Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

A kínai hadiipar lefőzte az USA-t?

Kenderessy Milán
-
0
A kínai hadiipar lefőzte az USA-t?

Egy modern kínai romboló meghátrálásra késztette az amerikai flottát, mert informatikai eszközei hatékonyabbnak bizonyultak – közölte a kínai haditengerészet tudományos lapja egy olyan incidensről, mely a két világhatalom flottája között még tavaly decemberben történt.

A US Electronic Attack Squadron 136 parancsnokát felmentették tisztségéből, sőt a haditengerészettől is elbocsátották. A rövid indoklás:

“az admiralitás elveszítette a bizalmát William Coulter parancsnoki képességeiben.”

Ezzel szinte egyidőben kitüntették a Nancsang romboló parancsnokait, mert

“eredményes akciót hajtottak végre az amerikai repülőgéphordozó flotta ellen.”

Pekingben a legfelső politikai-katonai vezetés, melynek élén Hszi Csin-ping elnök áll, modell értékűnek nevezte a Nancsang romboló helytállását, és példaképnek állította az egész hadsereg és flotta elé. Hszi Csin-ping elnök korábban 2025-re akarta beérni az USA-t az informatikai fejlesztések terén, de a Nancsang rombolónak ezt már előbb, 2023 decemberében sikerült bizonyítania.

A vadonatúj rombolón olyan informatikai rendszer működött, amely a mesterséges intelligencia segítségével meg tudta bénítani az amerikai haditengerészet rendszerét. Ez a kill web kényszerítette meghátrálásra az amerikai flottát, amely ugyancsak meglepődött ezen.

A Boeing EA 18 G rendszere eddig ugyanis eredményesen bénította meg az ellenséges informatikai hálózatokat. A kínaiak ezt maguk tapasztalták amikor Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház akkori elnöke Tajvanra repült kiváltva ezzel Peking dühét 2019- ben. Az USA el akart kerülni minden problémát, ezért a Boeing védelmi rendszerét felhasználva megbénította a kínai hírszerző hálózatot vagyis a kínaiak még hogyha akarták volna is, nem tudták volna kilőni Nancy Pelosi gépét, mert nem voltak képesek meghatározni, hogy hol jár éppen. Peking persze nem akarta lelőni az USA képviselőházának elnökét, de valószínűleg szívesen megzavarta volna a tajvani utazást, ha tudta volna. 2019-ben Hszi Csin-ping elnök kiadta a parancsot: nekünk is legyen olyan informatikai rendszerünk mint a Boeing EA 18 G vagy, hogyha lehet, akkor még hatékonyabb. És a kínai hadmérnökök ilyen rövid idő alatt kifejlesztettek egy olyan informatikai rendszert, amely megbénította azt az amerikait, melyet pontosan erre a célra fejlesztettek ki!

A mesterséges intelligencia a kínaiak aduja

Szakértők szerint ennek köszönhetik a kínaiak, hogy ezen a téren lefőzték az Egyesült Államokat. Mi következik ebből? A kínai flotta stratégiája eddig óvatos és védekező volt, mert Pekingben pontosan felmérték az amerikai flotta erejét, de az új technológiával felszerelve a kínaiak aktívabbak lehetnek. Különösen, mert a Nancsang az első ebből a hajó osztályból, hamarosan két újabbat kap a kínai haditengerészet. A Nancsang egyedül állította meg az amerikai hajórajt, amely közelről akart megszemlélni egy kínai hadgyakorlatot. Azért tudta ezt megtenni, mert az egész flotta hírszerző rendszerének információit megkapta élőben – hála a mesterséges intelligenciának – miközben a killer web megbénította az amerikaiak informatikai rendszerét. Hogy válaszolt az amerikai flotta a kínaiak akciójára?

A repülőgép hordozó hajóról vadászgépek emelkedtek fel, hogy a levegőből bénítsák meg a Nancsang informatikai rendszerét, de nem jártak sikerrel. A kínai romboló továbbra is megkapott minden szükséges információt míg az amerikaiak “megvakultak és megsüketültek.”

Az amerikai hajóraj parancsnoka levonta a tanulságot, és kiadta a visszavonulási parancsot. A US Navy vezérkarának főhet a feje: hogyan szerezzék vissza az informatikai fölényt ezen a kulcsfontosságú területen?

Kína segít, de milyen áron?

Kenderessy Milán
-
0
Kína segít, de milyen áron?

Egymilliárd eurós kölcsönt vett fel Magyarország kínai bankoktól, és a hatalmas összeget mindjárt fel is használta infrastruktúra fejlesztésére. Az  infrastrukturális beruházások jórészét a kormány már előbb leállította, mert 2022 óta nem érkeznek az uniós pénzek illetve jóval kevesebbet kapunk Brüsszeltől mint amennyivel a magyar állam számolt.

Már Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely még nem kapta meg a pénzt a helyreállítási alapból, melyet a közös uniós hitelfelvételből fedeztek. A helyreállítási pénz egy része ingyenes támogatás, másik része igen kedvező hitel. A kínai hitel kamatlábát nem közölte az Adósságkezelő Központ, csak annyit lehet tudni, hogy változó a kamatláb. A hitel futamideje három év vagyis viszonylag gyorsan törleszteni kell, és ez tovább nehezítheti a költségvetés amúgyis problematikus helyzetét. Magyarország ellen Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított, mert a hiány jócskán meghaladja az éves GDP 3%- át.

Ugyanebben a cipőben jár Franciaország és Olaszország is, ellenük is kötelezettségszegési eljárás indult. Az USA is küzd a költségvetési hiánnyal, és azzal, hogy az államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át! Az USA új elnökének jövőre már azzal kell számolnia, hogy évente több mint 1000 milliárd dollárt kell a hitelek törlesztésére fordítani.

A magyar deviza adósság 30% alatt

Az Orbán kormány sikere az adósság finanszírozás terén abban állt, hogy a magyar lakosság illetve a hazai cégek és intézmények vásárolták meg az államadóság jórészét, és ezzel jelentősen csökkentették a magyar sebezhetőséget a nemzetközi pénzpiacon. 2010- ben még az államadósság 50%-a volt külföldi kézben.

A magyar kormány 30%-ban állapította meg a deviza adósság maximumát, ezt a kínai hitelfelvétellel megközelítettük, de nem értük el: a GDP 28,3% van devizában. A görög példa mutatta meg, hogy a magas deviza adósság milyen kockázattal jár. Görögország egymilliárd dolláros kölcsönt kapott Kínától, és ezt az athéni parlament felállva tapssal köszönte meg a kínai miniszterelnöknek. Amikor aztán kiderült, hogy a görögök nem tudnak törleszteni, akkor a kínaiak jelezték jelzálog igényüket, és meg is kezdték a pireuszi kikötő megszerzését. Ma már a görög kikötő legnagyobb részben kínai kézben van, és ez az Új Selyemút hídfőállása Európában. Ehhez kapcsolódik majd a Belgrád – Budapest vasút, melyre szintén a kínaiak adtak hitelt: több mint 900 millió dollárt.

A kormány a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlásakor 2,5 milliárd eurót költött el. Ebből egyharmad költségvetési forrás volt, és ez lehetett a kínai hitel is hiszen azt már április 19- én lehívták. A kormány jelentős beruházásokat tervez a repülőtéren – ehhez is jól jöhet a kínai kölcsön. Kínaiak építik meg a tervek szerint a gyorsvasutat Ferihegyre.

A NATO fel akarja számolni a kínai infrastruktúrát Európában

Ezt közölte három magasrangú NATO hivatalnok a Politicoval – nevük elhallgatását kérve. A NATO csúcstalálkozón elítélték Kínát, mert támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban, amely csaknem teljesen függővé tette Moszkvát Pekingtől.

Orbán Viktor korábban Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy pénzt kérjen a kínaiaktól, és ily módon tömje be a lyukat, melyet az uniós eurómilliárdok kiesése okoz. A magyar nemzeti bank elnöke azt a választ kapta, hogy ingyenes támogatásra a magyar kormány nem számíthat csakis üzleti alapon nyújtott kölcsönre illetve beruházásokra.

Magyarország legutóbb januárban bocsátott ki euró kötvényt 1,5 milliárd értékben, annak a kamata 4% volt. A kínai kölcsön kamatlábát ehhez lehetne viszonyítani, de az egyelőre titok.

A Magyarországon működő Bank of China részt vállal a nálunk épülő kínai beruházások finanszírozásában is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erről így nyilatkozott július 10-én: ”mi azt kértük a kínai bankoktól, hogy gondolják át: olyan projektekbe is beszállnak-e Magyarországon, melyek segítik az itt működő kínai vállalatok tevékenységét? Ilyen lehet az autópálya építés vagy a vasúti fejlesztés” – mondta Nagy Márton.

Orbán Viktor nemrég találkozott mind Hszi Csin-ping elnökkel mind pedig Biden elnökkel és Donald Trumppal, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba. A magyar miniszterelnök reményeit Németh Zsolt fogalmazta meg Tusnádfürdőn:

”vegyük észre azt, hogy a viták ellenére az USA és Kína növekvő mértékben együttműködik.”

Ez a wishful thinking – amikor a vágyainkat valóságnak vesszük: a világ két legnagyobb gazdaságának jelenleg a válópere zajlik – decoupling. Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak: nem helyeselte Hszi Csin-ping budapesti látogatását. Ennek ellenére Orbán elutazott Pekingbe, mert mindenképp pénzre van szüksége. A Nyugaton mindinkább elszigetelődő magyar miniszterelnök ilyen nagy összegű hitelre a nemzetközi pénzpiacok mellett csakis Kínában számíthat. A kérdés pedig, hogy vajon megéri-e, valószínűleg fel sem merült hiszen szükség törvényt bont.

A NATO le akarja állítani a kínai infrastruktúra fejlesztéseket Európában

ki
-
0
A NATO le akarja állítani a kínai infrastruktúra fejlesztéseket Európában

Korábban ez nem volt stratégiai kérdés, de immár azzá vált amikor az USA stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát 2021-ben, és Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában. A NATO is lépett.

“Attól tartunk, hogy a kínai infrastruktúra segítséget jelenthet Oroszországnak, amely háborút folytat Ukrajnában” – fejtette ki a véleményét egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú NATO tisztviselő a CNN tudósítójának. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt amikor Európa a pénzügyi válság következményeivel küszködött, a kínai ajánlat jókor jött pénzesőnek számított a nehéz időkben, de ma már más a helyzet. Az athéni parlamentben felállva tapsoltak a képviselők Ven Csiapao akkori kínai miniszterelnöknek, aki egymilliárd dolláros támogatást ígért a pénzügyi csőd szélén imbolygó Görögországnak. Akkor már nem tapsoltak Athénben amikor kiderült, hogy Görögország nem tudja törleszteni a kínai hitelt, és cserébe Peking viszi az elzálogosított pireuszi kikötő nagy részét. Ma ez a kínai kereskedelmi offenzíva hídfőállása, az Új Selyemút innen indul Európa szíve felé – a többi között a Belgrád – Budapest vasúton.

A NATO nemrég véget ért csúcstalálkozóján keményen elítélték Kínát azért, mert támogatja Oroszországot, amely agressziót hajt végre Ukrajnában. A háború miatt Oroszország elszigetelődött, így Kína lenyúlta az orosz piacot, Moszkva hatalmas nyersanyag kincseit. Peking tisztában van Oroszország szorult helyzetével, ezért az orosz földgázt, melyet Moszkva nem tud eladni Európának csakis orosz belföldi áron lenne hajlandó átvenni, ahogy ezt Hszi Csin-ping elnök közölte Putyinnal. Így a nagy kínai – orosz földgáz üzlet egyelőre nem jött létre.

Az USA egyenként akarja meggyőzni a NATO partnereket

A három magasrangú NATO tisztviselő elmondta a CNN tudósítójának, hogy a hatékony megoldás érdekében Washington egyenként akar tárgyalni azokkal a tagállamokkal, melyek területén kínai infrastrukturális beruházások vannak illetve épülnek.

Több tízmilliárd dollárról van szó, elsősorban vasút vonalakról, melyek Kelet Európát kötik össze az Északi és a Balti tengerrel.

“Ha háború törne ki a NATO és Oroszország között, akkor ezeket a kínai vasútvonalakat átmenetileg mindenképp államosítanák. A kínaiak aztán mehetnének a bíróságra pereskedni“ – mondta az egyik magasrangú NATO tisztviselő, aki rámutatott arra, hogy hasonló eljárást alkalmaznának a kínaiakkal szemben mint az oroszokkal Putyin 2022-és Ukrajna elleni agresszióját követően.

Antony Blinken külügyminiszter kijelentette:

”az ukrajnai háború felnyitotta az európai és az ázsiai államok szemét: a biztonságuk összekapcsolódik egymással.”

Jens Stoltenberg a NATO távozó főtitkára a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború “akár tíz évig is eltarthat”, vagyis az észak-atlanti szövetség hosszú távra tervez.

Párizs nem akarja a NATO beavatkozását. Macron elnök öt évvel ezelőtt kijelentette:

”a NATO agyhalott!”

Mára, Putyin agresszióját követően megváltozott a véleménye, de úgy véli a kínai infrastruktúra Európában nem a NATO ügye hanem az Európai Unióé.

A NATO tagállamok ebben a kérdésben megosztottak, de az amerikai álláspont világos: a nemzetbiztonsági szempontok felülírják a gazdaságiakat. Persze ha Trump lenne az USA következő elnöke, akkor sok minden megváltozhat. Vance szenátor, Trump alelnökjelöltje kijelentette:

”engem nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával. Szerintem nekünk mindenekelőtt a Távol Keletre, Kínára kell összpontosítanunk.”

A kínaiak az sarkvidéken is nyomulnának, de Norvégia az orrukra koppintott

Kenderessy Milán
-
0
A kínaiak az sarkvidéken is nyomulnának, de Norvégia az orrukra koppintott

Norvégia megakadályozta egy jókora terület eladását Kínának a Spitzbergákon. Az oslói kormány nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozott amikor megvétózta az üzletet.

300 millió euróért árusították a hegyes völgyes 60 négyzetmérföldes területet a Spitzbergákon, amely félúton fekszik Norvégia és az Északi sark között. A térség geopolitikai szempontból ugyancsak felértékelődött miután a klímaváltozás miatt olvad a jég, a Nyugat és Oroszország kapcsolatai viszont egyre fagyosabbá váltak az ukrajnai háború miatt – 2022 február.

Hogy vásárolhattak volna földet a kínaiak a Spitzbergákon?

Úgy, hogy egy 1920-as szerződés szabályozza a terület jogállását: eszerint a Spitzbergák norvég felségterület, de néhány nagyhatalomnak így például Oroszországnak és Kínának is joga van a terület egy részének megvásárlásához, hogy ott gazdasági tevékenységet folytasson.

Az orosz állami vállalat, a Trust Arktigugol évtizedeken keresztül szénbányákat üzemeltetett a Spitzbergákon.

Amióta Putyin megtámadta Ukrajnát, a NATO tag Norvégia sokkal szigorúbban figyeli azt, hogy mire is törekszik Oroszország és Kína a térségben. Ezért akadályozták meg a nemzetbiztonságra hivatkozva a kínai földszerzést. Az eset kapcsán Norvégia kereskedelmi és ipari miniszterasszonya kijelentette:

”a föld jelenlegi tulajdonosa kész az eladásra olyan vásárlónak, aki fenyegetheti Norvégia szuverenitását a Spitzbergákon. Ez megzavarná a stabilitást az egész térségben, és veszélyeztetné Norvégia érdekeit.”

Az eladást intéző ügyvéd úgy nyilatkozott a londoni Guardian tudósítójának, hogy a kínai ügyfél igen komolyan érdeklődött a terület megvásárlása iránt. “Ez ugyanis az utolsó még megmaradt privát földtulajdon a Spitzbergákon.”

Miért akarták a kínaiak a földet a Spitzbergákon?

Ezen a távoli kietlen vidéken  semmiféle infrastruktúra sincsen viszont természetvédelmi terület vagyis nem lehet ott építkezni. Kereskedelmi értéke tehát a területnek nincsen, de katonai nagyon is lehet. Peking igen élénken érdeklődik az egész térség iránt, mert a klímaváltozás következtében lehetővé válhat a hajózás Oroszország északi megkerülésére, lerövidítve az utat Európa illetve Amerika felé.

Peking türelmesen nyomul előre ebben a térségben is: már 2016-ban megpróbáltak megvenni egy nagyobb föld darabot a Spitzbergákon. Akkor is közbelépett Norvégia: úgy akadályozták meg a kínai földszerzést, hogy a norvég kormány vette meg a magántulajdonban levő földet a Spitzbergákon.

Miért adott a magyar külügy Csádnak 817 millió forintot?

Kenderessy Milán
-
0
Miért adott a magyar külügy Csádnak 817 millió forintot?

Humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására ad ennyi pénzt a magyar kormány Csádnak egy olyan időszakban amikor Magyarországon a lakosság többsége számára tartósan csökken vagy stagnál az életszínvonal, és a perspektíva ugyanilyen szomorú képet jelez.

Mi közünk van Csádhoz? Miért kell oda delegálni a miniszterelnök fiát, Orbán Gáspár őrnagyot mint összekötő tisztet? Ugyanolyan érdekes kérdés ez, mint hogy miért ad Magyarország egymilliárd eurós kölcsönt Macedónia “oroszlánjának”, Orbán barátjának a Magyarországon rejtőzködő Gruevszkinek?

Ennyire gazdagok lennénk?

Vagy nem mi vagyunk az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa? Ráadásul a csádi elnök levele tavaly szeptember 23-án érkezett meg miközben a magyar külügy programja már szeptember 15-én beindult – vette észre a Népszava.

A Hungary Helps ügynökség 817 millió forintja Csádnak több mint a nyolcszorosa annak amit Ukrajnára szánnak holott magyarok is élnek ott, és épp háború folyik már több mint két éve – 2022 február 24. Miért olyan fontos Orbánnak Csád?

Kínai-orosz terv Afrika elfoglalására

Putyin állítólag akkor véglegesítette a közös afrikai nyomulás tervét amikor Pekingben járt ahol az Új Selyemút program tizedik évfordulóját ünnepelték. Véletlenül ott járt akkor Orbán Viktor is, aki vígan parolázott Putyin elnökkel, akivel az Ukrajna elleni agresszió óta nemigen állnak szóba Nyugaton. Mit jelent az Új Selyemút program Afrikában, és mi lehet benne Oroszország és Magyarország szerepe?

A Nyugat vígan folytatta Afrika kizsákmányolását a gyarmati idők után is, de Peking alternatívát kínált a koldusszegény államoknak, melyek nagy ásványi kincseken ülnek. Kína már évek óta Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, de katonailag nem akar jelen lenni, mert az kiváltaná az USA ingerültségét. Ezért Peking az orosz Wagner hadsereget használja afrikai érdekeinek védelmében. A Wagner hadsereget ujjászervezték a Prigozsin lázadás után, és Putyin közölte velük: ezekután zsoldos hadsereg lesznek, mert Moszkvának nincsen rájuk pénze az ukrajnai háború miatt. Korábban zsoldos lobogó alatt harcoltak orosz pénzen, most viszont orosz zászló alatt, de más pénzén vitézkednek Afrikában és másutt.

És itt jön a képbe Orbán Viktor, aki a saját egyszülött fiát delegálja Csádba:

a Vsquare értesülései szerint a magyar misszió nem más mint hírszerző központ, amely az oroszoknak dolgozik! Ennyit a szuverén magyar diplomáciáról…

Washingtonból nézve Orbán mindinkább Putyin ügynökének látszik

Orbán Viktor elkötelezettségét Vlagyimir Putyin iránt már régóta vizsgálja a CIA. Tudja ezt a magyar miniszterelnök is, ezért egyik tanácsadóját az Egyesült Államokba menesztette, hogy tudakolja meg: mit gondol minderről Trump ex elnök, akinek győzelméért imádkozik a magyar kormányfő. A válasz kiadós pofon Orbán Viktornak: Trump sem ért egyet a különutas Kína és oroszbarát magyar diplomáciával. Kifejezetten irritálta az ex elnököt Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása, és nem tartja elfogadhatónak az Ukrajnával kapcsolatos magyar diplomáciát, amely Putyin érdekeit szolgálja. Ezt David Pressman amerikai nagykövet többször is elmondta már Orbán Viktornak, de most Donald Trumptól jött hasonló üzenet.

Ha Trump hatalomra kerülne novemberben, akkor valószínűleg tárgyalna Putyinnal és Hszi Csin-pinggel, de ezt elfogadhatatlannak tartja egy olyan törpe számára mint Orbán Viktor.

Washingtoni felfogás szerint a mindenkori magyar miniszterelnöknek nincsen más feladata mint az igazodás a NATO-hoz, a különút dezertálásnak vagy épp árulásnak számít. Az USA ezért meg is kísérelt egy puccsot Erdogan elnök ellen a NATO tagállam Törökországban. Erdogan túlélte a puccsot, de tudja, hogy a célkeresztben van. Orbán Viktor talán ezért is barátkozik vele oly hevesen. Múltkori elnöki beiktatására elvitte a fiát is. Orbán Gáspár őrnagy most Csádban bizonyíthat egy tragikomikus misszióban, mely Rejtő Jenő tollára kívánkozik. A jeles szerző afrikai történeteit paródiának szánta, és valószínűleg sosem gondolt rá, hogy a huszonegyedik században akad egy olyan magyar kormány, amely több mint 800 millió forintért katonai missziót hoz létre Csádban orosz és kínai “barátai” kérésére.

Orbán pofára esett Brüsszelben

Polonius
-
0
Orbán pofára esett Brüsszelben

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nemet mondott a magyar kormányfőnek arra az ötletére, hogy a frakciókon kívül kóválygó Fidesz tagja lehessen az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportnak, melynek Itália kormányfője a vezetője – jelentette a Corriere della Sera.

Meloni és Orbán ideológiai szövetségesek, de politikailag nem azok, mert az olasz miniszterelnök együtt akar működni Brüsszellel és Washingtonnal, a magyar kormányfő viszont szembeszáll velük. Miért utasította vissza Meloni Orbán Viktort? Az oroszbarát diplomácia miatt. A szélsőjobboldali frakcióban, melynek Meloni a vezetője több olyan nacionalista párt is van, amely elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját: a Finn párt , a belga Új Flamand szövetség, a cseh Polgári Demokrata szövetség – ODS és a Svéd Demokraták is. Finnország és Svédország azt követően lépett be a NATO – ba, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában.

A magyar diplomácia megpróbálta megakadályozni Finnország és Svédország NATO tagságát

– nyilvánvalóan Putyin kívánságára. Sem Helsinkiben sem pedig Stockholmban nem felejtették ezt el.

A lengyel PiS, amely ugyanennek a frakciónak a tagja, nem ellenzi ugyan a Fidesz tagságát, de nem is küzd érte noha Orbán Viktort régi politikai szövetség köti Jaroslaw Kaczynskihoz. Csakhogy Lengyelországban egyetlen párt sem fogadja el Orbán Viktor oroszbarát politikáját, mert a lengyeleknek évszázados rossz tapasztalatai vannak Oroszországgal kapcsolatban, és emiatt maximálisan támogatják Ukrajna önvédelmi háborúját.

Orbán Putyin ügynöke

Ez a CIA álláspontja a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban, és ez nem sok jót ígér Orbán Viktornak. Annál is inkább gondot jelenthet ez a magyar miniszterelnöknek, mert Donald Trump is jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor orosz- és Kína-barát diplomáciáját akkor amikor az Egyesült Államok mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek nyilvánította. Trump tárgyalna Hszi Csin-ping kínai és Putyin orosz elnökkel, de ezt nem tartja elfogadhatónak Orbán Viktor esetében. Az USA hidegháborús időkben fegyelmezett alkalmazkodást vár el európai szövetségeseitől: Macron elnök is a saját kárán tanulta meg ezt. A francia államfő Pekingből visszatérve még azt tudatta a világgal:

”Európa nem lesz az USA vazallusa!”

Aztán Macron nagyon gyorsan beállt a sorba, és az Egyesült Államok vezető európai vazallusaként fenyegetni kezdte Oroszországot, mert így akarta meggyengíteni Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmát Franciaországban. A csel nem jött be: Marine Le Pen mozgalma megnyerte az európai választást, amelyet Macron csúfosan elveszített. Ráadásul Marine Le Pen látványosan elfordult Moszkvától, amely korábban pénzelte őt. Marine Le Pen így akar szalonképessé válni Brüsszelben és Washingtonban. Orbánnak marad a bús politikai magány, mert Putyin manapság olyan mint Piszkos Fred a kapitány, akinek a barátsága öl…

”Orbánt egy kínai gyártósoron rakták össze orosz lehallgató készülékkel”

ki
-
0
”Orbánt egy kínai gyártósoron rakták össze orosz lehallgató készülékkel”

A szellemes megfogalmazást a DK miniszterelnök-jelöltje az európai választás televíziós vitájában mondta el a közmédiában, amely igencsak ritkán ad helyet ellenzéki megszólalásoknak. Dobrev Klára Európa szégyenének nevezte Orbán Viktort, aki rendszeresen megvétózta Ukrajna támogatását az Európai Unióban.

Márki Zay Péter, aki az ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt 2022-ben arról beszélt, hogy Magyarországon senki sem akar háborút, Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár viszont személyesen vinne magyar fiúkat háborúba Csádban.

Deutsch Tamás arról szónokolt, hogy

“a dollárbaloldal megszavazta, hogy az Európai Unió küldjön fegyvereket és lőszert Ukrajnába.”

Magyar Péter azt hangsúlyozta, hogy “minden magyar békepárti.”

Dollár baloldal és rubel jobboldal

Globalizált rendszerben senki sem lehet szuverén, Orbán Viktor tudja ezt a legjobban, de ezt tűzte a zászlajára, mert ezt tartja a leginkább eladhatónak a saját szavazótáborának, mely szegénységben és államfüggőségben él, és nem akar rádöbbeni megalázó helyzetére, mert hamar kiderülne: nem tud rajta változtatni! A puszták népének kizsákmányolása és félrevezetése alkotja a magyar elit nagyon is régi programját ahogy erre már Illyés Gyula rámutatott. Ezt a feudális modellt vették át a kommunisták, és ezt alkalmazza Orbán Viktor is. A modell ma már nem működik saját erőből, mert valamit adni is muszáj a puszták népének, hogy elviselje urait: külföldi pénzek kellenek méghozzá eurómilliárdok. Ez a forrás befagyott helyette jöhet a kínai. Az oroszok már réges-régen itt vannak: évtizedek óta pénzelik a magyar elitet. Dobrev Klára itt nemigen vethet semmit sem Orbán szemére hiszen a Fidesz vezére nem véletlenül nevezte Putyin pincsijének Gyurcsány Ferencet. A kérdés csak az, hogy a magyar elit saját feudális hatalmának fenntartásán kívül még mire képes?

Putyin szemlátomást zsákutcába vezette Oroszországot ezzel a rendszerrel, ez minden bizonnyal feltűnt Orbán Viktornak éppúgy mint a Dobrev-Gyurcsány párosnak. Talán ki kellene találni valamiféle működőképes modellt Magyarország számára például olyat, amely Lengyelországban működik. Az egy gondolat bánt engemet című verset nem a magyar elit soraiban írták, mert ott ügyes vagy ügyetlen hatalomtechnikusok követték egymást mindenfajta stratégiai koncepció nélkül.

Kínában a 75 éves Teng Hsziao-ping kezdett olyan gazdasági forradalmat 1978-ban, amely második számú világhatalommá tette Kínát.

A magyar elit milyen sikereket ért el ugyanebben az időszakban?!…

Le akarják nyomni a kínai elektromos autógyárak a vetélytársakat

Kenderessy Milán
-
0
Le akarják nyomni a kínai elektromos autógyárak a vetélytársakat

Évtizedeken keresztül a külföldi autógyárak – európaiak, amerikaiak és japánok, dél-koreaiak – uralták a hatalmas kínai autópiacot.

Peking offenzívát tervez: meg akarja hódítani az elektromos autók világpiacát. Elon Musk, a Tesla ura Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy rajtuk kívül csakis a kínaiaknak van esélye a világpiacon.

Három kínai óriás – BYD, Chery és a Great Wall Motor – több mint húsz elektromos járművel akarja elárasztani a világpiacot – írja a Reuters, amelynek tudósítói 18 kínai menedzserrel készítettek interjút erről a témáról, amely azóta különösen érzékennyé vált, hogy Biden elnök 100%-os büntetővámot vetett ki a kínai elektromos járművekre. Igaz, hogy Kína ezeket még nem exportálja az USA-ba, de ilyen magas vám mellett nem is érné meg. Az Európai Unió szintén büntetővámokat fontolgat saját termelőinek érdekében.

Jelenleg még a kínai elektromos autó eladások igencsak szerények Európában: egyrészt azért, mert a kínai márkákat nemigen ismerik külföldön másrészt pedig az elektromos autók drágák csakis akkor fogynak igazán jól, ha az állam vagy az önkormányzat jelentős összeggel támogatja a vásárlást.

A BYD mindenesetre exponenciálisan növekedésre számít az exportban, és ezenkívül autógyárat is épít Magyarországon Szegeden. 2023-ban a BYD 15 ezer elektromos járművet adott el az Európai Unióban, és ezzel megháromszorozta eladásait. A Great Wall minden évben egy új modellt dob piacra míg a BYD egyszerre hattal kísérletezik kezdetben – írja a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi: a Teslanak ebben az árkategóriában csak két modellje van a 3-as és az Y.

A kínaiak hosszú távra terveznek

“Megcsináltuk a házifeladatot, felmértük az európai piacot“

– nyilatkozta a Reutersnek a Chery menedzsere. A kínaiak nemcsak az Európai Unióban nyomulnak hanem fontos piacnak tekintik Nagy Britanniát, Norvégiát és Svájcot is. Norvégia az élen jár az elektromos járművek bevezetésében, és a kínaiak ezért tesztmodellnek tekintik a skandináv országot Európában. A norvég elektromos autó tulajdonosok szövetségének elnökasszonya elmondta, hogy a kínai cégek igen alapos munkát végeztek: évekig tanulmányozták a piacot mielőtt megindult volna az export offenzíva. Norvégiában már 150 ezer tagja van az elektromos autó tulajdonosok szövetségének, mert az állam sokat áldoz a vásárlók támogatására.

A kínaiak arra alapozzák a terveiket, hogy árelőnyük van a vetélytársakkal szemben: részben az alacsonyabb munkabérek részben pedig amiatt, hogy Peking bőkezűen támogatja ezt a szektort.

A kínai állam már azóta készül a zöld offenzívára, hogy Párizsban elfogadták a nemzetközi klíma egyezményt. Ennek a zöld offenzívának az előfutára volt az olcsó kínai napelem, amely learatta a globális piacot. A kínaiak ugyanezt akarják elérni az elektromos járművek piacán: az árversenyt lemeccselték otthon, a BYD 10 és 30 ezer dollár között kínálja elektromos járműveit külföldön. A kínaiak ár stratégiája viszonylag egyszerű: alákínalnak a Teslanak és az európai gyáraknak, de nem túlságosan, hogy maradjon profit is bőven. A kínaiak ugyanis óriási pénzeket fektettek be az elektromos autózásba, és most aratni akarnak.

A vetélytársak érzik a nyomást:

”Az ablak bezárul. Még két vagy három évünk van”

– nyilatkozta a Reutersnek a Volkswagen igazgató tanácsának egyik tagja.

A kínaiak a japán export stratégiát követik, amellyel a távol-keleti szigetország meghódította a nyugati autós világot, minden részletre nagyon odafigyelnek. Rájöttek, hogy kulcsfontosságú az alkatrészek gyors cseréje: a Great Wall elektromos autók alkatrészeit 24 órán belül ki tudják cserélni az Egyesült Királyságban.

A lízingre is nagyon odafigyelnek a kínaiak: a BYD és a Geely már partner szerződést kötött a legnagyobb európai lízing céggel.

“A kereskedelmi háború arról szól, hogy elveszítenünk valamit, amit nem nyerhetünk meg”

– Lindner német pénzügyminiszter.

Németország óvja Európát a kereskedelmi háborútól Kínával, mert nagyon sok a vesztenivalója: ezért járt Scholz kancellár nemrég Pekingben, és ezért foglalt állást Lindner pénzügyminiszter az amerikai kereskedelmi háborús tervekkel szemben a G7 pénzügyminiszterek legutóbbi tanácskozásán.

“A politikusok jelenleg büntető vámokat akarnak a kínai elektromos autókra. Ez abszurd” – nyilatkozta Oliver Zipse, a BMW főnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

A Mercedes elnök vezérigazgatója ugyanezt hangsúlyozta Sanghajban:

”a protekcionizmus elkényelmesít. Ha védővámokkal elzárkózunk a világ elől, akkor lemaradunk a globális versenyben.”

A Wirtschaftwoche című üzleti lapban egy autós szakértő így nyilatkozott:

”A német polgároknak fontos, hogy legyen 15-20 ezer eurós autó a piacon.”

Június 5. az uniós bejelentés napja

A kínaiak elszántan küzdenek gyakran a németek támogatásával azért, hogy ne legyenek büntető vámok az elektromos autók ellen, de a Reuters értesülései szerint június 5-én Brüsszel mégiscsak bejelent valamilyen védővámot, csak az a kérdés, hogy mekkorát. Jelenleg 10%-os adó sújtja a kínai elektromos járműveket az Európai Unióban, ha ezt megemelik 10%-kal, akkor ez körülbelül 1 milliárd dolláros veszteséget okozna a kínai exportőröknek.

Peking válaszcsapást ígér: az Európai Unióban működő kínai cégek kereskedelmi kamarája azt pedzegette, hogy az európai autók export vámját 25%-ra emelik a jelenlegi 10%-ról.

Az Európai Uniónak azt is figyelembe kell vennie, hogy a Tesla is jelentős részben Kínából hozza be autóit Európába. Nem véletlen, hogy Elon Musk elítélte Biden elnök 100%-os büntetővámját, és bírálja az EU tervezett vám emelését is.

A Stellantis főnöke is bírálta a tervezett védővámokat, és ehelyett azt javasolta, hogy “legyünk mi is kínaiak! Ne csak védekezzünk a kínai offenzíva ellen hanem váljunk a részévé ennek az offenzívának” – mondta Tavares elnök vezérigazgató. A Stellantis már közös vállalkozásba kezdett a Leapmotorral, és együtt árusítják a kínai elektromos járműveket külföldön.

Zelenszkij: Kína fegyveralkatrészeket szállít Oroszországnak

Polonius
-
0
Zelenszkij: Kína fegyveralkatrészeket szállít Oroszországnak

Ukrajna elnöke erről Szingapúrban beszélt azt követően, hogy a kínai diplomácia lemondta a részvételt a júniusi békekonferencián. Erre a tanácskozásra Oroszországot nem hívták meg, de Kínát igen. Zelenszkij elnök személyesen kérte Joe Bident és Hszi Csin-pinget a részvételre, és Orbán Viktornak is jelezte: szívesen látná az ukrajnai békekonferencián, melyet Svájcban rendeznek meg június közepén.

Kína hadügyminisztere cáfolta Zelenszkij állítását a fegyveralkatrészek szállításáról Oroszországnak. Az információk minden bizonnyal az amerikai hírszerzéstől származnak. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az USA újabb szankciókat fontolgat Kína ellen Putyin támogatása miatt, és erre akarja rávenni Európát is. Erről beszélt Brüsszelben Kurt Campbell amerikai államtitkár, aki szerint a NATO-nak “közös üzenetet kell küldenie ebben az ügyben Kínának.”

Bár Peking azt állítja, hogy betartja a nyugati szankciókat, de az amerikai államtitkár szerint:

”A színfalak mögött Kína minden támogatást megad Oroszországnak.”

Blinken külügyminiszter nemrég járt Pekingben, ahol felhívta a kínai vezetők figyelmét arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának támogatása kockáztatja az USA-hoz fűződő viszony javulását. Most a külügyi államtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy “nem egyedi alkalomról van szó hanem arról, hogy a kínai vezetés állandó átfogó akció keretében támogatja Oroszországot, és minden segítséget megad neki a színfalak mögött.”

A State Department második számú vezetője sajtóértekezletén hangsúlyozta:

“a NATO tanácskozáson a lehető legrészletesebb beszámolót adtam arról, hogy a kínaiak miképp támogatják Oroszország háborús erőfeszítését.”

Vlagyimir Putyin első külföldi látogatása beiktatása után Pekingbe vezetett, ahol hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel májusban. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki.

A Carnegie Alapítvány nemrég közzétett egy tanulmányt, melyben azt állítja, hogy a kínaiak betartják a nyugati szankciókat, mert számukra sokkal fontosabb a nyugati főként az amerikai piac mint az orosz. Ezért a másod és harmadvonalbeli bankok üzletelnek elsősorban Oroszországban, mert az óriások tartanak az USA szankcióktól.

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy júliusban NATO csúcs lesz, és ez valószínűleg szigorú üzenetet küld majd Pekingnek.

Fegyverszállítás Kínából Oroszországba?

Május 22-én a brit külügyminiszter új hírszerzési információkról beszélt, melyek szerint

“fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között illetve hamarosan megkezdődhet”

– jelentette ki Grant Shapps brit külügyminiszter. Csakhogy nem sokkal ezt követően Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, cáfolta a brit értesülést mondván:

”Az Egyesült Államoknak nincsenek értesülései fegyverszállításokról.”

Jake Sullivan hozzátette: ”Hamarosan beszélek majd a brit külügyminiszterrel, hogy megtudjam: miről is van szó?”

Jake Sullivan egyidejűleg azt is kijelentette:

”Nem tudom megerősíteni a brit külügyminiszter szavait, de az tény, hogy fegyverek alkatrészeit Kína szállítja Oroszországnak, és az USA folyamatosan lépéseket tesz ennek megakadályozására.”

Brüsszelben erről Kurt Campbell államtitkár azt mondta, hogy:

“A kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat. Ezenkívül olyan eszközöket fejleszthetnek ki az oroszok kínai segítséggel, melyek elősegítik a jobb tájékozódást a harctereken. A kínai segítség jelentős segítség abban is az oroszoknak, hogy fejlesszék a nagy távolságra hatékony tüzérséget. Eddig mindezt figyelmen kívül hagytuk.”

Az Egyesült Államok május elsején jelentett be újabb szankciókat Oroszország ellen és olyan államokkal és cégekkel szemben, melyek támogatják Putyin agresszióját Ukrajnában.

A washingtoni pénzügyminisztérium legújabb fekete listáján 80 célpont szerepel míg a külügy 20 pontos listát tett közzé.

A pénzügyminisztérium így indokolta meg a szankciókat:

”célunk az, hogy akadályozzuk az orosz katonai-ipari komplexum fejlesztését, és főként a biológiai és vegyi fegyverkezést.”

Washington európai szankciókat vár Kína ellen

“Kína teljes mértékben támogatja Oroszországot” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár, aki hozzátette: ”Peking a nyilvánosság előtt megpróbálja lekicsinyelni ezt a támogatást, mert normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Európával.”

Hszi Csin-ping elnök nemrég Párizsban találkozott Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság vezetőjével és Macron francia elnökkel, majd európai körútját egy másik NATO államban, Magyarországon zárta.

Kurt Campbell államtitkár ezzel kapcsolatban ezt mondta: ”Örültünk annak az Észak-atlanti Tanácsban – NAC – ez a NATO politikai döntéshozó testülete -, hogy sok európai állam képviselője kijelentette: nem lehet normális kapcsolatokat fenntartani Kínával akkor amikor a kínaiak támogatják azt a háborút, mely a második világháború óta a leginkább destabilizáló konfliktust jelenti Európában.”

Kurt Campbell az USA Ázsia szakértője, nemrég még a csendes-óceáni és az indiai óceáni térség “cárja” volt, nemrég nevezték ki a washingtoni külügy második emberévé.

Nemcsak katonai, de kereskedelmi kérdésekről is beszélt az amerikai államtitkár számolt be a Politico, melynek tudósítója jelen lehetett a szűkkörű tájékoztatón.

“A jelenlegi helyzetben a kínai vezetés tisztában van gazdaságának sebezhetőségével, és ezért Európát megkíméli a szankcióktól, melyeket alkalmaz Ausztráliával vagy Dél Koreával szemben. Ha tehát több állam együttesen alkalmazna szankciókat Kína ellen, akkor a visszavágás nehezebben menne Pekingnek”

– hangsúlyozta a washingtoni külügy második számú vezetője Brüsszelben.

Kína orosz-ukrán békekonferenciát rendezhet?

ki
-
0
Kína orosz-ukrán békekonferenciát rendezhet?

Arról nyilatkozott  Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön, hogy Kína orosz-ukrán békekonferenciát rendezhet. Az orosz diplomácia vezetője elismerően beszélt  a kínai békejavaslatról. Putyin nemrég Pekingben járt, ahol hosszas tárgyalásokat folytatott Hszi Csin-ping elnökkel.

Putyin orosz elnök kész a tűzszünetre Ukrajnában a jelenlegi frontvonalon- közölte a Reuters hírügynökség.

Június 15-én és 16-án nemzetközi békekonferenciát rendeznek Svájcban több mint száz állam részvételével, de Oroszország nem kapott meghívót. Volodimir Zelenszkij elnök viszont személyesen hívta meg Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnököt valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Az USA újabb szankciókat fontolgat Kína ellen Putyin támogatása miatt, és erre akarja rávenni Európát is

Erről beszélt Brüsszelben Kurt Campbell amerikai államtitkár, aki szerint

a NATO-nak “közös üzenetet kell küldenie ebben az ügyben Kínának.”

Bár Peking azt állítja, hogy betartja a nyugati szankciókat, de az amerikai államtitkár szerint: ”a színfalak mögött Kína minden támogatást megad Oroszországnak.”

Blinken külügyminiszter nemrég járt Pekingben, ahol felhívta a kínai vezetők figyelmét arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának támogatása kockáztatja az USA-hoz fűződő viszony javulását. Most a külügyi államtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy

“nem egyedi alkalomról van szó hanem arról, hogy a kínai vezetés állandó átfogó akció keretében támogatja Oroszországot, és minden segítséget megad neki a színfalak mögött.”

A State Department második számú vezetője sajtóértekezletén hangsúlyozta: “A NATO tanácskozáson a lehető legrészletesebb beszámolót adtam arról, hogy a kínaiak miképp támogatják Oroszország háborús erőfeszítését.”

Vlagyimir Putyin első külföldi látogatása beiktatása után Pekingbe vezetett, ahol hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel májusban. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki.

A Carnegie alapítvány nemrég közzétett egy tanulmányt, melyben azt állítja, hogy a kínaiak betartják a nyugati szankciókat, mert számukra sokkal fontosabb a nyugati főként az amerikai piac mint az orosz. Ezért a másod és harmadvonalbeli bankok üzletelnek elsősorban Oroszországban, mert az óriások tartanak az USA szankcióktól.

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy júliusban NATO csúcs lesz, és ez valószínűleg szigorú üzenetet küld majd Pekingnek.

Fegyverszállítás Kínából Oroszországba?

Május 22-én a brit külügyminiszter új hírszerzési információkról beszélt, melyek szerint “fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között illetve hamarosan megkezdődhet” – jelentette ki Grant Shapps brit külügyminiszter. Csakhogy nem sokkal ezt követően Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, cáfolta a brit értesülést mondván:

”Az Egyesült Államoknak nincsenek értesülései fegyverszállításokról.”

Jake Sullivan hozzátette: ”Hamarosan beszélek majd a brit külügyminiszterrel, hogy megtudjam: miről is van szó?” Sullivan egyidejűleg azt is kijelentette: ”Nem tudom megerősíteni a brit külügyminiszter szavait, de az tény, hogy fegyverek alkatrészeit Kína szállítja Oroszországnak, és az USA folyamatosan lépéseket tesz ennek megakadályozására.”

Brüsszelben erről Kurt Campbell államtitkár azt mondta, hogy “a kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat.

Ezenkívül olyan eszközöket fejleszthetnek ki az oroszok kínai segítséggel, melyek elősegítik a jobb tájékozódást a harctereken. A kínai segítség jelentős segítség abban is az oroszoknak, hogy fejlesszék a nagy távolságra hatékony tüzérséget. Eddig mindezt figyelmen kívül hagytuk.”

Az Egyesült Államok május elsején jelentett be újabb szankciókat Oroszország ellen és olyan államokkal és cégekkel szemben, melyek támogatják Putyin agresszióját Ukrajnában. A washingtoni pénzügyminisztérium legújabb fekete listáján 80 célpont szerepel míg a külügy 20 pontos listát tett közzé. A pénzügyminisztérium indokolta meg a szankciókat:

”Célunk az, hogy akadályozzuk az orosz katonai-ipari komplexum fejlesztését, és főként a biológiai és vegyi fegyverkezést.”

Washington európai szankciókat vár Kína ellen

“Kína teljes mértékben támogatja Oroszországot” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár, aki hozzátette: ”Peking a nyilvánosság előtt megpróbálja lekicsinyelni ezt a támogatást, mert normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Európával.”

Hszi Csin-ping elnök nemrég Párizsban találkozott Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság vezetőjével és Macron francia elnökkel, majd európai körútját egy másik NATO államban, Magyarországon zárta.

Kurt Campbell államtitkár ezzel kapcsolatban ezt mondta: ”Örültünk annak az Észak-atlanti Tanácsban – NAC – ez a NATO politikai döntéshozó testülete -, hogy sok európai állam képviselője kijelentette:

Nem lehet normális kapcsolatokat fenntartani Kínával akkor amikor a kínaiak támogatják azt a háborút, mely a második világháború óta a leginkább destabilizáló konfliktust jelenti Európában.”

Kurt Campbell az USA Ázsia szakértője, nemrég még a csendes-óceáni és az indiai óceáni térség “cárja” volt, nemrég nevezték ki a washingtoni külügy második emberévé.

Nemcsak katonai, de kereskedelmi kérdésekről is beszélt az amerikai államtitkár számolt be a Politico, melynek tudósítója jelen lehetett a szűkkörű tájékoztatón.

“A jelenlegi helyzetben a kínai vezetés tisztában van gazdaságának sebezhetőségével, és ezért Európát megkíméli a szankcióktól, melyeket alkalmaz Ausztráliával vagy Dél Koreával szemben. Ha tehát több állam együttesen alkalmazna szankciókat Kína ellen, akkor a visszavágás nehezebben menne Pekingnek” – hangsúlyozta a washingtoni külügy második számú vezetője Brüsszelben.

123...422. oldal a 42-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség