Kezdőlap Címkék Kőolaj

Címke: kőolaj

Ilyen magas gázárat Magyarország tartósan nem tud elviselni

A földgáz árának halálzónájában vagyunk. Azok a földgáz függő országok, ahol alacsony a GDP: Magyarország, Szlovákia és Csehország három éven keresztül nem bírnak ki ilyen magas gázárakat.

“Magyarországnak a jelenlegi ár mellett éveken keresztül olyan sok pénzt kellene kifizetnie, amely megfelel a teljes jegybanki tartaléknak vagy a hétéves uniós támogatásnak.

2024-ben már leválhatunk az orosz gázról. Akkor jön el az igazság pillanata”

– állítja Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Intézetének főmunkatársa, aki szerint addig ki vagyunk szolgáltatva Moszkvának. Nemcsak a földgázra igaz ez hanem az olajra is.”

A dízel olajat jelenleg csak azért kapják még az autósok, mert a stratégiai készleteket használtuk fel. Most vagy lesz új uniós döntés erről a szankcióról vagy újra az oroszokhoz kell fordulni. Kérdés, hogy ők mit mondanak erre.”

Szijjártó moszkvai útja

“Tűnjék bármilyen gusztustalannak is, logikai kapcsolatot lehet létesíteni Magyarország gázellátása és a magyar külpolitika magatartása között” – nyilatkozta Deák András biztonságpolitikai szakértő a valasz.hu- nak.

Aki arra nem tért ki, hogyha az oroszok piaci áron adják a földgázt – ellentétben Putyin ígéreteivel – akkor másutt is lehetne vásárolni ahogy azt a többi uniós ország teszi.

Brüsszelnek az az elképzelése, hogy amennyiben az Európai Unió közösen lépne fel az energiapiacon vásárlóként, akkor árengedményt érhetne el. Az Európai Unió közelgő csúcstalálkozóján kellene erről döntést hozni hiszen a magas gázár minden uniós tagállamban súlyos szociális problémákat okoz pedig még meg sem kezdődött a fűtési szezon.

Szijjártó moszkvai tárgyalásait azért nehéz reálisan értékelni, mert minden szigorúan titkos. A nyilatkozatok igen kevés információt tartalmaznak és ezek igazság tartalma is erősen kérdéses.

Mennyire vagyunk kiszolgáltatott helyzetben?

Más egykori szocialista országok miért tudtak leválni az orosz gázról? Ezekre a stratégiai fontosságú kérdésekre nincsen válasz. Orbán Viktor ellenzékben még sürgette az orosz energiafüggés enyhítését sőt megszüntetését, de 2009-ben találkozott Putyinnal Szentpéterváron. Akkor minden megváltozott: a magyar miniszterelnök nemcsak Oroszországnak, de Putyin rendszerének is nagy híve lett. Moszkva évtizedek óta a gázkereskedelmen keresztül fizette ki európai barátait. A Gazprombank egyik ilyen listáját megszerezte a brit hírszerzés.

Ezért is estek ki oly sokan az ablakon Oroszországban az elit tagjai közül. Nem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök is szerepel Putyin barátainak listáján. Hírek szerint Orbán Viktor részvényes a MET-ben, ebben a magyar-orosz gázkereskedő cégben, melynek a központja Svájcban van, és természetesen egyetlen információt sem ad ki erről.

A Barátság(talan) kőolajvezeték

A mai napon kiderült, hogy a Barátság kőolajvezetéken keresztül ötödik napja nem érkezik kőolaj Magyarországra. Szóval mára kiderült a Barátság egyáltalán nem olyan barátságos és főleg nem olyan biztonságos mint azt a magyar kormány számtalanszor hangoztatta.

A Mol szerint banki technikai problémák miatt zárták el a szállítást. “A Barátság vezetéken néhány napja szünetel a kőolajszállítás, mert tudomásunk szerint technikai problémák merültek fel a banki oldalon az orosz félt érintő tranzitdíj kifizetése kapcsán. Bár a Molnak több hétre elegendő tartaléka van, folyamatosan dolgozik a megoldáson, és egyeztetést kezdeményezett a díjkötelezettség átvállalásáról is” – közölte a hvg.hu érdeklődésére az olajcég.

A bejelentés óta természetesen azonnal zuhanásba kezdett a Mol árfolyama, jelenleg 5 százalékos mínuszban van a tegnap esti záróárfolyamhoz képest. A hírre csökkent az OTP és más tőzsdei részvények árfolyama, a vezető valuták árfolyama viszont jelentősen megugrott…

Csökken az orosz olajkitermelés

Az oroszok panaszkodva jósolják, hogy a nyugati szankciók miatt kénytelenek csökkenteni a kőolaj kitermelését noha arra nagy a kereslet lenne a világban.

A moszkvai pénzügyminisztérium közzétette a számokat is: tavaly 524 millió tonnát értek el, idén már csak 475 millió tonnára számítanak, jövőre pedig még ennél is kevesebbre, csak 472 millió tonnára.

A fő ok: a nyugati országok élükön az USA-val nem szállítanak korszerű olajkitermelő berendezéseket Oroszországba sőt a pótalkatrészek exportját is betiltották. Olyan chipeket sem szállítanak, melyek nélkülözhetetlenek akkor, ha az oroszok maguk szánnák rá magukat a gyártásra.

Ez az USA jól kipróbált és igen hatékony módszere: így kényszerítették gazdasági csődbe Venezuelát, amely pedig a világ legnagyobb olajkincsén ül. Miután Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen, az amerikaiak rögtön küldöttséget küldték Venezuelába, mely korábban az USA egyik legfőbb olajszállítója volt. A szankciókat enyhítik, hogy Venezuela olajipara felzárkózhasson, de szakértők szerint ehhez még hosszú időre lesz szükség, mert annyira lerobbant az ország olajipara az amerikai szankciók miatt.

Az orosz energia bevételek nem csökkennek a szankciók miatt

Hosszú távon hatékonyak lehetnek a szankciók Oroszországgal szemben, de egyelőre Moszkvában inkább növekvő energia bevételekre számítanak a magas árak miatt. A moszkvai pénzügyminisztérium idén több mint 10 ezer milliárd rubelre számít az energiahordozókból, ez tavalyhoz képest 15,2%-os emelkedést jelent. Mindez nem azért következett be, mert az orosz rubel árfolyama a béka feneke alá csökkent. Ellenkezőleg: az orosz rubel volt az első félév legjobban teljesítő valutája a világpiacon. A fő ok: a magas energia árak.

2023-ban már kisebb bevétellel számol a moszkvai pénzügyminisztérium: 9,1 ezer milliárd rubel, a következő évben pedig 8,4 ezer milliárd rubeles energiabevételt jósolnak.

Mindez persze az Ukrajnában zajló háború függvénye. Ennek kimenetelét és várható gazdasági hatását senki sem meri megjósolni sem Oroszországban sem pedig azon kívül.

Oroszország rekord bevételei az energiahordozókból

1000 milliárd rubelre vagyis 13,7 milliárd euróra számít az idén Oroszország a kőolaj és a földgáz exportjából – idézi a Reuters Anton Sziluanov orosz pénzügyminisztert.

Oroszország az energiaexportból halmozott fel hatalmas devizakészletet az Ukrajna elleni háború előtt, most pedig a kőolaj és a földgáz kiviteléből tudja finanszírozni az agressziót – írja a francia közszolgálati RFI portál. 643 milliárd dollár volt a devizakészlet, amelyre Putyin a számításait alapozta, de ennek jelentős részét Nyugaton befagyasztották. A háború kezdete óta folyamatosan csökkennek a devizakészletek – mondta Sziluanov orosz pénzügyminiszter. Ezért az energiaexport bevételét idén  teljes egészében el akarják költeni. Kettős célra: az egyik a rubel megerősítése, a másik pedig az Ukrajna elleni háború finanszírozása.

A költségvetés egyharmada

2021-ben az orosz költségvetés egyharmadát adta a kőolaj, a kőolaj származékok és a földgáz exportja. Az Európai Unió tagállamai kezdetben nem akartak szankciókat az orosz energia importjára, de azután változtattak álláspontjukon. Most viszont az olajembargót akadályozza a magyar kormány álláspontja – írja az RFI. Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy a magyar a kormány háta mögött más uniós tagállamok is rejtőznek, melyek szintén nem akarják az olajembargót, az orosz földgáz kitiltását pedig még kevésbé. Morawiecki lengyel miniszterelnök viszont azt hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában sokáig elhúzódhat, ezért meg kell akadályozni azt, hogy Oroszország jelentős összegekhez jusson a kőolaj és a földgáz eladásával.

A környezetszennyező szén Putyin háborújának igazi nyertese

Az erősen környezetszennyező hagyományos energiahordozót mindenütt halálra ítélték a klímaváltozás elleni küzdelem során, de az Ukrajnában zajló háború és az energia válság felülírta az eredeti szándékokat.

 

Az energiahiány felértékelte a szenet, amelytől már mindenütt búcsúzni akartak.

“Barna és zöld energia koktél kell rövid távon” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Bruegel kutató központ szakértője. Simone Taglapietra elmondta, hogy ha az Európai Unióban újraindítanak szénerőműveket, akkor ez egy-két évig nem okoz olyan súlyos problémát akkor, ha közben fejlesztik a zöld megoldásokat. Az Európai Unió több tagállamában is fokozni akarják a szén szerepét az energia gazdálkodásban, mert le akarnak szokni az orosz kőolajról és földgázról, az amerikai alternatíva pedig túlságosan drága. Ezenkívül azzal is számolnak, hogy mi lenne akkor, ha Putyin elzárná a gázcsapot?!

A görög kormány szerdán bejelentette, hogy a szén még 2028-ig szerepet játszik majd az energia gazdálkodásban holott korábban még azt tervezték, hogy jövőre bezárják a szén erőműveket. Görögországban a lignit erőművek adják az energia 10%-át. A lignit közismerten a leginkább környezetet szennyező szénfajta viszont olcsó. A szénerőművek ellátása érdekében fejlesztik a lignit bányászatot. Mindez állítólag nem befolyásolja a korábbi környezetvédelmi vállalásokat, melyek szerint Görögország 55%-al csökkenti az üvegház hatást 2030-ra. A karbon semlegességet Görögország 2050-re szeretné elérni.

“Ezek csak átmeneti intézkedések” – hangsúlyozta Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő. Ugyanígy érvel Mario Draghi olasz miniszterelnök is: “szükség lehet a szénerőművek megnyitására, hogy meg tudjunk felelni az azonnali energia keresletnek.” Olaszország különben úgy akar megszabadulni az orosz gázfüggőségtől, hogy Algériából importál földgázt.

Ezekben az országokban a szén nem játszik olyan jelentős  szerepet mint Lengyelországban, ahol hagyományosan ez a legfontosabb energia hordozó. Az elektromos áram 70%-át a szénerőművek állítják elő! Így nem csoda, hogy ezek bezárását csak 2049-re tervezték Varsóban vagyis csak egy évvel azelőtt, hogy az Európai Unió államainak el kellene érniük a karbonsemlegességet. A mostani kényszerhelyzetben már nem is tervezik a szén kivezetését belátható időn belül.

“Azt akarjuk, hogy szénerőművek energiája 2049 után is a rendelkezésünkre álljon” – jelentette ki a múlt héten Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes. Aki hozzátette: a kőszén készletek fokozottabb felhasználása Lengyelország energia biztonságának érdekében megnövekedhet.

Németországban ellentmondásos a helyzet

A zöldek benne vannak a kormánykoalícióban, ezért Berlinben továbbra is ragaszkodni kívánnak ahhoz, hogy “ideális esetben” a szénerőműveket bezárhatják 2030-ig. A kényszerhelyzet ugyanakkor arra ösztönözte Habeck gazdasági minisztert, aki nem mellesleg a zöldek társelnöke, hogy elrendelje országos szénkészlet  létrehozását az energia biztonság érdekében. Egyidejűleg a kormány elhalasztotta néhány szénerőmű bezárását mondván, hogy a jelenlegi helyzetben tartalékot képezhetnek az energia ellátásban. Németországban az elektromos áram mintegy egynegyedét a szénerőművek állítják elő.

Csehországban ez 46% vagyis csaknem a fele a villamos energiának szénerőművekből jön. Így érthető, hogy a kormány elrendelte: a szénerőművek korábban elhatározott bezárásának dátumát felfüggesztik. Magát a szénbányászatot 2033-ra akarta megszüntetni Csehország, amely még össze is veszett Lengyelországgal egy határmenti lignit erőmű miatt. Most alaposan megváltozott a helyzet, mert minden energia forrásra szükség lehet. Két nagy szénerőművet a tervek szerint jövőre át kellett volna alakítani úgy, hogy földgázzal működjenek. A mai helyzetben erősen kérdéses , hogy ez megtörténik 2023-ban.

Románia ideiglenesen újraindít szénerőműveket – közölte Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

Brüsszel is bizonytalan

Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság alelnöke, aki a Green Deal fő felelőse az Európai Unióban, azt hangsúlyozza, hogy a tagállamok, melyek az orosz gázról a szénhez térnek vissza, ezt csakis korábbi környezetvédelmi vállalásaikkal összhangban tehetik meg. Ezt könnyű kijelenteni, de nehéz megvalósítani. Tudja ezt Timmermans is, aki pragmatikusan jelezte: “nincsenek tabuk ezen a téren”.

Hogy lehet a gyakorlatban ellensúlyozni a szén környezetszennyező hatását? Zöld beruházásokkal – hangsúlyozza Simone Taglapietra. A Bruegel szakértője elmondta, hogy két fontos dolgot kell szem előtt tartani: egyrészt azt, hogy valóban csak ideiglenes legyen a visszatérés a szénhez, másrészt pedig azt, hogy több zöld beruházás kell, amely fokozott mértékben kiválthatja a környezetet szennyező energiahordozókat.

“Az EU a tiszta energiát 2035-re vállalta, ez azt jelenti, hogy a visszatérés a szénhez csakis ideiglenes lehet. A leválás az orosz gázról és a környezetvédelmi vállalások betartása nem zárják ki eleve egymást. Masszív beruházások kellenek a megújuló energia forrásokba ahhoz, hogy sikerüljön teljesíteni a környezetvédelmi vállalásokat” – nyilatkozta az Ember zöld kutató központ szakértője, Harriet Fox.

Mindezt miből? – kérdezhetnénk, de ez már egy másik történet.

Elfogy az orosz kőolaj?

A jelenlegi technológiákkal kitermelhető kőolaj kifogyhat Oroszországban, ahol évtizedek óta ez volt a legfőbb exportcikk – nyilatkozta a Bányászati Erőforrások hivatalának vezetője az Rt.com-nak.

“A gazdaságosan kiaknázható kőolaj mezők 20-21 évig tarthatnak ki – kongatta meg a vészharangot Jevgenyij Petrov. Aki gyorsan hozzátette, hogy van még bőven olaj Nyugat Szibériában, de a jelenlegi technológiákkal ezt nem lehet gazdaságosan kitermelni. Ha tehát Putyin hosszú távra tervez, akkor most kellene rubel milliárdokat befektetni az új olaj kitermelési technológiákba, de vajon érdemes-e?

Januárban mélypontra esett vissza az olaj kitermelés Oroszországban, mert a pandémia miatt a világpiac igényei is radikálisan csökkentek. Ennek következtében az olajárak is padlót fogtak. Most más a helyzet, mert a pandémia utáni nyitást követően a világgazdaság gyorsabban állt helyre mint ahogy azt jósolták.

Csökken az olaj és a gáz szerepe az orosz gazdaságban

Az első félévben az energia szektor mindössze a 15%-át adta a GDP-nek míg korábban jóval magasabb volt a részesedése. A csökkentés meglehetősen gyors hiszen tavaly még csaknem 20%-os volt az energia szektor részesedése. Jelentős részben a vegyipar és a nehézipar vette át az olaj és a földgáz kitermelés szerepét – írja az Rt.com.

Áttérés a zöld energiára

Alighogy kijöttek a féléves számok, az orosz kormány több munkacsoportot állított fel, melyek mind azt tanulmányozzák, hogy miképp lehet gyorsan és gazdaságosan áttérni a hagyományos energia hordozókról a zöld energiára. Arról nem ír,  a Putyin kormányzathoz közelálló Rt.com, hogy miért csak akkor vették észre a zöld energiát amikor kezdett elfogyni az olaj, hiszen a párizsi klímavédelmi egyezményt Oroszország is aláírta.

Andrej Belouszov miniszterelnök-helyettes vezeti ezt a programot, amely azt mutatja, hogy a legfelső vezetés milyen nagy figyelmet fordít most már erre. Nem könnyű problémát  kell megoldania ugyanis Oroszországnak: eddig a hagyományos energia hordozók exportja volt az egyik legfőbb alapja a gazdaság fejlődésének, ezentúl viszont a világ áttérése a zöld energiára egyre inkább fenyegetést jelent – különösen, hogy a gazdaságosan kitermelhető olaj és gázmezők erősen csökkenőben  vannak orosz földön.

Indul a Balkáni áramlat, mely a magyar földgázellátást is befolyásolhatja

A földgáz kereskedelem új korszaka kezdődhet meg a térségben miután Vucsics szerb elnök átadott egy gázvezetéket, amely Oroszországból érkező gázzal láthat el sok országot – köztük Magyarországot is.

A Balkáni áramlat ellen küzdött az USA és az Európai Unió, de hiába. Így Ukrajna elkerülésével érkezik meg az orosz földgáz Európa szívébe éppúgy mint az Északi áramlat 1 és 2 vezetéken, amely a Balti tenger alatt juttatja el az orosz földgázt Németországba.

Orosz gáz függőség

Az USA már régóta kifogásolja, hogy sok uniós tagállam – köztük Magyarország – túlságosan is függ az orosz földgáztól. A Balkáni áramlat a Fekete tenger alatt juttatja el a földgázt Törökországba, onnan Bulgáriába, majd Szerbiába. Innen folytatódik a vezeték Magyarországon keresztül Ausztriába.

Miért fontos ez Moszkvának? Egyrészt, mert meg lehet kerülni Ukrajnát, mely ily módon veszít zsarolási potenciáljából. Másrészt pedig nem azeri gáz érkezik – mint a befuccsolt Nabucco programmal jött volna – hanem orosz.

Tranzit díj

Vucsics szerb elnök a vezetéket megnyitó beszédében közölte: jóval olcsóbb lesz így az orosz földgáz Szerbiában mint eddig. Nyilvánvalóan arra célzott, hogy Ukrajna és Magyarország magas tranzit díjakat számolt föl, és a jövőben ezeket megspórolhatják. A vesztes Ukrajna és Magyaroszágon a MOL, melynek egyik leányvállalata intézi ezt a bizniszt. Évente 2 milliárd köbméter után kaptak tranzit díjat eddig, ez most elesik.

Putyin a szerb szövetségesnek a földgázt is olcsóbban adja: mintegy 30%-al az érvényes európai ár alatt! Vucsics elnök máris jelezte: Szerbia lakossága rezsi csökkentésre számíthat!

Magyarország is diverzifikál

A magyar kormány is meghallotta azokat az amerikai figyelmeztetéseket, melyek túl erősnek tartják a gáz függőséget Oroszországtól. Orbán Viktor miniszterelnök megígérte Trumpnak, hogy cseppfolyósított amerikai földgázt is vásárolunk miután elkészül az erre alkalmas kikötő Horvátországban. Miután ez megtörtént Magyarország amerikai földgázt is vásárol, hogy ezzel enyhítse az orosz gáz függőséget és csökkentse az USA bírálatát, mely mögött jelentős részben az húzódik meg, hogy az amerikaiak szeretnének minél több cseppfolyósított földgázt eladni Európában. Pompeo külügyminiszter a szabadság földgázának nevezte az amerikait – megfeledkezve arról az apróságról, hogy az kicsit drágább mint az orosz.

Nő, majd csökken a kőolaj iránti kereslet

0

A harmincas évek végére csúcsosodhat ki a kőolaj iránti kereslet a világban, ami az elektromos autók vártnál gyorsabb térnyerése miatt stagnálni fog – prognosztizálja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete. Az OPEC szerint a csúcson, vagyis a harmincas évek második felében napi 109 millió hordónyi olajra lesz igény.

A szervezet az évente kiadott jelentésében (World Oil Outlook) azzal számol, hogy az alternatív meghajtású kocsik iránti kereslet rohamos növekedése ellenére a világszerte forgalomban lévő járműveknek a 85 százaléka benzin vagy dízel üzemű lesz még egészen a harmincas évek végéig – írja a Bloomberg.  Arról a szakemberek között nincs konszenzus, hogy milyen gyorsan lesznek képesek előretörni a villamos meghajtású autók, annak ellenére, hogy Franciaország után az Egyesült Királyság és Kína is olyan terveket jelentett be, hogy az elkövetkező évtizedekben betiltanák a benzin- vagy dízelmeghajtású gépkocsik értékesítését. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint például 2040-re az összes gépkocsinak csak a 8 százaléka lesz elektromos meghajtású, miközben a Bloomberg New Energy Finance Forecast szerint már a harmada.

Az OPEC jelentése szerint a kőolaj iránti keresletet fékezheti az olyan gépkocsi-megosztó szolgáltatások térnyerése is, mint amilyen az Uber.

Az OPEC prognózisa szerint hosszabb távon már lassul az olaj iránti kereslet. Kínában erősödik majd a szolgáltató ágazatok gazdasági jelentősége, visszaszorul viszont az olajra utalt nehéziparé. Ezzel szemben az arab világban és Afrikában a felfelé törekvő fiatal lakosság miatt az olajkereslet rohamos növekedésével kell számolni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK