Márki-Zay Péter még nem tud pontos időpontot arra, hogy mikor találkozik Lázár Jánossal, s arról is csak a Lázár-párti médiából értesült, hogy hol lenne az állítólagos csütörtöki találkozó. Mint mondta: a város szeretne lenyugodni, ám amíg a hazugságkampány dúl Lázárék oldalán, s továbbra is aljas eszközökkel keltenek feszültségeket, addig az lehetetlenné teszi ezt. A helyi Közgyűlésbe állítólag elhívnák Zuschlag Jánost, aki lapunknak eléggé kétértelműen reagált erre.
„Valóban szó van arról, hogy csütörtökön találkozom Lázár Jánossal, de pontos időpontot még nem kaptam, csak azt a tájékoztatást, hogy a térség országgyűlés képviselője külföldön tartózkodik. Egyébként arról is csak a helyi sajtóból értesültem, hogy mi lenne a találkozó helyszíne” – válaszolta a Független Hírügynökség megkeresésére Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. A Lázár-párti portál, a Vásárhely24 írt a két politikus találkozójáról, tényként kezelve, hogy azt e hét csütörtökén Bónus István vállalkozó egyik éttermében tartják. Márki-Zay ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy
december óta folyamatosan szivárogtatnak ki a portálon keresztül a volt kancelláriaminiszterhez, korábbi Hódmezővásárhelyi polgármesterhez köthető információkat.
Kérdésünkre, hogy kinek és miért fontos ez a találkozó, Márki-Zay kifejtette: „ez alkalmat nyújtana annak tisztázására, hogy Lázár János a jövőben is háborúzni fog-e velem vagy – ahogy mondta – békét szeretne kötni”. Ez hasznos lenne mind a kettőjük – és legfőképpen Hódmezővásárhely, a vásárhelyiek – számára, s kívánatos is, hiszen a háborúskodás ellehetetleníti mindkettőjük munkáját, nem szólva arról, hogy a város szemmel láthatóan szeretne lenyugodni, ám amíg a hazugságkampány dúl Lázárék oldalán, s továbbra is aljas eszközökkel keltenek feszültségeket, addig az lehetetlenné teszi ezt. A maga részéről szeretne Lázár Jánosnak segíteni, hogy munkáltatókat hozzon a városba vagy hogy valamennyi templomot felújítsák, stb. – mondta Márki-Zay, aki nem csak azt nehezményezi, hogy nagyon erős ellenszélben kell végeznie a munkáját – beleértve a helyi, Lázárhoz hű sajtó állandó támadásait éppen úgy, mint a Közgyűlés ellenállását – ,
hanem azt is értetlenkedve fogadja, hogy Lázár embere, Szabó Bálintután a helyi Fidesz valamilyen általa nem ismert, rejtélyes okból be akarja vinni a vásárhelyi Közgyűlésbe a többszörösen elítélt bűnöző Zuschlag Jánost (akit egyébként a napokban engedtek ki idő előtt az előzetes letartóztatásból),
aki korábban egy pártban (MSZP) politizált a jelenlegi alpolgármesterrel, Kis Andreával. „Nem tudok mást mondani erre, csak a régi vesszőparipámat: nem pártalapon kell csoportosítani az embereket, azoknak csak két nagy csoportja van, a tisztességeseké és a tisztességteleneké” – szögezte le a vásárhelyi polgármester.
A Vásárhely24 szerint a találkozó egyik célja Márki-Zay bocsánatkérése lenne („Korábban Márki-Zay kétszer is jelezte: tervezi, hogy bocsánatot kér Lázár Jánostól. A választásokat megelőzően a polgármester goromba kijelentésekkel illette a minisztert, és egy karaktergyilkos kampányt folytatott a személye ellen….” – állította a portál) – ezt határozottan tagadja a polgármester. Mint a FüHü-nek leszögezte: „Ilyet soha nem mondtam. Én már bocsánatot kértem, ha esetleg megbántottam volna, s azt is éppen azért, mert Lázárnak ez volt a feltétele, enélkül nem akart találkozni velem. De ezzel lezártuk a kérdést.” szögezte le, s hozzáfűzte:
„Kíváncsi lennék arra, hogy a képviselő úr fog-e valaha bocsánatot kérni tőlem azokért a hazugságokért, amelyekkel engem támadtak. Igaz, esetében én nem is számítok erre.”
„Nem tudok arról, hogy meghívtak volna a hódmezővásárhelyi Közgyűlésbe” – reagált megkeresésünkre Zuschlag János. Hozzátette azonban:
„Amiről nem tudok, az nem azt jelenti, hogy nem úgy van”.
Arra a kérdésünkre, hogy vajon miért röppent fel ennek a híre, miért hívhatnák meg egyáltalán, azt válaszolta, hogy ha van ilyen megkeresés, abból kiderülhet, hogy miért hívják, s akkor majd tud róla információt adni.
Reméli, hogy a békülékeny szavakat tettek fogják követni – mondta Márki-Zay Péter, miután Lázár János a „polgárháború” befejezését javasolta a hódmezővásárhelyi képviselő-testületnek. Kettejük találkozója a jövő héten lesz.
Együttműködést ajánlott Hódmezővásárhely érdekében Lázár János, a térség fideszes országgyűlési képviselője Márki-Zay Péter független polgármesternek az alföldi város közgyűlésének keddi ülésén. Lázár, ahogyan ígérte, elment a testület ülésére – nyugtázta ezt a Független Hírügynökségnek Márki-Zay.
Lázár szerint széthúzás van a városban, holott az eredményekhez „békére, nem békeharcra”van szükség. Ezért azt javasolta a képviselő-testületnek, „ne polgárháborúzzanak”.
Akinek Hódmezővásárhely az első, az képes az összefogásra
– mondta még Lázár.
A fideszes többség és Márki-Zay között a februári – sokak szemében váratlan eredménnyel végződött – polgármester-választás óta nyílt háború zajlik. Legutóbb például a közgyűlés megszavazta a polgármesteri jogkörök megcsonkítását, és átcsoportosított egymilliárd forintot a költségvetésből járda- és útépítésre.
Szintén a városvezetés dolgát nehezíti, hogy a polgármesteri hivatal körülbelül 30 vezető köztisztviselője lépett ki az elmúlt hónapokban, egy részük a kormányhivatalban kapott állást. Ennek kivizsgálására tegnap bizottságot hozott létre a közgyűlés.
Közben Márki-Zay is lépett a korábbi idők gazdálkodása ügyében. Egy 300 milliós hűtlen kezelési gyanú miatt április elején feljelentést tett.
Lázár most azt mondta, azért hagyta ott az országos politikát, hogy szülővárosáért dolgozzon. Márki-Zay Péter nyitottságát fejezte ki az együttműködésre. Kettejük személyes találkozójára a jövő héten kerül sor – mondta a FüHü-nek.
Hozzátette, ezek után arra kíváncsi, hogy a békülékeny hangütés tettekben is megnyilvánul-e. Egyik első kérdése az lesz Lázárhoz, hogy az
lefújja-e az ellene zajló személyes támadásokat, mert a helyi fideszesek és a vásárhelyi média változatlanul naponta igyekszik őt lejáratni
– mondta.
A közgyűlési többség korábban egy olyan százmilliós keretet is elvett a polgármestertől, amelyen belül ő rendkívüli helyzetekben szabadon csoportosíthatott át tételeket a költségvetésen belül. Ennek visszaadása ügyében kedden „rugalmasnak mutatkoztak”, meglátjuk, hogy ez is valóra válik-e – mondta Márki-Zay.
Az egymilliárdos építési átcsoportosítást akár még egyet is érthet – derült ki a polgármester szavaiból, hozzátéve: ennél nagyobb baj, hogy ezt a pénzt olyan tételekből gereblyézték össze, amelyek egy része kétséges. Például az év hátralévő részére az egész városnak 800 milliója maradt reprezentációra, a városüzemeltetési keretből pedig további százmilliót vettek el. Szerinte ezt a tételt a fideszes többség nem fogja visszavonni.
Vannak továbbá gyakorlati kérdések, amelyekben szembekerült Márki-Zayjal a közgyűlési többség, s amelyekről kérdezni fogja Lázárt. Ilyen például a Fő térre tervezett új könyvtári épület, amelyet a lakosság többségének akarata ellenére akarnak felhúzni, elvetve a polgármester által javasolt más helyszínt. De választ vár Lázártól a Csengettyű közi lakások ügyében is, amelynek korábban odaítélt 400 milliós támogatását a kormányváltásig Lázár által vezetett Miniszterelnökség utasította el most.
Új politikai formációra, például a demokratikus pártok ernyőszervezetére lesz szükség – írja Demszky Gábor Facebook bejegyzésében, amelyben arra szólítja fel a demokratákat, újakat és régieket, fiatalokat és tapasztaltabbak, hogy „gyertek most elő pártjaitok jól ismert és kedvelt melegéből és segítsetek országos médiát és Európai Néppártot alapítani a demokratikus Magyarországért!”
A posztban részletesen kitér a média szükségességéről, megállapítva: a sokak által eleinte megmosolygott Nyomtass te is! a választás előtti héten közel félmillió példányban került az utcára ingyenes ellenzéki, „szamizdat” hetilapként.
Ismertségben már vetekszik bármelyik ellenzékinek nevezett hetilappal. A Medián egy héttel a választás előtt betette az országos, közvéleményt mérő panelbe és felmérte az újság ismertségét.
Nos, országosan a megkérdezettek 10 százaléka, a vidékieknek pedig 14 százaléka már akkor ismerte a Nyomtass te is! „négyoldalast”.
Pedig ez a „reprezentatív mintán történt” felmérés még az országos hajrá előtt zajlott.
Kedves DK-s barátaim!Márky Zay a szombat esti tüntetésen elmondott kitőnő beszédében kitért egy sokak által osztott…
Posztjában kitért arra, hogy a DK-sok elkeseredett dühét kiválthatta a Márki-Zay „kitűnő beszédében” megfogalmazott bizonyos kritika, ám arra kérte a párt szimpatizánsait, hogy ne vegyék fel a kesztyűt annak a pártnak a szimpatizánsai, amelynek „programja Európa-barát, demokratikus és végiggondolt”.
Ugyanakkor éles szavakkal bírálta az LMP-t, amely „ ezekben a napokban épp nyilvános harakirit követ el”.
A szombati tüntetés legnagyobb vesztese nem Orbán Viktor, az ő helyzete a megjelentek körében ennél rosszabb már nem lehet. A múlt hét szombaton még hezitáló tömeg egyértelmű ítéletet mondott a parlamenti ellenzék felett: ti senkik vagytok! Helyettetek mi vagyunk az ellenzék!
Első etap: a gyülekezés. Egymást vizsgáló, a felismerés örömét kereső, kissé elveszett tömeg, ami érzékelhetően kudarcként élte meg a közepesnél is kisebb méretű sokaságot. Persze sok fiatal és sok idős jelent meg, de az egésznek volt egyfajta ismerős jellege: ez már „megint olyan tüntetés, amelyen voltam már” – érzés. Sokkal homogénebb gyülekezet jött össze ugyanis mint 1 héttel korábban.
Egy tömeg hasonló módon jellemezhető, mint egy hagyma. Különböző rétegei vannak: a legbelső magtól a legkülső peremig. A választói magatartás elméletben használt mag, gyűrű, perem fogalmakat kölcsönözve, a Kossuth téren a tiltakozók magja jelent meg. Azok, akik általában járni szoktak a tiltakozásokra, vagy legalábbis már többször voltak ilyen akción.
Második etap: vonulás. A tömeg még inkább elmagányosodott, legalábbis a vonulás elején mindenképpen. Csenevész, erőtlen Orbán takarodj!, egy-egy Viktátor!, de inkább beszélgető emberek, akik a lelkük mélyén siratták az egy héttel ezelőtt elmulasztott lehetőségeket.
A helyzet valahol az Andrássy út torkolatánál változott meg. Önmagában, a múlt hét kiindulópontjának látványa elkezdte lelkesíteni a tömeget, ráadásul egyre többen csatlakoztak a menethez, és turisták sokasága kezdte el fényképezni a tömeget. Valaki mellettem eleresztett egy poént – jelzem, hogy ez volt az első, amit a Kossuth tértől odáig hallottam – „Bazári majmok lettünk. Akár belépti díjat is szedhetnénk!”. Az elárvult tömeg, mintha ekkor talált volna önmagára. Újra megjött a hangja, a humora, és ismét megérezte önnön fontosságát. Az emberek ismét felfedezték egymást. Magányos sétálókból közösséget építő sokaság lett pillanatok alatt. A mag tiltakozók mellé a gyűrű is felsorakozott.
Mire a Szabad sajtó útjához értünk, egy önmagát erősnek, lelkesnek és kitartónak tűnő tömeg képét mutatta az emberáradat. És várakozót: mi lesz most? Mit kapunk? Miért is vagyunk itt? Mi lesz a jövő? Talán, ezek voltak azok a kérdések, amik a leginkább foglalkoztatták az embereket.
Harmadik etap: a beszédek első fele. Kevés dolog van, ami egy óriási – addigra a sokaság tényleg óriásivá növekedett, a mag, a gyűrű és a nézelődő, ad hoc perem tiltakozók (akár egyszerű bulizók) is jelen voltak – tömeg lelkesedését képes teljesen lerohasztani. Ezek – sorrendben –, ha kevesen vannak, ha rossz a hangosítás és ha rosszak a beszédek. Ebből az utolsó kettő tökéletesen működött. A tömeg kiábrándultsága és csalódottsága kézzel fogható volt.
A szervezők másodjára is elkövették ugyanazokat a hibákat, mint amiket a Kossuth téren egyszer már sikerült. Ritka rossz beszédek sora követte egymást, gyatra hangosítás mellett.
Negyedik etap: beszédek második fele. Gyetvai Viktor és mindenek előtt Márki-Zay Péter mentette meg a tüntetést a teljes kudarctól, a súlyos és beláthatatlan károkat okozó arcvesztéstől. A tömeg fentebb jelzett legfontosabb dilemmájára, a miértre és a hogyan továbbra ugyanis a beszédek többsége nem tudott kézzel fogható választ adni. Az emberek mégis ezt várták: az azonnali megoldás ígéretét. Minden tömeg a „most”, a jelen pillanatában él. Olyan, mint egy mikroorganizmus: addig létezik, amíg táplálják. A táplálék pedig önmagából és a szónokokból ered. A több tízezres tömeg várta, hogy végre vezessék. Megmondják nekik, mi a cél, és ezért mit kell tennie. Szó sem volt már újraszámlálásról, szó sem volt már tömeges csalásokról, ezen túllépett az idő. Ahogy az ellenzéken is.
A szombati tüntetés legnagyobb vesztese nem Orbán Viktor, az ő helyzete a megjelentek körében ennél rosszabb már nem lehet. A múlt hét szombaton még hezitáló tömeg egyértelmű ítéletet mondott a parlamenti ellenzék felett: ti senkik vagytok! Helyettetek mi vagyunk az ellenzék! Túlléptünk rajtatok, mert 1 hét alatt sem értettétek meg a kívánságunkat: nincs LMP, nincs Jobbik, pláne nincs DK és MSZP. Kizárólag Orbán ellenzéke van. Márki-Zay megértette ezt az üzenetet. Nem állítom, hogy szánt szándékkal, de 2018. április 21-én ő volt a tömeg éltetője, vezetője, egyfajta instant népvezér. Lehet, hogy egy közepes város (ideiglenes) polgármestere nem tud ennek a feladatnak hosszú távon eleget tenni, és ő is Pukli István (tegye fel a kezét, aki emlékszik még rá) sorsára jut, de szombat este a nép őt akarta, ő pedig a tömeget. A jövőt meg majd május 8-án meglátjuk. Ha más nem, a parlamentben Orbán Viktor első megszólalásakor.
Ismét több tízezren tüntettek a kormány ellen, demokráciát és sajtószabadságot követelve, ezúttal a Kossuth térről vonultak a Szabad sajtó útjára. Itt a szónokok beszéltek a civilek elleni hadjáratról, az állami gyűlöletpropagandáról, és arról, hogy petíciót indítottak az MTVA megszüntetésére. A fő szónok, Márki-Zay Péter többek között arról beszélt, hogy a félelem tartja össze a rendszert és szükség van egy fideszes ügynökök nélküli, egységes ellenzékre. Május 8-ra hirdették meg az újabb tüntetést.
A múlt heti, több mint százezres tüntetésen hirdették meg a mai demonstrációt, amelyet ugyanazok a civilek szerveztek, de most is csatlakoztak az ellenzéki pártok. Fő témának a sajtószabadságot nevezték meg. Ezúttal a Kossuth téren volt a gyülekező, a beszédeket viszont a Ferenciek terénél, a Szabad sajtó útján tartották.
A tüntetés hat órára meghirdetett kezdetére a szervezők szerint több tízezer ember gyűlt össze a Parlament előtt, de
láthatóan kevesebben voltak, mint a múlt héten.
Ismét sok volt a momentumos lufi, de emellett párbeszédes és DK-s léggömböket, jobbikos, LMP-s, MSZP-s jelvényeket is lehetett látni, az Együtt pedig ismét adományt gyűjtött.
A menet végül negyed 7-kor indult el a Kossuth térről.
Amikor a menet eleje befordult a Bajcsy-Zsilinszky útra, akkor a vége még el se indult a Kossuth térről, vagyis az Alkotmány utcát teljesen megtöltötték. Közben is folyamatosan érkeztek a csatlakozók, tudósítóink szerint még voltak a Parlamentnél, amikor az elől haladók már a Bazilikánál jártak.
Vonulás közben többször is felhangzott a korábbi tüntetésekről már jól ismert „Viktátor, Viktátor!” skandálás.
A menet eleje negyed 8 után ért a Szabad sajtó útjára, ahol már rengetegen várták őket. A tüntetés egyik szervezője, a Független Diákparlament-es Gyetvai Viktor azt mondta, több mint százezer fős a tömeg. Ezt ugyan többen fenntartásokkal fogadták, de az biztos, hogy jelentősen megnőtt a menet közben csatlakozókkal együtt a létszám.
Gulyás Balázs, a tüntetés egyik főszervezője azt mondta, a Fidesznek ellenségek kellenek. Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy ő egész életében azon dolgozott, hogy Magyarország jó hely legyen, ahol senkit nem félemlítenek meg és megvédik, aki védtelen.
„Ezért dolgozunk mi, civilek, és ezért akarnak minket tönkre tenni.”
Amikor a Fidesz által tervezett újabb civilellenes törvényekről beszélt, a tömeg ütemes „nem hagyjuk” kiáltással válaszolt. Azt is mondta: aki gondolkodik, az veszélyes a hatalomra, ezért támadják a civileket. Mint mondta, erős civil társadalom csak akkor lesz, ha sokan tesznek érte, a társadalomnak szüksége van a civilekre, a civileknek pedig a társadalomra, ezért azt kérte, hogy aki tud, jelentkezzen önkéntesnek, ajánlja fel adója egy százalékát, vagy akár beszélgessen a szomszédjával, mert így lehet elkezdeni „megcsinálni a demokráciát”.
Unyatyinszky György, a bezárt Magyar Nemzet újságírója, akit a kormánypárti békemeneten bántalmaztak, arról beszélt, hogy olyan szürreális helyzetbe került, hogy a Magyar Nemzetben már nem tudja megírni, amit gondol, és ezzel a lap közel 180 munkatársa is így van:
„Nem tudjuk elmondani, ki lopott, ki néz titeket hülyéket (…) ki akarna veletek szemben büntetést, elégtételt.”
Azt mondta, bárhogy is folytatják, kritikusak maradnak a kormánnyal és az ellenzékkel szemben is. Amikor arról beszélt, hogy a kormány évente fejenként 16 ezer adóforintot fordít propagandára, sokan felhördültek. Amikor pedig arról, hogy ennyi embert nem lehet kirúgni, nem kell félni, a tömeg „nem félünk” skandálással válaszolt. Szerinte a pártoknak nem a saját túlélésük érdekében kellene taktikázni, mert
ebben súlyos kudarcot vallottak április 8-án.
Azt is mondta: a kormány annak köszönheti létezését, hogy a végletekig megosztotta a magyarokat, ezért mindenkinek azt javasolta, hogy öleljen meg egy fideszest, mert csak türelemmel, megértéssel lehet változást elérni.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ezután bemutatták Szentesi Éva író, rákellenes aktivista és Kálid Artúr színész videóüzenetét. Szentesi Éva arról beszélt, hogy a Fidesz rendszere sokkal rosszabb, mint a rák, mert
a gyűlöletkeltésnél, a félelemnél, az ország kettészakításánál nincs rosszabb,
de ő „azért sem” fogja gyűlölni őket.
Kálid Artúr azt mondta, hogy ő padlóra került április 8-án, de hisz abban, hogy olyan irányba változik az ország, hogy elhisszük, Európában vagyunk.
Ezután lejátszották a Wellhello Apuveddmeg című számát, szolidaritásból, amiért Fluorékat nem hajlandó játszani a közrádió, miután „Soros György”-kiáltással trollkodta meg a köztévé adását.
Hallgassa meg Ön is:
Ezután Gyetvai Viktor, a diáktüntetések egyik főszervezője következett, aki azt mondta: nem látja a tömeg végét. Megköszönte a diákoknak, hogy már többször az utcára vonultak, és ezzel példát mutattak mindenkinek, és „bárki is hamisítja”, ők írják a történelmet. Szerinte el kell hinni, hogy
elegen vannak a változáshoz, ami az utcán kezdődik, de nem ott ér véget.
Erre a tömeg „mi vagyunk többség” kiáltással válaszolt, mire Gyetvai azt mondta: tanulni kell Orbán hibájából, nem szabad kettéosztani Magyarországot, hanem egyesíteni kell, mert abban mindenki egyetért, hogy korrupciómentes, demokratikus, nyugodt, fejlődő országban akar élni. Erre a tömeg „demokráciát!” skandálással válaszolt. Gyetvai azt válaszolta: ezt nem Orbán fogja elhozni, nekünk kell elintéznünk”.
Gyetvai Viktor
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Arról is beszélt, hogy nem lehet demokrácia, amíg dől a gyűlöletpropaganda. A politikusoktól pedig azt kérte, hogy hallgassák meg az embereket, és beszélni kell azokkal, akikhez csak a kormánypropaganda jut el, és meg kell nekik mutatni, hogy nem „Soros-zsoldosok” vannak itt. Azt kell szerinte elérni, hogy
ne legyenek emberek százezrei kiszolgáltatott helyzetben.
Végül mindenkit megért, hogy támogassa a Római-parti népszavazást, és azt kérte, hogy amikor szükség van rá, mindenki menjen az utcára, akkor is, ha másért kell kiállni. Azt mondta: ő nem szeretne elmenni ebből az országból, és meg kell mutatni, hogy „minket innen nem lehet száműzni, legfeljebb Orbán Viktort a börtönbe”.
Ezután bejátszották Gálvölgyi János és Hernádi Judit rövid videóüzenetét, majd Homonnay Gergely, a tüntetés egy másik főszervezője arról beszélt, hogy a hatalom szerint ő is egy „senki”, majd azt mondta, hogy a normális Magyarország még egy álom. Az egy olyan hely, ahol
„a dölyfös nagyurak nem mondják meg, mi lesz a tévéhíradóban”,
a magyar köztévében viszont most ez történik. Szerinte a Fidesz sáskaként rabolja le az országot, de emellett azt is meg akarja mondani, mit gondoljunk a világról. A Fidesz szerinte csalással és hazugsággal tudott kétharmadot nyerni.
Szerinte az MTV-ben a tévémaci az egyetlen jó dolog, de évente 80 milliárdba kerül, hogy vigyázzanak rá, és „közben a mi pénzünkből ontják ránk a hazugságot”. A tömeg „elegünk van” skandálással válaszolt, mire Homonnay azt mondta: reméli, hogy „Tóni, a propagandaminiszter” hallja ezt, majd megemlítette, hogy Rogán Antal a múlt heti tömegtüntetést bolhacirkusznak nevezte. Azt üzente neki: „Cili asszonnyal ne felejtsétek el, hogy a bolha csípése kellemetlen tud lenni”.
Szerinte meg kell szüntetni az MTVÁ-t,
létre kell hozni egy független testületet, amely ellenőrzi a közmédia működését. Ehhez egy petíciót is indítottak.
Márki-Zay Péter
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A tüntetés fő szónoka, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere azt mondta, a múlt héten még bizonytalan volt, mi a tüntetés célja vagy értelme, de a múlt szombaton rájött: az, hogy
„van remény, mi vagyunk a többség, nem egyedül vagyunk.”
Mint mondta, ez ad erőt a mindennapi küzdelemhez a gonosszal, a hazugsággal, a lejáratással, a kishitűséggel. Kijelentette, hogy a választási eredményen nem lehet változtatni, de „egy vesztes hadsereg nem így néz ki”. Szerinte a Fidesz hiába riogatott azokkal a migránsokkal, akiket nem Soros György, hanem ők engednek be. Azt is mondta:
„a magyar nép ezen a választáson leváltotta az ellenzéket”,
nem lehet olyanokban bízni, akik a saját érdekükben sem voltak képesek összefogásra. Nagy tapsot kapott.
Szerinte minden pártban vannak tisztességes emberek, de olyanok is, akikkel nem lehet leváltani Orbán rendszerét, és megérdemel az ország egy olyan ellenzéket, ahol „nincsenek ott a korrupt hatalom ügynökei”. Azt is mondta:
„senkinek ne legyen kétséges, hogy nekünk is Magyarország az első,”
különben nem vonult volna a tömeg az utcára. Szerinte az EBESZ számára is világos lett: ez a rendszer nem csak illiberális, nem is demokrácia, és a szabadságot csak összefogással lehet elnyerni. Churchillt idézve azt mondta:
elszántsággal kell harcolni egy egységes ellenzék megalakulásáért,
ahol elfér a jobb- és baloldal, ahol összeköt a demokrácia, a piacgazdaság, az európai integráció.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Arról is beszélt, hogy az ellenzékbe beépített árulók ellen is harcolni kell, de harcolni kell a médiatúlsúly és a hazugsággyárak ellen, nem szabad magára hagyni a vidéki magyarságot, akik nagy részéhez csak a gyűlöletkampány jut, kiállnak a megalázottak, üldözöttek ellen, és el fogják érni, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
„Igenis lesz elszámoltatás”,
mondta, majd arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségéért és az önkormányzatokért is harcolni fognak. Azt mondta: „van új ellenzék és lesz új ellenzék: ti vagytok az új ellenzék”. Szerinte már több szakértő is jelezte, hogy csatlakozna ehhez a munkához, olyanok is, akik eddig nem csatlakoztak párthoz. Szerinte mindenkinek van feladata és felelőssége, és el kell kezdeni a közös munkát. Az ellenfélnek rengeteg pénze és sajtója van, és ezeket gátlástalanul használja is, de
„nem biztos, hogy a bukására négy évig kell várni”.
Beszélt az EU-ról, de azt is mondta: nem szabad kívülről várni a segítséget a szabadság kivívására. Szerinte a gyűlöletkampányokkal felhergelt tömeg előbb-utóbb rájön arra, hogy csak a kormány telepít be migránsokat. Bízik abban, hogy Magyarországon továbbra sem lesz erőszak, békésen kell a jövőt építeni, „hagyjuk meg az erőszakot csak a Fidesznek”.
Azt mondta:
a rendszert a félelem tartja össze,
„jóravaló emberek százait veszik rá”, hogy hazudjanak, és ezzel sokak lelkiismeretét szétzúzzák, akik félnek szót emelni, mert ők lehetnek a következő áldozatok – mint mondta, őket sem lehet egyedül hagyni. Ha tömegek szólalnak meg, gonosztettek nem maradnak titokban.
Szerinte most még mindenki eldöntheti, hogy kiszolgálja ezt a rendszert, vagy hős lesz, és kiáll ellene. Beszédét azzal zárta, hogy kéri, a katolikus misékhez hasonlóan mindenki nyújtson kezet a szomszédjának, tegye félre az esetleges ellenségeskedést.
„Aki mostantól kezdve a legkisebbet is bántja közülünk, annak mindannyiunkkal kell szembenéznie.”
Gulyás Balázs MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Végül Gulyás Balázs bejelentette: május 8-án, a Parlament alakuló ülése idején újabb tüntetést tartanak, és megkérte azokat, akik egyetértenek abban, hogy a Fidesz jelöltjei ellen egyetlen jelölt induljon, hogy emeljék fel telefonjukat. Végül a tüntetés a Himnusszal és az Örömódával, vagyis az Európai Unió himnuszával zárult.
Legalábbis hivatalosan. Sokan ugyanis ezután elindultak az Oktogonra, az immár szokásos „afterpartyra”.
Sokan furcsállották, hogy bár Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely független polgármester jelen volt a tegnapi budapesti tömegben a Kossuth téren, nem ment fel a színpadra, hogy onnan szóljon az emberekhez, az üzenetét mással olvastatta fel. Most maga ad választ a miértre.
Ezt saját Facebook posztjában tette a szimbolikussá vált hódmezővásárhelyi időközi polgármester választás győztese, aki megmutatta, hogy az ellenzék összefogásával igenis leváltható a Fidesz embere. Mint írja, Hódmezővásárhely polgármesetereként nemcsak fideszes, de ellenzéki barátai is úgy érezték, hogy túl sokat foglalkozott az országos politikával. Az ellene helyben megindult lejáratókampány miatt elsősorban a városért végzett munkájával, a rövid idő ellenére is látványos eredményeikkel szeretne a híradásokba bekerülni.
BÉKE és SZERETETKereszténységből is példát mutat ateista barátom alábbi összefoglalója a tegnapi tüntetésről. Bár a…
„A tüntetést lelkes független fiatalok szervezték, felkérésüket teljesen visszautasítani nem akartam, kompromisszumos megoldás lett írásom felolvasása.”
Márki-Zay a levelében a többi között arról szólt, hogy le kell vonnunk a tanulságokat, és el kell kezdeni építkezni.
AZ EGYMÁSSAL MARAKODÓ ELLENZÉKIEK BUKÁSRA VANNAK ÍTÉLVE
– fejtette ki. Ahogy Vásárhelyen, úgy az egész az országban is a legfontosabb, hogy fogjon össze mindenki, aki demokráciában, jogállamban és Európában akar élni. „A választás megmutatta, hogy mi vagyunk többen. Fogjunk össze, ne tűrjük el a jogtiprást.”
A szabadság kis köreinek megalakítására buzdított, mint írta, az önkényuralom legfőbb ellenfele az egységes szervezett ellenzék. „Az internetadót és a vasárnapi boltzárat is meg tudtuk akadályozni, ebben a rendszerben is lehet győzni” – szögezte le hozzáfűzve: népszavazásokat kell kicsikarni, elsőként azzal a céllal, hogy elérjük a csatlakozásunkat az Európai Ügyészséghez.
A hódmezővásárhelyi polgármester Hadházy Ákossal, az LMP társelnökével tartott sajtótájékoztatót, ahol bejelentette, hogy gyanús pályázatok miatt feljelentést tett.
Hadházy Ákos azt mondta: az lett gyanús, hogy egy olyan cég nyert el több megbízást, amelyik soha korábban nem foglalkozott közbeszerzésekkel. Egymilliárd forintos kifizetésről beszélt, amivel szerinte
300 millió forintos kárt okozhattak.
Az érintett cég a Kupola 2000 Kft., amely olyan, hulladékgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati pályázatokat nyert meg, amelyeknek egyetlen indulója volt, de nem felelt meg a feltételeknek. Hadházy Ákos azt is mondta: a cég tulajdonosa több más megbízást is kapott Hódmezővásárhelyen.
Emiatt javasolták Márki-Zay Péternek, hogy tegyen feljelentést, aki ezt meg is tette,
Jobboldali érzelmű politikusok a Fidesz elleni szavazásra buzdítják az országot. Az interneten ma is megtalálható kampányvideóban egykori Fidesz-támogatók: Jeszenszky Géza, egykori külügyminiszter, nagykövet, Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke, Lukácsi Katalin, a KDNP kilépett tagja és Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely frissen megválasztott polgármestere is az ellenzék támogatására szólította fel a konzervatív liberális szavazókat. Az indokokról Jeszenszky Géza történészt kérdeztük.
A közelmúltban ön is szerepelt egy kampányvideóban, Bod Péter Ákos, Márki-Zay Péter és a KDNP-ből kilépett Lukácsi Katalin társaságában. Ebben azt üzenik a választóknak, hogy a konzervatív és keresztény emberek szavazzanak a Fidesz ellen. Miért vett részt ebben az akcióban?
Elsősorban erkölcsi megfontolás vezérelt, mert a jelenlegi kormány félrevezeti a szavazókat, a hazugságok özönét terjeszti, ami súlyos kárt okoz mind az országnak, mind a társadalom gondolkodásának. Ezért biztatom honfitársaimat a Fidesz elleni szavazásra, elsősorban azokat a szabadelvű, konzervatív polgártársaimat, akik a rendszerváltozás idején az Antall-kormány hívei voltak. Ugyanis sokakkal együtt én is úgy látom, hogy nagy a baj Magyarországon! Szükség lenne egy jobb, tisztességes kormányra, amely valóban a nemzet érdekeit szolgálja.
Ebben a pillanatban ugyanis nem látok arra esélyt, hogy Orbán Viktor és társai megjavulnak, vagy a tisztesség útjára lépnek a választások után.
Pedig korábban azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor céljaival egyetért, annak megvalósítását azonban elveti. Mit fogad el, s mi zavarja leginkább?
Ez nagyon általános megfogalmazás: természetesen azt szeretném – sokakkal együtt -, hogy Magyarország egy jól működő, erős, sikeres, megbecsült ország legyen. Ha Orbán eszközei összhangban lettek volna a demokrácia normáival, akkor ma is támogatnám.
Ez a kormánnyal szembeforduló konzervatív, liberális csoport korábban a Fidesz támogatója volt. Ön például első Orbán kormány alatt amerikai nagyköveti posztot is vállalt, nemrég pedig Norvégiában képviselte az országot, Bod Péter Ákos még miniszterelnök-jelölt is volt. Önök változtak inkább, vagy a Fidesz?
Számomra evidens, hogy ez a Fidesz már nem a korábbi értékeket valló párt. Ha megnézi valaki Orbán Viktor beszédeit, látja, hogy ma már szöges ellentéte korábbi önmagának. Csak egyetlen dolgot említek példaként:
a mai kormányfő orosz kapcsolataiért 2007-ben még élesen bírálta a Gyurcsány-kormányt, ám miután Orbán hatalomra került, sokkal tovább ment a Putyinnal kötött kapcsolatok mélyítésében, mint korábban a szocialisták.
Titkos szerződés alapján bővítik a Paksi atomerőművet, miközben az általa termelt áram drága és eladhatatlan lesz. Nem beszélve az előnytelen orosz giga-hitelről, amelyet a magyar államnak fel kell venni.
Van-e bármilyen politikai racionalitás az orosz kapcsolatban, vagy ennek híján valóban felvetődhet a miniszterelnök zsarolhatósága, vagy bármilyen más ok?
Lehetnek olyan szubjektív okok, amelyek Orbán sértődékeny személyiségéből fakadnak. Washingtoni nagykövetként láttam a csalódottságát, amikor amerikai díszdoktorrá avatása után nem jutott be az elnökhöz a Fehér Házba. Ennek száz oka volt ugyan, de mégis nagyon sértette a hiúságát. Ugyanezt érezhette, amikor kormányra kerülve nem kapta meg a nyugati vezetők részéről azt a támogatást, amire számított. Orbán ugyanis 2010-ben olyan gazdasági programmal került hatalomra, amely az államháztartás deficitjét növelte volna. De ezt nem támogatta az akkori Európai Bizottság elnöke, amire a magyar kormányfő megsértődött, s bevezette az unortodox gazdaságpolitikát. Ennek ugyan csekély eredményei vannak, sőt, a szomszédjainkhoz képest is egyre jobban lemaradunk a gazdasági versenyben. Nyilván sértődöttségében fordult az unió ellen is, hisz korábban, 1994-től négy éven át elnöke volt a magyar parlament uniós bizottságának. Vagyis egykor a legnagyobb híve volt az európai csatlakozásnak, most pedig kártékony kampányt folytat Brüsszellel, illetve az Európai Unióval szemben.
Ennél nagyobb fordulatot nehéz elképzelni, amelynek a mélyebb okai nem ismertek.
Mindenesetre Orbán egész politikai pályafutása során hazárdjátékosnak mutatkozott. Ez néhányszor bejött, de azért azt józan ember nem gondolhatja, hogy a Nyugat megállíthatatlanul hanyatlik. Ha mégis így lenne, akkor sem feltételezhető, hogy Magyarország képes lenne az „eliszlámosodó és erkölcsi fertőbe süllyedő Európa közepén a lezüllés” folyamatát megállítani, miközben az ország gazdasága a nyugat-európai exportra épül.
Csak feltételezni lehet, hogy Orbán Viktor azért lett az orosz, a kínai, a török, valamint az azeri politika feltétlen híve és támogatója, mert vonzotta, hogy a liberális váltógazdasággal szemben nem négy, vagy nyolc évet kapna elgondolásai megvalósítására, hanem ennél sokkal hosszabb időt.
Felvillant előtte a Horthy korszak példája, amelyben egy irányvonal hívei jó húsz évig birtokolták a hatalmat, amíg a háború a rendszert szét nem verte.
Bizonyos jelekből feltételezhető, hogy ebben a törekvésében az egykori kormányfő, Boros Péter is támogatja Orbán céljait, sőt, eszközeit is. A rendszerváltás kormányából ön állt legközelebb Antall Józsefhez, ön szerint az egykori kormányfő hogyan vélekedne a Fidesz elnökének törekvéseiről.
A rendszerváltozás idején Antal József még becsülte a Fidesz radikalizmusát,
de az nem igaz – amit sokan hisznek, Orbán minderről pedig sejtelmesen hallgat – hogy Antall Orbánra bízta volna az országot.
Igaz, Boros Péterre sem bízta. Tanúsíthatom, hogy Antall József azt mondta: én személyesen senkit nem akarok utódnak kinevezni, ezt majd nektek kell eldönteni, ha én elmegyek! Azt nem akarom, nem is tudom határozottan állítani, hogy mi lenne Antall József véleménye Orbán Viktor hatalom-gyakorlásáról, de ha összehasonlítjuk kettejük tevékenységét, akkor azt látjuk, hogy a mai politikai gyakorlat szöges ellentéte a rendszerváltozás elveinek és gyakorlatának. Néhány példa. A parlament intézményét végtelenül tisztelő Antall a fontos parlamenti bizottságok vezetését ellenzéki politikusra bízta. Pl. a külügyi bizottság elnöki teendőit az MDF kormány kritikusa, Horn Gyula látta el, de minden bizottságban erős ellenőrző szerepet biztosított az ellenzéknek. Ezen kívül Antall igyekezett minden parlamenti ülésen részt venni, s még nagybetegen is felszólalt, komolyan vette az ellenzéki interpellációkat, ha tehette, személyesen válaszolt.
Tehát élénk parlamenti élet volt akkoriban, ma ennek nyoma sincs, ahogy nem cél már a pártsemleges közszolgálat sem.
A külpolitikában Antall sürgette az uniós csatlakozást, és a belépést a NATO-ba. Az orosz gazdasági kapcsolatokat fenntartotta, de óvatosságra intett, tisztában volt az orosz imperializmus feléledésének a veszélyével.
Vagyis nem annyira a pártok között van ma a törésvonal, hanem a demokrácia és a diktatúra áll szemben egymással?
Kétségtelen, Orbán maga hirdette meg, hogy ő nem liberális demokráciát akar. Pedig tudjuk jól, a liberalizmus a szabadság ideológiája, jómagam egy XIX. századi liberális vagyok, folytatója a magyar hagyománynak. Mi már a rendszerváltáskor bejelentettük: a jelző nélküli demokráciában hiszünk, amiben természeténél fogva benne volt a szabadság; a verseny, a nézetek szabad ütköztetése, a szólás lehetősége. Az illiberális demokrácia lényegében a demokrácia tagadása, vagy a csorbítása.
Azt ugyan nem állíthatjuk, hogy Magyarországon diktatúra van, de azt sem, hogy igazi demokrácia lenne.
Ma ugyanis nincs teljes sajtószabadság, nem lehet következmények nélkül bírálni a kormányt, az állami posztok betöltésének legfontosabb feltétele a párthűség. Már rég felszámolták a súlyok és ellensúlyok bonyolult rendszerét. Ezért is gondolom, hogy kívánatos volna a Fidesz leváltása. Különben politikusai tovább csorbítják a demokráciát, megszűnhet a bíróság függetlensége, s az ország vezetőinek magatartása miatt Magyarországot ki is tessékelhetik az unióból, ahol már így sem tudjuk érdekeinket megfelelően képviselni. A NATO-t ugyan nem támadjuk, de már ott is megrendült irántunk a bizalom a Putyin-barátság, illetve Paks II. miatt.
Az már egy további kérdés lesz, hogy ha az ellenzéki erők kerülnek hatalomra, akkor képesek lesznek-e felülemelkedni a pártérdekeiken, illetve egy új kormány képes lesz-e lebontani a mai rendszert, amit a Fidesz nyolc éven át szisztematikusan épített.
A kampányba beszállva azt vállalta, hogy a Fidesz melletti kiállásról lebeszéli a konzervatív, liberális szavazókat, de nem mondta meg, hogy kit lenne érdemes támogatni. Miért?
Ezt majd eldöntik a választók, nyilván megtalálják a legesélyesebb jelöltet, ebben segítenek a civilek is. A mi kiállásunk arra példa, hogy bár korábban támogattuk ezt a hatalmat, de miután letért a demokratikus útról, ellene fordultunk. Nem elhallgatunk, ahogy sokszor előfordul, hanem tiltakozunk. Nem vagyunk megvehetőek, sem megfélemlíthetőek. Fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy Magyarországon rossz irányban mennek a dolgok.
Az a szerencséje a kormánypártnak, de abban talán a Fidesz is aktívan közreműködött, hogy az ellenzéknek nincs elismert, hiteles vezére.
Csak remélni lehet, hogy az ellenzék pártvezetői között találnak majd arra érdemes, rátermett vezetőt, aki megbirkózhat a feladattal. Ha a mai kormány megmarad, tehát Orbán Viktor marad a miniszterelnök, akkor a világ fokozott figyelemmel fog figyelni, hogy folytatódik-e a romlás, a demokrácia csorbítása, vagy esetleg javul a helyzet. Ez utóbbiban nem hiszek.
Történészként írt egy könyvet, amely Magyarország elveszett presztízséről szólt. Az elmúlt nyolc évben mennyire romlott az ország megítélése külföldön?
Ha valaki figyeli a nemzetközi sajtót, látja, hogy rendkívül sokat romlott Magyarország nemzetközi megítélése. A történelem bizonyos fokig ismétli önmagát. Magyarország ugyanis az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal egy nagyon kedvező megítélést szerzett a világban, amit aztán a XX. század elején elrontott. Magunk ellen fordítottunk olyan nemzeteket, embereket, akik korábban a barátaink voltak.
Amit ma a magyar kormány elkövet, az ennél is súlyosabb, szembefordul Európa nyugati felével, a szövetségeseivel.
Pedig Trianon a száz évvel ezelőtti presztízsvesztésnek is a következménye volt. Azt nem akarom sugallni, hogy ezek után egy új Trianon vár reánk, hisz területi veszteség ma már nem fenyegeti az országot. De a jól működő gazdaság kialakításához, a magyar külpolitikai törekvések érvényesítéséhez szükségünk lenne az Európai Unió vezetői, illetve az európai intézmények támogatására. Most ezt a támogatást veszítjük el, és ennek már Trianonhoz mérhető következményei is lehetnek.
„Rendhagyó beszélgetés” készült Kövér Lászlóval a 888-on, az Origo annyira büszke egy „tényfeltáró” cikkre arról, hogy Vona Gábor „muszlim barátjának köze volt a pápa elleni merénylethez”, hogy az írás szerzője nem vállalja a nevét, a Ripost jobbikos kampányeseményen járt – merüljön el velünk Ön is a kormánymédia alternatív valóságában.
Ritka interjút adott Kövér László a 888-nak
„Rendhagyó beszélgetés Kövér Lászlóval a fenegyerekről és a lázadásról, a normalitásról és az aberrációkról, a világkormányzásról és a nemzeti szuverenitásról, a diabolikus erőkről és a rendezettségről, na meg persze arról, hogy „aki bolsi, az az is marad”. (…)
Valójában az különbözteti meg a politikai erőket egymástól – Magyarországon éppúgy, mint Európában –, hogy kik azok a vezetők, akik hisznek az örökkévalóságban, vagyis a saját életünkön túli időkre is képesek gondolni és ezt politikai folyamatokra lefordítani, és kik azok, akik nem. (…)
Azoknak az európai vezetőknek, akik ma Európa régi tagállamainak jelentős részét vezetik vagy épp Brüsszelt irányítják – hadd ne soroljam őket, mert nem akarok személyeskedni – még gyerekeik sincsenek. (…)
Régen a munkásosztályt kellett felszabadítani, most a tőkét, aztán a homoszexuálisokat (hogy azok legyenek, akik) meg a nőket (hogy ne kelljen annak lenniük, akik). Ha pedig ezek már fel vannak szabadítva, akkor meg a külsőre homo sapiensnek tűnő „egysejtűeket” az alól a számukra elviselhetetlen lelki gyötrelmet jelentő elnyomás alól, amit teremtésre és/vagy az evolúcióra vonatkozó társadalmi konvenciók jelentenek. (…)
Nevezzük csak nyugodtan a két szemben álló világot a normalitás, illetve az aberráció világának. A jobboldal a normalitás világa, a kommunistáktól a zöldeken, szocikon, libsiken át a névleg még konzervatív, de „keresztény” jelzőjüket egyre inkább rühellő pártokban is teret hódító, a ’68-as, agysorvadást okozó vírussal fertőzött baloldal meg az aberrációé.”
Szerző nélküli „tényfeltárás” az Origón
„Mint ismert, az utóbbi hónapokban belpolitikai vihart kavart, hogy Vona Gábor törökországi látogatásairól olyan videók szivárogtak ki, amelyeken a Jobbik vezetője a muszlimok istenét, Allahot éltette, az utolsó fénysugárként jellemezte az iszlámot, a türk eredetű népek összefogását sürgette, és kinyilvánította, hogy Törökországot kívánná az iszlám világ vezető államának, amellyel Magyarországnak is össze kell fognia. Mindezeken túl Vona azt is megosztotta hallgatóságával, hogy azt reméli, Törökországot felveszik az Európai Unióba, mert akkor az szétesik. Vona a felszólalásaiban többször is testvérként hivatkozott a muszlimokra, a törökökre és a magyarokra. Az Origo kétrészes tényfeltáró cikkben mutatja be, ki az, aki miatt ilyen lelkes Vona Gábor az iszlámmal és Törökországgal kapcsolatban. A török kapocs egy zavaros múltú, korábbi vádiratok és hírszerzési jelentések szerint Szürke Farkas terrorszervezet vezetőjeként hírhedté vált szélsőséges török nacionalista, aki egy fotó tanúbizonysága szerint Vona szívélyes jó barátja, és több fotó, valamint török híradás is bizonyítja a közte és Vona között lévő mély barátságot. A török férfi Musa Serdar Çelebi, aki vádlott volt a II. János Pál pápa elleni merénylet perében, mint az összeesküvés központi alakja.”
Jobbikos fórumon járt a Ripost
„A Vona mellett mindvégig kitartó jobbikos politikus véletlenül elnézte a bejáratot a pártelnök kampányzáróján Csepelen. Ahol még egy zsák marhatrágyát is letettek Vona autója elé. (…)
Zengett itt is a müezzin éneke, aztán pedig megérkezett 20 kiló tehéntrágya…”
Most az M1 volt a soros a sorosozásban
„Egyre abszurdabb, tragikomikusabb és egyben egyre brutálisabb az ellenzék kampánya a választásokhoz közeledve. Elemzők szerint Soros György most civilnek nevezett szervezeteket használ fel arra, hogy befolyásolja a magyar politikát.”
A Pesti Srácoknak nem tetszik, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester kérdezni mert a miniszterelnöktől
„Jó hír a hódmezővásárhelyiek számára, hogy az egy hónapja megválasztott új polgármester olykor a város ügyeire is szakít időt az ellenzéki összefogás országos szervezése közben. Márki-Zay Péter a jelek szerint máris komolyabb ambíciókat dédelget a polgármesterségnél, erre utal az a levelezés is, amelyet Orbán Viktorral próbált lebonyolítani. A miniszterelnöktől kapott válaszból viszont elég egyértelműen kiderül, hogy Márki-Zay még mindig csak polgármester, és nem több.
Az ellenzéki propagandasajtó által agyonimádott és az ellenzéki pártok – különösen a Jobbik – által megtolt polgármesterrel hamar elszaladt a ló, az utóbbi hetekben úgy viselkedik, mintha nemcsak polgármesterré, hanem az ellenzék vezérévé is megválasztották volna. Most azzal a kérdéssel fordult levélben Orbán Viktorhoz – nyilvánvalóan magamutogatási és provokációs céllal, de legalább végre a rá bízott város ügyében –, hogy megtudakolja, áll-e még az ígérete a hódmezővásárhelyi templomok felújítására.”
És végül újra az Origo: kampányinterjú Rákay Philippel
„A magyar kultúra ápolása, hagyományaink, nemzeti értékeink és múltunk bemutatása iránt elkötelezett, magas színvonalú televíziós és közéleti tevékenysége elismeréséért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta Áder János köztársasági elnöktől Rákay Philip kommunikációs- és médiaszakember, a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese. Rákay Philip az Origónak elmondta, hogy pályája során a két történelmi sorozatára a legbüszkébb, a Szabadság tér ’89-re és a Szabadság tér ’56-ra. 2002 sorsfordító év volt számára. Áprilisban a miniszterelnök nagygyűlését vezette, ami miatt mindenhonnan kirúgták, sőt, telefonon és személyesen is megfenyegették. A mai napig támadja őt – ahogy mondja – a balliberális média. Talán ezért, talán a sorozatokért, talán mindkettőért. A közelgő választásokról azt is mondta, április 8-án az a kérdés: fontos-e a hazád és a gyerekeid jövője.”
Főleg az április 8-ai választásról szólt Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester ünnepi beszéde. Szerinte mindenki áruló, aki az ellenzék összefogása ellen dolgozik.
Márki-Zay Péter szerint az elmúlt 170 évben „ritkán fenyegette a magyarokat akkora tragédia”, mint most, ezért el kell menni választani, mert „valóban az a kérdés, hogy rabunk legyünk vagy szabadok”.
Beszélt arról is, hogy
százezerszámra mennek külföldre a fiatalok,
de április 8-án el lehet dönteni, hogy visszajönnek-e egy szabad Magyarországra, vagy „rabok leszünk azért, mert egy tolvaj kormány maffiaállamot épít, mert a szemünk láttára lopják el a nemzeti vagyont, és ha ez ellen szót emelünk, akkor mindenféle személyes kockázatot vállalunk”.
A sajtószabadságról azt mondta, hogy 170 éve is követelték, de ez ma is aktuális, mert a hatalom a sajtón keresztül gyűlöletet kelt. Szerinte „szabadon akarunk a keresztény Európához tartozni”, szabadok akarunk lenni a korrupciótól, a megfélemlítéstől.
Beszélt arról is, hogy a hatalom éveken keresztül kisajátította a keresztény és magyar, nemzeti jelzőket, de a hódmezővásárhelyi választás megmutatta, hogy ez nem így van, a kormány visszaélt ezekkel a jelzőkkel, és közben az elmúlt években
„50 ezer migránsnak, köztük bűnözőknek”
adott letelepedési engedélyt.
A korrupcióval kapcsolatban azt mondta: ez a választás arról is szól, hogy lesz-e elszámoltatás, lesz-e törvény előtti egyenlőség. Ezért mindenkit arra buzdít, hogy fogjon össze, és „ahogy 1848-ban, 1956-ban, 2018-ban is” tegye félre az ellentéteket. Szerinte sorsszerű, hogy mindkét forradalmat az oroszok verték le, és ma a magyarok nem örülhetnek annak, amit Putyin képvisel, és a korábban oroszellenes kormány az elmúlt nyolc évben elárulta a keresztény Európát, európai értékek helyett az elnyomást képviseli.
Márki-Zay Péter szerint vannak árulók: mindenki az, aki a pártok összefogása ellen dolgozik. Ezért minden ellenzéki pártban radikális lépésre van szükség, mindegyiknek le kell vetni a szélsőségességet, és össze kell fogni egymással, ahogy a márciusi ifjak is tették: összefogtak azokkal is, akikkel nem értettek egyet.
Minden pártot felszólított, hogy tegye félre nézeteltéréseit,
ne azt nézze, hogy árulók vannak-e a másik oldalon, hanem fogjon össze.
Szerinte ha van összefogás, akkor van remény, és akkor háromszor annyi ember megy majd el szavazni, mert akkor látják az értelmét. Vona Gábort emlékeztette arra, hogy ha 70 százalékos lesz a részvételi arány, akkor ő nem a legnagyobb ellenzéki, hanem a legnagyobb kormánypártnak lehet a vezetője, ezért arra kérte őt, Karácsony Gergelyt és Szél Bernadettet, valamennyi ellenzéki párttal együtt, hogy fogjanak össze, az ő saját érdekükben is.
Azt mondta: az ellenzéki pártok egyetlen legitimációja, hogy
összefogva el tudnák tüntetni a korrupciót, a megfélemlítést,
ha viszont nem fognak össze, akkor minden legitimációt elveszítenek.
Szerinte, ha a pártvezetők nem hajlandóak együttműködni, lemondani a pártfinanszírozásról az „ördögien ravasz” választási rendszerben, amivel az „ördögien korrupt hatalom” kényszeríti őket, hogy ne fogjanak össze, akkor nincs helyük a politikában.
Azt is mondta: az összefogás érdekében létrehozott egy honlapot, ahova feltettek 12 pontot, valamint meg lehet nézni az egyéni körzetek jelöltjeit, és azt kéri a pártoktól, hogy „ahol csak összefogással lehet legyőzni a korrupciót”, ott tegyék ezt meg, és tegyék egyértelművé, hol ki a legesélyesebb jelölt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
„Nem tudok arról, hogy meghívtak volna a hódmezővásárhelyi Közgyűlésbe” – reagált megkeresésünkre Zuschlag János. Hozzátette azonban:
