Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Együttműködésre ítélve

Együttműködésben állapodott meg a  világ két legnagyobb környezetszennyezője. Erről Glasgowban állapodotak meg, ahova Biden elnök személyesen is ellátogatott, de Hszi Csinping és Putyin nem.

„Most már megvan a stratégiai menetrendünk (roadmap)” – örvendezett John Kerry, aki a környezetvédelem fő felelőse a Biden adminisztrációban. Ő volt az első magas rangú amerikai vezető, aki Biden beiktatása után Pekingben tárgyalt.

„A mostani megegyezés kötelezővé teszi az együttműködést a metán kibocsátás korlátozásában” – hangsúlyozta John Kerry. Hozzátette: Kínának az a vállalása, hogy nemzeti tervet készít erről, nagymértékben befolyásolja majd egész bolygónk klímáját.

Fel is szólította ebből az alkalomból a világ összes országát, hogy vegyenek példát a két legnagyobb környezetszennyező országról!

„Az Egyesült Államoknak és Kínának sok nézeteltérése van egymással, de a klímaváltozással kapcsolatban az egyetlen megoldás az együttműködés”.

Biden – Hszi Csinping csúcstalálkozó

John Kerry elmondta, hogy a megállapodást a klímaváltozás elleni harc ügyében az tette lehetővé, hogy néhány héttel ezelőtt Biden és Hszi Csinping telefonon egyeztetett egymással.

Amint a Bloomberg elsőként hírül adta: a jövő héten virtuális csúcstalálkozón cserél eszmét Joe Biden és Hszi Csinping.

Kína kész arra, hogy rendezze nézeteltéréseit az USA-val – közölte a kínai államfő a washingtoni nagykövetség portálján.

Szerdán John Kerry is megerősítette, hogy hamarosan sor kerül a virtuális csúcstalálkozóra, amely az első lesz a két államfő között. Amikor még mind a ketten alelnökök voltak, akkor többször is találkoztak egymással.

Biden és Hszi legutóbb szeptemberben folytatott telefonon megbeszélést: a társalgás 90 percen át tartott.

A két államfő széleskörű stratégiai eszmecserén áttekintette azokat a problémákat, melyben egyetértés mutatkozott és azokat is, amelyekben nem – így összegezte akkor a Fehér Ház a beszélgetést – emlékeztet a CNN, amely arra is utal, hogy Biden jól ismeri Hszi Csinpinget a korábbi időkből, és tisztában van a kínai kihívással:

„Ha nem mozdulunk, akkor ők eszik meg az ebédünket!” – mondta az USA elnöke.

A mesterséges intelligencia veszélyesebb lehet mint az atombomba

„Meg kell ismernünk a mesterséges intelligencia képességeit! Egyúttal azt is meg kell értenünk, hogy a mesterséges intelligencia olyan szintű bizonytalanságot okoz a világban, amely nagyon nehézzé, szinte lehetetlenné teszi a tartós béke fenntartását” – figyelmeztet Henry Kissinger, a veterán amerikai diplomata, aki nemrég könyvet adott ki egy másik szerzővel együtt arról, hogy a mesterséges intelligenciának milyen hatása lehet a hadviselésre és a nemzetközi kapcsolatokra.

A 98 éves veterán diplomata még mindig igen aktív: a járványt megelőzően minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe. A kínai fővárosban nagy tisztelettel fogadják hiszen ő vitte el Nixon elnököt Kínába 1972-ben. Ez a diplomáciai fordulat indította el Kínát a reformok útján, melyek eredményeképp immár vetélytársai az Egyesült Államoknak. Szakértők rámutatnak arra, hogy Kína a mesterséges intelligencia terén meg akarja előzni az Egyesült Államokat, és ez döntő fordulat lehet a két nagyhatalom versengésében.

Kissinger a párbeszédet hiányolja

Az egykori USA külügyminiszter, aki fiatal korában a nukleáris háború elhárításának szakértője volt, azt hiányolja, hogy jelenleg sem Peking sem pedig Washington nem törekszik a másik álláspontjának megismerésére. Márpedig ez katasztrófákhoz vezethet – hangsúlyozza a 98 éves ex külügymioniszter.

Kissinger utal az első világháború előtt kialakult helyzetre amikor a brit birodalom és a feltörekvő német császárság kölcsönösen félreismerte a másik szándékait, és így belesodródtak az első világháborúba.

Arról nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy ő és más amerikai diplomaták folyamatosan tárgyaltak az oroszokkal a nukleáris leszerelésről, és így sikerült elkerülni a komolyabb konfliktust a hidegháború idejében.

Most viszont nem folyik ilyen párbeszéd Peking és Washington között miközben a fegyverkezési verseny egyre intenzívebb a két világhatalom között.

A háborúban az jár jól, aki kimarad belőle

Szunce mester fogalmazta meg így az álláspontját az első olyan fennmaradt tanulmányban, mely a háború művészetével foglalkozik.

Pekingben szemmel láthatóan tartják is magukat ehhez. Míg Mao elnök idejében nyílt fegyveres konfliktusba keveredtek az Egyesült Államokkal a koreai félszigeten, addig Teng Hsziaoping reform kurzusa a gazdasági – tudományos versengésre helyezi a hangsúlyt a katonai helyett. Pekingben úgy tartják, hogy épp az okozta a Szovjetunió bukását, hogy erejét a katonai szférára összpontosította, és elhanyagolta a gazdaság fejlesztését.

Pekingben többen felróják Hszi Csinping elnöknek, hogy nyíltan meghirdette a mesterséges intelligencia programot. Ezt a kihívást az USA már nem hagyta figyelmen kivül, és megindult a kereskedelmi háború Kína ellen. Hszi Csinping ellenfelei emlékeztetnek Teng Hsziaoping mondására, mely szerint titkolni kell az igazi sikereket nehogy a vetélytársak észbe kapjanak.

Hszi Csinping elnök viszont nyíltan felvállalja Kína világhatalmi szerepét. Hangcsouban a G 20-as konferencián jelezte: Kína a G2-es világban érdekelt vagyis az USA-val osztozni kíván az irányító pozícióban. Washington válasza erre jelenleg az egyértelmű nem. Kissinger szerint azonban fontos lenne tárgyalni nehogy elmérgesedjen a két világhatalom viszonya a huszonegyedik században.

La Nina hatás: Hideg tél és magas energiaárak

Az időjárás nem lesz kegyes az idén a világgazdasághoz, amely amúgy is energia hiánnyal és áremelkedéssel küszködik – írja a Bloomberg portál, mely szerint Kínában és más ázsiai országokban már most is hidegebb van a szokottnál, és télen rekordok dőlhetnek meg.

„A globális felmelegedés a korábbinál gyakrabban okoz rendkívüli időjárási körülményeket”

– hangsúlyozza Zsi Hsziefej professzor, a nankingi egyetem tanára.

„A hideghullámok a korábbinál nagyobb hőmérséklet csökkenést eredményezhetnek, de ugyanígy van a hőhullámokkal  is, akkor jobban nő a hőmérséklet.”

La Nina beköszönt Kínában még ebben a hónapban – közölte az Új Kína hírügynökség a hétvégén.

A La Nina hatás általában 9 hónap és 3 év közötti időszakban mutatkozik, és mennél rövidebb annál intenzívebb. Az El Nino (a gyerek) és a La Nina (gyerek lány) hatást, amely a Csendes Óceán hatalmas víztömegét érinti nem lehet befolyásolni, mert óriási energia mennyiség kellene a víz felmelegítésére. Hatása viszont globális lehet Észak Amerikától Kínáig. Pekingben attól tartanak, hogy a La Nina hatás következtében óriási energia mennyiségre lesz szükség a fűtési szezonban.

Hejlungcsiang, Senhszi és Sanhszi tartományban 4-13 nappal korábban kezdődött meg a fűtési szezon mint tavaly.

Kína a világ legnagyobb energia importőre, amely elvonja a cseppfolyósított földgázt Európától.

Japánban és Dél Koreában  is hidegebb tél várható

A meteorológiai intézet 60%-ra becsüli a valószínűségát a La Nina megérkezésének a távol-keleti szigetországba. Ezt az országot eddig megkímélte az energia válság, mert tavaly nem töltötték fel eléggé a tárolókat, és emiatt gondokkal küzdöttek. Most viszont az elmúlt 5 év legnagyobb cseppfolyósított földgáz tartalékát halmozták fel.

Dél Koreába is előbb érkezett meg a hideg és az első hó mint korábban. A kormány itt is mindent megtesz azért, hogy elhárítsa az energia válságot: átmenetileg csökkentik az adókat és a cseppfolyósított földgáz vámját – közölte a pénzügyminiszter helyettese Dél Koreában.

Indiában is hűvösebb és szárazabb tél várható

Januárban és februárban 3%-ra csökkenhet a hőmérséklet az ország északi részein. Másutt a hideg növeli az energia fogyasztást, de Indiában épp ellenkezőleg: ki lehet kapcsolni a légkondicionálást! A szárazság pedig azért lehet hasznos az energia gazdálkodásnak, mert Indiában még mindíg a szén adja ennek a 70%-át. A nagy esőzés idején sok szénbányát elöntött a víz, és ennek következtében akadozott a szénellátás sok erőműnél Indiában.

Jég hiány

Nemcsak a La Nina jelenség okozhat hidegebb telet Ázsia nagyrészén hanem az is, hogy az északi tengereken gyorsan olvad a jég. Ha a Kara tengeren kevesebb a jég, akkor növekszik az atmoszférikus nyomás, és ennek következtében csökkenhet a hőmérséklet Ázsia keleti részén, ahogy az már tavaly is megtörtént. A leghidegebb november és január közepe között lehet- mondta a Bloomberg portálnak Todd Crawford, az Atmospheric G2 meteorológiai igazgatója.

Covid riadó Kína északnyugati nagyvárosában, Lancsouban

Hat új Covid fertőzöttet találtak Kanszu tartomány fővárosában, és ez azért aggasztja különösen a kínai hatóságokat, mert ebben a tartományban van az ország legfontosabb űrközpontja.

A 4 milliós Lancsou polgárai csakis különleges engedéllyel hagyhatják el a várost, ahol minden olyan helyet bezártak, ahol zárt térben sokan gyűlhetnek össze – írja a pekingi Global Times. Az újság arról is beszámol, hogy szabad téren sem szabad gyülekezni, a vallási rendezvényeket sem lehet megtartani. Sőt, a vallási intézményeket is lezárták.

Kína nyugati részén elég sok muzulmán él, akik számára a vallási élet hétköznapi gyakorlatnak számít.

wikipedia

A Nagy Testvér figyel

A lakóhelyüket elhagyó polgárokat szigorúan ellenőrzik, adott esetben tesztelik őket. A szigorú ellenőrzést most a Covid 19 járvánnyal igazolják Kínában, de a lakóházakban a folyosókon már korábban is kamerákat helyeztek el, hogy meg tudják figyelni: ki mit csinál a lakótelepeken. A lakásokon belül nincsenek kamerák – állítják a hatóságok, de erről sok ellenzéki nincsen meggyőződve.

A szórakozó helyek megfigyelése is 24 órán keresztül zajlik. Ehhez óriási értékelő apparátus szükséges a rendőrségen, ahol mindinkább a mesterséges intelligenciát hívják segítségül a hatalmas adatmennyiség feldolgozásához és értékeléséhez.

Lancsouban minden szórakozó hely bezárt, a kínaiak kedvelt játékukat, a mahdzsongot sem játszhatják a játék termekben.

Aki fertőzött, menjen azonnal a „láz klinikára”!

Ha valaki lázas, köhög, fáradékony, elveszítette a szaglását, hasmenése van vagy egyéb olyan problémával küzd, amely Covid gyanús lehet, akkor azonnal orvoshoz kell fordulnia! Ezeket az úgynevezett „láz klinikákat ” a járvány idején hozták létre a lakótelepeken, hogy teszteljék a Covid gyanús eseteket. Ha valakit kezelnek, akkor el kell kerülnie a tömegközlekedési járműveket és állandóan tájékoztatni kell a hatóságokat arról, hogy hol jár és kivel találkozik – írja a pekingi Global Times, amely a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt angol nyelvű portálja.

Térségünk jövője

A visegrádi államok a jövő térségévé válhatnak – jósolja Matolcsy György – múlt statisztikai elemzése alapján. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az egykori szocialista országok többé-kevésbé sikeresen hajtották végre az átmenetet a piacgazdaságra és az elmúlt harminc évben dinamikusabb növekedést produkáltak mint az Európai Unió többi államai, felzárkózva ezzel az uniós átlaghoz.

17 ezer dollár/fő

Ezt a GDP mutatót tekinti határnak a Nemzeti Bank elnöke, aki a Morgan Stanley elemzőjére hivatkozik. Ezt a 17 ezer dolláros határt a második világháború vége óta mindössze 18 ország lépte át, és került így be a fejlett országok csoportjába. Közülük hat az egykori szocialista állam: a három balti ország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia.

Magyarország és Lengyelország erősen megközelítette a 17 ezer dolláros határt , és ezt hamarosan át is lépheti- jósolja Matolcsy György. Aki gyorsan hozzáteszi : egyedül nem megy! A kis országok csakis együtt érhetnek el jó eredményt – állitja Matolcsy habár elismeri , hogy Japán példája mást mutat. Szerinte a kis tigrisek felzárkózása Ázsiában csoportos: Dél Korea, Hongkong, Tajvan és Szingapúr/ holott ez egyáltalán nem így történt. Ezek az országok egyedül találták meg a helyüket a gyorsan globalizálódó világgazdaságban. A globalizációt viszont egész Európa elnézte , Kelet Európa – a Szovjetunió irányításával olyannyira, hogy bele is bukott a kommunista kísérletbe.

Európa mindinkább a perifériára sodródik , és az egykori szocialista országok ezen a periférián próbálnak meg boldogulni. Vagyis a felzárkózás – Matolcsy György állításával szemben – szinte semmit sem jelent hiszen egy jövőjét kereső és egyelőre nem találó EU átlagához zárkózunk fel.

A leendő német kancellár realizmusa

Matolcsy is írja a Magyar Nemzetben, hogy a visegrádi országok gazdasága Németországtól függ. Annak kancellár jelöltje a Der Spiegelben kifejtette: aggódik amiatt, hogy Európa lemarad a globális versenyben! Az elmúlt 3-4 évtized alapján teljes joggal. A gazdasági reform kezdetén (1978) Kína szerepe elhanyagolható volt a világgazdaságban, ma viszont az USA kihívója és az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere!

Az 5G rendszert a kínaiak vezetik be Magyarországon

Az USA még ma is a világ feldolgozó iparának a 25%-át jelenti, és ez alapozza meg vezető szerepét a világban – állítja Matolcsy, aki rámutat arra, hogy ez feltételezi a kutatás – fejlesztés magas szintjét.

Térségünk nyitott az újítások iránt – állitja Matolcsy megfeledkezve arról, hogy ezek száma elenyésző a világ más részeihez képest. Térségünkben nincsenek olyan tudás központok mint az USA-ban vagy Kínában. Jellemző, hogy világszínvonalú egyetemet Kínából akarunk importálni.

Pénz beszél

Bár Matolcsy jegybank elnök, de az USA vezető pozícióját  nem a pénzügyi hanem az ipari szerepből vezeti le. Holott Amerika épp ennek révén játszhat döntő szerepet a világgazdaságban. A kínaiak pontosan tisztában vannak ezzel. Hangcsouban a G20 értekezleten Hszi Csinping elnök ezt nyíltan meg is fogalmazta. Az amerikaiak ezt mosolyogva fogadták, de rögtön ezután megindult az offenzíva. Kína bejelentkezett a G20 világra, de Washington számára ez egyelőre elfogadhatatlan. A kereskedelmi háború és a diplomácia offenzíva épp a kínai nyomulás megállítását célozza.

Mit keresnek kínai tanácsadók a Nemzeti Bankban?

Matolcsy erről semmit sem ír, de a CIA meg van győződve arról, hogy a magyar jegybank erőteljes kínai befolyás alatt áll. Maga Matolcsy pedig ennek a kínai befolyásnak a fő képviselője Magyarországon. (A Fudan egyetemet is ő hozza Magyarországra) Washington és Brüsszel szerint Magyarországnak és a térség többi államának előbb vagy utóbb választani kell Kelet és Nyugat között. A jövőt illetően ez a térség egyik legfőbb dilemmája, de erről Matolcsy – érthető módon – semmit sem ír a Magyar Nemzetben.

A diktátor húga bekerült az Államtanácsba

Észak Korea fura ura előléptette 34 éves húgát, aki ezentúl a legfontosabb állami testület nevében nyilatkozhat. Kim Jodzsong a fontos nemzetközi tárgyalásokon mindig ott állt bátyja mögött.

Olykor meg is előzte őt: az Észak Koreában 1945 óta uralkodó Kim család első olyan tagja volt, aki Dél Korea földjére tette a lábát. Így készítette elő a két Korea vezetőinek csúcstalálkozóját. Jelenleg Kim Jodzsong Észak Korea propaganda főnöke és a diktátor „szóvivője”. Amikor Kim Dzsong un valamilyen oknál fogva eltűnik a nyilvánosság elől, akkor a külvilág a húgát lesi, hátha megtud valamit a diktátor állapotáról. Ez általában hiú remény, mert Észak Koreában a Kim család ügyei szigorúan őrzött államtitkok. Aki fecseg,meghal. A diktátor nagynénjének férje, aki egyben Kim Dzsong un mentora is volt, a kivégző osztag előtt végezte életét, mert Pekingben kissé túl sokat árult el a hatalom belső ügyeiről a nagy kínai szövetségesnek.

Észak Korea felértékelődött

Az Egyesült Államok létrehozta a Quad szövetséget Kína bekerítésére, de ebben Dél Korea nem vesz részt. Épp ezért Kim Jodzsong jelezte: készek találkozni a dél-koreai elnökkel persze nem feltételek nélkül. Közben viszont háborús tervekkel vádolta meg Washingtont. Ez azért érdekes, mert a diktátor húga szerepet játszott abban, hogy létrejöjjön a csúcstalálkozó Trump ex elnökkel Szingapúrban. Bátyjával együtt megtette a 60 órás vonat utat Hanoiba, ahol végül nem sikerült megállapodni Donald Trumppal. Kiderült, hogy csak PR eseményről volt szó, amely Trump belpolitikai érdekeit szolgálta.

Amíg jók voltak Peking és Washington kapcsolatai addig a kínaiak mérsékelni próbálták a duci diktátort, aki rendszeresen háborúval fenyegette az Egyesült Államokat. Most viszont az észak-koreai ballisztikus rakéták, amelyek nukleáris robbanófejet is tudnak az USA fölé szállítani, felértékelődtek. Nemrég hiperszonikus rakétát próbáltak ki Észak Koreában – emlékeztet a CNN, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a fegyverkezési program eddigi katonai vezetőjét kitették az Államtanácsból. Helyét épp az a Pak tábornok foglalta el, aki felelős a hiperszonikus rakétáért Észak Koreában.

Állhat-e nő a militarista dinasztia élén?

Erről vitatkoznak a szakértők Kim Jodzsong előléptetése kapcsán. A diktátor ugyanis gyakran tűnik el a nyilvánosság elől, és ilyenkor felröppennek a találgatások az egészségi állapotáról. A dél-koreai hírszerzés szerint a diktátor húga de facto a rendszer második embere függetlenül attól, hogy épp milyen állami vagy párt tisztséget tölt be. Dél Koreában azt gondolják, hogy Kim Jodzsong intézi a legfontosabb diplomáciai ügyeket is: a két Korea közötti viszonyt illetve az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatot.

A szakértők emlékeztetnek arra is, hogy Észak Koreában nem mindenki örül Kim Jodzsong gyors karrierjének: az év elején kitették a kormányzó párt nagyhatalmú politikai bizottságából, ahol csak póttag volt. Ez a büntetés állítólag azért érte, mert az ő parancsára robbantották fel a két Korea összekötő irodáját Keszon városában. Most a diktátor közölte, hogy visszaállítják a kommunikációt a két Korea között.

A dél-koreai hírszerzés nem hisz abban, hogy a diktátor húga második emberből első lehet. Hiába tagja a mindenható dinasztiának, de a tábornokok nem fogadnának el egy nőt a parancsnoki poszton, ahol Észak Koreában 1945 óta egy Kim családból származó férfi áll.

Kína az Új Selyemúttal adósságfüggővé teszi a világot

Legkevesebb 385 milliárd dollárral tartozik máris Pekingnek 165 állam. Sokan közülük már akkora adósságot halmoztak föl, amely meghaladja a GDP 10%-át!

Oly sok pénzzel tartoznak egyes államok Kínának, hogy Peking adósság diplomáciát folytathat: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy értékes gazdasági területek kerülnek kínai ellenőrzés alá az adósságtörlesztés fejében. Az amerikai AidData kutató csoport kiemeli Laosz példáját. A kis ázsiai állam 5,9 milliárd dolláros szerződést írt alá a vasúti hálózat fejlesztésére. Ezt a hatalmas összeget eltitkolták a külvilág előtt nagyon is érthető okból: ez Laosz éves GDP-jének az egyharmada! Ez akkora összeg, amely minden bizonnyal meghaladja Laosz visszafizetési lehetőségeit.

Az Új Selyemút program 2013-ban indult el azzal a céllal, hogy növelje Kína befolyását a világban. Szegény és közepesen fejlett országoknak nyújtanak hitelt a kínaiak elsősorban infrastruktúra fejlesztésre. 13 ezer ilyen hitel szerződést vizsgált meg az AidData összesen 843 milliárd dollár értékben 165 országban.

Már nem a kormányok közti szerződések dominálnak

Az Új Selyemút program meghirdetése előtt szinte kizárólag kormányok közötti szerződéseket kötöttek a kínaiak, és ezekről lehetett is valamiféle információt kapni. Az Új Selyemút filozófiája más: immár állami cégek kötnek szerződéseket a szóbanforgó ország intézményeivel és vállalkozásaival. Ezekről jóval nehezebb információt szerezni, mert mindenki az üzleti titokra hivatkozik. Pekingnek ez ezért is előnyös, no meg azért is, mert a kínai cégek mögött ott áll a kínai állam vagyis az erőviszonyok igencsak egyenlőtlenek.

Mindez odavezetett, hogy az adósságot nem jelzik, mert a magáncégeknek nincs olyan szigorú szabályozásuk mint az államoknak. Az AidData szerint így következhetett be az, hogy 385 milliárd dollárral alábecsülték az eladósodott országok adósságállományát.

Korrupció

Peking azért is hagyta homályban az adósságot, mert ezzel tág teret nyitott a korrupciónak. Ez kétoldalú: egyrészt lefizetik a szóbanforgó államok vagy cégek döntéshozóit másrészt pedig a kínai fél képviselői is dolgozhatnak magán kasszára. Hszi Csinping elnök megkongatta a vészharangot 2019-ben mondván a jövőben zéró toleranciát tanúsítanak a korrupciós ügyekben az Új Selyemút programban.

Lelassult a terjeszkedés az Új Selyemúton, mert egyre több országban jöttek rá arra, hogy a kínai kölcsönök komoly függést jelentenek. A függést pedig Peking bármikor kihasználhatja.

„Sok szegény ország már nem jut kölcsönhöz. A kínaiak pedig ezt kreatívan kihasználják”

– mondta az AidData főnöke az AFP hírügynökségnek.

Azt is kihasználják, hogy a helyi elitek gyakran igen korruptak. Különösen így van ez a nyersanyag kitermelő országokban. A korrupt elitek lefizetése a kínaiak kedvelt módszere.

A másik kedvelt módszer az árukapcsolás: a kölcsönhöz olyan kötelezettség is társul, amely kiköt bizonyos mennyiségű nyersanyag szállítást.

Így például Oroszország 125 milliárd dollárral tartozik Kínának, és ezeket a hiteleket olaj és földgáz szállítások garantálásával biztosítja. Venezuela ugyanígy 86 milliárd dollár értékű hitelt szerzett jórészt úgy, hogy jövőbeni olaj szállításokra vállalt garanciát.

Peking nem habozik kihasználni az adós államok nehéz helyzetét.

A kínaiak magasabb kamatot és rövidebb visszafizetési periódust követelnek

Minthogy Peking szívesen választ nehéz helyzetben levő államokat, ezért kamat felárat kér, és a szokásosnál rövidebb időt ad a visszafizetésre. Pakisztán például 3,76%-os kamatot fizet Kínának míg az OECD átlag 1,1%!

Mit mond minderre a pekingi külügy?

„Nem minden adósság fenntarthatlan. Az Új Selyemút mindig azon az elven alapult, hogy kölcsönösen konzultálunk, osztozunk a befektetésen és osztozunk a hasznon.”

Milyen arányban osztoznak a hasznon? Az erőviszonyok ismeretében ez aligha lehet kérdéses…

A londoni Guardian cikke nem foglalkozik Montenegróval vagy Magyarországgal, de nyilvánvaló, hogy a kínaiak nem véletlenül ragaszkodnak mindenütt a teljes titoktartáshoz.

Felélénkül az iszlamista terrorizmus Afganisztánban?

Dusanbeban tartottak találkozót a sanghaji kezdeményezés vezetői, akik az afganisztáni válságot tárgyalták meg elsősorban. Irán is belépett a szervezetbe, így már a térség összes érintett állama egyeztetheti elképzeléseit Afganisztánnal kapcsolatban.

A két fő kérdés:

  • újra az iszlamista terrorizmus hátországa lesz-e Afganisztán?
  • Mi lesz a több millió menekülttel? Pekinget elsősorban azt izgatja: hova mentek az ujgur iszlamisták Afganisztánból?

A tálibok szóvivője exkluzív interjút adott a pekingi Global Timesnak, és ebben azt állította, hogy a Kelet Turkesztáni Iszlamista Mozgalom /ETIM/ embereinek megmondták: el kell hagyniuk Afganisztánt! De hol vannak most? Hányan élnek még mindig Afganisztánban?
– tudakolja a pekingi vezetés angol nyelvű portálja.

Az ujgur iszlamistákkal közöltük, hogy nem használhatják bázisként Afganisztánt külföldi hadműveletekhez – nyilatkozta a Global Timesnak Suhail Shaheen tálib szóvivő. Aki viszont nem közölte: hány ujgur iszlamista hagyta el Afganisztánt és hányan maradtak még ott? Ezt kifogásolta a pekingi külügy szóvivője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly májusban egy jelentést tett közzé arról, hogy  az ETIM-nek körülbelül 500 harcosa él Badahsan, Kunduz és Taksan tartományban Afganisztán északi részén.

Pakisztáni források szerint 200-300 ujgur iszlamista harcos maradhatott Afganisztánban.

Az amerikai katonák csapást mértek egy táborra Badahsan tartományban 2018-ban, ahol a tálibok az ujgur fegyvereseket képeztek ki.

A sanghaji Fudan egyetem professzora szerint az ETIM emberei szétszóródtak: az iszlamista szervezet legfőbb erői Pakisztánban, Szíriában és Törökországban élnek. Csang Csiatong professzor szerint ma már az iszlamista szervezetnek több tagja él Szíriában mint Afganisztánban. A táliboknak még akkor is nehéz lenne teljesíteni az ígéretüket, melyet Vang Ji külügyminiszternek tettek Tiencsinben még a hatalomátvétel előtt, ha komolyan akarnák hiszen ők maguk is megosztottak és nem ellenőrzik Afganisztán egész területét.

A tálibok Kínától, az ujgur iszlamisták az USA-tól várnak segítséget

Erre az ellentmondásra mutat rá a Global Times, amely megerősíti, hogy a támogatás legfőbb feltétele az, hogy a Kínában terroristának tekintett szervezetet számolják fel Afganisztánban.

Az ETIM azonban élvezi az Egyesült Államok támogatását – hangsúlyozzák a kínai szakértők. Azzal, hogy az USA ilyen villámgyorsan vonult ki Afganisztánból, megnőtt a szomszédos államok terrorfenyegetettsége – hangsúlyozza a Global Times.

Kínai-orosz együttműködés

Tadzsikisztán fővárosában Afganisztánról tanácskoznak a sanghaji együttműködési szervezet tagállamainak vezetői. A kínai és az orosz külügyminiszter: Vang Ji és Szergej Lavrov megerősítették az együttműködési szándékot a terrorizmus ellen. Vang Ji ezenkívül sürgette az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy járuljanak hozzá ehhez – írta a Hszinhua hírügynökség.

A tanácskozáson Dusanbeban részt vett India, Pakisztán és Irán is, melyek mind érintettek az afganisztáni válságban.

Matolcsy a társadalmi egyenlőtlenség csökkentéséről

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint világméretű gazdaságpolitikai fordulat tanúi vagyunk: míg a korábbi időszakban a neoliberális gazdaságpolitika növelte a különbségeket a társadalom különböző csoportjai között addig most ennek csökkentésére törekszik az Egyesült Államokban.

Biden elnök hatalmas összegeket juttat a nehéz helyzetbe jutott társadalmi csoportoknak, hogy ily módon csökkentse a társadalmi feszültséget. Matolcsy György szerint ezt elsősorban az okozza, hogy a feltörekvő Kínával szemben az Egyesült Államoknak egységet kell mutatnia, mert a belső megosztottság jelentős mértékben csökkenti világhatalmi fellépésének erejét.

Ahogy a Szovjetunióval való szembenállás az életszínvonal növelésére hatott Nyugat Európában, most Kína előrenyomulása váltana ki hasonló reflexet az Egyesült Államokban és másutt a nyugati világban.

Jegybank elnökök találkozója

Érdekes módon a Magyar Nemzeti Bank elnöke akkor írta meg cikkét az új globális gazdaságpolitikáról amikor a jegybankárok jelentős csoportja Jackson Hole-ban részt vesz a Federal Reserve Board éves konferenciáján. Az USA meghatározó szerepe a világon vitán felül áll. A kínaiak épp arra törekszenek, hogy valamiféle kettős hatalom alakuljon ki ebben a tekintetben a világgazdaságban.

Matolcsy Györgyöt mint Kína elszánt hívét általában nem hívják meg az Egyesült Államokba, ahol azt is kifogásolják, hogy kínai tanácsadók dolgoznak a Nemzeti Bankban Budapesten.

Az sem kerülte el a budapesti amerikai nagykövetség figyelmét, hogy a sanghaji Fudan egyetem Magyarországra települését Matolcsy György tárgyalta meg a kínai egyetem párttitkár asszonyával, aki első embernek számít a kínai szokások szerint a hierarchiában.

Figyelmeztetés Orbánnak

Matolcsy ebben a cikkében arra figyelmezteti a nemzeti együttműködés rendszerének vezérét, hogy a társadalmi jövedelem egyenlőtlenségek komoly politikai problémákhoz is vezethetnek. Az USA-ban jól látszott ez az elmúlt években amikor a bérből és fizetésből élők nagy tömegben szavaztak Trump populista politikájára.

Magyarországon is fennáll a probléma, hogy a bérből és fizetésből élők jórészének reáljövedelme nem növekszik, a frusztrációja viszont igen.

Orbánnak, ha meg akarja őrizni a népszerűségét növelnie kell az életszínvonalat nehogy a kontraszt az oligarcha elit és a lakosság többsége között túlságosan szembeötlő legyen. Csakhogy ehhez mindenképp szükség van az uniós euró milliárdokra, melyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere kínai lélegeztető gépre szorulhat, ez pedig nem a legjobb ómen a túlélésre …

Kínai-orosz-iráni-pakisztáni együttműködés Afganisztánban

Irán kész együttműködni Pekinggel”a béke érdekében Afganisztánban” – ezt közölte az ország nemrég beiktatott új kemény vonalas államfője Hszi Csinping kínai elnökkel, aki telefonon érdeklődött Teherán álláspontja iránt. Ebraham Raisi iráni elnök ugyanezt mondta Vlagyimir Putyinnak is.

„Az afgán társadalom különböző erőinek össze kell fogniuk, hogy kihasználják az USA kivonulását arra, hogy megteremtsék a békét és a stabilitást az országban” – közölte Irán elnöke. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Afganisztán népességének jelentős része a perzsához közelálló nyelven beszél, és a lakosság egy része siita vallású, melyet a szunnita tálibok eddig nem nagyon toleráltak. Emiatt Iránnak kifejezetten rosszak voltak a kapcsolatai a tálib rendszerrel, melyet sohasem ismert el. Az utóbbi időben viszont az iráni diplomácia már azt hangsúlyozta, hogy „a tálibok a megoldás részét képezik Afganisztánban”. Iránban abban bíznak, hogy a közös Amerika ellenesség egyesíti őket a tálibokkal, akik most mérsékeltebb politikát folytatnak majd a nemzeti és vallási kisebbségekkel szemben. A tálibok ezt meg is ígérték, de sokan nem hisznek nekik, mert korábbi uralmuk idején a pastu szunnita többségre hivatkozva a tálibok teljhatalmat gyakoroltak. Csakhogy ez a többség minimális, ezért mostanában a tálibok új politikát ígérnek.

A Keresztapa mérsékletre int

A tálib szervezetet a pakisztáni titkosszolgálat hozta létre az USA kifejezett kérésére azokban az időkben amikor a szovjet hadsereg ellen az amerikaiak felfegyverezték az iszlamista erőket. Akkoriban még szoros volt az együttműködés Pakisztán és az USA között. Ám időközben Washington Pakisztán ősellenségével, Indiával kötött paktumot Kína ellen. Ezért Pakisztán Amerika ellen fordult, és még szorosabbá tette az együttműködést Kínával.

A tálib tisztikart a pakisztáni titkosszolgálat képezte ki vagyis az együttműködés személyi alapja garantált. Pakisztán titkosszolgálata tisztában van azzal, hogy a tálibok nem zárkózhatnak el a világtól mint első uralmuk idején tették. Akkor csak három állammal álltak kapcsolatban: Pakisztánnal, Szaúd Arábiával és az Egyesült Arab Emirátussal. Most mind Kína mind Oroszország jelezte: kész az együttműködésre a tálib rendszerrel. Sőt az oroszok közvetítő szerepet is vállaltak a tálibok és a nemzeti kisebbségek fegyveres csoportjai között.

Mi lesz az afgán diplomatákkal?

Döntő többségük nyugati egyetemeken nevelkedett, és rendszeresen bírálta a tálibokat. A moszkvai nagykövet, aki korábban Nagy Britanniában és az USA-ban képviselte a hazáját, Twitteren most is bírálja a tálibokat. A Moscow Times értesülése szerint Szaid Javid hamarosan menedékjogot kérhet valamilyen nyugati államban.

Tadzsikisztánban az ottani afgán nagykövet már nyíltan szakított az Afganisztánban uralomra jutott tálibokkal: „nem hiszem, hogy meg lehetne bízni bennük!” – nyilatkozta az Eurasianetnek.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!