Kezdőlap Címkék Los angeles

Címke: los angeles

Először jelent meg a nyilvánosság előtt a Madám

Ghislaine Maxwellt Los Angelesben kapta lencsevégre a New York Post. Az 57 éves nő hamburgert evett és egy olyan könyvet olvasott, mely a CIA operatív tisztjeinek életéről és haláláról szólt. A börtönében nemrég öngyilkosságot elkövetett Jeffrey Epsteinnek ő volt a partnere amikor virágzott a szex kereskedelem New Yorkban.

Egyelőre még semmilyen rendőri vizsgálat nem indult ellene, de több egykori szex rabszolga azt állítja: Ghislaine Maxwell játszotta a Madám szerepét Jeffrey Epstein lánykereskedő hálózatában.

A madám jó útra tért , de lehet, hogy felelnie kell a múltért

Ghislaine Maxwell Jeffrey Epstein barátnője volt a kilencvenenes években amikor együtt szállítottak fiatal lányokat gazdag úriembereknek. A Karib tenger szigeten rendeztek be találka helyeket, ahol a dúsgazdag urakat nem láthatta senki – csakis a kamerák! A Vanity Fair szerint be voltak kamerázva a méregdrága találka helyek, ahol állítólag egy bizonyos Donald Trump éppúgy megfordult mint Bill Clinton. Ghislaine Maxwell megszerezte a pilóta engedélyt helikopterre , hogy senki se láthassa : kit szállít !

Jeffrey Epstein öngyilkos lett, de Ghislaine Maxwell vígan éldegél

Legalábbis ezt derítette ki a Daily Mail, mely nem véletlenül érdeklődik a régi szép idők Madámja után. Ghislaine Maxwell ugyanis a lánya Robert Maxwellnek, aki a brit média királya volt egykor, majd titokzatos körülmények között a vízbe fulladt. Utolsó útját a Lady Ghislaine luxushajón tette meg. Ghislaine volt ugyanis a kedvenc lánya a titokzatos sajtó Cézárnak, aki karrierjét még a második világháború idején kezdte amikor a brit hírszerzés munkatársa lett az akkor megszállt Csehszlovákiában. Lady Ghislaine sem feledte a múltat: “Auschwitz diétát folytatok”- mondta New Yorkban azoknak , akik arról érdeklődtek , hogy már nem egészen fiatalon, hogy őrzi meg a karcsúságát?! Ghislaine Maxwell azt értette az Auschwitz diétán, hogy nem evett semmit!

Aztán lebukott Jeffrey Epstein: csak úgy szabadult az ügyész markából, hogy vállalta: az FBI informátora lesz! Ghislaine Maxwell pedig eltűnt. Ma Bostonban éldegél nála fiatalabb élettársával, és természetesen nem kíván emlékezni semmire sem.

Mások annál inkább : azok a “szex rabszolgák “, akiket a furcsa pár a dúsgazdag uraknak szervírozott továbbra is perelnek. Az a New Yorki ügyész , aki a vádat képviselte volna Jeffrey Epstein ellen, azt ígérte: folytatják a pert! Itt kerül a képbe Ghislaine Maxwell. És azok a képek és videók , melyeket a kamerák rögzítettek a találka helyeken. Mind többen állítják: a zsarolás lehetett a furcsa páros milliárdos életformájának alapja. Jeffrey Epstein ugyanis nem volt sikeres a Wall Streeten – ahogy azt magáról híresztelte. Ghislaine Maxwell pedig nem volt dúsgazdag örökösnő hiszen édesapja a sajtó Cézár tönkrement. Viszont mindkettőjüknek volt telefonkönyve, melyben szinte mindenki benne lehetett, aki számított New Yorkban. Mint például egy bizonyos Donald Trump. Akiről Ghislaine Maxwell megvetően nyilatkozott akkoriban: “szegény Donald. Játssza itt a nagyfiút, de mindenki tudja, hogy csődbement. Nincs egy vasa sem!”  Ez a kilencvenes években volt. Azóta szegény Donald az Egyesült Államok elnöke lett, aki nyolc évig kíván a Fehér Házban maradni…

Hajléktalanság vs. utcán élés

0

Érdekes pontra hívta fel a figyelmet Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a parlament által nemrég elfogadott „hajléktalan” törvénnyel kapcsolatban. Véleménye szerint különbséget kell tenni a hajléktalanság és az utcán élés között. Szerinte a törvény kizárólag az utcán élést tiltja. Utána néztem, vajon más országokban (tőlünk Nyugatra) hogyan állnak (állami szinten) ehhez a kérdéshez.

Ami szembetűnő: a nyugati törvények nem tiltanak! A német, az amerikai (USA), vagy a brit jogszabályok, inkább előírások, és nem állami szinten foglalkoznak ezzel a témával, ami valóban az utcán hever. Németországban például nem a parlament szabályozza (bünteti) a hajléktalanságot, az utcán élést. Viszont van “szociális törvénykönyv” (Das Sozialgesetzbuch), mely szerint – elsősorban – az egyházak, szeretetszolgálatok feladata a segítés! A hajléktalanságnak kezelésének történelmi múltja van Németországban. Már  Bismarck idejében, az állam nagy szociális átszervezése idején, téma volt ez. Akkoriban a problémát a vándormunkások okozták, akiknek nem volt hol megszállniuk. Ekkor alapították a „Herberge zur Heimat” (kb. munkásszálló), mely a munka- és szállás nélküliek elhelyezésére szolgált.

Manapság is a „különösen nehézhelyzetűek elhelyezésére szolgál”, például a frissen szabadultak visszavezetése a hétköznapi életbe, a gyerekét egyedül nevelő anyák megsegítése, gyerek és városi (ingyen) konyha, a szenvedélybetegséggel küzdők megsegítése, valamint az utcai szociális munka. A finanszírozás a tartomány (szövetségi köztársaság) és a helyi (városi) szervek feladata, a gyerekélelmezés (Kinderküche) nagy részét adományokból biztosítják.

A német diakónus web-oldala szerint: hajléktalan az, akinek nincs állandó lakhelye és szálláslehetősége, és éjszakáit közterületen, mint pl. parkokban vagy metró- és vasútállomáson tölti.
A hajlék- vagy lakástalanság okai lehetnek:

  • munkahely elvesztése
  • -adósság vagy más finanszírozási probléma
  • különélés vagy válás
  • családi belüli erőszak
  • bűnözői múlttal terheltség, pl. szabadlábra helyezés
  • akut vagy krónikus betegség
  • lelki, pszichikai probléma, mint pl. depresszió, skizofrénia vagy káros szenvedély
  • lakbéremelés és az ezzel járó környezeti minőségváltozás

A hajléktalanok és lakásnélküliek problémái:

Az élettani szükségletek, mint éhség és szomjúság, nagyon megnehezítik a kevés anyagi háttérrel és saját lakással nem rendelkezők helyzetét. A hiányos higiénikus feltételek, körülmények, és az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzájutás különösen megnehezíti ezen emberek életét. Mint a múltban, úgy napjainkban is nagy a társadalmi előítélet, a megvetés, az ellenszenv. A társadalom egy részében ma is él az a bürokratikus gyakorlat, hogy csak annak adnak ki lakást, akinek rendszeres bevétele van, ill. munkahelyet is csak az kaphat, akinek állandó lakhelye van.

A hajléktalanok másik problémája a lopás: az utcán éjszakázáskor, de a szükségszállásokon sincs lehetőségük vagyontárgyaik megvédésére.

Az utcán vagy a szabad ég alatt éjszakázók rendszeresen ki vannak téve erőszakos cselekedeteknek, támadásoknak.

Ez a társadalmi probléma Németországban is ismert, aminek megsegítése, megoldása, felszámolása elsősorban az egyházak és a civil szervezetek feladata.

A hajléktalanság, az utcán élés problémája a a korlátlan lehetőségek hazájában, az Egyesült Államokban is fennáll. Erről szól az amerikai (US) hajléktalan törvény (The Homeless Bill of Rights (also Homeless Person’s Bill of Rights and Acts of Living bill)). Pontosabban a hajléktalanok *jogai*-ról szóló törvény, ami (még) nem egységes, hanem szövetségi államokként változó…..és amin még dolgoznak a jogalkotók…

A lényeg itt is a jogokon van és nem a tiltáson.

  • joguk van a közterületek (public spaces) félelem nélküli használatára, anélkül, hogy a jog és képviselői (pl. rendőrség) zaklatással diszkriminálná őket.
  • joguk van szavazni
  • joguk van szabadon menedékhelyet, szociális segélyt, jogi tanácsot és tanulást, oktatást igénybe venni.
  • közterületen (is) joguk van a magánéletre
  • joguk van, hogy biztonságba érezzék magukat

Ugyanakkor Amerikában a hajléktalanság bűncselekménynek minősíthető egy törvényparagrafussal vagy egy rendelettel, mely megtiltja a közterületen való ülést, alvást, koldulást, evést vagy vallásgyakorlást.

Ez ellen küzd a Hajléktalanság és Szegénység elleni Nemzeti (országos) Törvény Központ (The National Law Center on Homelessness and Poverty), mely szerint a látható hajléktalanság bűncselekménynek nyilvánítása erkölcstelen és támadás az alapvető emberi életösztön ellen, és ugyancsak ellenkezik az amerikai nép alapvető vallási és politikai elveivel.

A német és amerikai példa is jól mutatja, hogy a hajléktalanság mindenütt (társadalmi) probléma, amiről nyíltan kell beszélni, és a bajokra orvoslást kell találni, amibe be kell vonni az érintetteket is! Vajon, erről miért nem tartott konzultációt a jelenlegi kormány és pártja? Miért nem vonták be a törvényalkotási munkába a szakembereket. Egyáltalán kikérték azok véleményét? Hol vannak, voltak az egyházak, melyeknek világviszonylatban is elsőszámú feladata a szegények, az elesettek, a kivetettek megsegítése, támogatása, lásd Németország vagy egész Dél-Amerika. Ez valójában nem állami feladat, ez a közösség feladata. A parlamentben ülők mit tudnak ezeknek a szerencsétlenek a sorsáról? Ugyanazt mondhatnánk, mint, amit (nagyon) sokan a migránsokra mondanak: fogadj be az otthonodba egyet! A törvényalkotók kikérték például (a jezsuita) Mustó Péter véleményét és tapasztalatát?

Igen, köztudott, hogy a hajléktalanok nem igazán szimpatikus emberek, legalábbis megjelenésük, viselkedésük sok kivetnivalót hagy maga után. Eltávolításuk a közterületről, főleg a turisták által rendszeresen látogatott helyekről, inkább megértést, mint ellenszenvet vált ki sokunkban. A módszer, ahogy ezt csinálják azonban embertelen! Nem egy átgondolt terv része, mely a kényszerből utcán élőknek jobb, „kulturáltabb” és biztonságosabb környezetet, „életteret” biztosít. Különösen a közelgő hideg, a tél elleni védelemre.

Szemtanúja voltam Los Angelesben olyan széles járdájú utcáknak, ahol a karácsonyi, szilveszteri időben egymás mellett feküdtek hálózsákos csövesek. Senki sem bántotta őket (a hatóság sem!) és, mint vendéglátóm mondta, az ott „táborozók” a sokkal hidegebb keleti partról (pl. New York környékéről) érkeztek, hogy itt vészeljék át a relatív enyhe telet. És, ha már hálózsák. Münchenben (és az Alpok vidékén) ilyenkor a helyi (ingyen) újságokban állandó hirdetés olvasható, hogy „akinek van felesleges, vagy már használaton kívüli hálózsákja, azt adományozza a parkokban, szabad ég alatt telelő hajléktalanoknak.” Az Alpokban kiránduló, hegymászó turisták nagyon jó minőségű hálózsákokban szokták átvészelni a hűvös nyári és őszi éjszakákat. Ott ilyenre is gondolnak! Sokan tudják, hogy a menhely nem a legjobb megoldás a tél átvészelésére. Igen, sok a lopás, a bezártságból, az összezártságból eredő frusztráció.

Végül egy vallomás. (még) Nem voltam hajléktalan, csak beleképzelem magam: biztos nem mennék (magyar) (állami?) menhelyre. Hol van a “privacy” – a privátszféra? Hol csukhatom magamra az ajtót, hogy a világ zajától távol nem csak testileg, de lelkileg is kipihenhessem magam? A katonaságnál volt módom ebbe belekóstolni. Az volt igazán jó, amikor hanyatt feküdhettem a mezőn és csukott szemmel álmodoztam, hogy milyen jó is lesz ismét otthon lenni. Igen, abban a 11 hónapban tanultuk meg értékelni a (családi) otthont. Vajon a börtön miért is büntetés? Ott is az összezártság a borzalom (a rend, a fegyelem). Szóval, a “menedékhely” NEM megoldás!

Erre mikor fognak rájönni a hajléktalanokon valóban segíteni akarók???

Stephen Elekes

Los Angeles: Magyar Ház, magyar ecsettel

Áll a bál a Los Angelesben a magyar főkonzulátus és a Magyar Ház között, mert Széles Tamás főkonzul arra kívánta rávenni a Magyar Ház igazgatóját, Pereházy Miklóst, hogy rúgja ki helyettesét, Sárvári Álmost. Utóbbi bűne az volt, hogy kritizálta a magyar kormányt. Pereházy közölte, hogy helyettese magánvéleményt közölt a magyar kormányról, és Amerikában szólásszabadság van.

Éppen tíz évvel ezelőtt, 2008. októberében mintegy két hétig laktam a Los-Angeles-i Magyar Házban. Feleségemnek volt kiállítása Los Angelesben és a magyar főkonzulátus vendégeként a Magyar Ház egyik szobájában szállásoltak el bennünket.

Pereházy Miklós, akivel többször is találkoztunk, kedves és korrekt házigazdának bizonyult. Viszonylag hamar kiderült, hogy konzervatív – ha lenne értelme, azt mondanám, jobboldali ember. Barátságos volt és segítőkész.

Mi a főkonzulátus, azaz a magyar állam vendégei voltunk. Mely magyar állam – akárcsak az azóta eltelt évek alatt – anyagilag nem támogatta a Los Angelesben lévő Magyar Házat. Akkoriban, tíz évvel ezelőtt – és gyanítom, hogy a helyzet azóta nem változott – a Magyar Ház abból tartotta fenn magát, és abból rendezett kulturális eseményeket (kiállításokat, koncerteket), hogy szombatonként az amúgy igen illusztris nagytermét bérbe adta a mexikóiaknak. A mintegy százéves Magyar Ház ugyan az úgynevezett koreai negyedben található, ám a környéken már régóta nem koreaiak – ők egy szinttel “feljebb” költöztek – hanem mexikóiak élnek. Akik minden héten nagy parti keretében ünnepeltek.

Amíg ott voltunk, két ilyen mexikói ünneplésbe futottunk bele. Meglehetősen kemény dolog volt ez: az előkészületek már délben elkezdődtek, feldíszítették a termet, megterítették az asztalokat és töménytelen mennyiségű ételt, és főleg italt hoztak magukkal. Éjjel 2 körül ért véget a dáridó, és reggelre, hála a Magyar Ház személyzetének, akik hajnalig takarítottak a nagyszámú és kulturáltnak nem mondható módon szórakozó vendégsereg után, már nyoma sem volt az éjszakai örömködésnek. (Bár Budapesten, a bulinegyedben sikerülne ilyen gyorsan eltüntetni a nyomokat).

Szóval csak azt akartam mondani, hogy Pereházy és a Magyar Ház, amennyire én meg tudtam ítélni, korrekt és kölcsönösen előnyös kapcsolatot ápolt a magyar főkonzulátussal. Utóbbiak ott tartották a nagyobb rendezvényeiket, ami, mint most kiderült, egészen az idei augusztus 20-ig így volt. Most ennek vége lett, a magyar főkonzulátus felmondta az együttműködést, mert a Magyar Ház egyik alkalmazottja a kormánynak nem tetsző véleményt fogalmazott meg a magyar kormányról.

Pereházy, aki nem tekinthető a mai magyarországi ellenzéki pártok szimpatizánsának, a szólásszabadság jegyében kikérte magának, hogy valaki – legyen az illető akár főkonzul – odaszóljon neki és utasítsa. A debreceni város televíziótól a Los Angeles-i főkonzulátusig emelkedett Széles Tamás a hazai, mi több, a debreceni viszonyokhoz van szokva. Olyan helyzetekhez, ahol ha egy nagyember felemel egy telefont, és mond valamit, azt nem kérésnek, hanem azonnal végrehajtandó parancsnak tekintik. Széles Tamás nem tanult diplomata, hanem Kósa Lajos és Halász János urak jó barátja, ám ez a tulajdonsága kevés ahhoz, hogy jó főkonzul lehessen Los Angelesben.

Ha mást nem, egyéves regnálása alatt annyit megtanulhatott volna, hogy a szólásszabadság Amerikában nem azt jelenti, mint idehaza: én szólok valami, te pedig ugrasz és haptákba vágod magad.

Ma jelentik be az Oscar-díj jelöltjeit

0

Közép-európai idő szerint ma délután jelenti be az amerikai filmakadémia az idei Oscar-díjak jelöltjeit. A legjobb idegen nyelvű alkotások mezőnyében Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje is a legjobb öt közé kerülhet a szűkített kilences listáról.

A 24 kategória jelöltjeit két részletben ismertetik a Los Angelesben. Közép-európai idő szerint 14.22 perctől az operatőri, a jelmez, a vágás, a haj és a smink, a filmzene, a díszlet, a rövid animációs film, a rövidfilm, a hangvágás, a hangkeverés és a vizuális effektusok kategória jelöltjeit hozzák nyilvánosságra.

14.38.30-tól a férfi főszereplő, a férfi mellékszereplő, a női főszereplő, a női mellékszereplő, az egész estés animációs film, a rendezés, a dokumentumfilm, a rövid dokumentumfilm, az idegen nyelvű film, a betétdal, a legjobb film, valamint a legjobb eredeti és a legjobb adaptált forgatókönyv kategória jelöltjeit jelentik be.

A díjátadót a phjongcshangi téli olimpia miatt a szokásos február helyett ezúttal március 4-én tartják Los Angelesben.

Az amerikai filmművészet legrangosabb elismeréseit 90. alkalommal adják át.

Szükségállapot Kaliforniában

0

Szükségállapotot rendelt el Kaliforniában pénteken Donald Trump amerikai elnök azután, hogy az állam déli részén a bozót- és erdőtüzek számos, Los Angeles környéki hegyet is elértek.

A rendelet lehetővé teszi, hogy szövetségi forrásokból nyújtsanak segítséget Kalifornia államnak és a helyi erőknek – számolt be a washingtoni Fehér Ház. A szövetségi rendkívüli segélyalapokból jut Los Angelesnek, Riverside, San Diego és Ventura megyének, ahol már nagyon súlyos helyzet alakult ki.

A kiszámíthatatlan széljárás miatt keletkezett erdőtüzek több ezer hektárnyi területen pusztítottak, 439 épület megsemmisült néhány nap alatt – közölték a tűzoltók.

A legnagyobb bozóttüzek Los Angelestől északra vannak, de nyugatra is terjednek, Santa Barbara megye irányába.

Csupán San Diego megyében több ezer tűzoltót, hét repülőgépet, 15 helikoptert, katonákat vetettek be a természeti katasztrófa továbbterjedésének megakadályozására és felszámolására. San Diego városától 80 kilométerre északra mintegy 1160 hektárnyi területen ég az erdő, a lángok 85 építményt megsemmisítettek. Hat ember, köztük két tűzoltó égési sérüléseket szenvedett.

Az év első felében a bozóttüzek Kalifornia északi részén tomboltak, több milliárd dollárnyi kár keletkezett.

Párizs és Los Angeles is rendezhet olimpiát

0

2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles rendezheti a nyári ötkarikás játékokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése nyomán.

A NOB limai ülésén a már nyáron eldőlt forgatókönyvet hagyta jóvá: a július végi megállapodás alapján a 2024-es játékokért csak Párizs, a négy évvel későbbi olimpiáért pedig Los Angeles maradt versenyben.

A NOB-tagoknak a két város 25-25 perces prezentációja után arra a kérdésre kellett nyílt szavazással válaszolniuk, hogy

jóváhagyják-e a NOB, Párizs és Los Angeles között született megállapodást.

Ezt a jelenlévők egyhangú döntéssel fogadták el.

A pályázat eredetileg – ahogy korábban is szinte mindig – a soron következő olimpia megrendezésére szólt, de miután a jelentkezők közül

menet közben Boston, Hamburg, Róma, majd Budapest is visszalépett,

így csak két jelölt maradt, felvetődött, hogy a limai kongresszuson a 2028-as játékok rendezési jogát is ítéljék oda. Erről a NOB július 11-én döntött.

Az egyezség része, hogy a szervezet 2 milliárd dollárral járul hozzá a 2028-as rendezéshez. Ebből Los Angeles többek között utánpótlásprogramot működtet. Párizs 1,5 milliárd eurós (1,7 milliárd dollár) támogatásra számíthat.

A NOB történetében másodszor fordult elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentettek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, Amszterdam pedig az 1928-as olimpiát kapta meg.

Párizs 1900-ban és 1924-ben, míg Los Angeles 1932-ben és 1984-ben már rendezett olimpiát.

MTI/FüHü

Los Angeles-ben lesz a 2028-as olimpia

0

Hivatalosan még nem jelentették be, de sajtóértesülés szerint megszületett a megállapodás a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vezetőivel, ennek értelmében Los Angeles rendezi a 2028-as olimpiát.

A NOB július 11-én döntött arról, hogy szeptember 13-án a 2024-es mellett a 2028-as nyári játékok rendezőjét is bejelenti. Ennek ugyanakkor előfeltétele, hogy a három fél – a két város és a NOB – megegyezzen, s ezt a megállapodást hagyhatja majd jóvá Limában a NOB tagsága.

A NOB történetében másodszor fordulhat elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentenek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, Amszterdam pedig az 1928-as olimpiát kapta meg.

A francia főváros 1900-ban és 1924-ben volt házigazda, viszont sikertelenül kandidált az 1992-es, a 2008-as és a 2012-es játékokra.

Los Angeles 1932-ben és 1984-ben rendezett eddig ötkarikás játékokat.

Az Egyesült Államokban legutóbb – Atlantában – 1996-ban volt nyári olimpia, New York és Chicago viszont eredménytelenül pályázott a 2012-es és a 2016-os rendezésre.

A 2024-es játékokra Boston, Hamburg, Róma és Budapest is jelentkezett, de mind a négy város visszalépett a pályázattól.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK