Kezdőlap Címkék Márky-Zay Péter

Címke: Márky-Zay Péter

USA aktivitás Európa keleti felén, avagy a recept

Babis után Boriszov is megbukott, és mindkettő az amerikaiak támogatásával. Magyarországon Márki-Zay Pétert támogatják, aki öt éven keresztül élt és dolgozott Észak Amerikában.

A Biden diplomácia láthatóan komolyan veszi ígéretét, mely szerint demokratikus fordulatot szeretne Európa keleti felén. Ehhez persze emberek is kellenek. Szófiában megtalálták őket.

Harvardon végzett vállalkozó próbálkozhat reformokkal Bulgáriában

A 41 éves Kiril Petkov pártja – ha minimális mértékben is, de győzött az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országában. A brüsszeli Politico cikket szentelt a fiatal politikusnak, aki megpróbálja megváltoztatni elődje korrupt és sikertelen rendszerét.

“Szívünket és lelkünket beletesszük abba, hogy Bulgáriát új pályára állítsuk. Mindent megteszünk azért, hogy az országnak rendes koalíciós kormánya legyen. Rengeteg problémát kell megoldanunk, de tisztában vagyunk a felelősségünkkel”

– mondta a választások után Kiril Petkov, aki egy másik Harvardon végzett politikussal, Aszen Vaszilevvel együtt alakított pártot, melynek neve: Folytatjuk a változást!

Milyen változást?

A korrupció elleni harcot tűzte zászlajára Kiril Petkov, aki az átmeneti kormány gazdasági minisztereként egyre-másra leplezte le a Boriszov kormányzat visszaéléseit. Az elmúlt évtizedet meghatározó bolgár politikus karrierjét úgy kezdte, hogy az utolsó kommunista diktátor testőre volt. Hatalomra kerülve nemzeti együttműködési rendszert alakított ki, amely azért kerülte el Brüsszel bírálatát, mert nyíltan sohasem szállt szembe egyetlen uniós döntéssel sem, de a gyakorlatban szinte mindegyiket megszegte. Az eredmény: az egykor 9 milliós ország népessége 7 millióra csökkent, mert a jól képzett fiatalok tömegesen emigráltak a korrupcióba süllyedő országból.

Mihez lehet kezdeni Harvard diplomával Bulgáriában?

Kiril Petkov vállalkozást alapított, amely vegan probiotikus szerekkel kereskedett. ProViotic nevű cégével furcsa tapasztalatokat szerzett a bolgár gazdasági életben. Gyorsan kiderült a számára, hogy a kis és közép vállakozások számára létrehozott állami támogatási alapból szinte kizárólag a Boriszov kormányzat kegyencei részesülnek.

Májusban, amikor az átmeneti kormány gazdasági minisztere lett, a televízióban mondta el, hogy mindössze 8 cég kapta meg a közel 1 milliárd levás (500 millió eurós) állami támogatást, melyre a pályázati kiírás szerint minden kis és közepes vállalkozás pályázhatott.

Petkov sok más visszaélést is leleplezett négy hónapos miniszteri megbízatása idején, és ezzel nagy népszerűséget szerzett magának Bulgáriában, ahol az emberek többsége az európai szegénységi küszöb alatt él.

Szeptemberben erre a népszerűségre alapozva indították el az új pártot, Aszen Vaszilevvel együtt, aki ugyancsak a Harvardon végzett, és az átmeneti kormányban pénzügyminiszter volt.

Rocksztárokhoz hasonló kampányt indítottak hiszen kevés idő állt rendelkezésükre a választásokig.

“Két dolgot mutattunk meg a bolgár népnek. Egyrészt azt, hogy nem félünk a hatalomtól, másrészt pedig értünk a kormányzáshoz” – mondta a Politico tudósítójának Kiril Petkov. Aki jelentős részben kanadai feleségének köszönheti népszerűségét. Linda McKenzie pékséget üzemeltet Szófia belvárosában. Glutén mentes készítményei népszerűséget hoztak neki, különösen azután, hogy fellépett a televíziós Master Chef programban.

Bár a közvélemény előtt kevésbé volt ismert, de Kiril Petkov tudatosan készült a korrupt rendszer leváltására.

Vállalkozóként is folyamatosan tanitott a Harvard Master School szófiai tagozatán, ahol társaival együtt létrehozta a Center for Economic Strategy and Competitivness (központ a gazdasági stratégiára és versenyképességre) nevű szervezetet.

Nyolc évvel ezelőtt egy másik szervezetet is létrehozott Kiril Petkov: a Hewlett-Packard korábbi bulgáriai menedzserével, Szasa Bezuhanovaval együtt a Move BG mozgalmat alapították meg. Ez a Mozdulj Bulgária mozgalom olyan társadalmi fejlődést szeretne előidézni, melynek eredményeképp az ország előre léphetne a legszegényebb uniós tagállam nem épp irigyelt pozíciójából.

Lesz-e elegendő politikai tőkéje a reformokhoz?

“Mi vagyunk az új közép” – hangsúlyozza Kiril Petkov. Aki gyorsan hozzáteszi: “új pályára akarom állítani Bulgáriát. Az szeretném, ha Bulgária új brand lenne azzal a felirattal: zéró korrupció!”

Hogy lehet ezt megcsinálni?

“Jobboldali módszerekkel akarunk baloldali célokat elérni”

– mondja Petkov. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a szükséges egészségügyi és oktatási reformot nem adóemeléssel akarják ellensúlyozni hanem a korrupt állami alapokból kívánják finanszírozni. Vagyis a cél az: a lakosság csakis az előnyét lássa a reformoknak, és ne kelljen ezért fizetnie.

Balkáni Trudeau

Petkov Kanada fiatalos liberális miniszterelnökét utánozza, de tisztában van azzal, hogy egyedül nem lehet hatékony reformokat elérni. Ezért máris hozzákezdett a koalíciós tárgyalásokhoz.

Petkov az első karizmatikus vezető a bolgár politikában Boriszov óta, és ez előnyére válik – mondta egy politológus Szófiában a Politico tudósítójának.

Ellenfelei is tudják ezt, ezért folyamatosan támadják azzal, hogy Petkov kettős állampolgár. Bár kérvényezte lemondását a kanadai állampolgárságról, de úgy volt miniszter egy ideig, hogy kettős állampolgársága még fennállt. Márpedig ezt kizárja a bolgár alkotmány.

Kiril Petkov emiatt egyáltalán nem kívánja feladni álmait: Bulgáriából modern országot csinál!

“A kelta tigrisről sokat beszéltek annak idején éppúgy mint a távol keleti kis tigrisekről. Azt szeretném, ha tíz év múlva a bolgár oroszlánról beszélnének!”

Orbán Putyin bábja lett

Orbán nemezise – ezzel a címmel számolt be Márki-Zay Péter brüsszeli látogatásáról a Politico, amely interjút is készített a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltjével. Profi politikusnak írja le Márki-Zay Pétert a befolyásos Politico, amely kiemeli, hogy Orbán ellenfele egyetért a magyar miniszterelnökkel a határkerítés fenntartásában. Ugyanakkor helyesli a melegek házasságát és elveti a korrupciót. A nemzeti egységet Orbánnal szemben épp a korrupció ellenességgel kívánja megteremteni.

“A korrupció a fő téma Magyarországon”

Ezt hangsúlyozza Brüsszelben Márki-Zay Péter, aki biztos benne, hogy ezzel megtalálta a nemzeti együttműködés rendszerének gyenge pontját, amely a leginkább támadható. A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy e tekintetben segíthetne az Európai Unió a legtöbbet Orbán Viktor rendszerének a lebontásában.

Hogyan? Úgy, hogy a helyreállítási alapból Magyarországnak járó pénzt nem Orbánnak adja: “Abban hiszünk, hogy az Európai Uniónak rendkívül ébernek és óvatosnak kell lennie nehogy pénzt adjon a Fidesz közeli oligarcháknak! Ha pénzt ad az Európai Unió Magyarországnak, akkor annak a magyar néphez kell eljutnia nem pedig a Fidesz embereihez! Épp ezért arra buzdítjuk Brüsszelt, hogy tegyen meg minden elővigyázatossági intézkedést annak elkerülésére, hogy a támogatási pénzeket ne a megfelelő célokra költsék!”

Márki-Zay Péter el is mondta, hogy pontosan mire gondol: “a múltban a magyar kormány a támogatási pénzeket olykor ló-wellnessre vagy olyan kilátó építésére költötte, amely 50 centiméter magas. Teljesen értelmetlen dolgok ezek, melyeket csakis azért finanszíroztak az európai pénzekből, hogy bizonyos emberek profitáljanak belőle.”

A magyarok Európához akarnak tartozni!

Ezt hangsúlyozta Márki-Zay Péter Brüsszelben, ahol csütörtökön előadást tart a sajtó klubban.

“Fontos, hogy olyan üzenetet küldjünk az Európai Uniónak, hogy Magyarország az Európai Unióhoz akar tartozni. Orbán lehet, hogy nem, de a magyarok 80%-a igen!”

– nyilatkozta Márki Zay Péter a Politiconak. A magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje elmondta azt is, hogy Orbánnal ellentétben “erősebb Európát akarunk, és nem gyengébbet!”

Orbán Viktor Magyarország szuverenitásáról beszél, melyet az EU akadályoz, de Brüsszel csak a bűnözők szuverenitását akadályozza és magáét Orbánét.

Ezért, ha az ellenzék hatalomra kerül, “azonnal csatlakozni kívánunk az európai ügyészséghez!” – hangsúlyozta Márki-Zay Péter, aki jelezte, hogy elkötelezett amellett is, hogy előbb-utóbb Magyarország belépjen az euró övezetbe.

“Orbán Putyin bábja lett”

Az ellenzék, ha hatalomra kerül, akkor változtatni akar a külpolitikán, mert

“Orbán Putyin bábja lett, és a kínai elnök előtt hajlong kölcsönök reményében. Ez a magyar nemzeti érdek elárulása”

– mondta a miniszterelnök jelölt, aki ebben a kérdésben Washington vonalát követi, ahonnan már régóta jelentős támogatást kap hiszen Orbánnal egyidőben hivták meg az amerikai fővárosba.

Márki-Zay Péter bírálta Brüsszelt a migráns válság kezelése miatt, mert Orbán Viktor így erősödhetett meg.

Merkel kancellár túlságosan elnéző volt Orbánnal szemben?

“Igen” – válaszolta a Politico munkatársának Márki Zay Péter, aki szerint három oka volt ennek: “Audi, Mercedes, BMW”.

AZ ELŐVÁLASZTÁS VISSZÁJA

Amikor ezt írom, szorgalmas önkéntesek számlálják a szavazatokat. Amit írok, az már senkit sem befolyásolhat a szavazásban, ha eljut hozzá, viszont az eredményt még nem tudjuk, legfeljebb feltételezhetjük.

Sose voltam híve az előválasztásnak, évekkel ezelőtt még a Népszabadságban nyilvánosan is megírtam ezt. Az első fordulóban úgy tűnhetett, hogy tévedtem, hiszen az előválasztás megmozgatta az ellenzéki választókat, és a ma az Orbán ellen szavazni készülőknek nagyjából egynegyede el is ment szavazni. Az első fordulóban még úgy tűnt, hogy ha számos egyéni jelölt veszített is, ugyanazoknak a pártoknak más jelöltjei nyertek, és így az első fordulónak legfeljebb egyének voltak vesztesei, de nem egész szavazótáborokl.

A második forduló után más a helyzet. Még ha nem is tudjuk még az eredményt, máris vesztesnek érzik magukat azok, akik Karácsonyt támogatták és benne látták az egyetlen olyan jelöltet, aki az egész ellenzéket egyesíteni tudja. Vesztesek persze valamennyire a Momentum és a Jobbik hívei, hiszen miniszterelnök-jelöltjük már az első fordulóban kiesett. A második forduló azonban vesztessé teszi vagy Dobrev támogatóit, a DK-sokat és más baloldaliakat, vagy azokat, akik nagyon nem akarták, hogy a DK adja a közös miniszterelnök-jelöltet, és ezért álltak vagy már az első fordulóban, vagy saját jelöltjük veresége vagy visszalépése után a másodikban Márki-Zay Péter mögé. Ez a vesztesség pedig súlyosnak ígérkezik, és nem ellensúlyozza a közel álló egyéni jelöltek sikere sem. A második fordulóban olyan két jelölt között kellett választani, akik sokaknak voltak elfogadhatatlanok. Dobrev Klára mint Gyurcsány Ferenc pártjának jelöltje sok ellenzéki választónak eleve elfogadhatatlan volt, Márki-Zay pedig, akit korábban – Karácsonnyal együtt – a legkevesebben utasítottak el, az első forduló utáni napokban vált elfogadhatatlanná. Ha „füstös szobákban” egyeztek volna meg a pártok arról, hogy ki legyen a közös miniszterelnök-jelölt, kiköthettek volna olyan jelöltnél, aki jobban tudja egyesíteni az ellenzéki tábort, mint akár Dobrev, akár – most már – Márki-Zay.

Ezen a ponton az előválasztás visszájára fordult.

Ami Márki-Zay Pétert illeti, ő az elmúlt két hétben szerintem bebizonyította, hogy nem alkalmas országos politikai vezetőnek.

Aki naponta kényszerül bocsánatkérésre előző napi állításai miatt, aki reménybeli szövetségeseit vádolja zsarolással, hazugságokkal, az nem alkalmas erre.

Nem tud együttműködni.

Hódmezővásárhely, ahol ő polgármester, de csak a saját híveivel kell a testületben együttműködnie, akiket mind ő vitt be az önkormányzatba, ennek megtanulására nem alkalmas. Márki-Zay viselkedését figyelve eszembe jut a szlovák Igor Matovič példája, aki ellenzékben a legsikeresebben bírálta Fico & Co. korrupt rendszerét, és ennek révén ő nyerte meg a legutóbbi parlamenti választást. Ő lett a miniszterelnök, de azután teljesen alkalmatlannak bizonyult a miniszterelnöki feladatra, és a koalíciós partnerek megvonták tőle a bizalmat. Ha ma lenne választás Szlovákiában, azt megint a Smer utolsó miniszterelnöke, Peter Pellegrini és maga Fico (akik ma két külön pártot vezetnek) nyerné meg. Pedig Matovič – Márki-Zaytól eltérően – még pártot is szervezett, amelynek igazi „civil” pártként „Egyszerű emberek és független személyiségek” a neve (ennek rövidítése az Ol’ano). Abban megtanulhatta volna az együttműködő politizálást, de szemlátomást nem tanulta meg. Márki-Zay még ezt az iskolát sem járta ki.

Fölöttébb kockázatosnak tartom, hogy Márki-Zay legyen az ellenzék közös listavezetője.

Ugyanakkor egy nagyon fontos dologban igazat kell adnom Márki-Zaynak. A hat szövetkezett párt az elmúlt hosszabb időszakban egyaránt jóléti populizmusban jeleskedik, nyilvánvalóan teljesíthetetlen ígéreteket tesz, amikor olyan béremelési, nyugdíjemelési, adócsökkentési ígéreteket tesz, amelyek szétvernék az államháztartást, és úgy ígéri az egészségügy teljesítménynek javítását, hogy ennek mikéntjéről az ágazati bérek emelésén és az ágazatra való költés növelésén kívül semmi érdemit nem mond. Az utolsó, két személyes tévévitában Dobrev a kórházak esetleges megszüntetésére vonatkozó műsorvezetői kérdésre még azt is mondta, hogy az egészségügyi ellátást a lehető legközelebb kell vinni az emberekhez, ami összhangban van ugyan azzal, hogy a DK politikusai az újpesti kórház újranyitását követelik a kampányban, de minden egészségügyi szakértő – köztük a DK orvospolitikusai – évtizedek óta képviselt álláspontjával is szembe megy.

Ez csak egy eleme annak a jóléti populizmusnak, ami – a szövetkező többi pártéhoz hasonlóan – Dobrev kampányán végigvonul.

(Ilyennek tekintem a nettó 200 ezer forintos minimálbért Karácsonynál, a négy napos munkahetet a Momentumnál, és általában azt a retorikát, amely a különféle jóléti intézkedéseket a gazdaság teljesítményétől függetlenül ígéri meg.

Márki-Zay a tévévitákban ezt bírálja, és ebben teljesen igaza van.

(A hvg.hu-n megjelent interjújában még azt is kilátásba helyezte, hogy miniszterelnökként blokkolná a költségvetés stabilitását veszélyeztető törekvéseket.) Ez azonban nem változtat azon, hogy a miniszterelnöki feladatra, egy kormánytöbbség vezetésére alkalmatlannak tűnik (amiben Dobrevnek van igaza), miközben vetélytársainak, köztük Dobrevnek ígéretei számomra vállalhatatlanok.

Dobrev Klárára azért sem tudtam szavazni,

mert egy 2019. októberi európai parlamenti szavazáson a DK másik három képviselőjével együtt, szembe menve a baloldaliak túlnyomó többségével, nemet mondott egy határozati javaslatra, amely a Földközi-tengerben hánykolódó menekültek kimentéséről szólt, és nem is kapott többséget. (Emlékezetem szerint a négy DK-szavazattal meglett volna a többség.)

Márki-Zay esetében is van tartalmi oka is annak, hogy nem tudtam rá szavazni.

Hosszú ideje az orbáni politika alapvető jellemzői között tartom számon a nacionalizmust (kettős állampolgárság, határokon átívelő nemzetegyesítés) és a szociális kirekesztést (munkaalapú gazdaság, családtámogatás). A menekültügyben folytatott orbáni politikát e két elem – etnikai alapú illetve szociális kirekesztés – „ideális” kombinációjaként írom le.

Márki-Zay ezekben az alapügyekben folytatná Orbán politikáját: az orbáni családtámogatás és adópolitika fenntartását szorgalmazza, a menekültkérdésben pedig – a Jobbikhoz hasonlóan – csak azért tesz szemrehányást a Fidesznek, hogy a letelepedési kötvényekkel hoz be az országba idegeneket.

Márki-Zaynak Orbánnal csak az a baja, hogy nem demokrata és korrupt. Ezek persze az Orbán-rendszer fontos elemei, de fontos az orbáni politika többi összetevője is, melyeket viszont elfogad és folytatni kíván.

Én azokat sem fogadom el. Mielőtt valaki azt vetné ellenem, hogy persze, hiszen Márki-Zay jobboldali, leszögezem, hogy a Márki-Zay számára megtartandó orbáni adórendszer, családtámogatás és menekültellenesség megtalálható a nyugati jobbközépen is, viszont Orbán nacionalizmusa szélsőjobboldali, az ilyesmivel a nyugati jobbközép szemben áll. Márki-Zay viszont nyilatkozatai szerint ezt is megtartaná.

Ezek az okai annak, hogy a második fordulóban, ahol Dobrev és Márki-Zay közül kellett választani, nem mentem el szavazni. Nem tudtam Márki-Zayjal szemben Dobrevre szavazni, miként Márki-Zayra sem Dobrevvel szemben.

Orbán szlovén barátját bírálja az Európai Parlament elnöke

Janez Janza szlovén miniszterelnök nem fogadta az Európai Parlament küldöttségét, mely a nemzeti együttműködés rendszerének visszásságait kívánta feltárni. Helyette Twitteren Soros György bábjaiként jellemezte az Európai Parlament képviselőit. A célzást elutasította David Sassoli, az Európai parlament olasz elnöke. Sassoli szerint a célzás sértő és antiszemita.

Janez Jansa -Orbán Viktor legjobb közép-európai tanítványaként – akkor kapja elő Soros Györgyöt, ha épp a jogállam sérelmeiről vagy a sajtó szabadság megsértéséről érdeklődnek nála.

Szlovénia az EU soros elnöke

Ebben a félévben Szlovénia tölti be ezt a posztot, ezért különösen kínos, hogy Janez Jansa miniszterelnök nem fogta vissza magát. Ráadásul azt közölte az Európai Parlament elnökével: vegye tudomásul, hogy Szlovénia nem gyarmat!

Mark Rutte holland miniszterelnök is kifogásolta Janza viselkedését. Erre neki azt írta Twitteren, hogy nem Szlovéniában lövik le az újságírókat hanem Hollandiában. A szlovén miniszterelnök arra célzott, hogy Hollandia egyik legismertebb újságíróját a nyílt utcán lőtték le. Minden bizonnyal a maffia volt a megrendelő, amelynek ügyeiről az oknyomozó újságíró gyakran írt Hollandiában.

Janez Jansa olyan médiát szeretne mint Orbán Viktor, akinek sikerült óriási túlsúlyt kialakítani. A kritikus média a perifériára szorult miközben a közszolgálati és a kormánypárti televíziók, rádiók és újságok készségesen kiszolgálják a hatalmat. Brüsszel ezt kifogásolja, és ezért nevezik Soros lakájainak az Európai Parlament képviselőit, akik érdeklődnek arról, hogy mit is jelent a nemzeti együttműködés rendszere a gyakorlatban.

Orbánt és Márki-Zayt egyidőben fogadták Washingtonban

Orbán rendszere a külföldi tőkének és saját hatalmi érdekének rendeli alá a nemzeti érdeket és a polgárok jólétét. Aki ezt kifogásolja az Soros lakájának minősül. A média ellenőrzése azért kulcs fontosságú, hogy ki ne derüljön: sem nemzetről sem pedig együttműködésről nincsen itt szó hiszen a felülről lefelé irányított rendszerben kizárólag a döntéshozók érdeke érvényesül.

Orbán miután lepaktált a külföldi, elsősorban német tőkével, saját uralmi rendszerét építette ki. A célja az volt, hogy olyan rendszert építsen ki, amely elég pénzt termel ahhoz, hogy a választások idején megvásárolhassa a szavazók jóindulatát. Ha ez nem sikerül, akkor Orbán “kénytelen” lenne csalni mint Putyin, de az Európai unióban ezt picit nehezebb megvalósítani. Ezért kell a szuverenitást hangsúlyozni, hogy a hatalom gátlástalanul cselekedhessen. Amíg meg nem állítják. Washingtonban nem véletlenül fogadták egyidőben Orbán Viktort és Márki-Zay Pétert 2019-ben. Az utóbbit akkor még kevesen ismerték, de az USA nagykövetség felfigyelt rá.

Az ellenzéki együttműködés rendszeréről

Újhelyi István  az Mszp Európai Parlamenti képviselője rendszeresen nyílt levélben ír az Orbán rezsim bűneiről. Kivételesen az ellenzékről szól levele. Épp a NER elvárt leváltása és szükséges meghaladása érdekében.

Nem lesz ez így jó! Súlyos történelmi tévedésnek minősíti, szerinte egyesek úgy akarnak győzni Orbán felett, ha orbánabbak lesznek nála.

Súlyos és történelmi tévedés – nem először – azt hinni, hogy az már korszakváltás, ha a fideszes véleményszekta által leuralt nyilvánosságot egy másik véleményszekta uralma alá hajtjuk.

Ha a narancsországot átfestjük egy másik színre, az ugyanúgy egyszínű marad. ugyanolyan igazságtalan, elvtelen és bukásra ítélt lesz.

“Mi azért fogtunk össze, hogy újra sokszínű legyen ez az ország, ahol a vélemény szabad, a cél pedig közös. Ahol végre nem aszerint kategorizálja az embereket senki, hogy melyik (kormány)pártra szavaz, mert ha nem ugyanazt a sorvezetőt követi, akkor már hazaáruló.”

Szerinte az összefogással épp ezt a rendszert akarják meghaladni és hogyan másként is lehetne, mint egy sokszínű együttműködéssel. Ahol olyan rendkívül távoli közösségek is megférnek egy szavazólapon, mint mondjuk a Jobbik és a DK, amelyek most egymás javára léptek vissza az első fordulóban számtalan körzetben; legyőzve ezzel számos, egyébként kiváló ellenzéki indulót. Ez egy olyan sokszínű együttműködés, ahol tisztelik egymás véleményét, nézeteit, a közös ügyért való elkötelezettségét és szükséges versengésünk pedig elsősorban abban áll, hogy

magunkról bizonyítják be „mi jobbak vagyunk”, nem pedig azt, hogy a „másik rosszabb”.

Ez utóbbiban valami kezd félremenni és kötelességének érzi az ellenzéki közösség tagjaként, hogy szóljak: ez így valóban nem lesz jó! Saját felületeimen is látom, hogy milyen hevesen és láthatóan szervezetten támadják most egyesek az előválasztás második fordulóját és az esetleges visszalépéseket, visszalépőket. Most azt felejtsük is el, hogy az előválasztás intézménye nem is létezne, ha annak idején Karácsony Gergely és az MSZP-Párbeszéd szövetség nem szorgalmazza, hiszen a legtöbb ellenzéki párt nagyon jól érezte magát a füstös szobák melegében. (Ez is legitim álláspont egyébként, hiszen volt olyan politikai közösség, amely épp hasonló pártalkuknak köszönheti, hogy átjutott annak idején a parlamenti küszöbön)

A második forduló azonban épp azért lett a közösen kialakított szabályok része, mert ez a legdemokratikusabb formája a közös nevező megtalálásának – nem véletlen, hogy a Fidesz épp ezt törölte ki a hatályos választási rendszerből és többek között épp emiatt kényszerülünk előválasztást tartani.

A második fordulóban az fog nyerni, aki a legtöbb voksot be tudja gyűjteni, vagyis aki a legtöbb támogatást maga mögött tudhatja; akit nem akarnak majd az ellenzéki választók, arra nem voksolnak, ilyen egyszerű. Vagyis, aki most a második fordulót támadja, az épp a demokratikus előválasztás és a korszakváltás egyik fundamentumát támadja. A Fidesz zsigeri törvénye, hogy mindig az van, amit ő akar; csak az a demokratikus, ami őt igazolja vissza; aki nem vele van, az ellene. Az előválasztásban résztvevők  mindannyian ennek meghaladására, ennek az aljas maffiavilágnak a lebontására szövetkeztek. Most mégis az látszik, hogy mindenkit elsöprő, narancsos-troll stílusban támadó kommentcunami öntik rájuk ugyanezt a zsigeriséget, csak más színben. Mert valakinek más véleménye van. Mert valaki másképp akarja ugyanazt. Ez a Fidesz zsigerisége, ami sehova nem vezet. Korszakváltáshoz szerintem semmiképp.

Túl az első fordulón, az előválasztás egyértelmű és világos siker az ellenzéki közösség számára. Nem véletlen, hogy a Karmelita fura ura miért feszeng egyre jobban a trónján. A közös miniszterelnök-jelölt kiválasztása most következik, a demokratikus választás második fordulója ki fogja adni végül a közös nevezőt. Azt a személyt, aki mögé mindenki fel fog sorakozni, aki valódi korszakváltást akar.

Újhelyi – bármelyikük is nyer -, bizonyosan ott lesz mellette és gőzerővel beleáll a közös ellenzéki kampányba.

“Klára, Gergő, Péter, nyomjuk le ezt a két hetet békességben! Legyünk méltók a leendő feladathoz!” – figyelmezteti a jeölteket a képviselő.

Márki-Zay félreérti

Azt mondja Márki-Zay Péter Bolgár Györgynek a Klubrádióban: „Nagyon nehéz rávenni zsidókat és cigányokat is arra, hogy egy akár jobbikos jelöltre szavazzanak, akit jogosan lehet, abszolút jogosan lehet bírálni a korábbi megnyilvánulásaiért.”

A teljes ellenzéki összefogásról, a Borsod 6. választókerületben állított jobbikos jelöltről beszélgetve tartotta fontosnak ezt mondani.

Azt hiszem, Márki-Zay Péter valamit félreért. Ha nem szavaznék Borsodban a jobbikos Bíró Lászlóra mint közös jelöltre, ha nem szavazok olyan közös listára 2022-ben, amelyen ott vannak a Jobbik politikusai és amelyről a többi párt a Jobbikkal egyezett meg, az nem azért van, mert cigány vagyok vagy zsidó vagyok.

A származásomnak a szavazásomhoz semmi köze. A szavazatom a Jobbik politikájának szól. Nem a korábbi, hanem a mai politikájának.

Tudjuk, a Jobbik mai elnök-frakcióvezetője talán a leggorombább módon támadja Orbán Viktort az Országgyűlésben, a Jobbik a többi ellenzéki párttal vállvetve ostorozza a Fideszt amiatt, hogy az emberek nem élnek jobban, és a többi ellenzéki párttal együtt kéri számon a Fideszen azt, hogy mit tesz a közpénzekkel. Mindez azonban nem több annál, ami az ellenzéki pozícióból mindig is következik. Azt mondja ellenzékből a Fidesz-kormányra, amit az ellenzéki Fidesz is mondott az MSZP–SZDSZ kormányra. Ez nekem nem elég ahhoz, hogy jobbikos politikusra mint közös jelöltre, illetve a Jobbikkal közös listára szavazzak.

A Fidesszel nemcsak, és – remélem – nem is elsősorban azért állunk szemben, mert a bérek, a nyugdíjak, a családi pótlék nem magasabbak az Orbán kormányozta Magyarországon, mint amilyenek.

Más minőségű világot szeretnénk Magyarországon, mint amilyet a Fidesz teremtett. Nem tökéletes világot, mert olyan nincs, de – ahogy azt annak idején a rendszerváltással kifejeztük – többé-kevésbé olyan országot szeretnénk, mint amilyen a gazdagabb, békésebb, nyitottabb, emberibb nyugat-európai világ.

Olyat, ahol az állam – ahogy a német alkotmány első mondata hirdeti – érinthetetlennek tartja az emberi méltóságot, mégpedig mindenkiét. Olyat, ahol a korábban egymással háborúzó népek békében élnek egymással és kölcsönösen egymást gazdagítják. Olyat, ahol Európa országait a mind szorosabb integráció teszi versenyképessé más kontinensek országaival. Olyat, ahol tisztességes feltételek mellett hatékonyan működik a piacgazdaság.

Ezért szemben állunk a Fidesz nacionalizmusával, kiállunk az európai integráció, annak mind szorosabbá tétele mellett, elutasítjuk a gazdasági, piaci feltételek haveri alapon történő manipulálását, ragaszkodunk az etnikai, vallási, szexuális és életforma-kisebbségekhez tartozó polgártársaink egyenlő méltóságához, az elesettek, a hajléktalanok, a háború és üldözés elől menekülők jogaihoz. Európa azon normáit követjük tehát, amelyekkel Orbán mind szavakban, mint a hatalomgyakorlás tényeiben folyamatosan szembefordul.

Olyan ellentétek ezek köztünk és a Fidesz között, amelyekkel kapcsolatban a Jobbik ma is sokszor a Fidesszel ért egyet. A Jobbik ugyanazt a radikális, a magyarokat a szomszéd népekkel szembeállító sérelmi nacionalizmust képviseli a parlamentben és a nyilvánosságban, mint a Fidesz, és ebben az úgy nevezett „néppártosodás” sem jelent változást.

Ahogy a Fidesz elutasítja a szorosabb európai integrációt, ahogy ellenzi az euró bevezetését, mindmáig nem pártolja azt a Jobbik sem. A Jobbiktól ugyanazt a tőkeellenes, bankellenes populizmus halljuk, mint amit egykor az ellenzéki Fidesztől hallottunk, s a kormányzó Fidesz is alkalmaz azokkal szemben, akiket ki akar szorítani a magyar piacról.

A Fidesszel együtt a Jobbik is megszavazta az Országgyűlésben – már a 2018-as parlamenti választás után – az alaptörvény hetedik módosítását, amellyel többek között a hajléktalanság szankcionálását, a közigazgatási felsőbíróság – időközben félretett – létrehozását és a menedékkérők elutasítását tette „alkotmányossá”. A Jobbik a Fidesszel együtt utasítja el menekültek befogadását, s csak amiatt bírálja a Fideszt, hogy miközben a nincstelen menekülőket elutasítja, gazdag migránsokat jó pénzért beenged az országba.

Nem tudok róla, hogy ezekben a kérdésekben a Jobbik felülvizsgálta volna a politikáját.
Márpedig egy-egy politikusra, egy-egy pártra annak alapján szavazunk, hogy milyen politikát követ.

Esély az ellenzék választási győzelmére

A legújabb információk szerint mégis lehet együttműködés az LMP és a Jobbik között. Erre azért is nagy szükség lenne, mert ha a továbbiakban sem lépteti vissza jelöltjeit az ellenzék, akkor a Fidesz akár kétharmados választási győzelmet is szerezhet a választásokon. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Gulyás Márton is hiányolja a pártok megegyezését, s ezért a választásokig hátralévő időben arra koncentrál a Közös Ország Mozgalom, hogy a szavazók figyelmét felhívja a legesélyesebb jelöltekre. Gulyás Márton fontosnak tartja, hogy Márki Zay Péter és a V 18 mozgalom egyeztetett, mielőtt az 53 legesélyesebb ellenzéki képviselő-jelölt névsorát a hódmezővásárhelyi polgármester nyilvánosságra hozta.

 

Országjárásba kezd a Közös Ország Mozgalom, Gulyás Márton a következő napokban politikai nagygyűléseket tart. Megpróbálja meggyőzni a szavazókat, hogy a legesélyesebb jelöltekre szavazzanak?

Ez inkább a pártok feladata lenne, mi elsősorban arról győzködjük a választókat, hogy noha úgy tűnik, az ellenzéki pártok nem tesznek meg mindent a győzelemért, legalább a kormányt megbuktatni igyekvő szavazók menjenek el minél nagyobb számban.

Jól érzem, hogy ez kissé keserűen mondja?

Valóban, hiszen ha erről nem sikerül a választókat meggyőzni, akkor annak nagyon súlyos következményei lehetnek, ugyanis csak a nagyarányú részvétel biztosíthatja a Fidesz leváltását. A következő napokban az ország keleti felében tartunk nagygyűléseket, elsősorban Salgótarjánban, Nyíregyházán és Miskolcon számítunk nagyobb közönségre, ezen túl több kisvárost is felkeresünk majd.

Az eddigi tapasztalatok alapján lehet-e még mozgósítani?

Én egyre nagyobbnak érzem a választási hajlandóságot.

Úgy tűnik, hogy mindenki tisztában van vele, hogy ez ellenzék most képes a Fidesz túlhatalmat megakadályozni.

Azok a kutatások, amelyek a választási hajlandóságot, a rész- vételt mérik, azok időarányosan magasabb százalékot mutatnak, mint 2014-ben. Vagyis több választó mondja azt, hogy elmegy választani, ami mindenképpen biztató. De ez egyelőre még kevés, ugyanis azoknak, akik szavazni fognak, meg kell tanítani a taktikai szavazás lényegét. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy szavazni csak az esélyes jelöltre szabad, hogy minél több mandátumot vegyünk el a Fidesztől.

Ez eddig könnyen ment?

Nem, mert ez nagyon fontos és nagyon komoly munka. Ezt nem lehet a véletlenre bízni, mi lassan már fél éve szisztematikusan csináljuk. Videofilmeket gyártottunk, online kampányt folytattunk, személyesen megkeressük a választókat, s azokban a közösségekben, ahol megjelenünk, ott folyamatosan felhívjuk erre a figyelmet. 

Azt a korábbi kutatásuk már bebizonyította, hogy Miskolcon nagyon kiegyenlített küzdelem folyik Debreczeni József, a DK-, és Jakab Péter a Jobbik jelöltje között. Van-e már megállapodás?

Tudomásom szerint eddig nincs, pedig azt a kutatásunk egyértelműen bizonyítja, hogy ha a két pártnak nem sikerül a visszalépésről megegyezni, akkor a Fidesz jelöltje nyeri meg a mandátumot. Ez pedig nehezíti a kormányváltást.

Önök erre külön is felhívják a figyelmet?

Külön nyomásgyakorlást nem tervezünk, hisz a közvélemény kutatás a napnál világosabban mutatja a visszaléptetés kényszerét.

Nem lenne mégis célszerű valamiféle nyomást gyakorolni a pártokra? 

Mi csak az információt hozzuk nyilvánosságra, a döntés a pártok kezében van. Mi a továbbiakban azt tekintjük feladatunknak, hogy a szavazókat felrázzuk, világossá tegyük számukra, hogy a rendszerváltás érdekében kötelességük a legesélyesebb ellenzéki pártra szavazni.

Ha jól számoltam, összesen 18 választási körzetben készült kutatás, ki lehet mondani, hogy mindenütt megtalálták az esélyes jelöltet?

Egyelőre nem, mert hiányzik a pártok aktivitása, de annak érdekében, hogy a várhatóan legeredményesebb képviselő-jelöltet megtaláljuk, újabb 7 választási körzetben készítünk felméréseket.

Hol lesznek ilyen felmérések, s miért van erre szükség?

A következő napokban készül felmérés Budapesten, Óbudán, illetve Mátyásföldön, valamint Békés megyében, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Sopronban, Pest megyében és Siófokon. Azért van ere szükség, mert ezeken a területeken még mindig nem látunk tisztán, semmilyen együttműködés nem kezdődött el a pártok között, pedig mindenütt szükség lenne a kölcsönös visszaléptetésekre. Ezért mi a magunk módszereivel próbáljuk ezt a folyamatot elősegíteni. Pontosan szeretnénk tájékoztatni elsősorban a választókat, hogy kire érdemes szavazni.

A csepeli kutatás már elkészült, ezek szerint Bangóné az esélyesebb, de a jelenlegi képviselő Szabó Szabolcs az integratívabb. Mi lesz, ha nem lesz együttműködés?

Akkor az ellenzéki pártok odaadták a mandátumot a Fidesz jelöltjének, Német Szilárdnak. Nagyon remélem, hogy nem lesznek ilyen ostobák, ugyanis ha valaki visszalép, akkor bármelyik ellenzéki nyerhet.

Baranya megyében más a helyzet, ott ugyanis a szavazók 51 százaléka kormányváltás szeretne, kölcsönösen vissza is léptek Mellár Tamás javára, de ha jól érzékelem, mégsem biztos a győzelme. Mi kellene hozzá?

Független jelöltnek mindig nehezebb a verseny, nincs mögötte olyan pártszervezet, amely tolná a szekerét, de ha megfelelő számú szavazó megy el, akkor remélem, Mellár Tamásnak lesz esélye a baranyai körzetet elhozni, mert ott ő a legesélyesebb jelölt.

Egyértelmű-e, hogy akár Mellár Tamásnak, akár az ellenzéknek milyen részvételi arány esetén van esélye?

Úgy gondolom, hogy legalább 65 százalékos részvétel esetén van komoly esélye az ellenzéknek, de ha a szavazók 70 százaléka elmegy, akkor megsemmisítő vereséget lehet mérni a Fideszre.

A választók hogyan fogadják azt, hogy egyszer a Jobbik, máskor az MSZP, vagy a DK jelöltjét ajánlják?

Kezdetben néha kritizáltak bennünket ezért, de aztán a mozgalmunk következetes munkájával kivívta a választók és a pártok elismerését, sőt, a bizalmát is.  Ma már a mi felméréseinkre hivatkoznak, s elmondják, hogy a fellépésünk olyan balanszírozó erő, amely kizárólag a kormánybuktatást segíti, nem favorizálunk egyetlen jelöltet sem.

Közös sajtótájékoztatót tartottak Márki- Zay Péterrel, ahol nyilvánosan megneveztek 53 ellenzéki jelöltet, akik saját körzetükben a legesélyesebbek. Egyeztettek a hódmezővásárhelyi polgármester és a V 18 mozgalom vezetőivel, vagy számítani lehet némi anarchiára? 

Természetesen egyeztetünk, mi is ott voltunk, amikor Márki- Zay nyilvánosságra hozta az 53 nevet tartalmazó listát. Mi ugyan nem támogatunk konkrét jelölteket, de azt igen, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester listájából tájékozódjanak az emberek. ( Lásd: https://rendszervaltas2018.hu/)

Nem beszélve arról, hogy Márki- Zay Péter a sajtótájékoztatón elmondta: a Közös ország Mozgalom méréseit kiemelten figyelembe vette. Azt megismételném – amiről már beszéltünk – hogy a meglévőkön kívül további hét helyen készül hasonló felmérés, amely alapján időben tájékozódhatnak majd a választók, illetve az ellenzéki pártok. Az információt megtalálhatják a

Márki- Zay Péter 23 Jobbikos, 16 MSZP-s, 7 DK-s, 5 LMP-s és két független jelöltet nevezett meg. Nagyjából ilyen a politikai összetétel? 

Igen, ezt a javaslat! A neveket megtalálják az interneten, a Közös Ország Mozgalom honlapján, a felmérésekkel és az elemzéseinkkel együtt. De az egykori miniszterek által alapított V 18 is népszerűsíti, s természetesen Márki- Zay Péter is feladatának tekinti a teljes névsor nyilvánosságra hozatalát.

Meleg zuhany

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szurkoltam az ellenzéki összefogás sikeréért. Szinte folyamatosan lestem a híreket, noha meglehetősen távolból kísértem az eseményeket. Aztán megjött az eredmény, ami szerencsére jó ideje nem az első hideg zuhany volt.

Most olvasom a különféle magyarázatokat. A közismert fideszes publicista azon kesereg, hogy egy szimbolikusan kényes politikai térben a „baloldal” aratott sikert. Mások arról beszélnek, hogy a siker kulcsa tulajdonképpen az, hogy a „baloldal és a Jobbik” képes volt összefogni. Aztán olyan vélemény is van, hogy a „szocialista szavazók” felébredtek és ők döntötték el a választást.

Abban mindenki egyetért, hogy az úgynevezett vásárhelyi modell lehet a kulcs ahhoz, hogy a tavaszi választásokon az ellenzék országosan is jó eredményt érjen el. A mozgósítás sikeres volt, valójában a magas részvételnek köszönhető az ellenzéki előretörés. Márki-Zay olyan szavazókat tudott behozni, akik egy más felállásban bizonyára otthon maradtak volna, vagy esetleg a Fideszre szavaznak. Vagyis lefordítva: megint kiderült, milyen fontos a személyiség szerepe a politikai sikerekben.

De valójában Vásárhelyen ki is nyerte el a városi polgármester tisztét? Virtigli baloldalai politikus győzte le a fideszes ellenfelét? Szó nincs róla. Márki-Zay katolikus, mélyen vallásos, polgári családban nőtt fel, maga nyilatkozta, hogy a rendszerváltást örömteli eseményként élte meg, és azóta is mindig a jobboldali, keresztény pártokra szavazott. Hét gyerekük van, noha a felesége valamikor szerzetesnek készült. Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője pontosan érzékelte a helyzetet, egy nyilatkozatában azt hangsúlyozta: a keresztény-konzervatív célokat követő, a polgári jobboldal értékeiben hívő választóknak is egyértelmű érdeke volt a városban, hogy változás történjen. És ehhez alkalmas jelöltet láttak Márki-Zay személyében.

Az április országgyűlési választások sikere is lényegében azon múlhat, képesek lesznek-e az ellenzéki pártok nagyban is belátni, hogy sem a szocialisták, sem a DK, sem a liberálisok, sem az LMP, sem a Momentum, de önmagában a Jobbik sem képes leváltani azt az önkontrollját vesztett családi elitklubot, amely ma szicíliai módszerekkel uralja az országot. Tökéletesen kudarcot vallott Szanyi Tibor kísérlete is, az ellenzéki összefogással elindított jelölttel szemben semmi esélye nem volt a „tisztán” szocialista ellenfélnek.

Meg kell tehát szólítania az ellenzéknek azt a közéleti posványban csalódott, mérsékelt jobboldali választói kört is, amelynek tagjai ma még tespedt távolságtartásban figyelik a politikai csatározásokat. Olyan jelöltek mögé kellett volna felsorakoznia az ellenzéknek, akiknek személye e csendes többség számára is hiteles. Nem feltétlenül jó ötlet, hogy a baloldali pártok saját belső köreikből verbuválták a jelöltjeiket, érdemes lett volna körülnézni a Fideszben csalódott olyan értelmiségiek körében is, mint mondjuk Mellár Tamás, vagy a V18-ak egyik-másik szakértője.

Lehet, hogy a támogató szelvények gyűjtésének napjaiban már késő a vásárhelyi győzelem elmulasztott személyi tanulságain keseregni, de a mozgósítás módszereiben lehetne még az ottani tapasztalatokat hasznosítani. Az ország lakóinak többsége a hétvégihez hasonló „meleg zuhanyra” vágyik majd azon az április estén is. Erre pedig a csendes, jobboldali többség támogatása nélkül aligha lesz esély.

A polgármester – villáminterjú Dr. Márki-Zay Péterrel

Bizonyára rövid éjszaka, ám hosszas egyeztetés után sikerült egy interjú erejére elkapnunk Dr. Márki-Zay Pétert, aki nagy meglepetésre a leadott voksok 57,49%-ával, 13.076 szavazattal megnyerte a hódmezővásárhelyi időközi polgármester választást. Az új polgármester, ahogy elmondta, nem úri passzióból volt a választások másnapjának reggelén elérhetetlen, hanem egyszerűen mindenki őt keresi most, gratulál neki. Egy interjú erejéig azonban szívesen állt a Független Hírügynökség rendelkezésére.

 

Gondolom keveset aludt a választások éjszakáján. Mivel kezdi első munkanapját?

Először is megkeresem a helyi választási bizottság vezetőjét, megnézem mikor állhatok munkába, én is még tájékozódom, mik a legfontosabb első napi feladataim. Több sajtómegkeresésem is van, a mai napra is. 

Talán a legnagyobb kihívás, ami ön előtt áll, hogy miként találja meg a közös szót a helyi közgyűlés többségét adó Fidesszel.

Valóban, a Hódmezővásárhely érdekében végzendő közös munka elsődleges záloga, hogy a közgyűlés Fideszes többsége miként működik együtt velem, miként működünk együtt egymással (A Hódmezővásárhelyi közgyűlésnek jelenleg 10 Fidesz-KDNP-s, 2 Jobbikos tagja van, és 2 tagot ad az MSZP-DK-Együtt pártszövetség- H.T). Ez Hódmezővásárhely érdeke, az, hogy ők se Lázár János érdekében tevékenykedjenek, hanem a város érdekében. Ne a munka gátjai, hanem elősegítői legyenek.

Szegeden 2010 és 2014 között fordult elő, hogy nem azonos „színű” volt a polgármester és a közgyűlés. A munka pedig, fogalmazzunk úgy, inkább nehézkes volt emiatt, mintsem gördülékeny. 

Ebből a hibából tanulnia kell a helyi Fidesznek, akárcsak egyébként a szegedi Fidesznek. Nem lehet párthovatartozás miatt akadályozni egy közgyűlés munkáját. Az ön által említett 4 év Szegeden, ahogy utalt rá, nem a város érdekében folyó munkáról szólt. Ennek máshogy kell lennie most Hódmezővásárhelyen. És ezt tudja a helyi Fidesz is. Több mint 13 ezer ember szavazott rám, én őszintén hiszem, hogy a helyi Fidesz és a KDNP megtiszteli őket azzal, hogy a városért, és nem a személyem ellen munkálkodik. Alig másfél hónap múlva országgyűlési választások, másfél év múlva pedig önkormányzati választások lesznek. Úgy hiszem, a helyi Fidesznek is meg kell mutatnia addig választóinak, hogy a város érdeke mindennél előbbre való, még ha nem is ők adják a polgármestert.

Egyébként személyesen ismerem a Fidesz-KDNP helyi tagjait, tegnap is találkoztam Hegedűs Zoltánnal, és barátságosan kezet fogtunk, de úgy érzem, jó személyes kapcsolatom van Havasi Katalinnal, a Fidesz Hódmezővásárhelyi elnökével, vagy például Bálint Gabriellával, a KDNP helyi elnökével.

Hegedűs Zoltán az este lemondott alpolgármesteri tisztségéről.

Hegedűs Zoltánnak ez a bejelentése teljesen váratlanul ért, és most őszintén, nincs jelöltem a posztra, de még a pontos eljárási rendjét sem tudom, hogy hogyan lehet új alpolgármestert választani. Ez is többek között a mai napnak az egyik feladata, át kell néznem az erre vonatkozó jogszabályi szabályozást.

(A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 74. § A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ … több alpolgármestert választhat – H. T) 

Halász Tamás

Orwell nem tévedett

Apám gyakran mesélte, hogyan veszítette el az állását 1949-ben pusztán azért, mert szocdemként nem volt hajlandó átlépni az MDP-be. Előbb csak a főnöke próbálta rábeszélni, aztán kikerült a neve a munkahelyi faliújságra, megrögzött „revizionista” lett, és nem sokkal később már „B” listára került. Attól kezdve – haláláig – soha többé nem kapott „tisztességes” munkát, ahogyan ő nevezte. Mert a lóverseny pályán pénztárosnak lenni, vagy egy kis építőipari szövetkezetnél anyagot beszerezni – hát nem ez volt élete álma.

Amikor 2010-ben a Fidesz „fülkeforradalmárai” elfoglalták az országot, egyetlen, korábban közhivatalt betöltő szakember sem érezhette magát biztonságban. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát bízta meg Orbán Viktor a „vérbíró” szerepével, akinek az volt a dolga, hogy magához rendelje minden minisztérium minden dolgozóját a főosztályvezetőktől a mezei ügyintézőig, és tudassa velük: fel is út, le is út. Legtöbbjüknél még a törvényesen járó végkielégítést is megsarcolták az emlékezetes 98 százalékos büntető adóval. De nem ez volt a legsúlyosabb büntetésük: utasítást kapott minden állami és önkormányzati hivatal, hogy az elbocsátottakat nem lehet közhivatalban alkalmazni.

Már akkor kimutatta a Nemzeti Együttműködés Rendszere a foga fehérjét.

Azóta sem lett barátságosabb a hazai politikai közhangulat. Aki nem működik együtt a Fidesszel, az ellene van, aki mást gondol az ország sorsáról az nemzetietlen, az ellenzék nem politikai vetélytárs, hanem ellenség. Eltaposandó, megsemmisítendő.

Hódmezővásárhelyen még csak próbálgatják egymást a politikai szorító ellenfelei. A hétvégi választás csupán egy előmérkőzés az áprilisi nagy összecsapás előtt, de már itt is látszik, a szabályokat meglehetősen szabadon kezelik a ringben. Látszólag minden a hagyományos szabályok szerint zajlik majd, ahol a mélyütésért is intés jár, azonban a látvány inkább hasonlít az utcai ketrecharcra. A kormánypárti jelölt nem is annyira a győzelemre, egyenesen a leszámolásra készül.

Márki-Zay ellen szokatlanul durva ellenkampány folyik, valami olyasmi, amit édesapámnak is meg kellett tapasztalnia az ötvenes évek elején. Őt nem a városi „faliújságon” plakátolták ki, szórólapokat terjeszt a kormánypárti jelölt, amelynek első oldalán az ellenfelét támogató pártok politikusai és Soros György látható, a hátoldalán viszont magánemberek nevei szerepelnek.

Ki tudja, hogyan derül ki, lelkünk mélyén kit támogatunk? Ki tudja, hogyan működik az orbáni gondolat rendőrség? Kubatov-aktivisták lesik minden megszólalásunkat? Jegyzőkönyvek készülnek mindenkiről, aki nem írja alá a fideszes jelölt ajánlását? Listáznak mindenkit, aki nem küldte vissza a nemzeti konzultációnak nevezett hecc kampány blőd kérdőíveit?

Ijesztő mi vár ránk. Orwell nem tévedett, csak az évszámot írta el.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK