Kezdőlap Címkék Magyar Hang

Címke: Magyar Hang

Képviselet

A Népszava tudósítója kérdéseinek végén megkérdezte Gulyás Gergely minisztertől a kormányülést követő sajtótájékoztatón: mi az oka annak, hogy a Magyar Hang tudósítóját immár a második alkalommal – amióta ismét a jelenlevő újságírók tehetnek fel kérdéseket a miniszternek – nem engedik be a tájékoztatóra. Gulyás egy kurta mondattal válaszolt: „Önöktől várjuk a képviseletüket.”

Nem először ad Gulyás szégyenletesen cinikus választ. Persze, szép tőle, hogy folytatja a Lázár János által elkezdett sorozatot, és kormányülések után közvetlenül válaszol az újságírók kérdéseire. Nemcsak a kormányközeli lapok újságíróinak kérdéseire – amelyek gyakran irányulnak az ellenzékiek minősítésére, sokszor már magában a kérdésben is –, de a független lapok, portálok munkatársainak kérdéseire is.

Ott van a Népszava, a HVG, az ATV, a Telex és mások. Ott volt korábban a Magyar Hang munkatársa is, aki sokszor a legkeményebb kérdéseket tette fel. A Magyar Hang hetilapot a Magyar Nemzetnek azok az egykori munkatársai hozták létre, akik a tulajdonos Simicskának Orbánnal való szembefordulását követően a kormányfüggetlenné vált Magyar Nemzetnél dolgoztak, majd amikor Simicska visszavonult, a Magyar Nemzet pedig előbb megszűnt, elvesztették újságírói egzisztenciájukat, Magyar Nemzet címmel pedig a korábbi Magyar Idők jelenik meg, gyakorlatilag a Szabad Nép–Népszabadság hagyományát folytatva hivatalos pártnapilapként. A Magyar Hang újságíróit mint árulókat kezeli a Fidesz, és nyilván ennek megfelelően kezeli őket durvábban, mint a többi független orgánumot.

Ez azonban a sajtószabadság súlyos megsértése.

Gulyás válasza, hogy egy másik lap újságírója „képviseljen” egy be nem bocsátott lapot, nyilvánvalóan abszurd, hiszen minden másnak más a politikai iránya, és feltehetően más kérdéseket tesz illetve tenne fel.

Ilyen esetben szokott jobb helyeken a sajtó többi képviselője szolidaritást tanúsítani, és maga is távol maradni a meghirdetett sajtótájékoztatóról. Előfordult már, hogy egy-egy lap újságírójának a sajtótájékoztatóról való kizárása okot adott volna ilyen válaszlépésre, de az elmaradt. Gulyás e minősíthetetlen válasza után ezt a nem a kormány szolgálatában álló lapoknak meg kellene fontolniuk.

Nem vagyok a dologban optimista.

Több mint 500 szerkesztőség Orbán kezében

0

A magyar miniszterelnöknek nem tetszett, amit a sajtó le szokott hozni, ezért átvette az ellenőrzést a tömegtájékoztatásban. Ami Magyarországon történt, az árulkodik arról, milyen lesz a demokrácia jövője – írja a New York Times (The News Is Bad in Hungary).

Itt egy olyan országról van szó, amelyben inog a demokrácia, és egyre inkább a tekintélyelvűség kerekedik fölül. A miniszterelnök azzal nyerte meg a választást, hogy úgy állította be: az EU és Soros segítségével muzulmán migránsok törnek a magyar nemzetre.  Mostanában azután a média java része csak olyasmit közöl, ami megfelel a miniszterelnök populista programjának. Az Átlátszó úgy becsüli, hogy több mint 500 szerkesztőség van a politikus és barátai kezében, szemben a 2015-ös 23-mal. A legnagyobb sajtómogul az egykori felcsúti gázszerelő. A Népszabadságot egyszerűen becsukták.

Más esetekben felvásárolták és belülről alakították át a megszerzett orgánumokat. Az Origo pl. napjainkban szinte kizárólag a felfordulást okozó bevándorlókkal és a Soroshoz kapcsolt összeesküvésekkel foglalkozik a szalagcímekben. Ugyanez a helyzet a Lokállal. Az állami hirdetések alapvetőek a szerkesztőségek számára, és ez megkönnyítette a hatalom számára a terjeszkedést. De szakmabeliek szerint a gyors átalakulásban a pénz mellett a félelem is szerepet játszott. Hogy ti. az újságírók féltek a munkájuk elvesztésétől. A Magyar Hang pedig azért tudja nehezen fenntartani magát, mert az emberek nem szeretnék, ha kitudódna, hogy előfizetnek a lapra. De azért a munkatársaknak így is összegyűlik a minimálbérre való. A kormányzati intézmények sajtótájékoztatóira azonban nem engedik be őket, legyen szó akár egy kórházról. A kérdéseikre sem kapnak választ.

Magyarország azt bizonyítja, hogy bizonyos feltételek megléte esetén csak rosszabbodhatnak a sajtó elleni támadások, a következmény pedig az, hogy az emberek kikapcsolnak. A Pew felmérése szerint a magyar lakosság igencsak hajlik arra, hogy egyáltalán ne figyeljen oda a hazai hírekre.

A Magyar Nemzetre emlékeztek

0

Tegnap lett volna 80 éves a választások után bezárt Magyar Nemzet. Ebből az alkalomból tartottak megemlékezést.

„A fájdalom és a szenvedés szeretetre és részvétre, a pogány egekben ismeretlen érzésekre tanít bennünket, főleg pedig alázatra a sors erőinek megpróbáltatásaival szemben. Ez a mély, emberi és mégis isteni, egyszóval keresztényi alázat az, amely egyedül teheti a halandót méltóvá arra, hogy a hatalom felelősségét még idejében felismerje s életét engedelmesen szolgálatába állítsa a könyörületnek és a szánalomnak, ennek a legtisztább, az élők világában csak az ember részére adatott erénynek.” (Pethő Sándor utolsó cikkének utolsó sorai. 1940. június 2.)

Mintegy negyven-ötven érdeklődő volt jelen az alapító nevét viselő utcában tartott  megemlékezésen. A Magyar Nemzetet Pethő Sándor 1938 augusztusában alapította és utolsó száma 2018 áprilisában jelent meg, miután

a tulajdonos, Simicska Lajos bezárta.

A napilap megszűnése után az újságírók Magyar Hang néven hetilapot indítottak, amely a Magyar Nemzet utódlapjaként működik. Amikor viszont Simicska Lajos eladta cégbirodalmát Nyerges Zsoltnak, a Magyar Nemzethez kapcsolódó jogokkal együtt, többször is felmerült, hogy újraindítják a lapot, immár „fideszesítve”.

FH

A megemlékezésen Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, történész elmondta, hogy az egyik legrégebbi Magyar Nemzet olvasóként a napilappal nőtt fel, amely a korábbi sivár sajtóból kimagaslott színvonalában. Véleménye szerint ma is elő kell vennünk a lap korábbi gondolatait: ma sem lehet hallgatni, ezt nem engedhetjük meg magunknak egzisztenciális okokból – idézett a régmúltból az egykori külügyminiszter. Szerinte 1938 és 2018 között hasonló történelmi szituáció található. A nyugati demokráciák akkor sem nyújtottak nagy támogatást Magyarországnak, és ma sem kényeztetnek el bennünket a támogatásukkal. Szerinte Európa pedig megköveteli azt, hogy Magyarország hű maradjon a reformkori eszmékhez, a 12 ponthoz. A sajtószabadság öröksége 1848-nak és a magyar gondolkodásnak.

Legyen szabad Magyar Hang – ma ezt jelenti véleménye szerint a szabad magyar sajtó. Az egykori külügyminiszter hangsúlyozta azt, hogy

a sajtószabadság ügye nagyon-nagyon rosszul áll ma Magyarországon.

Nem szabad hagyni, hogy elnémuljunk és nem szabad félnünk – jelentette ki. Hozzátette: a Magyar Nemzet megszűnése óta már a Heti Válasz hetilapot és a Hír TV-t is elnémította a Fidesz-KDNP kormány. Szerinte olyan orgánumokra szükség van, mint a Magyar Nemzet. Mindenkit biztatott, hogy folytassák a lap hagyományát. Véleménye szerint a magyar nemzeti gondolatnak a szabad gondolkodással kell társulnia, és emellett külpolitikai tájékozottság is szükséges, amelyet bizonyos korszakokban a sorok között talál meg az olvasó. Szerinte ma a Magyar Hang – Túlélő Magazin hetilap a megszűnt Magyar Nemzet hiteles hangja.

Pethő Tibor, a Magyar Nemzetet alapító Pethő Sándor dédunokája, újságíró szerint nem a kudarc demoralizál, hanem a siker – idézte az alapító utolsó gondolatait. Elmondta, hogy

másképp képzelték el a napilap 80. születésnapjának ünneplését.

Szerinte keresztényi alázatra van szükség, a konzervatív-katolikus személetű, egyúttal liberális gondolatok szolgálatára. Ez a feladat és a küzdelem, most épp a Magyar Hang keretein belül.

Víz Ági

Egyelőre semmi jele a Nemzet feltámadásának

0

Csendes megemlékezéssel ünneplik a Magyar Nemzet 80-ik születésnapját szombaton a Magyar Hang szervezésében. Ma ez a lap hordozza a Nemzet szellemét – mondta Pethő Tibor, az alapító dédunokája. Egyelőre nincs jele annak, amiről sokan beszélnek, hogy aznap feltámad a kormányzatilag újraszervezett újság.

Csendes, méltóságteljes megemlékezést tartanak a Pethő Sándor utcában a Magyar Nemzet (MN) 80-ik születésnapja alkalmából. A szervező a Magyar Hang hetilap, amelynek tagjai a tavasszal bezárt MN szerkesztőségéből kerültek ki. Az alapító dédunokája, Pethő Tibor mellett Jeszenszky Géza fog beszédet mondani.

Jelenleg a Magyar Hang hordozza a MN szellemét, ezért is ők a szervezői a megemlékezésnek – mondta Pethő Tibor a Független Hírügynökségnek. Az ünnepélyes hangulaton természetesen módosítana, ha valóban utcára kerülne a Nyerges Zsolthoz került kiadói jog birtokában a MN – mondta.

Két hete írt arról a Népszava, hogy tervezik a második legnagyobb múltú MN újraindítását, mégpedig a jeles napon, úgy, hogy egyúttal bezárják a Magyar Időket. Ezt pár nappal később utóbbinál tagadták:

a kérdés egyelőre nincs napirenden,

és nem valószínű, hogy az idén megtörténne.

Se Pethő Tibor, se a Magyar Hang szerkesztőségében nem tudnak arról, hogy most megjelenne a MN. György Zsombor főszerkesztő közölte, hogy azokkal is kapcsolatban vannak, akik nem náluk dolgoznak egykori kollégáik közül, és senkit se kerestek meg ajánlattal.

Ha – esetleg később – mégis újraindulna a MN, az nem ugyanaz lesz, mint a régi – mondta György Zsombor. Látjuk, mire képesek a kormánypropagandában, képzelhetjük, mi lenne várható a MN-re jellemző (volt) mértéktartásból – fűzte hozzá.

Amíg ez nem történik meg, addig nincs ok tiltakozni se, s nem is tervezik ezt szombaton – mondta Pethő Tibor.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!