Kezdőlap Címkék Kórház

Címke: kórház

Egyszerű

Ahogy Szabolcska Mihály helyett Karinthy írja (Szabolcska biztos nem ért rá):

A jó Isten egyszerűnek
Alkotta az eszemet,
Nincsen abban nagy modernség
Csak szelídség, szeretet.
Kicsi kunyhó, szerető szív,
Messze égbolt, tiszta, kék –
Fulladjon meg Ady Endre
Lehetőleg máma még.

De milyen igaz! Ha valamely fontos ügyben mindenkire (démosz) számítanunk kell, a politikai választások pedig ilyenek, akkor a bonyolult kérdésekre is egyszerű válasz szükségeltetik. Értse mindenki, miről van szó, akkor érvényesül a demokrácia. Ha ez nem teljesül, azaz a nép tudatlanságban van tartva, sőt át van verve, akkor a saját érdekei ellen fog szavazni, pedig a nép nem hülye. Csak egyetlen baj van vele, ha valamihez úgy gondolja, hogy nem ért, akkor az nem is fogja érdekelni. Nem szerzi be az információkat, pláne nem jár utánuk, és persze fel se dolgozza azokat. Ehelyett abból főz, amit kap, és a kapott (néha ravaszul kitervelt) állítások sajnos nem mindig igazak. Mondhatni, sőt.

Ezért lenne az értelmiség feladata a bonyolult dolgokat úgy közvetíteni a nép felé, hogy az a lehető legtöbb ember számára érthető legyen. De nem. Ennek két oka van, az értelmiség egyik fele le van fizetve (ha az ugyan még egyáltalán értelmiség), a másik fele meg nem vállalja. Az utóbbiak közvetíteni ugyan közvetítenek valamit, de az nem a dolgok magyarázata, hanem a saját véleményük, és hogy néha ők sem ismernek minden tényt, vagy nem értették meg a helyzetet, így aztán sikerül a rossz irányra ráerősíteni, az csak természetes. Ne várjunk az emberi észtől túl sokat.

A fentiek alapján mondható, hogy az értelmiség költője Ady Endre, a nép költője meg Szabolcska Mihály. Ady bonyolult dolgokról bonyolultan írt, Szabolcska egyszerű dolgokról egyszerűen, ám azok a zsenik még sajnos váratnak magukra, akik a bonyolult dolgokat egyszerűen tudják elmagyarázni, sőt meg is teszik, így ezek hiánya miatt folyamatosan benne vagyunk a slamasztikában. A nép felvilágosítása helyett a nép átverése történik.

A választók döntő többsége az egyszerű dolgokat szereti. Aki politikus, és azoktól eltér, az bukásra ítéltetik. Hőmérőzni kell tehát a kórházakban, vagy ki kell menni a gátra, és lapátolni a homokot, na meg azt kell mondani, hogy „ettől kezdve nix lopás!”, pont úgy, ahogy Pokorni 14 éve, aki egyértelműen jelentette ki: „Egy teljesen új világot kell kezdeni, s az elsőnek, aki belenyúl a pénztárba, annak le fogjuk vágni a kezét„. Ezek szerint vagy nem volt első, mert rögtön a második kezdte a belenyúlást, vagy Pokorni beszélt hülyeségeket. Nem kívánt törlendő.

A kézlevágáson túllépve mondható, hogy ezek az egyszerű ténykedések, mint a hőmérőzés meg a lapátolás, az országot tekintve nem befolyásolnak semmit, nem visznek minket előre egy fikarcnyit sem, mérhető módon nem használnak az országnak, de a nép érti a jócselekedet jelleget, és ez a lényeges. Lehet persze, hogy a DK programját is értené (90 oldal, a hálón gyorsan megtalálható), de túl hosszú lévén el sem olvassa, ebből következően a pártnak sokkal jobb lett volna, ha Dobrev vesz egy hőmérőt, és azzal járja az ország kórházait. Egy pártprogram megalkotása különben is fáradságos dolog, a helyzet minden szempontból való felmérése, a felmérés adatai szerinti értékelése, a helyzet jobbá tételéhez szükséges irányok kijelölése, a szövegezés és az összeállítás komoly szellemi munkát igényel, a hőmérő vagy a lapát viszont nem. Kár, hogy az utóbbiak egyszerű körökben jóval hatásosabbak.

Vannak azért fineszesebb módszerek is. Ilyen például, hogy az ember, mint a jelenleg regnálók legnagyobb kihívója levelet ír a miniszterelnök úrnak, miszerint árvízi katasztrófahelyzet van, ezért nehogy elutazzon Brüsszelbe, mert a kapitánynak jégheggyel való ütközéskor a parancsnoki hídon a helye! Minden előfordulhat ugyanis. Például előfordulhat, hogy a tömeges halálesetek elkerülése érdekében 3500 milliárd forintot át kell csoportosítani az egészségügyi költségvetéséből Orbán Győző felcsúti homokbányájához, és az egyértelműen kapitányi feladat – pláne, hogy a magyar egészségügyi költségvetésben nincs is annyi pénz. Előfordulhat az is, hogy vezéráldozatot kell bemutatni az árvízi istenek haragjának enyhítése érdekében, az ilyen áldozat pedig kivitelezhetetlen, ha a miniszterelnök úr Brüsszelben lapít. Ő is, írja a levél küldője, az őrhelyén marad, és lapáttal a kézben harcol az iszonyú ár betörése ellen.

Ha valaki erre azt mondaná, hogy mindez hülyeség, mert akár az ország működését, akár az árvizet tekintve sok értelme nincs, nem tudnám megcáfolni, de hogy az egyszerű választók körében a levélíró félelmetes mértékű hazaszeretete és segítőkészsége révén igencsak felmagasztosul, az biztos.

Szóval egyszerű dolgok kellenek. Nem árt, sőt sokat használ, ha az a dolog kézzelfogható, mint például tízezer forint, amely aztán döntő hatással bír a választókra. Ül a padon a falusi ember a fa árnyékában 2019. környékén, és nem számít semmi rosszra, mikor lefékez mellette egy kocsi, kiszáll a riporter meg az operatőr, odamennek hozzá, és megkérdezik: „Kire tetszik szavazni?” A bácsi hamiskásan hunyorog: „A Gyurcsány elvette a 13. havit, az Orbán meg adott tízezer forintot. Na, mit gondolnak az urak?” A bácsi nem tudta, hogy a 13. havit nem Gyurcsány vette el, hanem Bajnai, és ő sem elvette, csak szüneteltetni rendelte a válság idejére. Nem tudta, hogy Gyurcsány a regnálása alatt végig fizette. Nem tudta, hogy a tízezer forintot nem Orbán, hanem Bajnai jóvoltából kapja, mert Bajnai gondolta úgy, hogy ha jól megy az országnak, akkor ezt érezzék a nyugdíjasok is, és bevezette a nyugdíjprémiumot. Nem jutott eszébe az sem, hogy mikor az országnak már jól ment, mert a világgazdaság lendületben volt, és ömlött hozzánk az EU ingyenpénze, Orbán akkor sem hozta vissza a 13. havit, azaz gyakorlatilag sok éven keresztül ellopta a nyugdíjasoktól. Arról meg aztán végképp fogalma sem volt, hogy a nyugdíjának az egyre nagyobb leszakadása a fizetésektől, azaz az ő relatív elszegényedése Orbán „érdeme”, mert ő szüntette meg a svájci indexálást, azaz hogy a bérek növekedése növelje meg a nyugdíjakat is. Az utóbbi kettővel megspórolt pénzt, azaz a nyugdíjasok ellopott pénzét Orbán a NER kedvezményezettekre és a hobbijaira költötte. Ahogy az egészségügyön és az oktatáson megspórolt pénzt is. A bácsi minderről semmit nem tudott. Mivel pedig nem akadt senki, aki felvilágosítsa, Orbán 2019-ben is kétharmaddal nyert.

A világ egyébként nem is olyan bonyolult. Ahogyan Omar Khajjám, a részeges jaipuri csillagászköltő már akkoriban írta volt (Szabó Lőrinc fordításában):

Rozzant szeráj a Föld, és jajszavát
Az éji szél süvölti rajta át.
Ki tudja, hány szultán nyitotta ki,
És csukta már be korhadt ajtaját.

Ha ebből nem is tudjuk meg, hogy mi a teendő, állapotfelmérésnek tökéletes.

“Csak egyetlen éjszakát töltsenek el egy 30 fokos kórteremben!”

0

Csak egy éjszakára…

Gyóni Géza híres versében invitálta így a háborús döntéshozókat az első világháború idején amikor milliók veszítették életüket az értelmetlen négyéves háború idején. Most a NATO már tíz évre tervezi az ukrajnai háborút…

“Csak egy éjszakát töltsenek a 30 fokos kórteremben!”

Így invitálta az Orbán kormány döntéshozóit Szijjártó doktor Győrben. Úgy látszik a Szijjártó famíliának olyan tagjai is vannak, akik nem “Orbán Viktor első janicsárjai” mint a külügyminiszter, aki igyekszik 110%-ban túlteljesíteni  főnöke utasításait. Az eredmény: a magyar diplomácia még sohasem volt ennyire elszigetelt a nyugati világban az elmúlt évtizedekben.

Szijjártó doktor a nemzeti együttműködés rendszerének belső problémáira hívta fel a figyelmet:

“a hőség idején elviselhetetlen állapotok uralkodnak sok kórházban!”

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara győri elnöke szerint:

”Nincs ma olyan kórház Magyarországon, ahol ne jelentene komoly problémát a hőség!”

Szijjártó doktor meg is invitálta a döntéshozó politikusokat: töltsenek el egy éjszakát a kórtermekben, ahol harminc fok van!

Szijjártó doktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy melegben az orvosok és az ápolók is gyakrabban hibázhatnak. Kásler Miklós, aki nemrég még miniszterként irányította az egészségügyet, ezzel kapcsolatban annyit mondott:

”korábban is 50 fokos műtőben dolgoztam 10-12 órát naponta, és most is ez a helyzet.”

Ez bizony a nemzeti együttműködés rendszerének totális csődje. Nem véletlen, hogy Győrben meg is bukott a hatalom orvos – polgármestere, és egy olyan újságírót választottak meg, aki gyakran hívta fel a figyelmet arra, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének hangzatos frázisai mögött szánalmas valóság lapul még Győrben is, ahol pedig sokkal kedvezőbb a kép mint Kelet Magyarországon.

Orbán Viktor tudatosan és szisztematikusan elhanyagolja az egészségügyet, melynek nincsen saját minisztériuma 2010 óta. Jelenleg épp a belügyminisztérium alá tartozik – erre a világon sehol nincsen példa!

Miért nem érdekli Orbán Viktort az egészségügy? Ebben a magyar miniszterelnök Thatcher asszonyt követi, aki neoliberális politikát folytatott ezen a téren is mondván: akinek fontos az egészsége az megfizeti a magán egészségügyet, a közszolgálati NHS pedig pontosan annyi pénzt kap, hogy ne menjen csődbe.

Orbán számára még egy fontos előnye van a gyengén teljesítő egészségügynek: ily módon problémamentesen megszabadulhat hűséges nyugdíjas választóitól, akikre csakis a választások idején van szüksége, utána már csak gondot jelentenek az államkincstárnak. Magyarországon a lakosság döntő többsége nem tudja megfizetni a magán egészségügyet, ezért az élete a szó szoros értelmében a hatalom kezében van. Ezekután aligha lehet csodálkozni azon, hogy a kiszolgáltatott emberek a hatalomra szavaznak hiszen nemcsak az egzisztenciájukat, de az életüket is kockáztatják, ha esetleg szembefordulnának vele.

Kézrátétel

Olvasom egy lapban, hogy az orosházi kórház egyik dolgozója el van keseredve, mert mióta új vezetőt kapott a helyi Egészségfejlesztési Iroda, megkérdőjelezhető a szakmaiság az intézményben.

A dolgozó a kézrátételes gyógyítás miatt sokallt be. Az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet Egészségfejlesztő Irodája (EFI) Access Bars fej- és testkezeléseket, reikikezeléseket kínál a betegeknek. A kórház tájékoztatása szerint nagy az érdeklődés a módszer iránt, és bár szakmailag nem tartják megbízhatónak, de ez egy ingyenes szolgáltatás, amelyen a Belügyminisztérium logója is szerepel.

Egy ilyen helyzetben a nem vallásos, globalista, erősen háborúpárti européer azonnal röhögni kezd, de tovább gondolva a dolgot gyorsan abba is hagyja. Az emberi szervezet ugyanis nem gép, hanem annál sokkal, sokkal, de sokkal bonyolultabb rendszer, főleg az agy, amely annyira összetett, hogy még ő maga sem tudja önmagát átlátni. Sőt, nemhogy önmagát nem tudja, hanem annál egyszerűbb dolgokat sem, és

vannak olyan agyak, amelyeknek a faék is túlságosan bonyolult.

Ebből következően az ember – mert valamilyen kapaszkodó kell neki – sok dolgot bizonyítás és így belátás nélkül hajlandó elfogadni. Az elfogadáshoz két dolog szükséges. Egyrészt az, hogy egy számunkra hiteles, vagy legalábbis nem hazugnak tűnő ember mondja, másrészt hogy neki hihető legyen. Az utóbbit illetően a szint igencsak alacsony, mert annyi minden történt már a világon, és ezek nem csak megtörténtek, hanem a bőséges mennyiségű hírcsatornán keresztül eljutott a hírük mindenhová, hogy még ha első ránézésre hülyeségnek is tűnnek dolgok, az ember attól még sokszor elfogadja ezeket. Pláne, ha egymásba fogaskerék szerűen illeszkedő darabok tömkelegéből álló, nagy rendszerekről van szó, amilyenek például a vallások is. Amit az ember elfogadott (elhitt), azokat attól kezdve tényként kezeli, amelyekből újabb és újabb következtetéseket von le, ameddig a világképe teljes nem lesz.

A vallásokban mindig előfordulnak csodák. Ezek bizonyítják, hogy vannak az embernél felsőbbrendűbb lények, akik olyasmit is képesek megcsinálni, amit mi nem, és

ha a csoda igazolt (a katolikus egyház például a szentté avatás esetén precízen kivizsgálja a csoda megtörténtét, és tanukat hallgat ki, azok igazolása nélkül nem fogad el semmit), akkor szegény halandónak nincs más dolga, minthogy elhiszi.

Az tökmindegy, hogy a csoda az idáig elűrhajózott, magasabb technikai fejlettségen álló civilizáció műve, amely valamely önző célból istent játszik nekünk, mert akar tőlünk valamit, vagy a tényleges istenek tényleges korláttalanságából adódik, a lényeg, hogy a tanúk szerint a csoda megtörtént, tehát van ilyen.

Az emberek döntő részében ezen információk felhalmozódásával egyre fokozódik a meggyőződés, hogy, mint a költő írja: „Több dolgok vannak földön és égen, / Horáció, mintsem bölcselmetek / Álmodni képes.”, azaz az elhitt dolgok számának növekedésével a további elhitt dolgok száma egyre nő. Egy idő után akár a legnagyobb hülyeségnek látszó valami is lehet valaki vagy valakik számára igaz, például, hogy a vallás szerinti Világegyetem két legfontosabb helye közül az egyik, mégpedig a Pokol egy kicsi, jelentéktelen bolygó, a Föld belsejébe került, és nem a Napba, ami pedig sokkal logikusabb. A Mennyország rendben van, annak helye a csillagközi tér, de ez? Na, mindegy, a hit az hit, ne keressünk benne logikát, menjünk inkább tovább.

Az ember hite a bizonyítatlanban még inkább erősödik, ha a saját életéről, egészségéről van szó, mert ha bajba kerül, minden szalmaszálat megragad, hogy segítsen magán, akár még nagyon valószínűtlen kezeléseket is.

Erősíti az ismeretlen kezelés hatásosságába vetett hitet az orvostudomány látható és a közvélekedésbe beszűrődő bizonytalansága. Ezen tudomány jelenleg még csak ott tart, hogy megvizsgál adott számú embert egy adott típusú kezelés előtt, aztán megvizsgálja őket utána, és a statisztikai adatokból következtet. Az emberek különbözősége miatt ezen adatok is csak adott valószínűséggel igazak, például csak azt tudjuk mondani, hogy a kezelés 85 százalékos valószínűséggel 75 százalékban hatásos (ez egy jó hatásfok), így aztán a kezelések kórházi gyakorlatba való bevezetése elején nem egy abszolút biztos valami. Persze a hosszú évek során és nagyon sok helyen való alkalmazása révén szépen kikristályosodik (praxis), és onnantól már bizton lehet rá számítani, sőt az is megmondható, hogy kinél fog hatni, és kinél nem.

Fokozza a bizonytalanságot, hogy az orvostudomány az ok-okozati összefüggést nem mindig alkalmazza jól. Például megállapítják, hogy a mozgás és az életévek között összefüggés van, amennyiben ha az egyik sok, akkor a másik is és vicaverza. Jajdejó, mondják az orvosok, mozogj sokat, tovább élsz. Arra sajnos nem gondolnak, hogy a felfedezett összefüggés iránytalan, ezért fordítva is lehet, vagyis az mozog sokat, aki egészségesebb, így aztán tovább is fog élni. Hogy a kettő közül melyik az igazi, egyelőre bizonyítatlan, de bízzunk az orvostudományban! Mást úgysem tehetünk.

Az úgynevezett alternatív gyógymódok ezt a bizonytalanságot és a belőle/miatta kivirágzó hitet használják ki. Ronda dolog, mondaná az ember, ha tisztán racionális lények lennénk, de nem azok vagyunk. Az érzelmek, a várakozások, a remények nem csak színesítik az életet, de könnyebbé is teszik, jó érzést okoznak, és az bizony (mégpedig bizonyítottan) a fizikai állapotra is pozitívan tud hatni, például akkor, ha az embernek valami baja van. Ez az úgynevezett placebo hatás, ami igencsak hasznos lehet, ha már komolyan beteg az ember, de még ha csak kicsit beteg, akkor is, és bizony szerintem (bár abszolút laikus vagyok) orvosilag javallható az ilyen, a mentális és a fizikai állapotra pozitívan ható gyógymódok alkalmazása. Persze csak azoknál, akik hisznek benne, különben rosszat tesz ahelyett, hogy használna.

A fentiek alapján úgy vélem, hogy a kórház kezdeményezése elfogadható. Az, hogy nem orvosi beutalóval kötelező, azaz nem az orvosi gyógymód egyik része a kézrátételes gyógyítás, hanem önként jelentkezéssel vehető igénybe, egyértelműen biztosítja a benne való hitet (hiszen csak az jelentkezik, aki hisz, vagy hinni akar), nagyon rendben van, és hogy ingyenes, az erősen támogatandó. Hosszabb távon valószínűleg nem hatásos (előbb-utóbb kiderül, hogy nem az), de a betegek lelki és fizikai egészségét segíteni tudja valamennyire.

A betegek érdekében két dologra nagyon vigyázni kell: a betegeknek elmagyarázandó, hogy senki ne higgye azt, hogy ez az orvosi kezelés helyett van, és abbahagyhatja a kúrát vagy a gyógyszer szedését. Csak a mellett, azzal párhuzamosan alkalmazható. A másik, hogy tudatosítani kell bennük, ez is csak egy kezelés, és lehet, hogy nem hatásos, azaz még véletlenül se higgyék, hogy valami csoda. Ezeket betartva egy idő után a tapasztalatok kiértékelésével kiderülhet, hogy helyes vagy nem helyes a kezdeményezés. Én az előbbit tartom valószínűbbnek.

Felmerül még a kérdés, hogy ha Szerző állandóan itthoni belpolitikai kérdéseket feszeget, akkor hogy kerül ide ez a téma. A válasz nagyon egyszerű. Jelenlegi kormányzatunk a 2022-ről szóló Eurostat jelentés alapján a GDP 4,4 %-át fordítja az egészségügyre, ugyanakkor az EU átlag 7,7 %. Mi ezzel a 4,4 %-kal az utolsók (27.) vagyunk (hogyan is volt ez a gonosz Gyurcsány regnálásakor?). Ezért, azaz a kevés pénz miatt célszerű kísérleteznünk olcsó megoldásokkal. A kézrátevő nyilván nem kerül sokba, műszer-gyógyszer nem szükséges, egy 20 négyzetméteres,  hetente kétszer másfél órára igénybe vehető üres helyiség csak van a kórházban, és a betegek egy részének fizikai és lelki állapotán valamit ezzel lehetne segíteni.

Orosházán várják a további ötleteket.

Azt, hogy a Szalay utcában mi a helyzet, nem tudom, mert a logó a Belügyminisztériumé. Lehet, hogy Pintér találta ki?

Hogy kerül egy kubai sebész a Santa Maria degli Ungheresi kórházba Olaszországban?

500 kubai orvos nélkül nem működne az egészségügyi hálózat Calabriában, Olaszország déli részén, ahol riasztóan nagy az orvoshiány.

“Olaszországban jó az orvosi technológia és jók az orvosok. Csak épp kevés van belőlük. Mi pedig odamegyünk, ahol hiány van orvosokból”- mondja a 38 éves Asbel Diaz Fonseca kubai doktor, aki egy sebész csapatot vezet a Santa Maria degli Ungheresi kórházban Calabria tartományban.

Decemberben sztrájkoltak itt is az egészségügyi hálózat dolgozói, mert a Meloni kormány nehéz pénzügyi helyzetében a nyugdíjak csökkentését tervezi. Olaszország költségvetési hiánya és államadóssága krónikus problémákkal küszködik, és ezt próbálja enyhíteni Giorgia Meloni kormánya a nyugdíj reformmal. Csakhogy a Covid pandémia telibe találta Olaszországot, és ennek következtében több mint 11 ezren hagyták el az egészségügyi közszolgálatot 2021 óta. Hova mennek az orvosok és az ápolók? A magánszektorba vagy külföldre.

A kórház, ahol a kubai sebész dolgozik, 200 ezer ember egészségügyi ellátásáért felelős, de az óriási hiány orvosokban és ápolókban elfogadhatatlan körülményeket hozott létre.

Ezért a tartományi önkormányzat Kubához fordult, ahol a legkiválóbb orvos képzés működik egész Latin Amerikában.

Szerződés alapján 500 kubai doktor érkezett Dél Olaszországba, ahol az időjárás nem okoz számukra nagy problémát. A nyelv sem hiszen a spanyol és az olasz elég közel áll egymáshoz.

A Santa Maria degli Ungheresi kórházban immár 18 kubai orvos dolgozik, akiket kezdetben eléggé szkeptikusan fogadtak az olasz kollégák. Miután a kubai doktorok villámgyorsan megtanultak olaszul, hamar kiderült, hogy tévedtek: a kubai kollégák szakmai színvonala nem  alacsonyabb az olasznál, és a külföldi doktorok igen lelkesen dolgoztak, mert a hazainál jobb kórházi technológiára találtak, és magasabb fizetéshez jutottak.

“A kubaiak olyanok számunkra mint az oxigén” – nyilatkozta lelkesen egy olasz orvos a londoni Guardian tudósítójának.

A kubai kormány szép összeghez jut az orvosok exportjából ráadásul kemény valutában. Korábban a kubai doktorok nagy számban dolgoztak Venezuelában , de az ottani rendszer a csőd szélén táncol , ezért Havanna új piacot keresett az orvos exportra.

Calabria önkormányzatának jobboldali vezetőjét sokan bírálták azért, mert a kommunista Kubából hívott orvosokat, de a kedvező tapasztalatok mindenkit meggyőztek, ezért a szerződést Calabria és Kuba között 2025 végéig meghosszabbították.

Külföldi orvosokkal akarja javítani az egészségügy helyzetét Macron francia elnök is

Sajtóértekezletén a francia államfő elismerte, hogy kialakultak “egészségügyi sivatagok” az ország területén, ahol igen nehéz megfelelő ellátáshoz jutni a közelben, mert a kórházakban kevés az orvos és az ápoló. A helyzet javítására Emmanuel Macron közölte: új törvénnyel könnyítik meg  a külföldi orvosok alkalmazását a francia kórházakban, mert ily módon a páciensek  jobb ellátáshoz juthatnának.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az új kormány különleges tartózkodási engedélyt ad a külföldi orvosoknak, akik így könnyebben vállalhatnak munkát Franciaországban. Az egykori francia gyarmatokon az orvosképzés nagyon hasonló az anyaországhoz, így az átállás nem okoz gondot. Macron bírálói viszont felvetik: olyan országokból jönnek ezentúl nagy számban orvosok, ahol sokkal nagyobb a hiány, és ahol az egészségügyi hálózat elemi gondokkal küszködik Afrikában. A közszolgálati RFI ismertet egy szenegáli példát: Mamadou Demba Ndour doktor telefonja állandóan csöng, mert ő az egyetlen szülész – nőgyógyász egy vidéki kórházban Dakartól, a fővárostól 600 kilométerre. Évente több mint ezer szülést vezet le Szenegál elmaradott tartományában. Mi lesz, ha ő is eljön?

“Fényévekre vagyunk Európától, Szenegálban vidéki kórházban dolgozni az szerzetesi önfeláldozást követel meg. A technikai felszerelés elavult, a fizetés szánalmasan alacsony”

– vázolja fel a helyzetet a középkorú doktor Szenegálban. Aki lehet, hogy Franciaországban folytatja.

26 ezer külföldi orvos dolgozik jelenleg a francia egészségügyben , ez 11,5%-ot jelent, de a valóságban az arány magasabb, mert sokan közülük már megkapták a francia állampolgárságot. A döntő többségük az egykori francia gyarmatokról érkezik: az első helyen a Maghreb államok állnak – Algéria, Marokkó és Tunézia. Utánuk fekete Afrika következik, ahol a világ legszegényebb országaiban óriási az orvoshiány.

“Úgy akarják megszüntetni az egészségügyi sivatagokat Franciaországban, hogy az ilyen sivatagok területét növelik meg Afrikában”

– hangsúlyozza a kérdés szakértője. Christelle Fifaten Hounsou szerint a francia egészségügyben akkora az orvosok hiánya , hogy a háziorvosi szolgálat, a traumatológia, a szülészet vagy az altatóorvosi hálózat egészen egyszerűen nem működne nélkülük. Már a hetvenes évek óta áramlanak az orvosok Afrikából Franciaországba, és a különleges orvosi tartózkodási engedély ezt felgyorsítja majd.

A francia kórházak általában igyekeznek a külföldi rezidenseket megtartani, és megpróbálják elintézni nekik a tartózkodási engedélyt. Ez számukra azértis előnyös, mert a külföldi doktoroknak kevesebbet kell fizetniük hiszen ők nemigen követelhetnek béremelést.

“Kezdetben ez olyan mint a kényszermunka” – mondja Jad Zahnan fiatal kardiológus Libanonból. Poissy egyik kórházában dolgozott mint rezidens, majd ottmaradt. A fizetése kezdetben mindössze 1400 euró volt, ami Franciaországban nevetségesen kevés. Most abban bízik, hogy négy év után megkapja a francia állampolgárságot, és a helyzete rendeződik.

A nehézségek ellenére nem bánt meg semmit: Franciaországban sokkal jobbak az orvosi munka feltételei mint Libanonban, magasabb a jövedelem és jobb az életszínvonal.

Mit változtat az új törvény a külföldi orvosok helyzetén Franciaországban: ” azoknak, akik már itt dolgoznak a francia egészségügyben lényegesen könnyebb lesz, de mi van azokkal, akik ezután akarnak Franciaországba jönni? Ezeknek a külföldi orvosoknak a jogállása változatlan marad” – nyilatkozta az RFI-nek annak az orvos szakszervezetnek a főtitkára, amelyben az Európai Unión kívüli doktorok védik az érdekeiket Franciaországban.

A józan ész dilemmája

A háborús bűnökkel kapcsolatos vádakkal terhelt konfliktusban a gázai kórház elleni kedd esti támadás megosztotta a véleményeket, visszavetette a harcok diplomáciai befejezésének reményét, és elmélyítette a globális aggodalmat a további civil halálesetek kilátásai miatt.

A kora esti robbanás az al-Ahli kórházban 471 embert ölt meg és több mint 300-at megsebesített, mondta a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője, Asraf al-Kudra a The Washington Postnak. Izrael vitatja a halálos áldozatok számát.

Palesztin és izraeli tisztviselők egymást hibáztatják a robbanásért, amely a háború kezdete óta a leghalálosabb incidens volt a gázai civilek számára, 10 nappal a Hamász október 7-i, Izrael elleni határokon átnyúló támadása után.

Az al-Ahli Kórház Gáza város központjában található, amely a Gázai övezet legnagyobb városa. A kórház tulajdonosa és üzemeltetője a Jeruzsálemi Egyházmegye, az Anglikán Közösség helyi ága, amely a világ egyik legnagyobb keresztény csoportja. A kórház 80 ággyal rendelkezik, rengeteg beteget lát el, köztük havonta 300 műtétet végeznek el.

Eileen Spencer, az egyházmegye amerikai adománygyűjtő ágának vezetője a támadás után azt mondta a The Washington Postnak, hogy ez Gáza egyetlen független, keresztény vezetésű egészségügyi intézménye. Az al-Ahli Kórház átlagosan napi 1.800 dollárt költött csak dízel üzemanyagra, hogy generátorait akár 20 órán keresztül működtesse.

A Hamász Izrael elleni támadásait követően Gáza rendszeres légicsapások alá került. Az Izraeli Védelmi Erők a múlt héten azt mondták, hogy több mint 2.600 célpontra mértek csapást, de mecsetek, lakóépületek, nemzetközi segélyszervezetek irodái és több mint 10 kórház is megrongálódott.

Az izraeli hadsereg a múlt héten több mint egymillió ember evakuálását rendelte el a Gázai övezet északi részén, beleértve Gáza városát is, amit a civilek bántalmazásának elkerülésére irányuló erőfeszítésnek nevezett.

A Hamász elutasította a figyelmeztetéseket, mint „pszichológiai hadviselést”, és felszólította a lakosokat, hogy maradjanak.

Segélyszervezetek bírálták Izrael evakuálási rendeletét, mondván, hogy lehetetlen civilek százezreit, köztük a kórházakban kezelteket is Gáza déli részébe szállítani.

Több száz család, köztük gyermekek, nők és idősek kerestek menedéket a kórházban és környékén a robbanás idején, az elsősegélynyújtók és a segélyszervezetek szerint.

 Palesztin források szerint mi történt?

Helyi idő szerint kedden 18:59 körül robbanás történt a kórház területén. A The Post által ellenőrzött egyik videón egy tárgy hangja örvénylik a levegőben, amelyet robbanás követ, tűzzel és narancssárga füstfelhőkkel, amelyek al-Ahliból származnak. Nem sokkal ezután jelentések terjedtek el egy tömeges áldozatokat követelő eseményről a kórházban, gázai tisztviselők kijelentették, hogy Izrael áll a támadás mögött.

„Izraeli harci repülőgépek bombázták az Al-Ahli arab kórházat (Baptista Kórház) Gáza város központjában, 500 palesztin, köztük gyermekek és nők mártírhalálát okozva,”

– közölte a palesztin külügyminisztérium a közösségi médiában.

„Izrael átlépett minden vörös vonalat,” – mondta Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, hozzátéve, hogy a kórház elleni támadás „förtelmes háborús bűncselekmény”.
Abbász, aki a ciszjordániai Ramallah városában él, a Fatah tagja, amely régóta a Hamász politikai riválisa. A Hamász szintén Izraelre mutogatott, és a csapást „népirtás bűntettének” nevezte. A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium kedden először azt közölte, hogy 500 ember halt meg a támadásban. Másnap a minisztérium 471-re módosította ezt a számot.

Mit mondanak izraeli források, mi történt?

Röviddel azután, hogy a csapásról szóló beszámolók kedden elterjedtek, izraeli katonai tisztviselők kijelentették, hogy kivizsgálják a támadást. Órákon belül

Izrael közölte, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy nem érte találat a kórházat.

Ehelyett azt állították, hogy az egészségügyi létesítményben történt robbanás
a Palesztin Iszlám Dzsihád, egy sikertelen rakétaindításának következménye volt. Az Iszlám Dzsihád szóvivője tagadta azokat az állításokat, hogy a csoport felelős lenne a támadásért, írja a Reuters.

Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője szerdán újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a robbanásokat a rosszul elsütött rakéta hajtóanyaga okozta,

„amely nagyobb robbanást okozott, mint maga a rakéta robbanófeje”.

Az izraeli kormány szerint a Palesztin Iszlám Dzsihád rakéták „sorozatát” lőtte ki a kórház elleni támadás idején. Hangfelvételeket is nyilvánosságra hozott egy hangfelvételről,
amely állítása szerint palesztin fegyveresek között zajlott, amelyeken az Iszlám Dzsihád tagjai hangosan kijelentik, hogy ők a felelősek a robbanásért és a tűzszünetről beszéltek.
Hagari részletes videót is bemutatott az izraeli PR-apparátus által korábban közzétett videókon, amelyek a rakéta pályájának különböző szakaszait és az eltalált kórház elrendezését mutatják be.

Drónfelvétel került elő a gázai kórházról és közvetlen környékéről. A videón az látszik, hogy az épületek relatíve épek, inkább a parkoló szenvedett károkat.

A parkolóban ugyanakkor nem látni krátert, ami azt jelenti, hogy a robbanás forrása nem egy IDF rakétatámadás volt.

Hagari szerdán azt mondta, hogy a hírszerzés feltárta, hogy a Hamász megpróbálta a halálos robbanást „globális médiakampánnyá alakítani, hogy elrejtse, mi történt valójában” és „(növelve) az áldozatok számát”.

Mit mondott az Egyesült Államok a támadásról?

Az al-Ahli kórház elleni támadás megelőzte Biden elnök izraeli útját.

Szerdán Izraelbe látogatva Biden azt mondta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy „az alapján, amit láttam, (a csapás) úgy tűnik, mintha egy másik csoport hajtotta volna végre, nem te”.

Biden azt mondta egy riporternek, hogy látta a Pentagon „adatait”, amelyek arra utalnak, hogy Izrael nem bűnös.

Netanjahu később egy beszédében azt határozottan kijelentette, hogy „meggyőző bizonyítékokat” mutatott Bidennek arra, hogy az Iszlám Dzsihád áll a robbantás mögött,
mielőtt az amerikai elnök Izraelbe indult. Adrienne Watson, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerdai nyilatkozatában azt mondta,
hogy

„az amerikai kormány úgy értékeli, hogy Izrael nem volt felelős”

a kórházban történt robbanásért, hivatkozva „a rendelkezésre álló jelentésekre, beleértve a hírszerzési információkat, a rakétatevékenységet, a légi felvételeket, valamint a nyílt forráskódú videókat és képeket az eseményről”.

A nyilatkozat hozzátette, hogy „a robbanás úgy tűnik, hogy egy terrorista csoport által Gázában kilőtt hibás rakéta eredménye – és továbbra is dolgozunk annak megerősítésén,
hogy ez egy meghibásodott PIJ rakéta volt-e.”

A kedd esti képek és videók egy levegőben történő kitörést mutatnak, amelyet másodpercekkel később egy nagy robbanás követ a kórházban.

Egy független forrásból ellenőrzött videón holttestek láthatók a fűben szétszórva az al-Ahli kórház parkolója előtt kedd este. A helyszínről készült más videók férfiakat, nőket és gyerekeket mutattak, néhányat por és vér borított, akiket a közeli al-Shifa kórházba szállítottak. Az al-Ahliról készült szerdai felvételeken látható, hogy a kórház parkolója elsötétült és tele volt kiégett autókkal.

Milyen szélesebb körű hatása lehet a robbanásnak?

Azonnali diplomáciai következményekkel járt, a szomszédos országok Izraelt hibáztatták a támadásért.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a Twitteren azt írta, hogy „egy nőknek, gyerekeknek és ártatlan civileknek otthont adó kórház eltalálása a legújabb példája annak, hogy Izrael támadásai nélkülözik a legalapvetőbb emberi értékeket”, míg Szaúd-Arábia „az izraeli megszálló erők által elkövetett szörnyű bűncselekménynek” nevezte.

A reakció véget vethet a diplomáciai kapcsolatok melegedésének időszakának Izrael számára az egész régióban.

Biden eredetileg Ammanba utazott volna Jordánia, Egyiptom és a Palesztin Hatóság vezetőivel, hogy megvitassák az izraeli-gázai konfliktust, de a csúcstalálkozót órákkal a kórház elleni támadás után törölték.

Szerdán éjjel nagy tüntetések törtek ki a Közel-Keleten, amelyek nemcsak Izraelt, hanem az Egyesült Államokat is célba vették, és a nyugati nagykövetségek dühös tömegeket vonzottak. Európa számos országában is tüntettek a Hamász mellett.

Orosz támadások károkat okoztak a zaporizzsjai kórházban

Az orosz csapások az éjszaka folyamán megrongáltak egy kórházat Zaporizzsjában – közölte Olekszandr Sztaruk, a régió kormányzója a Telegramon.

Az ellenség ismét megtámadta Zaporizzsja külvárosait. A rakéták ezúttal a kórház közelében csapódtak be. Szerencsére emberek nem sérültek meg, de ez az épületről sajnos nem mondható el. Több tucat betört ablak.

A támadások akkor történtek, amikor Oroszország legutóbbi vízlépcsője 40 év után először leállította Ukrajna összes atomerőművét – amelyek közül az egyik Zaporizzzsjában található.

Volodimir Zelenszkij a Financial Timesnak elmondta, hogy az e heti bombázások 80 vagy 90 éve nem látott helyzetet teremtettek:

„ez az Egyetlen európai ország A kontinensen, ahol egyáltalán nem volt világítás.”

Ukrajna kormánya által ellenőrzött részén minden atomerőmű újra üzemel, és csatlakozik a fő elektromos hálózathoz – közölte az ország energiaszolgáltatója, az Ukrenergo.

Volodimir Kudrickij vezérigazgatója azt mondta, hogy

„Most az energiarendszer teljesen integrált, minden régió össze van kötve. Újra be van kapcsolva az Európai Unió energiarendszerébe… A meg nem szállt területen található mindhárom atomerőmű működik…

Egy-két napon belül elérik a szokásos tervezett kapacitásukat, és várhatóan vissza lehet térni az ütemezett áramszünetekre a vészhelyzetek helyett” – mondta Kudrickij, aki  arra is biztatta az ukránokat, hogy lehetőség szerint takarékoskodjanak az energiával.

A november 23-i rakétatámadás azt jelentette, hogy Ukrajna elvesztette az atom-, hő- és vízerőművek áramellátását.

Csütörtökön visszakapcsolták az orosz kézen lévő hatalmas zaporizzsjai erőművet – közölte az ukrán Energoatom atomenergia-vállalat.

A háború 63. napja -(folyamatosan frissülő hírfolyam)

Őrültség a halált harcokkal hívni-idézni!
Úgyis jő: a sunyi talp konokul közeleg.
Albius Tibullus

19:30 – Az amerikai hírszerzés megosztja a hírszerzési értesüléseit az ukrán katonai parancsnoksággal arról, hogy az oroszok rakétacsapásai hol célozzák az ukránok légvédelmi rendszereinek gyors mozgatását. Emiatt az ukrán vezetés időben áthelyezi légvédelmi rendszereit és repülőgépeit, így az orosz rakéták állítólag üres mezőket csapnak be.

18:30 – Az ukrán védelmi minisztérium Központi Hírszerző Ügynöksége kijelenti, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagállamai nem mutatnak hajlandóságot az Ukrajna elleni háborúban való részvételre. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) egy nemzetközi katonai-politikai szervezet, amely Fehéroroszországot, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Oroszországot és Tádzsikisztánt foglalja magában.

17:00 – Nagy Britanniának és más nyugati országoknak hosszú távú katonai támogatás részeként katonai repülőgépeket kell biztosítaniuk Ukrajnának. Ezt a felhívást Liz Trass külügyminiszter fogja megtenni egy kulcsfontosságú külpolitikai beszédében csütörtökön – jelentette a BBC.

16:45 – Ausztria kancellárja hamis orosz propagandaüzenetnek nevezte Bécs beleegyezését, hogy rubelben fizeti az orosz gázt. „Mielőtt az orosz propaganda álhírei elterjednek közlöm, hogy természetesen az OMV továbbra is euróban fizeti az Oroszországból érkező gázszállítást. Ausztria szigorúan betartja a közösen elfogadott uniós szankciókat” – írta Karl Negammer szerdán a Twitteren.

15:20 – ulrán híügynökségi jelentések szerint április 26-án este és április 27-én reggel az orosz megszállók foszforlövedékekkel lőtték ki Avdiivkát, reggel pedig légicsapást mértek a városra, és legalább egy ember megsérült.

14:00 – A következő napokban sor kerülhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökök és az agresszor ország, Vlagyimir Putyin elnökök találkozójára – közölte Hulusi Akar török ​​védelmi miniszter.

Facebook

13:20 – az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma irányítóközpontot hozott létre a németországi Stuttgartban az Ukrajnába irányuló katonai segélyek ellátásának koordinálására és optimalizálására, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának illetékességi területén.

12:00 – Moldovában, az ismeretlen Transznisztriában lövöldözésről számoltak be Kolbasna falu közelében lévő raktárak közelében: drónokat állítólag Ukrajnából indítottak, majd tüzet nyitottak. A faluban van Európa legnagyobb lőszerraktára.

11:30 – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a Gazprom egyoldalú leállása az európai fogyasztók gázellátásában Oroszország újabb kísérlete arra, hogy a gázt zsarolási eszközként használja fel.

10:10 – A CDU, a Zöldek és a Szabad Demokraták egyes politikusai felszólaltak Gerhard Schroeder volt német kancellár, SPD-tag ellen, amiért nem változtatott Oroszországgal kapcsolatos álláspontján, és továbbra is együttműködik energiavállalataival.

09:05 – Lengyelországban őrizetbe vettek egy oroszországi és egy fehérorosz állampolgárt, akik kémtevékenységet folytattak az országban.

08:10 – Luhanszki régió és a Donyecki régió szinte teljes területe folyamatos ágyúzástól szenved.

07:30 – Harkivban éjszaka is folytatódott az ágyúzás, több helyen tűz ütött ki Kijevben ahol a sokemeletes lakóházakat ért találat. Reggelig nincs információ az áldozatokról. A harcok leginkább Izium irányában folynak.

07:00 – A hivatalos ukrán adatok szerint 217 gyermek halt meg (az áldozatok száma nem változott az elmúlt napon), a sérültek száma 393 gyerekre emelkedett. Ezek a számok nem véglegesek: az aktív ellenségeskedés helyszínein és az ideiglenesen megszállt területeken nem lehet megszámolni az áldozatokat. 

06:15 – Két 8 és 9 éves gyermeket, akiket márciusban az orosz csapatok Mariupolban megsebesítettek, és deportáltak Oroszországba, visszavitték Ukrajnába, és a kijevi Okhmatdytban kezelik őket.

06:00 – Az orosz hadsereg másodszor lőtt ki rakétákat a Dnyeszter torkolatánál lévő közúti-vasúti hidat az Odesszai-öböl térségében. A vasúti híd teljesen megsemmisült.

04:55 -Az orosz hadsereg másodszor lőtt ki rakétákat a Dnyeszter torkolatánál lévő közúti-vasúti hidat az Odesszai-öböl térségében.

04:00 – Ukrajna megtartja légtere nagy részének ellenőrzését, míg Oroszországnak nem sikerült hatékonyan megsemmisítenie az ukrán légierőt vagy elnyomni az ukrán légvédelmi rendszert. 

02:10 – Miközben Oroszország ukrajnai inváziója komoly békemegállapodás nélkül kimerítő háborúvá fajult, az Egyesült Államok és szövetségesei új, hosszabb távú célról kezdtek beszélni: Oroszországra olyan mértékű csapást mérni a csatatéren, hogy ne legyen többé katonai ereje újra megtámadni Ukrajnát – nyilatkozta Llloyd J. Austin hadügyminiszter a CNN-nek.

01:10 – Mariupol városi tanácsa megosztotta az azovstali kórház iszonyatos körülményeit, ahol hiányoznak a gyógyszerek és az minimális higiéniás körülmények. A működés feltételei, mondhatjuk, középkoriak. Legalább 2000 civil rejtőzik az üzemben – életük megmentéséhez azonnal evakuálni és kórházi azonnal kezelésben kell részesíteni őket.

pravda.ua
pravda.ua

00:00 – Volodimir Zelenszkij elnök videobeszédében a csernobili katasztrófa évfordulóján elmondta, hogy három orosz rakéta repült át három ukrán atomerőmű felett az emléknapon, amit minden évben a katasztrófa napjának évfordulóján tartanak. „Az orosz csapatok, akik a csornobili zónán keresztül próbálták megtámadni Kijevet, katonai hídfőként használták ezt a zárt területet. Szárazföldön állítottak fel olyan pozíciókat, ahol még állni is tilos. Megsemmisítették a dozimetriai ellenőrző pontokat, feltörték és kifosztották a csernobili atomerőmű sugárzásfigyelő rendszerét, kifosztottak egy nukleáris analitikai laboratóriumot. Az oroszok „a szóból általában nem értik, mi az a Csernobil”.

23:50 – Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország nem írhat alá biztonsági garanciákat Ukrajna számára a Krím és Donbász területi kérdéseinek rendezése nélkül.

KOMÁROMI UDVARIAS

Néhány napja Barkóczi Balázs, a DK szóvivője, egyben képviselőjelölt-jelöltje a biztosan nyerhető rákospalotai választókerületben, volt az ATV reggeli műsorában a kétszereplős első blokk egyik szereplője. (A másik a jobbikos Rig Lajos, ami külön érdekessé teszi a továbbiakat.)

Az ATV műsorvezetői ebben a blokkban rendszeresen arra kérdeznek rá, amiről a meghívottak maguk is szívesen beszélnek, például mert a megelőző napokban maguk is sajtótájékoztatót tartottak. Így történt ezúttal is, Barkóczi pedig készségesen beszélt:

„A saját választókerületemben, XV. kerületben és Újpesten 14-ben bezárták az Árpád-kórházat, 15-ben megszüntették a Károlyi-kórházban, Újpesten az aktív betegellátást. Most Déri Tibor polgármester úr javaslatára és a körzet országgyűlési képviselőinek és polgármestereinek támogatásával van egy megvalósíthatósági előtanulmány egy új újpesti kórházra, 15 milliárd forintba kerülne. Most a héten Varju László kollégámmal és szintén Klárával tartottunk egy sajtótájékoztatót. Lesz új kórháza, aktív ellátást biztosító kórháza Újpestnek. 15 milliárd forint, ezt szeretném hangsúlyozni. Miközben a hazug közmédiára évente 100 milliárd forintot költünk, miközben a Pénzügyminisztérium költöztetése 22 milliárd forintba kerül, itt 180 ezer ember a két kerületben és másfélmillió ember az agglomerációban nem jut normális aktív ellátáshoz.”

A műsorvezető közbekérdezett: „Ez egy centrumkórház lenne, vagy kis kórház? Ez a nagy kérdés.

Tegnap is elhangzott itt Komáromi Zoltánnal, hogy egyetértenek abban, hogy centrumkórházakra van szükség. Ennek viszont ára az, hogy kisebb területeken kénytelenek megszüntetni bizonyos szolgáltatásokat.”

A válasz: „Nincs megszervezve ott az egészségügyi ellátás. Ez az aktív betegállomány, ez a másfélmillió ember két kórház között oszlik el, az Uzsoki és Honvéd kórház között. Ebből a Honvéd kórház a végtelenségig leterhelt Honvéd kórházra jut nagyobb rész, úgy, hogy nyáron már láttuk, hogy ott is bizonyos osztályoknak hónapokra be kellett zárnia.”

A műsorvezetőt ez nem elégíti ki, és megismétli a kérdést: „Centrumkórháznak szánják vagy kisebb kórháznak?’’

Mire a szóvivő:

„Centrumkórháznak mindenféleképpen. Egymillió-nyolcszázezer ember egészségéről van szó.”

Az ember kíváncsi lesz, hogy vajon mit mondott az előző napi adásban Komáromi Zoltán, a neves háziorvos, aki jelenleg a DK szakpolitikusa, az előválasztáson képviselőjelölt-jelöltje, akit ugyanerről kérdezett a műsorvezető:

„Egy tegnapi bejelentésre szeretném, hogyha reagálna. Azt jelentették be a DK képviseletében, hogy Észak-Pestnek is lehet végre saját kórháza. Ez a DK terve. Milyen kórházi struktúraváltást képzelnek el? Centrumkórházakat, kisebb kórházakat? Mert ez egy picit egymással szembe megy.”

Íme a válasz: „Az a helyzet, hogy ha nézzük az orvosokat, abból talán van egy garnitúrányi orvosunk, szakorvosunk, hogy ellássuk a betegeket. Szakdolgozókból már sokkal nagyobb a hiány. Ott majdnem nyolc-kilencezer szakképzett, tehát nem az utcáról fölvett segédnővér, hanem szakképesített nővér, ápoló, mentőápoló hiányzik a rendszerből.

Ezt csak úgy lehet megoldani, hogy ha egy kis centralizációt csinálunk, tehát azokban a kórházakban, ahova oda tudom tenni a sürgős ellátást igényló betegségekből a nagyobb műtétet igénylő beavatkozásokat…”

Mire a műsorvezető: „Ezt mondja a kormány is.”

„Igen, de ezt csinálni kéne, nem beszélni róla, Hány kapavágás történt Rogán Antal bejelentése óta a dél-budai kórházban … egyetlen egy se. És ezzel párhuzamosan gondolkodni kéne, hogy ha építünk egy nagy kórházat, honnan lesz ott szakember. Ez azt jelenti, hogy a többi kórházból oda kell átvezényelni szakembereket, hogy ez a konstrukció működjön. Akkor mi lesz azokkal a kórházakkal?”

Hozzá kell tenni:

Komáromi a Partizán által szervezett választókerületi jelöltvitában elmondta: a dél-pesti centrumkórházat nem a kormány által elképzelt zöldmezős beruházásként, hanem a Szent Imre-kórház bővítésével kellene létrehozni, ahogy azt a kórházat korábban vezető jelenlegi újbudai DK-s polgármester, László Imre is javasolta.

A DK orvos-politikusai tehát egyetértenek. A nem orvosból lett DK-s politikusok, az egymással szomszédos észak-pesti kerületekben induló Barkóczi és Varju azonban az ellenkezőjével kampányol: szerintük újra kórházat kellene nyitni Újpesten. Itt kerülhet szóba a jobbikos Rig Lajos, aki Barkóczi mellett ült az ATV stúdiójában, és aki 2015-ben mentőtiszti múlttal egy időközi választást nyert meg a tapolcai központú választókerületben, és kampányának középpontjában az állt, hogy újra nyissák meg a tapolcai kórházban a bezárt szülészetet.

Amióta az eszemet tudom, mindig azt hallom az egészségügyi szakemberektől, hogy Magyarországon túl sok a kórház, ésszerűen körülbelül feleennyit lenne szabad fenntartani. Nemcsak azért, hogy kevesebbe kerüljön a fekvőbeteg-ellátás – bár ez sem ördögtől való szempont –, hanem azért is, és talán ez a fontosabb, mert

ha kevesebb, de nagyobb, több kezelést, több műtétet végző kórházban látják el a betegeket, az orvosok és szakdolgozók nagyobb rutint szereznek a műtétek elvégzésében, az egyéb kezelésekben, és több beteget fognak sikeresen meggyógyítani.

Ezt mutatja minden összehasonlító statisztika a kórházak működéséről szerte a világon. A felelős egészségpolitikusok ezért mindenütt erre törekednek. Magyarországon a Horn-kormány, Kökény Mihály minisztersége idején is erre törekedtek, ezt próbálta folytatni a második Gyurcsány-kormány idején Molnár Lajos, az ellenzék pedig tiltakozott, hiszen az emberek jobban szeretik, ha lakóhelyük közelében látják el őket illetve családtagjukat, akit meglátogatnának a kórházban. Érthető szempont ez, csakhogy fontosabb ennél az, hogy kevesebbe kerüljön az ellátás, és még inkább az, hogy nagy rutint szerzett orvosok és szakszemélyzet lássa el a betegeket.

Tudják ezt az Orbán-kormányt szolgáló egészségügyi vezetők is, ezért szép csendben ők is arra törekednek, amit az MSZP–SZDSZ kormányok szakemberei nyíltan megmondtak az embereknek. Így zárhatták be Tapolcán a szülészetet, így zárták be a rossz állapotban levő kicsiny újpesti kórházakat (illetve szüntették meg bennük az aktív ellátást).

Nincs a mindenkori ellenzékiek számára hálásabb téma a kórházak „védelménél”, így védték annak idején a fővárosi önkormányzat döntésével szemben a csepeli kórházat (hogy ne kelljen a csepelieknek a szomszédos pesti kerületekbe menni kórházba), így szervezett Dávid Ibolya az MDF-ben élőláncot a pincehelyi kórház védelmében a Horn-kormány idején, ezt a logikát követte 2015-ös tapolcai kampányában a jobbikos Rig Lajos, és ezt követi most Barkóczi és Varju is Újpesten és Rákospalotán, követve Déri Tibor momentumos polgármester kezdeményezését. Komáromi Zoltán pedig udvariasan nem mondja ki, hogy az ilyen kampány felelőtlen demagógia, csak szelíden mondja azokat az érveket, amelyeket felelős egészségpolitikusként mondania kell.

Hirtelen halál a védőoltás után

Miért halt meg a lányom? – tudakolja egy szomorú apa Portugáliában, ahol egy egészséges ápolónő a Pfizer-BioNtech védőoltás után két nappal életét veszítette.

  • Sonia Acevedo szilveszter napján 48 órával a oltás után meghalt
  • A 41 éves kétgyermekes anya gyermekorvosnál dolgozott egy portói kórházban
  • Ms. Acevedo nem érzékelt semmilyen káros mellékhatást az oltás után
  • Boncolására várhatóan ma vagy holnap kerül sor

A 41 éves Sonia Acevedo Portoban egy kórház gyermekrák osztályán dolgozott. Mint egészségügyi dolgozó megkapta a Pfizer-BioNtech védőoltást, majd  két napra rá meghalt. A vizsgálat megindult …

A középkorú ápolónő teljesen egészséges volt

„A lányom egészségesen élt, normálisan táplálkozott. Soha semmilyen koronavírus szimptómát nem mutatott. Az oltás beadását követően különös melléktünet nem jelentkezett nála, mégis két nap után meghalt! Nem állítok semmit, de tudni szeretném mi okozta halálát.” – mondta az elhunyt édesapja, Abilo Acevedo a Correio da Manha portugál napilapnak.

Acevedo lánya, Vania Figueredo elmondta, hogy az édesanyja csak „normális” melléktüneteket észlelt azon a területen ahová a szúrást kapta, de egyébként jól volt.

A 10 milliós Portugáliában 7118 a halálos áldozata a Covid-19 járványnak, amely ellen a védőoltási kampányt  – a többi uniós tagállammal együtt – a múlt év végén kezdték meg.

„A halál okát a szokásos eljárások után fogjuk pontosan megtudni.”

Acevedo munkáltatói megerősítették, hogy december 30-án kapta meg az oltást, és semmilyen „nemkívánatos hatásról” nem értesítették őket.

A portugál Onkológiai Intézet közleménye szerint: „A Porto IPO-tól 2021 január 1-jén bekövetkezett operatív asszisztens „hirtelen halálával” kapcsolatban a kórház igazgatósága megerősítette az eseményt, és őszinte sajnálatát fejezte ki a család és a barátok felé.”

Acevedo egyike volt a Porto IPO 538 dolgozójának, aki megkapta a Pfizer/BioNTech oltást.

Tömeges kórházi kiürítések

A Demokratikus Koalíció követeli, hogy a kormány állítsa le a kórházak tömeges kiürítését, és az egészségügy teljes leállítását! Ez egy folyamatos ápolást igénylő betegnél egyenlő a halálos ítélettel.

Dr. László Imre a XI.kerületi polgármestere, aki a párt egészségpolitikusa is, korábban a Honvédkórház, később a Szent Imre kórház igazgató főorvosa volt  a kórházak tömeges kiürítéséről nyilatkozott.

„A két kormányzati állítás közül az egyik biztosan nem igaz: 1. A hivatalos adatok szerint ma Magyarországon alig több, mint 1500 koronavírus-fertőzött van, akiknek nagyjából csak a 20%-a szorul kórházi ellátásra – ezt maga Kásler Miklós mondta március elején. 2. Az egészségügyért is felelős miniszter szerint arra van szükség, hogy szabaddá tegyenek 36 ezer kórházi ágyat, ezért már meg is kezdték a kórházak erőszakos kiürítését. Ez a két állítás egyszerre nem lehet igaz, nem kellhet most azonnal 36 ezer ágy, ha valóban 1500 fertőzöttnél tartunk.

A kormány vagy felelőtlenül tesz utcára folyamatos ápolást igénylő betegeket, akiknek ez jó eséllyel az életébe is kerülhet, vagy eltitkolja előlünk, hogy valójában mekkora a baj.”

Aki úgy dob ki ilyen embereket a kórházakból, hogy erre valójában nincs szükség, az gyilkosságot követ el.  – jelentette ki, majd a Demokratikus Koalíció nevében kijelentette:

A DK követeli, hogy a kormány állítsa le Kásler Miklós ámokfutását, menessze a botrányt botrányra halmozó egészségügyi minisztert és vegye vissza azokat az intézményvezetőket és kórházigazgatókat, akiket Kásler egyik napról a másikra kirúgott!

Ha kórházi ágyakra lesz szükség a jövőben, akkor azokat felelősen, előre ütemezetten is fel lehet szabadítani, nem kell ezért elvenni tisztességes magyar emberek életét, nem kell tőlük megvonni az életet jelentő ellátást.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK