolmácsokat toboroz Soros hálózata

Számos jel utal arra, hogy a Soros György által támogatott szervezetek az utóbbi években jelentős hatást gyakoroltak a hatósági fordító és tolmács szakmára: tanulmányokban, egyetemi előadásokon terjesztik nézeteiket, s mindezt nehéz nem összekapcsolni azzal a hírrel, hogy tavaly tíz tolmácstól vált meg elfogultság miatt a bevándorlási hivatal. Figyelemre méltó az is, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok fizetési listáján szereplő Menedék Egyesület ismét meghirdette migrációs szakembereknek szóló képzéseit a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület – írja a Magyar Idők.

A Soros-hálózathoz köthető személyek és szervezetek visszatérő vendégei az egyetemek, például a BME tanrenden kívüli programjainak a tolmácsképzésben a lap szerint.

Magyar Hírlap: Népességrobbanás várható Afrikában

Egyértelműen erősödni fog az Afrikából Európába irányuló migrációs nyomás az előttünk álló években, és a Európai Uniónak nem az ezzel összefüggő tűzoltással kellene foglalkoznia, hanem a migráció külső dimenziójával kapcsolatos felkészülési feladatot kellene elvégeznie – mondta a Magyar Hírlapnak Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója, aki szerint értelmetlen a migráció belső dimenziójával kapcsolatos, unión belüli ellentétek élezése.

Orbán Balázs szerint a migrációs potenciál egyelőre jóval nagyobb a térségben, mint a valódi migráció. Afrika esetében komoly népességrobbanással kell számolni, a negyvenhét legkevésbé fejlett ország közül harminckettő Afrikában található, és ezek lakossága 2050-re megduplázódik – mondta a lapnak a főigazgató.

 

“Meg akarjuk védeni az EU-t, ha még lehet”

0

A magyar gazdaság helyzetét festette le beszédének első részében Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében. Ezután tért rá legfontosabb üzenetére, a menekültügyre és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt a “Soros tervről”.

A kormány folytatta a brüsszeli kényszerbetelepítés elleni küzdelmét a nyáron is folytatta – vezette fel a témát. A rég megszokott világkereskedelmi, -gazdasági és –politikai rend helyébe most lép egy másik új világrendbe. Ezt Orbán szerint nem tudjuk megakadályozni, mert a hatalmi erővonalak világméretekbenrajzolódnak át.

Szerinte szeretjük vagy sem, a népvándorlás a kontinenseket is elérte, és próba alá vette. Ez egybeesik az egyik világvallás, az iszlám világoffenzívájával.

Mi meg akarjuk védeni magunkat, és ha még lehet, az Európai Uniót is.

Az Európai Unióban vannak bevándorló országok és nem bevándorló országok Orbán szerint. Azt mondta: a bevándorló országok  elfogadják, helyeslik, időnként szervezik a migránsok, az új honfoglalók, az inváziós népcsoportok betelepülését. Ezek már kevert országokká váltak, ezek belső arányai változnak, a keresztények aránya csökken. Innen kezdve matematikai számítás kérdése a végállapot, ami belátható.

És vannak szerinte a nem bevándorló országok, mint amilyen Magyarország is, amelyek ragaszkodnak a nemzeti kulturális identitásukhoz.

“MI magyar Magyarországot akarunk és Európai Európát is szeretnénk.”

Az EU jövője Orbán szerint azon múlik, hogy ez a két országcsoport képes lesz-e kialakítani együttélést és az együttműködés új közösen elfogadott rendjét, amit azonban csak akkor lehet, ha tiszteletben tartjuk egymás demokratikus népakaratát.

“Mi sohasem leszünk bevándorlópárti ország – erről szól a kvótaper és a kvótaítélet.”

Azt mondta: ma a bevándorló országok úgy akarják feloldani az ellentéteket, hogy javasolják, legyünk mi is bevándorló országgá, s ha ere nem vagyunk hajlandók, akkor megerőszakolnak minket. Erről szól a kötelező kvóta és betelepedési terv.

Ezt Soros György tervének nevezem, ezt valósítják meg a brüsszeli diplomaták, akik Soros tenyeréből esznek.

Gazdasági helyzetkép

Az államadósság 74 százalék alá csökkent, a gazdaság a második negyedévben  3,2 százalékkal nőtt. Ma már 4,434 millióan dolgoznak, 62 ezerrel többen, mint egy év éve. A munkanélküliség 4,2 százalékra mérséklődött, a közfoglalkoztatás folyamatosan csökken, folyamatos az átvándorlás a magángazdaságba.

A munkaalapú társadalom kiépítése sikerült – sorolta el az eredményeket Orbán Viktor.

A bruttó átlagbér 293 ezer forint, ami komoly emelkedés, de nem elég – mondta. Az ipar és az építőipar termeléséből a miniszterelnök azt a következtetést vonta le, hogy még van lehetőség további béremelkedésre. A mezőgazdaságban a foglalkoztatottság hét év alatt 25 százalékkal nőtt, a bruttó keresetek 42 százalékkal.

A kormány migránspolitika helyett családpolitikát folytat.

A közoktatásban 467 ezer gyerek étkezik ingyen, s már minden általános iskolás és az elsős középiskolások, összesen a gyerekek 85 százaléka kapja ingyen a tankönyveket. Százezer gyereket vártak táborhelyek a nyáron, s nem csak hazaiakat, hanem például Ukrajnából is. Ezért érint minket fájdalmasan, hogy megfosztják az ukrajnai magyar gyerekeket, a magyar nyelvű oktatástól.

Vona: Védelem és elszámoltatást

Vona Gábor a Jobbik elnöke válaszában keményen nekiment Orbánnak, kiégett despotának nevezve őt, olyan politikusnak,

aki Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza.

Hatalomra jutásuk esetére az ország biztonságának a megvédését, elszámoltatást, s azt ígérte, hogy migránsok – sem szegénynek, sem gazdagok – nem jöhetnek majd be az országba.

Tóth: más a valóság

Orbán a maga valóságában saját démonjaival küzd,

a többi között Brüsszellel – mondta Tóth Bertalan az MSZP frakcióvezetője. Ugyanakkor mi egy másik valóságot látunk, Mészáros Lőrinccel, Andy Vajnával, a közpénzszivattyúval, az egészségügy és az oktatás áldatlan állapotával. Egy olyan ember oktat ki minket erkölcsi kérdésekben, aki szabadon engedett egy olyan gyilkost, aki éjszaka álmában baltával megölt egy keresztény embert – mondta, hozzátéve: ma már értjük…

Szél: az elmúlt harminc év

Egyre inkább látszik, hogy nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől – fejtette ki Szél Bernadett, az LMP társelnöke, miniszterelnök-jelöltje. „Önök és elődjeik szétlopták, szétcsalták az országot” – húzta alá. Az elmúlt „harminc évben” felhúzott építmény már nagyon rászorult a bontásra, de

ebben nem vehetnek részt azok, akik felépítették azt.

Orbán viszontválasza

Úgy látja, a nyáron elszaporodtak a miniszterelnök-jelöltek – kezdte viszontválaszát Orbán. Szerinte az emberek tudják, hogy személyes hatalmi vágyból nem lehet országot építeni. Vonának mindössze annyit mondott,

“a kormányzáshoz komolyabb eszközök kellenek, mint szemöldökcsipesz”.

A szocialisták pedig mindennek éppen az ellenkezőjét csinálták kormányon, mint amit ígértek oktatásban, egészségügyben, nyugdíjakban. Egy LMP-s európai uniós képviselő pedig azt mondta a miniszterelnök szerint, hogy a bevándorlási problémára nincs más megoldás, mint a kötelező kvóta. Idézett korábbi MSZP-s nyilatkozatokat arról, hogy a bevándorlás álprobléma, azt a kormány kreálta, nincs szó kötelező kvótáról. Végül feltette a kérdést: hogyan lehetne az országot rájuk bízni?

Juncker: a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniója

0

Az Európai Uniónak a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniójának kell lennie – mondta a közösség jövőjét is vázoló, az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A strasbourgi parlamentben többek között leszögezte: az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia. Ez nem opció, kötelezettség. Közös adók bevezetéséről is beszélt a belső piac erősítése érdekében.

Nem volt jó állapotban az unió, amikor átvette az Európai Bizottság vezetését – mondta Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben szerdán.

Mostanra azonban Európa gazdasága helyreállt, visszatért a szél Európa vitorláiba, a gazdasági fellendülés ötödik évében vagyunk

– hangsúlyozta Juncker. Nyolcmillió új munkahely keletkezett, 235 millióan dolgoznak, 225 milliárd értékű beruházás valósult meg, 445 ezer kis és közepes vállalkozás kapott támogatást – sorolta a kedvező változásokat az EB vezetője.

Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk használni, több feltételnek kell teljesülnie, s ezekre tesz javaslatot – mondta Juncker.

Elsőként szeretné megerősíteni az európai kereskedelmi programot,

hogy az EU ugyanannyit kapjon, mint amennyit ad – utalt a már megkötött és az aláírásra, kidolgozásra váró kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokra.

Ennek kapcsán ország megnevezése nélkül ugyan, egyértelműen Kínára, a kínai vállalatfelvásárlásokra célozva arról beszélt Juncker, hogy körültekintően kell eljárni, amikor valaki fontos céget vásárol az energetikában vagy a hadiiparban, hogy megvédjük biztonságunkat.

Változást sürgetett Juncker az iparpolitikában a versenyképesség erősítése érdekében.

Példaként az autóipart említette, amelyben 32 millióan dolgoznak. Erre büszke, de”sokkolja, ha becsapják a fogyasztókat” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: felszólítja az autóipart, hogy tiszta járműveket fejlesszen ki. Az új iparstratégia  jegyében széndioxid-kibocsátást, a digitális élvonalban maradást és a klímaváltozással kapcsolatos törekvések növelését említette Juncker.

Kíberbiztonsági ügynökség létrehozását indítványozza a bizottság elnöke az internetes támadások elleni küzdelem érdekében.

Hangsúly a migráción

A feladatok sorában leghangsúlyosabban a migrációról beszélt Juncker. Szerinte sikerült előrelépni, sokat csökkent a bevándorlók száma, elsősorban a törökökkel kötött megállapodásnak köszönhetően. De nem szabad magukra hagyni a közös határt védő déli államokat. Kollektív felelősségről beszélt a ebben a kérdésben, s arról is szólt, hogy

nem minden tagállam mutat egyenértékű szolidaritást a menekültek ügyében.

Meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, ehhez új javaslatokat terjeszt elő a bizottság. Alapelv, hogy haza kell térniük azoknak, akiknek nincs tartózkodási engedélyük, a menekültek 36 százalékával ez történik – mondta Juncker. Kiemelte azonban, hogy szolidárisnak kell lenni Afrikával, feltölteni az erre szolgáló pénzalapot.

Most 22 ezer menekültet szeretnének letelepíteni, később további 40 ezret Szíriából, Libanonból – mondta Juncker.

A feladatok

A helyzetértékelés után rátért az előttünk álló időszakra. Itt az ideje kijelölni a jövő irányát – fogalmazott az EB elnöke. Leszögezte azonban, hogy ezt nem lehet fentről diktálni, ennek széles körű konszenzuson kell alapulnia. A márciusban meghirdetett öt forgatókönyvhöz képest egy hatodikkal állt elő Juncker.

Ez a szabadság, egyenlőség és jogállam uniója.

A szabadság uniója kapcsán a szabad véleménynyilvánítás jogáról és a sajtószabadságról beszélt, kiemelve térségünket, ahol jól ismerik ezeket a problémákat. Az egyenlőség jegyében úgy fogalmazott, hogy nem lehetnek másodrendű állampolgárai az EU-nak. Nem halhatnak meg gyerekek Romániában és Olaszországban olyan betegségekben, amelyeket rég ki kellett volna irtani – mondta, egyúttal hozzájárulást ígért a nemzeti oltási programokhoz.

Ugyanazt a bért kell fizetni az ugyanott végzett munkáért – szögezte le Juncker, megnevezve a kiküldött munkaerővel kapcsolatos problémát.

Ez rossz hír a magyar cégeknek, amelyek jelenleg a hazai fizetéseket folyósítják a többi uniós országban dolgozó alkalmazottjaiknak.

Új munkapiaci felügyeleti hatóság létrehozását jelentette be ennek során Juncker.

Az EB elnöke magáévá tette az elsősorban Magyarországon és Szlovákiában szorgalmazott ételminőségi felvetést. Másodrangú fogyasztók se lehetnek, nem fogadható el, hogy rosszabb minőségű élelmiszert kapjanak ugyanolyan csomagolásban – mondta.

Az EU ugyan nem ország, mégis a jogállam uniójává kell válnia – mondta Juncker. Szintén nem nevezett meg országot, de az utalás egyértelmű. Többször hangsúlyozta, hogy

az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek tiszteletben kell tartani. Ez nem opció, hanem kötelezettség

– szögezte le.

Kompromisszumokról beszélt a bizottsági elnök, azzal, hogy nem Európa-képes, aki nem kész erre.

Gazdasági elképzelések

A gazdasági továbblépés terén a belső piac megerősítéséről is beszélt Juncker. Támogatja, hogy vezessék be a közös konszolidált társasági adót, áfát, a digitális tevékenység és a pénzügyi tranzakciós adót. Fontosnak nevezte közös pénzügyminiszter kinevezését a gazdasági és monetáris unió erősítésével egyetemben.

Nincs szükség viszont önálló eurózóna-költségvetésre, erős uniós büdzsé kell, s nincs szükség eurózóna-parlamentre sem – hűtötte le azon várakozásokat, amelyek szerint – elsősorban az Emmanuel Macron francia elnök által szorgalmazott módon – gyorsabb integrációra, amolyan “szuper Európára” tesz javaslatot.

Juncker a terrorizmussal szembeni európai felderítő rendőri egység létrehozását javasolja, s harcot hirdetett a szélsőségesekkel szemben a politikában is, mondván: a pártfinanszírozást meg kell változtatni, mert az extremisták kasszáját nem tömhetik tele pénzzel.

A Brexit miatt megcsappanó uniós költségvetés kapcsán Juncker azt támogatja, hogy a maradó tagállamok bővítsék ki a büdzsét.

A britek kilépését tiszteletben kell tartani, de szerinte Londonban még megbánják ezt. Európa pedig halad tovább saját útján,

s 2019 tavaszára különleges “szemesztert” javasol, hogy megtárgyalják az EU továbbfejlődését.

Jean-Claude Juncker azt reméli, hogy 2019-re megvalósul a gazdasági és pénzügyi unió elmélyítése és mindenhol euróval fizetnek.

A vita további részleteiről itt olvashat.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK