közösségi média Archives › Független Hírügynökség

Hazug hírek özöne a kormánytól

FüHü

-

2019-11-28

Csaknem 50 százalékos romlást mutat a magyar kormány hazai dezinformációs ténykedése 2010 után. Mindenütt megfigyelhető ez a tendencia, de nálunk a legrosszabb a helyzet a hivatalos álhírekkel – derül ki a Policy Agenda által közöltekből.

Sok kutatás foglalkozik azzal, hogy az álhírek milyen jelentős politikai befolyással bírnak, súlyos gondokat okozva ezzel, aláásva a demokrácia megfelelő működését. A Policy Agenda a V-Dem Intézet (Varieties of Democracy) adatbázisának segítségével elemezte, hogy Magyarország nemzetközi – elsősorban uniós – összehasonlításban hogyan „teljesített” a 2000 és 2018 közötti időszakban a kormányzati álhírek terjesztésében belföldön és a közösségi médiában.

A kormányváltáskor kezdődött a zuhanás

Magyarország kormányának dezinformációs tevékenysége a közösségi médián keresztül jelentősen megnőtt 2010-től kezdődően.

Az ezredfordulón még 3,2-es érték 2018-ra már 1,8-re változott, ami 46 százalék romlás.

Az Európai Unió országai közül nálunk a legjelentősebb a romlás mértéke, a többi, szintén rosszabbodó értékeket produkáló tagállam kormányainak egyike sem éri el a 30 százalékos romlást. Az EU-ban néhány országot nem számítva (Csehország, Lengyelország, Görögország) mindegyik tagállam kormányzata maximum 15 százalék esést tudhat magáénak.

A 2014-ben alapított V-Dem Intézet évente frissíti adatbázisát egy nemzetközi kutatóhálózat közös munkájának segítségével, több ezer szakértő közreműködésével hozták létre. Céljuk, hogy a világ politikai rendszereit a demokrácia szemszögéből vizsgálhatóvá és összehasonlíthatóvá tegyék különböző kategorizálások által. Fejlesztésük elnyerte az American Political Science Association (APSA) legjobb összehasonlító politikatudományi adatbázis díját 2016-ban.

Az elemzett változó 0 és 4 közötti értéket vehet fel, ahol a 0 a legrosszabb érték (tehát nagyon gyakori az álhírek kormányzati terjesztése), a 4 pedig a legjobb (azaz soha, vagy majdnem soha nem tesz ilyet a kormány).

Húsz éve még a fősodorban

A 2000-es évben állt rendelkezésre először adat. Magyarország – bár a sor vége felé volt – nem szakadt le a többi EU-s országtól 3,2-es értékével (a 3-as tartományban a kormány ritkán és csak néhány kulcsfontosságú kérdésben terjeszt hamis információkat.). Ekkor még a vizsgált országok közül is csak Ausztria kapott 3-as értéknél rosszabbat, illetve Oroszország.

Bár az uniós országok sorrendje valamelyest változott, 2009-ben, a 2000-es pozíciót a körülbelül 3,2-es értékkel még tartotta a kormányzat. Oroszországnál ekkor már súlyos esés figyelhető meg.

Vízválasztó lett 2010. Ekkor jelentős csökkenés következett be Magyarország esetében. Az egy évvel korábbi 3,2-es értékről 2,4-re esett a mutató, azaz egyetlen év alatt 0,8 ponttal nőtt a kormányzati dezinformálás mértéke belföldön a közösségi médián keresztül. (A 2-es besorolásban a kormány körülbelül az esetek felében terjeszt hamis információkat néhány kulcsfontosságú politikai kérdésben, de másban nem.)

Folyamatos zuhanás

A következő komoly esés 2015-ben figyelhető meg. Ekkor már a 2-es értékhatárt is átlépte a kormányzat álhírek által elért befolyásolásának mértéke. Az Egyesült Államok esetében is megfigyelhető a csökkenés, de Oroszország kormányzata esetében ez még szembetűnőbb 0,5-es értékükkel. A magyar 1-es tartományú érték azt jelenti, hogy

a kormány gyakran él számos kulcsfontosságú kérdésben hamis információk terjesztésének eszközével.

A 2018-as adatsor Magyarország esetében további romló tendenciát mutat 1,8-est is alulmúló pontszámával. Ezzel az Európai Unió sereghajtói lettünk,

ez a legrosszabb érték a tagállamok között

(ha nem számítjuk Máltát, amiről 2013 óta nincs adat). Különösen feltűnő a különbség az EU átlaghoz képest (3,4), de például Romániára és Bulgáriára is sokkal kevésbé jellemző a kormányzati álhírek terjesztése (3,3).

A magyarországi változásokat az alábbi ábra mutatja meg összefoglalóan.

Az egyes országok önmagukhoz viszonyított változását (romlását) százalékokban kifejezve mutatja a következő diagram. Magyarország tehát a kezdeti, 2000-ben meghatározott értékéhez képest 46 százalékot rontott, ami a legnagyobb arányú esés az EU-ban. Bár sok vizsgált országban figyelhető meg hanyatlás a kormányzati dezinformálás és álhírterjesztés terén a közösségi médián keresztül saját állampolgáraikat célozva, Magyarország értéke így is kiugró. Az Európai Uniós átlag közel 10 százalékot romlott, az Egyesült Államok több, mint 28-at. Oroszország mintegy 80 százalék (!) romlási értéke pedig azért is figyelemre méltó, mert eleve 2,5-es értékről indultak 2000-ben.

A térségi országok indexei is sokkal kevésbé aggasztók, mint a miénk.

A cseheké 28, a lengyeleké 27, a románoké és szlovákoké kerekítve egyaránt 11. Ráadásul, mint látható, a magyar bázisérték is kedvezőtlenebb volt a szomszédakénél.

A 2000-es évekhez képest nyilvánvalóan folyamatosan nőtt az internet, azon belül pedig a közösségi média szerepe. Ezért nem meglepő, hogy az egyes országok kormányai ezt a felületet kiemelten használják saját céljaik kiszolgálására, mert a platform jelentősége megnőtt, így azon keresztül a befolyás növelésének lehetősége is.

A folyamat egyébként nem visszafordíthatatlan. Erre Lettország szolgálhat pozitív (bár egyedülálló) példaként. 2000-ben közel 3,8-es értékük volt, ami 2008-ra lecsökkent 3,4-re. 2011-től azonban visszafordult a helyzet, a legutóbbi, 2018-as érték már ismét 3,8 felett van. De azt is látni kell, hogy nagyon magas értékről indultak (az „élmezőnyből”), tehát védettebbek lehettek a manipuláció ellen, és könnyebb lehetett visszaszorítani ezt a tendenciát.

Anne Applebaum: Szabályozni kell a közösségi médiát

FüHü

-

2019-02-02

0

Anne Applebaum: Szabályozni kell a közösségi médiát

Ezt írja a Washington Postban Anne Applebaum híres amerikai történész és újságíró. A cikkét annak ismertetésével kezdi, hogy pár napja egy független hírportál, a ProPublica egyszer csak észrevette, a Facebook titokban használhatatlanná tette azt az eszközt, amelyet a hírportál már egy éve arra használt, hogy a politikai hirdetési kampányokat nyomon kövesse. A böngészők kiegészítése felismerte a politikai hirdetési kampányokat és adatokat gyűjtött a célközönségről is.

A Facebook egy évig elfogadta a ProPublica üzeneteit a javítandó hibákról, aztán egyszer csak úgy döntött, hogy nem kér többet belőlük. A ProPublica egyik szerkesztője szerint nyilván nem akarják, hogy információ legyen a politikai hirdetések célközönségéről.

A Facebook aztán szintén pár napja egy saját eszközzel került be a hírekbe, ez az app részletesen tájékoztatja a céget arról, hogy az emberek mire használják a telefonjaikat. A Facebook azzal mentegette magát, hogy az új eszköz használói pontosan tudják, miről van szó, még fizettek is érte havi 20 dollárt. Ez nem győzte meg az Apple-t, amely letiltotta ezt a telefonjairól.

Anne Applebaum szerint mindkét eset azt mutatja, hogy ma már nem mi döntünk az információs hálózat szabályairól. Nem az állampolgárok, nem a törvényhozók döntenek arról, hogyan gyűjthetnek a tech cégek adatokat és hogy azok ennyire lehetnek nyilvánosak. A cégek maguk döntenek mindenről.

Ez azért rendkívül fontos, mert ma már a legtöbben a közösségi médiából tájékozódnak, ennek alapján alakul a véleményük a politikáról, a gazdaságról, vagy akár a gyógyszerekről. A közösségi média erősíti a széthúzást, a szembenállást, a szenzációs híreknek kedvez a megalapozottakkal szemben és tönkretette a hagyományos helyi és oknyomozó újságírás gazdasági modelljét.

A közösségi média meghatározó cége a Facebook, hiszen még az Instagram és a WhatsApp is az övé, de hasonló monopólium a Google is az internetes keresés területén, ráadásul az övé a YouTube, amely a videómegosztás domináns cége.

Ezek a cégek mind a saját szabályaik szerint működnek

Ők döntenek arról, hogyan gyűjtik az adatokat és kik láthatják azokat. Még arról is ők döntenek, mit cenzúráznak.

Anne Applebaumnak erről a 1920-as és 1930-as évek jutottak eszébe, amikor szintén egy új információs technológia terjedt el, a rádió. Ez komoly kihívást jelentett a kor demokratikus kormányainak, a rádió korai sztárjai között ott volt Hitler és Sztálin is. Erre volt válasz például a BBC, a közszolgálati rádió és a sugárzási engedélyek megadásának szabályozása.

Szerinte a közösségi médiát is szabályozni kellene, hogy ne csak a tulajdonosokat szolgálja, hanem a társadalmat, a demokráciát. Ez persze nem jelenthet cenzúrát, de szerinte a közösségi médiában ugyanúgy szabályozni kell az átláthatóságot, a versenyt, az adatok és a magán szféra védelmét, mint más területeken.

Például ugyanúgy kellene szabályozni az internetes hirdetéseket, mint a televízióban, hogy az emberekkel közöljék, mi hirdetés. Korlátozni kellene a névtelen információterjesztést is, a Facebookon valószínűleg sokkal több az anonim, hamis felhasználó, mint azt a cég elismeri.

Mi lesz a választások tisztaságával?

Anne Applebaum hangsúlyozza: ha ezt nem tesszük meg, sőt, meg sem próbáljuk, nem tudjuk majd garantálni a választások tisztaságát és a közszolgálat tisztességes voltát. Hosszabb távon enélkül nem lesznek működőképes demokráciák.

Árvai Csilla és a jó emberek

Szele Tamás

-

2019-01-05

1

Rögtön az elején le kell szögeznem: habár Árvai Csilla valós személy, nekem nem ismerősöm, nem állok vele semmiféle viszonyban, életemben nem is váltottunk szót, meglehet, nem is fogunk. Csak azért mutatom be az esetét, hogy tessenek látni, mire képes a közösségi média, ha valaki gonosz, aljas módon visszaél vele.

Már egy évvel ezelőtt is keringett a Messengeren egy hazug üzenet a hölgyről, pár napja újra életre kelt, valósággal feltámadott:

„Kérlek mondd meg minden kapcsolatodnak a messenger listádon, hogy ne fogadjanak el semmit Árvai Csilla-tól Ő egy hekker és a rendszere kapcsolódik a Facebook számládhoz. Ha egy kapcsolatod (ismerősöd) elfogadja, te is hekkelve leszel, így biztosítsd ki, hogy minden ismerősöd tudjon róla.”

Ha tényleg hacker volna, lekapnám előtte menten az összes kalapomat, de tán még a bajuszomat is, mert nem kis teljesítmény Facebookot hackelni. Csakhogy ilyen hackelés nem létezik. Amint nem létezik Facebook-számla sem (ez egy félrefordítás eredménye, angolul ugyanis a Facebook-fiók is „account” meg a bankszámla is). Kit miért visz rá a lélek, hogy ilyen műszaki szempontból is analfabéta szamárságokat terjesszen, meg nem tudnám mondani, de bizonyos, hogy rágalom. Ráadásul szamársággal rágalmazzák a hölgyet, olyasmivel, ami képtelenség.

Ezt én elmondtam egy ismerősnek, kettőnek, akik Messengerben továbbították nekem az álhírt, aztán eluntam: a többi száznak nem is válaszoltam. És terjed, mint a kolera, mert a kedves felhasználóknak annyi fogalmuk van a közösségi oldalak működéséről, mint amazonasi indián sámánnak a hadronütköztetésről, ismernek pár varázsszót: „hekker”, „vírus”, „féreg”, „megfigyelnek” és azt hiszik, más sem tud többet az egészről. Azt gondolja az emberek többsége, hogy a számítástechnika: mágia és hókuszpókusz. Nekik, akik nem értik kicsit sem, lehet az – de legalább büszkék ne volnának rá, ne támadnák meg, aki segíteni akar rajtuk, aki ki akarja igazítani a tévedéseiket. Azonban támadnak: az első érvük rögtön az, hogy „honnét tudom, miszerint a hölgy nem hekker?”

Tudom, mert ilyen hackelés nincs, de tudom máshonnét is. Onnét, hogy ugyanez a körlevél más változatban, még a Facebook megjelenése előtt is terjedt, akkor Fabrizio Brambillát váfolták – még e-mailben. Az senkinek nem jut eszébe, hogy ha valaki akkora hacker lenne, az első gyanús jelre összedob egy új személyazonosságot magának és azzal fog dolgozni utána?

Legvégül pedig onnét tudom, hogy az ügyben megszólalt maga Árvai Csilla is. Azt írja:

„Szépen kérlek titeket, ezt osszátok meg s ne engem bántsatok!

A hír, miszerint én hacker vagyok, nem valós.

Én csak egy egyszerű külföldön dolgozó magyar vagyok! Normális élettel, tisztességes munkahellyel, egy vőlegénnyel s egy kiscicával!

Vannak irigyeim, rosszakaróim valóban, akik ezt kitalálták, tudom is, hogy kik azok.

Innen nem tudok mit tenni többet, ennél a posztnál. Legyetek szívesek ezzel segíteni nekem, hogy megosztjátok, ez egy kamuhír! HOAX a jelentése.

Továbbá, ha esetleg haza is megyek, jogomban áll mindenkit a törvény elé vinni, aki ezeket osztotta rólam, ugyanis:
,,227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”

Köszönöm, Árvai Csilla”

Hát kérem, ez tényleg bizonyíték. Perdöntőnek is mondanám. A hölgy profilja él, egy teljesen normális személyiség teljesen normális aktivitását mutatja, nincs abban semmi különleges. Valaki, valamikor, valamiért megharagudott rá, és most kitartóan, hullámszerű kampányokban rágalmazza. Ráadásul névtelenül.

Az illető nem lehet teljesen amatőr számítástechnika terén, ugyanis tudja, hogy ha ezt Facebook-posztban tenné, azt lehetne jelenteni, ellenőriztetni, tiltatni, és perelni is érte – ez a Messengeren nem lehetséges, bár jogilag így is kimeríti a rémhírterjesztés és rágalmazás fogalmát, sérti a jó hírnévhez való jogot és a polgári jog szerint alaposan büntetendő. De Messenger-üzenetet tiltani nem lehet, csak a feladójával együtt. És hát mindenki naiv, de elvben jószándékú ismerősétől kapja, akivel azért minden kapcsolatot nem szeretne megszakítani… Az ismerős azzal védekezik, hogy ő csak jót akart, elhitte, amit egy másik jó embertől kapott, aki szintén jót akart, és ez így megy tovább, tízezer állomáson keresztül az első feladóig – aki azonban rosszat akart.

Lehet, hogy egy nagyon komoly nyomozás vissza tudná követni a rágalom útját, bár a magyar bűnüldöző szervek szerintem ebbe nem fektetnének időt és energiát: de tetszenek látni, mi lesz a sok jó szándék vége?

Itt mindenki jót akart, de rosszul, kivéve az eredeti rágalmazót, aki rosszat akart, de ügyesen.

Tessenek békén hagyni Árvai Csillát: ártatlan. Nem volt annak hacker még az atyafisága sem.

És tessenek belegondolni minden ilyen primitív, buta lánclevél továbbadása előtt: maguknak nincsenek ellenségei?

Dehogy nincsenek.

Képesek volnának bármit hazudni magukról?

Bizony képesek.

Ez bárkivel megeshet, kérem.

Úgy tessenek osztogatni.

Ne adjunk hitelt semminek, amit nem látunk bizonyítva: ne segítsünk ismeretlen rágalmazókat. Minket is utolérhet bármikor egy ilyen aljas támadás. És akkor a sok jó ember merő jószándékból minket fog rágalmazni.

A Fidesz rejtélyes emberéről, Habony Árpádról ír a BuzzFeed

FüHü

-

2018-04-06

0

A Fidesz rejtélyes emberéről, Habony Árpádról ír a BuzzFeed

A miniszterelnök mögött álló, a háttérből a szálakat mozgató „rejtélyes emberről”, Habony Árpádról és az eltorzult magyar médiapiacról jelentetett meg hosszú cikket a BuzzFeed. A világ egyik leglátogatottabb portálja, amely elsősorban kattintásvadász sztorijairól és összeállításáról ismert, az utóbbi időben komoly hírszerkesztőséget is kialakított, és a vasárnapi választás kapcsán írt a magyarországi helyzetről.

A BuzzFeed cikke először összefoglalja a kormány által folytatott migrációellenes kampány legfontosabb elemeit, illetve hangsúlyozza, hogy Orbán üzeneteit az állami média, de még elvileg kereskedelmi alapon működő tévétársaságok és online újságok is egy az egyben adják tovább. Kitérnek a kampány vége felé a közösségi médiát elárasztó, veszélyes migránsokat mutató, de sokszor több éves vagy manipulált videókra, amelyekkel az embereket riogatják kamu Facebook-profilokról vagy éppenséggel online hírportálok fizetett hirdetéseiben.

A cikk szerint ezek alapján úgy tűnik, hogy Magyarország az első áldozata azoknak a kihívásoknak, amelyekkel a demokratikus országok világszerte kénytelenek szembesülni: az álhírek terjesztésével, a közösségi média manipulációjával és azzal, hogy ezek hatásos eszközök a xenofóbiát és rasszizmust saját céljaira használó pártok kezei között.

A BuzzFeed ezután az amerikai viszonyokkal veti össze a magyar populizmus működését: az állami média úgy működik, mint a Donald Trumpot támogató Fox News, amely mellé a gazdag Fidesz-szövetségesek összevásárolták a saját médiabirodalmaikat.

Orbánnak még egy saját Steve Bannon-féle figurája is van: Habony Árpád.

(Bannon a altright egyik bástyájának számító Breitbart News vezetője volt, majd Trump stratégiai tanácsadójaként is szolgált a Fehér Házban.)

Orbán Steve Bannonja a BuzzFeed szerint meghatározza a tematikát a Fidesz-párti sajtó számára, de amerikai kollégájához képest nagy különbség, hogy ő maga a háttérben marad, és alig lehet tudni róla valamit. A BuzzFeed leírja, hogy Habony a 2002-es lesújtó választási vereség után lett Orbán kulcsembere, majd az azt követő 15 évben kiépítette a Fidesz saját médiahátországát, illetve eltanulta a negatív kampányolás minden csínját-bínját. Azt sem felejtik el kiemelni, hogy ebben a folyamatban Habony szépen meg is gazdagodott, miközben elvileg semmilyen hivatalos pozíciója nincs se tanácsadóként, se pedig médiatulajdonosként vagy vezetőként.

A BuzzFeed magát a kormányt is megpróbálta megkérdezni Habony szerepéről, de Kovács Zoltán kormányszóvivő elhárította a megkeresést. Annyit megerősített, hogy

Habonynak szerepe van a Fidesszel szimpatizáló média vezetésében több más emberrel együtt,

de hozzátette, hogy ezzel csak korrigálni akarják „a balliberális média kormányellenes elfogultságát”. Kovács szerint Magyarországon nem kevésbé független a média, mint bárhol máshol a világon, hiszen a média mindig érdekek mentén szerveződik.

A BuzzFeed arra is kitér, hogy Habony fényűző életmódja lehet az egyik válasz arra, hogy miért kell a háttérben rejtegetni. Felidézik, hogy egy fideszes politikus, Kósa Lajos is beszélt ilyesmiről egy, a 444 által korábban közzétett hangfelvételen. Maga a BuzzFeed hiába kereste Habonyt, nem tudták megszólaltatni a cikkben.

Nyilatkozott viszont az MSZP és az LMP korábbi kampánytanácsadója, Ron Werber, aki hangsúlyozta, hogy Orbán már az előtt is előszeretettel élt a fake news eszközével, hogy ez Nyugaton témává vált volna a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány következtében.

Werber szerint Orbán Magyarországa az egyik legjobb példája a hírhamisítás működésének,

és a miniszterelnök már két évtizede használja az álhíreket fegyverként.

Habony és Rogán Antal
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A cikkben megszólaltatják Szél Bernadettet, az LMP miniszterelnök-jelöltjét is, aki arról beszélt, hogy az április 8-ai nem lesz demokratikus választás. Szél szerint majdnem lehetetlen megmutatniuk az igazi értékeiket az ellenzéki pártoknak egy ilyen médiakörnyezetben.

Írnak Arthur Finkelsteinről is, akinek fontos szerepe volt abban, hogy a Fidesz és Orbán kilábaljon a 2002-es csalódásból. Ez olyan sikeres volt, hogy 2010-ben kétharmados többséggel nyertek egy olyan kampány után, amelyben Orbán elkezdte saját kultuszát is kiépíteni. A 2010-est Magyarország első Facebook-választásának nevezik hangsúlyozva, hogy

a Fidesz sokkal hamarabb felmérte a közösségi médiában rejlő erőt, mint ellenfelei.

Fontos volt a videók készítése, és az ezekben közreműködő, később a Fidesz ellen forduló Tomanovics Gergely a BuzzFeednek elmondta, hogy Habony másik projektje már akkor a fizetett kommentelők, a trollok bevetése volt.

A Jobbik feltűnése, illetve Simicska Lajos és sajtóbirodalmának elvesztése arra indította Orbánt és Habonyt, hogy a közösségi médián kívülre terjeszkedve a „hagyományos” csatornákon is befolyást szerezzenek – írja a BuzzFeed. Ez pont a menekültválság csúcsra járásával egy időben történt, ez pedig tökéletes témaként szolgált a frissen kiépülő Fidesz-médiának.

A cikk ezután Gulyás Mártonról ír, aki kormányellenes szerepvállalása miatt szintén Habonyék célkeresztjébe került, és még magánéletével is támadták: a Ripost írta meg, hogy egy „különleges” randioldalra jelentkezett be, miután kiengedték a festékezés miatti előzetes letartóztatásból. A sztorit villámgyorsan átvette az addigra teljes üzemmódra kapcsoló Fidesz-média, amelybe a teljesen átalakított Origo és a frissen elindított 888 is beletartozik. Azt is leírják, hogy állami pénzekből hogyan lehet finanszírozni ezt a Habony-által kialakított és működtetett médiabirodalmat. Miközben Kovács Zoltán a BuzzFeednek azt nyilatkozta, hogy

a magyar média még soha sem volt ennyire „egészséges”.

Új mélységekbe süllyedt a politikai bulvár Juhász Péter közösségi oldalán

Blogolda

FüHü

-

2018-01-18

0

Új mélységekbe süllyedt a politikai bulvár Juhász Péter közösségi oldalán

Juhász Péternek, az Együtt elnökének annyira megtetszett a celeblét miután a Best magazin címlapján járt feleségével, Hámori Gabriella színésznővel és egyhónapos gyerekükkel, hogy úgy döntött a választásig minden egyes nap celebkedik kicsit a Facebook-oldalán a nagyérdeműnek.

Amikor Juhász Péter bulvárszerepléséről először hallottam, rezignáltan állapítottam meg, hogy egy 2-3 százalékon álló törpepárt egyébként szimpatikus vezetője a választások közeledtével ott hirdeti magát, ahol csak tudja. Most minden felület számít, így a sokak által csak a kenderről és a füttykoncertekről ismert Juhász arra vetemedett, hogy szennylapok címlapján mondjon nekünk olyan exkluzívan semmitmondó dolgokat, mint hogy első látásra szeretett bele feleségébe, illetve hogy Lotti “nagyon jó baba, eszik, alszik, nézelődik”.

Rossz volt nézni, ahogy ő is beállt azon politikusok sorába, akik a könnyebb utat választják és a politika tudatos feldolgozása helyett a politikai bulvár irányába terelik a választókat. Hogyan lesznek valaha tudatos választópolgárok Magyarországon, ha az oktatási rendszer képtelen erre tanítani a fiatalokat, az iskolából kikerülve pedig a bulvár könnyen emészthető látszatvilágában találkoznak a politikusokkal? Nem a politikával, a politikusokkal.

Tudatos választópolgárok helyett pofapolitika: Gyurcsány úr olyan kellemes ember, meg milyen jók a receptjei! Jajj, a Szájer úrnak milyen szép, gondosan ápolt szakállkölteménye van!

Vajon mi következik abból, hogy Szél Bernadett^⁠ gyerekei kaméleont kaptak karácsonyra, hogy Kocsis Máté^⁠ fia “egyre jobban” püföli a karácsonyra kapott dobszerkót vagy hogy Lotti “nagyon jó baba és eszik, alszik, nézelődik”?

Az égvilágon semmi.

Hozzáértőbb politikusok lesznek ettől? Nem.

Meghatározzák ezek a közösségi médiára legyártott bulvárpillanatok a következő hónapok politikai irányvonalát? Nem.

Ez a könnyebb út: a sok paraszt, aki életében nem nyitott ki egy újságot vagy nézett végig egy híradót, most majd jól rám fog szavazni, mert olyan cuki, olyan jó apa, olyan állatbarát, olyan szuper vagyok.

Az V. kerületi ingatlanmutyik feltárásával rengeteget dolgozó, a Facebook-oldalán a politikáról napi szinten közérthető módon beszélő, sokakat tájékoztató Juhász Péter most még a bulvárlapokban való haknizásnál és a kisgyerekes/kisállatos cukifotók posztolásánál is alávalóbb dologra vetemedett: megszavaztatta, hogy borotválkozzon és kétszáz megosztásért azt ígérte, hogy élőben fogja közvetíteni.

“…így a kampányban az is fontos, hogy a te véleményedet is kikérjem. Úgyhogy szavazz!” – írja Juhász Péter.

Juhász úr! A kampányban fontos a véleményem a szakálláról? Vagy egyáltalán a szakálla akár kampányidőszakban, akár azon kívül? Értem én, hogy a fiai “imádják dörzsölgetni”, de nekem hadd ne kelljen, mert teljességgel érdektelen a politika szempontjából, sőt, a civil életében is legfeljebb az ember családtagjait érdekli az ilyesmi.

A kétszáz lájkot ugyan nem sikerült összekoldulni ezzel a szégyenletes akcióval, az eddig egészen szerethető, őszinte, nyílt figura viszont így is bejelentkezett élő adásban borotválkozás közben, hogy a magyar politikatörténet legsötétebb öt percével szórakoztassa közönségét.

Közben még azt is megtudhattuk, hogy Juhász egy tizenhat éves cicát ápol. Remek! Fontos! Új, forradalmi irányt vesz most az Együtt politikája ettől a rettenetesen lényeges információtól.

És mostantól minden nap szégyenkezhetünk, Juhász ugyanis “a választásokig minden nap szeretne adni valamit a nézőinek és ez nem mindig politika lesz, hanem háttérinformáció”. Háttérinformáció, értsd: érdektelen bulvárpillanatok a politikus mindennapjaiból, fotók a reggeli kávéról és croissant-ról, gyerekekről, beteg cicákról, egyszóval celebkedés minden mennyiségben. A választások történetének leggyalázatosabb kampánya elé nézünk.

Lesz-e kétharmad, folytatjuk-e addig az illiberalizmus építését, amíg össze nem érünk Putyin Oroszországával – ez mind-mind jelentéktelen kérdés pillanatnyilag.

Most az a létfontosságú kérdés, hogy megborotválkozzon-e Juhász Péter, növesszen-e bajszot Gyurcsány Ferenc vagy vasaltassa-e ki a heréjét Rogán Antal.

Vajon hol van a határa a lájkkurválkodásnak? Tényleg a közösségi média agyhalott celebjei fogják mostantól kijelölni az utat a politikusoknak?

Lesz majd ezer lájkért lábgyantázás Németh Szilárddal vagy Molnár Krisztián YouTube-szemetének mintájára bebaszós live Szanyi Tiborral?

Kénytelenek vagyunk felkészülni a legrosszabbra.

Így működik a németek új, gyűlöletbeszéd-ellenes törvénye

FüHü

-

2018-01-09

0

Így működik a németek új, gyűlöletbeszéd-ellenes törvénye

Január elsején lépett életbe Németországban az a gyűlöletbeszéd-ellenes törvény, amely a kétmilliónál több felhasználóval rendelkező internetes oldalakat érinti. De hogyan is néz ki a valóságban a gyűlöletbeszéd jelentése a közösségi oldalakon az új törvény értelmében?

Ha gyűlöletkeltő tartalmat észlel valaki a közösségi oldalakon, akkor először is érdemes megnéznie, hogy a német büntetőtörvénykönyv vonatkozó paragrafusa szerint is ebbe a kategóriába esik-e a szöveg.

Tehát akkor lehet lépni, ha a kifogásolt írásokban,

“gyűlöletre bujtanak a népesség része vagy egésze, nemzetiség, emberfajta, vallás, vagy nemzeti karakter meghatározta csoport ellen”,

illetve a szerző

“ellenük erőszakra, önkényeskedésre hív fel vagy mások emberi méltóságát oly módon támadja, hogy a népesség tagjait vagy egy a már említett csoportot szidja vagy rosszindulatúan becsmérli, rágalmazza”.

Ha eddig stimmel, akkor panaszt lehet benyújtani, amelyben idézni kell a szöveget, majd névvel együtt el kell magyarázni, hogy miért is gyűlöletbeszéd az.

Mindezt digitális aláírással kell hitelesíteni, amellyel a panaszoló egyben vállalja azt is, hogy nem viccből vagy a másik diszkreditálásának érdekében nyújtja be a panaszt.

A közösségi oldalaknak ezt követően huszonnégy órájuk van a panasz vizsgálatára, ha pedig bebizonyosodik a szöveg gyűlöletbeszéd jellege, akkor azt eltávolítják felületükről.

Ha az oldalak ellenőrző testületei nem biztosak az ügyben, akkor jogi tanácsadóknak küldik tovább az ügyet.

Ezt érdemes komolyan venni, ugyanis ha elutasítják a panaszt, és a panaszoló a német igazságügyi minisztériumhoz fordul, akik megállapítják, hogy mégis gyűlöletbeszédről volt szó, a közösségi oldalt 5 és 50 millió euró (1,5-15,5 milliárd forint) közötti összegre bírságolhatják.

A cikk a Politiken német sajtószemléje alapján készült.

Kemény támadás Németországban a Facebook ellen

FüHü

-

2017-11-28

0

Kemény támadás Németországban a Facebook ellen

Keményen beleszállt a szilícium-völgyi informatikai óriásokba a német nemzetbiztonsági szolgálat vezetője. Hans Georg Maaßen elsősorban a Facebook-ot célozta meg, de a kritikája vonatkozott a többi cégre is.

Szerinte ugyanis ezek „azonos terjedelemben közölnek információkat és véleményeket és nem tesznek különbséget a kettő között”. Pedig a demokrácia alapja az, ha a polgárok hiteles információkhoz jutnak, és azok alapján döntsenek – véli Maasen. A Facebook viszont nem vállal felelősséget a tartalmakért, melyeket közzétesz.

Szerinte jó példa volt minderre a tavalyi amerikai elnökválasztás, melyet az oroszok befolyásolni tudtak a Facebookon keresztül. Maaßen hangsúlyozta, hogy szerencsére Németországban semmi ilyesmi nem történt, ami részben azzal magyarázható, hogy a németek jól felkészültek felhasználva az amerikai tapasztalatokat. Például, hogyha a Facebook nem távolít el a törvény által megszabott rövid időn belül egy gyűlöletet keltő tartalmat, akkor akár 50 millió eurós bírságot is kaphat.

A Facebook úgy reagált a vádakra, hogy háromezer új munkatársat vett fel, akiknek az a feladatuk, hogy ellenőrizzék tartalmakat, és gyorsan tiltsák le a gyűlöletkeltő oldalakat.

A nemzetbiztonsági vezető szerint a Facebookkal és más közösségi oldalakkal egy ötödik hatalmi ág keletkezett, mely beavatkozik az állam politikai életébe anélkül, hogy ezért felelősséget vállalna.

Címke: közösségi média

Csaknem 50 százalékos romlást mutat a magyar kormány hazai dezinformációs ténykedése 2010 után. Mindenütt megfigyelhető ez a tendencia, de nálunk a legrosszabb a helyzet a hivatalos álhírekkel – derül ki a Policy Agenda által közöltekből.

A kormányváltáskor kezdődött a zuhanás

Az ezredfordulón még 3,2-es érték 2018-ra már 1,8-re változott, ami 46 százalék romlás.

Húsz éve még a fősodorban

Folyamatos zuhanás

a kormány gyakran él számos kulcsfontosságú kérdésben hamis információk terjesztésének eszközével.

ez a legrosszabb érték a tagállamok között

A térségi országok indexei is sokkal kevésbé aggasztók, mint a miénk.

Ezek a cégek mind a saját szabályaik szerint működnek

Mi lesz a választások tisztaságával?

Orbánnak még egy saját Steve Bannon-féle figurája is van: Habony Árpád.

Habonynak szerepe van a Fidesszel szimpatizáló média vezetésében több más emberrel együtt,

Werber szerint Orbán Magyarországa az egyik legjobb példája a hírhamisítás működésének,

a Fidesz sokkal hamarabb felmérte a közösségi médiában rejlő erőt, mint ellenfelei.

Keményen beleszállt a szilícium-völgyi informatikai óriásokba a német nemzetbiztonsági szolgálat vezetője. Hans Georg Maaßen elsősorban a Facebook-ot célozta meg, de a kritikája vonatkozott a többi cégre is.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA