Kezdőlap Címkék Klímaváltozás

Címke: klímaváltozás

Szaud Arábia fütyül a klímaváltozásra

Szaúd Arábia fütyül a klímaváltozásra bár legnagyobb egyedi üvegház hatást a szaúdi Aramco okozza. Ez derül ki abból a levélből, melyet az ENSZ küldött a világ legnagyobb olajtársaságának azt hangsúlyozva, hogy megsértik a párizsi klíma egyezmény előírásait.

75%-ban a fosszilis energia hordozók idézik elő az üvegház hatást – állapítja meg a levél, melyet már két hónapja elküldtek az Aramco részvényeseinek és igazgató tanácsának, de az ENSZ csak most a hétvégén tette közzé. Miért? Mert hatvan napos határidőt adtak az Aramconak, amely nem fárasztotta magát válasszal.

“Szaúd Arábia történelmi mértékben sérti meg a környezetvédelmi előírásokat”

– hangsúlyozza a levél, amely tíz pontban foglalja össze a kifogásokat, melyekre hatvan napon belül választ várt. Az ENSZ azért is tette közzé a levelet, hogy válaszra késztesse az Aramcot, amely eddig a füle botját sem mozdította.

Az Aramco nem véletlenül ilyen hallgatag: Mohamed bin Szalman trónörökös az olaj óriás csillagászati bevételeire alapozza az ország jövőjét.

Tavaly 161 milliárd dollár volt az Aramco profitja, az idén ugyan az első negyedévben ez némiképp csökkent, de a második negyedév már remekül sikerült, és így az Aramco alkalmas arra, hogy Szaúd Arábia gigászi fejlesztési terveinek a szponzora legyen. A tavalyi rekord profit lehetővé tette, hogy Szaúd Arábia költségvetése évtizedek óta először többlettel zárja az évet. Az első félév nyeresége 88 milliárd dollár volt – közölte nemrégiben az Aramco.

Az Aramco tulajdonosa 90%-ban a szaúdi állam. A világ második legnagyobb cége teljes mértékben Mohamed bin Szalman trónörökös irányítása alatt áll. Szaúd Arábia jelenleg visszafogja az olaj kitermelést, hogy megállítsa az olaj árának csökkenését.

A londoni Guardiannek nyilatkozó szakértők szerint Szaúd Arábia költségvetése akkor van egyensúlyban, ha egy hordó Brent olaj ára legkevesebb 80 dollár.

Szaúd Arábia képes lenne napi 12 millió hordó olajat a piacra dobni, de a kitermelést visszafogja napi 9 millió hordóra.

Szaúd Arábia a BRICS csúcstalálkozóján belépett a szervezetbe, az Aramco igen aktív Kínában, ahol hatalmas beruházásokat hajtott végre az olajiparban.

És a környezetvédelem?

“Így nem érjük el a hőmérséklet emelkedésének 1,5 Celsius fokos célját” – hangsúlyozza az ENSZ levele rámutatva arra, hogy Szaúd Arábia kizárólag a piaci feltételek miatt változtatja az olaj kitermelést miközben az Aramco a világ legnagyobb szennyezője marad.

“A cég mostani fosszilis kitermelése és a további tervei mind arra mutatnak, hogy a környezet szennyeződés folytatódni fog. Azzal, hogy az Aramco elutasítja a kitermelés visszafogását, veszélyezteti a párizsi klímavédelmi konferencia előírásait.”

Mi csapta ki a biztosítékot az ENSZ-ben? Az, hogy Szaúd Arábia azt tervezi, hogy az olaj kitermelést 2027-ben már napi 13 millió tonna olajra növeli!

Mohamed bin Szalman trónörökös “nagy víziója” Szaúd Arábia számára azt jelenti, hogy 2030-ra modern országgá válik. Utána állítólag majd foglalkozik a környezetvédelemmel is, de nem a párizsi klímavédelmi konferencia miatt hanem azért, mert Rijádban is tisztában vannak azzal, hogy a fosszilis fűtőanyagok aranykorának vége, a világ áttérőben a zöld energiára. Szaúd Arábia is nagy pénzeket költ erre miközben fölényesen negligálja az ENSZ környezetvédelmi felhívásait.

Agrárforradalom kell 10 milliárd ember ellátásához

2080-ra az emberiség létszáma 10 milliárd fölé nőhet az ENSZ előrejelzése szerint. Hogy lehet ennyi embert ellátni miközben a klímaváltozás ugyancsak befolyásolja a mezőgazdaság teljesítő képességét? A CNN gazdasági rovata vezető agrár szakértőket kérdezett.

A világon megtermelt élelmiszer 40%- a kárba vész! Már a mezőn sok minden ottmarad, azután pedig az ellátási láncok komoly veszteségekkel számolhatnak. Sok élelmiszer már olyan állapotban jut el a boltok polcaira, hogy nem igazán fogyasztható – állítja a WWF jelentése. A World Wide Fund for Nature a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely csaknem 100 országban van jelen.

Hogy lehet ezen változtatni?

Például úgy, hogy megehető növényi kivonattal burkoljuk be az élelmiszereket meghosszabbítva azok élettartamát – javasolja Richard Munson, aki nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: 25 módszer arra, hogy újra kitaláljuk az élelmiszereket. Az amerikai Apeel cég már létre is hozott ilyen burkolatot, amely ízetlen, szagtalan, láthatlan és ehető. A burkolat célja az, hogy az élelmiszer megőrizze a víz tartalmát, és elzárja azt az oxigéntől. Ezzel a módszerrel kétszer annyi ideig várhatják a polcokon a vásárlókat az olyan gyümölcsök és zöldségek mint például a narancs vagy az avokádó. Indiában is előállítottak már olyan növényi burkolatot , amely tovább tartja frissen az élelmiszereket.

A klímaváltozás drámai mértékben rontja a termőföldek minőségét: 1 milliárd hektár – ez nagyobb mint Kína egész területe – már annyira sóssá vált, hogy nemigen alkalmas a gazdálkodásra. Mindez a vízhiány következménye, amely globálisan egyre nagyobb gond. Különösen így van ez a Közel Keleten. Mit tesznek ez ellen? Olyan növényeket kísérleteznek ki, amelyek ilyen gyenge talajon is hoznak termést – mondja Tarifa Alzaabi, aki egy kutató intézetet vezet Dubajban. Sok új datolya pálmafajtát állítottak elő, amely az ilyen sós talajon is megél és termést hoz. A másik megoldás a felszín alatti öntözés – hangsúlyozza a kutató intézet igazgatónője Dubajban.

A világon nagyon sokféle termőföld van, de sokhelyen a gazdák nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat. Épp ezért egy kanadai professzor azt javasolja, hogy precízen arra a földre tervezzék meg a gazdák azt, hogy miből mennyit termelnek. Mit kell tenni ehhez? Drónokkal precízen felmérni a terepet, és digitális hálózatot létrehozni a termőföldekről – javasolja Chandra Madramootoo professzor, a montreali McGill egyetemről.

“Ily módon korlátozni lehetne a mezőgazdaság karbon kibocsátását , meg lehetne őrizni a vízkészletet,

és meg lehetne akadályozni a vegyi szennyeződés növekedését.” Dubajban az említett kutatóintézet már drónokkal figyeli a datolyapálma ültetvényeket.

Százszoros termés – rovarokat az asztalra!

A világ sok részén ez már része a menünek: Afrikában, Ázsiában és Latin Amerikában régóta fontos protein forrást jelentenek a bogarak. A világ más részein is meg kell ezt honosítani, mert ily módon csökkenteni lehet a mezőgazdaság vízigényét és a vegyi anyagok felhasználását. A rovarok kis helyen is elférnek és elvannak fény nélkül is – magyarázza Munson, aki könyvében ajánlja a világméretű rovargazdálkodás elterjesztését.

Komplex szemléletet sürget Chandra Madramootoo professzor a montreali McGill egyetemről. Szerinte az az egyik legfőbb gond, hogy a különböző ökorendszereket csak külön-külön vizsgálják pedig ezek egymásra is hatnak. Ezért például az erdőgazdálkodás jó lehetőségeket teremthetne a mezőgazdaság számára is. Ugyanígy a városi körzetekben is lehet élelmiszert előállítani – akár a balkonon is. A házak tetején élelmiszert lehetne termelni, a szennyvizet pedig öntözésre használni. A városok határában lehetőség nyílhat a vertikális gazdálkodásra: nagy raktár épületekben egymás fölött több szinten lehetne élelmiszert előállítani.

A LED lámpák lehetővé teszik, hogy az épületen belül folyjon a mezőgazdasági termelés. Ráadásul ezeket a farmokat jelentős mértékben automatizálni lehet. Ezek a farmok nem használnak növényvédő szereket, és csökkentik a víz fogyasztást 95%-kal.

“Százszoros termést hoznak ugyanakkora alapterületen”

– hangsúlyozza Munson, aki hozzátette:

”A vertikális farmokon állandóan lehet élelmiszert előállítani. Friss zöldség és gyümölcs érkezhet a közeli boltokba és éttermekbe. Ráadásul lepusztult környéken munkaalkalmat teremtenek” – nyilatkozta az agrárszakértő.

Vízhiány Európában

Öt olasz régióban szükségállapotot rendeltek el a szárazság miatt. A vízhiány Európa egyre több országára jellemző. A fő ok a klímaváltozás, de van más is.

“Egy dolog a szárazság, a másik pedig az, hogy mennyi vizet veszünk ki a rendszerből” – mondja az európai környezetvédelmi ügynökség (EEA) szakértője, Nihat Zal. A mezőgazdaság a legnagyobb vízfogyasztó az Európai Unióban: 60% a részesedése míg a lakosságé csak 9%.

Olaszországban hetven éve nem volt ilyen nagy szárazság. Több mint 100 városban víz korlátozásra kényszerült az önkormányzat. A római kormány szükségállapotot hirdetett, és 36 millió eurós támogatást küld az aszály sújtotta régiókba.

A Po folyó vízszintje borzasztóan alacsony: alig egynyolcada a szokásosnak.

Az aszály elviheti a termés 30%-át Észak Olaszországban, amely az egész Európai Unió egyik legfontosabb mezőgazdasági körzete. Az öntözés a vízhiány miatt egyre kevesebb területre terjed ki. Megszületett a döntés: a rizs termés a legfontosabb, a rizsföldeket tehát öntözni kell. A gyümölcsfák és a nyárfák nem kapnak vizet.

Verona városában tilos az úszómedencék feltöltése, a kocsimosás egészen augusztus végéig. A kerteket csak éjszaka szabad locsolni.

Portugáliában korlátozni kellett a vízierőművek működését, hogy biztosítani tudják a 10 milliós ország ivóvizét. Az energia szempontjából oly fontos vízierőművek ezért csak rövidített műszakban működhetnek. A szárazság már télen elkezdődött , és május végén elérte Portugália területének a 97%-át.

Spanyolországban sem jobb a hekyzet: az ország területének a kétharmadát fenyegeti az elsivatagosodás! A gazdák öntözéssel védekeznek: a mezőgazdaság 70%-át adja az egész vízfogyasztásnak.

“Úgy fogyaszt a spanyol mezőgazdaság mintha az országnak olyan vízkészletei lennének mint Norvégiának vagy Finnországnak, holott a mi helyzetünk inkább Észak Afrikáéhoz hasonlít” – mondja a Greenpeace szóvivője.

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz

Ezt sürgeti az európai környezetvédelmi ügynökség szakértője. Nihat Zal szerint a vízkorlátozás és a vészhelyzet hosszútávon nem megoldás. Hatékonyabban kellene felhasználni a meglévő vízkészletet, és fel kell készülni arra, hogy a jövőben a vízhiány sokkal gyakoribb lesz mint eddig.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Azt, hogy a klímaváltozáshoz mindenkinek alkalmazkodnia kell: az egyéneknek, a családoknak , az önkormányzatoknak és az államoknak is. Minden szinten alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz” – hangsúlyozza  az európai környezetvédelmi ügynökség vízgazdálkodási szakértője, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

Fizessék helyettünk a nagyvállalatok?

Orbán péntek reggel a Kossuth-rádióban többek között arról beszélt, hogy a klímaváltozás elleni fellépés sokba kerül, és az a kérdés, hogy ki fizesse meg ezt az árat. Orbán szerint ezt nem nekünk, magyaroknak kell fizetnünk, hanem azoknak, akik a klímaváltozást okozzák, nevezetesen a „nagyvállalatoknak”.

„A brüsszeli bürokratáknak az a gondolata, hogy a klímavédelmet így terítsük szét, és mindenki fizessen bele, ez szerintem nem fogadható el.

Ezért vannak országok, minden közép-európai szerintem idetartozik, az anyagi helyzet meghatározza az álláspontot, mi azt mondjuk, hogy a klímarombolást, azt leginkább a nagy cégek végzik, és ők nagy profitot is szereznek a klímarombolás révén.

Miért az emberekkel fizettessük meg? Miért az ő adójukat emeljük meg?

Fizessenek a klímarombolók.

Ebből hozzuk létre azokat a pénzalapokat, amellyel azután át lehet alakítani a gyárainkat, a lakásainkat, az energiarendszerünket és így tovább. Ez a két álláspont erőteljesen különbözik egymástól.”

Gondolom, „nagyvállalatokon” multinacionális cégeket ért. Ma a nagy multicégek köztudottan leginkább az elektronikában, az informatikában, a kereskedelemben tevékenykednek, telephelyeiket nem füstölgő gyárkémények jelzik, mint a száz évvel ezelőtti nagyipart.

A környezetszennyezés fő forrásait a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az épületek fűtésében és hűtésében kell keresni, vagyis olyan tevékenységekben, amelyekben mindannyian szerepet játszunk, hiszen eszünk, mozgunk és lakunk.

A „brüsszeli bürokratáknak” bizony igazuk van, amikor azt mondják, hogy mindenkit érdekeltté kell tenni a mezőgazdasági, közlekedési, fűtési és hűtési technikák olyan átalakításában, amelyek hozzájárulhatnak a klímavédelemhez.

Orbán álláspontja – szokás szerint – közönséges demagógia. Nem véletlenül hozza elő a rezsicsökkentést: az is demagógia volt.

Mintha az energiafelhasználás költségeit fizethetné más, mint az ország lakói. A rezsicsökkentés csak annyit jelentett, hogy egy átmeneti időre nem a közüzemi számlákban, hanem a cégek adóbevételekből történő kivásárlásának árában fizettünk, azóta pedig úgy, hogy a hazai rezsiárak nem csökkentek együtt a világpiaci energiaárakkal. Orbán szövege csak arról szól, hogy önmagát a kisemberek érdekképviselőjének állítsa be, s azzal vezesse félre őket, hogy a klímavédelemmel járó többletköltségeket fizetheti más, mint mi magunk. Ez pedig nem igaz.

38 fokos hőség Szibériában

A csúcs hőmérsékletet Verhojanszk városában mérték, amely eddig sokkal inkább hideg rekordjairól volt híres /mínusz 68/. A tartós hőség erdőtüzeket okoz ebben a térségben, mely túl van az északi sarkkörön.

Klímaváltozás

A tudósok csak 2100 környékén vártak ilyen drámai változásokat az északi sarkkörön túl. Ha a felmelegedés ennyire felgyorsul, akkor ez drámai mértékben megváltoztathatja az egész régió éghajlatát. Verhojanszk lakóinak élete pedig szinte elviselhetetlenné válhat, mert télen a fagy továbbra is úr míg nyáron az elviselhetetlen hőség teszi nehézzé az életet. Putyin kormányzata egyelőre tehetetlenül áll szemben a klímaváltozás hatásaival pedig a tudósok már régóta figyelmeztetnek arra, hogy Szibéria éghajlata jelentős mértékben megváltozhat és ennek következtében az ott élő embereknek is át kell gondolniuk az élet stratégiájukat Oroszország északkeleti részén, mely eddig a faggyal küszködött, de most már a hőség is nehezíti az életkörülményeket.

Zöldek legyenek a beruházások

A klímavészhelyzettel kapcsolatos az LMP társelnöke által a napokban kezdeményezett zöld népszavazás első kérdése – jelentette be vasárnap Ungár Péter országgyűlési képviselő. Ez a a kérdés a beruházásokra vonatkozik.

Ungár szerint a cél az, hogy minden beruházásnál figyelembe kelljen venni, az milyen konkrét hatással lesz a klímaváltozásra, az üvegházhatású gázok kibocsátására. Hangsúlyozta:

a ma élők alkotják az utolsó generációt, amely aktívan és érdemben tehet

a klímaváltozás „legszörnyűbb hatásainak” elkerüléséért, ezért minden semmittevéssel töltött hónappal, évvel még drasztikusabbak lesznek a jelenség hatásai.

A kormány magatartását Ungár szerint egyszerre jellemzi

„a semmittevés, a sunnyogás és az össze-vissza beszélés”,

ez pedig azt jelenti, hogy nem végzik el a szükséges munkát a klímaváltozás mérséklésére és azért, hogy felkészüljenek hatásaira.

Formális egyeztetések nem, informálisak azonban voltak más pártokkal a népszavazási kezdeményezés támogatásáról. De – mint mondta – véget ért az az ellenzéki időszak, hogy én informális egyeztetésekről a sajtót fogom tájékoztatni. Lényeges pontnak azt nevezte, hogy minél többen nyilváníthassanak véleményt, pártkötődéstől függetlenül, azok, akiknek fontos a klímaváltozás elleni harc.

Kendernay János, az LMP társelnöke öt népszavazási kérdést nyújtott be pénteken a Nemzeti Választási Bizottságnak hitelesítésre. A párt már akkor jelezte közleményében: ezeket további pontok követik, de közös gondolkodásra is hívják az embereket arról, milyen további kérdésekkel lehetne egy új, zöld irányba állítani Magyarországot.

Az öt kérdés a Zöld népszavazás 2020 Facebook-oldalon olvasható.

A kérdések:

  1. Minden beruházásnál vegyék figyelembe, hogy klímavészhelyzet van Magyarországon!
  2. 2️022-től csak megújuló energiaforrásra alapuló erőművet létesítsenek!
  3. 2030-tól csak megújuló energiaforrásra alapuló erőművek működhessenek!
  4. 2025-től ne használjunk egyszer használatos műanyagot!
  5. Fokozatosan cseréljük le a környezetszennyező, dízel meghajtású tömegközlekedési eszközöket elektromosra!

Klímatüntetés

Vészhelyzet van, ne vásárolj: tizenöt helyen az országban, több százon világszerte tüntettek a klímaváltozás miatt. A kormány szerint van tervük.

Több ezren vonultak a budapesti Belvárosban a Kossuth térre, főleg fiatalok, a negyedik klímasztrájk alkalmával. A svéd aktivista, Greta Thunberg alapította Fridays for Future alkalmából is a pusztító éghajlatváltozás volt a téma.

Pribéli Levente, a Fridays for Future aktivistája arról beszélt, hogy a világ kifordult önmagából, a mai fiatalok kivételes helyzetben vannak, mert tehetnek a változásért. A mai demonstráció nem véletlenül a Black Friday napjára került,

a klímagondolatok egybefonódtak a felelőtlen fogyasztás elutasításával.

Szerintük a magyar kormány egyáltalán nem teljesít jól a klímaváltozás ellen, hiába állítja ennek ellenkezőjét. Ezért is azt követelik, hogy Budapesthez hasonlóan országosan is hirdessék ki a klímavészhelyzetet, készítsenek számon kérhető cselekvési tervet, legyen a klímaválság az iskolai tananyag része, azonnal zárják be a Mátrai Erőművet, és kerüljön be az Alaptörvénybe az ökológiai és klímavészhelyzet ténye.

A klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni, Magyarország az elmúlt években uniós szinten is példaértékű intézkedéseket tett, és a kitűzött célok felé eredményesen, következetesen halad – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium pénteken. Az ITM szerint Magyarországnak határozott klímavédelmi céljai, akcióterve, intézkedései vannak. Az ország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források.

A 2030-as uniós célkitűzéshez képest Magyarország többet is vállalt. Vállalta, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százalékban kibocsátásmentes lesz – közölték. A tárca hangsúlyozta, hogy az eddigi intézkedéseknek köszönhetően

a kibocsátás-csökkentésben kiemelten jó eredményeket ér el Magyarország.

Az üvegházhatású gázkibocsátás 1990 óta harmadával csökkent, ami megegyezik Dánia kibocsátás-csökkentési értékével, és ezzel uniós összevetésben, Dániával holtversenyben a kilencedik helyen áll Magyarország. Valójában

ezt a csökkenést a rendszerváltás után szinte azonnal elérte az ország

a sorban megszűnő állami iparvállalatok leállásával. Az elmúlt években növekvő kibocsátási értékkel számol a kormány.

A magyar kormány mindenki véleményét fontosnak tartja, mindenkire odafigyel az éghajlatváltozás ügyében is, de az is egyértelmű, hogy az ellenzéki pártok klíma-téma mögé bújtatott kormányellenes politikai nyilatkozatai valójában nem a klímaváltozás szembeni harc, hanem politikai harc részei.

Klímatámogatás: kiszúr velünk az EU?

Tovább csökkenne a közép- és kelet-európaiak támogatása, ha az EU a klímaátállásra szánt 35 milliárd hetedét az ő rovásukra finanszírozná. Mindössze egy magyar régió (Mátrai Erőmű) kaphatnak pénzt, a németek jól járnának.

Tizennyolc uniós tagállam mintegy 50 régiója, benne egy magyar között kellene felosztani 2021-27 között azt a szerény, 35 milliárd eurós pénzügyi alapot, ami a klímasemlegesség (dekarbonizáció) túlzott terheit hivatott mérsékelni az EU-n belül – írja a Bruxinfo. Az Európai Bizottság az új zöld megállapodásról szóló közleménnyel együtt december 11-én tervezi bemutatni a Méltányos Átállást szolgáló Alapra (Just Transition Fund – JTF) vonatkozó javaslatát, aminek tervezete a Politico birtokába jutott.

Sok az eszkimó, kevés a fóka

A Méltányos Átállást szolgáló Alap október 31-i keltezésű tervezetéből kiderül, hogy az Európai Bizottság széles körben kíván hozzáférést biztosítani – és nem csak a szegényebb közép- és kelet-európai országokból – a jelenség által érintett európai régióknak az új forrásokhoz.

A Politico által ismertetett tervezet értelmében 18 uniós tagállam nagyjából félszáz régiója lenne jogosult az alapból járó források igénybevételére. Ebből 10 Lengyelországban, 8 Németországban, 6 Spanyolországban, 5 Görögországban, 4 Olaszországban, 2-2 Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában, 1-1 Belgiumban, Horvátországban, Cipruson, Észtországban, Magyarországon (a lignittüzelésű Mátrai Erőmű) Hollandiában, Portugáliában, Szlovéniában és a Franciaországhoz tartozó indiai-óceáni szigeten, Réunion szigetén található. (A Mátrai Erőművet és tulajdonosát, Mészáros Lőrincet éppen most kívánja megszabadítani a veszteségtől az állam.)

A csökkenő pénzből vennének el

Ami igazán fekete leves, az a finanszírozás forrása. Öt milliárd eurót

az uniós költségvetés kohéziós politikai keretéből csoportosítanának át.

Vagyis részben a közép- és kelet-európaiak már így is csökkenő felzárkóztatási forrásainak terhére (amelyben enélkül is akár 25 százalékos csökkenés „néz ki” Magyarországnak). További 5 milliárd eurót más költségvetési fejezetből csippentenének le, vagy tagállami pluszbefizetésen alapulna, azaz új pénz lenne. A bizottság további 5 milliárd eurót szeretne tagállami társfinanszarozásból. Az uniós költségvetésből 500 millió euró segítségével 1,5 milliárd eurós EIB-garanciaalapot hoznának létre, amivel pénzügyi konstrukció formájában körülbelül 20 milliárd euró magántőkét vonnának be.

Az alap mérete, annak finanszírozási és elosztási módja is

jóval elmarad a közép- és kelet-európaiak várakozásaitól,

akik eredetileg csak egy ilyen pénzügyi csomag fejében lennének készek ráállni az unió klímaambícióinak ugrásszerű növeléséhez 2050-ig. Különösen Lengyelországnak lehet elégtelen a felajánlandó összeg, amely egy tanulmányban közel 900 milliárd euróra becsülte a lengyel gazdaság teljes szénmentesítésének költségeit. Ehhez képest ez a javaslat csak morzsának tűnik.

Az egyes országokra jutó támogatások összegét a bizottság számolná ki a kritériumok alapján és utalná át a tagállamoknak, amelyek maguk dönthetnének konkrét felhasználásukról.

Jane Goodall: nincs sok időnk

0

A világhírű angol etológus és csimpánzkutató Jane Goodall a klímaváltozás hatásáról, az ember eredetéről és a nagyipari állattartásról adott interjút az Euronewsnak.

Talán a legfontosabb, amit a klímaváltozásról mondott. Szerinte egyre kevesebb az időnk

„Van némi időnk most, de nem lehet mindent a fiatalokra bízni. Össze kell fognunk. A természet nagyon ellenálló, ha lerombolunk egy helyet és időt adunk neki, a természet visszatér. És ott van a megszelidíthetetlen emberi természet. Az emberek képesek a lehetetlenre is. Igen, én még reménykedem. De egyre kevesebb időnk van.”

Milyen közel vannak egymáshoz a csimpánzok és az emberek?

„A DNS-ünk összetétele 98,6 százalékban megegyezik. A tudósok azt mondják, a legnagyobb különbség a gének működésében van. Egy széles körben elterjedt tévedés az, hogy a majmoktól származunk. Hatmillió évvel ezelőtt volt egy a majomhoz és az emberhez is hasonló közös ősünk. Az egyik út az emberré váláshoz vezetett, a másik pedig a majmokhoz.”

„Az egyik dolog, ami megérint, az az, hogy a csimpánzok nem csak biológiailag hasonlítanak hozzánk, hanem a viselkedésükben, a pszichológiájukban is. Igen, mi szavakkal kommunikálunk, de gesztusokkal és pózokkal is, ahogy a csimpánzok teszik. De ugyanúgy csókolnak, zavarják egymást, fogják egymás kezét, rángatják egymást, élelemért könyörögnek, hőbörögnek, vagy éppen a dominaciáért versengenek, mint mi, emberek.”

Az állatkísérletekről ezt mondta:

„Rosszul vagyok attól, hogy az emberek milyen hamar be tudnak gurulni és erőszakossá válnak. Épp ezért vagyok úton az év 300 napján. Ezért találkozok parlamenti vezetőkkel, cégek képviselőivel és ezért találkozom gyakran fiatalokkal. Az egyetlen út a változáshoz a szívükön át vezet, ehhez pedig történetekre van szükség. El kell mesélnünk a történeteket.”

„Ha valaki az állatok jogaiért küzdő aktivistaként egy olyan cég vezetőjével találkozik, akik állatokon kísérleteznek, akkor az aktivisták általában nagyon agresszívvé válnak és elkezdik hibáztatni őket. De ez nem segít. Ez védekezésre kényszeríti az embereket, akik így falakat emelnek majd, mint Trump fala Mexikóban. Ha nem beszélünk az emberekkel, hogyan érjük el a változást? Én inkább megmutatnám nekik a csimpánzokról készült felvételeket és elmesélném nekik, mit tanultam tőlük az évek alatt.”

Elborzasztja az ipari állattenyésztés:

„Elborzaszt, amit az állattenyésztésben látok. Volt egy malac, nem Picasso, inkább Pig Casso. Őt egy állatvédő mentette meg a vágóhídról. Nos, Pig Casso lelkesen nézte, hogyan fest a gazdája majd ő is kapott egy ecsetet és egy lapot. A malac imád festeni. Megmutattam ezt egy pár embernek és az egyikük azt mondta: utállak. Megkérdeztem, miért. Azt mondta, mert nem eszik többé szalonnát.”

Ezüst vasárnapi aggódó üdvözlet

Szeresd meg őt is, a hajléktalant, adj neki forró levest, meleg pulóvert a nagy hidegekben és megbocsátón szeresd. Hidd el igaz történetét, hogy sorsáról nem csak ő tehet.

Elkerülve minden jó szerencsét, ki fáskamrában tölti az egész telet, adj neki szeretet takarót, fázós testét azzal burkolja be és minden segíteni akarót küldj oda, hogy adományát szurkolja le! Óvd őt és balgaságait, adj neki féltő szeretőt, kísérd figyelemmel álmodásait, áldd meg a padon heverőt!

A Magyar Szociális Fórum szervezet szerint eddig 23-an fagytak halálra, 16-an a hajléktalanszabályok megváltozása, október 15-e óta.

Míg őserdők tűzvészben égnek el s egy gleccseren pacsirta énekel, addig kiapadnak mind a bővizű folyók és talajból kelnek ki széngolyók, tűzijátékká lesz a Föld, hol egyre kevesebb már a zöld.

Éhezők vándorolnak szerteszét, rebesgetve egy hóember nevét, ki megjósolta, hogy olvadunk, szárazság mindenütt és szomjazunk, vadászunk újra, gyűjtögetünk, így múlik el buboréknyi életünk. És a nagy olvadás után már csak egy folt leszünk csupán. Ne hagyd!

Megtérnek mind, íme, a rosszak! Merítkeznek ahányan vannak a jóban, gonosz ruhájukat levetették, tiszta, fehér, gyolcs köpenyekbe bújtak. És disszonáns hang sincs többé a szóban, szennyeseiket kimossák, kiteregetik, bánatlötyögés helyett örömtáncot ropnak, eltűnik a világból minden keserűség, sunyi ravaszság, számító önzés! Elolvad a jég-kemény agresszió és elájul sápadtan a sárga irigység, adakozássá szelídül a mámoros szerzés, meghittséggé válik a dölyfös kevélység és retorzió. Angyalok seregévé lesz a krampuszok hada!

Arany hintón, bakon feszít a nyomorúság és a hiénák is mind bárányokká lesznek. A hazugság fölött győz az őszinteség szava, koldusruhába bújik a kapzsiság, s akik gyűlöltek eddig, most újra szeretnek!

Hidegek jönnek majd nemsokára, hófúvás, meg fagyos reggelek, a szállingózó hóban alig járnak majd emberek. Angyalka sápadt arca ránk néz, s elpirul, bár ördögök lapátoltak havat, ő mégis felvidul.

A gyertya most csonkig ég, hajléktalan mellett tányér forró leves, egyszer végre ő is jóllakik. Az Úr menedéket keres, homlokán gyűlnek a ráncok, legyen majd akkor is víz – mondja-, imádkozzunk, az általunk gyújtott tüzet eloltani.

Legyen szép Karácsonyunk!

Lassan fenyőillatú csendbe borul a világ, s egy pillanatra majd minden megáll. Föld jászolban angyalkák hegedülnek, és zugaiba nagy béke száll!

Áldott, szeretetteljes ünnepeket kívánunk minden kedves állandó olvasónknak és azoknak is, kik erre vetődnek!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK