Kezdőlap Címkék Korrupció

Címke: korrupció

Visszatért Ukrajnába a kitiltott Szaakasvili

0

Lengyelországból érkezett Ukrajnába, második választott hazájába a menetközben hontalanná vált volt grúz elnök Mihail Szaakasvili. Kijátszva a határőrséget visszatért oda, ahol nemrég még Odessza tartomány kormányzója volt. Ő vezette a korrupció ellenes harcot Ukrajnában.

Petro Porosenko elnök fosztotta meg ukrán állampolgárságától Szaakasvilit, aki 2003tól tíz évig volt Grúzia  államfője, s akinek még nem is olyan régen maga adta át az ukrán útlevelet s nevezett ki Odessza kormányzójává.

Ukrán-grúz paktum

Még a szovjet időkben együtt jártak egyetemre Kijevben. Utána Porosenko üzletember lett, Szaakasvili pedig ügyvéd New Yorkban. Amikor Grúzia szembe akart fordulni Moszkvával, Szaakasvili hazatért és amerikai támogatással Grúzia elnöke lett. Túlélte az orosz-grúz háborút, melynek eredményeképp Grúzia elveszítette néhány nemzetiségi területét, de utóbb Moszkva mégiscsak megbuktatta. Amikor Porosenko ukrán elnök július 18-án Tbiliszibe látogatott, hosszan tárgyalt Szakasvili utódjával, a dollármilliárdos vállalkozó Biden Ivanisvilivel, a többi között arról, hogy mihez kezdjenek a mind kellemetlenebbé váló Szaakasvilivel.

Az odesszai kísérlet

A volt grúz elnök ugyanis korrupciómentes várossá kívánta változtatni Odesszát, amelyet a megvesztegetés éppúgy átjár mind egész Ukrajnát. Egy egész grúz csapattal látott munkához. Majd egy év után lemondott, s azzal vádolta meg az 2019-es elnökválasztásra készülő Porosenkót, hogy csak szavakban küzd a korrupció ellen, de valójában annak egyik fő haszonélvezője. Ekkor döntöttek arról, hogy ellehetetlenítik mind a két országban. Ám Szaakasvili valahogyan megszerezte azt a videót, amelyen két ellenfele éppen arról egyezkedik, hogy őt kicsinálják. Ezt fel is tette a Facebook oldalára.

A hontalan Szakasvili

Ami tény, Porosenko Grúziából hazatérve megfosztotta ukrán állampolgárságától Szakasvilit – arra hivatkozva, hogy méltatlanná vált rá, miután nem jelentette be, hogy korrupciós eljárások folynak ellene Grúziában. Szaakasvili korábban lemondott grúz állampolgárságáról, így jelenleg hontalan. Amit tehet, kérvényezheti a menekült státuszt az USA-ban, ahova magyarországi nyaralás után visszatért, vagy az Európai Unióban azon a címen, hogy a neje holland állampolgár.

Nyilvánvaló a korrupció

Ha Ukrajnába visszatérne, akkor biztosan lecsuknák –nyilatkozta korábban  a Le Monde tudósítójának Lescsenko a kijevi parlament egyik képviselője, aki a korrupcióellenes harcban együtt küzdött Szaakasvilivel.

Nemcsak nekik szúrt azonban szemet az általános korrupció, hanem az IMF-nek is, amely lélegeztető gépen tartja a káoszba süllyedt Ukrajnát. A pénzek kiutalását az utóbbi időben ahhoz kötik, hogy Ukrajna tegyen valamit azért, hogy átlátható legyen az ország gazdasági rendszere. Ezt mindig megígérik Kijevben, ám utána semmi nem történik. Legfeljebb annyi, hogy azt, aki a leghangosabban küzdött a korrupció ellen Ukrajnában, megfosztják állampolgárságától azon a címen, hogy hazájában, Grúziában ő is lopott.

Szaakasvili nem adja fel, visszatért Ukrajnába…

 

Vádat emelhetnek Netanjahu felesége ellen

0

Az izraeli legfőbb ügyész mérlegeli a vádemelés lehetőségét Szara Netanjahúval, a miniszterelnök feleségével szemben a kormányfői rezidenciával kapcsolatos pénzügyi szabálytalanságok ügyében. Faina Kirschenbaum egykori belügyminiszterhelyettes vagyonát pedig korrupció miatt zárolták.

Az izraeli közszolgálati rádió szerint csalás, hűtlen kezelés és bizalommal való visszaélés szerepel a lehetséges vádpontok között. Szara Netanjahu a gyanú szerint egyebek közt

hamisan azt jelentette, hogy a rezidencián nincs szakács, és ennek alapján éveken át drága vendéglőkből rendelt ételeket

359 ezer sékel (mintegy 28 millió forint) értékben.

Szara és Benjamin Netanjahu
Fotó: Flickr / US Embassy Tel Aviv

A Netanjahu család közleménye a kormányfői rezidencia elbocsátott gondnokát, Meni Naftalit vádolta a szabálytalanságok elkövetésével. Menesztése után Naftali munkajogi pert és

jelentős összegű kártérítést nyert Szara Netanjahu ellen, akit embertelen és megalázó bánásmóddal vádolt.

Közben zárolták a volt belügyminiszter 5,7 millió sékeles vagyonát. Ő arra használta fel kormányzati pozícióját, hogy megvesztegetést csikarjon ki cégektől és szervezetektől – áll a vádiratban, mely a korrupció mellett pénzmosással és adócsalással is vádolja.

Faina Kirschenbaum nem a saját zsebére dolgozott, hanem

elsősorban pártja javára szerzett pénzt.

A szélsőjobboldali Jiszráel Bejténu párt főtitkára is volt, amely most is tagja a kormánykoalíciónak, Avigdor Lieberman hadügyminiszter irányítása alatt áll.

A kormánynak távolról sem ez az egyetlen korrupciós ügye. A német tengeralattjárók ügyében Netanjahu egykori kabinetfőnöke bevallotta a bíróság előtt, hogy pénzt kapott a német Thyssen cég izraeli képviselőjétől.

A vád szerint a németek megvásárolták a döntéshozókat, hogy az ő tengeralattjáróikat vegye meg az izraeli flotta.

Netanjahu miniszterelnök nem szerepel a vádlottak között, de kabinetfőnöke és ügyvédje igen. Az ellenzéki lapok szerint előbb vagy utóbb a kínos korrupciós botrány eléri magát Benjamin Netanjahut is.

Kaviár diplomácia, avagy hogy vásárol barátokat Európában Azerbajdzsán

0

Alijev azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon. A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában. Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviár diplomácia rejtelmei közé tartozik.

Négy Nagy Britanniában bejegyzett cég, mely szoros kapcsolatban állt az egykori szovjet tagköztársasággal, 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit mindenekelőtt Ilham Aliev elnöknek és családjának céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és tíz európai újság közös vizsgálata, melyet hónapokon át folytattak azért, hogy napvilágra hozzák Azerbajdzsán furcsa rendszerének külföldi pénzügyi rendszerét. A négy cég Nagy Britanniában csak a jéghegy csúcsa, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak Amerikában éppúgy mint a kontinentális Európában.

Laundromat vagyis mosógép volt az oknyomozó újságírók elnevezése Azerbajdzsán elitjének leleményes pénzügyi rendszeréről,

amely egyaránt irányult off-shore számlák ezreinek a létrehozására adóparadicsomokban és fedőcégek működtetésére az Európai Unióban és másutt. Ezeket a fedő cégeket Aliev elnök utasítására a titkosszolgálat működtette és működteti, mely még a szovjet időkből maradt meg Azerbajdzsánban. Nem véletlenül: Aliev elnök édesapja annak idején úgy kezdte pályafutását a nagy Szovjetunióban, hogy a KGB tisztje volt.

Már életében szobrot kapott Hejdar Alijev Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést.

Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Szergejevics Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról. Sztálinnak Dzsingisz kán volt a beceneve a bolsevik pártban…

Alijev elvtárs beletörődött a vereségbe és hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Teljes sikerrel: a nagy Szovjetunió bukása után is megőrizte hatalmát és hamarosan első számú vezető lett újra Azerbajdzsánban. Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot. Eredményesen: a CIA kebelére ölelte az egykori KGB generálist, aki a stratégiai pozícióban levő és olajban gazdag Azerbajdzsán első embereként Amerika barátságát kereste. Az idősebb Aliev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban.

Trónját fia, Ilham Alijev örökölte. Tizennégy éve van hatalmon. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete a „kaviár diplomácia”.

Azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára csodálatos kaviár küldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet…

Nem kell mindig kaviár

Magyarországon a baltás gyilkos ügye tette igazán ismertté Azerbajdzsán teljhatalmú urát. Aki azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon. A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában. Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviár diplomácia rejtelmei közé tartozik. Tény, hogy Magyarország vállalta azt is, hogy Örményország megszakítsa vele a kapcsolatait. Miért ez az évtizedes vita Azerbajdzsán és Örményország között?

Sztálin elvtárs grúz volt és jól ismerte a Kaukázus nemzetiségi problémáit.

Ezért amikor a Szovjetunió megalakult, akkor a török nyelvet beszélő muzulmán Azerbajdzsánhoz csatolta a Hegyvidéki Karabahot, ahol a lakosság döntő többsége örmény volt és keresztény. Akik az első világháborús török népirtás óta gyűlölettel tekintettek a törökül beszélő muzulmán népekre. Oszd meg és uralkodj rajtuk! – mondta a grúz Sztálin, aki egyaránt utálta az azerieket és az örményeket. A Szovjetunió bukása után /1991/ háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország között. A tét a Hegyi Karabah volt. Az örmények győztek – jelentős részben a diaszpóra támogatása miatt. Azerbajdzsán azóta sem ismeri el a veszteséget.

A kaviár diplomácia egyik fő célja az, hogy támogatókat szerezzen ebben a történelmi vitában.

A másik cél a pénzmosás – erre utal az oknyomozó újságírók vizsgálatának címe: Laundromat. Az olajban gazdag állam költségvetése átláthatatlan. Az elnök magán vagyona és a közpénzek között nincs kínai fal. Az Alijev család gondol a jövőre is: bár esze ágában sincs lemondani a trónról Azerbajdzsánban, de azért látott már egy-két nagy bukást. Amerika szó nélkül cserbenhagyta szövetségeseit: Mubarakot Egyiptomban vagy Ben Alit Tunéziában. Mindkét bukott diktátor családja milliárdos volt dollárban is. Az Aliev családnak sem kell szégyenkeznie, már ők is dollár milliárdosnak számítanak az Organized Crime and Reporting Project vizsgálata szerint.

Korrupció gyanújával letartóztatták Netanjahu egykori kabinetfőnökét

0

Az izraeli főügyészség utasítására hat embert vettek őrizetbe az úgynevezett tengeralattjáró botrány kapcsán. Köztük David Sharant, aki korábban Netanjahu  izraeli miniszterelnök kabinetfőnöke volt. Pontosan akkor amikor a tárgyalások folytak az izraeli kormányzat és a német Thyssen között tengeralattjárók és őrnaszádok szállításáról.

A 1,5 milliárd dolláros ügyletet a Thyssen izraeli embere úgy ütötte nyélbe, hogy állítólag lefizette a döntéshozók egy részét. Michael Ganor már ül és vádalkut kötött az ügyészséggel. Hajlandó tanúskodni az ügyben és így csak egy évet kell börtönben töltenie és a pénzbüntetést csak 10 millió sékel /2,8 millió dollár /.

Az ő vallomása alapján vették most őrizetbe Netanjahu ex kabinetfőnökét. A miniszterelnök természetesen cáfol minden korrupciós vádat, de az ellenzéki sajtó szerint nem lehet kétséges, hogy ő is érintett. Annál is inkább, mert ügyvédje, David Shimron is szerepel a vádlottak között. Netanjahu szerint politikai okból akarják őt besározni az ellenfelei, akik irigylik, hogy Izrael történetében ő töltötte el a leghosszabb időt a miniszterelnöki székben.

Dél-Koreában börtön jár korrupcióért: öt évet kapott a Samsung trónörököse

0

Li Dzse Jong, az alapító unokája alelnöki rangban volt, de valójában ő irányította Dél-Korea legfontosabb vállalkozását miután édesapja, az elnök egy súlyos szívroham után visszavonult. Korrupció miatt ítélték el.

Li Dzse Jong a bíróságon
Fotó: MTI/EPA pool/Csung Szung Dzsun

Az alelnök mindenáron biztosítani akarta, hogy a család kezében maradjon a Samsung, amely egymaga Dél-Korea GDP-jének a 23%-át állítja elő. Ezért

lefizette az elnökasszonyt, hogy a hatalom hunyja be a szemét bizonyos részvénymanipulációk fölött.

43 milliárd wont (32,3 millió eurót) utaltak át az elnökasszony bizalmasának, aki el is intézte az ügyet.

A sikeres ügyintézés eredményeképp a bizalmas, akit a dél-koreai sajtó csak sámánasszonyként emleget, egymilliárd won értékben vett versenylovat a lányának. A lányka sikeres lovas versenyző volt, az olimpiákon is eredményesen képviselte Dél Koreát.

A Samsung-trónörökös ezt a vádat elismerte, mert nem tudta letagadni, de a többi ügyben azt állította: a Samsung vezérkara eltitkolta előle az ügyet. Ezt senki sem hitte el, de

néhány lojális főnök a helyi szokásoknak megfelelően feláldozta magát a trónörökösért.

Aki már előzetesben volt és most öt évig börtönben is marad.

Édesapját is elítélték korábban korrupciós ügyben, de egy napot sem töltött börtönben. Miért? Mert elnöki kegyelemben részesült. Most erre csekély az esély. Ugyanis maga az elnökasszony is előzetesben csücsül számtalan korrupciós vád miatt. A mostani elnök épp azzal nyert választást, hogy megígérte: komolyan fellép a korrupció ellen.

Mi lesz a Samsung élén? A trónörökösnek van egy nővére. Ő a Samsung szállodahálózatát irányítja. Menedzseri tapasztalata tehát van. Csak épp nem ott, ahol az igazán fontos a Samsungnak. Az elektronika adja az erejét a vállalat birodalomnak, és persze a családi vagyonnak.

A trónörökös személyes vagyonát a Forbes 7 milliárd dollárra becsüli.

De a papának minden bizonnyal több van, csak senki nem tudja, hogy hol. A Samsung ettől függetlenül kiváló eladási eredményeket produkált, a profit több mint 80%-al nőtt. Persze volt honnan, hiszen a Note 7 néha kigyulladt, és ez nem tett jót a Samsung presztízsének. A nemrég piacra dobott Note 8 viszont ígéretesnek mutatkozik. Vagyis a Samsung jól megy, de új főnököt kell találnia.

Nektek, nekünk

Nektek Horthy, nekünk a cipők a Dunaparton. Nektek túltolt bicikli, nekünk oktatás és tudás. A gyerekeink jelene, Magyarország jövője.

A ti világotok szolgákat akar, a miénk szabad embereket szolgálni. Ti szabadlábon vagytok, mi szabadok vagyunk.

Nektek Quaestor-ügy, Pasa Park, stadion, letelepedési kötvény, kaszinó, föld, trafik, nekünk egy olyan ország, ahol a gyerekeink velünk élnek, és nem menekülnek el előletek.

Nektek Klik, kréta és vécépapír – nekünk iskola, ahol van mit, és van kitől tanulni.
Nektek nagy és gondoskodó állam, nekünk szabad emberek okos, gondolkodó gyülekezete.

Nektek a csalás, nekünk a család. Nektek a saját láb, nekünk a tehetség. Nektek csókosoknak kiírt pályázat, nekünk valódi verseny. Nektek a másként gondolkodó legyőzendő ellenség, nekünk ellenfél, akit vitában kell meggyőzni.

Nektek migráncs, és terrorista, nekünk menekült és ember. Ti terrorveszéllyel riogattok, számunkra ti vagytok a terror és a veszély.

Nektek európai szintű az egészségügy, mi nem meghalni akarunk a kórházban, hanem meggyógyulni.

Nektek a korrupció a kormányzás, nekünk az a meggyőződésünk, hogy nem szabad lopni.

Nektek Felcsút, nekünk Budapest, Miskolc, Szeged, Debrecen: az ország.  Nektek a kisvasút, a mi gyerekeinknek a nagy utazás. Ők nem Bicskéig mennek, vagy Lovasberényig, számukra Anglia, Németország a végállomás.

Nektek túltolt bicikli, nekünk túltöltött pohár.

Grúzia ex elnöke hontalan 

0

Megfosztotta ukrán állampolgárságától Szaakasvilit, Grúzia volt államfőjét /2003-2013/ Petro Porosenko elnök.

Még nem is oly rég maga Porosenko elnök adta át az ukrán útlevelet régi egyetemi társának Szakasvilinek, akit egyben kinevezett Odessza kormányzójának.

Kijevben még a szovjet időkben együtt jártak egyetemre. Aztán Porosenko üzletember lett, Szaakasvili pedig ügyvéd New Yorkban. Amikor Grúzia szembe akart fordulni Moszkvával, Szaakasvili hazatért. Amerikai támogatással Grúzia elnöke lett. Túlélte az orosz-grúz háborút is, melynek eredményeképp Grúzia elveszítette néhány nemzetiségi területét.

Aztán Moszkva mégiscsak megbuktatta.

Utóda egy dollármilliárdos vállalkozó Biden Ivanisvili lett. Amikor Porosenko ukrán elnök július 18-án Tbiliszibe látogatott, akkor hosszan tárgyalt Ivanisvilivel arról is, hogy mihez kezdjenek a mind kellemetlenebbé váló Szakasvilivel.

Grúzia ex elnöke ugyanis

korrupciómentes várossá kívánta változtatni a festői Odesszát,

melyet a megvesztegetés éppúgy átjárt, mint egész Ukrajnát. Egy egész grúz csapattal látott munkához. Egy év után lemondott. Azzal vádolta Porosenko elnököt, hogy csak szavakban küzd a korrupció ellen, de valójában egyik fő haszonélvezője annak. Ez nem esett jól Porosenko elnöknek, aki javában készülődik az 2019-es elnökválasztásra. Ezért Grúziában elhatározták: lehetetlenné teszik Szaakasvilit mind a két országban.

Facebook oldalára feltett egy videót Szakasvili arról, hogy két ellenfele miképp egyezik meg vígan arról, hogy őt kicsinálják. Hogy készült ez a videó és hogy került Szaakasvili kezébe, ez a helyi rejtélyek közé tartozik.

Az viszont tény, hogy Porosenko elnök Grúziából hazatérve hirtelen rádöbbent: Szaakasvili méltatlan az ukrán állampolgárságra! Miért? Mert korrupciós eljárások folynak ellene Grúziában! És ezt elmulasztotta megemlíteni akkor amikor kérvényezte az ukrán állampolgárságot.

Ezen a címen fosztották meg állampolgárságától Szaakasvilit.

Aki korábban lemondott grúz állampolgárságáról, mert csak így kaphatta meg az ukrán útlevelet.

Szaakasvili tehát jelenleg hontalan.

Kérvényezheti a menekült státuszt az USA-ban, ahol jelenleg is tartózkodik. Vagy az Európai Unióban azon a címen, hogy a neje holland állampolgár. Ha Ukrajnába visszatérne, akkor biztosan lecsuknák – mondta a Le Monde tudósítójának Lescsenko a kijevi parlament egyik képviselője. Aki a korrupcióellenes harcban együtt küzdött Grúzia kizsuppolt ex elnökével.

Nemcsak nekik szúrt szemet az általános korrupció, de az IMF-nek is, mely lélegeztető gépen tartja a káoszba süllyedt Ukrajnát. A pénzek kiutalását az utóbbi időben ahhoz kötik, hogy Ukrajna tegyen már valamit azért, hogy átlátható legyen az ország gazdasági rendszere. Ezt minden egyes alkalommal szentül meg is ígérik Kijevben. Majd pedig nem történik semmi a korrupcióellenes harc frontján. Legfeljebb annyi, hogy azt, aki a leghangosabban küzdött a korrupció ellen Ukrajnában megfosztják állampolgárságától azon a címen, hogy hazájában, Grúziában ő is lopott. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nagy Szovjetunió egykori területén a korrupció ellenes harc hontalanná vált…

Királykisasszony előzetesben

0

Gülnara Karimovát 1,5 milliárd dolláros korrupcióval gyanúsítják.

Üzbegisztán egykori teljhatalmú urának lányát azzal gyanúsítja most az ügyészség, amit Taskentben mindenki tudott: hatalmával visszaélve óriási vagyonra tett szert. Karimov papa, a szovjet időkből örökölt diktátor nem tagadott meg semmit az idősebb lányától. Minthogy fia nem volt, ezért sokáig őt szánta trónörökösnek. Csakhogy kiderült: Gulnara alkalmatlan erre a szerepre! Hiszterikus volt és állandóan szerepelni kívánt a nyilvánosság előtt. Egy muzulmán többségű országban nemigen örül a közvélemény annak, ha a kijelölt trónörökös lenge öltözékben együtt dalol a kiöregedett francia filmsztárral, Gerard Depardieu-vel. Ráadásul mindez többmillió dollárba kerül az államkincstárnak. Abban az Üzbegisztánban, ahol az emberek többsége a szovjet időket idéző szegénységben él.

Karimov, az öreg diktátor maga is rádöbbent: idősebb lánya alkalmatlan egy ország irányítására abban a térségben, ahol a hatalmat egyaránt fenyegetik az iszlamista terroristák és a mohó nagyhatalmak mindenekelőtt Oroszország, az USA és Kína. És akkor még nem beszéltünk Törökországról, Szaúd Arábiáról és Iránról, mely szintén igyekszik befolyást szerezni Üzbegisztánban. Minthogy a diktátor kisebbik lánya külföldön él – hazáját az UNESCO-ban és más ENSZ intézményekben képviseli – ezért a dinasztia alapítás elmaradt. A Azerbajdzsánban sikerült a szovjet időkből átmenteni az Aliev klán hatalmát, Üzbegisztánban nem.

Karimov halála után a dinasztia megindult a lejtőn. Gulnara először házi őrizetbe került. Most pedig börtönbe. Az ügyészség nyomozói arról faggatják: hol a pénz? Másfél millárd dollárt keresnek rajta! Ez a világon mindenütt nagy pénznek számít, de Üzbegisztánban különösen hiszen a városokban 200 dolláros fizetések vannak, vidéken pedig leírhatatlan a nyomorúság. Az ügyészség szerint négy országban rejtette el vagyonát Gulnara Karimova: az első helyen Svájc áll – érthető módon. Ráadásul Gulnara húga Genfben él, ahol a sógora „üzletember”. Üzbegisztán külkereskedelmének jelentős részét ő intézte amíg apósa volt a diktátor. Azóta a szerepe némiképp megváltozott. Lehet, hogy kedves feleségével együtt ő lesz az üzbég ügyészség újabb vádlottja a diktátor családjának korrupciós ügyeiben. Svájcot kívül Nagy Britanniában, Franciaországban és Oroszországban keresik Gulnara Karimova pénzét. Az elmúlt évek azt mutatták: könnyebb egy diktátort megölni, mint a külföldre menekített pénzét megtalálni! Kadhafi elnököt 2011-ben ölte meg a fellázadt nép Líbiában. Állítólag legkevesebb 40 milliárd dollárt menekített külföldre. Kedvenc fia intézte a pénzügyeket. Őt elfogta egy milícia, mely aztán szabadon engedte, de továbbra is Líbiában maradt, mert keresi őt a hágai nemzetközi bíróság is. A pénzről mindenki mélyen hallgat. Valószínűleg a diktátor lányát is könnyebb lesz elítélni Üzbegisztánban mint a pénzét megtalálni. De másfél milliárd dollárért azért érdemes megpróbálni egy-két nem épp ortodox módszert is…

FüHü

Korrupció miatt halt meg 11 francia

0

2002 májusában  felrobbant egy autóbusz Pakisztán legnagyobb városában. 15-en meghaltak, köztük 11 francia állampolgár.

Tizenöt éve vizsgálják különböző bíróságok az esetet Franciaországban, ahol most a célkeresztbe került az akkori hadügyminiszter, a ma 75 éves Francois Léotard. A gyanú szerint miatta történt a robbanás Karachiban. A francia sajtó csak Karachi gate-nek emlegeti az ügyet, hiszen szinte az egész jobboldali elit érintett benne.

Mi történt valójában? 1994-ben amikor Edouard Balladur volt Franciaország miniszterelnöke, Párizs tengeralattjárókat adott el Pakisztánnak és Szaúd Arábiának. Nagy üzletről volt szó, és ezért bőven jutott pénz a megvesztegetésre is. A döntéshozók elég sokat kaphattak mindkét országban, hiszen a franciáknak adták a megrendeléseket. A Canard Enchainé című szatirikus lap, mely az elsők között szokott leleplezni korrupciós ügyeket, már akkoriban megírta, hogy a megvesztegetési pénzből nemcsak a vásárlóknak jutott, de abból szépen visszaosztottak francia politikusoknak is.

Balladur akkori kormányfő elnök szeretett volna lenni 1995-ben, és erre kellett a pénz. Hadügyminisztere, Francois Léotard 2002-re készülődött. Ő erre tett félre a tengeralattjáró üzletből. Nicolas Sárközy volt akkoriban a költségvetési miniszter. Balladur ellen már megindult a vizsgálat. Most a célkeresztbe került Francois Léotard is, aki a francia politika nagy ígérete volt és az is maradt. Fiatalon visszavonult. Már akkoriban pedzegették, hogy talán a Karachi-gate miatt. Mások szerint egyáltalán nem erről volt szó:

az orosz titkosszolgálat valamivel megzsarolta, és ő cserébe NATO titkokkal fizetett.

Az amerikai kémelhárításnak feltűnt, hogy Moszkvában túl sokat tudnak arról, hogy mi folyik a NATO hadügyminiszteri értekezletein Brüsszelben. Jeleztek Párizsnak, és az ígéretes fiatal politikus eltűnt a közéletből.

Most viszont válaszolnia kell arra a kínos kérdésre: lehet, hogy miatta halt meg 11 francia állampolgár Karachiban? A busz ugyanis, melyben a franciák ültek, az Agosta tengeralattjárók karbantartására érkezett Pakisztánba. De miért robbantották fel? Azért, mert Balladurből nem lett elnök! Épp ellenkezőleg: ellenfele, Jacques Chirac költözött be az Elysee palotába. Aki ugyancsak csodálkozott azon, hogy miért fizet Franciaország még mindig megvesztegetési pénzeket Pakisztán néhány fontos emberének. Amikor rájött, hogy vesztes ellenfele részben ebből pénzelte a választási kampányát, azonnal leállította a kifizetéseket. A pakisztáni döntéshozók viszont úgy érezték: átverték őket, mert nem kapták meg a teljes összeget! Finom figyelmeztetésként felrobbantották az autóbuszt Karachiban.

Pontosabban a tálibokra bízták ezt a feladatot. A fanatikus iszlamista gárdát annak idején a pakisztáni katonai titkosszolgálat hozta létre – az USA kérésére. Így aztán nem volt nehéz őket rávenni egy merényletre Pakisztán legnépesebb városában. Csakhogy a francia titkosszolgálat is nyomozni kezdett és kiderült: a megvesztegetési pénzek elmaradása miatt a dühös kormányzati emberek hoztak döntést az autóbusz felrobbantásáról Karachiban. A 15 halottból 11 francia volt!

A vizsgálat azon nyomban megindult Párizsban, de lassan csordogált amíg a jobboldal volt hatalmon. Amint a szocialisták kormányra kerültek, az igazságszolgáltatás is magasabb fokozatba kapcsolt: vádat emeltek Edouard Balladur egykori miniszterelnök ellen. Most pedig a hadügyminiszter, Francois Léotard is a célkeresztbe került. Igaz, ők már nyugdíjasok. De mi lesz Nicolas Sárközy-vel, akinek mindenről tudnia kellett, hiszen Balladur bizalmi embere volt, mint költségvetési miniszter és kampányának egyik fő szervezője.

Tanúként már kihallgatták. Mivel politikai pályafutása már valószínűleg véget ért, hiszen idén elbukott a jobboldali előválasztáson, nem kizárt, hogy ő is célkeresztbe kerül. Ez pedig csúnya búcsú lenne a közélettől Nicolas Sárközy számára, aki alig múlt hatvan éves, és még valószínűleg a visszatérésről álmodik az Elysee palotába.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK