Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Erdogan Macronnak: agyhalál, de kié?

A francia államfő többször is agyhalottnak nevezte a NATO-t, mely Törökország szíriai akciója kapcsán döntésképtelennek bizonyult. Míg a franciák elítélték a törökök támadását a kurdok ellen, Trump elnök kétértelmű magatartást tanúsított.

Erdogan elnök pénteken a Marmara egyetemen kijelentette: Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek előbb a saját agyát kellene megvizsgáltatnia mielőtt agyhalottnak nevezné a NATO-t. „Miénk a NATO legnagyobb hadserege”- közölte Erdogan, aki hozzátette: a francia államfőnek halvány fogalma sincsen arról, hogy mit is jelent a terrorizmus elleni harc! A törökök majd mindenható ura arra célzott, hogy Macron elnök az Élysée palotában fogadta annak a kurd milíciának a vezetőit, amely a törökök ellen harcol Szíriában, és amelyet Erdogan terroristának nevez.

Európai-török ellentét

Az Európai Unió évek óta szembeáll Törökországgal a migráns kérdésben, mert Erdogan szinte folyamatosan új migráns hullámmal fenyegetőzik. Macron elnöknek külön elszámolnivalója is van Erdogannal: a francia titkosszolgálat meg van győződve arról, hogy a nagy párizsi iszlamista terrorakciókat a törökök segítették elő! Párizs megítélése szerint Erdogan az iszlamista terrorizmus titkos támogatásával Európában azt akarja elérni, hogy az Európai Unió adjon neki zöld utat a kurdokkal való leszámoláshoz. Erdogan nyíltan zsarolja a nagyhatalmakat. Trumpot azzal vette rá az amerikai csapatok kivonására Szíriából, hogy közölte vele: bizonyítékai vannak arra, hogy Jared Kushner, az elnök veje és közel-keleti főtanácsadója engedélyezte a szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolását Isztambulban! Erdogan ki akarja szorítani a térségből Amerikát és az Európai Uniót, hogy az oroszokkal közösen uralkodjon azon területen, ahol még egyetlen nagyhatalomnak sem sikerült tartós békét teremtenie.

Putyin is részt vesz az Ukrajna konferencián Párizsban

Macron elnök ötlete volt, hogy az úgynevezett Normandia formula alkalmazásával kezdődjön meg az orosz-ukrán békülés. A Normandia formula azt jelenti, hogy a két érintett félen kívül a tárgyalásokon részt vesz Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron elnök.

Ezt a formulát akkor találták ki amikor Oroszország és Ukrajna a háború szélére került a Krím annektálása miatt. Illetve amiatt, hogy a keleti orosz többségű tartományok nyíltan Moszkva utasításait követték Kijevvel szemben. A háborút sikerült elkerülni – hála a németek és a franciák közvetítésének. Most a béke megteremtése lenne soron.

Az oroszok jóindulat jeléül elengedték azt a három ukrán hajót, melyet a Krím környékén fogtak el. Szevasztopolban, a Krímben van az orosz flotta főhadiszállása a Fekete tengeren – már a cári idők óta. Putyin elnök ezért sem akar lemondani a félszigetről. A másik érve az, hogy a lakosság többsége oroszul beszél a Krím félszigeten. Volodomir Zelenszkij elnök azzal az ígérettel került hatalomra, hogy békét köt Moszkvával. Telefonon tárgyalt már Putyinnal, de jelenleg is kötél táncot jár Kelet és Nyugat között. Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy fő támogatója, Ihor Kolomijszkij ukrán oligarcha nemrég úgy nyilatkozott a New York Timesban, hogy csalódtak a Nyugatban, és ezért inkább Moszkvával szeretnének lepaktálni.

Ki is valójában Ukrajna erős embere?

„Putyin bármikor kész lenne nekünk 100 milliárd dolláros kölcsönt nyújtani” – nyilatkozta a New York Timesnak Ihor Kolomijszkij, akit nyugtalanít, hogy az IMF nem utalja át a korábban megígért kölcsönt.

Ukrajna erős emberének az aggodalma érthető, mert a Nemzetközi Valutaalap épp azért késlekedik az ország számára létfontosságú kölcsön folyósításával, mert korábban azt tapasztalta: annak jelentős része a PrivatBankban landol. Azután pedig nyoma vész. A PrivatBank Ihor Kolomijszkij ukrán oligarcha üzleti birodalmának pénzügyi központja.

Ihor Kolomijszkij a zsidó közösség vezetője Ukrajnában, ahol elég mélyek az antiszemita hagyományok. 2014-ben Petr Porosenko elnököt támogatta, aki nyugatbarát politikát kezdeményezett miután elődje Oroszországba menekült. Porosenko cserébe kinevezte Kolomijszkijt Dnyepropetrovszk kormányzójának. Ebben a minőségében fontos szerepe volt abban, hogy az ukrán hadsereg és az azt támogató milíciák ellen tudtak állni az orosz nyomásnak Ukrajna keleti részén. Ihor Kolomijszkij pénzelte a milíciák egy részét – nem feledkezve meg természetesen a saját hasznáról sem.

Vállalat birodalmában fontos szerepet játszik a média, ahol Ukrajna jelenlegi államfője megalapozta hírnevét. Volodimir Zelenszkij színész hazája államfőjét alakította egy televíziós sorozatban. Oly nagy sikerrel, hogy Ihor Kolomijszkij pénzügyi támogatásával Ukrajna államfőjévé választották meg. Ebben a minőségében új politikát hirdetett meg:

Kibékülés Oroszországgal

Volodomir Zelenszkij többször is tárgyalt telefonon Putyin orosz elnökkel a két állam kapcsolatáról. És főképp arról a helyzetről, mely Ukrajna keleti orosz többségű részén kialakult. Két kormányzóságban olyan milíciák tartják kézben a valóságos hatalmat, melyek Moszkvának engedelmeskednek. Zelenszkij elnök mindenképp békét szeretne Moszkvával hiszen Ukrajna gazdasági stabilizációja addig nehezen képzelhető el amíg háborús állapotok uralkodnak az ország keleti felében. Csakhogy Putyin elnöknek van egy alapvető feltétele:

Ukrajna semmiképp sem léphet be a NATO-ba

Az Egyesült Államok viszont azt szeretné, ha Ukrajna a nyugati katonai szövetség partnere lenne. „Önök fenn akarják tartani a háborús állapotokat Ukrajnában” – érvel Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Amely azért is kérte az interjút Ukrajna erős emberétől, mert a Trump elleni impeachment eljárás több ponton is kapcsolódik az USA kül- és belpolitikájának összekeveréséhez.

Trumpot sokkal jobban érdekelte a Biden család mint Ukrajna sorsa

Ezt vallotta több magasrangú diplomata a washingtoni képviselőház hírszerzési bizottsága előtt. Amely arra keresi a bizonyítékot, hogy Donald Trump megzsarolta Ukrajna elnökét: ha nem szállít bizonyítékot Biden szenátor fiának kétes üzleti ügyeiről, akkor Ukrajna búcsút mondhat a fegyver szállításoknak, melyek oly fontosak a hadsereg számára. Biden szenátor Trump talán legveszélyesebb ellenfele lehet a jövő évi elnökválasztáson.

Az amerikai belviszálynak Ukrajna fizetheti meg az árát

Erre mutat rá Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Csakhogy Ukrajnának is megvan a maga zsarolási potenciálja: a kibékülés Moszkvával! Egyértelműen utal erre Ukrajna erős embere mondván egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy lepaktálnak Moszkvával. Akkor pedig az orosz tankok közel kerülnek Varsóhoz és Krakkóhoz.

A NATO belepiszkíthat a pelenkába

Ezzel fenyegetőzik Ihor Kolomijszkij, aki csalódott a nyugati szövetségben, amelyből kevés haszna származott Ukrajnának. Az orosz vétó miatt sem arra nincs esélye, hogy bekerüljön a NATO-ba sem pedig arra, hogy az EU tagja legyen. Közben viszont millió számra menekülnek az ukránok nyugatra, mert a kétségbeejtően alacsony életszínvonal csak nem akar emelkedni. Egyedül Lengyelországban több mint egymillió ukrán munkavállalót tartanak számon!

Ukrajnában nagyszabású privatizációs programot hirdetett meg az új elnök. Ebben külföldiek is részt vehetnek. Különösen az állami gazdaságok földjei jelentenek nagy vonzerőt a külföldi befektetőknek hiszen a kiváló minőségű földeken a nyugati technológia alkalmazásával kiváló eredményeket lehetne elérni. Ukrajna Európa éléskamrája lehetne. Ez persze problémákat vet fel az Európai Unióval, amely elszántan védelmezi a maga agrár piacát az olcsó kívülről jövő exporttal szemben.

A Nyugatban csalódott Ihor Kolomijszkij ezért is fenyegetőzik most azzal, hogy Ukrajna lepaktál Moszkvával. „Ők az erősebbek” – ismeri el Ukrajna erős embere, aki nyilván figyelemmel kísérte a Közel Keletet is: Szíriában Oroszország kerekedett felül miközben az amerikaiak szépen csendesen kivonulnak.

Ezért még a Varsói szerződés is eszébe jutott Ihor Kolomijszkijnak. Ez a katonai együttműködési szerződés tette lehetővé a csehszlovák reformok eltiprását 1968-ban. Miután a szocializmus megbukott Európa keleti felén, a Varsói szerződés feloszlott. Ha Kijev és Moszkva együttműködési szerződést kötne az még távolról sem jelentené a Varsói szerződés helyreállítását. Jelenleg ugyanis annak tagjai mind a NATO-ban vannak. Amellyel kapcsolatban viszont nemrég Macron francia elnök kijelentette: a NATO agyhalott!

Óriási zsidó központot nyitott meg Macron elnök Párizsban

Több mint kétezer éve vagyunk jelen az európai kultúrában – hangsúlyozta Haim Korsia főrabbi. A francia elnök felidézte az antiszemita merényleteket Franciaországban, majd megerősítette: semmiképp sem eshetünk a defetizmus csapdájába!

Mindig ki kell állni az antiszemitizmus ellen!

15 millió euróból épült fel a gigantikus központ Párizsban nem messze a Jeruzsálem tértől. Itt lesz a francia zsidók szervezetének központja. Az épületkomplexumban helyet kapott egy zsinagóga is. Ezenkívül több koncert terem is található az új párizsi zsidó központban, amely nyolcvan százalékban magán adakozásból épült fel, és amelyet Macron köztársasági elnök avatott fel 2000 ember jelenlétében.

Macron és Orbán az EU megosztottsága ellen

„Most először volt alkalmam komolyan tárgyalni a magyar miniszterelnökkel” – hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki korábban keményen bírálta Orbán Viktort. A francia elnök most is emlékeztetett arra, hogy milyen fontosak az európai alapelvek, de a jelenlegi politikai helyzetben mindketten inkább békülékeny hangot ütöttek meg.

„Magyarországon szeretik Macront, mert fontos problémákat tett le az Európai Unió asztalára” – közölte Orbán Viktor. Akinek álláspontja a migráns politikában, a klímaváltozás elleni harcban ma is markánsan eltér a francia elnökétől. „A megosztott Európa gyenge” – mondta a francia államfő, aki a korábbi sebek begyógyítása mellett érvelt.

A brüsszeli bizottság és az Európai parlament viszonya

Ez állt Macron és Orbán párizsi megbeszéléseinek a középpontjában hiszen mindkét ország biztos jelöltjét visszadobta az Európai parlament. Mindketten csalódtak, mert az előzetes egyeztetések alapján biztosra vették, hogy az Európai parlament három nagy pártja: a Néppárt, a szocialisták és a liberálisok keresztül viszik a nemzeti jelöltek elfogadását. Nem így történt. Ezért valószínűleg az új brüsszeli bizottság november elseje helyett csak december elején állhat munkába.

Feladat pedig van bőven hiszen az USA és az EU között kisebb kereskedelmi háború van kibontakozóban, és a brexit évek óta húzódó ügye sem oldódott meg annak ellenére, hogy a határidő október 31-e. Európa csak egységesen lehet nagyhatalom – ez Macron elnök véleménye, aki ennek megfelelően a korábbi támadás hangvétel helyett az együttműködés fontosságát hangsúlyozta amikor Párizsban Magyarország miniszterelnökével tárgyalt.

Az új brüsszeli bizottság december elsején kezdhet

Ezt mondta a sajtónak David Sassoli, az Európai parlament elnöke. November elsején kellene megkezdenie a munkáját a brüsszeli bizottságnak, de erre mind kevesebb az esély miután Magyarország és Románia után Franciaországnak is új biztos jelöltet kell állítania.

Macronnak egyelőre nincs új jelöltje az európai biztos posztjára miután Sylvie Goulard-t leszavazta az Európai parlament. A francia elnök nem érti a helyzetet hiszen a három nagy párt család szerinte megegyezett a jelöltekről. A néppártiak és a szocialisták ezt cáfolják. Sőt a brüsszeli Politico értesülései szerint a legnagyobb frakció ki akarta nyírni Macron jelöltjét. Amikor megszavazta Sylvie Goulard jelöltségét a jogi bizottság, akkor egy néppárti képviselő ezt írta társainak: nyugi, nyugi, most átengedtük, de a parlamentben úgyis leszavazzuk! Később törölték a bejegyzést, de jól mutatja az Európai Néppárt hangulatát. Miért buktatták meg Sylvie Goulard? Hivatalosan azzal érveltek , hogy az EU parlamentje nem fogadhat el olyan jelöltet akinek Franciaországban távoznia kellett a kormányból pénzügyi visszaélések miatt. Csakhogy Sylvie Goulard időközben visszafizette a kérdéses pénzt az Európai parlamentnek és ezt mindenki tudta is. A jogi bizottság ezért nem kifogásolta a jelölését. Vagyis nyilvánvalóan nem róla volt szó hanem Macron elnöknek üzentek. Két ügyet rónak fel az Európai Néppártban Macronnak: az egyik Weber megbuktatása. A másik pedig a magyar jelölt elmeszelése. A Politico ezzel kapcsolatban gúnyosan írja: Macron elnök hangsúlyozta, hogy közeledni kíván a közép-kelet-európai tagállamokhoz. Valószínűleg nem arra gondolt, hogy a három elutasított jelölt közül kettő közép-kelet-európai (Magyarország és Románia) egy pedig francia lesz!

Ki lehet az utóda Sylvie Goulard asszonynak?

A belső piac szabályozása igen fontos a franciáknak különösen azért, mert idetartozik a hadiipar is. Ezért ezt mindenképp szeretnék megtartani. Korábban Macron elnök megkérdezte hadügyminiszterét és pénzügyminiszterét: nem akarnak-e biztosok lenni Brüsszelben, de mind a ketten nemmel válaszoltak.

Jelölt persze van bőven, de a francia elnöknek újra végig kell gondolni: mekkora befolyása van valójában Brüsszelben?

Az ellenzéki Figaro Párizsban arról ír, hogy megalázó vereséget szenvedett Macron elnök Brüsszelben. Arra utalnak, hogy Sylvie Goulard asszonyt csúnyán leszavazták az Európai parlamentben. Az új jelölt persze nemcsak tőle függ hanem elsősorban Ursula von der Leyen asszonytól, akinek Sylvie Goulard jó barátnője volt! „Ursula von der Leyen ragaszkodott hozzá, hogy ő legyen a francia jelölt” – állítja Macron elnök. Ursula von der Leyen szóvivője sem cáfolni sem megerősíteni nem kívánta ezt az információt hiszen maga a bizottsági elnök is Macron jelöltje volt.

Lyonban a francia köztársasági elnök kijelentette, hogy egyelőre nincsen újabb jelöltje. Még Michel Barnier neve is újra felmerült. Csakhogy ő a brexit fő tárgyalója és a brit kilépés határideje éppúgy november elseje mint a brüsszeli bizottság megalakulásának tervezett időpontja. Kissé kaotikus helyzet bontakozik ki Brüsszelben, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy Romániában megbukott a kormány. Vagyis a román biztos jelölése éppúgy bizonytalan mint a franciáé vagy épp a magyaré. Ráadásul a három össze is van kapcsolva egymással úgyhogy Ursula von der Leyen asszonynak minden diplomáciai képességére szüksége lesz, ha azt akarja: a brüsszeli bizottság mielőbb üzemképes legyen, és végre valós problémákkal foglalkozhasson…

Az Európai Parlament leszavazta Macron biztos jelöltjét

Sylvie Goulard kapta volna a nagyon fontos területet, mely az Európai Unió belső piacát szabályozza. Az Európai parlament nagy többséggel ellene szavazott. Sylvie Goulard – Macron egykori minisztere – tudomásul vette a döntést.

„Ha le kellett mondania a francia miniszterségről etikai problémák miatt, akkor miért választhatnánk jó lelkiismerettel uniós biztossá?” – tette fel a kínos kérdést az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki arra szólította fel a képviselőket, hogy ne szavazzák meg Sylvie Goulard jelöltségét. A szóban forgó etikai probléma: fiktív állások, melyeket uniós forrásokból fedeztek. Sylvie Goulard emiatt távozott a francia kormányból. Azt hangoztatta: ha elítélik, akkor lemond a biztosi posztról is. Addig az ártatlanság vélelmére hivatkozott. Éppúgy mint maga Macron elnök, aki fenntartotta Sylvie Goulard jelöltségét azután is, hogy miniszterének távoznia kellett a francia kormányból.

Macron elnök sok háttéralkut kötött az európai választások után. Ő javasolta a brüsszeli bizottság élére Ursula von der Leyen asszonyt, akit az európai képviselők – ha kis többséggel is – de megszavaztak. Azóta viszont visszadobták a magyar és a román jelöltet. Most pedig Franciaország jelöltje járt ugyanígy …

Macron: veszélyben vannak a menekültek jogai Európában

A menekültek és bevándorlók jogait veszély fenyegeti Európában, noha az európaiság alapját jelenti a rászorulók megsegítése – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.

Az Európa Tanács fennállásának 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében Macron azt mondta, az európaiak „azt kérték a kormányoktól, hogy kezeljék a migrációs helyzetet”.

„Ha nem vagyunk képesek választ adni a migrációs kihívásokra, ha megfeledkezünk alapvető kötelességeinkről, nem teszünk eleget az emberek akaratának, és sérül a demokrácia” – fogalmazott.

Kiemelte, mindez teret hagy a tekintélyelvű vezetőknek, akik az emberek félelmére alapozva erősítik rendszereiket.

Az európai határok védelme egyebek mellett az afrikai országok gazdasági felemelkedését szavatoló politika megteremtését, az embercsempész-hálózatok felszámolását jelenti – tette hozzá a francia államfő.

Pénzbüntetés a migránsokat nem fogadó uniós tagállamoknak

Macron francia elnök beszélt erről Rómában  miután tárgyalt Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel. A két állam egyetértett abban, hogy egységes uniós migráns politika kell.

„Nem szabad felhasználni a migráns politikát az Európai Unió bírálatára!”

– hangsúlyozta Giuseppe Conte olasz miniszterelnök – nyilvánvalóan hazai vetélytársára, Matteo Salvini egykori belügyminiszterre célozva. Orbán Viktor politikai barátja kemény migráns ellenes politikát folytatott, és ezt összekötötte az unió ellenes támadásokkal. Emmanuel Macron köztársasági elnök elismerte: eddig az unió nem fordított megfelelő figyelmet Olaszország problémáira, ahova sok százezer migráns érkezett Afrikából, és ezeket kevés uniós állam volt hajlandó befogadni.

Macron szerint olyan automatikus elosztási rendszer kell, mely nem rendkívüli problémának kezeli a migráns kérdést hanem olyannak, mely évtizedekig eltarthat.

A közszolgálati Deutsche Welle értesülései szerint Macron már megállapodott Merkel kancellárral erről az új rendszerről. Néhány uniós tagállam már jelezte az egyetértését: Spanyolország, Portugália, Románia, Málta, Luxemburg. A tárgyalások eredményeképp az olasz álláspont is közel került a francia-német megállapodáshoz.

Aki nem vesz át migránst, az pénzbüntetésre számíthat

Ezt mondta Macron elnök – régi elképzeléseit felelevenítve. A sajtóértekezleten Rómában nem kérdeztek rá arra, hogy ez pontosan mit is jelent. A francia államfő így nem fejtette ki az elképzeléseit, melyek elsősorban a visegrádi államokat sújthatják. Ez a négy állam ugyanis elvből nem vesz át migránsokat.

Jövő hétfőn Málta szigetén találkoznak az uniós tagállamok belügyminiszterei. Később az októberi csúcstalálkozón kerül napirendre a téma Brüsszelben, ahol megkönnyebbülhetnek az olasz változások miatt. Az új római kormány sokkal rugalmasabb a migránsok fogadásának ügyében mint az előző volt amikor még Matteo Salvini állt a belügyminisztérium élén Olaszországban. Giuseppe Conte kormányfő éreztette a Macron elnökkel folytatott tárgyalások után, hogy Olaszország kész befogadni azokat a migránsokat, akik életük kockáztatásával kelnek át a Földközi tengeren, de ennek az a feltétele, hogy a többi uniós tagállam vállalja ezeket a migránsokat bizonyos automatikus elosztási rendszer alapján.

Ezer új amerikai katona érkezik Lengyelországba

Ezer katona érkezését közölte Mike Pence alelnök varsói partnereivel. Pence Trump elnököt helyettesíti, aki a hurrikán veszélyre hivatkozva mondta le látogatását Lengyelországban.

Washingtonban átértékelhetik az egész európai kapcsolatrendszert. Lengyelország és Ukrajna immár kevésbé fontos míg Németország és Oroszország annál inkább. Pence bírálta Németországot amiatt, hogy nem teljesíti NATO kötelezettségét: nem költi a GDP 2%-át katonai célokra. Emögött nemcsak stratégiai aggodalmak állnak hiszen Trump fő célja az, hogy minél több amerikai fegyvert adjon el európai szövetségeseinek. Ebben a lengyelek az élen járnak míg más NATO szövetségesek Európában azon a véleményen vannak, hogy európai fegyverekkel kellene ellátni az európai hadseregeket. Ez mindenekelőtt Macron francia elnök álláspontja, mely szerint hatékony európai hadsereg szükséges, és ennek felfegyverzését nem szabad kizárólag az amerikaiakra bízni.

G 5 megállapodás az USA és Lengyelország között

Mike Pence alelnök Morawiecki miniszterelnökkel aláírt egy olyan megállapodást, mely lényegében kizárja a kínaiakat a G5 piacról. Korábban Lengyelországban letartóztatták a Huawei több emberét kémkedésre hivatkozva. Washington nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva kérte európai szövetségeseit, hogy tartsák távol a kínaiakat a G5 piactól. Ebből a célból Mike Pompeo körbejárta Európát – csekély sikerrel. Mindössze Lengyelország fogadta el az amerikai érvelést, hogy a kínaiak nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a G5 rendszerben. Magyarország álláspontja az, hogy Németország és Franciaország véleményét követjük – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. A németek és a franciák is tisztában vannak a nemzetbiztonsági kockázatokkal, de azt is tudják: az amerikai szövetséges éppúgy kihasználja technológiai előnyét ezen a téren mint Kína. Lengyelország viszont teljes mértékben az amerikai vonalat követi, hogy megőrizze a jó kapcsolatot Trumppal. Csakhogy lehet: Putyin fontosabb partner Trump számára mint Lengyelország. Ezért választotta inkább a golf pályát a varsói látogatás helyett Donald Trump …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK