Kezdőlap Címkék Litvánia

Címke: Litvánia

Navalnij szövetségesét támadták meg Litvániában

Leonyid Volkov emigrációban élő orosz ellenzéki személyiséget, aki a nemrégiben elhunyt Navalnij közvetlen munkatársa és szövetségese volt, egy litvániai támadás után kórházban került.

Leonyid Volkovot, Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki vezető közeli szövetségesét vilniusi otthona előtt megtámadták és súlyosan bántalmazták.  

„Meg fogunk dolgozni” – mondták a támadók. „Nem adom fel” – mondta Volkov, hozzátéve, hogy a támadás, amelynek következtében eltört a karja, Putyin csatlósainak „jellegzetes bandita-köszönése” volt.

Volkov megígérte, hogy folytatja a küzdelmet Vlagyimir Putyin elnök ellen  a Telegramon közzétett videóban, miután hazaengedték a kórházból. 

A 43 éves Volkov Oroszország egyik legkiemelkedőbb ellenzéki személyisége, Navalnij közeli bizalmasa volt, a néhai vezető volt kabinetfőnökeként és a Korrupcióellenes Alapítványának elnökeként dolgozott 2023-ig.

Volkov 2019-ben számos más Navalnij szövetségesével együtt száműzetésbe vonult, miután a hatóságok bűnügyi nyomozást indítottak az általa vezetett Korrupcióellenes Alapítványa ellen. Volkovot 2021-ben az orosz hatóságok keresetté nyilvánították, mert szerepe volt Navalnijjal közösen a Kreml elleni tömegtüntetések felszervezésében.

Volkov szerdai bejegyzésében elmondta, hogy a támadás során 15-ször megütötték a lábán.

„A lábam valahogy rendben van, még fáj a járás… Viszont eltörött a karom.”

Navalnij szóvivője, Kira Yarmys korábban elmondta, hogy „valaki betörte az autója ablakát, és könnygázt fújt a szemébe”, mielőtt kalapáccsal megütötték.

Volkov felesége, Anna Birjukova korábban a közösségi médiában osztott meg fényképeket férje sérüléseiről, köztük egy fekete szemről, egy vörös foltról a homlokán és a lábán, amelyen a vér átázott a farmerján keresztül.

A litván rendőrség szóvivője, Ramunas Matonis megerősítette az AFP-nek, hogy egy orosz állampolgárt megtámadtak otthona közelében a fővárosban. A gyanúsítottakat nem azonosították, a merényletről további részletek később várhatók – mondta.

„Megdöbbentő”

A támadás csaknem egy hónappal azután történt, hogy Navalnij egy sarkvidéki börtönben meghalt, amiért Volkov Vlagyimir Putyin orosz elnököt okolta. Volkov egy nappal a megtámadása előtt ezt írta a közösségi médiában:

„Putyin megölte Navalnijt. És még sokan másokat előtte.”

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter közösségi médiában elítélte Volkov megverését0. „A Leonyid megtámadásáról szóló hírek megdöbbentőek. Az illetékes hatóságok dolgoznak. Az elkövetőknek felelniük kell bűneikért” – mondta az X közösségi oldalon.

A NATO-tag Litvánia számos orosz száműzöttnek ad otthont, és az orosz invázió során végig Ukrajna elkötelezett híve volt. A Kreml ellen felszólaló orosz szakadárok gyakran panaszkodnak, hogy fenyegetésekkel és támadásokkal érik őket. Volkov órákkal a keddi megverése előtt a Meduza független orosz hírügynökségnek elmondta, hogy aggódik a biztonságáért Navalnij halála után.

„A legfontosabb kockázat most az, hogy mindannyiunkat megölnek. Nos, ez eléggé nyilvánvaló dolog”

– idézte őt a kiadó.

 Litván főparancsnok: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Jens Stoltenberg NATO főtitkár kijelentését erősítette meg Litvánia fegyveres erőinek főparancsnoka: “Idén vagy jövőre háborús konfliktus esélye a NATO és Oroszország között rendkívüli alacsony!” – hangsúlyozta Valdemaras Rupsys tábornok.

Litvánia egykor a Szovjetunió tagállama volt tehát minden oka megvan arra, hogy tartson egy orosz agressziótól. Mégis a litván fegyveres erők főparancsnoka meg is indokolta, hogy miért igen valószínűtlen bármiféle katonai összecsapás a NATO és Oroszország között.

“Oroszország nyugati katonai körzeteinek csapatai teljes mértékben részt vesznek az ukrajnai hadműveletekben. Ezért Oroszország jelenleg nem jelent közvetlen fenyegetést!”

Ugyanakkor Litvánia külügyminisztere Brüsszelben kijelentette, hogy:

“Meg vagyunk győződve arról, hogy valóságos háború törhet ki a NATO és Oroszország között.”

A litván közszolgálati rádió riportere rákérdezett a nyilvánvaló ellentmondásra, mire a litván generális elég nyersen utalt arra, hogy a civileknek elég kevés szakértelmük van katonai kérdésekben: ”Zavar keletkezhet akkor, ha valaki katonai tanácsokat osztogat miközben nem ért hozzá. Jobb, ha mindenki a saját szakmájánál marad” – közölte a litván fegyveres erők főparancsnoka.

Litvánia tisztában van az orosz fenyegetéssel, de…

A litván tábornok úgy véli, hogy Putyin is pontosan mérlegeli az erőviszonyokat, és az ukrajnai fiaskó után nem kockáztatna konfliktust a NATO-val a nagy semmiért.

Litvánia mindezzel együtt felkészül arra, hogy elriasszon minden lehetséges fenyegetést Oroszország irányából: a három kis balti állam összefogott, és egységes védelmi rendszert épít ki az orosz határon. Felszólították Lengyelországot és Finnországot, hogy csatlakozzon ehhez a védelmi rendszerhez. Finnország és Svédország NATO csatlakozásával a Balti tenger NATO tengerré változott. Ezért is utazott Putyin Kalinyingrádba, az egykori Kelet Poroszország fővárosába. Ez a terület 1945 után vált a Szovjetunió részévé, majd Oroszország örökölte azt. Putyin rakétákat helyezett el ebben az enklavéban, melyek elvben fenyegethetik a NATO tagállamokat, melyek viszont hatalmas összegeket költenek védelmi célokra amióta Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én. Mind a balti államok mind Lengyelország messze felülmúlja a NATO 2%-os előírását, mely szerint legalább ennyit kell fordítani a GDP-ből katonai célra.

Mi lenne, ha Trump újra beköltözne a Fehér házba?

“Tudják ugye, hogy a NATO halott! Az USA nem védi meg magukat orosz támadás esetében”

– közölte Trump elnök évekkel ezelőtt Davosban Ursula von der Leyen asszonnyal.

Blöffölt az USA akkori elnöke – ez a szakértők döntő többségének a véleménye. Washingtonban abban konszenzus áll fenn a két nagy párt között, hogy a NATO-ra szükség van. Nemrég törvényt fogadtak el arról, hogy az elnök nem léphet ki a NATO-ból a Kongresszus jóváhagyása nélkül. Ez már előkészület Trump esetleges elnökségére. A NATO tehát aligha szűnne meg garantálni a tagállamok határait, de az viszont megváltozhat, hogy az USA stratégiai ellenfélnek tekintse Kínát és Oroszországot. Ezt a demokrata stratégiát bírálta már a százéves korában nemrég elhunyt Henry Kissinger is, aki nem sokkal halála előtt elrepült Pekingbe is, hogy megmentse az USA-kínai kapcsolatokat.

Trump lepaktálhat Putyinnal. Egy Trump – Putyin paktum lényegesen mérsékelné az orosz fenyegetést Európa irányában. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben úgy nyilatkozott a brüsszeli Politiconak, hogy

szükség lehet európai atombombára is Putyin elrettentése érdekében.

Ez azonban olyan hatalmas kiadással járna, amely lényegesen meggyengíthetné az európai kormányokat, amelyek többsége amúgyis stagnáló gazdasággal és növekvő népszerűtlenséggel küszködik. Ebben a helyzetben felértékelődne egy bármilyen paktum Putyinnal. Tudja ezt az orosz elnök is, aki Trump győzelmére vár.

Jó üzlet az Oroszország elleni szankciók kijátszása

0

Örményország és Georgia gazdasága kifejezetten fellendült az oroszországi szankciók kijátszásával. Nem újkeletű  üzletfajta ez, Mongólia már az első Oroszország elleni szankciók után felfedezte ezt a kivételesen jövedelmező bevételi forrást. Jónéhány élelmes magyar vállalkozó is sietett mongol céget alapítani. Nem véletlen, hogy Litvánia uniós szankciós biztos kinevezését sürgeti.

Fellendült Oroszország kereskedelme Georgiával és Örményországgal amióta Moszkvát szankciók sújtják Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Georgiában vagy ahogy korábban nevezték Grúziában 22%-os növekedést regisztráltak az orosz kereskedelemben, Örményország orosz exportja az ötszörösére emelkedett! Mindennek igen kedvező hatása volt a kis ország gazdaságára, amely meglepő módon 11%-kal nőtt tavaly annak ellenére, hogy háborúskodik másik szomszédjával, Azerbajdzsánnal. A Világbank jelentése arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország hétszer annyi árut exportált Örményországba mint az ukrajnai háború előtt vagyis nyilvánvalóan így akarja megkerülni a nyugati szankciókat.

Kazahsztán 57%-kal növelte exportját Oroszországba vagyis kivette a részét a szankciók megkerüléséből annak ellenére, hogy bezárta fő kereskedelmi irodáját Moszkvában, és jelezte Brüsszelben: hajlandó a szorosabb együttműködésre. Amint a hvg.hu is megírta az Európai Unió négy országot szeretne Brüsszelhez édesgetni, ezek között van Kazahsztán is, amely távolodni kíván Moszkvától, és emiatt közeledik Kínához és az Európai Unióhoz.

Első az üzlet

Néhány Oroszországgal határos országban nagyon megnőtt a nyugati import, melyet azután minden valószínűség szerint továbbadnak az oroszoknak” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi és biztonságpolitikai kutató intézet vezető munkatársa.

“Óriási üzletről van szó, több milliárd dollárról.”

Moszkvában nyílt titok, hogy az alkohol a szomszédos országokból érkezik: ”a sört még nem szankcionálták, az jön még, de a tömény szeszt Kazahsztánból kapjuk, a Coca Colát pedig Georgiából” – mondja egy moszkvai vendéglős, aki persze nem siet elárulni nevét hiszen ő is hallott az orosz Windows programról: túlságosan gyakran esnek ki az ablakból azok, akiket Putyin rendszere azzal gyanúsít, hogy együttműködnek a Nyugattal.

Az Európai Unió, Nagy Britannia és az USA korlátozta a tömény szesz exportját Oroszországba, azt viszont nem akadályozza, hogy a szomszédos államok jelentős mértékben növeljék importjukat. Például az ukrajnai háború kezdete óta Georgia alkoholexportja Oroszországba 120%-kal nőtt.

“Ezek az országok komolyan profitálnak ebből. Sok olyan jelentést láttam, amelyben az oroszok arra kérik üzleti partnereiket Georgiában, Kazahsztánban Kirgizisztánban sőt még Üzbegisztánban is, hogy szerezzenek be olyan árukat, melyeket ők a szankciók miatt nem tudnak megvenni. Ez a kereskedelem rendkívüli mértékben felgyorsítja ezeknek az országoknak a gazdasági fellendülését” – nyilatkozta Temur Umarov a Carnegie kutató központ munkatársa.

Amíg fogyasztási cikkekről van szó addig nem aggódnak igazán Washingtonban vagy Brüsszelben, de fennáll a veszély, hogy az oroszok sok más stratégiailag fontos áruhoz is hozzájuthatnak kerülőúton.

Washington már figyelmeztette Törökországot, amely szintén profitált a szankciókból, és 34 milliárd dollárról 68 milliárdra növelte orosz kereskedelmét egyetlen év alatt. A Der Spiegel megírta, hogy sok német cég Törökországon keresztül kereskedik Oroszországgal. Így nem csoda, hogy Törökország első számú kereskedelmi partnere Oroszország lett. A törökök megígérték a szankciókat ellenőrző amerikai főnöknek, hogy stratégiai fontosságú árut nem szállítanak Oroszországba.

Szigorúbb ellenőrzés kell

Ezt sürgeti Landsbergis litván külügyminiszter. Litvánia is szovjet tagállam volt, de a függetlenség kikiáltása óta egyre távolodik Moszkvától: belépett az Európai Unióba és a NATO-ba, az ukrajnai háború kezdete óta a szankciók legelszántabb hívei közé tartozik. Litvánia szankciós biztos kinevezését sürgeti Brüsszelben.

“Az Európai Unió tagállamainak világos üzenetet kell küldeni mind a közvetítő országoknak mind pedig az európai cégeknek, melyek rajtuk keresztül kereskednek Oroszországgal”

– hangsúlyozza Litvánia külügyminisztere.

Brüsszelnek már van egy szankciókat ellenőrző megbízottja: David O’Sullivan, aki korábban az Európai Unió washingtoni nagykövete volt, de egyelőre nem világos a hatásköre. A szankciók sok érdeket sértenek az Európai Unióban is, ezért kijátszásuk sok cég számára üzleti érdek. Landsbergis litván külügyminiszter szerint a nemzetbiztonságnak felül kell írnia az üzleti érdekeket:

”csak akkor tudjuk betartatni a szankciókat, ha elfogadjuk azok átmeneti negatív hatását a bizniszre”

– hangsúlyozta Litvánia külügyminisztere, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Lehet más a korrupcióellenes politika

Lettország és Litvánia még nem is oly rég a korrupciós listán a mélyben tanyázott hiszen az orosz maffia ott mosta tisztára a szennyes pénzek jórészét.

Lettországban még a Nemzeti Bank elnöke is lebukott. Mára minden megváltozott. Mindkét kis balti állam Észtország példáját követi: ők digitalizálták legelőször az államigazgatást az Európai Unióban, a korrupció elleni küzdelemben pedig az élvonalba kerültek egész Európában.

A Transparency International listáján az előkelő 14-dik helyen állnak. Miért? Véresen komolyan veszik a korrupciót, amellyel nem a rendőrség vagy az ügyészség hanem a nemzetbiztonság foglalkozik. Van egy telefonszám, melyen éjjel-nappal lehet korrupciós bejelentést tenni. Miért nemzetbiztonsági ügy a korrupció Észtországban? Mert az orosz maffiák itt is próbálkoztak, az ellenük folyó harc pedig nemzetbiztonsági kérdés az alig egymilliós balti államban.

Észtország mindig is  előttünk járt a korrupció elleni harcban, de Litvánia mögöttünk volt 2012-ben, ma már 20 ponttal jobban állnak a Transparency International listáján mint Magyarország. Lettország, a legkorruptabb balti állam, ahol az orosz lakosság aránya a legmagasabb, 2012-ben még 6 ponttal volt mögöttünk, ma már 17 ponttal előzik a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Magyarországon. Orbán Viktor rendszere korrupcióban kiválóan teljesít.

A nyilvánosság alapkövetelmény: élőben lehet követni a kormány üléseit

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében minden fontos döntés titok. Magyarországgal ellentétben a három kis balti államban a nyilvánosság előtt ülésezik a kormány. Orbán Viktor már első kormányzása idején  – 1998-2002 között – megszüntette a jegyzőkönyvezést. 2018-ban a hangfelvételt is megtiltották. Ezzel szemben mi történik a Baltikumban? Mindhárom kis államban élőben lehet követni a kormány üléseket az interneten!

Minden állami szervezetnél működik egy korrupció ellenes részleg, ahol be lehet jelenteni a megvesztegetés gyanúját. Mindhárom balti államban ügyelnek arra, hogy a bejelentőket megvédjék. Szigorúan ragaszkodnak a névtelenség megőrzéséhez, és a védelem a családtagokra is kiterjed.

Egyik balti államban sem alakult ki bebetonozott egypártrendszer, amelynek létérdeke, hogy sose bukjon meg, mert különben lebukik a korrupción az egész vezérkar.

Az orosz maffiák immár másutt mossák a pénzüket, de a hiány nem vetette vissza a balti államokat, melyek dinamikusabb gazdasági növekedést produkáltak az elmúlt 33 évben mint Magyarország.

Miért tudtak megszabadulni a balti államok az orosz energiafüggéstől?

Korábban a balti államok szigetet alkottak az Európai Unióban energia tekintetében, mert annyira függőek voltak Moszkvától.   Április elsején bejelentették: nem használnak többé orosz földgázt! Közben megnyílt a lengyel-litván gázvezeték, és sokminden megváltozott: a balti államok bekapcsolódhattak az Európai Unió energia rendszerébe.

„A vezeték összeköti a balti államokat Európa többi részével. Ezt azt is jelenti, hogy Európa problémái a balti országok problémái lettek” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a litván Megújuló Energia Szövetség elnöke.

Mire célzott Martynas Nagevicius?

Arra, hogy az 500 kilométeres vezeték mindkét irányban szállíthat földgázt attól függően, hogy hol van rá nagyobb szükség. Nemrég ez életmentőnek bizonyult amikor az oroszok elzárták a gázszállítást Lengyelországba, mert Varsó nem volt hajlandó rubelben fizetni.

Ez pillanatnyi politikai döntés volt, de a jövőben üzleti szempontok lehetnek a meghatározóak. Nyugat Európában az égbe emelkedtek az árak, adott esetben ezt ki lehet használni. Ugyanakkor valószínű, hogy áremelkedés következik be a balti országokban is.

A gázvezeték építése 2015-ben kezdődött meg, és akkor még senki sem gondolta, hogy stratégiai fontosságú lesz. Most viszont Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök hálásan megköszönte, hogy „pontosan határidőre átadták a vezetéket akkor amikor igencsak nagy szükségünk van a földgázra.”

A litván elnök, Gitanas Nauseda arról beszélt, hogy „Keletről zsarolnak bennünket.” Hozzátette:

„az Ukrajna elleni háború bebizonyította, hogy Oroszország sohasem volt megbizható partner.”

A baltiak április elseje óta nem használnak orosz földgázt

Jórészt amerikai és norvég földgázra álltak át. Klaipeda városában Litvániában működik a cseppfolyósított földgázt átalakító állomás, amely mindhárom balti állam ellátását lehetővé teszi. Ehhez járul még, hogy Északon össze vannak kapcsolva Finnországgal, most pedig Délen Lengyelországgal. Lettországban óriási gáztárolók vannak a föld alatt, amelyek nagy energiabiztonságot jelentenek.

Mi van az olajjal? Április elseje óta Litvánia egyetlen olajfinomítója nem használ orosz olajat. A litvánok az unió olaj embargó lelkes támogatói.

Miért tudtak ilyen gyorsan leválni az orosz energiáról?

„Nálunk az energia mindíg biztonságpolitikai kérdés volt. Litvánia mindig  gyanakodott Oroszországra és Fehéroroszországra. Ezért fektettünk be olyan sokat az energiába”

– mondta Nagevicius.

Litvánia elsőként jelezte, hogy ki akar válni a Szovjetunióból. Moszkva leállította az olajszállítást. Emiatt több gyár leállt Litvániában, ahol korlátozni kellett a benzin fogyasztást.

Litvánia már 2014-ben összeveszett a Gazprommal, amely magasabb földgáz árat számlázott nekik mint a németeknek.

„Nagyon nehéz volt megszerezni a parlamenti támogatást a szakításhoz” – emlékezik vissza Romas Svedas, aki jelenleg független energia szakértő, de akkor ő terjesztette elő a csomagot az országgyűlésben. Aztán Észtország és Lettország is követte Litvánia példáját 2015-ben illetve 2017-ben.

Litvániában a klímaváltozás elleni küzdelem is sokat segített.

A lakások fele távfűtéssel működik, és a központi kazánokban kizárólag orosz földgázt használtak. 2020-ban  a földgáz részesedése már csak 17% volt. A biomasszáé viszont 80%-ra nőtt.

Litvánia a tervek szerint gyorsan növeli a szél és napenergia szerepét az energia gazdálkodásban. Jelenleg ez 25%, 2035-ben szeretnék elérni a 93%-ot. Addig azonban importálni kell a villamos áramot. Miért? Mert Litvánia atomerőműve pontosan olyan volt mint amelyik Csernobilban csaknem katasztrófát okozott. Az oroszok által épített atomerőművet bezárták, de a teljesítménye hiányzik. Nemcsak ez a probléma hanem az is, hogy a három balti állam elektromos hálózata Oroszországhoz kötődik. A tervek megvannak az átállásra: váltás az orosz hálózatról a nyugat európaira. Litvánia szeretné felgyorsítani ezt a folyamatot. Nauseda államfő kijelentette:

„reméli, hogy brüsszeli támogatással az áttérés már 2024 első negyedévében megtörténhet”

– írja a Deutsche Welle.

Beindult az orosz atomerőmű – szomszédban jód tablettákat osztogatnak

Belarusz első atomerőműve immár áramot szolgáltat – közölték Minszkben. A szomszédos Litvániában 500 ezer embernek jód tablettát osztanak szét a határ övezetben.

Új Csernobiltól tartanak a Baltikumban, mert az atomerőmű mindössze 20 kilométerre működik Litvánia határától. Ahol még nagyon sokan emlékeznek arra, hogy 1986-ban a csaknem végzetes nukleáris baleset Csernobilban nemcsak Ukrajnában okozott óriási károkat hanem a szomszédos Belarusz egyharmadát is súlyosan érintette. A balti államok többször is tiltakoztak az orosz atomerőmű ellen mondván, hogy működése egyáltalán nem biztonságos.

Belarusz energia szükségletének egyharmada

Ha majd teljes kapacitással működik az atomerőmű, akkor jelentős mértékben megnövekszik az ország energia függetlensége – erre hivatkozik Lukasenka elnök kormányzata, amely korábban megrendelte az erőművet az oroszoktól. Ellenzéki körökben úgy tudják, hogy az ötlet nem is Lukasenka fejében fogant meg hanem Putyinéban. Az orosz elnök azért tett visszautasíthatatlan ajánlatot a tőle ezer szállal függő Belaruszia államfőjének, hogy ezzel végképp magához kösse az egykori szovjet tagállamot. Az atomerőművet az orosz Roszatom építette csekély 11 milliárd dollárért. Belarusznak természetesen nem volt ennyi pénze. A hitelt az oroszok nyújtották – „igen előnyös feltételek mellett.” Nyilván azért is képeznek államtitkot, mert a feltételek különösen előnyösek Európa egyik legszegényebb állama, Belarusz számára.

A Rosatom természetesen azt állítja, hogy nevetségesek az uniós tagállamok félelmei az atomerőművel kapcsolatban.

Geopolitikai kihívás

Ezt írta Twitteren Linkevicius litván külügyminiszter, aki szerint cinikus akcióról van szó, mert anélkül indították be az atomerőművet Belaruszban, hogy a biztonsággal kapcsolatos valamennyi kifogást tisztázták volna. A litván külügyminiszter rögtön azt is közölte, hogy leállítják az energia importot Belaruszból. Lettország fővárosában, Rigában ugyanezt közölték.

Litvániában szervezkedik a belarusz ellenzék

Az atom vitára elmérgesedett légkörben kerül sor, mert Lukasenka elnök menekülésre késztette ellenfeleit, akik a választások tisztaságát kifogásolták és számtalan tüntetést szerveztek emiatt Minszkben és más városokban. A belarusz ellenzék vezére, Szvetlana Cihanovszkaja Vilniusban él, és követeli Lukasenka távozását. A belarusz választásokat sem az USA sem pedig az EU nem ismeri el, Putyin viszont folyamatosan támogatásáról biztosítja Lukasenka elnököt, akit nem is oly rég a magyar miniszterelnök is meglátogatott.

Öt évre kitiltották a holokauszt tagadó Irvinget Litvániából

Ezt maga a balti állam külügyminisztere jelentette be. Linas Linkevicius hangsúlyozta, hogy Litvániában bűnténynek számít a holokauszt tagadása és Adolf Hitler eszméinek dicsőítése. Ezért 2024 április 15-ig David Irving nem teheti be a lábát Litvániába!

Ez nagy csapás a holokauszt tagadó brit történésznek, aki ősszel túrákat akar szervezni Lengyelországban és a balti államokban. A túra tagjai felkeresnék a holokauszt híres helyszíneit és meghallgathatnák hozzá David Irving „szakszerű magyarázatait”. A nácik a legtöbb zsidót olyan koncentrációs táborokban ölték meg, melyek Lengyelország illetve a balti államok területén voltak. David Irving tagadja, hogy a holokauszt során hatmillió zsidó veszítette életét. Sokan várják a lengyel kormánytól is, hogy hasonló döntést hozzon hiszen David Irving szereplése Auschwitzban és más megsemmisítő lágerekben, sértené a sokmillió elhunyt emlékét a túlélők érzékenységéről már nem is beszélve.

Netanjahu a balti államokat is szembeállítaná az Európai Bizottsággal

0

Négynapos látogatást tesz Litvániában Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki a másik két balti állam vezetőivel is itt találkozik.

A Háárec szerint Netanjahu stratégiája ugyanaz, mint a visegrádi államok esetében: szembeállítani a tagállamokat az Európai Bizottsággal. Az illiberális úton járó izraeli miniszterelnök több kérdésben is ellentétbe került az EU-val, ezért az Unió külügyi főképviselője, Federica Mogherini le is mondta izraeli útját.

Netanjahu többek közt azt szeretné, hogy az EU ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ne támogassa a palesztinokat és szakítsa meg kapcsolatait Iránnal.

Az otthon komoly gondokkal küzdő, korrupciós botrányokba keveredő

Netanjahu Litvániában érzelmi húrokat is pengetett.

Többek között kijelentette, hogy az ország a hazája, mivel családja onnan vándorolt ki a holokauszt előtt.

A Baltikumban és különösen Litvániában jelentős zsidó közösségek éltek a második világháború előtt. Vilniust északi Jeruzsálemnek nevezték. Mindebből semmi sem maradt, az itteni zsidó közösségeket a nácik elpusztították. Aki túlélte a holokausztot, kivándorolt, aki mégis maradt, a Szovjetunió összeomlása után költözött Izraelbe vagy Amerikába.

Netanjahu ugyanakkor Vlagyimir Putyinnal is jó kapcsolatokra törekszik, akitől viszont tartanak a Baltikumban, és emiatt számítanak a NATO és az Egyesült Államok védelmére – márpedig Netanjahu Donald Trumppal is jó viszonyban van.

A japán kormányfő büszke a zsidókat mentő diplomatára

0

Abe Sinzo Litvániában beszélt erről, ahol Szugihara Csiune több ezer embert mentett meg.

Több mint hatezer japán vízumot adott ki Litvániában élő zsidóknak 1941 nyarán a japán alkonzul, Szugihara Csiune Kaunasban, mely akkoriban Litvánia fővárosa volt (Vilnius a két háború között Lengyelországhoz tartozott). A Litvániában élő zsidók csapdába estek, mert az országot a Molotov-Ribbentrop paktum alapján először a Szovjetunióhoz csatolták, majd a náci Németország támadta meg őket. A 200 ezer Litvániában élő zsidó nagy részét a helyszínen megölték, a többieket haláltáborba vitték.

Ebben e helyzetben bizonyult döntő fontosságúnak Szugihara tette:

több mint hatezer vízumot adott ki zsidóknak, akiket emiatt túlélték a háborút.

Szugihara Csiunét ezért sokan a japán Schindlernek nevezték.

Japán ebben az időben a náci Németország szoros szövetségese volt. Feljebbvalói ezért nem nézték jó szemmel az alkonzul tettét, de a háborús időkben nem törődtek vele, csak később váltották le. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a japánok nem bántották azokat a Kínába menekült európai zsidókat, akik japán katonai kormányzás alá kerültek Sanghajban és más kínai városokban.

Évtizedekkel később derült ki, hogy Szugihara hány embert mentett meg. Abe Sinzo japán miniszterelnök első litvániai látogatásán most külön elment Kaunasba. Beleült abba a székbe, melyben annak idején a japán konzul az életmentő dokumentumokat kiállította.

„Mint japán büszke vagyok arra, amit Szugihara Csiune tett”

– mondta.

A NATO-t aggasztja a közelgő orosz hadgyakorlat

0

100 ezer katona is részt vehet a Zapad, vagyis Nyugat elnevezésű közös orosz-belorusz hadgyakorlaton, melyet szeptember 13 és szeptember 20 között rendeznek meg a NATO keleti határai mentén- vélik az észak-atlanti szerződés szakértői, akik nagyobb átláthatóságot követelnek, mint amilyet az oroszok nyújtanak akarnak.


Az oroszok három NATO megfigyelőt hívtak meg a hadgyakorlatra, de ennél a NATO sokkal többet akar.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár szerint a mai feszült helyzetben sokkal nagyobb ellenőrzési lehetőség kell. A NATO főtitkára körutat tett Kelet Lengyelországban azon a határvidéken, melynek túloldalán megrendezik a közös orosz-belorusz hadgyakorlatot.

Jens Stoltenberg szerint felül kell vizsgálni a bécsi megállapodást,

mely a hadgyakorlatok ellenőrzését biztosítja a másik fél számára. Oana Lungescu, a NATO szóvivője szerint nem elég az, hogy ha a három meghívott megfigyelő részt vehet a látogatók napján. Meg kell engedni, hogy ők ott legyenek a parancsnoki gyűléseken és beszélgessenek a hadgyakorlaton résztvevő katonákkal. Ezenkívül az oroszoknak engedélyezniük kell azt is, hogy a NATO repülőgépek átrepüljenek a hadgyakorlat fölött és felvételeket készíthessenek. Mitől tart a NATO ?

Az orosz csapatok villámgyorsan bevonultak Grúziába 2008-ban, és elszakítottak két autonóm területet az országtól. 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Most sokan attól tartanak, hogy a Zapad hadgyakorlat nem más mint felkészülés Litvánia, Lengyelország és Ukrajna elfoglalására. Moszkva természetesen hevesen cáfol.

Alekszandr Fomin altábornagy hadügyminiszter-helyettes szerint „tiszta fantazmagóriáról van szó”.

Szerinte a Zapad hadgyakorlaton csak 5500 orosz és 7200 belorusz katona vesz részt.

Ennek azért van jelentősége, mert a bécsi dokumentum 13 ezerben szabja meg azt a létszámot ameddig elég, ha csak három megfigyelőt hívnak meg a másik oldalról. Az orosz hadügyminiszter-helyettes szerint teljes mértékben kizárt, hogy az orosz hadsereg Ukrajna, Litvánia vagy Lengyelország lerohanására gondolna. Az érintett országokban viszont emlékeznek a történelemre, és ezért nem nagyon bíznak Moszkva ígéreteiben. A NATO szakértők azt gondolják, hogy az orosz csapatok és a felszerelés egy része a hadgyakorlat után is Belorusziában marad, hogy lehetővé tegyen egy meglepetésszerű támadást.

Mit csinálnak ebben a helyzetben a NATO csapatok Kelet-Lengyelországban és a balti államokban? 1200 NATO katonát vezényeltek ide, a javarészük amerikai. Christopher L’Heureux alezredes az USA második lovas ezredének tisztje Kelet-Lengyelországban elmondta: figyelünk! Igyekszünk felmérni az orosz hadgyakorlat jelentőségét, és nem túlreagálni azt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK