kína Archives » Oldal 31 a 39-ből » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék Kína

Nem hoz eredményt Trump kereskedelmi háborúja

2018-08-08

Trump a hatalmas kereskedelmi deficittel indokolta a védővámokat, amelyek bevezetése után a hiány rekordszintre emelkedett.

A kereskedelmi háború, melyet Donald Trump Kína ellen indított, egyelőre nem nagyon hoz eredményt, ezt állapítja meg a Reuters gazdasági elemzése a legfrissebb adatok alapján. Júliusban, amikor már érvényben voltak az acél- és alumíniumexportra kivetett szankciók, Kína kivitele 12,2%-kal növekedett, pedig a szakértők csak 10%-ot vártak. Ez a növekedés nagyobb, mint júniusban, amikor 11,2% volt (mindez éves szinten értendő).

Az eredmény:

rekord deficit az USA-kínai kereskedelemben júniusban,

28,97 milliárd dollár, júliusra ez alig csökkent 28,09 milliárd dollárra. Donald Trump épp a hatalmas kereskedelmi deficittel indokolta meg kereskedelmi háborúját Kína ellen.

Az amerikai elnök azt állítja, hogy mindez azért következhetett be, mert a kínaiak leértékelik a jüant, vagyis az exportjuk egyre olcsóbb lesz. A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint nem erről van szó, hanem a piaci hatásokról: a dollár azért erősödik, mert az amerikai gazdaság jól működik, az elmúlt negyedévben a növekedés meghaladta a 4%-ot, a munkanélküliség mélyponton, ráadásul a Fed állandóan emeli a kamatlábat.

Kína viszont azt teszi, amit válság idején mindig:

kinyitja a pénzcsapokat. Ezt tették a kínaiak 2008-ban is, amikor fenntartották a dinamikus növekedést, miközben a világ nagy része válságban volt. Liu Ho, a Harvard egyetemen végzett közgazdász azt a feladatot kapta Hszi Csin-ping elnöktől, hogy stabilizálja a pénzpiacot. Ez az eddiginél szigorúbb szabályozást és ellenőrzést jelentett volna.

Csakhogy jött Trump a kereskedelmi háborújával. Pekingben kezdetben azt hitték: az amerikai elnök csak blöfföl. Aztán amikor júliusban érvénybe léptek a védővámok, akkor rádöbbentek: Trump szándéka komoly.

Ennek ellenére Pekingben úgy gondolják:

igazán komoly kereskedelmi háború csak szavakban várható, a valóságban nem.

De azért biztos, ami biztos: kinyitották a pénzcsapokat, hogy megelőzzék a válságot, a pénzpiac stabilizálása még várhat. A fontos az, hogy ne álljon le a gazdasági növekedés és ne lassuljon az export. Az 1,4 milliárdos hatalmas piac egyébként is komoly ütőkártya a kínaiak kezében.

Agykontrollal kényszerítette szexre az apácákat a főpap

FüHü

2018-08-02

Agykontrollal kényszerítette szexre az apácákat a főpap

Legalábbis ezzel vádolja két buddhista szerzetes Kína első számú buddhista főpapját. Hszüecseng apát, a buddhista szövetség elnöke és a kormányzat hivatalos tanácsadója, tagadja a vádat.

A Global Times című pekingi lap, amely általában a hatalom nézeteit tükrözi, annyit közölt a furcsa ügyről, hogy a rendőrség kihallgatta Hszüecseng apátot, de utána szabadon távozhatott.

A két szerzetes vádirata szerint Hszüecseng apát agykontroll révén rávette az apácákat, hogy szexeljenek vele. Hat ilyen esetről számolnak be, négy apáca végül igent mondott, míg kettő ellenállt az apátnak. A két szerzetes arról számol be, hogy a vádiratot azt követően kezdték el megírni, hogy egy apáca megmutatta nekik azokat az üzeneteket, melyeket az apáttól kapott. Ezek

egyértelműen szexre szólították fel az apácát.

Az apátnak a kínaiak által használt Twitteren, a Weibón több mint egymillió követője van. Kínában is elindult a MeToo kampány, melynek keretében nők számolnak be arról, hogy férfi felettesük szexuálisan zaklatta őket. A kampány az USA-ban kezdődött, ahol lebukott Harvey Weinstein. A befolyásos producer ellen több tucat színésznő fogalmazta meg a szexuális zaklatás vádját. Pere jelenleg folyik New Yorkban.

Pekingben a hatalom „hazai terméknek” tekinti, és ezért jóindulattal szemléli a buddhisták tevékenységét. Ezzel szemben keményen lépnek fel a külföldi vallások ellen. Ide sorolják az iszlámot és a kereszténységet. Most a hatalomnak is rendkívül kellemetlen a vád az első számú buddhista főpap ellen. Akivel kapcsolatban gyakran elhangzott: a kommunista titkosszolgálat ügynöke a buddhista egyház élén.

A MeToo kampánynak már volt egy magasrangú áldozata Kínában: egy akadémikust vádolt meg fiatal munkatársnője szexuális zaklatással. A vizsgálatról hivatalosan nem közöltek semmit, de az akadémikust kirúgták.

Hszi Csin-ping elnök a legutóbbi pártkongresszuson kiadta a jelszót: a káderek éljenek példamutatóan. A kínaiak felfogása szerint a buddhista egyház főpapja is kádernek számít. A szexuális kicsapongás – ráadásul beosztott apácákkal – aligha számíthat példamutató magatartásnak. Ha már nyilvánosságra került az eset, akkor a káder bukása elkerülhetetlen, hiszen szégyent hozott a hatalomra és persze a buddhista egyházra is.

A kínai recept vonzó lehet a Balkánon

FüHü

2018-07-27

A politikai diktatúra kombinációja a piacgazdasággal sok balkáni állam számára vonzó alternatíva lehet a liberális demokráciával szemben, különösen, ha a kínaiak nagy pénzekkel támogatják is előrenyomulásukat a Balkánon – mondta az egyik uniós biztos.

Johannes Hahn, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és EU-csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosa a Politicónak beszélt arról, hogy sok szó esik Oroszország balkáni nyomulásáról, de ez kevésbé veszélyes, mint a kínaiak térnyerése.

Oroszország ugyanis gazdaságilag sikertelen:

nem tud olyan modellt felmutatni, mint Kína, és nincsen pénze sem, hogy a diplomáciai elképzeléseket anyagilag támogassa. Kínának viszont van pénze az Új Selyemút program támogatására.

Hahn szerint jó példa erre Montenegro: az alig félmilliós állam nagy pénzt kapott autópályák építésére Kínától. A sztrádának sok értelme ugyan nincs, de látványos beruházás, amely a helyi elit meggazdagodását is elősegítheti, az államot pedig

pénzügyileg függővé teszi Kínától.

Montenegro és Szerbia 2025-ben szeretne az Európai Unió tagja lenni. Ez Johannes Hahn szerint kissé túl ambiciózus terv, de mindenképp jó, ha a balkáni államok az EU fele keresik a megoldást.

Csakhogy ebből is problémák adódhatnak: egyes balkáni államok, ha a kínaiak receptjét alkalmazzák, akkor Peking trójai falovának a szerepét játszhatják majd az Európai Unióban. Ezt meg kell akadályozni, de az osztrák biztos szerint nem úgy, ahogy Emmanuel Macron francia elnök teszi.

Macron szerint ugyanis sokkal inkább az eurozóna integrációja a kulcskérdés nem pedig a bővítés. Johannes Hahn szerint viszont folytatni kell a bővítési folyamatot. Abban bízik, hogy Montenegro és Szerbia mellett jövőre újra megkezdődhetnek a tárgyalások Albániával és Macedóniával, és még Bosznia-Hercegovinát és Koszovót sem tartja reménytelen esetnek, bár ott még sok mindent meg kellene változtatni ahhoz, hogy az uniós tagság komolyan felmerüljön.

Ki a nagyobb: Trump, vagy Juncker?

FüHü

2018-07-25

Az Egyesült Államok az Európai Unió legfontosabb partnere, akármit is írogat Donald Trump a Twitteren. Az USA nagyobb, mint a Fehér Ház – közölte Heiko Maas német külügyminiszter, aki ugyancsak Twitteren fejezte ki a véleményét az Egyesült Államok elnökéről.

Szerdán tárgyal Washingtonban Jean-Claude Juncker, hogy elhárítsa a kereskedelmi háború veszélyét. Donald Trump a maga szokásos stílusában „brutális gyilkosnak” nevezte az Európai Unió elnökét. A maga keresetlen módján arra utalt, hogy a vámok ügyében az USA-nak Brüsszellel kell tárgyalnia, nem pedig a tagállamokkal.

Brüsszel pedig egy 500 milliós gazdasági közösséget képvisel szemben a 325 milliós Amerikával.

Trump szívesebben tárgyalna az unió tagállamaival egyenként,

mert akkor az erőviszonyok mindenképp Washingtonnak kedveznének.

Az Egyesült Államok elnöke most arra készül, hogy külön vámokkal terhelje meg az európai autók exportját. A Le Monde tudósítója szerint már eldöntötték Washingtonban, hogy bevezetik a vámokat az európai autók ellen. A döntésnek nem sok köze van a világkereskedelemhez, de annál több az amerikai belpolitikához. Novemberben választások lesznek az Egyesült Államokban és Trumpot az a veszély fenyegeti, hogy pártja elveszítheti a többségét a kongresszusban. Ezért meg akarja mutatni, hogy keményen fellép a külföldi konkurencia ellen.

Az America First program érvényesülését a partnerek sem nézik tétlenül .

Kína például vámmal sújtja az amerikai mezőgazdasági termékeket. A kínaiak szójaimportjának jórésze az Egyesült Államokból származott. Eddig. Peking most máshonnan vásárol szóját – például Brazíliából. Az amerikai farmerek pedig a pokolba kívánják emiatt Trumpot, aki most nagy sietve 12 milliárd dolláros csomagot javasol a kereskedelmi háborúban áldozatul esett farmereknek.

Kérdés, hogy miből. Az USA költségvetésének deficitje már így is hatalmas. Trump azonban szakított republikánus elődeinek józan és mérsékelt költségvetési politikájával.

Joschka Fischer, Németország egykori külügyminisztere úgy véli, hogy Trump Kína kezére játszik. Szerinte az USA önző politikája Kelet felé fordítja Európát. A hatalmas. 1,4 milliárd lakosú Kína már ma is igen vonzó piac, de a jövőben még inkább az lehet.

A kínaiak kavartak be az USA és Észak-Korea viszonyába

FüHü

2018-07-10

A kínaiak kavartak be az USA és Észak-Korea viszonyába

Phenjanban gengsztermódszerek alkalmazásával vádolták meg Mike Pompeo külügyminisztert, aki idén már harmadszor tárgyalt Észak-Korea fővárosában.

Donald Trump azt üzente a világnak, hogy szerinte Peking gyakorolt nyomást Phenjanra – méghozzá azért, mert megkezdődött a kereskedelmi háború az USA és Kína között. A kínaiak így akarnak visszavágni – állítja Trump, aki hangsúlyozta, hogy továbbra is bízik Kim Dzsong Un szingapúri ígéreteiben.

Kim Dzsong Un megígérte az Egyesült Államok elnökének, hogy leszereli atomfegyvereit. Cserébe Trump garanciát adott arra, hogy az USA nem törekszik a jövőben Észak-Korea diktátorának megbuktatására. Trump leállította a nagy hadgyakorlatokat, melyeket addig Észak-Koreában nyílt háborús fenyegetésnek érzékeltek. Ezen kívül megígérte a szankciók megszüntetését – igaz, ezeket a szankciókat további egy évvel meghosszabbította. Kiderült ugyanis, hogy Észak-Korea egyáltalán nem állította le nukleáris fejlesztési programját. A műholdfelvételek tanúsága szerint még növekedett is az aktivitás a dúsítóban.

Mike Pompeo tájékoztatta szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt a phenjani tárgyalások eredményeiről.

Közölte: bízik abban, hogy Kim Dzsong Un tartja magát a szingapúri megállapodáshoz. Megerősítette, hogy csak akkor oldják fel a szankciókat Észak Korea ellen, ha már Kim Dzsong Un felszámolta nukleáris arzenálját.

Közben pedig folyik az amerikai-kínai kereskedelmi háború, amely az egész világgazdaság egyensúlyát fenyegeti, hiszen a két legnagyobb hatalom közötti párharcról van szó. Az óriások háborúskodásában Korea csak mellékes hadszíntér. Az Egyesült Államokat egyre jobban zavarja, hogy

Kína az élre akar törni a modern technológiában,

elsősorban a mesterséges intelligencia kutatásában. Trump ezért indította meg a kereskedelmi háborút, amelyet elkezdeni mindig könnyebb, mint befejezni. Az 1,4 milliárd lakosú Kína mindenesetre nem hátrál meg Amerika elől, mert Pekingben úgy gondolják: a jövő nekik dolgozik.

Kína nem akarja megosztani az Európai Uniót

FüHü

2018-07-08

Kína nem akarja megosztani az Európai Uniót

„Vannak, akik azt állítják, hogy Kína megpróbálja megosztani az Európai Uniót, de tévednek. Kína abban érdekelt, hogy az egész EU-val működjön együtt!” – mondta Li Kocsiang miniszterelnök, a kínai vezetés második embere.

Li Kocsiang Szófiában találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, aki Kínát alternatívaként említette arra az esetre, ha az EU nem adna pénzt a magyar fejlesztésekre. Vang Ji kínai külügyminiszter nemrég megígérte Németországnak, hogy nem nyomulnak agresszíven az EU keleti és déli államaiban. A kínaiak arra mutatnak rá, hogy a 16+1 együttműködés csak a jövő zenéje. Jelenleg a kínaiak európai beruházásainak kevesebb mint 10 százaléka jut ezekre az országokra. Az oroszlánrészt Németország, Franciaország, Nagy Britannia és Olaszország foglalja el a kínaiak európai terveiben.

Peking jelenleg számít arra, hogy az Európai Unió támogatja őt az Egyesült Államokkal megindult kereskedelmi háborúban.

Brüsszelben viszont figyelmeztették Kínát, hogy ennek a támogatásnak ára van. A többi között az, hogy Kína visszafogja magát, és nem nyomul agresszíven Európa keleti és déli végein. Ezt a kínaiak annál is könnyebben megígérhették, mert az Új Selyemút programban ez a régió nem élvez kitüntetett jelentőséget. Peking új technológiát kíván beszerezni Európában. Ez pedig a kontinens nyugati felén található. A keleti rész csak hídfőállás lehet a kínaiak európai exportja számára.

Brüsszel arra figyelmeztette Pekinget: nem díjazná, ha a kínaiak export offenzívája megindulna Kelet Európán keresztül az EU gazdagabb tagállamai felé. Le Kocsiang miniszterelnök kijelentései Szófiában azt mutatják: a kínaiak vették a lapot, mert számukra fontosabb az együttműködés Brüsszellel mint a gyengén fejlett keleti uniós tagállamokkal.

Folytatódik az adok-kapok – Trump megint fenyegetőzik

FüHü

2018-06-22

Folytatódik az adok-kapok – Trump megint fenyegetőzik

20 százalékos extra importvámmal fenyegette meg Európát az amerikai elnök. Donald Trump kedvenc csatornáján keresztül, a Twitteren szólította fel Európát a ma hatályba léptetett ellenintézkedéseinek a visszavonására, ellenkező esetben az európai autóipar láthatja a kárát.

Mától kezdték el kivetni az amerikai termékekre azokat a külön vámokat, amelyeket az USA által az acél- és az alumíniumtermékekre bevezetett vámokat hivatottak ellensúlyozni. 2,8 milliárd dollár értékű amerikai termékekre kezdték el azonnal alkalmazni a plusz terheket. A külön vámmal sújtott amerikai termékek jegyzékénen acél- és alumíniumtermékek, mezőgazdasági áruk és több más áru szerepel.

Erre válaszul üzent Trump a Twitteren:

Based on the Tariffs and Trade Barriers long placed on the U.S. and it great companies and workers by the European Union, if these Tariffs and Barriers are not soon broken down and removed, we will be placing a 20% Tariff on all of their cars coming into the U.S. Build them here!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) June 22, 2018

Trump mintegy egy hónapja egyoldalú intézkedésként 25 százalékos importvámot vezetett be az acél és 10 százalékosat az alumínium bevitelére. Az elnök szerint az elmúlt évtizedekben egyes országok tisztességtelenül kereskedtek ezekkel a termékekkel, ezért meg kell védeni az amerikai termelést az olcsó külföldi konkurenciától.

Nem csak Európa kapott ilyet a „nyakába”, a többi között Kanada és Kína is, amelyek szintén nem nyelték ezt le, s Európához hasonlóan válaszként maguk is arányos importvám-emelésről döntöttek.

Kína nem akar kereskedelmi háborút, de visszavág Amerikának

Kenderessy Milán

2018-06-16

Kína nem akar kereskedelmi háborút, de visszavág Amerikának

34 milliárd dolláros vámcsomaggal válaszolt Donald Trump 50 milliárd dolláros akciójára a pekingi kereskedelmi minisztérium.

Közölték: még 16 milliárd érkezik, mert pontosan ugyanakkora csomagot küldenek vissza az Egyesült Államokba, mint amekkorát onnan kaptak.

Pekingben hangsúlyozzák: nem akarnak kereskedelmi háborút, de hogyha Donald Trump rövidlátó módon erre törekszik, akkor megadják neki a választ.

Kína ugyanazt a módszert alkalmazza mint az Európai Unió: igyekszik olyan termékeket büntetni, amelyeket Trump kedvenc déli államaiban állítanak elő. Így a kínaiak csomagjában is benne van a szója, a whisky, a narancs és a szivar.

Maga Trump azzal indokolta meg a kínaiakkal szemben bevezetett vámokat, hogy a Szilícium-völgyben felfedezett amerikai találmányokat hírszerzők révén megszerzik a kínaiak, akik ily módon jogtalan előnyhöz jutnak a globális piacokon.

Sokan Trump keménykedését sokan PR akciónak tartják, melynek célja a novemberi választásokon a republikánus többség megtartása a Kongresszusban. Jelenleg még mindkét fél kíméli a másik alapvető érdekeit hiszen a két óriás, az USA és Kína nehezen sebezheti meg úgy a másikat, hogy közben magának is kárt ne okozzon.

Az új kínai selyemút: Magyarország és Görögország

FüHü

2018-06-07

Az új kínai selyemút: Magyarország és Görögország

Az unió Csalás Elleni Hivatala azt gondolja, hogy Nagy-Britanniából Magyarországra és Görögországba tevődött át az évek óta megfigyelt kínai kereskedelmi csalássorozat. A módszer lényege, hogy a ténylegesnél jóval kisebb összértéket jelentenek be a vámnál, ily módon kevesebb illetéket, illetve adót kell leróni – írja a Reuters.

Az EU a briteknél az idén megelégelte a dolgot 2,7 milliárd euró megfizetését írta elő, elmaradt vámbevétel címén. Ám az OLAF-nál most azt gyanítják, hogy a kínaiak a visszaéléseket átterelték az új selyemútra, mert a magyar és a görög vámstatisztika azt mutatja, hogy az utóbbi két évben igencsak megugrott az alul értékelt ruhaneműk és cipők importja. Egyidejűleg a briteknél igencsak alábbhagytak az ilyen kísérletek. Mint emlékezetes, Peking megvette Pireusz kikötőjét, amelyet Európa kapujának szán a saját termékei számára, és azon keresztül akarja eljuttatni az áruit Magyarországra. Az illetékes uniós nyomozóhatóság képviselője sürgette Brüsszelt, ne engedje meg, hogy a létesülő infrastruktúrát törvénytelen kereskedelemre használják.

Trump Merkel-Putyin együttműködést váltott ki

FüHü

2018-05-13

Trump Merkel-Putyin együttműködést váltott ki

Lázas diplomáciai aktivitást váltott ki Donald Trump amerikai elnök döntése az iráni nukleáris egyezmény egyoldalú felmondásáról. Talán ez is volt a bejelentés egyik célja. Az iráni nukleáris egyezmény ugyanakkor féléves türelmi időt hagy a feleknek vagyis novemberig még nagyon sok minden történhet. Akár még Donald Trump is meggondolhatja magát.

Hosszú telefonbeszélgetésben egyeztetett az Iránnal kötött, s Donald Trump által felmondott nukleáris egyezmény sorsáról Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az amerikai elnök láthatóan véresen komolyan gondolta, hogy az USA-t kiviszi az egyezményből: új berlini nagykövete arra figyelmeztette a német vállalatokat, hogy ha novemberig nem hagyják el Iránt, akkor szankciókra kell számítaniuk az amerikai piacon.

Ez a nyugati együttműködés vége – állítják sokan Európában, de a német kancellár nem így gondolja.

Angela Merkel megpróbálja megmenteni az iráni nukleáris egyezményt oly módon, hogy Oroszországot és Kínát bevonva rádöbbenti Donald Trumpot arra, ezúttal túlságosan messzire ment.

A német, a brit és a francia külügyminiszter kedden találkozik az iráni diplomácia vezetőjével Brüsszelben. Merkel május 18-án Szocsiba repül, és ott Vlagyimir Putyinnal tárgyal. Mindenekelőtt arra akarja rábeszélni az orosz elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Teheránra annak érdekben, hogy Trump döntése ellenére ne mondja fel az atomalkut.

Irán gazdaságilag nehéz helyzetbe kerül, ha az USA újra szankciókat alkalmaz vele és a vele kereskedő cégekkel szemben.

Ebben a tekintetben a hatodik aláíró fél, Kína – amely az iráni kőolaj legnagyobb vásárlója –kulcsszerepet játszik. Nemrég egy 600 milliárd dolláros, tíz évre szóló gazdasági együttműködési egyezményt írt alá Iránnal. Peking döntésétől tehát nagyon sok függ. Kína – amely számára prioritás az amerikai kapcsolat – Washingtonnal közvetlenül is tárgyal a kereskedelmi háború elhárításáról, Liu Ho, gazdaságért felelős kínai miniszterelnök-helyettes révén. Nyilván ezektől a tárgyalásoktól is függ, hogy Kína milyen álláspontot foglal el az iráni atomalku ügyében.

Pekingben ugyan bírálták Trump döntését, de kérdés, hogy hajlandóak-e a kínaiak egységfrontot alakítani az EU-val és Oroszországgal az Egyesült Államokkal szemben.

Mindenesetre – mint elemzésünkben megírtuk – az Egyesült Államok kihátrálása súlyos, de (egyelőre) nem végzetes csapást mért az iráni atomalkura. Az európai országok ugyanis jelezték, hogy semmi áron sem fogják veszni hagyni a megállapodást, még abban az esetben sem, ha emiatt nyíltan szembe kell menniük Washingtonnal.

1...303132...39 31. oldal a 39-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: kína

Trump a hatalmas kereskedelmi deficittel indokolta a védővámokat, amelyek bevezetése után a hiány rekordszintre emelkedett.

rekord deficit az USA-kínai kereskedelemben júniusban,

Kína viszont azt teszi, amit válság idején mindig:

igazán komoly kereskedelmi háború csak szavakban várható, a valóságban nem.

Legalábbis ezzel vádolja két buddhista szerzetes Kína első számú buddhista főpapját. Hszüecseng apát, a buddhista szövetség elnöke és a kormányzat hivatalos tanácsadója, tagadja a vádat.

egyértelműen szexre szólították fel az apácát.

A politikai diktatúra kombinációja a piacgazdasággal sok balkáni állam számára vonzó alternatíva lehet a liberális demokráciával szemben, különösen, ha a kínaiak nagy pénzekkel támogatják is előrenyomulásukat a Balkánon – mondta az egyik uniós biztos.

Oroszország ugyanis gazdaságilag sikertelen:

pénzügyileg függővé teszi Kínától.

Az Egyesült Államok az Európai Unió legfontosabb partnere, akármit is írogat Donald Trump a Twitteren. Az USA nagyobb, mint a Fehér Ház – közölte Heiko Maas német külügyminiszter, aki ugyancsak Twitteren fejezte ki a véleményét az Egyesült Államok elnökéről.

Az America First program érvényesülését a partnerek sem nézik tétlenül .

Phenjanban gengsztermódszerek alkalmazásával vádolták meg Mike Pompeo külügyminisztert, aki idén már harmadszor tárgyalt Észak-Korea fővárosában.

Mike Pompeo tájékoztatta szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt a phenjani tárgyalások eredményeiről.

„Vannak, akik azt állítják, hogy Kína megpróbálja megosztani az Európai Uniót, de tévednek. Kína abban érdekelt, hogy az egész EU-val működjön együtt!” – mondta Li Kocsiang miniszterelnök, a kínai vezetés második embere.

Peking jelenleg számít arra, hogy az Európai Unió támogatja őt az Egyesült Államokkal megindult kereskedelmi háborúban.

20 százalékos extra importvámmal fenyegette meg Európát az amerikai elnök. Donald Trump kedvenc csatornáján keresztül, a Twitteren szólította fel Európát a ma hatályba léptetett ellenintézkedéseinek a visszavonására, ellenkező esetben az európai autóipar láthatja a kárát.

34 milliárd dolláros vámcsomaggal válaszolt Donald Trump 50 milliárd dolláros akciójára a pekingi kereskedelmi minisztérium.

Angela Merkel megpróbálja megmenteni az iráni nukleáris egyezményt oly módon, hogy Oroszországot és Kínát bevonva rádöbbenti Donald Trumpot arra, ezúttal túlságosan messzire ment.

Irán gazdaságilag nehéz helyzetbe kerül, ha az USA újra szankciókat alkalmaz vele és a vele kereskedő cégekkel szemben.

Pekingben ugyan bírálták Trump döntését, de kérdés, hogy hajlandóak-e a kínaiak egységfrontot alakítani az EU-val és Oroszországgal az Egyesült Államokkal szemben.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA