Kezdőlap Címkék Magyar nemzet

Címke: magyar nemzet

Jön a Magyar Nemzet(i) Idők?

„Biztos vagyok abban, hogy a Századvég tájékán nagyban megy a gondolkodás arról, hogy érdemes-e visszahozni azt a Magyar Nemzetet, amelytől a hard-core Fidesz-tábor már elpártolt, illetve arról, hogy mi legyen a Magyar Időkkel, amelybe rengeteg pénzt fektettek, s mégsem lett sikertörténet” – véli Polyák Gábor. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint a Fidesznek sem áll érdekében robbanásveszélyig vinni a házon belüli médiakonkurenciát.

Sokak szerint azóta lóg a levegőben a Magyar Nemzet újraindításának és egyben a Magyar Idők megszüntetésének lehetősége, hogy Simicska Lajos kiszállt a „médiabizniszből” (és egy kivételével minden érdekeltségét eladta). Hivatalosan semmit nem lehetett erről hallani egészen mostanáig, amikor is Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az ATV-nek arról beszélt, hogy „méltányos és igazságos” lenne, ha augusztus 25-én, alapításának 80. évfordulóján indítanák újra a Magyar Nemzetet, s azok kezébe adnák, „akik érzik és követik Pethő Sándor (a lapalapító) szellemiségét”.

Fotó: YouTube

Polyák Gábor a Független Hírügynökség megkeresésére úgy vélekedett, hogy

pénzügyi szempontból nincs értelme a Fidesznek fenntartania egy Magyar Időket és egy Magyar Nemzetet, hiszen a forrásai nem feneketlenek,

s pont annyi médiafelületre van szüksége, amelynek segítségével el tudja juttatni koncentrált üzeneteit. Teljesen tehát ők sem tehetik félre az ésszerűség szempontját.

A Magyar Nemzetnek jól felépített brandje van, a Magyar Idők pedig semmilyen szempontból sem nevezhető sikertörténetnek. Ugyan olvasottsági adtok nem állnak rendelkezésre, miként az sem, hogy mennyit fektettek eddig a kormánypárti lapba (miután nem állami tulajdonú a Mészáros médiabirodalmon kívüli lap), de ha valaki megnézi a cégbírósági dokumentumokat, azokból látszik, hogy milyen jól tartják az állami hirdetések a napilapot.

Tegyük hozzá, ugyanez a dilemma a Hír TV visszafoglalása után. Az Echóval és az állami m1-gyel is a pazarló párhuzamosság tanúi vagyunk.

Társadalmi szinten mérhető haszna nincs annak a médiafölénynek, amelyet a Fidesz kialakított a maga oldalán – válaszolta erre vonatkozó kérdésünkre a szakember, aki kifejtette:

rengeteg pénz megy el arra, hogy a Fidesz napi őrültségeit koordináltan eljuttassák a társadalomhoz, miközben az értelmes párbeszéd teljesen megszűnt.

A még eddig túlélt független kritikus média „a peremvidéken focizik”, napi túlélési csatákat vív – mondja, keserűen ironizálva azon, hogy

„társadalmi szempontból ennél rosszabb már csak az lenne, ha lelőnék az újságírókat”.

Most már inkább a Fideszen belül merül fel a kérdés, hogy van-e haszna, nem inkább káros-e a házon belül kialakult (média)konkurencia – mondja, hozzátéve: könnyen lehet, hogy a Fidesznek kell végig gondolnia, hogy akar-e házon belüli küzdelmeket.

„Ma már nem irányvonalak, hanem gazdasági csoportosulások vannak, személyes és gazdasági érdekekkel – ez pedig egy ponton túl már robbanásveszéllyel jár.”

Igen pesszimistán nyilatkozott arról, hogy szerinte elértük-e a mélypontot. Mint kifejtette: már régóta nem mond olyat, hogy nincs lejjebb, hiszen még abból a kevésből is – köztük az újonnan indultak közül is – megszűnhet pár, amely eddig állta a sarat. „Ebben a médiatérben, ebben a gazdasági környezetben nagyon komoly kihívás a vállalkozások számára életben maradni.”

Az pedig különösen nagy szomorúsággal tölti el, hogy a még létező, nem túlságosan nagyszámú független vagyonos üzletember sem tekinti megsegítendő célcsoportnak a független sajtót, a független civil szervezeteket,

s bár megengedhetnék maguknak, mégsem áldoznak rájuk. Ők eddig sem érezték fontosnak, hogy tegyenek a magyar nyilvánosságért. S nem hiszi – sorolta tovább a pesszimizmusát tápláló adalékokat –, hogy közösségi finanszírozással sokan fenn tudnának maradni.

Nemzeti értékeink

0

Évtizedeken keresztül hallgattam én, és hallgatta az a politikai közösség, amelyhez tartoztam és tartozom, hogy nem tiszteljük a nemzeti értékeket, a múlt relikviái és máig szóló szimbólumai számunkra nem fontosak, az ún. modernizáció jegyében képesek vagyunk elengedni és a múlt enyészetének hagyni másoknak fontos kulturális értékeket, készek vagyunk bezárni fontos műhelyeket csupán azért, mert nem rentábilisak, szélnek engedni kollektívákat, közösségeket vagy azért, mert közpénzt nem tudtunk rá áldozni, vagy pedig azért, mert a fund-raising-ben az adott közösség nem volt kellően ügyes.

Két okból bocsátom ezt előre. Az első ok, hogy a Népszabadság, a Magyar Nemzet, és most a Heti Válasz nem azért képtelen finanszírozni tevékenységét, mert az amúgy valóban szűkülő piac ne tudná fenntartani, hanem azért nem, mert a hatalom az őt ért bírálatra úgy reagál, hogy zsarolással megtiltja az üzleti világnak az ott történő hirdetéseket, és ezzel fő bevételi forrásától fosztja meg a lapot. Rossz döntést egészen bizonyosan hoztunk mi is kormányon, és biztos vagyok abban, hogy voltak olyan szellemi műhelyek, amelyeket meg kellett volna mentenünk. De olyasmire, hogy egy nekünk nem tetsző szellemi műhelyt a hatalom nemtelen eszközeivel tegyünk tönkre, soha, egyetlen alkalommal sem került sor. Ez bizony óriási különbség.

A másik ok pedig az, hogy azok, akik ezeket a vádakat annak idején velünk szemben megfogalmazták, bizony nem mások voltak, mint azok, akik ma, nem gondatlanságból, hanem bűnös számítással, előre megfontolt szándékkal teszik tönkre a magyar közélet sok évtizeden keresztül működő elválaszthatatlannak hitt fórumait. A magyar kultúra kincseit. Igen, pontosan azok teszik ezt, akik a múlt iránti tiszteletlenség vádját sütötték rendre ránk .

Hol vannak ilyenkor azok, akik magukat konzervatívnak tartják? Hol lehet hallani az ő szavukat?

Mi liberálisok, siratjuk a Népszabadságot, siratjuk a Magyar Nemzetet, és siratjuk a Heti Választ. És soha nem fogunk felejteni és nem fogunk megbocsátani sem a sírásóinak.

Szerző: Eörsi Mátyás, Facebook

Simicska megszólalására várva

  • még azt is terjesztik, hogy kiegyezett Orbánnal 

  • A konfliktus a két volt jó barát között már korábban is ismert volt

  • A Magyar Nemzet és a Lánchíd bezárását munkatársaira bízta

Belengette valamelyik kormánypárti orgánum – szinte mindegy is, hogy melyik, úgyis egymástól átveszik ezeket a híreket, lényegében változtatás nélkül -, hogy kikerült az Eladó tábla Hír tv-re. Természetesen valódi forrás nincs megjelölve, ami amúgy nem jelent semmit. Azért nem, mert az ilyen hír elsősorban abból táplálkozik, hogy lehet valóságalapja is.

Tudjuk, hogy Simicska Lajos, közvetlenül a választások (április 8.) után bejelentette, hogy bezárja média portfóliója két darabját, a Magyar Nemzetet és a Lánchíd rádiót. Ebből különösen a Magyar Nemzet megszűnése jelentett fájdalmat; 1938-ban alapította Pethő Sándor és azóta sajátos helyet foglalt el a magyar sajtótörténetben. Polgári lapként indult, és bár a pártállami idők nagy kilengéseket nem engedett, a lap mégis képes volt, főként a konszolidálódó Kádár-rendszerben –némi autonómiát kivívni és némiképp szabadabb hangot megütni, mint a több lap (Népszabadság, Népszava, 1968-tól Magyar Hírlap).

A rendszerváltás után időszaka már elég viharosra sikeredett; liberális és jobboldali csoportok küzdöttek érte, és ugyan az utóbbiak kezébe került az újság, nélkülözte a stabil anyagi alapokat. Olyannyira, hogy a kilencvenes évek közepére – a pénzhiány miatt – a megszűnés szélére sodródott a lap, amelyet végül – Horn Gyula közbenjárására – a Princz Gábor vezette Postabank mentett meg, és tartott életben. Az 1998-as kormányváltás után a Postabank lényegében az Orbán-kormány kezébe került, így a Magyar Nemzet is onnan kezdve a Fidesz szolgálatába állt. Így lett tulajdonosa a későbbiek során Simicska Lajos; a Magyar Nemzet a 2015 február 6.-i, úgynevezett G-napig híven szolgálta Orbán Viktort, a kormányt és a Fideszt. A konfliktus a két volt jóbarát között már korábban is ismert volt, de a teljes fordulat ekkor következett be („Orbán te geci”). A Magyar Nemzet onnan kezdve, jóllehet továbbra is jobboldaliként hirdette magát, de élesen Orbán-ellenes fordulatot vett, vezetése lecserélődött – Liszkay Gábor főszerkesztő, korábban Simicska leghűségesebb társa  távozott, és megmaradt Orbán szolgálatában -, munkatársi gárdája is jelentősen átalakult.

A Magyar Nemzet egyre kritikusabb és egyre élesebb hangra váltott a kormánnyal szemben, különösen a választások hajrájára vált kemény ellenzéki újsággá. Sorozatban jelentek meg a tényfeltáró írások, erősen éltetve a hitet: ennyi botrány nyomán megbukik Orbán és kormánya. Simicska maga a Jobbik győzelmét hitte, és mindent el is követett a szélsőjobb párt konszolidálása és győzelme érdekében.  Rossznyelvek szerint Simicska még fogadást hajlandó volt kötni arra, hogy a Fidesz elbukja a választást, és hogy áprilistól új világ jön Magyarországra.

Nem így történt. Ami alaposan megroppantotta a vállalkozót; korábban is alig-alig jelent meg, vagy nyilatkozott a nyilvánosság előtt, azóta viszont szinte teljesen háttérbe vonult. A két orgánum, tehát a Magyar Nemzet és a Lánchíd bezárását is munkatársaira bízta. Hogy miért nem ő maga vállalta ennek bejelentését, nem tudni, talán nem akart szembenézni a munkatársakkal, de az is lehet, hogy tartott a botránytól. Ami egyáltalán nem lett; a szakma még csak nem hüledezett különösebben, hogy ezt a nagymúltú, sokáig prezstizslapot kivezetik a piacról. A Népszabadság bezárása után úgy látszik már semmin sem lepődünk meg, kiváltképp, ha itt kétségkívül maga tulajdonos döntött a záróráról.

Akkor, amikor mindezt bejelentették azt is közölték: a Hír tv megmarad, ott csak létszámcsökkentést hajtanak végre. A csatorna közel negyven munkatárstól vált meg, köztük olyanoktól is, akik a televízió arcának számítottak – például Szöllősi Györgyi, vagy olyanoktól, akik szakmailag fémjelezték a Hír tv-t (például D.Bányász Gergő).

A kedélyek megnyugodni látszottak, egészen mostanáig, mikor is a Pesti Srácok bedobta a hírt, amit a bevezetőben jeleztünk, hogy tudniillik Simicska eladja a televíziót. A Független Hírügynökség igyekezett több forrásból visszaigazolást nyerni, de százszázalékos biztonsággal sem cáfolni, sem megerősíteni nem sikerült az értesülést. A Hír televízió munkatársai többnyire nem adnak hitelt a leírtaknak, többen úgy kommentálták portálunknak az információt: a kormányhoz kötődő médiumok rosszindulatú akciójáról van szó, semmi nem igaz az állításból. Mások óvatosabban fogalmaztak: szerintük az év végéig biztosan nem lesz változás, Simicska tartja magát ahhoz, hogy még fenntartja csatornát. Jól értesültek – nem Simicska köreiből – tudni vélik, hogy az oligarcha és Orbán Viktor kiegyezett egymással, eszerint Simicska otthagyja, vagy eladja a még meglévő sajtóbeli portékáit, cserében Orbán visszaengedi őt a közbeszerzés nyertesei közé. A Független Hírügynökség, annak fenntartásával, hogy a mai világban semmi sem lehetetlen, nem tartja valószínűnek ezt a variációt, inkább annak a véleménynek ad hitelt, hogy a kormánypárti sajtó felülről jövő utasítást hajt végre. Hatalomtechnikailag logikus lenne: a meggyengült – nekünk legyen mondva – és biztosan elkeseredett Simicskát, ismerve hirtelen indulatból bármire képes.

Mindenesetre a jobboldal keményen rámászott a Hír tv-re, az origo Kálmán Olga nézettségi adatait közli, hiszen június 1-től nyilvánosak ezek a számok. A hírportál azt írja, hogy az Egyenesen műsorát háromszor kevesebben nézik, mint az ATV Egyenes beszéd című produkcióját. amivel visszaigazolva látják, hogy Kálmán Olga lényegében megbukott. Igaz ugyan –és ezt az origo is elismeri -, hogy az ismertetett adat nem köthető Kálmán Olgához, hiszen aznap nem ő vezette a műsor, ez a tény azonban kevéssé zavarja a kormánybarát portált, hogy levonja a műsorvezetőnőre vonatkozó következtetéseit.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a csatorna munkatársai körében sikerült teljes bizonytalanságot elérni, és mindaddig, amíg maga tulajdonos meg nem szólal, ez így is marad.

Volt három év, amikor Simicska Lajos és Veiszer Alinda érdekei egybeestek

Kirúgták a Hír TV-ből Veiszer Alindát, és Szöllősi Györgyit. A csatorna pénzügyi gondokra hivatkozva vált meg két legnépszerűbb műsorvezetőjétől. A Magyar Nemzet megszüntetése, a Lánchíd Rádió elhallgatása után várható volt, hogy a Hír TV is csak jelentős áldozatokkal éli túl Simicska Lajos kihátrálását a hazai médiapiacról. De az intézmény azt ígéri, hogy a hírszolgáltatás színvonalas marad. A Független Hírügynökségnek Veiszer Alinda arról nyilatkozik, hogy időnként mindenkinek jól jöhet a kirúgás.

A hír röviden csak annyi, hogy Veiszer Alindát is elbocsátották, a Hír TV-től. Mi volt az első gondolatod?

Az első nem tűr nyomdafestéket. Értetlenül álltam a helyzet előtt, mert igazán nem tudtam az okát. Persze a híreket hallottuk, hisz már korábban bejelentették, hogy „üzemgazdasági okokból” leépítések várhatóak. De a felénk irányuló kommunikációból nem ezt olvastuk ki, ráadásul nem is érzékeljük az okot. Az a műsor, amit a mi szerkesztőségünk készít, valójában nem is drága, sok pénzt ezzel aligha lehet megtakarítani. A nézők viszont szerették, ami a televízió esetében kifejezetten előny.

Valóban azt érzékelhette a kívülálló is, hogy a csoportos leépítést ugyan bejelentették, de első körben nem hallottam a neved. Reménykedtél, hogy tovább csinálhatod?

Természetesnek tartottam volna a folytatást, mert nem hangzottak el érvek a műsor megszüntetésére. De valójában tudomásul kell venni, és kész! Nincs ugyan ok, ettől értetlenül álltunk a döntés előtt, de végül is korrekt volt mindenki. Még olyan érzésem sincs, hogy átvertek, őszintén megmondták, nincs pénz! Ez a döntés született és kész!

Majdnem, hogy fel voltál dobva, a Facebookon láttam a bejegyzésedet, amely szerint mindenkinek azt ajánlod, hogy időnként rúgják ki! Ezt most, néhány óra után is így gondolod?

Igen, ugyanis a műsoraimról fantasztikus visszajelzéseket kaptam közéleti szereplőktől, művészektől, újságíróktól, szakmabeli televíziósoktól, vagy olyan kritikusoktól, akik korábban sokat bíráltak. Ennek borzasztóan örültem, de azért jó érzés lett volna, ha ezek az elismerések már az adások után eljutnak hozzám. S nem csak akkor, mikor kiderül, hogy nincs tovább. A dicséreteknek azért örültem, mert érdemes volt dolgozni, s ez mindenkit doppingol.

Egykori tanárod, Szegvári Katalin felidézi a tehetségkutató műsort, ami a pályára tett, ahol az első igazságtalanság ért. Ha tudod, hogy ennyi méltánytalanság követi a kezdetet, akkor is ezt az utat jártad volna?

Persze, ez nem kérdés. Tapsikolva! Még akkor is, ha drámainak tartom, ami a magyar médiában történik. De ha csak annyi történt volna velem, ami az eltelt évtizedekben, az már elég lenne nekem. De elég lenne az a sok szeretet is, amit ma, a kirúgásom napján kaptam. Ha többet nem csinálhatok televíziós műsort, akkor is büszke vagyok a már meglévőkre. A Hír TV műsoraiban látható „Alinda” sokkal jobb volt, mint a „Záróra”. Imádtam a közéletiséget, a konfliktusokat, ezért is megérte. A többi csak ajándék lesz!

Nem ez első kirúgásod, hisz a köztelevízió igyekezett tőled megszabadulni. Az mennyivel volt más?

Az sokkal jobban fájt, mert gerinctelen emberek, aljas, sunyi módon csinálták, itt pedig csak annyit mondtak, hogy bocs’ gazdasági leépítés van.

Amikor a Hír tv-hez szegőtél, akkor szerintem te nagyot kockáztattál, hiszen három évvel ezelőtt ez a csatorna a Fidesznek, illetve Orbán Viktornak elkötelezett, nézhetetlen propaganda műsort sugárzott. Érezted, hogy nagy a bukás veszélye?

Valóban, nagy volt a kockázat, amit kollégákkal, köztük Szöllősi Györgyivel s másokkal együtt vállaltunk. Mi ezt a nem kis rizikót abban a reményben vállaltuk, mert hinni akartunk abban, hogy kell egy hely, ahol tisztességesen művelhetjük a szakmát!

Kétségtelen, ennek a tévének van, vagy talán már csak volt egy borzasztóan kétes múltja, amit azonban a magunk hitelességével igyekeztünk megváltoztatni. Három év után úgy érzem, hogy ez sikerült, ráadásul mi magunk is megőriztük, vagy tovább növeltük a korábban megszerzett hitelünket. 

A Hír TV nézői sok érdekes beszélgetéssel gazdagabbak, de te mit viszel magaddal az elmúlt három évből?

Ugyanezt! Érdekes, fontos, és tanulságos beszélgetéseket. Az eltelt évek alatt, a 30-as éveim közepére beértem. Már megkarcolt az élet, hisz kirúgtak a közmédiából. Mérlegelnem kellett, hogy milyen kompromisszumokat vállalhatok fel, s melyeket kell elutasítanom. Az elmúlt években megtanultam, hogy mi a pótolhatatlan veszteség, ugyanis meghalt a nagypapám. De boldog vagyok, mert született két gyerekem. Felnőttem, karcosabb lettem, emberibb és tapasztaltabb, s ez érzékelhető volt minden műsoromban.

Ha nincs a Hír tv-ben eltöltött három év, akkor soha nem tudom meg, hogy az a lány, aki a közmédiában kezdő létére a Zárórát megcsinálhatta, az hova juthat. Ma már tudom.

Gondolom, hogy beszélgetéseid fennmaradnak a Hír TV archívumában. Melyik az, amire később rákattintatsz?

Legutóbb Tompa Andrea íróval beszélgettem, vagy Romsics Ignáccal, speciális aurája volt Lukáts Andorral, Bezerédi Zoltánnal, vagy az Ungváry Krisztiánnal folytatott beszélgetésnek.

Azt tudjuk, Simicska Lajos azért üzemeltette a Hír TV-t, hogy egykori politikai barátját, Orbán Viktort megbuktassa. Ehhez keresett műsorkészítőket, s használta ki az oda szerződőket. Nem zavart, hogy ehhez te csak eszköz voltál?

Nem kezeltek eszközként, senki nem szólt bele a munkámba; nem mondták meg, hogy kit hívhatok meg, és mit kérdezhetek.

De azért vittek oda, mert olyan vagy, amilyen.

Ezt az egészet úgy gondolom, hogy volt a XXI. századnak három olyan éve, amikor Simicska Lajos és Veiszer Alinda érdekei nem álltak távol egymástól.

Simicska Lajos lebontja az eddig működtetett médiarendszert, a jövőben veled együtt sokakat nem foglalkoztat majd. Azt írtad azt írtad az internetre, hogy „nem tudod, hogy lesz-e még kritikusan kérdező, bátor mondatokkal teli műsorod. Lesz?

Remélem, de nem tudom, hogy hol. Pusztán pár órája tudom, hogy az eddigi műsoromnak nincs tovább. Egyelőre azonban május végéig sok műsort elkészíthetek, s azon gondolkodom, hogy oda kiket kéne még meghívni.

Mondj neveket, kiket szeretnél?

Nem mondok! Nem mondok, mert vannak olyan emberek, akiket már két éve győzködök, s abban reménykedem, hogy az utolsó adások egyikébe elfogadják a meghívást. Remélem, rá tudom őket venni a beszélgetésre azzal, hogy én talán már soha nem készítek televíziós műsort, de ezeket az utolsó adásokat szeretném nagyon jól megcsinálni. Szeretnék méltó módon búcsúzni.

A magyar médiaviszonyokat ismerjük, a jelek szerint totális lesz az állam, illetve a Fidesz, pontosabban Mészáros Lőrinc és Andy Vajna befolyása. Fiatalon látod, hogy merre van előre?

Az internetre költözhet a nyilvánosság. Az nehezebben felügyelhető, s talán nem darálható be. Van azért lehetőség, csak meg kell találni.

Mécseseket gyújtottak a Magyar Nemzet emlékére, de reménykednek az újságírók

Körülbelül kétszáz ember gyűlhetett össze a Magyar Nemzet alapítójáról elnevezett Pethő Sándor utcában, az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom kertjében, a lap munkatársai által szervezett rendezvényre. Az eseményen kiosztották a Szamizdat Magyar Nemzetet is, amelyet az újságírók saját költségükön nyomtattak ki az olvasóiknak.

A 16 órakor kezdődő rendezvény „hivatalos” része mindössze néhány perc volt, két felszólalóval. Először Pethő Tibor, az alapító dédunokája beszélt. Azzal kezdte, hogy az első szavuk a fájdalomé, a második a köszöneté – ezzel arra utalt, hogy sokan eljöttek a rendezvényre, és sokakat érdekel a lap munkatársainak sorsa. Utána arra beszélt, hogy egyre fogy körülöttük a levegő, provokálják őket, de meg kell őrizniük a méltóságukat.

Az egyetlen dolog, ami örömet nyújtott az elmúlt héten, az olvasók szeretete

– mondta. Hozzátette, hogy bíznak a visszatérésben, de ehhez is az olvasókra van szükség.

Forrás: FüHü

Torkos Matild arról beszélt, hogy a Fidesz hiába nyerte meg a választást, nem képesek őszintén örülni az eredménynek, hanem egyből hozzákezdtek, hogy bosszúszomjasan elégtételt vegyenek azokon, akiket ellenségnek tartanak. Az újságíró, aki azok között volt, akiket 2014-ben, az Orbán-Simicska-konfliktus kezdetén elküldtek majd harminc másik társával együtt a laptól, felidézte, hogy a kormánynak akkor sem volt egy jó szava sem hozzájuk, ahogy most sincs, a Magyar Nemzet megszűnésekor. Nem ezt a fajta kormányzást ígérték nekünk 2010-ben, nem csoda, hogy egyre többen fordulnak a kormánypártok ellen – mondta, majd hosszan sorolta az Orbán-kormány hibáit. Torkos szerint ezzel szemben a Magyar Nemzet újságírói soha, senki ellen nem követtek el árulást, főleg nem az olvasóik ellen.

A Magyar Nemzet újságírói ezután mécseseket gyújtottak a lap emlékére, illetve készült egy emlékkönyv is, amelybe minden megjelent munkatárs írt valamit. A rendkívüli lapszámot ingyen osztogatták a rendezvényen, de kitettek egy kalapot, hogy aki szeretne, hozzájárulhasson a költségekhez.

A Független Hírügynökségnek Lukács Csaba, a Magyar Nemzet főmunkatársa elmondta, hogy a rendkívüli lapszám létrehozásában minden kollégája segített.

„Igazából most kovácsolódtunk össze erős közösségé”

– mondta. Lukács volt az, aki a szombati lapszám megjelenésének felelőse lett, hiszen a kiadó nem vállalta ezt. Illetve nem is használhatták a lap logóját és nevét, ezért lett a kiadvány Szamizdat Magyar Nemzet. Elmondta, hogy nem a lapszám összeállítása jelentette a problémát, hanem az, hogy

olyan nyomdát találjanak, amely hajlandó kinyomtatni azt.

A Magyar Nemzetet évek óta készítő nyomda kapacitáshiányra hivatkozva mondta vissza a megrendelést, de olyan nyomda is volt, amely jelezte, hogy valaki „telefonált”, és megtiltotta nekik, hogy segítsenek. Végül a pozsonyi Új Szó nyomdájában sikerült 20 ezer példányt kinyomtatni, illetve Vácott is megrendeltek ugyanennyit, hogy biztosan megérkezzen a lap az olvasókhoz.

Lukács Csaba meggyújtja az elsó mécsest. Forrás: FüHü

Lukács Csaba, aki 18 éve dolgozott a Magyar Nemzetnél, elmondta, hogy egyébként semmi jele nem volt annak, hogy bezárják a lapot. Kedden, 10 órakor tudták meg, hogy vége a lapnak. Hozzátette, hogy minden újságíró sejtette, hogy a választások eredménye változásokat hoz a lapnál, de nem számoltak azzal, hogy a nyomtatott és az online kiadás is megszűnik, ráadásul ilyen hamar. A munkatársak jelenleg a maradék fizetett szabadságukat vagy a felmondási idejüket töltik, illetve az ígéret szerint végkielégítést is kapnak. „Ebben úgy tűnik, hogy korrekt a kiadó” – mondta. Arról sem ő, sem a kollégái nem tudnak, hogy Ungár Péter megveszi-e a lapot, de reménykednek, hogy folytathatják a munkát. „Nem rajtunk múlik ez a dolog” – mondta arról, hogy a lap 150 dolgozója ki van szolgáltatva a tulajdonosi döntésnek.

A rendezvényen a leghűségesebb olvasók mellett számos, más sajtóorgánumnál dolgozó újságíró is megjelent szolidaritásból, és még politikusokat is lehetett látni. A résztvevők nagy része 5 óra után elindult, hogy csatlakozzon az Operaház elé szervezett kormányellenes tüntetéshez.

Szombaton újra megjelenik a Magyar Nemzet

0

György Zsombor főszerkesztő csütörtök éjjel bejelentette: szombaton rendkívüli, ingyenes kiadással jelentkezik a Magyar Nemzet.

György Zsombor a Facebookon tudatta, hogy szombaton 4 órára találkozót hirdettek meg a lap munkatársai az alapítóról, Pethő Sándorról elnevezett utcába, és erre az alkalomra időzítve egy rendkívüli lapszámot is kiadnak. 

„most szombaton biztosan lesz nyomtatott Magyar Nemzet, még ha nem is teljesen a megszokott formában.

Küzdünk, utolsó lélegzetünkig! A lapot a megszokott terjedelemben, húszezer példányban fogjuk kinyomtatni és ingyenesen fogjuk terjeszteni. Aki el tud jönni a rendezvényre, biztosan kap belőle, aki pedig tud, vigyen magával több példányt is, terjessze környezetében” – írja a főszerkesztő.

Hozzátette, hogy a szombati lapszám a saját költségükön készül, ezért szívesen fogadják a támogatásokat. A posztból az is kiderül, hogy még a munkatársak sem tudják, mi lesz a Magyar Nemzet sorsa.

Korábban felmerült, hogy Ungár Péter megvenné a lapot, és az LMP politikusa megerősítette, hogy tárgyal Simicska Lajos cégével a Magyar Nemzet megvásárlásáról. 

Ungár Péter jelenleg is rendelkezik érdekeltséggel a magyar médiában: a Figyelő című lap társtulajdonosa édesanyjával, Schmidt Máriával közös, Pió-21 Kft nevű cégén keresztül. A Figyelő csütörtökön listázta a szerintük a Soros-hálózathoz kötődő embereket, ami hatalmas felháborodást váltott ki, és ezzel kapcsolatban megkeresték Ungárt is. Az Indexnek a politikus azt nyilatkozta, hogy a lap működéséből soha semmilyen haszonra nem tett szert és azt nem is tartaná elfogadhatónak, örökségéről azonban nem akar lemondani. „Én a személyes vagyonomat a kormány gyengítésére és nem erősítésére használom, pont ezért nem akarok lemondani róla” – mondta.

A Magyar Nemzet szerdán jelent meg utoljára, azóta az online kiadás, az mno.hu sem frissül.

Csehországi magyar is jelentkezett a Nemzetért

Egy csehországi magyar médiavállalkozó, Milkovics Pál is vételi ajánlatot tett a Magyar Nemzetre, a Heti Válaszra és a Lánchíd Rádióra.

„Sem megerősíteni, sem cáfolni” nem kívánta a Kreatív kérdésére Milkovics Pál, a Csehországban aktív magyar médiavállalkozó, hogy vételi szándékát jelezte. A szaklap úgy tudja, Milkovics nemcsak a ma utolsó számát megjelentető napilap, hanem az éjfélkor szintén elnémult Lánchíd Rádió és a Heti Válasz iránt is érdeklődik.

Milkovics Csehországban az

állatos Mnau TV és a főzős Mnam TV-vel lett sikeres médiavállalkozó.

Magyarországi karrierje során a hőskori TV2-s Aktív riportere, majd másfél évig az RTL Klub Reggeli című műsorának főszerkesztője volt. 24 évesen a régióban dolgozó műsorgyártó céget alapított, majd Finnországban indított tévét Nordic Food Channel néven, és 2014-ben lépett a cseh piacra. A cseh tévék tesvéreit Vau és Nyamm TV néven Magyarországon is el szeretné indítani.

Milkovics befektetései során rendszeresen száll be csődeljárás alatt álló cégekbe, hogy megpróbálja nyereségessé tenni és átszervezni őket. Milkovicsnak Csehországban élelmiszeripari érdekeltségei is vannak, és impulzusszerűen a tőzsdén is aktív.

A két újságra és a Lánchíd Rádióra Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja is ajánlatot tett.

Lapszem – 2018. 04. 11.

0

Ma a Leók és a Szaniszlók ünneplik a névnapjukat. A Leó görög eredetű név, jelentése: oroszlán. A Szaniszló szláv eredetű, a Stanislav névből. Jelentése: állandó, szilárd dicsőség. És akkor jöjjön a Magyar Nemzetből utoljára tallózó lapszemle.

Magyar Nemzet: 1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Tegnap bekövetkezett az, amitől szíve mélyén mindenki tartott, ha a lélek nem is vitte rá, hogy hangosan kimondja. „Megszűnik a Magyar Nemzet” – röpítette világgá a hírt az internet. Aztán arról értesültünk, hogy tárgyalások zajlanak a lap újjászületéséről. Akármilyen fordulatot vesznek is az események, az bizonyos, hogy a Magyar Nemzet fontos korszaka a mai nappal lezárul.

A történelem vihara kétszer ítélte hosszabb hallgatásra lapunkat. Először 1944 márciusában. A németek bevonulását követő napokban a Gestapo emberei feldúlták a szerkesztőséget. A munkatársak közül Parragi Györgyöt Mauthausenbe, Baráti Huszár Aladárt Dachauba deportálták, Lendvai Istvánt a nyilasok verték agyon. Másodszor a magyar forradalmat eltipró Vörös Hadsereg budapesti bevonulása némította el 1956 novemberében a Magyar Nemzetet.

A hadra kelt idő most újból végigsöpört rajtunk. A kései utódok kezéből ismét a politika ütötte ki a tollat 2018 áprilisában. Pethő Sándor szavai metsző pontossággal adják vissza jelenlegi helyzetünket: a szószék „hirtelen, egy titokzatos földrengés érintésére omlott össze alattunk”. Az alapító főszerkesztő ezt az első szám beköszöntő vezércikkében írta, korábbi napilapja, a Magyarság váratlan szélsőjobboldali pálfordulására utalva. A sors különös fordulata, hogy Pethő keserű szavait az utolsó számban dédunokája kénytelen idézni.

Magyar Hírlap: Visszás a szavazás legitimációjának megtámadása

A választás jogi és politikai értelemben is legitim volt, ezt mindenekelőtt a kiugróan magas részvételi arány jelzi, mely a jelenleg „úton lévő” határon túli szavazatok számával még tovább is emelkedhet, és akár egy további mandátummal százharmincötre emelheti a Fidesz–KDNP-s képviselői helyek számát – mondta a Magyar Hírlapnak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, a választással kapcsolatos ellenzéki kritikák kapcsán.

Aláhúzta, a kétharmados kormánypárti sikert követően „természetesen” a kétségbeesett ellenzéki pártoknak és sajtójuknak nem maradt más lehetősége, mint – ahogy erre számítani is lehetett előzetesen – a választások „illegitim mivoltának” hangsúlyozása, ami teljesen alaptalan, és több szempontból is visszás.

Népszava: Hív a szabadság! – tízezrek tüntethetnek szombat délután

Talpra magyar, hív a szabadság címmel rendeznek demonstrációt Budapesten szombat délutánra, az újabb fideszes kétharmad miatt – olvasható a Népszavában. Több mint 21 ezren jelezték, hogy mennének a tüntetésre, és még vagy 58 ezren érdeklődnek a Facebook-esemény szerint.

Néhány órával az újabb kétharmados Fidesz-győzelem után hirdették meg a tüntetést, amire máris több tízezren érdeklődnek. Követeléseik között a szavazatok újraszámlálása is szerepel.

A rendezvény végleges időpontja az egyik szervező elmondása szerint április 14. szombat, 17:30 lesz. A kezdés az Operánál lesz, ahonnan a Kossuth térre vonul a tömeg.

Magyar Idők: Porszívóügyökök végnapjai

Ha van olyan párt az új parlamentben, amely kiszámíthatóan kiszámíthatatlan, akkor a Jobbik ilyen – írja a Magyar Idők. A többi ellenzéki párt sem arról ismerszik meg, hogy lehet adni a szavukra és tudni, mit képviselnek, de az eddig Vona Gábor által vezérelt alakulat viszi a pálmát.

Ezen nem változtat, hogy az idáig nagyképűen fenyegetőző, óriási választási győzelmükről fantáziáló pártelnök letűnik a színről. Hisz az a kompánia itt marad egy parlamenti frakcióban, amelynek minden tagját ő választotta ki

Simicska Lajossal egyetértésben, és akik régebben vele versenyt nyomatták a szélsőséges szövegeket, majd megpróbálták elhitetni, hogy a néppártosodás, tolerancia, antirasszizmus virágszirmokkal hintett útjára léptek.

Akinek volt sütnivalója, tisztában volt vele, hogy mindez csak álca. Senki sem tud ilyen gyorsan nem pusztán köpönyeget cserélni, de más emberré válni. Annál inkább hiteltelen volt a színfalhasogató átváltozóshow, mert menet közben kiderült: szó sincsen néppártosodásról, csupán a baloldalra való átugrásról.

Külföldi befektetőre vár a Magyar Nemzet?

0

A Független Hírügynökség információi szerint az április 11-én utoljára megjelenő Magyar Nemzet napilap megvásárlásáról külföldi befektetővel tárgyalnak. Hírforrásaink szerint komolytalan az az ajánlat, amit korábban  Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja tett ebben az ügyben.

Időközben Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztő-lapigazgatója közleményben értesítette a közvéleményt az előállt helyzetről:

„Hírré váltunk. Nem önszántunkból.Együtt emlegettek bennünket a mostani tudásunk szerint megszűnésre ítélt Magyar Nemzettel és Lánchíd Rádióval, megjegyezve, hogy a Heti Válasz sorsa a befektetői érdeklődésen múlik. Ami öröm az ürömben. (Bár nagyon szorítunk a Magyar Nemzet, az egyik legpatinásabb napilap túléléséért is!) Ezért most társat keresünk.”

Megszűnik a Magyar Nemzet, elhallgat a Lánchíd Rádió

Mint arról előző cikkünkben beszámoltunk, ma délelőtt 10 órára állománygyűlést hívtak össze a Simicska Lajos médiabirodalmához tartozó szerkesztőségekben. A Független Hírügynökség információi szerint a Lánchíd Rádió ma éjfélig sugároz, a Magyar Nemzet pedig holnap jelenik meg utoljára.

A médiabirodalom ékköve, a Hír TV megmarad, de csökkentett költségvetéssel és kevesebb munkatárssal folytatja a munkáját. Az ugyancsak a portfolióhoz tartozó Heti Válasz lehetőséget kapott arra, hogy új tulajdonost, befektetőt találjon magának. Úgy uidjuk, hogy a Magyar Nemzet online változata, az mno.hu is beszünteti a működését.

A Magyar Nemzetet 1938-ban alapította Pethő Sándor történész, újságíró, publicista. A lap kezdetektől a keresztény konzervatív, mérsékelten jobboldali, középosztálybeli olvasókat kívánta megszólítani.

Amint újabb részleteket megtudunk, jelentkezünk.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK