Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.
A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.
Aláírásokat ettől persze még lehet gyűjteni, ám a népszavazás a ettől kezdve értelmetlenné vált.
Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére. Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.
Orbán Viktor kormánya csak akkor kedveli a népszavazás intézménylét, ha ő maga kezdeményezi azt,. Ilyen volt a kvótáról rendezett referendum, melyen a részvétel alacsony volt ugyan, ám a szavazók 98 százaléka a kormány szándéka szerint voksolt.
Ha nem volt ma ideje követni a friss híreket, akkor elég, ha ezt a cikket elolvassa: összeszedtük a legfontosabbakat, amiről a fuhu.hu ma írt.
Orbán beszéde a parlamentben
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében.
Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre
és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett „Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.
Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint
Orbán a saját démonaival küzd.
Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”
Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:
„a kormányzáshoz komolyabb eszközök kellenek, mint szemöldökcsipesz”.
Gulyás Márton: Nem védekezünk, készülődünk
Interjút adott a FüHünek Gulyás Márton, a kormánypropaganda által talán a legjobban támadott civil aktivista. Azt mondta, tapasztalatai szerint kifejezetten erős a kormányváltó hangulat az országban, de segítséget várnak az emberek, kell valaki, aki megteremti az egységet.
Szerinte azt kell erőszakmentesen felmutatni, hogy milyen igazságtalanul használja a hatalmát a jelenlegi kormányzat.
Azt is mondta, kreatív akciókra készül.
Lehet, hogy mégse lesz korrupcióellenes népszavazás
A Jobbik és az együtt is beadta törvénymódosítási kezdeményezését, miután a Fidesz úgy reagált Vágó Gábor aláírásgyűjtésére, hogy egy ilyen törvényt ők is támogatnának. Vágó Gábor a FüHünek azt mondta: a kormány meghátrált, hiszen a Jobbik által benyújtott törvényjavaslatot sürgősséggel napirendre vette, így azt már holnap, azaz kedden elfogadhatja az országgyűlés.
Külföldi szövetségest talált a Momentum
A hétvégén új politikai párt jött létre Szlovákiában: a Progresszív Szlovákia. Elnöke, Ivan Štefunko máris együttműködési megállapodást írt alá az osztrák Neos párt vezetőjével, Angelika Mlinarral, Ryszard Petruval, a lengyel Nowovczesna elnökével és Soproni Tamással, a Momentum alelnökével.
Hajnal Tamás Momentum-szóvivő azt mondta a FüHünek, hogy a pártok együtt bejelentették az „Új Közép-Európát Szövetséget”, amely
„megfelelő alternatívát jelentene a visegrádi négyekkel szemben”.
Kampánypénz-tékozló alapot indít a Kétfarkú Kutya Párt
Forrás: MKKP
A viccpárt arra vár javaslatokat, hogy hogyan költsék el a 2018-as kampánypénzt. Ezért kiírták a
Rózsa Sándor I. Népi Kampánypénz Tékozló Alap
nevű pályázatot.
Arra számítanak, hogy minimum 123 millió forintot szét tudnak majd osztani. Ahogy írják: „Ezt a pénzt olyan projektek megvalósítására szeretnénk fordítani, amelyek minél több ember számára használhatóak, hasznosak, viccesek, egy-egy helyen hiánypótlók vagy/és jobb lesz tőlük a környék, és egyébként szép az élet.”
A Puli egyik tesztje Fotó: Puli Space / OeWF / Claudia Stix
2019-ben menne a Puli a Holdra
Pacher Tibor, a Puli Space csapatvezetője azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy amerikai partnerükkel egyetértve akkorra tartják reálisnak az indulást. Annak ellenére, hogy állami támogatást továbbra sem kapnak, pedig Magyarországon van állami űrkutatási szervezet.
Befogadták a Bienerth Gusztáv elleni feljelentést
A FüHü információi szerint befogadta az ORFK a Magyar Úszószövetség nemrégiben leváltott elnöke elleni feljelentést. Bienerth ellen a szentendrei úszócsapat vezetője, Tóth István tett feljelentést.
Hihetetlen elkapások napja az NFL-ben
A védelmekről szólt több meccs is az NFL második játéknapjának vasárnapi meccsein, volt olyan, amelyiken egy touchdownt sem értek el a csapatok. Utolsó másodperces dráma és látványos jelenetek persze így is voltak, több bravúros elkapást is láthattak a nézők. Két történelmi esemény is volt – ezekről összefoglalónkban olvashatnak.
Nem tudni, hogy mennyire volt jó ötlet népszavazást kezdeményezni a korrupcióról, és nagy valószínűséggel ez már sohasem fog kiderülni. Mindenesetre Vágó Gábor a fuhu.hu-nak sikerként értékelte a fejleményeket.
Népszavazást kezdeményezni jó, fontos témákról megkérdezni az emberek véleményét társadalmilag hasznos cselekedet. A korrupció elleni közdelem sokakat érint, különösen egy olyan országban, mint a miénk, ahol
a közvélekedés szerint a közpénzek nem kis részének rendszerint lába kél.
Magyarország jelenleg sokak szerint következmények nélküli ország, vagyis, a korrupciós ügyekben rendszerint nem indul nyomozás. Az emberek beletörődtek, lassan már meg is szokják, hogy ilyen országban élünk, ezért is kérdéses, hogy egy ilyen valóban fontos téma, mint a korrupció, megmozgat-e annyi embert, amennyire szükség van ahhoz, hogy megkezdődhessék a népszavazás.
200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük Vágó Gábornak és segítőinek. Mindez bizonnyal nem lesz könnyű, bár megoldhatatlannak sem látszik.
Mindenesetre Vágó Gáboréknak már akkor gyanakodniuk kellett volna, amikor kiderült, hogy a Kúria „átengedte” a népszavazási kezdeményezésüket. Az elmúlt hét évben erre – az olimpiai rendezés és a vasárnapi boltzár kivételével – nem volt példa, s mindkét említett esetben
a kormány egy ügyes trükkel kifogta a szelet a kezdeményezők vitorlájából.
Most hasonló a helyzet, bár nyilvánvalóan nem ugyanaz. Miután a Kúria úgy döntött, hogy lehet népszavazás a korrupcióval összefüggő bűncselekmények hosszabb elévüléséről, Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője bejelentette: ők is egyetértenek a felvetéssel, de népszavazás nem szükséges, mert
a parlament elfogad majd egy olyan törvényt, amely megfelel a kezdeményezők elvárásának.
Vágó Gábor hiába kezdte meg a sajtó nyilvánossága előtt az aláírások gyűjtését, és hiába csatlakozott több párt is a kezdeményezéshez – a Momentum például 200 ezer szavazat „leszállítását” ígérte – egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy ha össze is jönnek az aláírások, a népszavazás, akárcsak az olimpia esetében, okafogyottá válik.
Vágó Gábor ezzel együtt sikerként értékelte a fejleményeket. Mint a FüHü kérdésére elmondta, a kormány meghátrált, hiszen a Jobbik által benyújtott törvényjavaslatot a sürgősséggel napirendre vette, így azt már holnap, azaz a keddi napon elfogadhatja az országgyűlés.
Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője benyújtja a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról szóló törvénymódosító javaslatot. Ha a Fidesznek, illetve a többi parlamenti pártnak valóban fontos a kérdés, megszavazzák az Együtt javaslatát – szögezi le a párt közleménye.
Az Együtt bejelentését megelőzően a hétvégén Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője úgy nyilatkozott Vágó Gábor népszavazási kezdeményezése kapcsán, hogy nincs szükség referendumra a kérdésben, a Fidesz megszavaz egy törvénymódosító javaslatot a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról, ha azt valaki benyújtja az Országgyűlésnek. Az Együtt most erre válaszul nyújtja be módosítójavaslatát.
A népszavazás
A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazáshoz megkezdődött aláírásgyűjtést segíti több ellenzéki párt is: az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum. A népszavazási kérdés így szól:
„EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK BÜNTETHETŐSÉGE LEGALÁBB TIZENKÉT ÉV ELTELTÉVEL ÉVÜLJÖN EL?”
Az Együtt a korrupció ellen
Az Együtt az elsők között csatlakozott Vágó Gábor népszavazási kezdeményezéséhez. A hétvégén bemutatott Európai élet az Együtt Magyarországán című programjában számos, a korrupció visszaszorítását szolgáló intézkedést fogalmaz meg. Ilyen egyebek között az hogy visszavennék az Orbán Viktorhoz kötődő személyektől a korrupcióval szerzett vagyonokat, amit kárpótlásra fordítanának, és jóvátételi adót vetnének ki a Fidesz-közeli oligarchákra. A miniszterelnöki és polgármesteri pozíciók betölthetőségének korlátozása mellett egységes állami felületeken tennék közzé az állami közbeszerzéseket és a közpénzek felhasználását, a politikusokra vonatkozó súlyosbító, speciális kategóriát hoznának létre a korrupciós bűncselekményekre a Büntető Törvénykönyvben, a megerősítenék a bejelentővédelmet a korrupciós ügyekben. Minden közpénzt érintő szerződés csak akkor léphetne hatályba, ha a szerződés nyilvánosságra került egy egységes, az átláthatóságot szolgáló kormányzati honlapon.
Mi történik, ha sikerül 200 ezer aláírást összegyűjteni azért, hogy írjanak ki népszavazást arról, hogy a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét 8 évről 12 évre emeljék??
Nota bene; feltéve de meg nem engedve, hogy érvényes és eredményes népszavazás lesz erről, és felemelik az elévülési határidőt, mi fog változni ettől? Csökkenni fog a korrupció? Eredményesebb lesz a korrupciós bűncselekmények felderítése? Több korrupciós bűncselekmény jut majd el bírósági szakba? A hosszabb elévülési idő miatt visszahőkölnek a korrupt politikusok és gazdasági vezetők?
Magyarország tényleg azért süllyed a korrupció mocsarába, mert túlságosan gyorsan – 8 év alatt – elévülnek a korrupciós bűncselekmények? Nem azért, mert a kormány és klientúrája szügyig gázol ebben a mocsárban?
És nem azért romlik évről évre a helyzet, mert
a rendőrség és az ügyészség a korrupciós bűn üldözése helyett falaz a korrupt politikusoknak,
köztisztviselőknek és gazdasági vezetőknek? Nem azért, mert a korrupció elleni küzdelem jelszava alatt a Fidesz politikai koncepciós eljárások sorát indította az elmúlt 7 évben, amelyek döntő többsége a vádemelésig sem jutott el vagy ha mégis akkor bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában felmentéssel zárult? És a közvélemény számára nyilvánvaló lett, hogy az egész nem volt más, mint politikai pankráció, a politikai ellenfél morális ellehetetlenítése érdekében.
Arra nem gondolnak a népszavazás kezdeményezői és támogatói, hogy a jelenlegi kommunikációs viszonyok között milyen magas labdát adnak fel ezzel a velejéig korrupt kormánypártoknak. Tartok tőle, hogy az ilyen, egyre inkább járványszerűvé váló komolytalan és kontraproduktív kezdeményezések semmi másra nem jók, mint a népszavazás – egyébként is elég problematikus – intézményének teljes lejáratására. Sajnos ez sem más, mint egy társadalmilag nagyon súlyos probléma aprópénzre váltása olcsó politikai haszonszerzés érdekében.
A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazást Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség titkára, volt LMP-s parlamenti képviselő. A gyűjtést segíti több ellenzéki párt is: az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum.
A népszavazási kérdés így szól:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?”
Vágó Gábor az aláírásgyűjtés megkezdését bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, Polt Péter legfőbb ügyész „hiába sikálja el a korrupciós ügyeket és néz mellé”, maga az elévülési idő növelése lehetőséget ad arra, hogy azok, akik elkövették a korrupciós bűncselekményeket, bűnhődjenek is.
Szerinte
a népszavazással meg lehet mutatni, hogy megtisztulhat a közélet,
és az elévülés növelésével biztosan lesz olyan kormány, amely eltökélt abban, hogy felszámolja a korrupciót. Fontosnak nevezte, hogy olyan szervezetek tudtak felsorakozni a kérdés mögött, amelyek a választáson nem működnek együtt. Azt is mondta:
azok a szervezetek, amelyek nem csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez, „tehetetlenségükkel a korrupt rendszert támogatják”.
Vágó Gábor szeretné még az őszi ülésszakban benyújtani az összegyűjtött aláírásokat, hogy akár még a parlamenti választás előtt meg lehessen tartani a népszavazást.
Vágó Gábor egy korábbi sajtótájékoztatón MTI Fotó: Bruzák Noémi
Az állami cégvezetők bérplafonjával kapcsolatos népszavazás aláírásgyűjtéséről azt mondta, több tízezer aláírás gyűlt már össze, és szeretné, ha egyszerre tudnák leadni a két kérdésben gyűjtött aláírásokat, hogy egyszerre lehessen tartani a népszavazásokat is. Azt is mondta: nem minden szervezet gyűjt mindkét népszavazáshoz aláírást.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt:
a népszavazási kezdeményezés fontos üzenet a választópolgároknak arról, hogy a közéletet meg lehet tisztítani a korrupciótól.
Szerinte „az Orbán-rendszer Achilles-sarka az, hogy fel tudunk lépni a korrupció ellen és el tudjuk hitetni az emberekkel, hogy a politika róluk szól és nem a magánérdekek kiszolgálásáról”.
Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke arról beszélt, hogy
aki feladja a 2018-as kormányváltást, az a korrupcióellenes küzdelemről is lemond.
Véleménye szerint szimbolikus jelentősége is van a népszavazási kezdeményezésnek, mert ha emiatt csökken a korrupció, „már megéri”.
Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője azt mondta:
a 2010 előtti kormányoknak is felelősségük van abban, hogy ennyire át van itatva korrupcióval a közélet.
Szerinte a népszavazási kezdeményezés nemcsak a lopás megállítására lehetőség, hanem arra, hogy megüzenjék Orbán Viktornak, „elég volt, takarodó”.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint
az Orbán-kormány egyik legsúlyosabb bűne, hogy állami szintre emelte a korrupciót, és az emberek már fel sem kapják a fejüket az újabb és újabb korrupciós ügyekre.
Úgy fogalmazott: minden alkalom, amikor az emberek kifejezhetik a véleményüket, „apró tégla” ahhoz, hogy 2018 áprilisában „ez a kormány eltűnjön Magyarországról”.
Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője azt mondta: a mozgalom „teljes erővel beleáll” a gyűjtésbe, több városban, több mint 100 alapszervezet, több mint ezer aktivistája gyűjti az aláírásokat.
A Nemzeti Választási Bizottság április 10-én hitelesítette a kérdést. Az aláírásgyűjtés azt követően kezdődhetett meg, hogy a Kúria szeptember 5-én helybenhagyta az NVB hitelesítő határozatát. Január 13-áig kell összegyűjteni 120 ezer érvényes aláírást ahhoz, hogy a népszavazást ki kelljen írni.
Az aláírásgyűjtésre reagált a Fidesz is. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke az MTI-nek azt mondta:
a Fidesz is indokoltnak tartja az elévülési idő meghosszabbítását a korrupciós bűncselekmények esetében,
ehhez nincs szükség aláírást gyűjteni népszavazáshoz. Szerinte elég lenne erről törvényjavaslatot benyújtani, és azt a Fidesz is támogatná.
Az azeri korrupciós botrány felgöngyölítését sürgette állásfoglalásában az Európai Parlament.
Az MTI által idézett állásfoglalás szerint az Európai Parlament képviselői elítélték, hogy Azerbajdzsán és más tekintélyelvű rezsimek megpróbálnak
törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között.
Azt írják, a parlamentnek ki kell vizsgálnia az ügyet és határozott intézkedéseket hozni az ilyen korrupciós esetek megelőzésére. Azt javasolták, szerepeljen antikorrupciós záradék az unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban, szorosan és folyamatosan figyeljék az uniós pénzből finanszírozott projekteket az adott helyi hatóságokkal együttműködve.
Szükség esetén vezessenek be szankciókat vagy függesszenek fel megállapodásokat
az emberi jogok sérelmét okozó rendszerszintű korrupció esetén.
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
Nemrég derült ki, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására.
A pénzből Magyarországra is jutott, épp akkortájt, amikor a kormány kiadta az azeri baltás gyilkost.
Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi oknyomozó szervezet és több európai lap jelentésében több mint 16 ezer azeri tranzakciót leplezett le. Az ügyről a magyar parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalt.
Az EP képviselői kiemelték, hogy
az Európai Unió mindenütt támogassa és védelmezze a média függetlenségét, a civileket
és mindazokat, akik az esetleges veszély ellenére feltárják az ilyen eseteket.
Azt is szeretnék, hogy kerüljön minél hamarabb az Európai Unió Tanácsa elé a Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es meggyilkolásáért felelős 32 orosz állami hivatalnok nevét tartalmazó szankciós lista és léptessenek életbe korlátozó intézkedéseket ellenük. Magnyitszkijt azután vették őrizetbe, hogy orosz rendőröket, hivatalnokokat, bankárokat és adóhatósági tisztviselőket vádolt meg korrupcióval. Rejtélyes körülmények között halt meg egy orosz börtönben.
Lengyelországból érkezett Ukrajnába, második választott hazájába a menetközben hontalanná vált volt grúz elnök Mihail Szaakasvili. Kijátszva a határőrséget visszatért oda, ahol nemrég még Odessza tartomány kormányzója volt. Ő vezette a korrupció ellenes harcot Ukrajnában.
Petro Porosenko elnök fosztotta meg ukrán állampolgárságától Szaakasvilit, aki 2003tól tíz évig volt Grúzia államfője, s akinek még nem is olyan régen maga adta át az ukrán útlevelet s nevezett ki Odessza kormányzójává.
Ukrán-grúz paktum
Még a szovjet időkben együtt jártak egyetemre Kijevben. Utána Porosenko üzletember lett, Szaakasvili pedig ügyvéd New Yorkban. Amikor Grúzia szembe akart fordulni Moszkvával, Szaakasvili hazatért és amerikai támogatással Grúzia elnöke lett. Túlélte az orosz-grúz háborút, melynek eredményeképp Grúzia elveszítette néhány nemzetiségi területét, de utóbb Moszkva mégiscsak megbuktatta. Amikor Porosenko ukrán elnök július 18-án Tbiliszibe látogatott, hosszan tárgyalt Szakasvili utódjával, a dollármilliárdos vállalkozó Biden Ivanisvilivel, a többi között arról, hogy mihez kezdjenek a mind kellemetlenebbé váló Szaakasvilivel.
Az odesszai kísérlet
A volt grúz elnök ugyanis korrupciómentes várossá kívánta változtatni Odesszát, amelyet a megvesztegetés éppúgy átjár mind egész Ukrajnát. Egy egész grúz csapattal látott munkához. Majd egy év után lemondott, s azzal vádolta meg az 2019-es elnökválasztásra készülő Porosenkót, hogy csak szavakban küzd a korrupció ellen, de valójában annak egyik fő haszonélvezője. Ekkor döntöttek arról, hogy ellehetetlenítik mind a két országban. Ám Szaakasvili valahogyan megszerezte azt a videót, amelyen két ellenfele éppen arról egyezkedik, hogy őt kicsinálják. Ezt fel is tette a Facebook oldalára.
A hontalan Szakasvili
Ami tény, Porosenko Grúziából hazatérve megfosztotta ukrán állampolgárságától Szakasvilit – arra hivatkozva, hogy méltatlanná vált rá, miután nem jelentette be, hogy korrupciós eljárások folynak ellene Grúziában. Szaakasvili korábban lemondott grúz állampolgárságáról, így jelenleg hontalan. Amit tehet, kérvényezheti a menekült státuszt az USA-ban, ahova magyarországi nyaralás után visszatért, vagy az Európai Unióban azon a címen, hogy a neje holland állampolgár.
Nyilvánvaló a korrupció
Ha Ukrajnába visszatérne, akkor biztosan lecsuknák –nyilatkozta korábban a Le Monde tudósítójának Lescsenko a kijevi parlament egyik képviselője, aki a korrupcióellenes harcban együtt küzdött Szaakasvilivel.
Nemcsak nekik szúrt azonban szemet az általános korrupció, hanem az IMF-nek is, amely lélegeztető gépen tartja a káoszba süllyedt Ukrajnát. A pénzek kiutalását az utóbbi időben ahhoz kötik, hogy Ukrajna tegyen valamit azért, hogy átlátható legyen az ország gazdasági rendszere. Ezt mindig megígérik Kijevben, ám utána semmi nem történik. Legfeljebb annyi, hogy azt, aki a leghangosabban küzdött a korrupció ellen Ukrajnában, megfosztják állampolgárságától azon a címen, hogy hazájában, Grúziában ő is lopott.
Az izraeli legfőbb ügyész mérlegeli a vádemelés lehetőségét Szara Netanjahúval, a miniszterelnök feleségével szemben a kormányfői rezidenciával kapcsolatos pénzügyi szabálytalanságok ügyében. Faina Kirschenbaum egykori belügyminiszterhelyettes vagyonát pedig korrupció miatt zárolták.
Az izraeli közszolgálati rádió szerint csalás, hűtlen kezelés és bizalommal való visszaélés szerepel a lehetséges vádpontok között. Szara Netanjahu a gyanú szerint egyebek közt
hamisan azt jelentette, hogy a rezidencián nincs szakács, és ennek alapján éveken át drága vendéglőkből rendelt ételeket
359 ezer sékel (mintegy 28 millió forint) értékben.
Szara és Benjamin Netanjahu Fotó: Flickr / US Embassy Tel Aviv
A Netanjahu család közleménye a kormányfői rezidencia elbocsátott gondnokát, Meni Naftalit vádolta a szabálytalanságok elkövetésével. Menesztése után Naftali munkajogi pert és
jelentős összegű kártérítést nyert Szara Netanjahu ellen, akit embertelen és megalázó bánásmóddal vádolt.
Közben zárolták a volt belügyminiszter 5,7 millió sékeles vagyonát. Ő arra használta fel kormányzati pozícióját, hogy megvesztegetést csikarjon ki cégektől és szervezetektől – áll a vádiratban, mely a korrupció mellett pénzmosással és adócsalással is vádolja.
Faina Kirschenbaum nem a saját zsebére dolgozott, hanem
elsősorban pártja javára szerzett pénzt.
A szélsőjobboldali Jiszráel Bejténu párt főtitkára is volt, amely most is tagja a kormánykoalíciónak, Avigdor Lieberman hadügyminiszter irányítása alatt áll.
A kormánynak távolról sem ez az egyetlen korrupciós ügye. A német tengeralattjárók ügyében Netanjahu egykori kabinetfőnöke bevallotta a bíróság előtt, hogy pénzt kapott a német Thyssen cég izraeli képviselőjétől.
A vád szerint a németek megvásárolták a döntéshozókat, hogy az ő tengeralattjáróikat vegye meg az izraeli flotta.
Netanjahu miniszterelnök nem szerepel a vádlottak között, de kabinetfőnöke és ügyvédje igen. Az ellenzéki lapok szerint előbb vagy utóbb a kínos korrupciós botrány eléri magát Benjamin Netanjahut is.
Alijev azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon. A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában. Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviár diplomácia rejtelmei közé tartozik.
Négy Nagy Britanniában bejegyzett cég, mely szoros kapcsolatban állt az egykori szovjet tagköztársasággal, 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit mindenekelőtt Ilham Aliev elnöknek és családjának céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és tíz európai újság közös vizsgálata, melyet hónapokon át folytattak azért, hogy napvilágra hozzák Azerbajdzsán furcsa rendszerének külföldi pénzügyi rendszerét. A négy cég Nagy Britanniában csak a jéghegy csúcsa, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak Amerikában éppúgy mint a kontinentális Európában.
Laundromat vagyis mosógép volt az oknyomozó újságírók elnevezése Azerbajdzsán elitjének leleményes pénzügyi rendszeréről,
amely egyaránt irányult off-shore számlák ezreinek a létrehozására adóparadicsomokban és fedőcégek működtetésére az Európai Unióban és másutt. Ezeket a fedő cégeket Aliev elnök utasítására a titkosszolgálat működtette és működteti, mely még a szovjet időkből maradt meg Azerbajdzsánban. Nem véletlenül: Aliev elnök édesapja annak idején úgy kezdte pályafutását a nagy Szovjetunióban, hogy a KGB tisztje volt.
Már életében szobrot kapott Hejdar Alijev Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést.
Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Szergejevics Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról. Sztálinnak Dzsingisz kán volt a beceneve a bolsevik pártban…
Alijev elvtárs beletörődött a vereségbe és hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Teljes sikerrel: a nagy Szovjetunió bukása után is megőrizte hatalmát és hamarosan első számú vezető lett újra Azerbajdzsánban. Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot. Eredményesen: a CIA kebelére ölelte az egykori KGB generálist, aki a stratégiai pozícióban levő és olajban gazdag Azerbajdzsán első embereként Amerika barátságát kereste. Az idősebb Aliev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban.
Trónját fia, Ilham Alijev örökölte. Tizennégy éve van hatalmon. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete a „kaviár diplomácia”.
Azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára csodálatos kaviár küldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet…
Nem kell mindig kaviár
Magyarországon a baltás gyilkos ügye tette igazán ismertté Azerbajdzsán teljhatalmú urát. Aki azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon. A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában. Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviár diplomácia rejtelmei közé tartozik. Tény, hogy Magyarország vállalta azt is, hogy Örményország megszakítsa vele a kapcsolatait. Miért ez az évtizedes vita Azerbajdzsán és Örményország között?
Sztálin elvtárs grúz volt és jól ismerte a Kaukázus nemzetiségi problémáit.
Ezért amikor a Szovjetunió megalakult, akkor a török nyelvet beszélő muzulmán Azerbajdzsánhoz csatolta a Hegyvidéki Karabahot, ahol a lakosság döntő többsége örmény volt és keresztény. Akik az első világháborús török népirtás óta gyűlölettel tekintettek a törökül beszélő muzulmán népekre. Oszd meg és uralkodj rajtuk! – mondta a grúz Sztálin, aki egyaránt utálta az azerieket és az örményeket. A Szovjetunió bukása után /1991/ háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország között. A tét a Hegyi Karabah volt. Az örmények győztek – jelentős részben a diaszpóra támogatása miatt. Azerbajdzsán azóta sem ismeri el a veszteséget.
A kaviár diplomácia egyik fő célja az, hogy támogatókat szerezzen ebben a történelmi vitában.
A másik cél a pénzmosás – erre utal az oknyomozó újságírók vizsgálatának címe: Laundromat. Az olajban gazdag állam költségvetése átláthatatlan. Az elnök magán vagyona és a közpénzek között nincs kínai fal. Az Alijev család gondol a jövőre is: bár esze ágában sincs lemondani a trónról Azerbajdzsánban, de azért látott már egy-két nagy bukást. Amerika szó nélkül cserbenhagyta szövetségeseit: Mubarakot Egyiptomban vagy Ben Alit Tunéziában. Mindkét bukott diktátor családja milliárdos volt dollárban is. Az Aliev családnak sem kell szégyenkeznie, már ők is dollár milliárdosnak számítanak az Organized Crime and Reporting Project vizsgálata szerint.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
