Kezdőlap Címkék Kushner

Címke: Kushner

A nyugati gátlástalanság találkozása a közel-keleti gátlástalansággal

„Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre akkor hivatkoznak csak, ha a Trumpot még négy évig helyzetbe hozó kampány átmenetileg kifogyott az egyéb populista ötletekből.” – kezdi Ara-Kovács Attila Diplomáciai jegyzetét.

A palesztin néppel szóban oly szolidáris arab államok számára a történelem több alkalmat adott, hogy létrehozzanak egy palesztin államot, de ezzel a lehetőséggel sohasem éltek. Levonhatták volna az összes arab-izraeli háború szomorú tanulságát, de ezt sem tették. Minden bizonnyal megvolt erre a jó okuk. Méghozzá több is.

Egyrészt, bár narratívájukban a palesztin érdekek foglalták el a központi helyet, lényegében sohasem a palesztin ügy volt fontos számukra, hanem saját nemzeti – vagy éppenséggel a nemzet felé emelt, a politikai-katonai elitre korlátozódó – magánérdekeik. Izraellel egyetlen háborújukat sem a palesztinokért vívták, hanem vagy remélt területszerzés volt a háttérben, vagy hatalmi rivalizálás az arab érdekszférán belül. Esetleg egyszerűen egy elit politikai tehetetlensége, amit túlélni már csak az segített, ha feltálalják maguknak ismét a közös ellenséget, ami kézenfekvően csakis Izrael lehetett.

Csábítóan hasonlatos e korábbi helyzetekhez a mai, amelyben Donald Trump igyekszik magát fontossá tenni a Közel-Kelet zavaros ügyeiben. Ugyanakkor

most nem fegyverekkel érkezett, mint a korábbi republikánus elnökök szoktak volt, hanem pénzzel – legalábbis pénzt sejtető ígéretekkel.

Jared Kushner – egyébként Trump veje – egy elkápráztató összeget, 60 milliárd dollárt helyezett kilátásba a Bahreinben összetrombitált mostani „békekonferencián”, csakhogy ennek forrásait egyelőre szóba se hozta, s ahogy Trump eddigi politikája arra engedni következtet: mintegy három hónap múlva az összeg megfizetését az elnök másokon fogja számon kérni, egy fél év múlva pedig úgy fog tenni, mintha az ötlethez nem lenne semmi köze.

Ennek megfelelően az érintett arab országok először némi malíciával fogadták Washington javaslatát, majd röhögésbe törtek ki, később pedig dühösen kritizálni kezdték annak minden részletét. E folyamat mintegy két nap alatt zajlott le, ami utal arra: a konfliktusok a Közel-Keleten semmit sem veszítettek hevességükből és felszínességükből.

Persze azt is tudja mindenki: a tárgyalóasztalok felett röpködő dollármilliárdokból, ha csurranna is valami, az semmiképp sem jut majd el a palesztinokhoz. Egyrészt azért, mert a tárgyalásokon a többi arab partner érdekérvényesítő képessége sokkal nagyobb, mint a palesztinoké. Másrészt meg azért, mert mindenki tudja: ha mégis érkeznének pénzek a Jordán nyugati partjára, netán Gázába, azokat nem egy jövendő, konszolidált palesztin állam intézményei emésztenék fel, hanem az az oligarchikus szerkezet, amely kiirthatatlanul dominálja a palesztin valóságot.

Ugyanilyen akadály az, hogy tulajdonképpen mindenki mást akar és nem azt, aminek jegyében odaült a bahreini tárgyalóasztalhoz.

Itt van mindenekelőtt Washington. A közel-keleti aktuális rendezési ajánlat nem az amerikai kormány átgondolt terve, hanem Trump 2020-as választási kampányénak nyitánya. Az, hogy Kushner vette magának a bátorságot s bizonyos értelemben a külügyminisztériumot is megkerülve lépett fel a „béketervvel”, a fokozhatatlan diplomáciai dilettantizmus iskolapéldája lenne, ha lenne benne bárminő diplomáciai szándék. Nincs benne. Ami benne van, az a jövendő elnökválasztási kampány része és semmi közvetlen köze Amerika érdekeihez, még kevesebb köze van a Közel-Kelethez. Következésképp az, aki egy pillanatig is elhiszi, hogy abból a palesztinoknak előnye származnék, vagy vak, vagy Trump lelkes kampánycsapatának tagja.

Épp ezekben a napokban zajlott a volt amerikai külügyminiszter, Rex Tillerson kongresszusi meghallgatása, melyen fehéren-feketén kiderült: az amerikai külügyminisztérium (State Department) majdhogynem az utolsó, amelyik értesül a trumpi diplomáciai kavarásokról, lett légyen szó az orosz kapcsolatról, az amerikai-mexikói viszonyról, vagy éppenséggel a Közel-Keletről.

És Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre akkor hivatkoznak csak, ha a Trumpot még négy évig helyzetbe hozó kampány átmenetileg kifogyott az egyéb populista ötletekből.

Trump és a Deutsche Bank tiszta pénze

0

Több milliárd dollárt moshatott tisztára Donald Trump és Jared Kushner, akik a Deutsche Bank VIP ügyfelei voltak nem sokkal azelőtt, hogy az elnökválasztási kampány megkezdődött volna az Egyesült Államokban.

A New York Times értesülései szerint a Deutsche Bank belső ellenőrzése jelezte a főnökségnek: a két VIP ügyfél több milliárd dolláros kétes pénzügyi manővereket folytat. Az igazgatóság megkapta a jelentéseket, de nem tett semmit. Nem értesítette a hatóságokat. Miért nem? – tette fel a kérdést a hétvégén a New York Times, mely Trump elszánt ellenfelei közé tartozik.

Trump nemigen kapott már hiteleket az Egyesült Államokban, ezért fordult európai bankokhoz. A Deutsche Bank szívesen látta a milliárdos vállalkozót és jelentős összegeket kölcsönzött neki annak ellenére, hogy a korábbi tapasztalatok nem voltak épp kedvezőek. A Deutsche Bank azonban nagyon megégette magát Amerikában: a 2008-as pénzügyi válság idején hatalmas veszteségeket szenvedett el, melyet azután súlyosbítottak különböző hatósági bírságok is.

A Deutsche Bank vezetői minden bizonnyal arra gondoltak, hogy számukra nem lenne különösebben előnyös, ha bíróság elé citálnák az Egyesült Államok leendő elnökét. Bár Trump elnöki esélyei kezdetben szerénynek látszottak, de a Deutsche Bankban tudtak egy fontos támogatóról: Vlagyimir Putyinról! Az oroszok jótálltak Donald Trumpért, sőt az adósságai egy részét is megvásárolták. Ezért szeretné azt a demokrata ellenzék, hogy a Deutsche Bank közzétenné információit Trump és veje pénzügyeiről. Érthető módon ehhez sem Trump sem pedig Kushner nem ragaszkodik különösebben. Mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a Deutsche Bankot a kérdéses pénzügyek ismertetésében. Jared Kushner egyébként nemcsak veje Trumpnak, de kampányának egyik szervezője volt. Most pedig közel-keleti főtanácsadó a Fehér Házban. Neje, Ivanka Trump is főtanácsadó, és washingtoni pletykák szerint arra készül, hogy ő váltsa apját a Fehér Házban 2024-ben.

Rájár a rúd a vejekre: Kushnert lefokozták

0

Trump veje nem nézhet bele a szigorúan titkos iratokba. Erről John Kelly tábornok, Trump kabinetfőnöke tájékoztatta Jared Kushnert, aki nemcsak az elnök veje, de egyben közel-keleti tanácsadója is.

Épp itt van a probléma: március 5-én Washingtonba látogat Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Trump környezetében attól tartanak, hogy az izraeli miniszterelnök körüli korrupciós ügyekben valamilyen formában esetleg Jared Kushner is érintett lehet. A 37 éves Kushner ortodox zsidók családból származik. Miatta Trump lánya, Ivanka áttért a zsidó hitre. Kushner nemrég még a család ingatlanvállalkozását vezette, és benne volt több kockázatos pénzügyi műveletben. Felmerülhetnek ezekkel kapcsolatban kínos kérdések.

Kushner orosz kapcsolataival már foglalkozik is az FBI. Az elnök veje több orosz üzletemberrel és diplomatával tartotta a kapcsolatot 2016-ban a választási kampány idején. Most viszont Washington hivatalosan azzal vádolja Moszkvát, hogy beavatkozott a választási kampányba 2016-ban. Kushnert tehát okkal zárhatták ki a legbizalmasabb információkból.

Csakhogy erről a tárgyalópartnerek azonnal tudomást szereznek. Mit ér egy olyan elnöki tanácsadó, aki nem láthatja a szigorúan titkos anyagokat? Netanjahu vagy Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös szemében nem sokat. McMaster tábornok, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója állítólag többször idegrohamot kapott amiatt, hogy Kushner nem tájékoztatta őt arról: pontosan miről is tárgyalt Izraelben vagy Szaúd-Arábiában. Kelly persze közölte Kushnerrel: iránta a bizalom töretlen. De hát valószínű, hogy nem véletlenül szivárgott ki: a Kushner-házaspár között van egy paktum: Ivanka és nem Kushner pályázza majd meg az elnöki posztot.

Orosz kapcsolatairól kérdezte Trump vejét a bizottság

0

Amerikai sajtóértesülések szerint meghallgatta Jared Kushnert, Donald Trump amerikai elnök vejét és tanácsadóját az a vizsgálóbizottság, amely a tavalyi amerikai elnökválasztási kampány orosz szálait vizsgálja.

A CNN, a The New York Times és az AP is úgy értesült szerda este, hogy Kushner találkozott a Robert Mueller különleges ügyész vezette testülettel, és a meghallgatáson elsősorban arról esett szó, hogy milyen szerepet játszott az orosz kapcsolatokban Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó. A bizottság főként azt vizsgálja, hogy

az orosz kapcsolatok befolyásolták-e a tavalyi kampányt a később megválasztott Trump javára.

A meghallgatásról kevés részlet szivárgott ki. A források abban értenek egyet, hogy Muellerék azt próbálták tisztázni, milyen információkkal rendelkezik Kushner Flynn orosz kapcsolatairól. Trump vejének ügyvédje annyit közölt, hogy ügyfele mindenben együttműködik a témára vonatkozó vizsgálatok lefolytatóival.

A 73 éves Rober Muellert, aki hosszú ideig volt az FBI igazgatója is, májusban bízták meg az Oroszországot érintő átfogó vizsgálat irányításával. A vezetése alatt álló bizottság mások mellett éppen Kushner és Flynn orosz kapcsolatait vizsgálja.

Jared Kushnerről tudni lehet, hogy ifjabb Donald Trumppal együtt tavaly tavasszal találkozott Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvédnővel. Flynn-nek, aki Trump első nemzetbiztonsági tanácsadója volt, februárban azért kellett lemondania, mert az amerikai kormányzatot is félrevezette Oroszország Washingtonban akkreditált nagykövetével folytatott találkozójáról.

A vizsgálat miatt Trump is egyre nagyobb bajban lehet.

Putyin pénze a Facebookban és a Twitterben?

0

Jurij Milner orosz oligarcha megszerezte (és később el is adta) a Facebook részvényeinek 8%-át és a Twitter részvényeinek 5%-át! A Paradicsom Papírokból azután kiderült, hogy Putyin orosz államfő két kedvenc cége: a moszkvai külkereskedelmi bank /VTB/ és a Gazprom Invest Holding állt az orosz oligarcha mögött.

Mindebben semmi törvénytelen nem volt, akkor amikor a részesedést Jurij Milner megszerezte. Azóta egyébként el is adta ezeket a részvényeket. Csakhogy az FBI éppen azt vizsgálja, hogy az oroszok milyen szerepet is játszottak a tavalyi elnökválasztási kampányban? Mint ismeretes: Hillary Clinton részben azzal indokolta választási vereségét, hogy az oroszok nem épp ortodox módszerekkel ellenfelét, Donald Trumpot támogatták. A washingtoni kémelhárítás ugyanezt állapította meg, és az USA emiatt újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot.

Nem állítjuk – írja a New York Times – hogy Jurij Milner azért vásárolt részesedést a Facebookban és a Twitterben, hogy ezzel befolyásolja az amerikai cégek politikáját és befolyásolja az amerikai választásokat.

De hát a gyanú azért fennáll …

A New York Times idézi a washingtoni nemzetbiztonsági tanács egykori Oroszország felelősét. Michael Carpenter Obama elnök idején volt az orosz részleg vezetője amikor az USA szankciókat jelentett be Oroszország ellen, mert Moszkva 2014-ben annektálta Ukrajna egy részét. Michael Carpenter hangsúlyozza, hogy Moszkvában ma is stratégiai kategóriákban gondolkodnak. Az egyik cél az lehet a biznisz, – ahogy ezt az orosz oligarcha, Jurij Milner állítja – de

mindig ott van a politikai szándék is az orosz vezetők fejében!

A Paradicsom Papírok egy másik kínos amerikai-orosz ügyre is rávilágítottak: kiderült, hogy Ross washingtoni kereskedelmi miniszter komoly üzleti kapcsolatban állt egyes orosz cégekkel.

Van egy Trump számára különösen kényes harmadik ügy is a Paradicsom Papírok között. Kiderült ugyanis, hogy Jurij Milner miután kivette pénzét a Facebookból és a Twitterből, ingatlan befektetésekbe kezdett. Méghozzá egy olyan céggel, melynek társtulajdonosa nem más mint Jared Kushner, azaz az amerikai elnök veje és egyben főtanácsadója. Akit a szenátus vizsgálóbizottsága amúgy is faggat orosz kapcsolatairól hiszen a választási kampány idején ő tartotta a kapcsolatot az oroszokkal.

Donald Trump első kézből juthat információkhoz ezekben az ügyekben, mert Vietnamban hamarosan találkozik Vlagyimir Putyinnal. Mindketten részt vesznek az ázsiai és csendes-óceáni államok vezetőinek csúcstalálkozóján Danangban. Trump a találkozó témájaként Észak Koreát, Szíriát és Ukrajnát jelölte meg. De közbe jöttek a kínos Paradicsom Papírok, amelyekről szintén szó eshet az amerikai-orosz csúcson Vietnamban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK