Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

500 milliárdból épül a kínai egyetem Budapesten

100 milliárd forinttal járul hozzá a kínai egyetem létrehozásához a magyar kormány. A többi kínai hitel, melyet vagy jüan vagy pedig euró alapon bocsátanak ki. Kínai állami cég építi a Fudan sanghaji egyetem budapesti kampuszát – értesült a Direkt36.

Versenytárgyalás nem lesz, mert a kínai egyetem építését stratégiai fontosságú nemzetközi szerződésnek minősítette a kormány. Így az egész konstrukció olyan mint a Budapest- Belgrád vasútvonal építése.

Új Selyemút

A kínai egyetem budapesti felépítése is része annak a nagyszabású pekingi programnak, amely növelni igyekszik Kína befolyását az egész világon. A magyar-kínai kapcsolatok kiválóak: Orbán Viktor miniszterelnök nemrég a SinoPharm vakcinával oltatta be magát. A kép bekerült a kínai cég reklám kampányába is hiszen egy uniós állam miniszterelnökéről van szó.

A Direkt36 híréből kiderül az is, hogy a budapesti kampuszt jelentős részben kínai munkások építik majd, és a felhasznált anyagok jórésze is Kínából érkezik. Kínában az építőipar túltermelési válsággal küszködik, ezért a hasonló külföldi nagyberuházások jó lehetőséget teremtenek arra, hogy a többlet kapacitásokat lekössék.

A finanszírozást az MNB intézi

Matolcsy György kiváló kapcsolatokat ápol a kínai vezetőkkel. Évente többször is igyekszik ellátogatni Pekingbe, hogy egyeztessen kínai kollégáival. Kínából érkezett pénzügyi tanácsadók is dolgoznak a Nemzeti Bankban.

Ez már szemet szúrt az amerikaiaknak is, akik Kínát stratégiai ellenfélnek tekintik.

Matolcsy Györgyöt nem hívják meg Washingtonba az IMF illetve a Világbank szokásos értekezleteire. Helyette általában helyettese Patai Mihály utazik, aki korábban a Világbanknál dolgozott.

Az amerikai diplomácia felrója az Orbán kormánynak, hogy miközben részben kipaterolta a CEU-t Budapestről, közben viszont komoly pénzekkel támogatja egy kínai egyetem térfoglalását az Európai Unióban.

Az USA-nak le kell mondania vezető szerepéről a világban

Ezt javasolja a washingtoni külügyi tanács elnöke, Richard N. Haass és a Georgetown egyetem professzora, Charles A. Kupchan a Foreign Affairs szaklapban, ahol kifejtik: hat nagyhatalom együttműködésére kell alapozni a XXI-ik század jövőjét.

Melyik legyen ez a hat nagyhatalom? A két legnagyobb, az USA és Kína, rajtuk kivül az Európai Unió, Oroszország, Japán és India alkotna olyan döntéshozó testületet, ahol rendezni lehetne a globális problémákat és mindenekelőtt elkerülni a háborút.

A XIX-ik századi példa

Biden fő külügyi tanácsadói szerint tanulnunk kell a XIX-ik századtól amikor a bécsi béke után sikerült százéves stabilitást teremteni Európában. Hogyan?

A két fő nagyhatalom: a brit birodalom és Oroszország, és a kisebbek : Franciaország, Poroszország/később Németország/ valamint a Habsburg birodalom megtárgyalt minden fontos kérdést miközben elfogadta azt, hogy a társadalmi berendezkedésük különböző.

Henry Kissinger ezért is írt könyvet Metternich kancellárról, aki kitalálta a Napóleon utáni világot Talleyrand francia külügyminiszterrel együtt.

A bécsi békét követő száz évben ugyan voltak háborúk: a Krímben és azután Poroszország és Ausztria illetve Poroszország és Franciaország között, de ezek nem ingatták meg a stabilitás alapjait. Ennek csak az első világháború vetett véget.

A brit birodalom – az USA-tól eltérően – nem kívánta a maga liberális demokratikus eszményeit elterjeszteni a világon. A XXI-ik században az amerikai diplomáciának ugyanígy kell cselekednie.

Biden elnök első sajtóértekezletén elmondta: régi jó kapcsolat fűzi Hszi Csinping elnökhöz, akivel két órán keresztül beszélgettek azt követően, hogy Kína első embere gratulált az elnökválasztás sikeréhez.

Mindketten tisztában vannak azzal, hogy nem tudják megváltoztatni a másik nagyhatalom rendjét. Együttműködésre vannak ítélve annak ellenére , hogy Hszi Csinping meg van győződve arról: a Kelet feljövőben van, a Nyugat pedig hanyatlik.

Joe Bidennek kell megállítania ezt a tendenciát – írják a külpolitikai szakértők elsősorban azzal, hogy megerősíti az Egyesült Államokat, és versenyképessé teszi a tudományos- technológia terén mindenekelőtt a mesterséges intelligenciában. Míg a kínaiak dinamikusan fejlődnek ezen a téren is addig az USA-ban a GDP mindössze 0,7%-át fordítják tudományos kutatásra miközben Obama elnök idejében ez még 2% volt!

Ha ez így megy tovább, akkor az amerikai hadsereg lemaradhat a kínaiak mögött, akik rohamtempóban állítják át a saját fegyveres erőiket a mesterséges intelligencia felhasználására.

Kínai flotta a Földközi tengeren

Ha a NATO flotta gyakorlatot tarthat a Dél-kínai tengeren, akkor a kínai flotta is zászlót bonthat a Földközi tengeren – jelentette ki a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, aki a hadügyminiszter körútját kommentálta.

Vej Fengho kínai hadügyminiszter négy európai államban tesz látogatást március végéig. Budapesten kívül Belgrádban, Szkopjéban és Athénben tárgyal.

Görögországgal a 2008-as világgazdasági válság után vált szorossá Kína kapcsolata miután Peking támogatást adott a bajba jutott görög gazdaságnak. Cserébe a görögök a kínaiaknak adták a pireuszi kikötőt nagyrészét, amely így az Új Selyemút európai kiindulópontja lett. Ennek folytatása lenne a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely azután az EU belsejébe is eljuttatná a kínai árukat.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amerikai figyelmeztetés

Tony Blinken külügyminiszter első európai útján felhívta a szövetségesek figyelmét: az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Biden elnök jelezte: az Új Selyemúttal szemben az Egyesült Államok hasonló vállakozáson gondolkodik, hogy gátat vessen a kínaiak előrenyomulásának.

Jelenleg az USA hadiflottába hadgyakorlatot tart a dél-kínai tengeren, és ebben részt vesznek brit, francia és német hadihajók is.

Erre válaszul vetette fel Cuj Hongcsien a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, hogy a kínai flotta is megjelenhetne a Földközi tengeren, melyet az amerikaiak saját vadászterületüknek tekintenek.

Lavrov orosz külügyminiszter nemrég erről is tárgyalt Pekingben. Az oroszoknak Szíriában van egy jelentős flotta bázisuk, amelyet a kínaiak igénybe vehetnének. Peking persze elsősorban Görögországra számít, de egy NATO tagállam nem könnyen vállakozhat ilyesmire.

Szijjártó: nem akarunk hidegháborút

A magyar diplomácia vezetője – válaszolva az amerikai külügyminiszternek – nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nem érdeke a hidegháborús feszültség. Továbbra is jó kapcsolatokat kíván fenntartani Kínával és Oroszországgal.

Tony Blinken azt mondta ugyan, hogy az USA nem akarja rákényszeríteni arra európai szövetségeseit, hogy válasszanak Washington és Peking között, de valójában erről van szó.

A kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten azt jelezte, hogy a magyar diplomácia kitart különutas elképzelései mellett.

Korábban a magyar diplomácia Peking és Moszkva barát vonalát Merkel kancellár támogatta, ám az ő mandátuma lejár. Kérdés, hogy az új német vezetés milyen álláspontot foglal el?

A szociáldemokrata külügyminiszter máris állást foglalt az USA mellett, de a többiek még haboznak.

Kérdés persze, hogy az USA mennyire gondolja komolyan a hidegháborús politikát hiszen ezen többet veszíthet mint az egyre dinamikusabban felzárkózó Kína.

Magyarország éppúgy autokrácia mint Erdogan Törökországa

Washingtonban a szenátus demokrata párti többségének vezetője, Mark Schumer szenátor nem tett mást mint megismételte Joe Biden korábbi kijelentését, amely autokráciának nevezte a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon éppúgy mint Erdogan elnyomó rendjét Törökországban.

A Biden adminisztráció fontosnak tartja, hogy a szövetséges országokban a hatalom betartsa az emberi jogokat és a demokratikus játékszabályokat. Az Erdogan rendszer az elmúlt években durván megszegte ezeket, és emiatt bőséges bírálat érte mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Hogy látják most Washingtonban a nemzeti együttműködés rendszerét?

A NATO külügyminiszterek brüsszeli értekezletén Blinken amerikai külügyminiszter bírálta az emberi jogok megsértését. Leült tárgyalni a visegrádi négyek külügyminisztereivel. Utána Szijjártó Péter elégedetten nyilatkozott a két állam kapcsolatáról. A Magyar Hang ezután megkérdezte a washingtoni külügyet.

A válasz: „az USA kész az együttműködésre a közös érdekek mentén. A párbeszéd során felvetjük aggályainkat is: a demokratikus intézményrendszerrel, az emberi jogokkal és Magyarország nemzetközi elkötelezettségével kapcsolatban.”

Érdemes megemlíteni, hogy Bob Menendez szenátor, a külügyi bizottság elnöke is az autokrata rendszerek közé sorolta Magyarországot.

Ami pedig a külkapcsolatokat illeti: kicsaphatja a biztosítékot Washingtonban a kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten. Ennek kapcsán a pekingi vezetés véleményét tükröző Global Times azt írta: közös hadgyakorlatok is elképzelhetőek a jövőben!

Biden stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, és ezt megismételte Blinken külügyminiszter Brüsszelben is.

A NATO tag Magyarország katonai együttműködése Kínával aligha vált ki felhőtlen örömöt Washingtonban.

EU-USA forum Kínáról

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője – miután Brüsszelben találkozott Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel -, közölte hogy hamarosan újabb EU-USA fórum lesz Kínáról.

Ezen megbeszélnek minden diplomácia, gazdasági és kulturális problémát. Megpróbálják egyeztetni Washington és Brüsszel álláspontját Kína világhatalmi terveivel kapcsolatban. Ezeket az egyeztető fórumokat még Trump elnöksége idején találták ki amikor az amerikai diplomáciai cikkcakkban haladt. Trump elnöksége elején jó kapcsolatot ápolt Hszi Csinping elnökkel, akit vendégül látott Floridában. Válaszként Trumpot Pekingben a Tiltott városban vendégelték meg. Ez kivételes diplomáciai kegy Kínában. Később, a választási kampány közeledtével, Trump Kína ellen fordult, és gazdasági szankciókat vezetett be ellene. Ezeket Biden – a kínaiak kérése ellenére – nem vonta vissza.

Európai párbeszéd Bidennel

Az EU tagállamainak vezetői kétnapos virtuális csúcstalálkozót tartanak, melybe csütörtökön bekapcsolódik Biden elnök is Washingtonból.  A fő téma a Covid járvány, de szóba kerülhet Kína is.

Joe Biden kapcsolata Hszi Csinping elnökkel különben kiváló. Még alelnök korukban találkoztak Washingtonban, ahol Joe Biden figyelmeztetette Hszi Csinpinget: ne vegye biztosra, hogy ő lesz az elnök! A CIA és a brit hírszerzés ugyanis arról értesült, hogy Csungking kommunista vezére, a Politbüro tagja, Po Hszilaj szeretne az első számú vezető lenni Pekingben. Hszi Csinping köszönte szépen az információt. Hazatérve az első dolga volt, hogy vetélytársát eltegye az útból. Korrupciós vizsgálat indult. Ennek kapcsán kiderült, hogy Po Hszilaj neje megmérgezte a brit hírszerzés tisztjét. Az asszonyt ezért halálra ítélték, de végül letöltendő életfogytiglanra enyhítették a büntetését. Magát Po Hszilajt életfogytiglanra ítélték, de idén állítólag már kiszabadult, és szerényen éldegél Pekingben.

EU: kell-e választani Washington és Peking között?

Brüsszelben tárgyal Tony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a NATO után az Európai Uniót próbálja meg rávenni az együttműködésre Kínával szemben. Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát, ezért emberi jogi kampányt kezdett ellene az ujgurok elnyomására és a hongkongi beavatkozásra hivatkozva.

Washingtoni nyomásra az EU is felzárkózott az USA mögött, mire Kína szankciókkal válaszolt. Veszélybe került az EU-Kína beruházásvédelmi egyezmény uniós parlamenti ratifikálása, melyet Merkel kancellár hozott tető alá a német elnökség idején.

Angela Merkel gondosan ügyelt arra, hogy kancellársága idején minden évben legalább egyszer ellátogasson Pekingbe – a németek gazdasági érdekeit követve. Lesz-e ebben változás?

Az USA és a visegrádi négyek

A NATO külügyminiszteri értekezlet kapcsán Tony Blinken találkozott a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar külügyminiszterrel. A találkozót az amerikai diplomácia vezetője kérte – hangsúlyozta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Aki nem rejtette véka alá, hogy Magyarország nem akar új hidegháborút, és továbbra is együtt kíván működni Pekinggel és Moszkvával.

Mindeddig ebben a magyar diplomácia élvezte Merkel kancellár csendes támogatását, de Németországban ősszel választások lesznek, és ezen a német politika veteránja már nem indul. Ez irányváltást jelezhet Brüsszelben is. Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter már meg is adta a jelet: teljes mértékben becsatlakozott  az USA Kína politikája mellé.

Brüsszelben ugyanakkor zajlik egy szeminárium, melyet az EU és a Kínai Kereskedelmi Kamara közösen szervezett.

Használjuk ki az EU-Kína beruházásvédelmi egyezmény lehetőségeit – ez a szeminárium címe. Az egyik fő szónok az EU-Kína kereskedelmi tárgyalások uniós vezetője: Maria Martin-Prat asszony.

Kína az elmúlt évben az EU legfontosabb kereskedelmi partnere lett megelőzve az USA-t, mely hosszú évekig foglalta el az első helyet.

Budapestre látogat a kínai hadügyminiszter

Az Új Selyemúton érkezik Vej Feng Ho tábornok, aki Magyarországon kivül Görögországot és Szerbiát keresi fel. Az Új Selyemút a kínaiak által megvásárolt pireuszi kikötőből indul és a Belgrád-Budapest útvonalon halad Európa szíve felé.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere – megelőzve az Egyesült Államokat.

A hadügyminiszter katona- diplomata

Mao elnök idejében a hadügyminiszter a hadsereg parancsnoka volt, akinek óriási hatalom összpontosult a kezében. Peng Töhuaj marsall még magát Mao elnököt is megpróbálta megbuktatni az ötvenes évek végén. Egyik utóda, Lin Piao marsall Mao Cetung kinevezett örököse volt mindaddig amíg kegyvesztett nem lett. Ellenezte az USA-Kína szövetséget, a Szovjetunióba próbált menekülni, de repülőgépét lelőtték.

Ma már egyertelműen a kommunista párt főtitkára a hadsereg parancsnoka, aki a központi védelmi tanácson keresztül irányítja azt.

A hadügyminiszter tagja ugyan a Politikai Bizottságnak, és a központi védelmi tanácsnak, de a feladata az, hogy tartsa a kapcsolatot más államok katonai vezetőivel.

Mit szól ehhez Washington?

Az USA Kínát első számú stratégiai ellenfelének tekinti hangsúlyozta Tony Blinken külügyminiszter Alaszkában, ahol kínai külügyi vezetőkkel találkozott.

Elődje Mike Pompeo külügyminiszter Trump megbízásából korábban arra kapacitálta a magyar miniszterelnököt, hogy Magyarország ne vezesse be a Huawei 5G rendszerét. Orbán Viktor másként döntött: Magyarországon a kínaiak építhetik ki az 5G rendszert.

A kínai hadügyminiszter látogatás ismét figyelmet kelthet Washingtonban, ahol azt szeretnék, hogy a NATO szövetségesek hozzájuk igazodjanak.

Magyarország és Kína között katonai együttműködés nem nagyon lehetséges, de a titkosszolgálatok között igen.

Az amerikai kémelhárítás már korábban jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke igen szoros együttműködést hozott létre a kínaiakkal. Ennek eredményeképp a kínaiak betekinthetnek a Magyar Nemzeti Bank ügyeibe, és ott stratégiai információkat szerezhetnek. Ezenkívül Matolcsy György gyakran látogat el Pekingbe – gyakran anélkül, hogy ezt hivatalosan jeleznék.

Matolcsy Györgyöt nem fogadják az IMF washingtoni központjában. Ennek oka részben az, hogy ő paterolta ki a Nemzetközi Valutaalapot Magyarországról, másrészt pedig túlságosan is együttműködik a kínaiakkal, akiket az USA veszélyes vetélytársnak tekint.

Lavrov Pekingben

Kínai-orosz együttműködésre van szükség, hogy megakadályozzuk az USA törekvését a világméretű hegemóniára – ezzel a címmel kommentálta az orosz külügyminiszter pekingi látogatását a Global Times, amely általában hűen tükrözi a kínai vezetés álláspontját. Szergej Lavrov nem sokkal azután érkezett a kínai fővárosba, hogy az USA és Kína külügyi vezetői kissé viharos eszmecserét folytattak Alaszkában.

A nagy háromszögnek nevezték régebben Washington-Moszkva-Peking kapcsolatrendszerét. Kissinger mindmáig úgy tartja, hogy azért sikerült megnyerni a hidegháborút a Szovjetunióval szemben, mert 1972-ben Nixon és Mao szövetséget kötött Moszkvával szemben.

Ez már régen volt, de a hálás kínaiak minden évben meghívják a csaknem 100 éves Henry Kissingert Pekingbe. Az elmúlt év természetesen kivételt jelentett a járvány miatt.

A háromszög sem a régi már, mert Kína 1972 óta mérhetetlenül megerősödött míg Oroszország lehanyatlott. Ma már csak katonai értelemben számít nagyhatalomnak, gazdaságilag nem. Oroszország GDP-je alig nagyobb mint a 25 milliós Ausztráliáé!

A Quadra

Washingtonban is tisztában vannak az erőviszonyok megváltozásával, ezért igen erős új szövetséget hoztak létre Peking ellen. Ez a Quadra.

Az Egyesült Államokon kívül az 1,3 milliárd lakosú India vesz benne részt valamint a világ harmadik gazdasági nagyhatalma, Japán. És végül Ausztrália, amely stratégiai helyzete miatt fontos Kína bekerítése szempontjából.

A Quadra nyomasztja Pekinget is, ezért üdvözlik örömmel Lavrov külügyminisztert. Oroszország ugyanis katonai téren továbbra is világhatalom.

Hszi Csinping elnök nemrég Észak Koreát is megemlítette mint fontos szövetségest. Vagyis visszaállni látszik az a szövetség , melyet Sztálin hozott létre az USA-val és Japánnal szemben 1950-ben. Akkor tört ki a koreai háború, melynek megnyerésére McArthur tábornok az atombomba bevetését kérte Truman elnöktől. Aki azt szerencsére megtagadta…

Most távolról sem ilyen drámai a helyzet, de mindkét fél új hidegháború lehetőségére utal.

Ez pedig feladja a leckét a magyar diplomáciának, amely úgy akar Washington szövetségese maradni, hogy közben kiváló kapcsolatokat ápol Pekinggel és Moszkvával egyaránt.

Abban értettek egyet, hogy más a véleményük

Az USA és Kína legfelsőbb tisztviselői befejezték a Biden-adminisztráció első személyes tárgyalásait. Mindkét fél elmondta, hogy hangot adtak nézetkülönbségeiknek és jelezték, hogy nem sikerült megegyezniük a felvetett problémák megoldásáról. valójában Tony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt kívánta érzékeltetni Anchorage-ben, hogy az USA a világ vezető hatalma, a kínaiak viszont az egyenjogúságukat szorgalmazzák.

Blinken külügyminiszter megerősítette, hogy Washington számára Kína a legnagyobb stratégiai kihívás.

„Meg akartuk osztani velük azokat a jelentős aggályainkat, amelyek Kína számos intézkedésével kapcsolatban felmerültek”

– mondta Antony Blinken külügyminiszter.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt hangsúlyozta, hogy nem akarnak konfliktust Kínával.

Yang Jiechi, a Kommunista Párt Politikai Irodájának tagja a kínai újságíróknak azt mondta, miután az amerikai tisztviselők megszólaltak, hogy a tárgyalások „őszinték, konstruktívak és segítőkészek voltak”, de hozzátette, hogy „a két fél között még mindig vannak fontos különbségek”.

„Kína meg fogja védeni nemzeti szuverenitásunkat, biztonságunkat és érdekeinket”

– mondta Yang. ”

Érdekes módon elsősorban politikai témákról volt szó, a korábban oly fontos kereskedelmi ellentétek kis figyelmet kaptak – legalábbis a nyilvánosság előtt.

Trump szankciókkal sújtotta a kínaiak exportjának jórészét, és ezen Biden sem változtatott. Peking a jó kapcsolatok előfeltételeként a szankciók megszüntetését kívánja elérni.

A vírusválság előnyös helyzetbe hozta Kínát

Bár a Covid-19 járvány onnan indult, de a szigorú zárások eredményeképp sikerült azt viszonylag gyorsan leküzdeni. Így Kína gazdasága tavaly is növekedni tudott miközben az USA – más nagyhatalmakhoz hasonlóan – mínuszban van mindmáig.

Ezt a megnövekedett öntudatot fejezte ki Kína két vezető diplomatája Alaszkában. Jang Csiecsi, a Politbüro tagja hidegháborús mentalitással vádolta meg az USA-t. Felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a demokrácia exportjával. Vang külügyminiszter elítélte azt, hogy Peking hongkongi politikája miatt az USA szankciókat alkalmazott kínai vezetőkkel szemben.

Az amerikaiak felvetették Hongkongon kívül az ujgurok ügyét. Az USA szerint Peking „népirtást folytat” a muzulmán kisebbség megtörésére. Valójában Peking évtizedek óta gyorsított asszimilációra törekszik minden nemzetiséggel szemben.

A nyilvánosság előtti veszekedés azt mutatja, hogy nem várható gyors kibontakozás az amerikai-kínai kapcsolatokban.

A megbeszélések előtt a tisztviselők felvetették Xi Jinping elnök és Joe Biden elnök közötti csúcstalálkozó lehetőségét a jövő hónapban a Föld napjához kapcsolódóan, de egyik fél sem tett ilyen bejelentést.

Persze Trump elnök is élesen bírálta Kínát első sikeres választási kampánya idején, majd pedig vendégül látta Hszi Csinping elnököt nyári rezidenciáján Floridában. Később pedig az USA elnöke a pekingi Tiltott Városban vendégeskedett. Olyan diplomáciai kegy ez, amelyet csak ritkán adnak meg külföldi vendégnek Kínában.

A két világhatalom együttműködésre van ítélve, de az USA egyelőre nem kívánja elismerni Kína egyenjogúságát, melyet maguk a kínaiak mind határozottabban követelnek. Elsősorban arra hivatkozva, hogy az idő nekik dolgozik: még ebben az évtizedben a kínaiak GDP-je megelőzheti az USA-t, igaz persze, hogy ehhez Kínában több mint 1,4 milliárd ember kell míg az Egyesült Államokban csak 315 millió.

Amerikai-német szövetség Oroszország és Kína ellen?

Maas német külügyminiszter jelezte, hogy Németország elfogadja Biden elnök javaslatát: kész arra, hogy együtt lépjenek fel Kínával és Oroszországgal szemben. A washingtoni Brookings intézet konferenciáján fejtette ki nézeteit (virtuálisan) a német külügyminiszter, akinek álláspontja szakítás Merkel kancellár eddigi vonalával.

A politikai pályájának végéhez közeledő kancellár asszony minden évben ellátogatott Kínába, és igen szívélyes viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Elsősorban a gazdasági érdekeket követve hiszen a dinamikus fejlődő Kína olyan piacot jelentett a német exportnak, melyet egyetlen más állam sem tudott megközelíteni sem.

2020-ban már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere megelőzve az Egyesült Államokat, mely évtizedeken át állt az első helyen.

Joe Biden elnök a nemrég megtartott müncheni biztonságpolitikai konferencián hirdette meg koncepcióját a transzatlanti egységes fellépésről Kína és Oroszország ellen. Akkor ezt mind Merkel kancellár mind Macron francia elnök fenntartásokkal fogadta mondván: az Európai Uniónak érdeke a jó kapcsolat mind Moszkvával mind pedig Pekinggel.

Orbán pácban

A vakcina diplomáciából a rendszerek versengése lett – mondta a német külügyminiszter. Maas arra célzott, hogy Kína ahonnan a járvány kiindult, nyíltan büszkélkedik azzal, hogy mennyivel hatékonyabban kezelte a vírus válságot mint a Nyugat. A magyar miniszterelnök pedig kínai vakcinával olttatta be magát nem pedig BioNtech- Pfizerrel (német- amerikaival).

A magyar miniszterelnök kiváló kapcsolatai Moszkvával és Pekinggel eddig csak Washingtonban okoztak problémát, Berlinben nem! Ha Maas véleménye valóban irányváltást jelent, akkor a magyar miniszterelnöknek is el kell gondolkodnia, hogy fenntarthat-e oly szoros kapcsolatot Oroszországgal és Kínával mint korábban?

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Európában mások is érdekeltek abban, hogy megmaradjanak a jó kapcsolatok Moszkvával és Pekinggel: az olasz kormány jelezte, hogy szerződést kötött Oroszországgal a Szputnyik vakcina gyártásáról Itáliában!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK