Kezdőlap Címkék Kormány

Címke: kormány

Magyarország, múltidőben

A szégyen közös, bár a felelősség nem egyforma. Valamilyen szinten azonban mind tehetünk arról, hogy olyan lett ez az ország, amit, ha nem a mienk lenne, messzire elkerülnénk.

A politikusok, az őket kiszolgáló lakájmédia: bűnösök. Különösen a közmédia azon sajtómunkásai, akik szakmányban hazudnak, hamisítanak, torzítanak. Eltüntetnek tüntetést, bármit, amiről azt hiszik, hogy veszélyes lehet rájuk nézve.

Bűnösök azok is, akik hittek az egymillió új munkahelyben, hittek a szabadságharcnak elnevezett ámokfutás ezernyi hazugságában. Abban, hogy senkit nem hagynak az út szélén. (Ha elfogyott Ön előtt az út, lépjen rá egy másikra.)

Hittek benne lojalitásból, vagy mert tényleg hinni akartak. Sokan egyszerűen butaságból. Mert elszoktak attól, hogy az agy nem azért van, hogy kitöltse a koponyát, hanem gondolkodásra is használható. De ez sem mentség, legföljebb magyarázat.

Még azoknak is van felelősségük, akik szóltak. Mert nem mondtuk elégszer, és nem a kellő hangerővel. És nem győződtünk meg arról, hogy a hangunk eljut-e azokhoz, akinek szántuk.

Talán nem is elég érthetően.

Hibáztak azok is, akik abban bíztak, hogy Európában ezt nem lehet megtenni. Mert most más időket élünk, mint akkor, amikor cudar idők jártak. Akkor is azt hitték, azok, akikkel akkor is megtették.

A világra nem szabad számítani. Európa a saját gondjaival küzd, és Amerikát sem különösebben érdekli, hogy a kontinens közepén egy zsebdiktátor kicsiny, ám mindenre képes csapatával túszul ejtett egy országot. Hogy egy kis európai állam fura ura jószerivel azt tesz a polgáraival, amit akar. Agyonadóztatja őket, ha ahhoz van kedve, lenyúlja a megtakarításaikat, kiszolgáltatottá, védtelenné teszi őket.

Gyűlöletet kelt, uszít, fröcsög.

Megvédi az embereket önmaguktól. A hatalom szemében ugyanis mi hülyék vagyunk. Ezért érezteti velünk, hogy a gondoskodó (és helyettünk) gondolkodó állam híján kárt tennénk magunkban. Mert még annyi sütnivalónk sincs, hogy tudjuk, nekünk mi a jó.
Az ország nagy része még mindig nem fogta fel, hogy jogfosztottá vált. Hogy nem sztrájkolhat, nem szólhat, ha sérelem érte. Nem népszavazhat, csak akkor, ha a kormány ezt akarja.

A hatalom ma mindent megtehet, mert sokan azt gondolták, hogy a politika úri huncutság, a „nagyok” dolga. És mert hagytuk, tényleg az lett: uraknak való vidék.

Idén karácsonyra nem kapnak Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok

0

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bevezetőjével kezdődött a csütörtökről szerdára előrehozott kormányinfó. A miniszter először a migrációról beszélt, hogy az EU továbbra is erőlteti, ám a magyar kormány ellenáll a bevándorlásnak. Dicsérte a kormányt, amiért sikerült elérnie, hogy Magyarországon ma több mint 4 és félmillió ember dolgozik, ami azt is jelenti, hogy a foglalkoztatottsági rátát 2010-hez képest, amikor 50 százalék volt, sikerült 70 százalékra emelnie.

 

Kérdésekre válaszolva Gulyás elmondta, hogy a Magyarországon elfogott orosz fegyverkereskedők ügyében a törvények szerint jártak el, mert a lebukott fegyverkereskedők mind az orosz, mind az amerikaiaknak kiadhatók voltak. Az igazságügyi miniszter döntött arról, hogy Oroszországnak adják ki őket. Felemlegette ugyanakkor azt a sajtóban már megjelent információt, hogy az elmúlt években az amerikaiak 9-ből 8 esetben elutasították a magyarok kiadatási kérelmét.

A Magyar Hírlap munkatársa a Honvéd kórház koraszülött osztályának megszüntetéséről kérdezte a minisztert. A válasz kitérő volt, a miniszter szerint az az előírás, hogy minden településen magas színvonalon kell biztosítani az egészségügyi ellátást. Hogy ez hol és milyen formában valósul meg, az nem a kormány kompetenciája.

Az MSZP és Párbeszéd javaslatára, hogy december 24 legyen munkaszüneti nap,

a miniszter azt mondta, hogy a kormány más módon kívánja biztosítani, hogy a dolgozóknak több szabadidejük legyen, ezért ezt nem támogatják.

Arra a kérdésre, hogy igazak-e azok a sajtóértesülések, miszerint Gruevszki szökését már Macedóniából is magyarok segítették, Gulyás azt válaszolta, hogy a sajtóban ezzel kapcsolatban megjelent hírek 90 százaléka hazugság. A rabszolgatörvényként elhíresült túlóraemelést pedig úgy kommentálta, hogy jogszabályok biztosítják, hogy ne sérüljenek a munkavállalók érdekei.

A mai nap került nyilvánosságra egy felvétel, amelyen Szávay István jobbikos képviselő egy májusban rögzített beszélgetésben azzal dicsekedett, hiogy megütött egy zsidó nőt. Ezzel kapcsolatban is kérdezték a minisztert, aki válaszában elmondta: örül annak, hogy az izraeli miniszterelnök dicséri a magyar kormányt, a bevándorlást támogató  nyugat-európai országokban veszélybe kerültek a zsidó közösségek, miközben a kormány Magyarországon zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus ellen. Gulyás szerint elvárás, hogy az érintett képviselő nyilatkozzon, hogy mi igaz a vele kapcsolatos hírekből. Ugyanakkor bírálta azokat a zsidó szervezeteket, amelyek az elmúlt lvekben nem támogatták a kormány elképzeléseit, szerinte ők is felelősek azért, hogy ilyen esetek előfordulhatnak. (Gulyás itt feltehetőleg a Szabadság téri megszállási emlékmű, valamint a Sorsok Háza körüli vitákra utalt.).

Egy kérdésre válaszolva kiderült, hogy az idén

a nyugdíjasok nem kapnak Erzsébet-utalványt karácsony előtt.

Húsvét előtt már kaptak ajándékot a kormánytól, mondta a miniszter, most még egyszer nem lesz hasonló ajándék.

Újabb kérdések hangzottak el Gruevszki volt macedón miniszterelnökkel kapcsolatban – hol van most, ki adott utasítást a magyar diplomáciának, hogy segítsék a szökését, stb – a válaszokért Gulyás a külügyminiszterhez küldte a kérdezőt.

A CEU-val kapcsolatban is kapott kérdést Gulyás, de nem lettünk okosabbak. Azzal kapcsolatban, hogy aláírja-e a kormány december elsejéig a megállapodást, a válasz hasonló volt, mint amit eddig is hallhattunk: a törvények mindenkire vonatkoznak.

Cáfolja a kormány embere Kósa Lajost

0

Miközben a kormány azt igyekszik kommunikálni, hogy a „rabszolgatörvényként” elhíresült törvényjavaslat, vagyis, hogy az eddigi 250 óra helyett 400 óra túlmunkát is előírhatnak a dolgozóknak, a munkavállalók érdekeit szolgálja, György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár elismerte, hogy mindez a Magyarországon működő multik, elsősorban az autógyártók érdekeit szolgálja.

György László az Echo tévében arról is beszélt, hogy veszélyben az európai versenyképesség és fenntarthatóság, ez a vélemény ugyanakkor a magyarországi állapotokra is érvényes. Mint mondta,

„a versenyképesség és ezzel párhuzamosan a jólét fenntartása érdekében a magyar kormány gesztust tett a munkaadók felé.”

Igaz, az államtitkár ezt követően megismételte a kormány és Kósa Lajos kommunikációját, vagyos, hogy ez egyben lehetőség a munkavállalóknak, ha többet akarnak dolgozni, többet is kereshetnek, majd még azt is hozzátertte: ha ezzel a lehetőséggel a munkaadók visszaélnek, a kormány be fog avatkozni.

Az államtitkár közlése szerint a versenyképességi tanács ülésén készült egy versenyképességi javaslatcsomag, amelyet szerdán tárgyal a kormány. Szerepel benne 30 javaslat, ezek közül az egyik javaslat a túlórára és a munkaidőkeret kiterjesztésére vonatkozik.

Szerinte minderre azért is szükség van, mert Donald Trump kimondta, hogy neki Amerika az első, ezért elkezdte korlátozással fenyegetni az európai autóipari szereplőket, az európai ipar veszélybe került, s ezzel párhuzamosan az ázsiai konkurencia is erősödik.

Nekünk ahhoz, hogy a versenyképességünket megőrizzük, lépéseket kell tennünk.

A magyar kormány tett egy gesztust a nagy, főleg autóipari munkaadók felé azzal, hogy több túlórát engedélyez. Mindez valamelyest változást jelent a korábbi, „a magyar munkavállalókat védő, és a multik ellen harcoló” kormány kommunikáéciójában.

A kormány bebetonozná az egyházak jogegyenlőségének megsértését

0

Módosítaná a kormány a hazai és nemzetközi bíróságok által is jogsértőnek talált egyháztörvényt, de semmilyen alkotmányos vagy egyéb jogsértést nem akar helyrehozni. Jogvédők szerint ezért majd újabb súlyos kártérítéseket kell fizetni.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint elfogadhatatlan az, ahogyan a kormányzat módosítani akarja az egyháztörvényt. A módosító javaslat nincs összhangban az eddig meghozott alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági ítéletekkel, nyíltan szembefordul az alkotmányosság elveivel. A jogsértő helyzet miatt az adófizetőknek már így is épp elég sokat, 176 millió forintot kellett fizetniük az egyházakat ért jogsértések kompenzálására; a helyzet fenntartása a közpénzek pazarlása is egyben.

A kormány a parlament elé terjesztette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló T/3618. számú törvényjavaslatot (Javaslat). Ez azonban nem küszöbölné ki az alkotmányellenességet és alapjogsértést, hanem csak bebetonozná azokat.

A TASZ gyorselemzése szerint az egyháztörvény a módosítás nyomán sem biztosítaná az egyházak jogegyenlőségét, mert továbbra is alacsonyabb és magasabb rendű egyházak között tenne különbséget, és továbbra is olyan szempontok alapján tenné ezt, amelyek nem függnek össze a hívők vallásos meggyőződésével. Ilyen szempontok például a történelmi múlt vagy a társadalmi beágyazottság. A legszélesebb körű előjogokkal járó bevett egyházi minőség továbbra is az Országgyűlés döntésén múlna, pedig ezt a gyakorlatot korábban mind az Alkotmánybíróság, mind az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek ítélte. A módosítás tovább erősítené a bevett egyházak közjogi pozícióját azzal, hogy a kormányzat törvényben szentesített, hosszútávú és átfogó együttműködésben állapodhatna meg velük, de csak velük.

A TASZ rámutat, hogy a világnézetileg semleges állam nem akadályozhatja és nem támogathatja egyetlen vallási közösség hitéletét sem, az együttműködést csak világnézetileg semleges közcélok igazolhatják. Tipikusan ilyen a szociális vagy oktatási tevékenység végzése. A semleges állam a közcélú, közjó érdekében végzett egyházi tevékenységet is csak átlátható, ellenőrizhető módon és a mindenkire egyformán érvényes szabályok alapján támogathatja.

A TASZ szerint az állam semlegességét és az állam és az egyházak elválasztását egy olyan törvény garantálná, amely szerint a vallási közösségek azonos jogi státuszt élveznek, és az állam bármelyikükkel azonos feltételek mellett köthet közcélú megállapodást. Ezért arra hívják fel a kormányt, hogy vonja vissza a Javaslatot, a parlamenti képviselőket pedig arra, hogy ne szavazzák meg azt.

“A magyar kormányt láthatóan semmi sem tudja eltéríteni attól, még alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági ítéletek sem, hogy az egyházak jogi helyzetét diszkriminatívan szabályozza, és hitéleti tevékenységet támogasson az összes  magyar adófizető pénzéből.” – mondta el Kaputa Júlia, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.

A Javaslat részletes elemzését a TASZ a hamarosan közzé teszi. Arról, hogy milyennek kellene lennie egy szabadságot és egyenlőséget tiszteletben tartó egyháztörvénynek, itt olvashat pontokba szedve, itt pedig részletesebben.

Lókupecnek nevezték Orbánt a parlamentben

0

A miniszterelnök szerint az ő képességei nem elegendőek ahhoz, hogy lókupec legyen, ő csupán a vezetéshez ért, hogy hogyan, azt majd eldöntik az emberek. Gruevszkiről is szó esett, Orbán még nem ért rá találkozni vele. A kormány tagjait kérdezhették a képviselők a parlamentben.

 

Tóth Bertalan (MSZP) bírálta az 1300 családot érintő kilakoltatásokat. Mint mondta, a kormány hazudott az érintetteknek, hiszen nem oldották meg a devizahitelesek problémáját, de hazudtak a kilakoltatásokat végző rendőröknek is, mert nem hajlandó a kormány kifizetni nekik a 700 ezer túlórát.

Szerinte a kormánypártok most egy 250 helyett 400 óra túlóra elrendelését lehetővé tévő „rabszolgatörvényt” akarnak elfogadni.

Nem kérdezték meg az érintetteket, a változás tovább fokozza a dolgozók kiszolgáltatottságát, növeli az elvándorlást. Úgy értékelt, a törvényjavaslatról szóló szavazás az emberségről és a méltányosságról fog szólni, kiderül, ki áll az urizáló fideszes elit és ki a dolgozók millióinak oldalán.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint a munkaerőpiac rugalmasságát biztosítja a javaslat. A munka törvénykönyvének módosítása a munkavégzés mennyiségét nem emeli, csak kibővíti – 12 hónapról 3 évre – azt az időszakot, amely alatt a munkáltató a munkaidőt beoszthatja. Ez a szabály csak abban az esetben alkalmazható, ha a munkavállalói és munkaadói képviseletek megállapodnak erről kollektív szerződésben.

Vadai Ágnes (DK) szerint törvénytelenül járt el a kormány akkor, amikor Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek különleges bánásmódot biztosított, ugyanis ez a törvény szerint csak kiskorúaknak, fogyatékkal élőknek, várandósoknak és megkínzott embereknek jár, ráadásul nekik is csak akkor, ha nem rendelték el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az ellenzéki képviselő ebből azt a következtetést vonta le, hogy megszűnt a válsághelyzet. Úgy folytatta, ha nincs válsághelyzet, „nincs közbeszerzés nélküli luxusköltekezés sem”.
Szerinte mostantól a kormány a börtön kockázatát vállalja, amikor közbeszerzés nélkül költi a pénzt.

Lehet választani: embercsempészet vagy korrupció miatt mennek börtönbe.

A magyar emberek az igazi szerencsések, mert megszabadultak önöktől 2010-ben – reagált Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra. Állítása szerint a kormány és a Fidesz-KDNP frakciószövetség minden tagja a törvények betartásával jár el. Elmondta, a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet március 6-ig hosszabbították meg. A migrációs veszély továbbra is fennáll, közel 70 ezer migráns várakozik a balkáni útvonalon – tette hozzá.
Szabó Tímea (Párbeszéd) elmondta, Orbán Viktor korábban arról „prédikált”, hogy a magyaroknak kell eldöntenie, kivel akarnak együtt élni. Gruevszkiről viszont nem a magyar emberek döntöttek, hanem Orbán Viktor, aki egy lopás miatt jogerősen két évre ítélt bűnözővel akar együtt élni – hangoztatta. Közölte, a macedón politikus nem az első bevándorló bűnöző, akit Orbán Viktor „kebelére ölel”, példaként említette Ghaith Pharaont, Zaid Naffát, Atiya Khouryt, Aszad szíriai diktátor egyik legfontosabb emberét.

Azt mondta, az előtt bezárja Orbán Viktor a kaput, aki valóban védelemre szorul, például egy a kiskorú testvérével menekülő afgán nő előtt, akit többször is megerőszakoltak. Orbán Viktornak a bűnözők a szövetségesei, nem a magyarok milliói, mondta.

Kontrát Károly azt mondta, 2018 áprilisában a magyar emberek véleményt mondtak Orbán Viktorról és a Fidesz-KDNP-ről. Úgy értékelt, a képviselő felszólalása megalapozatlan és szégyenteljes volt, a kormány mindig magyar emberek érdekében járt el és minden törvényt betartott.

Megerősítve azt, hogy nem adhat részletes tájékoztatást Gruevszki menekültügyéről, rögzítette ugyanakkor: az ügybe nem volt beleszólása a politikának, az eljárást a magyar és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően folytatták le.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) az iránt érdeklődött, hogy hova tartozik Magyarország. Ki az, akinek a kormány még nem üzent hadat? – kérdezte, majd válaszolt is a kérdésére: talán a NASA még ilyen.

Az ENSZ-nek, az EU-nak, a NATO-nak már hadat üzentünk, mindenkivel harcolunk

– közölte. Szóvá tette Aszad „pénzemberének” letelepedési kötvényét, két orosz fegyverkereskedő Oroszországnak történt kiadatását, Nikola Gruevszki menedékjogát. Úgy értékelt, a kormány olyan módszereket használ és úgy viselkedik, mint egy kommunista.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, a képviselő felszólásában nem volt semmi, ami kicsit is hasonlított volna egy nemzeti párt felszólalásához, inkább hasonlított a baloldali ellenzéki pártokéhoz. , a magyar hatóságok szakszerűen, a biztonsági szempontokat figyelembe véve végzik a dolgukat. Kijelentette, Magyarország Európához tartozik, erős Európában érdekelt, benne egy erős, önálló és szuverén Magyarországgal. Szerinte a Jobbik az, amely nem tudja, milyen politikát folytat.

Államformája: banánköztársaság

Azért az elég félelmetes, hogy a magyar kormány orosz fegyverkereskedőkön keresztül mexikói drogbandáknak ad el leselejtezett fegyvereket, majd amikor az amerikaiak leleplezik az orosz fegyverkereskedőket, akkor azokat nem az amerikaiaknak, hanem az oroszoknak adják ki.

Ez már tényleg nem vicces, mint ahogyan az is legföljebb nevetséges, hogy Magyarországon menedékjogot kapott a volt macedón miniszterelnök akit hazájában korrupció miatt ítéltek börtönbüntetésre. Sokan nem is tudják, hogy milyen veszélyes országban élünk. Persze, mindez nem most kezdődött. Talán vannak, akik még emlékeznek arra a tavalyi történetre, amikor Komáromy Gergő, akit a Ligetvédők aktivistájaként ismerhettek meg a nem kormánypárti sajtóból tájékozódó olvasók, festékes lufival dobálta meg a Szabadság téri szovjet emlékművet.

Komáromy, akit gyorsított eljárásban 30 ezer forintos pénzbírságra ítéltek, utóbb bocsánatot kért az emlékmű megdobálásáért, azt mondta, hogy nem kellett volna ezt tennie. Ebben a bocsánatkérésben és belátásban bizonyára nagy szerepe volt a Komáromy elmondása szerint nagydarab, határozott fellépésű csecsen illetőnek, bizonyos Magomed Daszajevnek. Komáromy ugyanis egy videó üzenetet tett fel az internetre, amelyből kiderül, hogy a tíz éve Budapesten élő Magomed azzal fenyegette meg, hogy ismer egy csomó embert, „akik másmilyenek, mint ő, és most teljesen fel vannak dúlva, és veszélyben vagyok én is meg a családom is” .

Ez a módszer nagyon emlékeztet azokra az eszközökre, amelyeket egy ideje Oroszországban használ az ottani üzleti és politikai alvilág. Elsősorban gazdasági konkurensek és a politikai ellenlábasok elhallgattatására vetik be az ilyesfajta figyelmeztetéseket, mely fenyegetések az esetek többségében nem merülnek ki a verbális megfélemlítésben, előfordult, hogy erőszakba, vagy éppen halállal végződő cselekedetbe torkolltak.

Nálunk ezt megelőzősen nemigen fordult elő, hogy egy magyar állampolgárt és a családját egy idegen ország polgára Magyarország területén megfenyegesse. Normális országban – mondjuk így: demokráciában – a történet ott kezdődik, ahol nálunk véget ért.

A rendőrség felkutatja a magyar állampolgárt fenyegető csecsen illetőt, őrizetbe veszik és kihallgatják. Ezt követően előzetes letartóztatásba helyezik, majd a nyomozás során feltárják az ügy minden részletét, különös tekintettel a nemzetbiztonsági kockázatokra. Megállapítják, hogy volt-e alapja a fenyegetésnek, vagyis, hogy tényleg abban a helyzetben volt-e Magomed, hogy beváltsa a fenyegetést, vagy csupán blöffölt. Utóbbi esetben is súlyos, amit elkövetett, ha azonban bebizonyosodik, hogy Magomed valóban rendelkezik olyan eszközökkel és – mint mondta -, politikai kapcsolatokkal, akkor még ennél is komolyabb a tényállás.

Végül, miután mindent tisztáztak, vádat emelnek a magyar állampolgárt és családját fenyegető külföldi ellen, bíróság elé állítják, és amennyiben a bíróság bűnösnek találja, elítélik.

Ennyire egyszerű lenne ez a történet, ha Orbán Viktor Magyarországa, az Európai Unió tagjaként nem ápolna a szükségesnél is szorosabb, valamint veszélyesen átláthatatlan viszonyt az egykori Szovjetunió KGB tisztje által vezetett Oroszországgal. Az említett normális esetben az is elképzelhetetlen lenne, hogy Magyarország, amely nem szovjet tagköztársaság, hanem – hangsúlyozzuk még egyszer – az Európai Unió tagja, megengedné, hogy a területén idegen országbeli, jelen esetben orosz ügynökök tevékenykedjenek, és az ő megbízásukból üzletembernek álcázott nagytestű férfiak magyar állampolgárokat fenyegessenek.

Ahol köztörvényes bűnelkövetőknek politikai menedékjogot adnak, ott – Orbán Viktor szavaival – minden megtörténhet.

Visszaszólt a CEU rektora Szijjártónak

Szijjártó Péter külügyminiszter a napokban bejelentette, hogy a magyar kormány nem írja alá a CEU budapesti működését biztosító egyezményt New York állammal, mert szerintük az egyetem nem végez oktatási tevékenységet az USA-ban. Michael Ignatieff a CEU elnök-rektora a Független Hírügynökséghez is eljuttatott levelében azzal vádolja Szijjártót és a magyar kormányt, hogy a saját törvényeiket sem tartják be, és őket teszi felelőssé azért a kárért, ami Magyarországot a CEU távozásával éri.

Michael Ignatieff Szijjártó Péterhez írott levelét az alábbiakban  ismertetjük.

Tisztelt Külügyminiszter Úr!

A hét folyamán a sajtónak adott nyilatkozatai során az eddigi legvilágosabb jelét adta annak, hogy 2019. január elsején a kormányuk ki fogja szorítani a CEU-t Magyarországról.

Ön azt állítja, hogy a CEU nem végez oktatási tevékenységet New York államban. A kormány bizonyára ezzel indokolja majd a döntését.

Amennyiben ez a kormány döntése, akkor az figyelmen kívül hagyja az Önök által hozott törvényben megszabott feltételeket. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény magyar Országgyűlés által elfogadott módosítása világosan fogalmaz arról, hogy annak eldöntése, hogy egy külföldi oktatási intézmény folytat-e felsőoktatási képzést a származási országában, a származási ország oktatási hatóságának kompetenciája. New York Állam Oktatási Hivatala több alkalommal is tájékoztatta arról Magyarország kormányát, hogy a CEU felsőoktatási képzést folytat New York államban. Az nem lehetséges, hogy Ön ezekről a hivatalos levelekről nem értesült. Ezek létezése hónapok óta nyilvános.

Azt, hogy a CEU megfelel-e a törvénynek, a törvény feltételei alapján kellene meghatározni. Amennyiben Önök úgy döntenek, hogy figyelmen kívül hagyják a saját törvényeiket, annak felelőssége Önöket terheli.

Értesülnie kellett arról is, hogy kollégái, Palkovics úr és az ön minisztériumában dolgozó Altusz Kristóf úr 2018 áprilisában látogatást tettek a Bard College-on. A CEU kuratóriumi tagjainak és kuratóriumi elnökének jelenlétében egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy a CEU oktatási tevékenységet létesített a Bard College kampuszán.

Azzal is bizonyára tisztában van, hogy Altusz úr eredményes tárgyalásokat folytatott a New York-i kormányzó fő jogtanácsosával 2017 nyarán. Ezek a tárgyalások vezettek ahhoz a megállapodástervezethez, amelyre a CEU, mint jövőbeli magyarországi működésének alapjára tekintett. Ez a dokumentum továbbra is egy lehetséges megállapodás alapját képezi.

A CEU tizennyolc hónapja keresi a megoldást arra, hogy Magyarországon maradhasson. Az Ön kijelentései azonban arra utalnak, hogy a kormánya már meghozta a döntést. Miniszterként Önt és a kormányt terheli a felelősség azért a kárért, amit Magyarország felsőoktatása és az ország nemzetközi hírneve elszenved az Önök döntései miatt.

Budapest, 2018. november 22.

Tisztelettel: Michael Ignatieff, elnök-rektor

Bűnözőt, vagy politikai üldözöttet bújtat a kormány?

0

Menekülő bűnözőt rejteget a kormány, Budapest jobbágysorba került – a Gruevszki-ügyről és Budapest egyesítésének 145. évfordulójáról kérdezték a képviselők a kormánytagokat az Országgyűlésben napirend előtt.

 

Gruevszki, a különleges bánásmódot igénylő személy

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint jogellenesen érkezett Magyarországra a hazájában jogerősen elítélt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök. Mint mondta, úgy tűnik, a magyar kormány feladta menekültellenes politikáját és befogad egy menekültet, aki nem politikai, vallási okokból, vagy háború elől, hanem az igazság, börtönbüntetés elől menekül.

Vitatta azt a kormányzati álláspontot, hogy jogi kérdésről lenne szó, mondván, ha valóban az lenne, akkor ennek az embernek útlevél hiányában a tranzitzónában lenne a helye. Országukban megbukott diktátorok menekülnek így egymástól egymásig, mondta, majd azt firtatta, milyen szerepet játszottak az ügyben a magyar hatóságok.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a volt macedón miniszterelnök menedékjog iránti kérelmet nyújtott be, annak elbírálása folyamatban van. A 2007-es menedékjogi törvény 71/A. paragrafusának 7. bekezdése tette lehetővé, hogy a volt kormányfő kérelmét ne tranzitzónában nyújtsa be. Az államtitkár hozzátette: ez a rendelkezés arról szól, hogy különleges bánásmódot igénylő személyek esetén a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatóak.

Hangsúlyozta: sem a magyar állam, sem a magyar hatóságok nem segítették Nikola Gruevszkit a Macedóniából való kijutásban.

Valóban Orbán egyik házában vendégeskedett a volt macedón miniszterelnök?

Arató Gergely (DK) a Gruevszki-ügy kapcsán több kérdést is megfogalmazott. Többek közt azt, hogy miként jöhetett be az országba útlevél nélkül az elítélt volt macedón miniszterelnök; miért nem a tranzitzónába került; az elítélt bűnöző valóban Orbán Viktor egyik ingatlanjában vendégeskedett-e, vagy esetleg megkapta az előzőleg befogadott, körözött bűnöző Pharaon házát a kormányfő szomszédságában. Az egy ilyen vendégház nemzetközileg körözött bűnözőknek és terroristáknak?

A DK molinót lógatott ki a parlament ablakából.

Miért nem fogták el a menekülő volt miniszterelnököt, hogy megkezdődjön a kiutasítási eljárása? Volt Gruevszkinek letelepedési kötvénye? Ki az a magyar kormányban, aki embercsempészetben vett részt? A Fidesz regisztráltatta magát bevándorlást támogató szervezetként? Befizette a különadót? Putyin ezt parancsba adta?

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint kérdéseknek álcázott politikai állítások hangzottak el. Megerősítette, hogy a magyar állam nem segítette Nikola Gruevszkit a Macedóniából való kijutásban; a magyar hatóságok jogszerűen tették lehetővé, hogy menedékjogi kérelmét a bevándorlási hivatal budapesti központjában nyújtsa be, illetve ott hallgassák meg. Nikola Gruevszki jogszerűen tartózkodik Magyarországon, mondta.

Budapest jobbágysorba került   

Csárdi Antal (LMP) Budapest egyesítésének 145. évfordulója kapcsán úgy értékelt: a főváros és a kormány közötti szerződéssel Budapest a kabinet gyámsága alá, jobbágysorba került. Ezt igazolja a létrejövő fejlesztési tanács – tette hozzá. Szerinte a főváros adóssága újratermelődött, a fővárosi közszolgáltatóknak nincs pénze fejlesztésre.

Orbán Balázs válaszában közölte, együttműködésben tud az ország fejlődni, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa pedig a szakmai szervezetek segítségével kidolgozza Budapest 10 éves városfejlesztési tervét. Elmondta, 2010 óta Budapesten 2100 milliárd forintnyi fejlesztés történt, az elmúlt nyolc év a megvalósult fejlesztések története, szemben az azt megelőző nyolccal.

Budapest: Bűnös városból bűvös város?

Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll, a következő évtizedben a város történetének legsikeresebb korszakát élheti meg. Ezt mondta Orbán Viktor a főváros napján tartott budapesti ünnepségen, ahol aláírták a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást.

„Körülbelül ezermilliárd forintot jelent a fővárosnak a megállapodás, a 3-as metró felújítására is ad 80 milliárd forintot a kormány” – ezt meg Tarlós István főpolgármester tette hozzá.

A fenti mondatokból nem az következik, hogy mi történik Budapesttel az elkövetkező években, hanem az, hogy egy évvel a főpolgármester-választás előtt már elkezdődött a kampány. Fűt, fát ígér budapestieknek a miniszterelnök, persze, abban az esetben, ha Tarlós Istvánt választják jövő ősszel főpolgármesternek. Ha nem, akkor bármi lehet.

Még az is, ami 1998-ban megtörtént. Akkor nyáron alakult meg Orbán Viktor első kormánya, és a választási matematika úgy hozta, hogy ugyanannak az évnek az őszén önkormányzati választások is voltak. Utóbbiakon a Fidesz nem szerepelt jól, Budapesten, számos nagyvárosban, és sok kisebb településen is az ellenzék jelöltjei győztek.

Budapest ezzel kimondatlanul ugyan, de nem titkoltan, bűnös várossá vált Orbán és a kormány szemében. Ezt a fővárosiak nem sok idő elteltével a saját bőrükön is tapasztalhatták. Az Orbán-kormány leállította a 4-es metró építését – ezt, mint tudjuk, csak jóval később fejezték be. Ugyancsak leállították a Nemzeti Színház Erzsébet téren elkezdett építését, helyette egy gödör maradt, amely aztán előbb szimbólummá, majd a budapesti és az idelátogató külföldi fiatalok kedvelt alternatív szórakozóhelyévé vált.

Most meg azt halljuk Budapest születésnapján, hogy a főváros hatalmas fejlődés előtt áll. Nem biztatás, hanem fenyegetés van ebben a kijelentésben, a mondatnak ugyanis van egy második, igaz, ki nem mondott fele. A teljes mondat valójában így hangzana: Budapest jelentős fejlődés előtt áll, abban az esetben, ha ti budapestiek, jól döntötök, vagyis, a Fidesz emberét, Tarlós Istvánt választjátok főpolgármesternek, különben megnézhetitek magatokat.

Gondoljátok meg, proletárok!

A budapestiek nem buták, nem könnyű őket átverni, ráadásul emlékeznek arra, hogy mi történt 1998 után szeretett városukkal. És Tarlós Istvánt is jól ismerik, tudják, hogy úgy tesz, mintha szeretné Budapestet, és harcolna a fővárosért, miközben nem Budapestet szereti, hanem a Fideszt és Orbánt, és azért harcol, hogy ne derüljön ki, hogy ő nem Budapestet, hanem a Fideszt és Orbánt szereti.

Orbán (és a Fidesz) nem szereti Budapestet, bűnös városnak tartják, ha tehetnék, sóval hintenék be a helyét, stadiont építenének inkább, legelőt, szántót, saját lábat, szotyiköpködőt.

Orbán és a Fidesz valójában lenézik Tarlóst, és röhögnek a kínlódásán, de úgy tesznek, mintha kedvelnék, mert számukra még mindig Tarlós a legkevésbé rossz megoldás, ugyanis, ha más volna a főpolgármester, nem lenne képes olyan jól képviselni Budapesten Orbán és a Fidesz érdekeit, mint Tarlós.

Nyugdíjminimum befagyasztása: százezrek rövidülnek meg

Nem a kevesebb, mint száz minimál-nyugdíjassal szúr ki a kormány a 28 500 forint fenntartásával. Több százezer olyan ember rövidül meg tíz éve, akinek ellátását ehhez az összeghez kötve állapítják meg.

A tb-rendszer átalakítása nincs napirenden, s ezért a minimális öregségi nyugdíj 28 500 forint havi összegét se tervezik emelni – válaszolta egy képviselői kérdésre Rétvári Bence, az EMMI államtitkára.

Ez az összeg éppen tíz éve ennyi, az Orbán-kormány a „hasító gazdaság” láttán se akarja megemelni ezt.

Az államtitkár szerint nagyon kevés embert érint a minimum összeg.

Ez így van: januárban 69-en kapták ezt a semmire se elég „járandóságot” (akiknek megvan a legalább 20 év szolgálati idejük) – írta meg pár hónapja a Pénzcentrum.

Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy aligha véletlen a minimál-nyugdíj befagyasztásának fenntartása. A szociális-biztosítási ágazatban az egyik meghatározó viszonyítási érték a minimális nyugdíj:

ellátások összegének sorát ennek valahány százalékában állapítják meg.

Nézzük, melyek ezek a Nyugdíjguru összeállítása alapján.

Mindenek előtt a méltányossági nyugdíj, aztán a szociális ellátások között az aktív korúak ellátása. Ezen belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az időskorúak járadéka, a települési támogatás, a közgyógyellátás és az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.

Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege függ a mindenkori nyugdíj-minimumtól.

Óriási kör és tétel a családtámogatásoké. Itt a gyes, a gyet és az anyasági támogatás kiszámításának alapja a legkisebb öregségi nyugdíj.

Forrás: KSH

A KSH legutóbbi, augusztusi adatai szerint pár száz híján 200 ezer GYES-t, anyasági támogatást és gyereknevelési támogatást (GYET) folyósítottak. És ezekben az esetekben a minimális nyugdíj legkevesebb 100 százaléka a járandóság összege (de a GYES-nél ikrek után 200, 300 satöbbi százalék, az anyasági támogatásnál 225 százalék, ikrek után már 300 százalék).

Vagyis százmilliárdos összeg az éves tét a nyugdíjminimum makacs befagyasztásával. Persze annak semmi akadálya se lenne, hogy eme juttatásokat más bázisra vetítve számolják ki. A kérlelhetetlenség mögött tehát inkább az húzódik meg, hogy

a kormány a számára kedves felső egy-két jövedelmi osztályt

inkább közvetlenül adóágon kívánja előnyben részesíteni, a nyugdíj-minimumra épülő juttatások maradnak a vékonyodó közép- és alsó rétegnek. A családi pótlék emelésének ugyancsak tíz éves stopjában ugyanez a társadalompolitikai cél mutatkozik meg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK