2018 döntő év lesz Európa számára. Ha Franciaország és Németország együttműködik, akkor Európa globális szereplővé válhat, mely egyenrangú az USA-val és Kínával – erről beszélt Emmanuel Macron francia elnök újévi köszöntőjében. Angela Merkel valamivel korábban ugyancsak hitet tett amellett, hogy Franciaországgal együttműködve megújítják Európát. Csakhogy Németországban egyelőre nincsen kormány.
„Késlekedés nélkül megalakítom az új kormányt”- ígérte Angela Merkel.
A kancellárasszonynak nem lesz könnyű dolga, mert két partnere: a bajor CSU és a szociáldemokrata párt sok kérdésben homlokegyenest ellenkező nézetet vall. Ilyen például a menekültkérdés.
Jellemző, hogy a CSU a koalíciós tárgyalások előtt csúcstalálkozót tart, melynek díszvendége Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz. Ő pedig ebben az ügyben szembeszállt Merkel kancellárral is, de méginkább Martin Schulz-cal. A szociáldemokraták vezetője korábban az Európai parlament elnöke volt. Ebben a minőségében éles polémiát folytatott menekültügyben, és sok más kérdésben is a magyar miniszterelnökkel.
Ha Martin Schulz lesz az alkancellár és a külügyminiszter az új német kormányban, akkor a magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak érdekes időszakra kell felkészülnie. Ha pedig megindulnak a Merkel-Macron páros reformtervei, akkor Magyarországnak döntenie kell: belép-e az eurózónába, ahol a változások zajlanak vagy kívül marad.
Aki kimarad, az lemaradhat. A kétsebességes Európában a második vonalnak nem sok jut majd – ezt mind Németország mind pedig Franciaország egyértelművé tette. Csakhogy a Merkel-Macron páros reformjaihoz mindenképp kell egy német kormány. A választásokat szeptemberben tartották, de kormány még mindig nincs. Angela Merkel a politikai túléléséért küzd: ha nem tud összehozni egy működőképes koalíciót a CDU-CSU-SPD trióból, akkor minden bizonnyal végetér a Merkel-korszak Németországban. Emmanuel Macron francia elnök pedig egyedül kevés egy átfogó uniós reformhoz.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz és felszólal egy németországi fórumon, amelyen a CSU vezetői kidolgozzák elképzeléseiket a koalíciós tárgyalásokra.
Január 2. és 4.-e között tartja tanácskozását Angela Merkel kancellár szövetségese, amely több fontos kérdésben eltérő nézeteket vall Németország problémáit illetően. Ilyen elsősorban a menekültek kérdésköre, amelyben a bajor keresztény szociális unió álláspontja sok tekintetben közel áll Orbán Viktor nézeteihez. Míg a kancellárasszony 2015-ben beengedett több mint egymillió menekültet Németországba, ezt a CSU csak vonakodva fogadta el.
Akkor is meghívták Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy megmutassák: Bajorországban másképp ítélik meg a bevándorlás ügyét, mint Berlinben.
Akkor Orbán Viktor azt mondta: nem kíván beavatkozni Németország belpolitikájába, de bírálta Angela Merkel menekültügyi politikáját.
Azóta új helyzet van: a magyar miniszterelnök egyértelműen szembehelyezkedett Angela Merkel kancellárral és Brüsszellel a menekültkérdés kezelésének ügyében.
Orbán Viktor meghívása a CSU csúcsra figyelmeztetés Angela Merkelnek: menekültügyben a korábbinál keményebb magatartásra számíthat a koalíciós tárgyalásokon.
A CSU már korábban elérte, hogy Angela Merkel pártja, a CDU is elfogadja: évente csak maximum 200 ezer menekült érkezhet Németországba.
A felső határ feldühítette a mérsékelt pártokat: a zöldeket és a liberálisokat, akik részben emiatt ítélték kudarcra Merkel koalíciós tárgyalásait. A kancellárasszony most nincs könnyű helyzetben, hiszen régi ellenlábasát, Martin Schulzot, a szociáldemokraták vezetőjét kell rábeszélnie a koalícióra miközben a CSU egyre szigorúbb menekültügyben.
Németországnak még mindig nincs új kormánya. A koalíciós tárgyalások egy nappal azután kezdődnek majd újra, hogy a CSU csúcstalálkozót tart egy régi kolostorban.
Orbán Viktor meghívása erre a csúcsra azt jelenti, hogy Angela Merkelnek minden korábbinál nehezebb tárgyalásokon kell eredményt elérnie, ha továbbra is Németország kancellárja kíván maradni.
Minden törvényes eszközzel fellépünk az izraeli zászlók égetése és az antiszemitizmus ellen – hangsúlyozta Németország kancellárja. Angela Merkel azt követően mondta el a véleményét, hogy Berlinben többezer ember tüntetett Trump jeruzsálemi döntése ellen.
Ismeretes, hogy az amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának és ez világszerte tiltakozást váltott ki. A kancellár közölte, hogy megérti a tiltakozást, de ez nem szolgáltathat okot semmifajta antiszemita akcióra. Ugyanezt hangsúlyozta a német belügyminiszter. Lothar de Maiziere szerint Németország alkotmányával ellentétes az antiszemitizmus, ezért
minden lehetséges eszközzel fel kell lépni ellene.
Németországban él Európa egyik legnagyobb muszlim közössége, melyet különösen érzékenyen érint a Jeruzsálemről szóló amerikai döntés, hiszen a város szentnek számít Mohamed próféta követői számára is.
Az Iszlám Állam arra szólította fel híveit, hogy Trump jeruzsálemi döntése nyomán támadjanak zsidó célpontokat Európában és Amerikában is. Manhattanben egy 27 éves bangladesi fiatalember robbantott kézműves bombát. Letartóztatták. Kihallgatása során azt vallotta: azért követte el tettét, mert ily módon akart tiltakozni Trump jeruzsálemi döntése és az ellen, ahogy Izrael bánik a palesztin tüntetőkkel. Elítélte azt, hogy az izraeli légierő csapást mért a gázai övezetre, ahonnan rakétát lőttek ki Izraelre. A terrorelhárítás Németországban és más európai államokban megerősítette a lehetséges zsidó célpontok védelmét.
Martin Schulz szerint az Egyesült Európa a legjobb védelem a háborúval, a fasizmussal és a demokrácia ellenfeleivel szemben.
A német szociáldemokraták vezetője a közszolgálati Deutsche Welle médiának nyilatkozott azt követően, hogy tervét az Európai Egyesült Államokkal kapcsolatban többnyire gúnyos kacaj fogadta Németországban. Egyáltalán milyen egyesült Európát képzel el Martin Schulz, aki nemrég még az Európai parlament elnöke volt, és valószínűleg Németország új külügyminisztere lesz?
„Az Európai Egyesült Államok semmiképp sem lesz olyan mint az USA. Fokozatosan kell közelíteni a tagállamok gazdaságát, kultúráját, társadalmát és végül politikáját.”- mondta a német szociáldemokraták vezetője. A sorrend nyilvánvalóan fontos, hiszen a politika színterén a legnagyobb az ellenállás az Európai Egyesült Államokkal szemben.
Martin Schulz 2025-re szeretné létrehozni az Európai Egyesült Államokat.
„Akinek ez nem tetszik, az lépjen ki az Európai Unióból!”- hangsúlyozta Schulz, akinek európai terveit nagy többséggel fogadta el a szociáldemokraták konferenciája. Sokkal nagyobb többséggel, mint azt, hogy újra nagykoalíció alakuljon Németországban.
S hogy ki lenne Schulz szövetségese az egységes Európa programban? Emmanuel Macron francia elnök! „Ő az egyetlen európai vezető, aki komoly reformokat javasol! Rendszeresen egyeztet Martin Schulz-cal. Ő kérte meg, hogy tárgyaljon Angela Merkellel a nagykoalícióról. Macron ugyanis tisztában van vele, hogy
csakis Németország és Franciaország együttműködése révén valósulhat meg az Európai Egyesült Államok
– nyilatkozta a Deutsche Wellenek a szociáldemokraták európai ügyekben illetékes főnöke, Jens Geier, aki európai parlamenti képviselő Brüsszelben.
A nagykoalícióról szólva Martin Schulz elmondta a Deutsche Wellenek: nekik nem olyan nagyon sürgős a nagykoalíció! Ragaszkodnak az elveikhez, vagyis Angela Merkelnek nehéz és hosszas tárgyalásokra kell számítania. Németországnak egyelőre nincs új kormánya, pedig a választásokat szeptemberben tartották meg. Amíg nincs kormány addig áll az európai reform folyamat is, hiszen Németország vezetőszerepe nélkül elképzelhetetlen az Európai Egyesült Államok, mely megvédelmezné Európát a háborútól, a fasizmustól és a demokrácia ellenfeleitől.
„Otthon is vannak lehetőségek, ragadják ezeket meg!” – ezt tanácsolja azoknak a bevándorlóknak a német belügyminiszter, akiknek a menedékjogi kérelmét a hatóságok elutasították. A bevándorlók nagyrésze azonban azután sem hajlandó távozni, ha megkapta az elutasító végzést. Fellebbeznek. A várakozási idő újabb gondot jelent a német államnak, mely ezért most elhatározta: bónuszt kap az a család vagy egyén, aki lemond a fellebbezésről és hazatér.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Szíriában végetértek a harcok, mert az Iszlám állam vereséget szenvedett. A lassan megkezdődhet az újjáépítés.
Németországba 2015-ben több mint egymillió bevándorló érkezett, a legtöbben Szíriából, a polgárháború elől menekültek. Németország szeretné hazaküldeni egy részüket, ezért a bónusz-program:
a családok 3000, az egyének pedig 1000 eurót kapnak, hogyha hazatérnek.
Eddig is járt személyenként 1200 euro minden felnőttnek, a gyerekek után gyerekenként ennek a fele. Most a bónusz nyilván megfontolásra készteti a bevándorlók egy részét. Csakhogy a német sajtó rámutat arra, hogy a felmérések szerint egy átlagos menekült 7000 eurót költött arra, hogy Németországba eljusson. Vagyis az új program sem igazán előnyös számukra . Ráadásul a helyzet a Közel-Keleten továbbra is bizonytalan. Minden percben kitörhet az újabb, még nagyobb háború – ezúttal Szaúd-Arábia és Irán között.
Németországban komoly belpolitikai válságot okoz a bevándorlás.
A szeptemberi választások óta Angela Merkel kancellár még mindig nem tudta megalakítani az új kormányt. Az előző koalíciós tárgyalások jelentős mértékben a bevándorlási ügyek miatt futottak zátonyra. Míg a markánsan jobboldali CSU ragaszkodott ahhoz, hogy legyen éves befogadási plafon, addig a bajor kereszténydemokraták szerint 200 ezer lehet a felső határ. A zöldek viszont ezt nem fogadták el. Merkel számára tehát sürgető a menekültproblémának legalább az átmeneti rendezése: ezért a bónusz a menekülteknek, ha hazatérnek Németországból a szülőföldjükre.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki elszigetelődött az EU-ban és nincs túl jóban Angela Merkel német kancellárral sem, most a Länderek vagyis a tartományok segítségével kíván magának szövetségeseket szerezni az EU legbefolyásosabb államában, Németországban – írja a Politico.
„Kis ország vagyunk, de azt akarjuk, hogy Németország tiszteletet tanúsítson irántunk.
Mi nem német pénzből akarjuk felépíteni a magyar gazdaságot. Egyszerűen csak üzleti alapon akarunk kapcsolatban lenni Németországgal”
– nyilatkozta Orbán Viktor a Neue Passauer Pressenek. Mindez része annak a mosolyoffenzívának, amelyet a magyar kormányfő azt követően indított, hogy Brüsszel kilátásba helyezte a hetes cikkely alkalmazását, amely elvben lehetővé tenné Magyarország kizárását az Európai Unióból. Ennek nyilvánvalóan minimális az esélye, hiszen ezt minden tagállamnak meg kellene szavaznia, ugyanakkor olyan fenyegetést jelent, amelyet komolyan vesznek Orbán környezetében. Ahol az sem maradt észrevétlen, hogy
az idén nem volt magyar-német éves találkozó, holott 1990 óta mindig sor került erre, hiszen Németország Magyarország legfontosabb partnere az Unióban.
A menekültkérdésben azonban Orbán Viktor látványosan szembekerült Angela Merkellel, aki ezt nyilvánvalóan nem felejtette el.
Ezért a magyar miniszterelnök azokkal a német tartományokkal erősítette meg a kapcsolatát, amelyek maguk is kritikusan álltak hozzá a bevándorlás kérdéséhez.
Elsősorban Bajorországról van szó: Orbán viszonya mindig is kiváló volt a Merkeltől általában jobbra álló CSU vezérkarával. Ezenkívül Szászország, Szászország-Anhalt, Baden-Württemberg és Hessen tartományok vezetői vendégeskedtek Budapesten vagy fogadtak magasrangú magyar vezetőt a közelmúltban.
„Mi nem akarunk beavatkozni a német belpolitikába” –mondta Orbán képmutatóan Münchenben. Magyarországon viszont a kormánypárti sajtó érezhetően a menekültkérdésben kritikus pártokat támogatta a választások előtt, beleértve az Alternative für Deutschland szélsőjobb szervezetet.
A kormányalakítással küszködő Merkelnek jelenleg persze a kisebb gondja is nagyobb Orbánnál, de az új német kormánynak mindenképp számolnia kell vele.
Persze a magyar miniszterelnök pragmatikus: tudja, hogy a magyar gazdaság lényegében Németországtól függ:
a kereskedelem egynegyede ezzel az állammal folyik. Tavaly 46,7 milliárd eurót tett ki a forgalom. A magyar kormányfő szinte mindig megjelenik, amikor egy új német gyárat avatnak fel Magyarországon. Orbán arra törekszik, hogy a tartományokon keresztül befolyásolja Németország politikáját, amelyről tudja, hogy meghatározó jelentőségű az egész EU és persze Magyarország számára is.
Az esetleges előrehozott választás ellen foglalt állást szombaton Angela Merkel német kancellár, hangsúlyozva: bízik abban, hogy hamarosan új kormány alakulhat Németországban.
Merkel pártja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mecklenburg-elő-pomerániai tartományi tanácskozásán nyilatkozott az elmúlt napok – a német belpolitikát alapjaiban megrázkódtató – fejlemények után. A hét elején nyilvánvalóvá vált, hogy zátonyra futottak az úgynevezett Jamaica-koalíciót, a konzervatív CDU/CSU, a liberális FDP és a Zöldek kormányzati szövetségét célzó egyeztetések, majd a hét közepén a kereszténypártok eddigi nagykoalíciós partnere, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) korábbi álláspontját módosítva bejelentette, hogy mégis kész tárgyalni a megrekedt kormányalakítási folyamat előmozdításáról. Ez utóbbiban nagy szerepet vállalt Frank-Walter Steinmeier államfő.
Szombati nyilatkozatában Merkel elutasítóan nyilatkozott az esetleges előrehozott választásokról. A kancellár szerint nem helyénvaló az, ha a pártok nem tudnak mit kezdeni a választási eredményekkel, és az embereket kérik arra, hogy újból válasszanak. „Kívánatos lenne, ha minél előbb új kormány alakulna” – jelentette ki a kancellár, utalva arra, hogy stabil és nem ideiglenes kormányt remél.
Frank-Walter Steinmeier államfő továbbra is oroszlánrészt vállal a belpolitikai patthelyzet feloldásában. Az elnöki hivatal közlése szerint Steinmeier a jövő hét közepén együttes tárgyalást tart Angela Merkellel, továbbá Horst Seehofer CSU-elnökkel és Martin Schulzcal, az SPD elnökével. A kezdeményezés megfigyelők szerint egyértelműen arra utal, hogy az előrehozott választások elkerülésére törekvő szövetségi elnök megpróbálhatja rávenni az eddigi nagykoalíció vezetőit a korábbi együttműködés folytatására.
Habár mi magyarok ismerjük és tudjuk, mégis mellbevágó az a lesújtó kép, amelyet egy most közzétett uniós jelentés fest. A többi között az alulfinanszírozottság, az esélyegyenlőtlenség, a megelőzés siralmas helyzete az, amire rámutat a részletes, adatokkal, tényekkel alátámasztott jelentés.
Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés Magyarországon. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A többi között között ezt állapítja meg az Európai Unió és az OECD által Magyarországról készített egészségügyi profi, amely felrója hogy
Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadás az uniós átlag fele.
Azt látom, hogy a fideszesek szétlopják a hazát
Gúzsba kötve táncol dr. Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere, a fideszes többségű testület inkább csak a saját klientúrájának érdekeit nézi – legalább is ez derül ki abból az interjúból, amelyet a polgármester a Független Hírügynökségnek adott. A városvezető szerint a kormánypártiak elsősorban a párt érdekeit veszik figyelembe, így a város rendre háttérbe szorul. A hajdanvolt rendőr már tíz feljelentést is tett az előző időszak hűtlen kezelései miatt, de ezek a feljelentések rendre eredmény nélkül zárulnak, hiába tartja mindenki napnál világosabbnak a bűncselekményeket. Lengyel Róbert szerint ma nem azokat az időket éljük, amikor a tisztességnek helye van a közéletben,
magánérdekek dominálnak és magánzsebek gazdagodnak.
Ha az emberek újra erre a Fidesz-Magyarországra szavaznak, akkor nagyon nagy baj van ebben az országban – mondja.
Tovább sodródik az MSZP; karácsony az új időpont
Kunhalmi Ágnes az MSZP majálisán MTI Fotó: Mohai Balázs
Horváth Imre vezetők elé hajított tagkönyve újra felkavarta a vizet az amúgy is csak átmenetileg elcsendesülő viharos életet élő szocialista pártban. Az Újpesten, Kiss Péter halála után időközi választáson mandátumot szerzett képviselő, most sértődötten mondott le párttagságáról, s lépett ki az MSZP frakcióból, bár ez utóbbiról nincs egyértelmű információ.
Kunhalmi Ágnes budapesti elnök az ATV reggeli műsorában megrendülten beszélt képviselőtársa döntéséről, Hiller István pedig, kiemelve Horváth munkásságának érdemeit, arról nyilatkozott, hogy ezekben a tárgyalásos időkben, bizony vannak olyanok, akiknek áldozatot kell hozniuk, annak érdekében, hogy végre felálljon az a közös csapat, amely versenyképes lehet a Fidesszel.
Csakhogy a csapat sehogy sem akar felállni, ellenkezőleg: a látszat az – és ezt erősíti Horváth Imre esete is –, hogy inkább, ami van, vagy volt, az is szétesőben van.
Igaz ugyan, hogy a politikusok – DK-sok, MSZP-sek – folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások rendben folynak a kulisszák mögött, és ezt készséggel el is hinnénk, ha időről-időre nem kerülnének elénk olyan hírek, amelyek az ellenkezőjét sugallják.
Szlovákok a magyar kormányról
A Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt a szlovákiai magyarok körében, jó részük szimpatizál a magyar kormánnyal, sőt Orbánék támogatottsága közel azonos az MKP és a Híd választói körében. Azonban a Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi reprezentatív felmérésének eredményei szerint a válaszadók mindössze 37 százaléka nyilatkozta, hogy érdekli a magyarországi politika.
Orbán Viktor kormányának alapvetően pozitív a megítélése a szlovákiai magyarok körében,
a válaszadók 49 százaléka viszonyul hozzá nagyon pozitívan vagy inkább pozitívan. A negatívan viszonyulók aránya 30 százalék, viszont egy nagy, 20 százalékos csoport nem tud véleményt mondani a jelenlegi magyar kormányról.
Az MTVA mint feneketlen zsák
87,5 milliárd forintot költött 2016-ban a közmédia az eredetileg tervezett 77 helyett. Emellett a kormány átvállalt tőlük 47,2 forintnyi adósságot. Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-kormány mértéktelenül önti az adófizetők pénzét udvari médiájába.
„Ráadásul nem elég, hogy a jelenlegi állami média hazudik és híreket hamisít, de mindezt még méregdrágán is teszi, mindenféle gazdasági racionalitást nélkülözve. Pedig a szabad és független sajtó erősíti a versenyt, élhetőbbé teszi az országot és szabadabbá polgárait.”
Kirekesztő cikk miatt büntetés a Magyar Hírlapnak
A Médiatanács 75 ezer forint bírság megfizetésére és a jogsértés tényéről tájékoztató közlemény közzétételére kötelezi a Magyar Hírlap és online kiadásának médiaszolgáltatóját, mert az augusztus 9-én megjelent Fekete földrész című cikk alkalmas volt a kirekesztésre.
A szerző az Afrikából érkező bevándorlókat homogén, az európai társadalmakba beilleszkedni képtelen, az európai civilizációt felszámoló csoportként írta le.
A közleményt a lap a www.magyarhirlap.hu nyitóoldalán a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül köteles úgy közzétenni, hogy a honlap megnyitásakor a teljes információ folyamatosan olvasható legyen a közzétételtől számított hét napon keresztül – áll a közleményben.
Nem bukott meg a román kormány
Hivatalában marad a román kormány, mivel a parlament nem fogadta el az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Elfogadása mellett a Mediafax és az Agerpres hírügynökségek értesülése szerint 156 törvényhozó szavazott, a kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség.
Az ellenzék főleg az adótörvény január 1-jétől történő átfogó módosítása miatt kezdeményezett bizalmi szavazást a kabinet ellen.
A törvényhozás épülete előtt mintegy 5 ezer ember tüntetett a kormány ellen, ők a bizalmi szavazást kezdeményező ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) felhívására vonultak utcára.
Mégiscsak lesz nagykoalíció Németországban?
Martin Schulz Fotó: MTI/EPA/Massimo Percossi
Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére, aki korábban kizárta, hogy folytassák Merkel kancellárral a közös kormányzást, most úgy nyilatkozott: tisztában van történelmi felelősségével. Jó megoldást találunk – hangsúlyozta Schulz. Megbukott ugyanis az alternatív megoldás: a Jamaica-koalíció, mely a CDU-CSU-FDP-zöldek szövetségét jelentette volna.
A kancellár nem akar kisebbségben kormányozni, viszont az új választás helyzetbe hozhatná a szélsőjobboldali AfD-t, mely így is a harmadik erő a parlamentben.
Ezért a szociáldemokrata államfő, Steinmeier mindenképp szeretné elkerülni az új választásokat.
Elengedték a merénylettel gyanúsított szíreket
A tavaly decemberi berlini tömeggyilkosság áldozatainak tiszteletére (MTI/EPA/Felipe Trueba)
Nagyszabású terrorelhárító razzia során hat veszélyes szíriai terroristát fogtak el – jelentette a hét elején a német sajtó. Bizonyítékok híján azonban elengedték a gyanúsítottakat. Az elfogott szír fiatalembereket azzal gyanúsították, hogy az Iszlám Állam felhívására terrorakciót akarnak végrehajtani a karácsonyi vásáron, Essenben. Erre azonban végül nem találtak bizonyítékot, és elengedték a hat férfit, akik egyébként együttműködtek a hatóságokkal. Elkobzott számítógépeiken találtak ugyan olyan adatokat, amelyek kapcsolatba hozhatók az ISIS propagandájával, de nem mutatnak terrorakció előkészítésére. Ezeket továbbra is vizsgálják.
A Közöségi portál tervei
Fotó: Flickr.
A Facebook decemberben indítja az álhírek ellen irányuló új szolgáltatását. Ennek lényege, hogy értesítést küld azoknak a felhasználóknak, akik olyan „külföldi szereplők” által alkotott oldalt „like-oltak”, akik a tavalyi amerikai elnökválasztás idején propagandát folytattak a világhálón. Mint a BBC jelentése rámutat: a közösségi oldal korábban azt tudatta, hogy az elmúlt két évben összesen mintegy 26 millió amerikaihoz jutottak el oroszországi székhellyel dolgozó ügynökök által feltöltött anyagok. Ezeket az Internet Research Agency által készített oldalakat ugyan már törölték, de a Facebook azon dolgozik, hogy az emberek megtudják, az általuk gyártott anyagokat töltötték le.
Mugabe maradhat Zimbabwéban
Migabe Hitlerhez hasonló bajuszt is viselt Fotó: MTI/EPA/Taurai Maduna
Mentességet alkudott ki magának és feleségének mindenféle eljárás alól Robert Mugabe távozásra kényszerített zimbabwei elnök – közölte az afrikai ország hadserege. A volt elnöki pár az országban maradhat – jelenti a CNN. Mugabét azzal vádolták, hogy a nyolcvanas évek közepén tömegmészárlások sorozatát rendelte el ott, hogy konszolidálja és megerősítse a hatalmát. Húszezer ember haláláért lehet így felelős.
Emellett korrupcióval is vádolják, amely lehetővé tette a luxus életvitelét, irányítása alatt korábban virágzó ország a szegénységbe sodródott.
Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére, aki korábban kizárta, hogy folytassák Merkel kancellárral a közös kormányzást, most úgy nyilatkozott: tisztában van történelmi felelősségével.
Jó megoldást találunk – hangsúlyozta Schulz, akit egy évvel ezelőtt egyhangúlag választottak meg a szociáldemokraták vezérévé, hogy aztán minden idők legrosszabb választási eredményét produkálja. Sokan a szociáldemokraták közül úgy látják: a közös kormányzás Merkel kancellárral az oka, hogy ilyen csúfos eredményt értek el a választásokon.
Közben azonban megbukott az alternatív megoldás: a Jamaica-koalíció, mely a CDU-CSU-FDP-zöldek szövetségét jelentette volna. Mi lettünk volna a hasznos hülyék a koalícióban – nyilatkozta a liberálisok vezetője, aki megfúrta a koalíciós tárgyalásokat. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland máris temetni kezdte Merkelt. A kancellárasszony viszont kijelentette: az új választás is jobb mint a kisebbségi kormányzás. Az új választás viszont helyzetbe hozhatná a szélsőjobboldali AfD-t, mely így is a harmadik erő a parlamentben. Ezért a szociáldemokrata államfő, Steinmeier mindenképp szeretné elkerülni az új választásokat. Ma találkozik Martin Schulz-cal. Ez után kiderül: lesz-e újra nagykoalíció Berlinben és Merkel kancellár marad-e továbbra is Európa legfontosabb vezetője?!…
Sokan attól tartanak, hogy egy esetleges új választásokon még a mostaninál is több szavazatot szerez a szélsőjobb, és hogy olyan új vezetők jelennek meg, akik nem akarnak kockázatokat vállalni, és nem akarják követni Merkelt a menekültek kérdésében. És ott van még az a lehetőség is, hogy Merkel megerősödve kerül ki az ismeretlennel való találkozásból. Most fenntartja jellemző pragmatizmusát, és azt ígéri, hogy „megtesz minden lehetségest, hogy biztosítsa: az országot jól kormányozzák a következő nehéz hetekben”.
A német koalíciós tárgyalások összeomlása nem csupán a németek számára politikai probléma, hanem súlyos bizonytalanság időszakát ígéri egész Európának és a Nyugatnak. Angela Merkel Németországát a prosperitás és a stabilitás világítótornyának, a liberális nemzetközi rend megingathatatlan védelmezőjének tekintették Európában, amelyet megrázott a Brexit, Donald Trump megválasztása, a demokrácia visszaesése Lengyelországban és Magyarországon, az orosz beavatkozás és sok minden más. Most egyszerre csak új választások kiírásáról van szó, esetleg a Merkel utáni korszak kezdetéről. A szeptemberi választások megmutatták, hogy Németország minden gazdasági ereje ellenére szintén sebezhető a nyugaton végig söprő, megosztó szociális erőktől. A szavazati arányokat különösen az egykori Kelet-Németországban a szélsőjobb AfD felé mozdította a 2015-ös menekültválság is, amikor Merkel nagy kurázsival megnyitotta Németországot egymillió menekült számára. Merkel konzervatív kereszténydemokratái nyerték ugyan a legtöbb szavazatot, de koalíciós partnerük, a szociáldemokraták visszaestek. Ezért hátat fordítottak a koalíciónak, és emiatt Merkel két kisebb párttal – a zöldekkel és a liberálisokkal – kényszerült egyezkedni. Christian Lindner, a liberálisok vezetője állt fel azzal, hogy „Jobb nem kormányozni, mint rosszul kormányozni”. A szociáldemokraták még nem mutattak készséget arra, hogy újra szövetkezzenek az uniós pártokkal. Akárhogyan is van, Németországra és a Nyugatra a súlyos bizonytalanság időszaka vár számos fronton, ahol Berlin 12 éven át vezető szerepet töltött be: a menekültek kérdésében, a brexit-tárgyalásokon, Emanuel Macron ambiciózus elképzeléseivel kapcsolatban, az Amerikához, Törökországhoz, Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolatok és a görög államadósság terén. A derűlátók Németországban és az EU-ban az esetleges új választásokban esélyt látnak arra, hogy színre lépjen a vezetők egy új generációja, amely friss dinamizmussal tölti fel Németországot. Mások attól tartanak, hogy még a mostaninál is több szavazatot szerez a szélsőjobb, és hogy olyan új vezetők jelennek meg, akik nem akarnak kockázatokat vállalni, és nem akarják követni Merkelt a menekültek kérdésében. És ott van még az a lehetőség is, hogy Merkel megerősödve kerül ki az ismeretlennel való találkozásból. Most fenntartja jellemző pragmatizmusát, és azt ígéri, hogy „megtesz minden lehetségest, hogy biztosítsa: az országot jól kormányozzák a következő nehéz hetekben”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Habár mi magyarok ismerjük és tudjuk, mégis mellbevágó az a lesújtó kép, amelyet egy most közzétett uniós jelentés fest. A többi között az alulfinanszírozottság, az esélyegyenlőtlenség, a megelőzés siralmas helyzete az, amire rámutat a részletes, adatokkal, tényekkel alátámasztott 
Gúzsba kötve táncol dr. Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere, a fideszes többségű testület inkább csak a saját klientúrájának érdekeit nézi – legalább is ez derül ki abból az 
A Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt a szlovákiai magyarok körében, jó részük szimpatizál a magyar kormánnyal, sőt Orbánék támogatottsága közel azonos az MKP és a Híd választói körében. Azonban a Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi 
87,5 milliárd forintot költött 2016-ban a 
A Médiatanács 75 ezer forint bírság megfizetésére és a jogsértés tényéről tájékoztató közlemény közzétételére kötelezi a 
