Az uniós módszertan szerinti 2,4%-os hiánycél továbbra is biztonsággal teljesíthető – kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium a ma kijött államháztartási adatot. Az államháztartás központi alrendszerének 2017. július végi halmozott hiánya 816,8 milliárd forintot tett ki.
Ezen belül a központi költségvetés 843,7milliárd, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 81,8 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 108,7 milliárd forintos többletet értek el – olvasható a jelentésben. A 2016. év első hét hónapjában az államháztartás központi alrendszere 464,8 milliárd forintos hiányt halmozott fel, nagyságrendekkel többet, mint tavaly ilyenkor, akkor a deficit még csak 62,7 milliárd forintra rúgott.
Forrás: NGMForrás: NGM
A két év július végi egyenlegének eltérő alakulását több okkal magyarázza közlemény. Kiemeli egyebek között, hogy kiadási oldalon az uniós projektekhez kapcsolódó kifizetések elérték az 1090,0 milliárd forintot, tavaly ilyenkor 601,7 milliárd forint jutott erre a célra.
Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 18-án a Független Hírügynökségnek Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság korábbi tagja, akkori tárca nélküli miniszter nyilatkozott.
Azt mondta, a kiigazítási program sikeres, ezért nem egy újabb megszorítás a célja a júliusban megszűnt Államreform Bizottság által összeállított szakértői javaslatoknak, hanem a fölösleges kiadások megszüntetése. Azt is mondta, hogy a Népszabadságban megjelent javaslatcsomag csak egy „étlap”, amelyekről a következő hetekben kezd el tárgyalni az érintett tárcavezetőkkel.
A lakástámogatási rendszer megszüntetéséről szóló javaslat biztosan nem valósul meg
– jelentette ki a miniszter.
A megjelent javaslatokról azt mondta, ezek szakértői ötletek, azoknak a lehetőségek gyűjteménye, hogy hova lehet nyúlni, ha ésszerűsíteni akarják az állam működését. A javaslatok között szerepel az is, hogy a családi pótlékot és más családtámogatást ne a munkáltatók, hanem központilag a Magyar Államkincstár fizesse ki. Ez egy nagyon ésszerű ötlet, de csak sok év alatt valósítható meg a szükséges feltételek miatt – mondta Draskovics.
Arról is beszélt, hogy
a kórházak gazdasági társaságokká történő átalakítása olyannyira reális javaslat, hogy jó néhány, elsősorban fideszes önkormányzat már meg is tette ezt,
vagy előkészítés alatt van. Szerinte ennek nem a spórolás a célja, hanem az, hogy a nagyvállalatként működő kórházakat szabadítsák meg a költségvetési intézményi gazdálkodási rend szigorú előírásaitól. Ezzel egy olyan mozgásteret kapnának, amellyel valóban vállalatszerűen működhetnének a piacon.
Nem egy új megszorításra készülnek a javaslatokkal, mert a kiigazítási program sikeres, túlteljesíti a korábbi terveket
– jelentette ki a miniszter. Mint mondta: arra van szükség, hogy az adófizetők pénzét a „legokosabban” költsék el.
Magyarország az Európai Unión belül sokat költ általános közszolgáltatásokra, s a hozzánk hasonló XX. századi múlttal rendelkező térségbeli országok között is kimagaslóan sokat. Érdekes az is, hogy mire, mennyit áldoz a kormány az állami kiadásokon belül. Nem védelemre az biztos, és keveset egészségügyre és oktatásra.
Magyarország a GDP felét fordítja állami kiadásokra, s ezen belül annak 8,9 százalékát általános közszolgáltatásokra – ez utóbbival pedig az Európai Unió élbolyában található. A többi között ez olvasható ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által a napokban aktualizált interaktív grafikonok adataiból.
Az általános közszolgáltatások kategóriájához – az uniós módszertan szerint – olyan kiadási csoportok tartoznak, mint a törvényhozó és végrehajtó́ szervek, pénzügyi és költségvetési tevekénységek, külügyek, külföldi gazdasági segély, általános szolgáltatásokat, alapkutatás, általános közszolgáltatási alkalmazott kutatás-fejlesztései, egyéb általános közszolgáltatás, adósságkezelés, kormányzati szintek közötti általános jellegű transzferek.
Az EU-ban – GDP-arányosan –
csupán Ciprus (10,1%), Görögország (9,1%) és Horvátország (9,1%) előz meg minket az általános közszolgáltatások GDP-arányos mutatójában.
Igaz, az összehasonlítás azért is sántíthat, mert habár elvben GDP-arányos állami költési adatokról van szó, ám azok alakulásában temérdek tényező játszik szerepet, történelmi, földrajzi, társadalmi, stb. okok vezetnek el egy-egy ország gyakorlatához, ami ráadásul változik is. Elég ha például az általános közszolgáltatásokon belüli adósságszolgáltatásra gondolunk – más volt a helyzet a 2008-as válságot követő hitelfelvétel rendezésének éveiben, s megint más lesz majd, amikor a Paks-2 miatti kölcsönök törlesztése nagyban zajlik majd.
Több ponton azonban – történelem, földrajz például – összehasonlíthatók a térségbeli volt szocialista országok, ezért érdemes azt rögzíteni, hogy hozzájuk képest hogyan áll nálunk ez a fajta költés. Nos,
Szlovákia tőlünk jócskán elmaradva a GDP 6,5 százalékát költi erre a célra, Lengyelország a 4,9, Románia a 4,8, Csehország pedig a 4,3 százalékát.
Már ebben is komoly különbség van a példaként felhozott országok és hazánk között, ám még nagyobb az összállami kiadások GDP-arányos mutatójában – ahogy az a mellékelt táblázatban is látható.
Érdekes egyébként azt is megnézni, hogy az állami kiadásokon belül milyen célra, milyen arányban költ Magyarország. Az Eurostat interaktív grafikonjai szerint (ezeket táblázatosítottuk)
GDP-arányosan a legtöbbet szociális védelemre (15%), a legkevesebbet védelemre (0,5%) áldoz a magyar állam.
Az már szinte közhelyszerű, de attól még igaz, hogy arányaiban igen kevés jut ebben a rendszerben egészségügyre és oktatásra (5,2, illetve 5,1 százalék), miközben például Csehországban a legtöbbet szociális védelemre költenek (a GDP 12,7 százalékát), a legkevesebbet lakásügyekre és kommunális szolgáltatásokra (1,1%), egészségügyre (7,6) nálunk jóval többet, oktatásra (4,9%) azonban kevesebbet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
