Kezdőlap Címkék Közszféra

Címke: közszféra

Újra nyílik a bérolló az állami cégek kárára

Idén megállhat a bérek valamelyesti felzárkózása az állami cégeknél a magánszektorhoz. A súlyos működési zavarok annak ellenére tapasztalhatók az állami körben működő cégeknél, hogy korábban százalékosan komoly béremelések voltak.

Az ország legnagyobb foglalkoztatója az állam, amely inkább csak szavakban emeli a fizetéseket nagy mértékben; az oktatásból és az egészségügyből érkező segélykiáltások mindennaposak. A költségvetés azonban egy másik körben, az állami vállalatoknál is nagy számú alkalmazott foglalkoztatója. A Policy Agenda (PA) csak a legnagyobb vállalatok mintegy 125 ezer dolgozójánál nézte meg az elmúlt kilenc évi béremeléseket.

Az állam kettős szerepben

A PA mindjárt meg is jegyzi, hogy az éves bértárgyalásoknak van egy különös elemük, ez pedig a kormány szerepe. A kormány egyszerre szabályozó és munkaadó. A vizsgálatba bevont cégekben 125 ezer fő dolgozott éves átlagban. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (körülbelül 37 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer). Ezen kívül egységes tömbben vizsgálták a regionális vízi-közmű társaságokat (6 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18 ezer), erdészeteket (8 ezer) és az egyéb kiemelt társaságokat (26 ezer) – ide tartoznak például a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.

Leállna a felzárkózással

Az állam ebben a körben 2010 óta összesen 61 százalékkal emelte meg a béreket. Ez 4 százalékponttal kevesebb, mint a versenyszférában lezajlott emelések. Vagyis, vonható le a következtetés, még a részleteket elfedő átlagadatok tanúsága szerint is a jelentős béremelkedés ellenére az elmúlt években is nőtt némileg a különbség a versenyszféra és az állam között.

Külön megvizsgálták a minimálbér emelését követő változásokat is. 2017-ben és 2018-ban jelentősebb minimálbér-emelésre került sor (24 százalék a két évre nézve, kumulált hatását tekintve). Ezt meghaladta az általános béremelés mértéke, amelynek nyilvánvaló mozgatórugója az egyre nagyobb munkaerőhiány volt. A versenyszférában a 2016 és 2018 közötti béremelkedés 23 százalék volt (a minimálbérével szinte teljesen megegyező), azaz

az állam megpróbálta bérversennyel megállítani a munkaerő elvándorlását.

Az idei béradatokból az látszik, hogy a versenyszférában magasabb a bruttó keresetek növekedése, mint a minimálbér-emelés mértéke. Annak ellenére is állítható ez, hogy az idei béradatok az állami cégeknél egyelőre nem ismertek, csak abból lehet kiindulni, milyen megállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel.

A MÁV esetében a hároméves megállapodás alapján idén 5 százalékos béremelésre került sor. Ez jelentősen alatta van a nemzetgazdasági átlag kétszámjegyű indexének. A Magyar Postánál a szakszervezetek a korábbi megállapodást újra tárgyalták, és 8-9 százalékos béremeléssel lehet számolni azon a területen.

Voltak ugyan arra próbálkozások, hogy a közszolgáltatások területén az idei átlagos 5-6 százalékos béremeléseket magasabbra tornásszák fel a szakszervezetek, de az állam eddig elzárkózott ettől.

Ha így marad a helyzet, akkor

ismét elkezd távolodni egymástól az állami cégek bérszínvonala és a versenyszféra több része.

Ez pedig növelni fogja a belső elvándorlást, a munkaerőhiányt, és a szolgáltatási színvonal romlását.

Hozzá kell tenni, hogy a fenti értékek százalékokat mutatnak,

a nominális bérek mára teljes alkalmazotti csoportokban súlyosan elszakadtak a versenyszféráétól.

Erről tanúskodnak például a tanárok körében indított demonstratív „fizetésfelmutatás” adatai.

Ezek láttán nem meglepő, hogy a legnagyobb szakszervezeti szövetség

szeretné elérni a tavalyi két éves bérmegállapodás újratárgyalását.

A Népszava írt arról, hogy

a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását a Pénzügyminisztériumnál.

A tavaly év végén elfogadott bérmegállapodás az idei és a jövő évre vonatkozóan is 8-8 százalék minimálbér- és garantált bérminimum-emelést rögzített, és szintén 8 százalékban határozták meg az általános béremelésre vonatkozó ajánlást is. Ennek megfelelően a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő. Kordás László szerint azonban a gazdaság eddigi teljesítményére vonatkozó elemzések azt mutatják, hogy jóval nagyobb, 10 százalék feletti béremelésre is lehetőség lett volna már idén is.

Ezért jövőre kétszámjegyű emelést szeretnének.

Ennek sikere erősen kétséges. A kormány ugyanis árgus szemmel figyeli a költségvetés helyzetét, és ennek hiányát javarészt a szociális területekből kivont (a GDP-hez viszonyítva csökkentett arányú) kiadásokkal tudták mérsékelni. Általános nagy arányú béremelés az egész költségvetési szektorra kihatóan építene be olyan automatizmust, amelyet a kormány láthatóan szeretne elkerülni.

Országos sztrájkot hirdetett a közszolgálati dolgozók szakszervezete

Mai sajtótájékoztatójukon országos sztrájkot hirdettek március 14-ére a közszféra dolgozóinak szakszervezetei az önkormányzati köztisztviselők, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak, valamint a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében.

Ezzel persze kéthavi határidőt is adtak a kormánynak, hogy engedményeket tegyen és ezzel elkerülje a sztrájkot.

Boros Péterné, a  Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó tisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével közösen hirdet sztrájkot.

Hozzátette, a közszolgálat súlyos foglalkoztatási problémáinak leglényegesebb oka „a tarthatatlan, követhetetlen, szakmailag értelmezhetetlen bérpolitika” és a „teljesen összekuszált bérrendszer”, elsősorban ezen szeretnének változtatni.

Kitért arra: ahhoz, hogy ne hagyja el a magyar munkaerőpiacot évente több ezer ember, európai felzárkózást jelentő és nem a magyar minimálbérekhez viszonyító emelés kell.

Közölte, szerdán tájékoztatta a miniszterelnököt a tervezett sztrájkról és kérte a kormányzati tárgyalófelek kijelölését. Kiemelte: korrekt, szakmai alapú tárgyalásra készülnek, amelyre két hónap áll rendelkezésre. Ha a törvényes határidőn belül nem tudnak megállapodni követeléseik teljesítéséről, akkor március 14-én munkabeszüntetést tartanak.

Jelezte azt is, a közigazgatás területén csak ott lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik.

A sztrájkkezdeményezést támogatják az Összefogásnak keresztelt szövetség szakszervezete (a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete, valamint a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete), őket egy-egy delegált képviselte a sajtótájékoztatón.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Mindegyik ágazat közös követelése a rabszolgatörvény visszavonása,

valamint az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában, továbbá nemzeti munkaügyi kerekasztal létrehozása.

A sajtótájékoztatón a sztrájkot támogató szakszervezetek nevében felszólalt Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) elnöke, Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke, valamint Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének (KMDSZ) elnöke.

Újságírói kérdése Boros Péterné elmondta, összesen mintegy 200 ezer főt érintenek a követelések, de azt nem tudja előre megmondani, hogy a gyakorlatban hányan élnek majd valóban a munkabeszüntetés eszközével. Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta, hogy március 14-e a nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanap, de nem tudják, hogy ez jó-e a sztrájk szempontjából, szerinte egyik nap sem jó sztrájkolni.

Flaskár Nagy Melinda a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), nevében ismertette az érdekképviselet 12 pontos sztrájkkövetelését, amelyek itt érhetők el, míg az MKKSZ 10 pontban foglalta össze a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők követeléseit, hét pontban pedig az önkormányzati köztisztviselők követeléseit, utóbbiakat Boros Péterné olvasta fel.

A HVG videót is készített a sajtótájékoztatóról:

Egyre több a közszolga, mind több pénzért

0

Nemhogy akár százezres elbocsátás nem történt, de évről évre többen dolgoznak a költségvetésben. Négy alatt majd’ másfélszer több jut a személyi kiadásokra.

Noha rendre nagy bejelentések hangzanak el arról, hogy a kormány tetemes létszám-csökkentésre készül, de legalábbis ezt szeretné, ebből eddig semmi se lett, sőt. Legutóbb augusztus közepén volt szó arról, hogy a központi közigazgatásban a mostani 14 ezer fő körüli létszám csökken 15-20 százalékkal január elsejével – ezt jelentette be Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője. A leghangosabb a kancellária korábbi vezetőjének Lázár Jánosnak helyettese, Csepreghy Nándor volt, aki egyenesen több százezres elbocsátásról beszélt 2016-ban.

Nos, ehhez képest csak többen lettek a közszférában – olvasható a Policy Agenda (PA) összeállításában. A költségvetési zárszámadások alapján

az elmúlt években 25 ezerrel lettek többen

a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak: 2014-ben 535 ezer, 2017-ben 560 ezer.

Ez idő alatt ennek a szektornak személyi juttatásai csaknem másfélszeresére nőttek: 1827 milliárdról 2400 milliárdra – jövőre már 2566 milliárdot terveznek az elfogadott költségvetésben.

Forrás: Policy Agenda

A kormány több éve azt hangsúlyozza, hogy a kormányzati struktúra átszervezésével elérhető, hogy a dolgozók jelentős számban menjenek át a közszférából a versenyszférába. Ennek érdekében átszervezték a kormányzati háttérintézményeket. A költségvetési zárszámadás szerint a vezetői szintek csökkentek, de a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma nem.

A tavalyi év költségvetésének zárszámadása alapján az látszik, hogy 2017-re a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 560 ezer főre nőtt. Ez 4 ezer fővel több, mint a 2016. évi adat. Annak ellenére, hogy több háttérintézményt is összevontak,

a bürokrácia csökkenése nem érződik.

A számokból látszik, hogy 2008 óta igen jelentős a létszámnövekedés ezen a területen, de azt a PA is megjegyzi, hogy a kormány magához vonta az egészségügyi intézmények és a közoktatási rendszer irányítását. Ezáltal a korábbi önkormányzati dolgozók kormányzati alkalmazottak lettek.

A 2014. évhez viszonyított növekedés (+25 ezer foglalkoztatott) mögött leginkább a közalkalmazottak körének növekedése áll, mivel 21 ezerrel többen dolgoztak tavaly ilyen státuszban. Közülük mintegy 7 ezren a közoktatás területén dolgoznak.

A kormányban 2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12,6 ezer fő vezető volt, akiknek a rendszeres személyi juttatásai 69 milliárd forintot tettek ki. Ehhez még hozzá kellene számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek összegét nem közölte a kormány – írja az elemzés.

Ugyanezen munkavállalói kör létszáma 2017-ben 17,8 ezer fő volt, amely már 119,7 milliárd forintot vitt el a közös kasszából. A kormányzati struktúra átszervezése annyiban látszik, hogy az elmúlt évekhez képest valóban

körülbelül ezer fővel csökkent a vezetői szinteken

dolgozók létszáma.

Ugyanakkor a kormányzati felső vezetésre (miniszterelnök, miniszterek, kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok, államtitkárok) elköltött rendszeres személyi juttatások a 2014. évi 3,6 milliárd forintról 4,2 milliárd forintra nőttek 2017-re.

Százezres elbocsátás: a közigazgatás nem üzlet

Előbb a feladatokat kellene áttekinteni, aztán a létszámról beszélni – mondja a közigazgatási tudós, a szakszervezetek pedig egyeztetést kezdeményeznek az újabb százezres közszférabeli elbocsátás ötletéről. Mindeközben érdemes lenne az észt példát is megnézni, ahol minden ügyet interneten intéznek, és ezzel temérdek pénzt spórolnak meg.

A közigazgatás nem az üzleti logika alapján működik, nem a legkisebb ráfordítással legnagyobb haszon elérése a cél – reflektált a közigazgatás-tudomány egyik legelismertebb szakértője, Ficzere Lajos a Független Hírügynökség kérdésére. Az ELTE jogi karának professor emeritusa azután fejtette ki véleményét, hogy a versenyszféra egyre súlyosbodó munkaerőhiányát a köz szolgálatában álló százezer dolgozó elbocsátásával gondolná csökkenteni a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke. Rolek Ferenc erről az RTL Klub hétfő esti híradójában beszélt.

A szakszervezeti felháborodás közepette a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán este sietett leszögezni, hogy nem tartja reálisnak a százezres számot, de szerinte nem is innen kell kiindulni. Összességében kevesebb emberre van szükség, de tud olyan területet is, ahol többre – mondta, és azt is közölte, hogy nem kell fűnyíróelvszerű leépítéstől tartani. A konkrét számokról Gulyás elmondta: azt szeretné, ha a központi közigazgatásban ősszel, a területi közigazgatásban pedig még az idén meg tudnák határozni a létszámot.

A közigazgatási professzor viszont azzal a felvetéssel ért egyet, hogy

az ellátandó feladatokat kellene előbb számba venni,

nem pedig a legmagasabb jövedelmezőség felől közelíteni meg a kérdést. Az eredményességet se úgy kell nézni, mint az üzleti világban – mondta Ficzere Lajos.

Része a problémának, hogy nagy különbségek vannak a helyi és a központi kormányzati közigazgatás között, mert miközben sokan sokallják az összlétszámot, helyi szinteken sok a betöltetlen álláshely.

Van igazság abban, hogy a Magyarországra különösen az utóbbi években jellemző erős centralizáció sajátos létszámnövekedést is eredményezett, pedig

a központosításnak ott van helye, ahol összkormányzati feladatellátás zajlik

– hangsúlyozta Ficzere professzor.

A tudós nagyon fontosnak tartaná, ha az uniós alapelvként ismert szubszidiaritás elvét végre figyelembe vennék. Azt, hogy lehetőleg minden ügyet ott intézzenek, ahol ez közvetlenül a lakosság számára a leghatékonyabb.

A központi és a helyi szint közti kompetencia-elosztást el kell végezni, s

ezt kövesse a költségvetési kiadások elosztása

– mondta Ficzere Lajos.

Száz százalékig egyet ért a felvetésekkel a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Földiák András elmondta, különösen az háborítja fel őket, hogy a mindenféle előzetes számítás nélkül bemondott százezres számmal a teljes 690 ezres közszférát fenyegetik. A SZEF szerint 15 ezer ember hiányzik az ágazat(ok)ban, csak tanári állásból majdnem 2400 betöltetlen.

Úgy látja, hogy bár szerinte is előbb az értelmes átvilágítást kéne elvégezni,

a kormány rövid távon akar sikert elérni.

Ha lesz egyáltalán bármi a mostani – egyébként sokadik ilyen tartalmú – felvetésnek. Mindenesetre egyeztetést kezdeményeznek a kormánynál – mondta Földiák András.

Ficzere professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy a modern információtechnológia mindent átír, a közigazgatást is. Tehát ha hozzányúlnak ehhez a hatalmas területhez, ezt is figyelembe kellene venni.

A világos egyedülálló módon csinálják ezt Észtországban, ahol lényegében már minden ügyet elektronikusan lehet intézni, egészen a szavazásig. A kis balti országban a világon elsőként 2000-ben kimondták, hogy az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog (csak úgy, mint az élelem és a menedék), aminek következtében még a legkietlenebb vidékekre is eljutott az internet – derül ki a Portfolio írásából.

Néhány érdekesség. A kormány ülésein már 2000 óta nincs papír, lényegében az egész parlament sem használ papírt a működéséhez. Az 1,3 millió lakos mindegyike a mobilján intézi a parkolást, egészségügyi adataikat felhőben tárolják, sőt, 95 százalékuk az adóügyeit is online intézi kevesebb, mint három perc leforgása alatt.

Az országból 2022-re teljesen eltűnhet a készpénz a forgalomból.

A rendszer alapja 2002 óta egy olyan chipkártya, amely a polgárok azonosítására szolgál, csak úgy, mint a személyi igazolvány. Ez minden 15 év feletti számára kötelező, és gyakorlatilag minden erre épül: nincsen külön személyi, tb-kártya, útlevél, lakcímkártya, adókártya, sőt, még a tömegközlekedésen bérletül is ez szolgál.

Ennek köszönhetően az állampolgároknak egy bizonyos adatot mindig csak egyszer kell megadniuk. Ha valaki köt például egy biztosítást az új autójára, akkor egyetlen olyan személyes adatot sem kell közölnie, amit egyszer már valahol megadott, elég csak az új autó meglétéről nyilatkozni.

Az ország miniszterelnöke pár éve azon viccelődött, hogy a három év alatt, mióta a hivatalban van, mindössze egy alkalomra emlékszik, mikor fizikailag is alá kellett írnia valamit, és az is egy ceremónia alkalmából a vendégkönyv volt.

Egy cégalapítás körülbelül 15 percet vesz igénybe,

míg az adóbevallás 3 perc alatt elkészíthető.

A rendszer minőségét mutatja, hogy az adóbegyűjtés hatékonyságában Észtország Svájc és Svédország mögött a harmadik helyet foglalja el az OECD-országok rangsorában. Az észt állam átlagosan 40 centet költ 100 euró adó begyűjtésére (összehasonlításképpen ugyanez Magyarországon 1,2 euróba kerül) úgy, hogy az adóhatóság személyi állománya 13 év alatt nagyjából 40 százalékkal, 2300-ról 1400 főre zsugorodott.

Az észtek évente 12 Eiffel-torony méretű papírhegyet takarítanak meg azzal, hogy

az állam által nyújtott szolgáltatások 99 százalékát elérhetővé tették online.

Az ország közigazgatásának digitalizációja csak az elektronikus aláírás használata 500 millió dollár, vagyis az észt GDP 2 százalékát spórolja meg. Észtországnak. Ezzel szemben Magyarországon az adminisztratív terheknek a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya megközelíti a közoktatásra vagy egészségügyre szánt kiadásait.

Lapszem, 2018. január 2.

0

Itt az új év első munkanapja és az első lapszemléje is – miután elolvasta, ne felejtse el felköszönteni Ábel nevű ismerőseit.

Tömeges leépítés jöhet a közszférában

A Magyar Nemzet arról ír, hogy csoportos létszámleépítést hajthat végre a közszférában a választások után a kormány. A lap szerint erre lehet következtetni abból a Létszámleépítések megelőzése és kezelése elnevezésű uniós pályázatból, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium nyert meg december 22-én. A tárca által elnyert összeg 5 milliárd forint, amit három évig lehet fölhasználni. Azok a munkavállalók alkotják a kiemelt projekt célcsoportját, akik a vállalkozásoknál vagy a közszférában

„adott esetben bekövetkező csoportos létszámleépítések során érintetté válhatnak”.

Az elnyert 5 milliárd forintból segítenék, hogy a közszférából elbocsátott dolgozók a versenyszférában tudjanak elhelyezkedni, valamint ebből finanszíroznának különböző képzéseket.

Javul a közbiztonság, mégis jobban félnek az emberek

Európában a magyaroknak a legrosszabb a biztonságérzetük, a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD tavaly novemberben megjelent elemzése szerint pedig

a magyar lakosságnak csak a fele érzi magát biztonságban, ha sötétedés után az utcán kell tartózkodnia

– írja a Népszava. Ennél többen csak Mexikóban rettegnek, ahol kilencszer annyi gyilkosságot követnek el, mint nálunk. Pedig a rendőrségi statisztikák szerint Magyarországon egyre jobb a közbiztonság.

Soltész Miklós: Keresztény Magyarországot szeretnénk

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a Magyar Időknek adott interjút. Többek között arról beszélt, hogy 2010 óta 140 milliárdról 240 milliárd forintra nőtt a civil szervezetek állami támogatása Magyarországon, ezért szerinte „egyszerű hazugság a néhány tucat, Soros György támogatását élvező szervezet állítása a civil szféra elnyomásáról”. Szerinte „meg kell tartani Magyarországot magyarnak”, a nemzetiségi és vallási sokszínűséggel együtt.

Nemzetközi terjeszkedés előtt áll az Extreme Digital

A Világgazdaság szerint saját futárszolgálat indítását és első külföldi hagyományos üzletének megnyitását is tervezi az Extreme Digital. Ez utóbbi Romániában nyílhat. Várkonyi Balázs, a cég ügyvezető igazgatója a lapnak azt is mondta, hogy tavaly az online vásárlók száma Magyarországon hárommillió fölé emelkedett.

Közpénz nyomja fel a kereseteket

0

Szeptemberben 13,6 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel negyedik hónapja haladja meg a 13 százalékot az átlagkeresetek éves növekedési üteme. A számok azt mutatják, hogy a közszférában adott óriási rendkívüli jutalmak nyomják fel az átlagot.

Az átlagos 13,6 százalék átlagkereset-növekmény egyik összetevője a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése volt. Emellett a költségvetési szféra egyes területei, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak még hatással.

A jutalmak, prémiumok és más egyszeri kifizetések második hónapja húzták fölfelé a növekedést, szeptemberben 40,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, de a rendszeres fizetések is 12,4 százalékkal emelkedtek.

A költségvetési szférában

161,8 százalékkal magasabbak voltak a rendkívüli kifizetések,

míg a rendszeres juttatások 13,2 százalékkal emelkedtek, így az átlagkereset 18,2 százalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberinél.

A költségvetési szférában április óta nagyobb a rendkívüli jutalmak növekedési üteme a rendszeres bérekénél.

A vállalkozásoknál ennél szerényebben, 11,7 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset. A rendszeres jövedelmek 12,1, és a prémiumok viszont mindössze 2,1 százalékkal gyarapodtak.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK