Csütörtökön borult fel egy mianmari rohingya menekülteket szállító csónak, amelyben ötven gyerek is utazott. Valószínűleg több mint hatvan halálos áldozata van a tragédiának.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint eddig 23 menekült holttestét találták meg, és negyvenen eltűntek. Feltehetően több mint hatvan utas veszett oda, amikor felborult a csónakjuk a háborgó vizeken. Összesen nyolcvan mianmari menekültet szállított a csónak, a 17 ismert túlélő egész éjjel a tengeren volt élelem nélkül.
Beszámolójuk szerint többségében gyerekek utaztak a hajón.
A menekültek már nagyon közel jártak úti céljukhoz, és éppen horgonyt akartak vetni a bangladesi partok közelében, amikor a csónak felborult a viharos tengeren.
Mianmarból elmenekült rohingya nemzetiségű emberek a bangladesi Uhijában 2017. szeptember 19-én (MTI/EPA)
António Guterres ENSZ-főtitkár
humanitárius és emberi jogi rémálomnak nevezte a rohingya kisebbség tömeges menekülését Mianmarból
csütörtökön az ENSZ Közgyűlése előtt.
Guterres elmondta, hogy „vérfagyasztó” dolgok jutottak a világszervezet tudomására. A menekülők szerint a mianmari katonák válogatás nélkül tüzet nyitottak rájuk, taposóaknákat vetettek be ellenük, és számtalan szexuális támadást is elkövettek. A főtitkár szerint a probléma gyökerét a rohingya kisebbség régóta húzódó hontalansága és az azzal járó diszkrimináció jelenti.
U Thaung Tun mianmari nemzetbiztonsági tanácsadó a közgyűlésen ezzel szemben kijelentette: nincs etnikai tisztogatás, nem folyik népirtás Mianmarban. „A különböző vallású közösségek harmóniában éltek együtt a történelmünk során.
A mostani helyzet a terrorizmus miatt és nem a vallási különbségek miatt alakult ki”
– mondta U Thaung Tun.
Banglades ENSZ-nagykövete a közgyűlésen pedig jelezte, hogy tarthatatlan a rohingya menekültek befogadása. A nagykövet szorgalmazta, hogy az ENSZ hozzon létre biztonságos zónákat a még Mianmarban maradt rohingyák számára – írja az MTI.
A Contrast VR és az Amnesty International közös filmje: Rohingya vagyok. Egyedülálló, virtuális valóság – film a rohingya-válságról.
A Contrast VR, az Al Jazeera új 3D-s, valósággal foglalkozó stúdiója és az Amnesty International ma mutatja be “Rohingya vagyok” című dokumentumfilmjét, amely a rohingya menekültválságról, és az ellenük folyó etnikai tisztogatásról szól.
A film rendezője és producere a Contrast VR vezető szerkesztője Zahra Rasool, társproducere pedig a díjnyertes filmes újságíró, Aela Callan. A „Rohingya vagyok”
az első dokumentumfilm, amelyet egy rohingya menekülttáborban forgattak.
A film betekintést enged egy rohingya menekült, Jamalida Begum és két gyerekének életébe, akik a bangladesi Kutupalong ideiglenes menekülttáborban élnek. Jamalida egyike annak a több százezer rohingyának, akik elmenekültek Mianmarból, de Bangladesben letelepedni nem tudnak, Mianmarba pedig nem mehetnek vissza. A film bemutatja Jamalida küzdelmét a nyomorúságos körülményekkel.
“A film elsőkézből mutatja be, hogy egy nő életét hogyan tette tönkre a mianmari hatóságok rohingyák elleni bosszúhadjárata.
Ha ez egyetlen családdal történik, az is borzalmas bűncselekmény, de ha több mint 480 000 rohingyával, az már emberiesség elleni bűncselekmény.
Jamalida története nem is lehetne időszerűbb: az ENSZ Biztonsági Tanácsa a héten ismét ülésezik. Itt az idő, hogy a nemzetközi közösség végre véget vessen a Rakin államban folyó jogsértéseknek.” – fogalmazott Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó igazgatója, aki nemrég tért vissza a bangladesi-mianmari határról.
„Örülünk, hogy az Amnestyvel közösen mutathatjuk be ezt a filmet.” – mondta Zahra Rasool, a Contrast VR vezető szerkesztője. “Reméljük, hogy a film hatására még tobb ember értesül arra, hogy milyen kilátástalan helyzetben is vannak a rohingyák. Úgy döntöttük, hogy a helyzet súlyosságára való tekintettel a tervezettnél korábban mutatjuk be a filmet.”
A Contrast VR csapata 2017 májusában érkezett meg a bangladesi Cox’s Bazarba, hogy az akkor még nem annyira közismert menekültválságról készítsenek anyagot. Az Amnesty International információi szerint
legalább 80 főleg rohingyák által lakott települést pusztítottak el a mianmari hatóságok
Rakin államban, komplett falvakat égettek porig. A pusztítás valódi nagysága minden bizonnyal ennél is nagyobb, sok terület egyelőre a felhők miatt nem látszik a műholdfelvételeken. A becslések szerint augusztus 25. óta 480 000 rohingya menekült Bangladesbe, nyolcvan százalékuk gyerek és nő, sok a sérült.
A film az első része egy sorozatnak, amely olyan csoportokat, közösségeket mutat be, akiket legdurvábban érint az egyenlőtlenség és a különféle jogsértések.
Az európai uniós országok a menedékkérők áthelyezésében mindössze a vállaltak harmadát teljesítették, Magyarország és Lengyelország pedig egyetlen menedékkérőt sem vett át – közölte az Amnesty International (AI). Holnap, 26-án lezárul a Görögországból és Olaszországból a menedékkérők áthelyezésére nyitva álló kétéves időszak.
Az európai országok túlnyomó többsége csúfos kudarcot vallott ezen a téren – fogalmazott a civil szervezet. Mint írták, Spanyolország a kvóta 13,6 százalékát, Belgium 25,6 százalékát, Hollandia 39,6 százalékát, míg Portugália 49,1 százalékát teljesítette a vállaltaknak, s csak Málta az egyetlen EU-tagország, amely teljesítette a kvótát. Norvégia és Lichtenstein önkéntes alapon vett részt a mechanizmusban, előbbi 1500, utóbbi pedig 10 menedékkérőt helyezett át. Kiemelkedik még Finnország, amely 1951 menedékkérőt (94 százalék) és Írország, amely 459 menedékkérőt (76,5 százalék) vett át.
Szlovákia – amely Magyarországhoz hasonlóan elvesztette a kvótapert -, a 902 menedékkérőből csak tizenhatot, míg Csehország a 2691-ből mindössze tizenkettőt helyezett át.
Pénztől is elestünk
Amellett, hogy ez jogilag is kötelező lett volna, Magyarország is 6 ezer eurós (1,9 millió forintnyi) támogatástól esett el, amely minden áthelyezett menedékkérő után járt volna. Ez a 2,4 milliárd forintos összeg több, mint amibe az ellátásuk került volna egy év alatt.
Az Amnesty International felszólította az európai kormányokat, hogy tegyenek eleget az áthelyezésekre vonatkozó kötelezettségeiknek, és más módokon – például munkavállalói vízumok és családegyesítések útján – is fogadjanak védelemre szoruló embereket Olaszországból és Görögországból – idézi a közleményt az MTI.
Az afrikai helyszínen kell kezelni a menekült-problémát – erről nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak az ENSZ menekültügyi főbiztosának afrikai megbízottja. Vincent Cochetel párhuzamot vont a szíriai és az afrikai menekültek között.
A szíriaiak esetében mindenki rájött arra, hogy elsősorban a szomszédos országokban kell megkeresni őket, mert oda menekültek, ott vannak a menekülttáborok. És most már ott van az ENSZ és megjelentek a civil szervezetek is, hogy segítsék őket. Pénz is van, hiszen az Európai Unió évi 3 milliárd eurót ad Törökországnak a menekült-egyezmény keretében.
Ez egyelőre hiányzik az afrikai menekültek esetében, bár az ENSZ tett erőfeszítéseket, hogy ne csak Líbiában, de korábban másutt is számba vegyék őket. Csádban például 83 500 menekültet tartanak nyilván, ami ugyan elvben nem tűnik soknak, de előre látható, hogy egyre többen jönnek, és a koldusszegény állam nem lesz képes megfelelően foglalkozni velük. Párizs segítséget ígért: személyesen Emmanuel Macron elnök foglalt állást 15 afrikai állam támogatása mellett, hogy a menekültáradat ne váljon kezelhetetlenné Líbiában, ahol már több mint 800 ezren vannak – többnyire rémes körülmények között.
Az ígéret nem elég
Ígéret bőven van, de a pénz kevés. Egyelőre Líbiában próbálják megállítani az inváziót. Olaszország fizet is ezért a helyi milíciáknak, majd persze benyújtja a számlát az Európai Uniónak. Rómában a belügyminiszter azt is felvetette, hogy Afrika számára is olyan csomag kellene mint az az egyezmény, melyet Angela Merkel kötött Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
Csakhogy hatalmas összegre lenne szükség – minimum annyira, azaz 3 milliárd euróra, mint Törökország esetében.
Ahhoz azonban ennél is jóval több kellene, hogy emberi életkörülményeket teremtsenek abban a 15 afrikai államban, ahonnan a menekültáradat elindul Európa felé.
Európát ezúttal délről fenyegeti menekült-invázió. Nem véletlen, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 40 ezer afrikai migráns befogadását kérte Európától. Pedig még a két évvel ezelőtti hullám sem csengett le.
Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatai ellenére Franciaország igencsak le vannak maradva a menekültek befogadásának az ügyében. A Le Monde összeállításából kiderül, hogy a 160 ezres uniós kvóta elosztása amúgy sem megy könnyen, eddig csak 27 695 embert fogadtak be a tagállamok a kvóta terhére.
Az élen Málta és Lettország áll: e két tagállam már lényegében teljesítette a kötelezettségét. Jól teljesített Litvánia, Finnország, Luxemburg és Svédország is. Ugyanakkor Franciaország az utolsók között kullog a sorban. Ezért felszólítást kapott Brüsszeltől, hogy húzzon bele. Macron elnök ugyan még a nyáron azt ígérte, hogy kinevez egy migrációs biztost, de ennek egyelőre nyoma sincs.
Angela Merkel német kancellár bírálta Magyarországot, mert a magyar miniszterelnök továbbra sem fogadja el a kvótát bár úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartja a strasbourgi bíróság döntését, amely elvetette Magyarország és Szlovákia panaszát. Szlovákia – ha kis számban is, de azért – már befogadott menekülteket. Merkel a választási kampányban megerősítette korábbi álláspontját: nem hajlandó felső határt szabni a kvótának, mert nem lehet előre látni a fejleményeket.
Európában 2015-ben volt menekülthullám, amellyel több mint egymillió ember érkezett a Közel-Keletről. Merkel azóta megállapodott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, hogy az EU évi három milliárd eurót fizet Törökországnak, ha az nem engedi ki a menekülteket az országból. Az egyezmény működik, annak ellenére is, hogy Berlin és Ankara viszonya nagyon elromlott. Európát viszont ezúttal délről fenyegeti menekült-invázió, ezért kérte az ENSZ menekültügyi főbiztossága 40 ezer afrikai migráns befogadását Európától.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szabad utat engedett Donald Trump elnök számára ahhoz, hogy tág értelemben alkalmazza az országba beérkező menekültekkel szembeni tilalmat. Ez részleges győzelem Trump számára.
Az ország első számú bírái pozitívan bírálták el a Trump adminisztráció kérését a Szövetségi Alkotmánybíróság döntésének blokkolására, ami lehetővé tette volna további – egyébként a bevándorlásra jogosult – 24 ezer menekült beengedését az országba.
A mostani döntés – írja a Reuters – részleges győzelmet jelent Trump számára azelőtt, hogy a bíróság kulcsfontosságú októberi meghallgatásra készül, amelyen az elnök ellentmondásos elnöki rendelete kerül terítékre, az, amellyel ideiglenesen, meghatározott időre megtiltotta hat muszlim-többségű ország (Líbia, Szudán, Szomália, Szíria, Irán és Jemen) állampolgárai számára a belépést az USA-ba, és korlátozta a menekültek befogadását. A rendelet júniusban lépett hatályba, s 120, illetve 90 napra szólt.
Az ENSZ szerint a rohingja muszlim kisebbség 370 ezer tagja menekült el Mianmarból Bangladesbe augusztus 25., az arakáni erőszakhullám kezdete óta.
Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt csaknem 60 ezer újabb menekült érkezett. 185 ezer ember rögtönzött szálláshelyeken tartózkodik, további 150 ezer pedig a menekülteknek fenntartott hivatalos táborokban. További 35 ezer menekültet helyi közösségek fogadtak be.
a mianmari hadsereg „tisztogatási műveletbe” kezdett,
miután több mint két hete muszlim szélsőségesek összehangolt támadásokat követtek el mintegy harminc rendőrőrs és egy katonai laktanya ellen Arakán államban. A rajtaütések után fegyveres összecsapások törtek ki.
Arakánban több mint egymillió rohingja él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket,
nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogaik sincsenek.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának korábbi jelentése szerint a rohingják szabad mozgását, az oktatáshoz és a munkához való jogát is korlátozzák a mianmari hatóságok.
Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az „etnikai tisztogatás tankönyvi esetének” minősítette a rohingja kisebbséggel szembeni „kegyetlen biztonsági műveleteket”.
Az Európa Parlament olasz elnöke hasonló állásponton van a menekültek befogadásának a kérdésében, mint a német belügyminiszter. A bevándorlás most különösen aktuális, tekintettel arra, hogy Németországban a közelgő választások egyik fő témájáról van szó.
Antonio Tajani.
A menekültek úgy válogatnak az uniós államok között mint az áruházban, ennek véget kell vetni – mondta az Európai Parlement elnöke. Az olasz Antonio Tajani a német sajtóban azt is kifejtette: az egységes elbírálás jobban megosztaná a terheket az unió tagállamai között, jelenleg ugyanis aránytalanul nagy terhet viselnek azok, amelyek kedvező feltételeket kínálnak a bevándorlóknak.
Ide tartozik Németország és Svédország. Az Európai Parlement elnöke ezzel ugyanazt javasolta mint a német belügyminiszter:
Belügyminiszteri álláspont
Németországban a bevándorlók kedvezőbb eljárásra és több pénzre számíthatnak, mint más uniós tagállamokban, ezért az embercsempészek célpontjává vált az ország. Ennek véget kell vetni – hangsúlyozta Thomas de Maiziere belügyminiszter, aki a Rheinische Post című lapnak nyilatkozott a választási kampány kellős közepén.
Németországban a 16 tartományban eltérően fogadják a bevándorlókat, a Deutsche Welle azonban átlagot vont.
Egy menekültszálláson élő, egyedülálló felnőtt havi 135 euróra számíthat, a házaspárok pedig fejenként 129 eurót. Ha nem menekültszálláson élnek, akkor az egyedülállók 216, a házaspárok személyenként 122 eurót kapnak.
Ez a juttatás több, mint a legtöbb uniós országban, Németországnak ezért csökkentenie kell a fejpénzt – javasolta a belügyminiszter.
Másról is beszélt Thomas de Maiziere: komoly gondot jelent, hogy aki nem kapja meg a menekült státuszt, az könnyen eltűnik a hatóságok szeme elől és így nem lehet kiutasítani sem. Ezen is változtatni kell, mégpedig úgy, hogy
menekült státusz nélkül ne maradhasson Európában az érintett bevándorló.
Válasz Orbánnak
Mit gondol a német belügyminiszter Orbán Viktor magyar kormányfő álláspontjáról, hogy a magyar kormány elfogadja az európai bíróság döntését a kvótaügyben, de tovább harcol Brüsszel ellen? Thomas de Maiziere korábban kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba, ha Magyarország és Szlovákia nem fogadná el a bíróság határozatát, ám mégsem tartaná szerencsésnek, ha az EU csak ezzel tudná rávenni Magyarországot a kvóta elfogadására. A kvótamegállapodás értelmében – amelyet annak idején Magyarország is elfogadott – Németország 27 536 míg Magyarország 1294 menekült befogadását vállalta. Thomas de Maiziere szerint ezek a bevándorlók egyáltalán nem jelenthetnek terrorveszélyt, hiszen ők már megkapták a menekültstátuszt, s ehhez alaposan átvizsgálták őket.
Közelgő választások
Angela Merkel Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann
Németországban szeptember 24-én lesznek a választások, amelyek egyik fő témája a menekült-ügy. Angela Merkel kancellár, a választások fő esélyese, a kampány során többször megismételte: nem bánta meg, hogy 2015-ben beengedte a menekültek százezreit Németországba, hiszen Magyarországon kaotikus állapotok alakultak ki.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy többet ilyen menekültinvázió nem lesz. Németországnak és az EU-nak arra kell törekednie, hogy a problémát az Európai Unió határain kívül rendezze.
Két újabb akna robbant ma fel, így már három, a rohingják menekülőútvonala közelében fekvő területről tudni, ahova a mianmari hatóságok szárazföldi aknákat telepítettek. A mai egyik robbanásban egy fiatal férfi lába leszakadt.
A húszas éveinek elején járó bangladesi farmer egy Baish Bari nevű falu mellett lépett az aknára ma reggel, amikor a csordáját terelte. A szemtanúk szerint egy rohingja férfit pedig egy bangladesi kórházba szállítottak, miután egy másik akna a bangladesi Amtali falu mellett felrobbant ma alatta.
„Minden jel arra mutat, hogy
a mianmari hatóságok szándékosan azokra a helyekre rakták az aknákat, ahol a rohingja menekültek átkelnek a határon.
Ez egy kegyetlen és aljas lépés, amely csak tovább növeli az üldözött emberek szenvedését.” – mondta Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó kutatója, aki a határon van.
„A mai tragikus események csak megerősítik, hogy ez a probléma nem fog magától véget érni. A mianmari hatóságoknak
azonnal véget kell vetniük ennek a szörnyű gyakorlatnak,
és meg kell engedniük, hogy az aknamentesítők megtisztítsák a terepet.”
A mai robbanások is a határ mellett történtek, ahol az ENSZ becslése szerint az elmúlt két hétben már 290 000 rohingja menekült kelt át. A helyiek szerint a mianmariak gyakran járőröznek a környéken.
A mianmari hadsereg Észak-Korea és Szíria mellett egyike még azoknak a kevés országoknak, amelyek nyíltan használnak taposóaknákat. Ezeket a fegyvereket 1997-ben egy nemzetközi egyezmény betiltotta.
Szeptember 8-án az Amnesty International megerősítette, hogy a mianmari hatóságok taposóaknákat telepítettek a Bangladessel közös határ északi részére, két forgalmas útvonalra Taung Pyo Let Wea (másnéven Tumbro) közelébe.
Legalább hárman, köztük két gyerek súlyosan megsérült.
A robbanások mindegyike nagy forgalmú utak mellett következett be.
„Ahelyett, hogy tagadják a felelősségüket, a mianmari vezetésnek garantálnia kell az emberek biztonságát. Jó oka van, hogy a taposóaknákat betiltották: válogatás nélkül gyilkolják és bénítják meg az embereket, hiszen nem tudnak különbséget tenni katonák és civilek között.” – mondta Tirana Hassan.
„Az ENSZ szakértőit be kell engedni a területre, hogy kivizsgálhassák a Rakhine államban történt jogsértéseket, köztük a betiltott aknák alkalmazását. A felelősöket bíróság elé kell állítani.”
Az ENSZ adatai szerint már több mint ezer halottja van az elmúlt két hét mianmari harcainak. 270 ezren menekültek el, többségében a kisebbségi rohingja népcsoport tagjai. Az ország Nobel-békedíjas elnökét, Aung Szan Szú Kjit egyre többen bírálják. A Guardian szerint vissza kellene vonni a díját.
Rohingja menekültek Fotó: MTI/EPA/Monirul Alam
Yanghee Lee, az ENSZ mianmari különmegbízottja szerint a muszlim rohingják és a biztonsági erők harcai miatt már
legalább 270 ezren menekültek a szomszédos Bangladesbe.
Mianmar északkeleti részén, Arakán államban rohingja szélsőségesek összehangolt támadásokat követtek el rendőrőrsök ellen, amire válaszul a mianmari hadsereg „tisztogatási műveletbe” kezdett.
Az államban több mint egymillió rohingja él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket,
nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogaik nincsenek, utazásukat korlátozzák.
Az ENSZ által készített jelentésekben gyerekek elleni, többször halálos végű, brutális szexuális bűncselekményekről, tanárok, közösségi vezetők tömeges kivégzéséről, házaikba bezárt emberek élve elégetéséről, vajúdó nők elleni tettlegességről, újszülött gyerekeik halálra taposásáról, helikopterekről vaktában falvakra zúdított géppuskatűzről írnak.
Pénteken a malajziai parti őrség vezetője közölte, hogy Malajzia hajlandó átmenetileg befogadni a Mianmarból menekülő rohingjákat. Az országban már így is több mint 100 ezer menekült van.
Rohingja menekültek a határnál Fotó: MTI/EPA
Thaiföld szintén jelezte, hogy előkészületeket tesz a mianmari erőszak elől menekülők befogadására. Korábban a thaiföldi hadsereget sok bírálat érte, mert jelentések szerint kegyetlenül bántak a rohingja menekültekkel. Állítólag arra is volt példa, hogy csónakjukat a nyílt tengerre vontatták és ott hagyták, de tömegsírokat is találtak.
Mianmar elnöke a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji. Neki csütörtökön a szintén Nobel-békedíjas dél-afrikai érsek, Desmond Tutu írt nyílt levelet. Azt írta:
„Öreg vagyok már és gyenge is, hivatalosan visszavonultam, de megszegem a közügyekkel kapcsolatos hallgatási fogadalmamat, mert mélyen elszomorít országod muszlim kisebbségének, a rohingjáknak a sorsa.”
Tutu azt írta, Aung Szan Szú Kji a „becsület jelképe” volt, sokáig ott volt az asztalán a fényképe, kiszabadulása a hosszú fogságból reményt keltett, de a rohingják elleni „lassú népirtás” felgyorsult az elmúlt időszakban.
Tutu szerint lehet eltérő az emberek kinézete, és imádhatnak különböző isteneket, „és lehet, hogy valakinek a tűzereje is nagyobb, de
senki sem magasabb vagy alacsonyabb rendű másoknál.”
„Imádkozunk, hogy avatkozz közbe az elharapódzó válságba, és vezesd vissza népedet az igazság útjára” – zárul Desmond Tutu nyílt levele.
Tüntetés Pakisztánban Aung Szan Szú Kji ellen Fotó: MTI/EPA/Bilaval Arbab
Aung Szan Szú Kjit az országot korábban irányító katonai junta bebörtönözte, majd házi őrizetben tartotta. Az elmúlt években gazdasági nehézségek miatt azonban nyitni kényszerültek a világ felé, és fokozatosan felszámolták a diktatúrát. Tavaly óta Aung Szan Szú Kji a külügyminiszter és első államtanácsos, vagyis gyakorlatilag ő a miniszterelnök.
Azt írják, hogy ellenzéki politikusként maga is súlyos üldöztetést szenvedett, de nehéz lenne még egy olyan kortárs politikai vezetőt találni, aki az iránta táplált nagy reményeket ilyen kegyetlen módon elárulta volna.
Azt írják: El kell ismerni, hogy a fegyveres erőknek Mianmarban továbbra is jelentős a hatalmuk, és nehéz őket kordában tartani, de nem is szólalt fel az atrocitások ellen, „a hallgatásnak, az alaposan dokumentált bizonyítékok tagadásának és a humanitárius segítség akadályozásának elegyét választotta”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
