Kezdőlap Címkék Lavrov

Címke: Lavrov

Trump miatt kellett visszahívni egy CIA-ügynököt a Kremlből?

A CNN hírtelevízió exkluzív anyagában azt állítja, hogy az amerikai hírszerzés kénytelen volt kivonni egyik legfőbb informátorát Oroszországból, miután Trump elnök szigorúan titkos izraeli hírszerzési információkat osztott meg Lavrov orosz külügyminiszterrel a Fehér Házban.

Az eset még 2017-ben történt, de most került nyilvánosságra. A Fehér Ház és a CIA természetesen sietett cáfolni a CNN állításait. Ugyanígy tett Moszkva is, de az oroszok azért közzétettek néhány érdekes információt is.

A CIA orosz ügynöke Putyin közelében dolgozott

Oleg Szmolenkov 2010 előtt Oroszország washingtoni nagykövetségén töltött be tisztséget és minden bizonnyal a hírszerzés munkatársa volt. Az Egyesült Államokból hazatérve az elnöki hivatalba került. Harmadosztályú államtanácsos lett- írja a kormányhű Rt.com. 2017 nyarán Montenegróba ment nyaralni. Azután eltűnt.

A CNN leleplezése valószínűleg összefügg azzal, hogy Donald Trump javítani kívánja az USA kapcsolatait Oroszországgal, miután az ellene vizsgálódó ügyész nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az elnökválasztás idején az oroszok segítettek volna a győzelem elérésében. Trump jelezte: a következő G7 csúcsra, melyet Miamiban rendeznek meg, szívesen látná Putyin elnököt is. Az orosz államfőt azért zárták ki a nagyhatalmi csúcsról, mert 2014-ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet.

Ráadásul tavaly, amikor közzétették az USA új biztonságpolitikai koncepcióját, abból kiderült: Kína mellett Oroszországot tekintik stratégiai ellenfélnek. Trumpot mindez nem zavarja, mert tudja: a kémek háborúja attól függetlenül folytatódik, hogy közben az államfők tárgyalnak egymással. Az USA szeretné megakadályozni Kína és Oroszország stratégiai szövetségét, ezért békejobbot kínál Putyinnak. Aki gondosan mérlegeli a körülményeket, de nyilvánvalóan szívesen eleget tesz Trump  meghívásának.

Szankciókkal büntessék Iránt az atomalku megsértése miatt

0

Irán nemrég közölte , hogy a dúsított urán készlete túllépte azt a határt, amelyet az ország számára a 2015-ös bécsi egyezmény előírt. Akkor hat nagyhatalom abban állapodott meg Iránnal, hogy megszünteti a szankciókat az iszlamista állammal szemben, mely cserébe vállalta: lemond az atomfegyverről.

Obama elnök írta alá az Egyesült Államok részéről az atomalkut, melyből utóda, Donald Trump kilépett. Válaszul az irániak jelezték: akkor ők sem tartják magukat az atomalkuhoz! Lavrov orosz külügyminiszter ezért írta meg levelét Zarif iráni külügyminiszternek, melyben kéri Iránt: tartsa magát az atomalkuhoz. Ugyanilyen levelet küldött a francia külügyminiszter is Teheránba. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont arra ösztönzi az európai nagyhatalmakat, hogy – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – büntessék szankciókkal Iránt. Ez az atomalku végét jelentené…

Az öt másik nagyhatalom ugyanis arra igyekszik rávenni Iránt , hogy ne kezdje újra nukleáris programját annak ellenére, hogy Trump elnök újra szankciókat alkalmaz ellene.

Közben az amerikaiak Irán ellenes szövetséget akarnak létrehozni a Közel Keleten. Ennek érdekében első ízben rendeztek háromoldalú tárgyalásokat Izraelben, melyen az amerikai és az izraeli nemzetbiztonsági főtanácsadó mellett Putyin elnök tanácsadója is részt vett. Benjamin Netanjahu miniszterelnök – miután fogadta Nyikolaj Patrusev hadseregtábornokot Jeruzsálemben – kijelentette: ezek után alapvetően megváltoztak az erőviszonyok a Közel Keleten.

Lavrov-Pompeo találkozó Helsinkiben

0

A nemzetközi jogot sérti az USA tevékenysége Venezuelával kapcsolatban – hangsúlyozta Lavrov orosz külügyminiszter amikor közös sajtóértekezletet tartott a venezuelai diplomácia vezetőjével Moszkvában.

Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter megköszönte a támogatást, melyet Oroszország nyújt Maduro elnök rendszerének Venezuelában. Trump elnök Maduro ellenfelét, Juan Guaidot támogatja a csőd szélén álló latin-amerikai országban.

Venezuela helyzetét is megvitatja Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel Lavrov, aki kijelentette: reméli, hogy a józan ész felülkerekedik majd. Az amerikai-orosz külügyminiszteri találkozón téma lesz még Venezuelán kívül a koreai félsziget atomfegyver mentesítése és a közel-keleti helyzet. Ezenkívül természetesen szóbakerült az északi sark körüli helyzet, mely mindkét nagyhatalmat aggasztja. A gyorsuló felmelegedés miatt jelentős változások mennek végbe a térségben, melynek egyre nagyobb a gazdasági és a stratégiai jelentősége.

Putyin és Trump nemrég egyórás telefonbeszélgetést folytatott egymással. A hivatalos tájékoztatás szerint ugyanezek a témák szerepeltek a telefonbeszélgetésben. Az USA és Oroszország szembenállása fokozódott az elmúlt években annak ellenére, jegy Donald Trumpot azzal vádolták demokrata ellenfelei Washingtonban, hogy az oroszok támogatásával lett az Egyesült Államok elnöke.

A király kivette a trónörökös kezéből a pénzügyek feletti ellenőrzést Szaúd Arábiában

0

Eddig Mohamed bin Szalman herceg döntött a dollár milliárdokról, melyeket Szaúd Arábia befektet, de ezentúl csakis maga az uralkodó aláírásával történhet bármilyen fontos döntés ezen a téren.

A londoni Guardian értesülése szerint: az uralkodó főtanácsadója vette át a pénzügyek intézését Rijádban. Muszaed al Aiban kitűnően ismeri a pénzpiacokat, mert az Egyesült Államokban a Harvard Egyetemen végzett. Mi váltotta ki Szalman király reakcióját? A szakértők két tényezőt említenek.

A Kashodzsi gyilkosság megdöbbentette az idős uralkodót

Szalman király nem tudott arról, hogy a trónörökös egy kommandót küldött Isztambulba az ellenzéki újságíró meggyilkolására. Arról pedig még kevésbé, hogy a Washington Postnak dolgozó újságíró csakis azért vállalkozott az életveszélyes útra, mert Szaúd Arábia nagykövete Washingtonban megesküdött: nem esik bántódása Isztambulban. A nagykövet Szalman király másik fia, Khalid volt akkoriban.

Khalid visszahívását és az új nagykövet kinevezését a király is csak utólag tudta meg

Mohamed bin Szalman herceg akkor jelentette be a döntést amikor Szalman király gépe felemelkedett a repülőtéren, hogy Kairóba menjen hivatalos látogatásra. Az új nagykövet egyébként a trónörökös reformista arculatát van hivatva javítani hiszen Reema bin Bandar hercegnő az első nő, aki Szaúd Arábiát a legfontosabb poszton Washingtonban képviseli. Ráadásul olyan nőről van szó, aki a királyi családban a női jogok szószólója volt. Annál is inkább hiszen az USA-ban nőtt fel, ahol édesapja, Bandar herceg is nagykövet volt. Mi lesz Khalid herceggel?

Az egykori vadászpilóta a hadsereg irányítója lesz

Bár névlegesen csak hadügyminiszter helyettes Khalid herceg, de valójában ő irányítja a hadsereget. A miniszter ugyanis nem más mint Mohamed bin Szalman trónörökös. Aki belevitte a megnyerhetetlen háborúba országát Jemenben. Ettől szabadulna most a trónörökös oly módon, hogy öccsét bízta meg a háború folytatásával. Egyúttal kivonta őt a tűzvonalból Washingtonban, ahol a Kashodzsi gyilkosság foltot ejtett mindkét herceg becsületén.

Lavrov orosz külügyminiszter fogadásán nem volt jelen a trónörökös

Mohamed bin Szalman szerepének a korlátozására utal, hogy nem tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel pedig két szempontból is nagyon fontos Oroszország Szaúd Arábiának. Az egyik az olajár kérdése, melyet ez a két olaj nagyhatalom együtt szokott meghatározni. A másik a szíriai rendezés, melyben kulcsszerepe van Oroszországnak miközben Szaúd Arábia kisodródott a perifériára, mert Asszad ellenfeleit támogatta, akik veszítettek a nyolcadik éve tartó polgárháborúban.
Szalman király és a trónörökös között tehát nincs minden rendben, de Rijádban kevéssé adnak hitelt annak, hogy ne Mohamed bin Szalman követné apját a trónon. Legalábbis amíg az öreg király él addig ez a forgatókönyv változatlanul érvényes. Aztán, hogy Szalman király halála után hogy dönt a hercegek tanácsa az utódlásáról, arról senki sem tudhat semmi biztosat Szaúd Arábiában.

Putyin Belgrádban

15 dollárért viszik a lelkes szerbeket a fővárosba, hogy személyesen üdvözölhessék az orosz elnököt, aki valóban népszerű Belgrádban. Lavrov orosz külügyminiszter a látogatás előtt úgy nyilatkozott, hogy „az oroszok és a szerbek testvérek”.

Oroszország már évszázadok óta játssza a balkáni kis szláv nemzetek megmentőjének szerepét. Korábban a szultán birodalma, majd a Habsburgok ellen nyújtott támogatást. Most pedig a Nyugat ellen. Vlagyimir Putyin ellenállásra buzdítja a kis szláv országokat az Európai Unióval szemben.

Alekszandar Vucsics elnök ugyan kérvényezi az uniós tagságot, de közben maximálisan együttműködik Oroszországgal. Putyin megfelelő ellensúlynak látszik nemcsak Brüsszel hanem Ankara befolyásával szemben is. A Balkánon ugyanis a törökök is nyomulnak: Szerbiának pedig nem kis számú muzulmán lakosa is van.

Vlagyimir Putyin és Alekszandar Vucsics a Szent Száva templomban erősíti meg „az örök szövetséget Oroszország és Szerbia között”. Erre már korábban is sokszor sor került a történelem során, de Tito elnök vígan szakított a nagy Szovjetunióval amikor többre értékelte a nyugati támogatást …

Szerbiában a nyugati nyitás hívei már régóta tüntetnek Vucsics elnök nacionalista autokrata rendszere ellen. Ők azért szeretnék mielőbb belül tudni Szerbiát az Európai Unión, mert abban bíznak, hogy akkor felgyorsul az ország gazdasági fejlődése és a demokrácia irányába mozdul el a politikai élet. Putyin elnök mindennek az ellenkezőjét reprezentálja Belgrádban, de ellensúlyát lehet a Nyugatnak. Amikor múlt ősszel Zágrábban az USA hadügyminisztere a balkáni államok minisztereivel tárgyalt egyedül Szerbia maradt távol. Pedig Belgrád is kapott meghívót …

Szex, korrupció, avagy mi történt az orosz oligarcha jachtján?

0

Megjelent a könyv arról, milyen szexpartik zajlottak egy orosz oligarcha jachtján az elmúlt években. Ezekben az orosz politikai élet színe-java is részt vett. Az FBI is érdeklődik Trump miatt.

Oleg Gyeripaszka dollármilliárdos lett – a Forbes szerint 3,7 milliárd dollár büszke tulajdonosa -, miután meglehetősen kétes módszerekkel megszerezte magának az orosz alumíniumipart.  Nem sokkal később az amerikainak is egy jelentős részét. Sokat köszönhet a kapcsolatainak, melyek az orosz és az amerikai elithez kötik. Egy csinos belorusz lány, bizonyos Nasztya Ribka (eredeti nevén Anasztaszja Vaszjukevics), foglalkozására nézve „szexszakértő”, megírta emlékeit arról, hogy mi történt azon a jachton, ahol Gyeripaszka vendégül látta fontos vendégeit. Nevek ugyan nem olvashatók, de aki akarta, felismerte a szereplőket.

 

A csinos ifjú szexszakértő ugyanis

azt állította: sokat mesélhetne arról, hogy az oroszok hogyan segítették Donald Trumpot

az elnökválasztás idején 2016-ban. A törekvő leányzó ugyanis „szexedző” partnerével együtt bajba került Thaiföldön. Ahol iskolát alapítottak, melyben szép lányok azt tanulhatták meg, hogyan lehet befolyásos urakat elcsábítani a világ minden részén.

A 2017-18-ból ismert történetben a thai rendőrök lecsukták a belorusz-orosz párost és néhányat a törekvő tanítványok közül. Tíz év börtönnel fenyegették meg őket prostitúció miatt. Még Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is interveniált az érdekükben. Nem véletlenül.

Oleg Gyeripaszka jachtján

gyakori vendég volt egy orosz miniszterelnök-helyettes,

Szergej Prihogyko. Alekszej Navalnij, a legnevesebb ellenzéki politikus azt állította, hogy Gyeripaszka jachtján olyan szexuális szolgáltatásokat kapott, melyek jóindulatra hangolták az oligarcha iránt. Ráadásul a szexszakértő leányzó azt állította: a jachton megerőszakolták. Nem közölte, hogy ki, de Oroszországban sokan a miniszterelnök-helyettesre gondoltak. Putyin a legutóbbi kormányalakítás idején ki is hagyta őt a kormányból.

Azt nem tudni, mit mondott az FBI-nak Ribka. Gyeripaszkának fontos amerikai üzletei is vannak, meg jó kapcsolatai, melyekkel ki tudta vonni cégeit az Oroszország elleni szankciók alól. Az se világos, játszott-e ebben szerepet Nasztya Ribka, aki megírta pikáns emlékiratait.

Gyeripaszka Oroszországban mindenesetre beperelte a „szexszakértő” párost, és csodák csodájára megnyerte a pert. Krasznodarban a bíróság 1 millió rubelt ítélt meg. A rubel értéke annyira lement, hogy ez nem több fejenként 8000 dollárnál. Gyeripaszkát nem is a pénz érdekelte, hanem a „jó hírnév”.

Az AFP hírügynökség beszámolója szerint Thaiföldön

végül csak munkaügyi vétséget állapítottak meg.

Az előzetes letartóztatással letöltöttnek vették a börtönbüntetést és a párost kiutasították Thaiföldről. Vagyis a szexterapeuták mehetnek, amerre látnak.

A moszkvai hatalomhoz közel álló Rt.com szerint a szex szakértő páros hazatér  Oroszországba, illetve Fehéroroszországba. Nem biztos, hogy saját akaratukból. Putyin birodalmában nem épp elnézőek azokkal szemben, akik a fő ellenzéki, Alekszej Navalnij számára muníciót adnak, vagy az FBI-nak fecsegnek arról, hogy mit is tett az orosz hírszerzés Donald Trump érdekében 2016-ban az elnökválasztás idején.

Törökország egyre olcsóbb a külföldieknek

0

Vajon magával ránthat-e másokat is a török líra mélyrepülése (50% mínusz a dollárhoz képest az év eleje óta)? Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője mindenesetre a közös érintettség kapcsán felajánlotta Törökországnak: ne dollárban kereskedjenek egymással. Az orosz rubel egy hét alatt 8%-ot vesztett a dollárhoz képest éppúgy, mint a dél-afrikai rand. Az argentin peso (-6%) és a brazil real (-4%) sem úszta meg, de Ukrajna és Venezuela sem lehet nyugodt.

Ennek ellenére kevesen képzelik, hogy Recep Tayyip Erdoğan végül a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul – követve Argentínát. Pedig Ankarának is lenne miért az IMF segítségét kérnie. A fizetési mérleg hiánya a GDP 6,3%-a, az adósságállomány meghaladja a 200 milliárd dollárt. A gazdasági csoda, amely szinte teljhatalomhoz juttatta Erdoğant, azon alapult, hogy olcsó volt a hitel. Ezért nem emelik a bank kamatlábat Törökországban. De mi van azokkal, akik dollárban adósodtak el?

A devizaadósok rémdrámája alapjaiban fenyegeti Erdoğan rendszerét. A szorongatott elnök pedig a turizmusban keresi a csodafegyvert.

Pénzes turisták rohamozzák meg a luxusüzleteket Isztanbulban, ahol a líra értékvesztésének köszönhetően a dollárban fizetőknek minden olcsóbb lett. A Reuters arról számolt be, hogy elsősorban gazdag arab turisták vásárolnak a luxusbutikokban.

Erdoğan elnök gazdasági háborúval vádolta meg az USA-t.

„Nekik dollárjuk van, de velünk van a nép és Allah”

– harsogta Törökország teljhatalmú ura. Aki arra kérte a törököket, legyenek nagyon kedvesek a turistákhoz, hiszen ők dollárt hoznak az országba. A lakosságot arra intette, hogy ne essen pánikba, inkább vegye elő a dollárjait, euróit vagy épp aranyát, és váltsa be a bankban török lírára. A hazafias felhívásnak eddig nem sok eredménye mutatkozott Törökország pénzügyi válságában.

Erdoğan továbbra is dacol Donald Trump amerikai elnökkel: kedden bejelentette, hogy a jövőben nem vásárolnak elektronikai cikkeket az Egyesült Államoktól, 120%-ra emelik az amerikai autók vámját, 140%-ra az alkoholét és 60%-ra a dohányét.

Erdoğan egyúttal jelezte: Kínára és Oroszországra számít a válság elhárításában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már tárgyalt is Törökországban. Washingtont igencsak zavarja a mind szorosabb orosz-török szövetség, amely kiegészül Iránnal is. Az Egyesült Államok a térségben az Izrael-Szaúd-Arábia szövetséget támogatja, amelynek a viszonya kifejezetten rossz Törökországgal. Trump bírálta Törökországot, mert Oroszországtól vásárol rakétavédelmi rendszert, amely nem NATO kompatibilis.

Az amerikai-török lélektani háború pedig várhatóan elhúzódik, így a törökök bánata és a külföldi turisták öröme tartós lehet: Törökország egyre olcsóbb – a külföldieknek…

Aszad szerint közel volt egy amerikai-orosz háború

0

Közel álltunk egy amerikai-orosz háborúhoz Szíriában – mondta Bassár el-Aszad szír elnök Damaszkuszban. Az orosz propagandacsatornának, az Rt.com-nak nyilatkozva kifejtette, hogy a szír kormány egy éven belül legyőzte volna hazai ellenségeit, ha őket a Nyugat és mindenekelőtt az Egyesült Államok nem támogatta volna.

A hét éve tartó polgárháború kapcsán arról is beszélt, hogy az oroszok közbelépésének köszönhetően álltak el a nyugati hatalmak attól a tervtől, hogy nagyszabású légi offenzívát indítsanak Damaszkusz ellen. Az oroszok ugyanis bejelentették: ha ilyen légitámadás indul Szíria ellen, akkor az orosz légierő válaszcsapást mér azokra a támaszpontokra, ahonnan a az akciókat indították. Ugyan nyugati légitámadások ezután is voltak, de sokkal visszafogottabbak, olyannyira, hogy azok nem változtattak a háború menetén.

Asszad szerint egyébként a hadserege azon a ponton van, hogy megnyerheti a polgárháborút.

Kényes kérdésekről nem nyilatkozott a szír elnök, a többi között arról sem, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter figyelmeztette Szíriát és Iránt: a Golán fennsíkon csakis hazai csapatok tartózkodjanak. Az elmúlt napokban ugyanis Hezbollah milicisták és iráni katonák támadták Izraelt a Golán fennsíkról. Avigdor Lieberman izraeli hadügyminiszter emiatt személyesen tiltakozott Moszkvában. Korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök pedig arra kérte Putyin elnököt: ne szállítsák le az S 300-as rakétavédelmi rendszert Szíriának – erre pozitív visszajelzést kapott.

Ám Asszad mindennek ellenére továbbra is számíthat Oroszország támogatására, ami létfontosságúnak bizonyult a hétéves polgárháborúban Szíriában.

Trump ellenére épül a Nord Stream 2

0

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország ugyan még szállít földgázt Ukrajnán keresztül is, de a fő kapcsolat Európával a Balti tenger alatti vezetékeken keresztül zajlik majd. Heiko Maas német külügyminiszter is a közös érdekeket emelte ki a moszkvai találkozón hiszen ily módon Németország válik az EU legfőbb gázelosztó központjává. Miközben Trump szerint ez túlságosan nagy orosz függést jelent.

Az orosz földgáz érdekellentéteket okoz az EU-ban is, de az igazi vita Brüsszel és Washington között bontakozik ki a stratégiai energia bizniszben.

Közben Lubminban a Balti tenger mellett megkezdődött a Nord Stream 2 építkezése – számol be a Deutsche Welle közszolgálati portál a Nord Stream 2 gázvezeték jövőjéről, mely mélységesen megosztja a német kormányt, az európai közvéleményt és próbára teszi az USA kapcsolatát az Európai Unióval. Életemben nem láttam még olyan gazdasági projektet, amely politikailag ennyire megosztaná a világot – jelentette ki Maroš Šefčovič, az EU alelnöke és energia ügyekben illetékes biztosa. A gazdasági képlet viszonylag egyszerű:

a Nord Stream 2 úgy hoz földgázt Európába, hogy nem érinti Ukrajnát és Lengyelországot.

Ha elkészül, akkor 55 milliárd köbméter földgáz érkezik majd Oroszországból Németországba a Balti tenger alatti vezetéken. Ez az EU földgáz igényének körülbelül a 60%-át fedezi. Minthogy Hollandiában kimerülőben vannak a gázmezők Groningen környékén, ezért az orosz földgáz importja teljesen érthetőnek tűnik. Gazdaságilag az is, de a politikai számítások felülírhatják a gazdasági tényeket.

Itt van mindjárt Amerika, mely óva inti Európát az orosz gáztól való függéstől. Erre már Donald Trump is felhívta a figyelmet amikor tavaly Varsóban találkozott 16 közép- és kelet-európai állam vezetőivel. Mindjárt ajánlotta is az orosz földgáz helyett a cseppfolyósított amerikait. A lengyelek, akiknek ellenszenve Oroszország iránt évszázados, le is csaptak erre az ajánlatra noha a cseppfolyósított földgáz különleges kikötő kell – méregdrága berendezésekkel. De hát Varsóban az Egyesült Államokat stratégiai szövetségesnek tekintik, így ilyenkor a pénz nem számít…

Időközben a washingtoni kongresszus mindkét pártjának szenátorai és képviselői felszólították a német kormányt: mondjon nemet az oroszoknak! Berlin megmakacsolta magát és igent mondott a Nord Stream 2 gázvezetékre.

Kik lobbiztak ezért Berlinben ?

Mindenekelőtt a szociáldemokraták – írja a Deutsche Welle. Sigmar Gabriel ex külügyminiszter különösen aktív volt és nem feledkezhetünk meg Putyin kedvenc német lobbistájáról, Gerhard Schröder ex kancellárról. Aki előbb üdvözölhette a Kremlben beiktatásakor Putyint mint Medvegyev orosz miniszterelnök. Schröder jelenleg a Rosznyeft orosz olajtársaság elnöke és dollárban is milliárdos. Még egy német nagyság felbukkant Putyin beiktatásán a Kremlben: Matthias Warnig. Az ő cége építi a Nord Stream 2-őt. Ki ő?

A keletnémet titkosszolgálat egykori főtisztje, aki a német-orosz kapcsolatok egyik kulcsembere.

Vlagyimir Putyinnal állítólag még Drezdából ismerik egymást. Oroszország jelenlegi elnöke az egykori NDK-ban a KGB drezdai irodáját vezette alezredesi rangban. Nemcsak hívei, de ellenzői is vannak Németországban a Nord Stream 2-nek méghozzá a kancellár asszony pártjában, a CDU-ban. Angela Merkel hosszas habozás után döntött a Nord Stream mellett hiszen tisztában volt vele: mind Németországban mind az EU-ban sokan bírálják majd ezért. Sőt az EU-n kívülről érkezhet a leghevesebb bírálat: Porosenko ukrán elnök kerek-perec megmondta áprilisban Berlinben, hogy itt nem gazdasági hanem politikai döntésről van szó, és a döntés ellentétes Ukrajna érdekeivel. Amerika ugyanígy nem tágít, és az orosz fenyegetésre utal. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Németország szemére vetette a NATO miniszteri értekezletén, hogy a pénzét az oroszoknak előnyös gázvezeték építésére fordítja ahelyett, hogy teljesítené az észak atlanti szervezet előírását, és a GDP 2%-át költené katonai célokra.

A politikai fenyegetés nem használt, a németek megadták az engedélyt az orosz gázvezeték építésére, de

pénzügyileg még mindig meg lehet torpedózni a Nord Stream 2-őt!

Hogyan? Úgy, hogy a Gazprom értéke – a földgáz árának csökkenése miatt – 350 milliárd dollárról 50 milliárdra csökkent! Vagyis a bankok számára nem épp vonzó partnerré változott. Ezenkívül ott vannak a szankciók Oroszország ellen. Trump bármikor újra lecsaphat. Úgyhogy valószínűleg nem túlzott az EU energiaügyi biztosa amikor kijelentette a Deutsche Welle portálnak, hogy életében nem látott még olyan gazdasági elképzelést, mely oly nagy vihart kavart volna mint a Nord Stream 2, az orosz földgáz vezeték, mely Németországba úgy visz hatalmas mennyiségű földgázt, hogy elkerüli Ukrajnát…

Az izraeli védelmi miniszter szerint nincsenek iráni csapatok Szíriában

0

Avigdor Lieberman erről az ynetnews hírügynökségnek nyilatkozott. Ez ellentmond annak, amit Benjamin Netanjahu miniszterelnök állít – írja a Haaretz.

A kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy iráni csapatok állomásoznak Iránban és ezt Izrael semmiképp sem fogadja el. Nemrég a BBC közölt riportot arról, hogy irániak támaszpontot építenek Damaszkusz mellett.

A Moszad fényképfelvételeket tette közzé az iráni forradalmi gárda jelenlétéről és annak vezérét, Kaszem Szoleimanit is látták Szíriában.

Az izraeli hadügyminiszter ezt a következőkkel magyarázza. „Mi vagyunk a legerősebb katonai hatalom a térségben és ezt mindenki tudja. Irán ezért milíciákat hoz létre vagy támogat más országokban, és ezek aztán az ő érdekében folytatnak háborúkat. Ilyen a Hezbollah siita milícia Libanonban, ahol Irán nincs jelen és ilyenek a huti lázadók Jemenben. Ugyanezt akarják megcsinálni az irániak Szíriában is: létrehozni egy velük szimpatizáló milíciát.”- mondta Avigdor Lieberman hadügyminiszter.

Az oroszok a döntőbírók- állapítja meg a Haaretz. Hiába kérte Netanjahu miniszterelnök Szocsiban Putyin elnököt, hogy tartsa távol Iránt Szíriától, Lavrov orosz külügyminiszter nemrég kijelentette: Iránnak legitim törekvése az, hogy katonailag jelen van Szíriában.

Ebből pedig az következik, hogy Izraelnek el kell fogadnia, hogy a határai mentén megjelent egy olyan állam, Irán, mely nem ismeri el Izrael létét vagyis a zsidó államnak a korábbinál nagyon fenyegetéssel kell számolnia.

Ez is magyarázhatja, hogy Izrael mind közelebb kerül Szaud Arábiához. Mohamed bin Szalman herceg, Szaud Arábia trónörököse, aki egyben hadügyminiszter is, nemrégiben arab NATO-t hozott létre. A fő ellenfél nem más, mint Irán…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK