Kezdőlap Címkék Lukasenko

Címke: Lukasenko

Prigozsin Fehéroroszországban

Jevgenyij V. Prigozsin orosz zsoldosvezér kedden megérkezett Fehéroroszországba – jelentette a fehérorosz állami sajtó, ezzel véget vetett a hollétével kapcsolatos több napos találgatásnak, miután lefújta a hétvégi felkelést, amely a legdrámaibb kihívást jelentette Vlagyimir V. Putyin elnök uralma előtt.

Korábban kedden Putyin méltatta biztonsági erőit egy nagyszerűen koreografált beszédében, amely a lázadást az orosz állam hősi epizódjaként ábrázolta. Három nappal a zendülés után Putyin úgy tűnt, hogy megpróbálta megragadni a kezdeményezést, és közvetve figyelmeztette a következményekre azokat a tisztviselőket, akik segítettek Prigozsin meggazdagodni az ország költségén. Megköszönte továbbá az orosz hadseregnek, hogy „lényegében megállítottak egy polgárháborút” – jelentette az állami média.

Az orosz hatóságok megszüntették a vizsgálatot Prigozsin és Wagner-csoportjának tagjai ellen a fegyveres lázadás miatt. A csoport katonai felszerelések átadására készült az orosz hadseregnek – jelentette az állami sajtó, miközben a Kreml összehangolt erőfeszítéseket tesz a lázadás megszüntetésére.

Lukasenko fehérorosz elnök, Oroszország legközelebbi szövetségese által a felkelés megszüntetésére kötött megállapodás értelmében Oroszország kijelentette, hogy amnesztiát ad Prigozsinnak és harcosainak, és Prigozsin fehéroroszországi száműzetésben mehetett.

A végkifejlettől függetlenül “a Kreml hitelessége megrendült”

A Wagner orosz zsoldoshadsereg szombat késő este hirtelen leállította Moszkva felé menetelését, mivel Vlagyimir Putyin elnök megfogadta, hogy megbünteti a lázadók parancsnokait az orosz vezető több mint két évtizede tartó hatalmának eddigi legsúlyosabb kihívásaként.

A Kreml katonai vezetői elleni, látszólag rövid ideig tartó felkelés úgy megrendítette Putyin tekintélyét, mint egyetlen válság sem egy generáció óta, és azzal fenyegetett, hogy megváltoztatja az ukrajnai háború menetét is.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport néven ismert magánhadsereg vezetője elmondta, hogy páncélos erői az orosz főváros alig 200 kilométeres körzetébe nyomultak, miután átvették az irányítást Oroszország ukrajnai háborújának legfőbb hátországbeli logisztikai csomópontja, a déli város katonai főhadiszállása Rosztov felett. 

„Megfordítjuk oszlopainkat, és az ellenkező irányba indulunk el”

– mondta Prigozsin egy Telegram üzenetében. Mindezt azok után, hogy korábban egészen másként beszélt. Prigozsin korábban szombaton kijelentette, hogy harcosai nem adják meg magukat, mivel

„nem akarjuk, hogy az ország korrupcióban, csalásban és bürokráciában éljen tovább”.

„Az anyaország elárulásával kapcsolatban az elnök mélyen tévedett. Hazánk hazafiai vagyunk” – jelentette ki a Wagner vezér.

A pálfordulás – amelyet a vérontás elkerülésének vágyaként ábrázolt – néhány órával azután történt, hogy Putyin a nemzethez intézett rendkívüli beszédében „árulásnak” és „halálos fenyegetésnek” nevezte a felkelést az orosz állam számára.

Lukasenko hivatala szerint a Wagner-erők mozgásának leállításáról szóló megállapodást Putyin szövetségese, Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke kötötte.

A Kreml közölte, hogy Prigozsin Fehéroroszországba költözik, ejtik az ellene felhozott vádakat, és nem indítanak eljárást a résztvevő csapatok ellen.

A védelmi minisztérium szerződést ajánl azoknak a Wagner-harcosoknak, akik nem vettek részt a felkelésben – közölték a moszkvai hatóságok.

Korábbi beszédében Putyin megfogadta, hogy megbünteti a felkelés hátterében állókat, ami Prigozsin és az orosz védelmi intézményekkel folytatott keserves viszályának a csúcspontja.

A felkelést inkább Oroszország legfőbb katonai parancsnokai elleni csapásnak szánták, akiknek a leváltását Prigozsin követelte, nem pedig maga Putyin. De ez a legutóbbi vészes visszacsapás – elképesztően magas katonai veszteségek, gazdasági gondok, diplomáciai szinte elszigeteltség – egy olyan háborúban, amelyet a Kreml tervezői a kisebb szomszédja, az egykori szovjet köztársaság gyors átvételeként képzeltek el.

A nap nagy részében Prigozsin lázadó konvoja észak felé haladt a Moszkva irányába, csekély ellenállásba ütközve, bár a hírek szerint az orosz katonai helikopterek egy ponton tüzet nyitottak a menetre, habár ezt Moszkva tagadta és független forrásból sem erősítették meg.

Bármi is legyen a következő lépés, a felkelés megrázó epizód volt abban az országban, amelyet Putyin csaknem negyed évszázada vaskézzel irányít. És ez felfedi Putyin tekintélyének törékenységét. Ma még nem teljesen világos, mi Prigozsin jövője, és pontosan mi motiválta a meghátrálásra.

Egy atomfegyverrel felvértezett szuperhatalom összeomlása Európa-szerte megrémítette a szomszédos országokat, és készenlétbe helyezte a Fehér Házat. Biden elnök szombaton  találkozón kapott tájékoztatást a hírszerzés, a védelmi és a kormány diplomáciai részlegeinek magas rangú amerikai tisztviselőinek részvételével. Számos európai főváros tisztviselői rendkívüli ülésekre indultak. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere sürgős konzultációt folytatott hat országban, köztük Németországban és Japánban, valamint az Európai Unióban dolgozó kollégáival, mivel valamennyien igyekeztek megérteni a gyorsan kibontakozó fejleményeket.

„Úgy tűnik, Putyin központosított, vertikális erős kormányzati ellenőrzésének hatalma most először kérdéses”

– mondta Rajan Menon, a New York-i City University és a Columbia Egyetem háborúra és etikára szakosodott politológusa.

Bár nem világos, hogyan, az oroszországi válság minden bizonnyal hatással lesz az ukrajnai háborúra.

A határon túli események furcsa fordulatát az ukrán illetékesek óvatosan értékelték. Míg a legtöbben azt mondták, még túl korai lenne megmondani, hogy a zűrzavar hogyan befolyásolhatja a csatatér képét, Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy ez azt mutatja Ukrajna védőbástya az „orosz gonoszság és káosz terjedése” ellen.

Putyin parancsára mérgezték meg a belorusz külügyminisztert?

A 64 éves Vlagyimir Makej külügyminiszter villámgyorsan halt meg Fehéroroszországban, ahol a halál okát nem közölték. A brit hírszerzés szerint megmérgezték az egykori kémet, aki külügyminiszterként közvetíteni próbált Moszkva és a Nyugat között az ukrajnai háború kezdete óta.

Minszkben komolyan aggódnak amiatt, hogy Putyin nemcsak Ukrajnát, de Fehéroroszországot is le akarja nyelni. Ez Lukasenko elnöknek sem nagyon tetszik. Az államfő állítólag majdnem szívrohamot kapott arra a hírre, hogy a külügyminiszter ily gyorsan távozott el az élők sorából. Lukasenko a hírek szerint már a saját életét is félti. A brit hírszerzés értesülései szerint Lukasenko kicserélte szakácsait és a teljes konyhai személyzetet a külügyminiszter halála után. Az ellenfelek megmérgezése már bevált módszere volt Sztálinnak is, utódai is szívesen alkalmazták ezt a megoldást. Putyin le is bukott a Novicsok méreggel Nagy Britanniában, ahol a katonai titkosszolgálat híres árulóját, Szkripal ezredest próbálták meg ezzel átsegíteni a túlvilágra. A merénylet nem sikerült, Putyin presztízsét nagy csapás érte az egész nyugati világban.

Mitől tarthatott Putyin?

A belorusz külügyminiszternek részt kellett volna vennie egy EBESZ értekezleten Lengyelországban, ahol közölték: Lavrov orosz külügyminisztert nem engedik be! Mit készít elő a lengyel diplomácia? Hármas szövetség után négyes szövetséget! Lengyelország, Litvánia és Ukrajna részvételével jött létre a hármas szövetség, amely egyértelműen Moszkva ellen irányul. Ehhez akarták megnyerni negyediknek Fehéroroszországot. Ezt kívánta megelőzni Putyin a belorusz külügyminiszter megmérgezésével.

“Az orosz elnök pompás temetést készít elő régi barátjának, Lukasenko-nak”

– nyilatkozta a sajtónak az emigrációban élő orosz oligarcha, Leonyid Nyevzlin. Szerinte nemcsak Lukasenko hanem az egész elit frászban van Minszkben hiszen a külügyminiszter az ország második embere volt.

Nem Nyevzlin az egyetlen, aki Putyint vádolja a belorusz külügyminiszter meggyilkolásával. Lev Schlosberg, emigrációban élő orosz politikus és emberi jogi aktivista szerint

“teljességgel lehetetlen azt hinni, hogy Makej külügyminiszter halála természetes volt. Azt az FSZB laboratóriumában tervezték meg.”

Makej 10 éve volt Fehéroroszország külügyminisztere, és jó kapcsolatokat ápolt a többi között Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel is.

Nobel díjas írónő: Lukasenko háborút hirdetett saját népe ellen

Mondjon le Lukasenko elnök! – követeli sok ezer tüntető Fehéroroszországban, ahol a karhatalom brutálisan számol le velük. Szvetlana Alekszijevics írónő, aki megkapta a Nobel díjat ugyancsak lemondásra szólította fel Lukasenko elnököt, akit nemrég nagy “többséggel” újra államfővé választottak Fehéroroszországban.

“Ne taszítsd a polgárháború szakadékába népedet!” – kérte a 72 éves írónő Minszkben.

Szvetlana Alekszijevics szerint mindenki meg van győződve arról Fehéroroszországban, hogy Lukasenko csalással győzött. Meg Putyin támogatásával. Az írónő szerint Putyin különleges rohamrendőrei verik szét oly brutálisan a tüntetőket. Ők ugyanis a bevetés után távozhatnak, míg Lukasenko rendőreinek együtt kell élniük a saját népük megvetésével.

A 72 éves írónő 2015-ben nyerte el az irodalmi Nobel díjat elsősorban azért, mert dokumentum regényben dolgozta fel, hogy a szovjet hatóságok mennyire rosszul és embertelenül kezelték a csernobili nukleáris válságot, melynek sok áldozata volt Fehéroroszországban is.

A magyar külügyminiszter nem siet Lukasenko elítélésével

Pénteken az EU külügyminiszterei üléseznek, és megvitatják a többi között azt a helyzetet is, mely Fehéroroszországban kialakult. Az uniós tagállamok többsége szankciókat sürget Lukasenko brutális diktatúrájával szemben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem is oly rég, június elején járt Minszkben, és egyáltalán nem ítélte el azt a sajátos rendszert, mely szinte lehetetlenné teszi az ellenzék szervezkedését és minden eszközzel korlátozni próbálja a független sajtót. Ennek megfelelően Szijjártó Péter külügyminiszter most azt hangsúlyozta, hogy olyan EU határozatot vár, amely továbbra is fenntartja a kapcsolatot Lukasenko rendszerével. A magyar diplomácia ebben a tekintetben is Putyin vonalát követi: az orosz elnök elsőként gratulált Lukasenko “választási győzelméhez”. Tapasztalt KGB tisztként nyilván eszébe jutott Sztálin híres mondása: nem az a fontos, hogy a választók kire szavaztak hanem az, hogy ki számlálja a szavazatokat?!

Aki tagadja a koronavírus veszélyességét

Fehéroroszország – karantén nélkül működik annak ellenére, hogy már ott is van halottja a koronavírus járványnak. Lukasenko elnök utasítására ez az egyetlen állam Európában, mely nem törődik a korona vírussal.

Minden úgy megy tovább mint korábban : sehol egy karantén. Igaz: az iskolákat bezárták, de minden más továbbra is üzemel Fehéroroszországban. Lukasenko elnök, aki 26 éve van hatalmon Fehéroroszországban, a múlt hétvégén maga is részt vett egy jéghoki mérkőzésen, ahol kezet fogott a játékosokkal. A futball bajnokság is folytatódik – a fogadó irodák legnagyobb örömére.

Inkább halok meg állva minthogy térden állva éljek! – idézi az ősi mondást Lukasenko elnök, aki annak ellenére negligálja a korona vírus járványt, hogy azt már példaképe, Vlagyimir Putyin is igen komolyan veszi. Putyinhoz hasonlóan Lukasenko is szívesen jéghokizik. A nézőkkel tömött stadionban vígan kijelentette: nincs itt semmiféle vírus! Olyan ez mint egy fridzsider, a vírusok is megfagynak!

Igyatok vodkát!

Ezt tanácsolta Alekszandr Lukasenko elnök honfitársainak még akkor is amikor a koronavírus fertőzöttek száma meghaladta a 150-et a 9,5 milliós országban. Lukasenkot a londoni Times kérdezte arról, hogy nem zavarja-e: mindenütt másutt karanténnal küzdenek a korona vírus gyors terjedése ellen, náluk viszont továbbra is tele vannak a futball és a jégkorong stadionok, a kocsmákról már nem is beszélve. “A vodka és a szauna megőrzi az egészséget!” – állitja Lukasenko. “Óriási kockázatot vállal a fehérorosz elnök ” – nyilatkozta az Economist Economic Unit szakértője a CNBC televíziónak. Matthias Karabaczek főként azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus járványnak a gazdasági következményei gyászosak lehetnek Európa egyik legszegényebb állama számára. Régebben ilyenkor a másik nagy amatőr jéghokizó, Vlagyimir Putyin segített, de az olajárak mélyrepülése miatt most Oroszország sincs abban a helyzetben, hogy másokat komolyan támogasson.

Eddig Lukasenko elnök arra hivatkozhatott, hogy náluk nem halt meg senki a korona vírus járványban, de a hírügynökségek közölték: Fehéroroszországban is megvan az első halálos áldozat …

Az USA bekeríti Oroszországot?

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó három olyan államot keresett fel, melyek létfontosságúak Moszkva stratégiai biztonsága szempontjából: Ukrajna és Moldávia után Fehéroroszországban is látogatást tett egy magasrangú amerikai vezető. Minszkben több mint húsz éve nem láttak vendégül ilyen fontos amerikait hiszen az USA úgy könyvelte el Lukasenko rendszerét mint mely Putyin rendíthetetlen szövetségese.

Ukrajnában és Moldáviában olyan vezetés jutott hatalomra, mely távolodni kíván Moszkvától és közeledni az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz. Fehéroroszország mindeddig kitartott Putyin mellett. Vajon Bolton látogatása nem hoz-e fordulatot ott is? Ukrajna és Moldávia elsősorban azért fordult a Nyugathoz, mert onnan remélt támogatást súlyos gazdasági problémáinak a megoldására. Oroszország maga is számtalan gazdasági gonddal küzd és nemigen képes arra, hogy komoly támogatást nyújtson bárkinek is. Az amerikaiak ígérhettek pénzt Lukasenkonak arra az esetre, ha kicsit eltávolodna Moszkvától és közeledne a Nyugathoz.

Az EU és az USA versenyt fut Oroszországért és a másik három államért

Sem Brüsszel sem Washington nem akarja, hogy az oroszok Kínával fogjanak össze a Nyugattal szemben. Ezért is merült fel újra Putyin meghívása a nagyhatalmak csúcsértekezletére. Trump már kerek-perec kijelentette, hogy meghívja Putyint Miamibe. Macron elnök ezt az EU nevében ellenezte. A francia elnök ugyanis feltételhez kötné Putyin meghívását.

Macron csúcstalálkozót szervez Ukrajnáról. Ezen az Európai Uniót a francia elnökön kívül a német kancellár képviselné. A másik két résztvevő Oroszország illetve Ukrajna elnöke lenne. Ennek a konferenciának az eredményétől tenné függővé Macron francia elnök azt, hogy Putyin részt vehessen a nagyhatalmak következő csúcstalálkozóján, melyet jövőre Miamiban (USA) rendeznek meg.

Oroszország és Beloruszia egyesül – Putyin mindörökké elnök maradhat?

2024-ben lejár Vlagyimir Putyin elnöki mandátuma és a jelenlegi orosz alkotmány kizár bármiféle folytatást. Minden oroszok ura viszont egyáltalán nem kíván nyugdíjba vonulni hiszen még “csak” 66 éves. Mi lehet a megoldás?

Putyin-Lukasenko eszmecsere Szocsiban

Nem egyetlen napra tervezzük a találkozót – mondta a sajtónak Dmitrij Peskov. Az elnök szóvivője szerint elsősorban az energiáról van szó. Oroszország sokáig kedvezményes olaj és gáz árakkal támogatta Lukasenko orosz barát rendszerét Belorusziában. Ám a moszkvai Duma nemrég úgy határozott: Beloruszia is fizesse meg az európai árat! Ez katasztrófa lenne a szegény állam költségvetése számára.

Beloruszia belföldi orosz áron akar olajat

Akkor viszont fontolóra kellene újra venni az uniós szerződést a két állam között – mondta Medvegyev miniszterelnök. 1999-ben kötött uniós szerződést Moszkva Minszkkel, ez kedvezményes bánásmódot jelentett Beloruszia számára, de nem teljes uniót. Egyes moszkvai tudósítók szerint ezen most Putyin változtatni szeretne.

Az egyesült orosz-belorusz állam elnökké választhatná Vlagyimir Putyint

Ha Oroszország és Beloruszia egyesülne, akkor az új államszövetség új alkotmánnyal bírna. Első elnöke, ki lenne más mint Vlagyimir Putyin?! Belorusziában amúgyis az orosz a hivatalos nyelv, a belorusz csak megtűrtnek számít. Lukasenkonak viszont el kellene fogadni azt, hogy nyíltan és egyértelműen alárendeli magát Putyinnak.

A Krím után Beloruszia is?

Felerősítené az orosz fenyegetéssel kapcsolatos félelmeket, ha Moszkva szép csendben annektálná Belorusziát is. A nagy Szovjetunió egykori tagállamai aggodalmaskodni kezdenének: ők mikor kerülnek sorra?

Észtország, Lettország, Litvánia a NATO tagja. Oda készül Grúzia és Ukrajna is. Azerbajdzsán és Üzbegisztán az USA sziklaszilárd szövetségese. Oroszország és az Egyesült Államok amúgy is feszült kapcsolatát tovább élezné, ha Beloruszia egyesülne Oroszországgal.

Mike Pompeo külügyminiszter épp az orosz hatás ellensúlyozására érkezett.

Budapesten, Pozsonyban és Varsóban tárgyalt az Egyesült Államok külügyminisztere, aki nem hagyott kétséget afelől: csökkenteni szeretnék az orosz befolyást a térségben. Az amerikaiak önkritikusan elismerték: az elmúlt tizenöt év során elhanyagolták ezt a térséget. Most ezen változtatni szeretnének. Kérdés persze, hogy emögött van-e igazán komoly szándék és főleg pénz?!

Beloruszia sem jókedvében egyesülne Oroszországgal hanem, mert nem lenne képes a felemelt olaj és gáz árakat megfizetni! Ezért lehetnek érdekesek azok a tárgyalások, melyeket Szocsiban folytat Putyin elnök és Lukasenko belorusz államfő a két ország “egyesüléséről”.

Német elnöki látogatás Fehéroroszországban

0

Első ízben látogatott német elnök a Lukasenko-fémjelezte Fehéroroszországba. A vizit alatt a két ország vezetője közösen koszorúzott egy korábban a föld színéről is eltüntetni prbált egykori náci haláltábor emléktáblájánál.

Régi elmaradást pótlunk

– hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier német elnök, aki látogatást tett a Minszk melletti Málij Trostenyec egykori koncentrációs tábor területén. A nácik itteni haláltáborában 1942 és 1944 között tízezerszámra ölték meg az embereket. Az áldozatok számát 60 és 200 ezer közé teszik. Többnyire zsidók voltak, de szovjet hadifoglyokat is végeztek ki, ezerszámra. A haláltábor nyomait a visszavonuló nácik igyekeztek nyomtalanul eltüntetni. A szovjet időkben semmiféle kutatás sem folyt a területen.

A tábornak még a nyomait is eltörölték, s az első emléktáblát csak 2002-ben, a láger felállításának a hatvanadik évfordulóján helyezték el.

A német közszolgálati portálnak, a Deutsche Welle-nek nyilatkozó történészek szerint a Szovjetunióban a holokauszt tabunak számított, annak ellenére, hogy sokszázezer zsidó áldozata volt az egykori Szovjetunió területén.

Fehéroroszország és Németország államfője együtt koszorúzott Málij Trostenyecben. Ez volt az első alkalom, hogy német elnök Fehéroroszországba látogatott. Alexandr Lukasenko elnök autokratikus rendszere gyakori bírálat tárgya az Európai Unióban. Fehéroroszország Moszkva hű szövetségese és Putyin támogatásával tartja fenn magát. Minszk ugyanakkor közeledni szeretne az Európai Unióhoz is, hiszen a közeli balti államok fejlődése mutatja, hogy a szovjet múlt ellenére komoly eredményeket lehet elérni a társadalmi-gazdasági körülmények javításában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!