Ma az Adélok ünneplik a névnapjukat. Méghozzá egy szokatlanul meleg januári napon, hiszen a hőmérséklet csúcsértéke 8 és 14 fok között alakul, s késő estére is csak 2 és 7 fok közé hűl le a levegő. De azért nem lesz ez sem fenékig tejfel – sok napsütés nem várható, inkább borús időre kell számítani, helyenként köddel, s gyenge esővel. Nézzük, miről írnak a mai lapok!
Magyar Nemzet – Furcsa pályázatok a NAV-vezető választókerületében
Egyforma pályázatok, csomagban megszavazott támogatások Tállai körzetében – címmel jelent meg a Magyar Nemzet terjedelmes összeállítása arról, hogy nem sokat vacakoltak a pályázatírással Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fideszes vezetőjének választókerületében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A lap kiderítette, hogy Ónod, Mályi, Hejőszalonta és a Mezőkövesdi Zsóry SE – amelynek Tállai a társadalmi elnöke – szinte szóról szóra megegyező pályázattal nyert az Európai Unió terület- és településfejlesztési programjának (TOP) forrásaiból. Ráadásul a Mezőkövesdi Zsóry SE: az NB I-es labdarúgócsapatot is fenntartó egyesület egy olyan pályázaton – a helyi identitás és kohézió erősítésére – nyert 39,5 millió forintot, amelyre kizárólag önkormányzatok pályáztak (19 nyertes konzorcium között egymilliárd forintot osztottak szét). Tállai klubja konzorciumvezetőként jutott támogatáshoz, partnerei a város önkormányzata és a helyi Közkincstár kulturális egyesület.
A pályázatokat felügyelő hivatali szakember nem is tudott arról, hogy nyertek, sőt, arról sem, hogy egyáltalán jelentkeztek a kiírásra. Azt állította ugyanis, hogy bár megírták a pályázatukat, végül nem adták be. Az egyesület ügyvezetője pedig azzal hárította el a lap megkeresését, hogy ha mondanivalója lesz, majd nyilatkozik, de akkor sem ennek a lapnak.
A Tállai András körzetéhez tartozó pályázók annyira nem adtak a látszatra, hogy a szövegegyezésen kívül minden településen közlekedésbiztonsági programokra pályáztak, amelyet mindenhol pontosan ugyanúgy szerveznének meg.
A lap emlékeztet arra, hogy a Békés megyében korábban elnyert pályázatok is hasonló belterjességről árulkodnak.
Tavaly december végén sok azonos tartalmú pályázat miatt a Miniszterelnökség leállított egy vidékfejlesztési pályázatot. A rendőrség pedig mesterséges környezet megteremtésének gyanúja miatt indított nyomozást.
Népszava – Habony ügyvédje és egy belügyi közbeszerzés
Nemzetbiztonsági szempontból kényesnek tűnő belügyi közbeszerzésnél is felbukkant a Habony Árpádhoz köthető Kovács Loránd ügyvéd – tudta meg a Népszava.
A Belügyminisztérium 2015-ben kiírt egy közbeszerzési eljárást, amelyen bűnözők, terroristák megfigyelésével kapcsolatos adatok tárolásához akartak különleges technológiai kémkedési technikák ellen is védett számítástechnikai eszközöket beszerezni. A belügy a lap megkeresésére szűkszavúan válaszolt az ügyben, de úgy tűnik, a közbeszerzés eredetileg kiírt formájában a beszerzés dokumentációját – a Habony Árpád ügyvédjeként ismertté vált – Kovács Loránd irodájában tárolták volna. A közbeszerzésen Kovács Lorándot, illetve ügyvédi irodáját jelölték meg kapcsolattartási pontként.
Kovács Lóránd az utóbbi szűk hat évben húsznál is több, zömében a fővároshoz kötődő közbeszerzésnél volt a kiíró kapcsolattartási pontja. Kovács és Habony Árpád kapcsolatáról is írt már a lap, s több sajtóhír is foglalkozott vele.
A lap részletesen leírja, hogy milyen áttéten keresztül működött ez a kapcsolat, majd rámutat: az pedig az ügy kényességét ismerve különösen pikáns, hogy noha Habony és érintett rokonai rendre cáfolták, hogy közük lenne hozzá, egy, az Átlátszónak adott interjúban az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként 13 évre ítélt Portik Tamás úgy emlegette a tanácsadó hozzátartozóit, mint akikkel kapcsolatban állt. Portik történeteiben Habony neve mellett Pintér Sándor belügyminiszteré is felbukkant.
A közbeszerzési kiírást végül a határidő lejárta előtt egy nappal visszavonta a belügy. Az biztos, hogy nem az érdeklődés hiányában, a hirdetmény szerint a sztornóról ugyanis tájékoztatták a bejelentkező gazdasági szereplőket is. Később a beszerzést már hirdetmény nélkül írták ki nagyon hasonló tartalommal; az eredményről szóló értesítésben viszont már nem szerepelt a Habony-ügyvéd neve. Ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kovács Lorándnak nem volt szerepe a megismételt közbeszerzésben.
Kérdéseinkre az ügyvéd csak „nem a nyilvánosságnak szánt” választ küldött, a Belügyminisztérium pedig értésünkre adta: nem közölnek a nyilvános értesítőkből kihámozható adatokon túli részleteket.
Magyar Idők – Hiller István nem ír alá megállapodást a Jobbikkal
A választmány elnökeként az aláírásom nélkül nincsen érvényes szövetségi politika. Az én kezem pedig nem fog aláírni együttműködést a Jobbikkal – jelentette ki a lapnak adott interjúban Hiller István. Az Országgyűlés MSZP-s alelnöke egy lassan, de egyre gyorsuló ütemben tisztuló képet lát, az ellenzék kimozdult a holtpontról. Az a választó, aki már eldöntötte, hogy elmegy szavazni, de azt még nem, hogy kire, most valódi alternatívát láthat ebben a szövetségben.
Április 8-a ismét nyitott kérdés.
A korábban elveszített szavazók százezrei most térnek vissza hozzájuk – mondta, hozzáfűzve: ez a tény többet számít, mint a régről előhúzott mondatok – reagált arra felvetésre, miért Karácsony Gergellyel és nem egy szocialista miniszterelnökjelölttel futnak neki a választásoknak.
Arra felvetésre, hogy Gyurcsány Ferenc célja 2018-ban nem a kormány leváltása, hanem hogy maga alá gyűrje a baloldalt, mindenekelőtt az MSZP-t Hiller úgy reagált: nekem ez a kormány, ez a rendszer az ellenfelem, aminek a leváltásán dolgozom. Nem azzal foglalkozom, hogy mi Gyurcsány Ferenc vélt vagy valós törekvése, hanem azzal, hogy az MSZP–Párbeszéd-szövetség erősödjön.
Kifejtette hogy ma már nem működik az a konglomerátum, amit balliberális értelmiségnek neveztek. Van baloldali és van liberális értelmiség. Leszögezte: nem lesz együttműködési megállapodás a Jobbikkal. Helyi megállapodásokról sem tudok, és nem is tanácsolná senkinek.
Azt nem tekintem szövetségi politikának, ha az MSZP jelöl vagy támogat valakit, akit tőle függetlenül más párt is támogat a saját jogán. Állítom, hogy Ózdon és Salgótarjánban sem volt háttéralku, az emberek változást akartak.
A politikai siratóasszony szerepét magukra vállalóknak azt üzente, hogy egy ideig nyugodtan takarékra tehetik a könnyzacskóikat: az MSZP-nek és ennek a szövetségnek van jövője.
Magyar Hírlap – Farage: Az unió célja az asszimiláció
A Magyar Hírlap interjút közöl a Brexit élharcosával: Nigel Farage brit politikus, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) volt elnöke szerint az Unió jelenlegi formájában tartományokká alacsonyítja tagállamait, és a nagyok mindig legyőzik a kicsiket. Merkel, Juncker, Macron, Verhofstadt – mind ugyanazt mondja. Az Európai Egyesült Államokat akarják felépíteni, egy egységes Európát, még csak nem is egy föderálisat. A korlátozott szuverenitásról szóló Brezsnyev-doktrína a prágai tavasz után – ez ma Európa.
Szerinte egy ponton ugyanazt a vitát fogják Magyarországon lefolytatni a jövőjükről, mint a britek. Tény: nem lehetnek egyszerre autonóm, független, demokratikus nemzetek és tagjai ennek az Európai Uniónak.
„Orbán Viktor ötévente eljön az EP-be, durvák vele, őket egyszerűen nem érdekli, amit mond.
Soros kapcsán kifejtette, hogy soha a politika világában nem láttunk még politikai nyomásgyakorló csoportot ennyi pénzzel, mint amennyivel a Nyílt Társadalomért Alapítványoknak rendelkeznek.
Soros le akarja rombolni a nemzetállamot, le akarja rombolni a család egységét, minden olyan normát, amit a nyugati társadalomnak tulajdonítunk. Élet-halál harcot vív a magyar miniszterelnökkel.
Szerintem az emberek többsége nem is érti, milyen mértékű ennek az embernek a hálózata, és mekkora pénz van mögötte. Óriási propagandaháború zajlik. Korábban rámutattam, hogy Sorosnak kétszázhuszonhat barátja van az EP-ben, kértem őket, hozzák nyilvánosságra elkötelezettségük mértékét. Persze nem kaptam egy választ sem. Szóval Soros valós probléma, nem csak Magyarországnak, hanem sokkal szélesebb értelemben. Nagy ellensége George Soros a nemzetállamnak és a zsidó-keresztény kultúrának.
Jávor Benedek most 
