Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Macron és Orbán az EU megosztottsága ellen

„Most először volt alkalmam komolyan tárgyalni a magyar miniszterelnökkel” – hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki korábban keményen bírálta Orbán Viktort. A francia elnök most is emlékeztetett arra, hogy milyen fontosak az európai alapelvek, de a jelenlegi politikai helyzetben mindketten inkább békülékeny hangot ütöttek meg.

„Magyarországon szeretik Macront, mert fontos problémákat tett le az Európai Unió asztalára” – közölte Orbán Viktor. Akinek álláspontja a migráns politikában, a klímaváltozás elleni harcban ma is markánsan eltér a francia elnökétől. „A megosztott Európa gyenge” – mondta a francia államfő, aki a korábbi sebek begyógyítása mellett érvelt.

A brüsszeli bizottság és az Európai parlament viszonya

Ez állt Macron és Orbán párizsi megbeszéléseinek a középpontjában hiszen mindkét ország biztos jelöltjét visszadobta az Európai parlament. Mindketten csalódtak, mert az előzetes egyeztetések alapján biztosra vették, hogy az Európai parlament három nagy pártja: a Néppárt, a szocialisták és a liberálisok keresztül viszik a nemzeti jelöltek elfogadását. Nem így történt. Ezért valószínűleg az új brüsszeli bizottság november elseje helyett csak december elején állhat munkába.

Feladat pedig van bőven hiszen az USA és az EU között kisebb kereskedelmi háború van kibontakozóban, és a brexit évek óta húzódó ügye sem oldódott meg annak ellenére, hogy a határidő október 31-e. Európa csak egységesen lehet nagyhatalom – ez Macron elnök véleménye, aki ennek megfelelően a korábbi támadás hangvétel helyett az együttműködés fontosságát hangsúlyozta amikor Párizsban Magyarország miniszterelnökével tárgyalt.

Az új brüsszeli bizottság december elsején kezdhet

Ezt mondta a sajtónak David Sassoli, az Európai parlament elnöke. November elsején kellene megkezdenie a munkáját a brüsszeli bizottságnak, de erre mind kevesebb az esély miután Magyarország és Románia után Franciaországnak is új biztos jelöltet kell állítania.

Macronnak egyelőre nincs új jelöltje az európai biztos posztjára miután Sylvie Goulard-t leszavazta az Európai parlament. A francia elnök nem érti a helyzetet hiszen a három nagy párt család szerinte megegyezett a jelöltekről. A néppártiak és a szocialisták ezt cáfolják. Sőt a brüsszeli Politico értesülései szerint a legnagyobb frakció ki akarta nyírni Macron jelöltjét. Amikor megszavazta Sylvie Goulard jelöltségét a jogi bizottság, akkor egy néppárti képviselő ezt írta társainak: nyugi, nyugi, most átengedtük, de a parlamentben úgyis leszavazzuk! Később törölték a bejegyzést, de jól mutatja az Európai Néppárt hangulatát. Miért buktatták meg Sylvie Goulard? Hivatalosan azzal érveltek , hogy az EU parlamentje nem fogadhat el olyan jelöltet akinek Franciaországban távoznia kellett a kormányból pénzügyi visszaélések miatt. Csakhogy Sylvie Goulard időközben visszafizette a kérdéses pénzt az Európai parlamentnek és ezt mindenki tudta is. A jogi bizottság ezért nem kifogásolta a jelölését. Vagyis nyilvánvalóan nem róla volt szó hanem Macron elnöknek üzentek. Két ügyet rónak fel az Európai Néppártban Macronnak: az egyik Weber megbuktatása. A másik pedig a magyar jelölt elmeszelése. A Politico ezzel kapcsolatban gúnyosan írja: Macron elnök hangsúlyozta, hogy közeledni kíván a közép-kelet-európai tagállamokhoz. Valószínűleg nem arra gondolt, hogy a három elutasított jelölt közül kettő közép-kelet-európai (Magyarország és Románia) egy pedig francia lesz!

Ki lehet az utóda Sylvie Goulard asszonynak?

A belső piac szabályozása igen fontos a franciáknak különösen azért, mert idetartozik a hadiipar is. Ezért ezt mindenképp szeretnék megtartani. Korábban Macron elnök megkérdezte hadügyminiszterét és pénzügyminiszterét: nem akarnak-e biztosok lenni Brüsszelben, de mind a ketten nemmel válaszoltak.

Jelölt persze van bőven, de a francia elnöknek újra végig kell gondolni: mekkora befolyása van valójában Brüsszelben?

Az ellenzéki Figaro Párizsban arról ír, hogy megalázó vereséget szenvedett Macron elnök Brüsszelben. Arra utalnak, hogy Sylvie Goulard asszonyt csúnyán leszavazták az Európai parlamentben. Az új jelölt persze nemcsak tőle függ hanem elsősorban Ursula von der Leyen asszonytól, akinek Sylvie Goulard jó barátnője volt! „Ursula von der Leyen ragaszkodott hozzá, hogy ő legyen a francia jelölt” – állítja Macron elnök. Ursula von der Leyen szóvivője sem cáfolni sem megerősíteni nem kívánta ezt az információt hiszen maga a bizottsági elnök is Macron jelöltje volt.

Lyonban a francia köztársasági elnök kijelentette, hogy egyelőre nincsen újabb jelöltje. Még Michel Barnier neve is újra felmerült. Csakhogy ő a brexit fő tárgyalója és a brit kilépés határideje éppúgy november elseje mint a brüsszeli bizottság megalakulásának tervezett időpontja. Kissé kaotikus helyzet bontakozik ki Brüsszelben, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy Romániában megbukott a kormány. Vagyis a román biztos jelölése éppúgy bizonytalan mint a franciáé vagy épp a magyaré. Ráadásul a három össze is van kapcsolva egymással úgyhogy Ursula von der Leyen asszonynak minden diplomáciai képességére szüksége lesz, ha azt akarja: a brüsszeli bizottság mielőbb üzemképes legyen, és végre valós problémákkal foglalkozhasson…

Az Európai Parlament leszavazta Macron biztos jelöltjét

Sylvie Goulard kapta volna a nagyon fontos területet, mely az Európai Unió belső piacát szabályozza. Az Európai parlament nagy többséggel ellene szavazott. Sylvie Goulard – Macron egykori minisztere – tudomásul vette a döntést.

„Ha le kellett mondania a francia miniszterségről etikai problémák miatt, akkor miért választhatnánk jó lelkiismerettel uniós biztossá?” – tette fel a kínos kérdést az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki arra szólította fel a képviselőket, hogy ne szavazzák meg Sylvie Goulard jelöltségét. A szóban forgó etikai probléma: fiktív állások, melyeket uniós forrásokból fedeztek. Sylvie Goulard emiatt távozott a francia kormányból. Azt hangoztatta: ha elítélik, akkor lemond a biztosi posztról is. Addig az ártatlanság vélelmére hivatkozott. Éppúgy mint maga Macron elnök, aki fenntartotta Sylvie Goulard jelöltségét azután is, hogy miniszterének távoznia kellett a francia kormányból.

Macron elnök sok háttéralkut kötött az európai választások után. Ő javasolta a brüsszeli bizottság élére Ursula von der Leyen asszonyt, akit az európai képviselők – ha kis többséggel is – de megszavaztak. Azóta viszont visszadobták a magyar és a román jelöltet. Most pedig Franciaország jelöltje járt ugyanígy …

Macron: veszélyben vannak a menekültek jogai Európában

A menekültek és bevándorlók jogait veszély fenyegeti Európában, noha az európaiság alapját jelenti a rászorulók megsegítése – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.

Az Európa Tanács fennállásának 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében Macron azt mondta, az európaiak „azt kérték a kormányoktól, hogy kezeljék a migrációs helyzetet”.

„Ha nem vagyunk képesek választ adni a migrációs kihívásokra, ha megfeledkezünk alapvető kötelességeinkről, nem teszünk eleget az emberek akaratának, és sérül a demokrácia” – fogalmazott.

Kiemelte, mindez teret hagy a tekintélyelvű vezetőknek, akik az emberek félelmére alapozva erősítik rendszereiket.

Az európai határok védelme egyebek mellett az afrikai országok gazdasági felemelkedését szavatoló politika megteremtését, az embercsempész-hálózatok felszámolását jelenti – tette hozzá a francia államfő.

Pénzbüntetés a migránsokat nem fogadó uniós tagállamoknak

Macron francia elnök beszélt erről Rómában  miután tárgyalt Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel. A két állam egyetértett abban, hogy egységes uniós migráns politika kell.

„Nem szabad felhasználni a migráns politikát az Európai Unió bírálatára!”

– hangsúlyozta Giuseppe Conte olasz miniszterelnök – nyilvánvalóan hazai vetélytársára, Matteo Salvini egykori belügyminiszterre célozva. Orbán Viktor politikai barátja kemény migráns ellenes politikát folytatott, és ezt összekötötte az unió ellenes támadásokkal. Emmanuel Macron köztársasági elnök elismerte: eddig az unió nem fordított megfelelő figyelmet Olaszország problémáira, ahova sok százezer migráns érkezett Afrikából, és ezeket kevés uniós állam volt hajlandó befogadni.

Macron szerint olyan automatikus elosztási rendszer kell, mely nem rendkívüli problémának kezeli a migráns kérdést hanem olyannak, mely évtizedekig eltarthat.

A közszolgálati Deutsche Welle értesülései szerint Macron már megállapodott Merkel kancellárral erről az új rendszerről. Néhány uniós tagállam már jelezte az egyetértését: Spanyolország, Portugália, Románia, Málta, Luxemburg. A tárgyalások eredményeképp az olasz álláspont is közel került a francia-német megállapodáshoz.

Aki nem vesz át migránst, az pénzbüntetésre számíthat

Ezt mondta Macron elnök – régi elképzeléseit felelevenítve. A sajtóértekezleten Rómában nem kérdeztek rá arra, hogy ez pontosan mit is jelent. A francia államfő így nem fejtette ki az elképzeléseit, melyek elsősorban a visegrádi államokat sújthatják. Ez a négy állam ugyanis elvből nem vesz át migránsokat.

Jövő hétfőn Málta szigetén találkoznak az uniós tagállamok belügyminiszterei. Később az októberi csúcstalálkozón kerül napirendre a téma Brüsszelben, ahol megkönnyebbülhetnek az olasz változások miatt. Az új római kormány sokkal rugalmasabb a migránsok fogadásának ügyében mint az előző volt amikor még Matteo Salvini állt a belügyminisztérium élén Olaszországban. Giuseppe Conte kormányfő éreztette a Macron elnökkel folytatott tárgyalások után, hogy Olaszország kész befogadni azokat a migránsokat, akik életük kockáztatásával kelnek át a Földközi tengeren, de ennek az a feltétele, hogy a többi uniós tagállam vállalja ezeket a migránsokat bizonyos automatikus elosztási rendszer alapján.

Ezer új amerikai katona érkezik Lengyelországba

Ezer katona érkezését közölte Mike Pence alelnök varsói partnereivel. Pence Trump elnököt helyettesíti, aki a hurrikán veszélyre hivatkozva mondta le látogatását Lengyelországban.

Washingtonban átértékelhetik az egész európai kapcsolatrendszert. Lengyelország és Ukrajna immár kevésbé fontos míg Németország és Oroszország annál inkább. Pence bírálta Németországot amiatt, hogy nem teljesíti NATO kötelezettségét: nem költi a GDP 2%-át katonai célokra. Emögött nemcsak stratégiai aggodalmak állnak hiszen Trump fő célja az, hogy minél több amerikai fegyvert adjon el európai szövetségeseinek. Ebben a lengyelek az élen járnak míg más NATO szövetségesek Európában azon a véleményen vannak, hogy európai fegyverekkel kellene ellátni az európai hadseregeket. Ez mindenekelőtt Macron francia elnök álláspontja, mely szerint hatékony európai hadsereg szükséges, és ennek felfegyverzését nem szabad kizárólag az amerikaiakra bízni.

G 5 megállapodás az USA és Lengyelország között

Mike Pence alelnök Morawiecki miniszterelnökkel aláírt egy olyan megállapodást, mely lényegében kizárja a kínaiakat a G5 piacról. Korábban Lengyelországban letartóztatták a Huawei több emberét kémkedésre hivatkozva. Washington nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva kérte európai szövetségeseit, hogy tartsák távol a kínaiakat a G5 piactól. Ebből a célból Mike Pompeo körbejárta Európát – csekély sikerrel. Mindössze Lengyelország fogadta el az amerikai érvelést, hogy a kínaiak nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a G5 rendszerben. Magyarország álláspontja az, hogy Németország és Franciaország véleményét követjük – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. A németek és a franciák is tisztában vannak a nemzetbiztonsági kockázatokkal, de azt is tudják: az amerikai szövetséges éppúgy kihasználja technológiai előnyét ezen a téren mint Kína. Lengyelország viszont teljes mértékben az amerikai vonalat követi, hogy megőrizze a jó kapcsolatot Trumppal. Csakhogy lehet: Putyin fontosabb partner Trump számára mint Lengyelország. Ezért választotta inkább a golf pályát a varsói látogatás helyett Donald Trump …

Az USA bekeríti Oroszországot?

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó három olyan államot keresett fel, melyek létfontosságúak Moszkva stratégiai biztonsága szempontjából: Ukrajna és Moldávia után Fehéroroszországban is látogatást tett egy magasrangú amerikai vezető. Minszkben több mint húsz éve nem láttak vendégül ilyen fontos amerikait hiszen az USA úgy könyvelte el Lukasenko rendszerét mint mely Putyin rendíthetetlen szövetségese.

Ukrajnában és Moldáviában olyan vezetés jutott hatalomra, mely távolodni kíván Moszkvától és közeledni az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz. Fehéroroszország mindeddig kitartott Putyin mellett. Vajon Bolton látogatása nem hoz-e fordulatot ott is? Ukrajna és Moldávia elsősorban azért fordult a Nyugathoz, mert onnan remélt támogatást súlyos gazdasági problémáinak a megoldására. Oroszország maga is számtalan gazdasági gonddal küzd és nemigen képes arra, hogy komoly támogatást nyújtson bárkinek is. Az amerikaiak ígérhettek pénzt Lukasenkonak arra az esetre, ha kicsit eltávolodna Moszkvától és közeledne a Nyugathoz.

Az EU és az USA versenyt fut Oroszországért és a másik három államért

Sem Brüsszel sem Washington nem akarja, hogy az oroszok Kínával fogjanak össze a Nyugattal szemben. Ezért is merült fel újra Putyin meghívása a nagyhatalmak csúcsértekezletére. Trump már kerek-perec kijelentette, hogy meghívja Putyint Miamibe. Macron elnök ezt az EU nevében ellenezte. A francia elnök ugyanis feltételhez kötné Putyin meghívását.

Macron csúcstalálkozót szervez Ukrajnáról. Ezen az Európai Uniót a francia elnökön kívül a német kancellár képviselné. A másik két résztvevő Oroszország illetve Ukrajna elnöke lenne. Ennek a konferenciának az eredményétől tenné függővé Macron francia elnök azt, hogy Putyin részt vehessen a nagyhatalmak következő csúcstalálkozóján, melyet jövőre Miamiban (USA) rendeznek meg.

Mit keres Zarif iráni külügyminiszter a G7 csúcson?

Biarritzban a G7 csúcstalálkozó helyszínén Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter megbeszélést folytatott iráni kollégájával. Előzetesen Emmanuel Macron köztársasági elnök jelezte ugyan, hogy magasrangú iráni diplomaták érkezése várható a G7 csúcs idején, de arra csak nagyon kevesen gondoltak ami végül bekövetkezett: Zarif külügyminiszter végül úgy tárgyalt a francia diplomácia vezetőjével, hogy előzetesen Jean-Yves Le Drian megkapta Trump beleegyezését!

Az USA elnöke már választási kampánya során szidalmazta a nagyhatalmak és Irán atom alkuját, melyet az Egyesült Államok részéről Barack Obama írt alá 2015-ben. Amint Trump bejutott a Fehér Házba, az első dolga volt megfúrni a szerződést. Benjamin Netanjahu miniszterelnök tapsolt, de az európai nagyhatalmak kétségbe estek, mert attól tartottak, hogy újabb háborúskodás kezdődhet meg a Közel Keleten. Az eredmény pedig újabb milliós menekült hullám lehet Európa felé. Németország a külügyminiszterét is elküldte Teheránba, Macron elnök pedig diplomáciai tanácsadóját küldte Irán fővárosába. Az eredmény Zarif külügyminiszter Biarritzban érkezett és fennhangon dicsérte Macron elnök kezdeményezését.

Sem Trump sem Irán nem akar háborút

Az amerikai elnök nemrég kezdte meg elnökválasztási kampányát, és semmi sem hiányzik neki kevésbé mint egy népszerűtlen háború. Tábornokai lebeszélik erről, mert elhúzódó konfliktusra számíthatnának. Az amerikai diplomaták pedig azt látják, hogy Izraelen és esetleg Szaúd Arábián kívül senki sem támogatna egy ilyen akciót.

Iránnak máris nagy károkat okoznak az amerikai szankciók. Egy esetleges háborús konfliktus esetében nemigen számíthatnának senkire sem. Amikor tavasszal Zarif külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, akkor kerek-perec megmondták neki: Irán nem kapja meg az Sz 400-as rakétavédelmi rendszert, mely igen hatékony az amerikai és az izraeli légierő ellen. Putyinnak fontosabb Amerika és Izrael mint Irán.  Ilyen körülmények között Zarif iráni külügyminiszter nem döngetett zárt kapukat Biarritzban, ahol a G7 vezetői csúcstalálkozót tartanak. Ebből persze nem következik az, hogy eredményt is elér. De legalább csökken a háborús feszültség a Közel Keleten, és talán enyhül a szankciós szorítás Irán nyaka körül, ahol az amerikaiak úgy akarnak lázadást kirobbantani, hogy rontják az életszínvonalat. Évek óta kísérleteznek ezzel- eredménytelenül. Talán a tárgyalások újabb egyezményhez vezetnek el, melyek pótolják az atomalkut, melyből Trump kilépett, de később jelezte: hajlandó új egyezségre, ha az jobban megfelel az USA és Izrael érdekeinek.

Macron: Európa Lisszabontól Vlagyivosztokig terjed

A francia köztársasági elnök szerint Európa Vlagyivosztokig terjed. Macron, aki négy és fél órán keresztül tárgyalt Vlagyimir Putyinnal Breganconban a Földközi tenger partján. „Ez megihlette Turgenyevet és Sztravinszkijt is” – csillogtatta meg műveltségét Emmanuel Macron, akinek irodalom tanárnő neje szép csokrot kapott Putyintól.

Nézetkülönbségek persze bőven maradtak Franciaország és Oroszország között: Ukrajnától Szíriáig, de a franciák szeretnék elősegíteni Moszkva közeledését Európához.

A G7 csúcson is téma lesz Oroszország

A francia tengerparton Biarritzban rendezik meg az idén a G7 csúcstalálkozót (USA, Kanada, Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán). Nemrég még G8-nak hívták ezt a csúcstalálkozót, de az oroszokat kitessékelték, mert annektálták a Krím félszigetet. Így most kárpótlás Putyinnak, hogy Franciaországba látogathatott öt nappal a csúcstalálkozó előtt. Minden oroszok elnöke nem áll jól: egyre többen tüntetnek ellene. Az életszínvonal stagnál. Putyin arra kényszerült , hogy bevesse a csodafegyvert: 55 milliárd dollárnak megfelelő rubelt pumpál a gazdaságba, hogy enyhítse a lakosság elégedetlenségét. Oroszország nagyhatalmi szerepének hangsúlyozása már nem elég az oroszoknak. Ráadásul a hiperszonikus rakéta csoda épp most robbant fel- öt elsőrangú nukleáris szakértő halálát okozva.

Miért nyújt olajágat Macron miközben Putyin szélsőjobboldali ellenfelét támogatja?

Az orosz elnök a francia elnökválasztási kampány idején fogadta a Kremlben Marine Le Pen asszonyt, akinek érdekében az orosz titkosszolgálat hekkerei is elszántan munkálkodtak. Erről Macron kampányfőnöke nyíltan is beszélt. De azután megválasztották Macront, aki sietett visszatérni a hagyományos oroszbarát politikára. Ennek alapjait még De Gaulle tábornok fektette le, akinek az volt a véleménye, hogy az angolszász befolyás mérséklésére szükség van az együttműködésre Oroszországgal. Most Macron elnök ugyanerre gondol kiegészítve azzal, amit Merkel kancellár képvisel: Oroszország Európa természetes gazdasági partnere, melyet nem szabad szankciókkal túlságosan elidegeníteni, mert akkor Kínával működik együtt! Putyin sem kíván teljes mértékben Pekingtől függeni. Így a kölcsönös érdekek alapján tárgyalhattak Breganconban, ahol Macron elnök a nyári szabadságát tölti. Az eredményről azután a francia elnök tájékoztatja a többieket a G7 csúcstalálkozón, ahol szokás szerint Trump viszi a prímet annak ellenére, hogy a diplomáciai képességei alulmaradnak a többi résztvevővel szemben. Dehát az Egyesült Államok elnöke akkor is a Number One mindenütt , ha épp olyan ember is képviseli mint Donald Trump, aki tudatosan játssza az elefánt szerepét a porcelán boltban.

Ezüstérmes lett a világon Európa leggazdagabb embere: mindig szerettem első lenni!

A 70 éves Bernard Arnault a csúcsra ért: 108 milliárd dolláros vagyonával megelőzte Bill Gates-t, a Microsoft alapító atyját. Ebből az alkalomból nyilatkozta azt a londoni Financial Times-nak, hogy ő bizony szeret mindig mindenben első lenni!

Franciaországban már régóta ő az első, azután Európában is megszerezte az aranyérmet. Most pedig ő az első európai 100 milliárd dollár felett! Mi a titka? Sasszeme van: felismeri a változásokat és főként azt, hogy miképp lehet ebből pénzt csinálni. Ő fedezte fel például Rihanna-t , az énekesnőt a párizsi divat számára. Míg a francia elit jórésze még mindig a világ közepének képzeli Franciaországot

Bernard Arnault globálisan gondolkodik

A 70 éves milliárdos a hagyományos francia szektorokban nyomul, ahol Párizs még mindig a világ közepének számít. Eladni viszont külföldön kell. Ahol rohamtempóban növekszik a dollármilliomosok száma. Akik már megengedhetik maguknak a francia luxust. Bernard Arnault cégei ezt adják el nekik New Yorktól Sanghajig. A zászlóshajó részvényei  szárnyalnak a párizsi tőzsdén. Az LVMH, melyben az Arnault család részesedése 47%, rekord sebességgel tör előre: egyetlen napon 2,9%-al emelkedett a részvényeinek értéke a párizsi tőzsdén. Így érhette el Bernard Arnault az álomhatárt, a 100 milliárd dollárt. Ez a bronzéremhez volt elég kezdetben a világon, de aztán jött az ezüstérem  Jeff Bezos mögött és Bill Gates előtt. Aranyérmes Bernard Arnault viszont abban, hogy az ő vagyona növekedett a legsebesebben a világ 500 leggazdagabb embere között az elmúlt esztendőben: 39 milliárd dollárral!

Rihanna fő szponzora Bernard Arnault

A sikeres vállalkozó a baby boom generációhoz tartozik, de tudja, hogy a divat világa roppant gyorsan változik és még sebesebben globalizálódik. Bár vagyonát Bernard Arnault a hagyományos francia siker ágazatokban szerezte meg: divat, parfümök, borok és pezsgők, de mindig figyelt arra, hogy túllásson Franciaország határain. Míg a korabeli vállalkozók többsége beérte a hazai piaccal, és legfeljebb az Európai Unióba merészkedett kilépni, Bernard Arnault a világot akarta meghódítani. Ezért is fedezte fel Rihanna-t, aki a párizsi divat első fekete arca lett. Nemrég megnyílt divatháza , a Fenty abból az inkubátorházból került a piacra , melyet Bernard Arnault hozott létre tehetséges fiatal vállalkozók számára. A Barbados-on született énekesnő üzleti tehetség is, aki rájött arra: mindenkinek olyan ruhát kell viselnie , mely passzol bőrének színéhez!

Bernard Arnault Macron elnök egyik legfőbb támogatója

Sokan meglepődtek amikor a konzervatív üzletember beállt a fiatal liberális politikus mögé , aki reformokkal akarja versenyképessé tenni Franciaországot és Európát. Emmanuel Macron egy szocialista kormányban volt gazdasági miniszter , de reformjainak támogatására centrista mozgalmat indított, amely politikailag áttört Franciaországban. Amióta elnök lett, a párizsi tőzsde indexe kedvezően alakult, Bernard Arnault támogatása tehát kifizetődött.

70 évesen a csúcson

Papos modora van, de kőkemény üzletember – mondják róla azok, akik összeakadtak vele a bizniszben. Amiben különbözik az átlagos francia vállalkozótól az az, hogy globális kategóriákban gondolkodik. Az elsők között fedezte fel a francia divat és a bordeaux-i borok számára a hatalmas kínai piacot. (Bernard Arnault a híres Saint Emilion borászat tulajdonosa is a többi között.) Ez nemcsak azt jelenti, hogy az 1,4 milliárdos piacon rekordokat döntöget a francia export ezen a téren hanem azt is, hogy repülőgépek hozzák Párizsba a pénzes turistákat a Mennyei Birodalomból. Akiket azután kínaiul folyékonyan beszélő partnerek üdvözölnek a méregdrága üzletekben Párizsban. Trump kereskedelmi háborúja némiképp lelassította ugyan a kínaiak vásárlási kedvét, de helyette ott vannak az amerikai hölgyek, akik továbbra is bolondulnak a párizsi sikkért. És mivel a tőzsde New Yorkban is egyre-másra termeli a dollár milliomosokat, így valószínűleg a jövőben sem kell aggódnia Bernard Arnault-nak, aki az első európaiként átlépte az álomhatárt, a 100 milliárd dollárt. Ezzel persze még csak ezüstérmes a világon, de hogyha az idén is oly gyorsan növeli a vagyonát mint tavaly, akkor könnyen lehet, hogy jövőre már első lesz. És mint tudjuk: a 70 éves Bernard Arnault szeret első lenni…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!