Kezdőlap Címkék Menekültek

Címke: menekültek

Bréking nyúz, február 6. – Tudósítás a másik valóságból

0

Fantasztikus programot ajánl a Pesti Srácok, kampányol a Magyar Idők, ellenzéket „elemez” az Origo, újabb „leleplezés” a hirado.hu-n, az ENSZ menekülttervezete a 888-on: a kormánymédia alternatív valóságából szemezgettünk.

Kihagyhatatlan programajánlat a Pesti Srácokon

„Miért kell győznie a Fidesznek? – beszélgetés Németh Szilárddal és Stefka Istvánnal

Németh Szilárddal, a Fidesz alelnökével beszélget Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója kedden a Polgárok Házában. A beszélgetés során többek között arról is szó lesz, hogy elbírja-e a Nyugat és a hazai ellenzék a Fidesz-KDNP negyedik győzelmét, illetve, hogy kik lesznek hazánk szövetségesei az EU újabb támadásai közepette.”

Egy kis kampánybeszéd a Magyar Időkben

„Bevándorlóországot akarunk vagy magyar Magyarországot. Aki ezen lehetőségek közül választani tud, az már eligazodik a kerítés körül folyó áldatlan vita útvesztőiben, a Soros-terv léte vagy nemléte körüli perpatvarban, különbséget tud tenni menekült és illegális bevándorló között, és a Stop Soros törvénycsomag szükségessége felől is döntést tud hozni.

De legalább ennyire fontos, hogy azok közé soroljuk-e magunkat, akik szerint az ember alapvetően férfi és nő, úgy tartjuk-e, hogy kettejük gyermekek érdekében vállalt felelős viszonya a házasság, az így létrejött kis közösséget nevezzük családnak, ami a nemzet alapja; vagy úgy tartjuk, a szerelem nem ismer sem nemi, sem társadalmi korlátokat, és a magát kutyának képzelő lóval való együttélés is ugyanúgy házasság, mint család a három jó barát együttélése az örökbe fogadott fókabébikkel. Több országban már törvényesítették a harmadik nemet. Van, ahol egy épülettel is törvényesíteni lehet a bimbózó kapcsolatot.

Ne gondolja senki, hogy az őrület megáll majd a Kárpát-medence hágóinál!”

„Elemzés” az Origón az ellenzékről

„Teljes a káosz az ellenzéki oldalon kevesebb mint két héttel az ajánlások gyűjtése előtt, miközben a balliberális pártocskák egymást vádolják azzal, hogy a másik miatt nem sikerült megegyezni. Arról, hogy milyen konstrukciókban indulnak majd el a választáson azt csak a jelöltállítás március 5-i lezárulását követően tudjuk meg, mivel addig még megvan a lehetőség a taktikázásra.” (az egyeztetési hiba is az eredeti szövegből származik)

Vona palesztin esküvői tanúját is „leleplezte” a hirado.hu

„Újabb részlet került a hirado.hu birtokába az elhíresült Vona-látogatásról Törökországban. Ebben a Jobbik pártelnöke arról is beszélt, hogy esküvői tanúja egy palesztin fiatalember volt, akinek a segítségével eljutott Jemenbe. Vona azt is elmeséli, hogy ekkor kezdett el foglalkozni az iszlámmal. Elmondása szerint nagyon sok szerzőtől olvasott könyveket, különösen az iszlám szúfi irányzatával kapcsolatosan.”

A 888 kiborult, mert az ENSZ jogokat biztosítana a menekülteknek

„A baloldali elitre jellemző virágnyelven azt is kifejtik, hogy a migráció „többdimenziós realitás”, meg kell teremteni a migránsok közösségei számára a megfelelő körülményeket, hogy hozzájáruljanak az adott országok fenntartható fejlődéséhez – olvasható a tervezetben.

A migránssimogató propagandára is figyelmet fordítanak

A dokumentum összeállítói szükségesnek tartják azt is, hogy az adott ország állampolgárai „hiteles, tényeken” – természetesen az a hiteles, amit ők annak tartanak –, ne pedig „félrevezető narratívákon” alapuló információt kapjanak a migrációról.”

Soros: nem pénzelem a migránsok kiutasítása elleni kampányt Izraelben

0

Korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vádolta meg az amerikai milliárdost, hogy támogatja azokat a szervezeteket, melyek tiltakoznak a mintegy 40 ezer afrikai bevándorlókiutasítása ellen.

Netanjahu azt állította: Soros György és szervezetei egy kukkot sem szóltak akkor, amikor Obama elnöksége idején kétmillió bevándorlót kiutasítottak az Egyesült Államokból, most viszont szót emelnek az izraeli kormány tervével szemben. Az izraeli kormány választás elé állítja a migránsokat: vagy börtönbe mennek Izraelben, vagy pedig visszatérnek Afrikába. Nem oda, ahonnan elmenekültek – főként Eritreából és Szudánból – hanem Ugandába vagy Ruandába. Soros György szóvivője cáfolta Netanjahu állításait, de hangsúlyozta: a nemzetközi egyezmények szerint nem szabad visszaküldeni oda a menekülteket, ahol az életük veszélyben foroghat.

A Haaretz című izraeli lap emlékeztet arra, hogy Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök a választási kampány során – Netanjahuhoz hasonlóan – a migránsok támogatásával vádolja Soros Györgyöt. Amikor tavaly Benjamin Netanjahu Budapesten járt, akkor találkozott a visegrádi államok vezetőivel, akik megígérték: mindenfajta antiszemitizmus ellen fellépnek. Ehhez képest Magyarországon teljes gőzzel folyik a kampány Soros György ellen. Lengyelországban pedig olyan törvényt fogadott el a parlament, mely tagadja a lengyelek részvételét a holokausztban. Netanjahut az ellenzék még arra is felszólította, hogy hívja vissza Izrael nagykövetét Lengyelországból.

Izrael miniszterelnöke viszont a diaszpóránál fontosabbnak tartja a hazai közvéleményt, melynek jelentős része egyetért a kormány bevándorlóellenes politikájával. Ezért Netanjahu és miniszterei meglehetősen rendszeresen bírálják Soros Györgyöt, akinek szervezetei védelmezik a menekültek jogait is. A 88 éves Soros György most szóvivője útján tartotta szükségesnek megcáfolni Izrael miniszterelnökét.

120 perc – 2018. január 31. 18:00

0

Szijjártó Péter szerint, ha az ENSZ migrációs csomagjának első tervezetében nem lesz elmozdulás pozitív irányba, Magyarország álláspontja felé, elindítják Magyarország kilépési folyamatát a tárgyalássorozatból.

Magyarország csatlakozott az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményéhez, 40. tagországként.

Folytatni kell a reformok, de megvan az esély, hogy Szerbia 2025-re uniós tag legyen, ezt mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.

Új magatartási kódex lépett életbe az Európai Bizottságban, mától szigorúbb etikai szabályok vonatkoznak a biztosokra.

Aggodalomra ad okot a tervezett romániai igazságügyi reform, az ország számára létfontosságú az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, ezt mondta Klaus Iohannis román elnök Brüsszelben.

Az Egyesült Államok felvette a terroristákat felsoroló listájára a Hamász vezetőjét, Iszmáil Haníjét.

Trump jogászcsapatának korábbi szóvivőjét is ki akarja hallgatni Robert Mueller különleges ügyész. (Reuters)

Óvadék ellenében szabadon engedte a török bíróság Taner Kilicet, az Amnesty International török elnökét.

A menekültek kérdésében egyetért Kurz és Orbán, több másban nem

0

A migráció jelenti a legnagyobb fenyegetést Európa jövőjére, ezt mondta Orbán Viktor Bécsben, miután Sebastian Kurz osztrák kancellárral találkozott. Kurz szerint nem működik a menekültek európai uniós elosztásának rendszere. Szóba került Paks II is, ami miatt Ausztria perli Magyarországot, és ami miatt tüntettek is a magyar miniszterelnök látogatása alatt.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán szerint van egy keresztény kultúra, „az a mód, ahogy élünk”, szerinte ezt az életormát kell megvédeni. Azt mondta: a schengeni rendszert meg lehet védeni, „ha meg akarjuk”. Szerinte

a külső határoknak zárva, a belső határoknak pedig nyitva kell lenniük.

Egyetértettek abban Kurzcal, hogy a kvóta nem megoldás. Szerinte nem maradhatnak Európában azok, akik törvénytelenül érkeztek ide.

Orbán Viktor azt mondta, nem látja az erős elkötelezettséget jó néhány, belső területen fekvő államban, hogy segítsenek megvédeni a schengeni szabályokat. Úgy látja, a szétosztási mechanizmus is rombolja Schengent. Szerinte nemcsak a menekültekre vonatkozó szabályozás kérdésével kell foglalkozni, hanem a határok védelmével is.

Orbán szerint Európában komoly átrendeződés zajlik,

ennek egyik eleme, hogy Közép-Európa egyre látványosabban válik az unió gazdasági motorjává. Arról is beszélt, hogy Közép-Európában „ami állandó, rendkívül értékes”. Szerinte meg kell becsülni a stabilitást, és hosszú ideig dolgoztak azon, hogy a V4 stabil legyen, ezért nem akarják bővíteni, de szeretnének együttműködni Ausztriával.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szóba került Paks II és az emiatt Ausztria által indított per is. Orbán azt mondta, a beruházás nem osztrák-magyar kérdés, ez európai ügy, amelyre európai jogi fórumokon keresik a megoldást.

Paks II miatt Orbán érkezésekor a Greenpeace aktivistái tüntetést is tartottak.

Sebastian Kurz arról beszélt, hogy Ausztria és Magyarország „egy irányba megy” az EU külső határainak védelmében. „Én olyan Európában nőttem fel, amelyben nincsenek belső határok, ez nagyon fontos eleme Európának. Közösen a külső határok védelméért fogunk fellépni” – mondta.

Kurz szerint az Európai Unióban nőttek a feszültségek,

de Ausztria híd szerepet akar betölteni, mert mindenkinek az együttműködés az érdeke. A bevándorlásról azt mondta, új rendszert kell létrehozni, a fogadó országoknak kell eldönteniük, kiket akarnak befogadni.

Kurz azt is elmondta, hogy voltak a megbeszélésen olyan témák is, amelyekben nem értettek egyet a magyar miniszterelnökkel. Paks II ügyéréről azt mondta, hogy az atomenergia nagyon veszélyes technológia lehet, kifogásolják az állami támogatást, amelyet szerintük felül kell vizsgálni. Ahogy fogalmazott:

„Ha jogsértés történik, akkor Ausztria él a jogorvoslati lehetőségeivel.”

A családtámogatási rendszer osztrák változásaival kapcsolatban azt mondta, szerinte ez az ügy nem terheli meg a kétoldalú kapcsolatokat, mert ez elsődlegesen nem bilaterális téma. Ezt a döntést az európai joggal összhangban hozták meg, mert igazságosabbá akarták tenni a rendszert, de elismerte, hogy ez sok más ország, köztük Magyarország ott dolgozó állampolgáraira is hatással van. „Az életviteli költségekhez igazodunk, nem valaki, nem egy bizonyos nemzet állampolgárai elleni intézkedésről van szó” – mondta.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A magyar kormányt viszont az nyugtalanítja, hogy a változásokat követően jelentős összegtől eshetnek el azok a magyar állampolgárok, akik Ausztriában dolgoznak, ott igényelték a juttatást, de gyerekeik Magyarországon élnek.

Az illiberális demokráciáról feltett kérdésre Kurz úgy válaszolt:

örül annak, hogy Ausztriában szilárd és erős demokrácia van, szerinte ez a megfelelő államforma,

nemcsak számukra, hanem a világ valamennyi országa számára.

A visegrádi négyekhez való esetleges osztrák csatlakozással kapcsolatban azt mondta, hogy ez a vita csak a médiában zajlik, sem a csoport bővítése, sem az ahhoz való csatlakozás nincs napirenden.

Je suis menekült

0

Menekült vagyok. Nemrég még (huszon-akárhány évig) Magyarországon, újabban ismét itt, a dróton túl. Te is az vagy. Ráadásul az unokáid meg fogják egyszer kérdezni, mit csináltál akkor, amikor kerítést húztak a nevedben Európa közepére. Adtál-e vajas-mézes tejecskét korunk kisjézusának?

Nem is számolom már, hányadik nemzeti konzultáció volt ez a legutóbbi Magyarországon, viszont mellbevágott a KDNP-s Aradszki András, egyébként energiaügyért felelős államtitkár, parlamenti, napirend előtti felszólalása. Idézem: „Ma már tudjuk, hogy a fatimai harmadik titok szerint (…) a sátán legnagyobb és legvégső támadása az egyház ellen a családok elleni támadás lesz”

Aki kíváncsi rá, rákereshet, a fatimai titkok nem is szólnak a családokról, de ez legyen a legkisebb baj. Meg hogy Aradszki szövegírói összekeverik a szezont a fazonnal. Sokkal nagyobb gond, hogy súlyos szereptévesztést érzek már egy ideje a magyar közéletben. Hogy jön ahhoz a 21. században egy magyar parlamenti képviselő, hogy a katolikus egyház egyik, nevezzük így, dogmájára hivatkozva szólaljon föl a magyar parlamentben? Vagy, ha más szemszögből nézem: hogyan van képe keresztény értékekre hivatkozni, amikor az ország általa kiszolgált kormánya éppen humanitárius katasztrófát generál?

2012-től két évig magyart tanítottam idegen nyelvként a Bicskei Menekülttáborban. Akkoriban még a magyar államnak volt egy integrációs programja a menekültek számára, ennek egyik eleme volt a napi három nyelvóra. Korábban soha nem jártam Bicskén, amikor az akkor kiskamasz lányomnak mondtam, hova fogok járni dolgozni, eszébe jutott egy karácsonyi dal:

Idvezlégy kis Jézuska,

idvezlégy ó kisbaba!

Mért fekszel a jászolba’,

a hideg istállóba’?

 

Hol a fényes palota,

hol a kényes nyoszolya,

hol a lépes mézecske,

vajjal mázolt köcsöge?

 

Ó ha Magyarországban,

Bicske mezővárosban,

jöttél volna világra,

akadnál jobb országra.

 

Mert adnánk jó mézecskét,

vajas édes tejecskét,

szükségedet megszánnánk,

párnácskánkba takarnánk.

 

Bicskén viszont egészen más várt, mint amit a dalocska sejtetett. A városka szélén, a helyi Tescón túl, biztonsági őrök által védve élt 600-3000 ember, a hivatal kénye-kedve szerint működő fluktuációtól függően. Amíg ott dolgoztam, többnyire afgán családok voltak a táborban, és fiatal afrikai férfiak, Maliból, Eritreából, Elefántcsontpartról.

A Belügyminisztérium alkalmazottai, a bevándorlási hivatal ügyintézői, a szociális munkások, a biztonsági őrök, az időnként erőfitogtató céllal odavezényelt fiatalka rendőrök, a napi ügyeletet tartó egészségügyi nővér, de még a konyhai alkalmazottak is mind egyként bántak ezzel a sok emberrel: megvetéssel. Ahol csak lehetett, keresztbe tettek nekik, hátráltatták a menekültügyi eljárás menetét, megalázó sorbanállásra-kilincselésre kényszerítették őket a legapróbb ügyben is. Orvosi ellátás gyakorlatilag nem volt, heti két alkalommal jött orvos, egyébként egy nővér ügyelt, aki többnyire aszpirint osztott, és ha indokoltnak tartotta, mentőt hívott.

Egyszer egy aggódó afgán apa megütötte a nővért, mert az a beteg gyerekhez nem volt hajlandó mentőt hívni. Erre rögtön kijött a rendőrség is és a mentő is. A férfit bilincsben vitték el, a kislányt kísérő nélkül valahova, és napokig nem kapott a család információt arról, hova vitték a kiskorút, egyáltalán él-e.

Ha már gyerekekről esett szó – akik, ugye, ennek az egész menekültválságnak a legsérülékenyebb résztvevői – a helyi iskola csak 3-4 gyereket fogadott, a többi iskolás korút (voltak vagy ötvenen, 6-tól 18 évesig) egyetlen tanítónő tanította a tábor területén, a valami kideríthetetlen szempontból erre alkalmasnak ítélt középiskolások pedig Budapestre jártak be, a Than Károly iskolába (az igazsághoz hozzátartozik, hogy valamivel később, egy szerencsés igazgatóváltás után, bebocsátást nyertek a gyerekek a bicskei iskolába – ebből is látszik, mennyire az egyéni hozzáálláson múlik-múlt minden).

Millió sztorim van abból a két évből, annak idején, naponta magammal cipelve a diákjaim problémáit, mindenkinek erről meséltem. És minden nap, újra meg újra fölháborított az ott dolgozók hozzáállása, a menekülteknek pedig próbáltam az órán átadottakon kívül is segíteni: minden ismerős nekem gyűjtötte a színes ceruzákat, a cipőket-ruhákat, a menekülteket is alkalmazó cégek és a befogadó szomszédság címét (az integrációs program részeként ugyanis egy bizonyos idő után a diákjaimnak munkát-lakást kellett találniuk maguknak). A táborban rajtunk, tanárokon kívül csak a Cordelia Alapítvány állt igazán a menekültek rendelkezésére, ők is erejükön és lehetőségeiken fölül segítették a betegeiket. (Ez az alapítvány még 1996-ban jött létre azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a Magyarországra érkező, kínzást vagy más súlyos traumát átélt menedékkérőknek, menekülteknek és családtagjaiknak pszichiátriai, pszichoterápiás, pszichológiai kezeléssel, pszicho-szociális tanácsadással.)

Aztán a Belügyminisztérium megszüntette a menekülteket integráló programot, és szép lassan elkezdődött az a gyűlöletkampány, amely most éppen a sororozásban csúcsosodik. És én azóta azon töprengek, honnan az emberekben ez a gyűlölet, ez a kirekesztés, és miért nem képesek meglátni a menekültek sorsában a sajátjukat.

Meggyőződésem, hogy Európa a menekültválság kezdete óta nagy változások előtt áll, hosszú távon nem fognak megmaradni az egynyelvű, egyvallású, homogén közösségek. Hogy képes lesz-e Európa közösen találni valamit, ami összetartja, egymással szolidáris közösséggé formálja ezt a sokszínű-soknyelvű földrészt, azt nem tudom. De remélem, hogy nem a xenofóbia lesz az összetartó erő.

Érvem egyetlen van: mindannyian menekültek vagyunk itt. Vagy akárhol. És a legelemibb emberi kötelességünk befogadni azokat, akik segítségért kopogtatnak az ajtónkon.

Johannes Reischl kovácsmester, a szépapám, Elzász-Lotharingiából érkezett Vajdaságba, és 1762-ben, Óbecsén kötött házasságot Tokodi Barbarával. Tudomásom szerint most élnek rokonaim Argentínában, Ausztráliában, Magyarországon, Portugáliában, Svájcban, Szerbiában, Szlovéniában.

A történelem szempontjából mi az a párszáz év, amit egy-egy nemzet eltölt adott határok között? Egy-egy családról nem is beszélve.

Menekült vagyok. Nemrég még (huszon-akárhány évig) Magyarországon, újabban ismét itt, a dróton túl. Te is az vagy. Ráadásul az unokáid meg fogják egyszer kérdezni, mit csináltál akkor, amikor kerítést húztak a nevedben Európa közepére. Adtál-e vajas-mézes tejecskét korunk kisjézusának?

Rajsli Emese

Bréking nyúz, január 27. – Tudósítás egy másik valóságból

0

Változatos témákat dolgozott fel a kormánymédia az alternatív valóságban. Szóba került a diák, akit egy tavalyi graffitizés miatt épp a diáktüntetés után vittek be a rendőrök, a meleg menedékkérők korábbi hatósági megalázása, és újabb felületen szólalhatott meg a holland szélsőjobboldal vezetője.

Az Origo alkalmazottjának is meg kellett szólalni a rendőrök által elvitt diák miatt

„Remek sztorit ütött össze magának a balos holdudvar péntekre, most éppen egy igazi celebkölyökből próbálnak meg szabadságharcost farigcsálni. Azt találták ki, hogy Rékasi Károly színész fiát azért vette elő a rendőrség, mert volt mersze diáktüntetni pénteken. Szép lenne, de sajnos nem. A kis Rékasi ugyanis még tavaly októberben összefújhatott egy önkormányzati épületet, amellyel százezres kárt okozott. Mivel a törvények egyelőre rá is vonatkoznak, ezért indult büntetőeljárás ellene, nem pedig a múlt heti, egyébként botrányosan gyenge verseléséért. (…)

A kis Rékasi mára odáig jutott a paranoiájában, hogy teleordibálta a nyilvánosságot azzal, hogy őt bizony ezért a bűn rossz szerepléséért vegzálja a rendőrség.

Ugyanis az történt, hogy tegnap reggel „Ziggyt” a plüss mackó helyett négy rendőr ébresztette, akik két számítógépet is lefoglaltak tőle. Neki se kellett több, és egyből átlátta, hogy itt bizony állami retorzióról van szó az egy héttel korábban elkövetett bulika miatt.”

A Magyar Időknek nem tetszik, hogy az Európai Bíróság ítélete alapján nem lehet megalázni a meleg menedékkérőket

„Az Európai Unió Bírósága csütörtökön megtiltotta pszichológusok bevonását az esetlegesen – divatos mozaikszóval élve – LMBTI, vagyis a hagyományostól eltérő szexuális irányultságú menedékkérők ügyeibe, és a szakértők helyett a helsinkis módszerre kísértetiesen hasonló gyakorlatot javasolt a nemzeti hatóságoknak. (…)

Előfordulhat ugyanis, hogy az országinformációk tévednek, ezért célszerű kikérni az adott államban működő vagy az adott régióval foglalkozó emberi jogvédők véleményét.

A fentiekből nehéz más következtetésre jutni, minthogy Brüsszel és a luxemburgi testület a Soros György támogatását élvező Helsinki Bizottsággal együtt azon dolgozik, hogy megkönnyítse a migránsok Európába juttatását.”

A holland szélsőjobb vezetője, Geert Wilders végigturnézza a kormánymédiát, a 888-on is megszólal

„Rendhagyó interjú a szólásszabadság bajnokával, Geert Wildersszel az iszlámról és a bevándorlásról, a politikai korrektség uralmáról, a magyar moziról, valamint arról, hogy miért is tartja bátor politikusnak Orbán Viktort.”

Schmidt Mária és Frank Füredi könyvei kapcsán a Pesti Srácok már kultúrharcot vizionál

„A kultúrharccal kapcsolatban arról is beszéltek, hogy már George Orwell is azt gúnyolta, hogy a haladók hetven éve a határok lebontásával érveltek, és azóta sincs újabb ötletük, pedig további hat évtized telt el azóta. Jelenleg pedig már ott tart a dolog, hogy nemcsak az országok és nemzetek közti határokat akarják lebontani, hanem az állampolgárok és az idegen jövevények közti határt és különbségtételt, a felnőttek és gyerekek, sőt a férfiak és nők közti határt is elmossák, eltüntetnék. Schmidt Mária azt is hangsúlyozta a Magyarországot érő támadásokkal kapcsolatban: nekünk nincs szükségünk rá, hogy idejöjjön valaki Hollandiából, Portugáliából vagy éppen az Egyesült Államokból, és megmondja, van-e szabadságunk, vagy nincs, mert 45 év szocializmus alatt mi ebből kijártunk minden iskolát, és magunk is meg tudjuk állapítani, hogy mi diktatúra és mi nem az.”

És a nap híre a Ripostban

„A Hor­gá­szok Ha­tá­rok Nél­kül Hor­gász Egye­sü­lete meg­ren­dezi éves gyű­lé­sét.”

Nem tudnak hova nőni az előítéletek Magyarországon

0

A nagyon magas szintű társadalmi frusztráció az egyik fő oka annak, hogy Magyarországon ennyire magasak az előítéletek, legyen szó a romákról, a zsidókról, vagy éppen a menekültekről – erről beszéltek kutatók a Romaellenesség és antiszemitizmus Magyarországon című konferencián.

Előítéletmentes gondolkodás nincs, többek között erről beszélt Vida Nárcisz, a Zachor Alapítvány programvezetője az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán tartott konferencián. Az viszont korántsem mindegy, hogy milyen szintű előítéletek élnek egyes emberekben, illetve, hogy a társadalomban milyen magas ezek mértéke. Márpedig a Pew Research másfél évvel ezelőtti kutatása szerint

Magyarországon sokkal erősebbek az előítéletek,

nemcsak a menedékkérők, de a romák és a zsidók ellen is, mint amekkora az uniós átlag.

Kende Anna és Hadarics Márton, az ELTE PPK kutatói saját elemzésüket ismertetve arról beszéltek, hogy kijelenthető: a nem és az életkor sem befolyásolja az előítéleteket, két fontos dolog viszont igen: a jobboldali autoriter személyiségek, valamint a szociális dominancia orientációjúak hajlamosabbak rá.

Ez a két szociálpszichológiai fogalom persze magyarázatot igényel: a jobboldali autoriter személyiségűeknek igényük van a biztonságos, stabil, kiszámítható környezetre, ragaszkodnak a korábbi hiedelmekhez, normákhoz, ugyanakkor ellenségesek azokkal szemben, akik nem tartják be vagy fogadják el azokat. A szociális dominancia orientációnak pedig fontos eleme egy másik csoport feletti felsőbbrendűségi érzés.

Csepeli György, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára megjegyezte, hogy amikor a 70-es években elkezdték Magyarországon az előítéleteket kutatni, ugyanezt tapasztalták – vagyis a helyzet lényegében azóta sem változott.

Bizonyos változásokat azért ki lehet mutatni. Kovács András, a Közép-Európai Egyetem tanára arról beszélt, hogy a 90-es években a kétévente végzett felmérések szerint folyamatosan a magyarok 10-15 százalékát lehetett radikálisan, kb. ugyanekkora részüket pedig mérsékelten antiszemitának nevezni. 2010-ben azonban megnőtt a számuk: 20 százalék volt radikálisan, 13 mérsékelten antiszemita.

Valószínűbb azonban, hogy ezek az emberek nem hirtelen kezdtek el antiszemita nézeteket képviselni, hanem

korábban is így gondolkodtak, de ekkor úgy érezték, hogy ezt már be is lehet vallani

– a Jobbik ugyanis előtte bejutott az Európai Parlamentbe, majd a magyar parlamentbe is, és a politikusaik is hasonló nézeteket hangoztattak. A politikai közbeszéd pedig jelentősen befolyásolja, mit gondolnak az emberek, hogy milyen nézeteket kell elfojtani.

A betiltott Magyar Gárda megalapításának évfordulóján emlékeztek az „utódszervezetek” képviselői 2013-ban.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Bernát Anikó, a TÁRKI kutatója éveken keresztül végzett kutatások alapján beszélt arról, hogy a cigányellenesség Magyarországon viszonylag stabil, kisebb ingadozások vannak csak, hiába változott a közbeszéd. Ahogy fogalmazott, hiába kezdték el használni bizonyos körök a „cigánybűnözés” szót, ez nem növelte az előítéleteket, mert

azok már eleve olyan magasak voltak, hogy nem volt hova nőniük.

Ezzel kapcsolatban említette a menekültellenességet is, ami szintén „nem tud hova nőni”. Azt mondta:

„Egy olyan társadalom kapott egy óriási adag propagandát, ahol az idegenellenesség eleve magas volt.”

Ezt az idegenellenességet jól mutatja, hogy korábbi felmérésekben a magyarok jelentős százaléka utasította el a pirézeket is – vagyis egy kitalált népcsoport tagjait. Ezért működött szerinte a kormányzati plakátkampány is, hiszen létező érzésekre erősített rá.

Egy másik kutatás kapcsán arról is beszélt, hogy minden második magyar felnőtt úgy érzi, hogy jelentős feszültség van etnikai csoportok között – ez az egyik legmagasabb arány az egész Európai Unióban. Sőt, az Eurobarometer különböző felméréseiben, ha az volt a kérdés, hogy éreznek-e feszültséget bizonyos csoportok között (pl. gazdagok és szegények között), a magyarok minden kategóriában az elsők között voltak. Vagyis

nagyon magas szintű a frusztráció a társadalomban,

ami könnyen kitermeli a „mindenféle-ellenességet”.

Ehhez még hozzájöhet a státuszirigység, ami az antiszemitizmushoz kapcsolódik – de van egy másik fajta státuszirigység is, amely azon csoportok ellen irányul, amelyekhez valaki nem akar tartozni. Ezt Kovács Mónika, az ELTE PPK docense egyfajta „jóléti sovinizmusnak” nevezte: ide kapcsolódnak azok a hiedelmek, hogy a „romák nem akarnak dolgozni”, a „menekültek meg elveszik a munkát”.

Abban több kutató is egyetértett, hogy az előítéletesség egy tünet, a társadalomban jelen lévő erőteljes frusztráció tünete. Azt pedig, hogy ez létezik, Kovács Mónika szerint az öngyilkossági statisztikák is igazolják.

Kóczé Angéla, a Közép-Európai Egyetem oktatója szerint viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a romákkal kapcsolatban

nem csak attitűdökről lehet beszélni, hanem olyan társadalmi struktúrákról is, amelyek megakadályozzák, hogy mindez megváltozzon,

sőt, dehumanizálják a romákat – elég például a szegregációra gondolni. Pedig, hogy Setét Jenő, az Ide Tartozunk Egyesület elnöke fogalmazott, így emberek egy csoportjától elveszik a boldog élet lehetőségét. Az előítéletekkel viszont csak a társadalmi többség tud szembeszállni.

Arra is vannak természetesen kutatások, hogy az ilyen küzdelem hogyan lehetne hatékony. Wessenauer Veszna, a Political Capital elemzője ezekkel kapcsolatban többek között azt emelte ki, hogy pozitív, befogadó nemzeti identitásra, az együttélés optimális feltételeinek elősegítésére, a gyűlölet- és félelemkeltés visszaszorítására, az intézményesített szegregáció megszüntetésére, valamint a civil szervezetekkel való szakmai párbeszédre van szükség.

120 perc – 2018. január 24. 20:00

0

Nem jönnek menedékkérők, mégis marad a válsághelyzet

Még mindig életben van a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”, pedig nem jön annyi menekült a déli határra, hogy teljesüljenek ennek törvényi feltételei. (Hír TV)

Az Amnesty a „Stop Soros” visszavonására szólítja fel a kormányt

A szervezet szerint a csomag a kormány legújabb támadása a legitim munkát végző szervezetek ellen, egyes embereket és szervezeteket bélyegez meg. Közleményükben azt írják, a javaslatcsomag hazug, önkényes és káros. (FüHü)

Véget ért az Iszlám Állam terrorakciója

Véget a Save the Children nemzetközi segélyszervezet dzsalalábádi irodája elleni fegyveres támadás, amelyben legalább kilenc ember meghalt. Előbb egy öngyilkos merénylő robbantott, majd fegyveresek törtek az irodára. A merényletért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. A Save the Children, az egyik legnagyobb afganisztáni segélyszervezet bejelentette: ideiglenesen bezárja helyi irodáit. (MTI)

Először klónoztak majmokat

A világon elsőként sikerült makákókat klónozniuk kínai tudósoknak ugyanazzal a módszerrel, amelynek révén Dolly, a világ első klónozott emlőse is született több mint két 20 évvel ezelőtt. (MTI)

175 év börtönt kapott a tornászokat zaklató orvos

Lawrence Nassar az amerikai tornászválogatott orvosaként több mint 160 tinilányt molesztált. Az utóbbi időben egyre többen vallottak ellene, köztük olimpiai bajnokok is. Nassar mindössze hét zaklatást ismert el. Az ítélet azt jelenti, hogy élete végéig börtönben marad. (FüHü)

Ez volt ma – 2018. január 24.

0

A Rákosi-korszakhoz hasonlította a kormánymédia működését az LMP társelnöke, Haraszti Miklós szerint pedig az ellenzék reális célja az lehet, hogy megakadályozza a Fidesz újabb kétharmadát. Közben kiderült: a fideszes képviselők az Európai Parlamentben megszavazták, hogy együtt kell működni a civilekkel a menedékkérők megsegítéséért. Babos Tímea párosban döntős Melbourne-ben. Összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Hadházy: Ilyen mélyre csak a Rákosi-rendszerben süllyedt a kormányzati média

MTI Fotó: Kovács Attila

A kormánypárti sajtó szerint már Hadházy Ákos is Simicska Lajos zsebébe került, az LMP társelnöke Simicska Ádámtól kapja az utasításokat, és persze ő pénzeli a pártot is. Mindezt a napilap által szervezett Magyar Nemzet Szalon legújabb estélye után kezdték terjeszteni a kormány által eltartott lapok. Csakhogy Simicska nem is volt ott a rendezvényen. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke azt mondta a Független Hírügynökségnek:

„A kormánysajtó zagyvaságaiból nyilvánvalóan kiderül, hogy a hatalom retteg a választásoktól.”

Szerinte a lejáratása azután kezdődött, hogy Tiborcz Istvánnak, Orbán vejének ügyeiről beszélt. Azt is mondta: Kósa Lajos esetében nem a 82 éves édesanyja sertéstelepének támogatása a legsúlyosabb ügy.

Brüsszelben megszavazták, ami ellen Budapesten kampányolnak

Miközben itthon dübörög a kormányzati kampány, és Stop Soros néven törvénycsomag készül a menedékkérőket segítő, vagy velük bármilyen kapcsolatban álló civilek ellen,

a Fidesz brüsszeli képviselői megszavazták, hogy a civil szervezetekkel együtt kell működni a menekültek érdekében.

A párt tíz európai parlamenti képviselője is igennel szavazott az állásfoglalásra.

„Orbánnak csak az lesz a gondja, melyik palotába költözzön”

FH

„Csicskaügyészség nincs tovább, az alkotmánybíráskodásnak is el kell majd indulnia a kollektív bölcsesség irányába, nincs többé ÁSZ-uralom, és nincs többé cinkelt Nemzeti Választási Bizottság” – többek között ezt mondta Haraszti Miklós, egykori parlamenti képviselő, az ENSZ választási raportőrje, az új választási törvényért küzdő politikus a Független Hírügynökségnek adott interjújában. És ezt akkor is mondja, ha

az a törvény, amely mindezt lehetővé teszi egyelőre csak papíron létezik.

Szerinte most egy reális cél állhat a pártok előtt: megakadályozni a Fidesz újabb kétharmadát. Ellenkező esetben Orbán további lépéseket tehet a közjogi rendszer átalakítására, az illiberális rendszer teljes kiépítéséhez, ahol ő lényegében teljhatalmú lesz, és csak azt kell eldöntenie, hogy a Sándor Palotát, vagy a Karmelita Kolostort válassza.

Heisler Lezsáknak: Ez minden magyar áldozat emlékének megtiprása

Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke levélben fordult Lezsák Sándorhoz, a Magyar Országgyűlés alelnökéhez, amiatt, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tagjai január 27-én mise keretében emlékeznek Horthy Miklósra. Azt írja: „Tudjuk, mindenki megérdemli, hogy lelke üdvösségéért imádkozzanak. Minden egyházi közösségnek joga, hogy így tegyen, ebbe senkinek beleszólása nincs.

A Holokauszt Emléknapján azonban ezt megtenni csak a történelem meghamisításával lehet.”

Félelem és röhögés Magyarországon – Így kommentálták a “Stop Sorost”

A magyar közbeszédet múlt hét óta a kormány legújabb, Soros György és szervezetei ellen irányuló újabb intézkedéssorozat uralja. A három törvényből álló “Stop Soros” nevű “csomagot”, legalábbis amennyi elérhető belőle az interneten, már elemezték itthon és külföldön is. Vajon a visegrádi négyek országai, ahol az amerikai milliárdos szintén gyakran van a kormányok és egyes médiumok kereszttüzében, miképp vélekednek Budapest újabb “Soros-ellenes offenzívájáról”? Itt olvashat erről.

Jövőre jön a biometrikus bankkártya

A Mastercard 2019 áprilisától a világ több országában, közöttük Magyarországon is elérhetővé teszi a biometrikus, például arcfelismeréses vagy ujjlenyomatos hitelesítést a bankkártyás vásárlásokhoz. Ezzel azonban a bankoknak és kereskedőknek is lesz dolguk.

Ferenc pápa: A Sátán Kígyójához hasonlóak az álhírek terjesztői

“A fake news, melyet elsősorban a közösségi oldalakon terjesztenek, olyan gyorsan terjed, hogy hiába cáfolják később, mégiscsak nagy hatást gyakorol. Ez a gonosz műve” – írta Ferenc pápa. Szerinte

„az újságírás hivatás és nemcsak egy állás.”

Azt is írta: az álhírek tudatos felhasználása konkrét politikai és gazdasági érdekeknek kedvez.

Menedékjogot kért a Pussy Riot két tagja Svédországban

Luszine Dzsanjan és Alekszej Knedljakovszkij – utóbbi a csoport kevés férfi tagjának egyike – tíz hónapja van Svédországban. 2014-ben részt vettek egy tiltakozáson Szocsiban, a téli olimpia idején. Utána elfogták, később pedig zaklatták, fenyegették és meg is verték őket.

Babos Tímea döntős párosban az Australian Openen

Fotó: MTI/EPA/AAP/Dean Lewins

Babos Tímea oldalán Kristina Mladenoviccsal bejutott a döntőbe az ausztrál nyílt teniszbajnokság női páros versenyében. Az ötödik helyen kiemelt magyar-francia duó

két szettben győzte le

a nyolcadikként rangsorolt Hszieh Szu-vej, Peng Suaj tajvani-kínai kettőst.

Babos később az indiai Rohan Bopanna oldalán bejutott a vegyes páros elődöntőjébe is.

Brüsszelben megszavazták, ami ellen Budapesten kampányolnak

0

Amint azt lapszemlénkben már jeleztük, miközben itthon dübörög a kormányzati kampány, és Stop Soros néven törvénycsomag készül a migránsokat segítő, vagy velük bármilyen kapcsolatban álló civilek ellen, a Fidesz brüsszeli képviselői megszavazták, hogy a civil szervezetekkel együtt kell munkálkodni a menekültek érdekében.

A Magyar Nemzet írta meg, hogy Orbán Viktor pártjának tíz európai parlamenti képviselője is igent mondott egy olyan állásfoglalásra, amely határozottan támogatón fogalmaz a magyar kormány által ellenségként kezelt, mindig csak a bevándorlás segítőinek nevezett csoportokkal kapcsolatban.

Jelenleg tehát az a helyzet, hogy idehaza milliárdokat költ a kormány a menekültek elleni hangulatkeltésre, emellett törvényekkel kívánja ellehetetleníteni a menekülteket segítő civil szervezetek, odakint, Brüsszelben már nem olyan harcosak a Fidesz képviselői. Épp ellenkezőleg: igyekeznek európainak mutatkozni, és alkalmanként olyan törvényeket is megszavaznak, amelyek ellen itthon látványos harcot hirdetnek.

A Brüsszelben elfogadott szöveg – amely a menekültek közül elsősorban a nők, és a gyerekek védelméről szól – szöges ellentétben áll a kormány hazai kommunikációjával. A Fidesz parlamenti képviselői közül a többi között Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György és Szájer József is, és egyedül Hölvényi György szavazott ellene.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK