15-16 napig tart az út Csengcsouból Bajorország fővárosába. Az első szállítmány elsősorban elektromos berendezéseket visz az európai piacra.
A megoldás már ki van próbálva: 2013 óta működik a Csengcsou – Hamburg vonal, mely a kínai árukat Honan tartomány fővárosából Németországba viszi. Mindez része az Új Selyemút programnak, melyet a kínai államfő hirdetett meg idén tavasszal Pekingben. A kínai fővárosban Putyin elnök mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök is meghallgathatta Hszi Csinping elnök 164 milliárd dolláros elképzelését. Marco Polo annak idején a selyemúton érkezett a Mennyei Birodalomba, ahol a császár tanácsadója lett.
Az Új Selyemút program a feltörekvő Kína gigászi nyitása a világra.
Ennek kulcs kérdése az infrastruktúra, melynek fejlesztését a kínaiak gőzerővel folytatják mind hazájukban mind pedig külföldön. Kína gyorsvasút hálózata már ma is a legnagyobb a világon pedig csak jóval Európa után láttak hozzá ehhez. Kína legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió. Annak legfontosabb állama Németország, ahol a kínaiak az első helyre kerültek a külkereskedelemben megelőzve Franciaországot! A kínaiak hosszú távon gondolkodnak. Nemcsak árukkal akarják elárasztani az Európai Uniót, de stratégiai szövetségre is törekszenek vele kihasználva azt, hogy Trump Amerikája végképp önző módon viselkedik. Hszi Csinping elnök idén először részt vett Davosban a világgazdasági fórumon, és ott állást foglalt a szabad kereskedelem mellett. A kínaiak mindig a kölcsönös előnyöket hangsúlyozzák.
Most, hogy megindult a teherforgalom Kína kellős közepéből Magyarországon át Münchenbe, máris arra utalnak, hogy a németek milyen árukat szállíthatnak hozzájuk. A China Daily kiemeli, hogy Bajorország Németországon belül az autóipar egyik legfőbb bázisa: BMW, Porsche stb. Szeptember ötödikén indul az ellenvonat Münchenből Csengcsouba- valószínűleg főként autókkal a fedélzetén. A China Daily nemrég arról is beszámolt, hogy végre
megindul az építkezés a Budapest-Belgrád vonalon is.
Ez is része az Új Selyemút programnak. Ha elkészül, akkor jelentősen lerövidíti a Budapest-Belgrád vasúti vonalat, és talán akkor nem kell majd 15-16 nap amíg elér egy teher szállítmány Kína kellős közepéből Münchenbe.
Az eddigi szénimport-tilalom után Kína leállítja a vas, ólom és haláruk bevitelét Észa-Koreából – jelentették be Pekingben. Kína az ENSZ-szankciókhoz csatlakozva büntet a koreai rakétakísérletek miatt.
Kína bejelentette, hogy szeptember 5. után nem importál szenet, vasat, vasércet, ólmot és ólomércet, valamint halat és más tengeri ételeket Észak-Koreából. Az ázsiai nagyhatalom az észak-koreai rakétakísérletek miatt kivetett legújabb ENSZ-szankciókat követi ezzel.
Kína, amely Észak-Korea legjelentősebb kereskedelmi partnere, büntetésképpen már februárban leállította a szénimportot Észak-Koreából, de a teljes kereskedelem nőtt azóta a két ország között. Emiatt vádolta meg Donald Trump amerikai elnök Pekinget azzal júliusban, hogy nem használja a gazdasági kényszerítőeszközt az észak-koreai nukleáris és fegyverprogram leállítása érdekében.
Az új szankciók nyomán Phenjan évi egymilliárd dollár
(több mint 255 milliárd forint) exportbevételtől eshet el. A Biztonsági Tanács legutóbb júniusban fokozta a nyomást Észak-Koreán, de Phenjant eddig nem sikerült megfékezni.
Több mint 3,4 milliárd jüan, azaz 132 és fél milliárd forint bevételt hozott két hét alatt a Wolf Warriors 2 című hazafias akciófilm Kínában, ezzel rekordot döntött.
A film egy korábban a különleges erőknél szolgáló katonáról szól, aki zsoldosokkal és felkelőkkel küzd Afrikában, hogy megmentse az ott rekedt kínai munkásokat. Kínai lapok szerint
a filmet valós események inspirálták:
kínai munkások 2011-es líbiai és 2015-ös jemeni kimenekítése. A film egy olyan magabiztos Kínáról szól, amelynek megvannak az eszközei és eltökéltsége is külföldön veszélybe került állampolgárai megvédésére.
Az állami média persze ajnározza a filmet, beszámolók szerint telt házzal vetítik, a közönség állva ünnepel, sokan még sírnak is a meghatottságtól. A Hszinhua hírügynökség úgy fogalmazott, hogy az alkotás “megragadta a nemzet szívét”.
A mozilátogatók különösen dicsérték a harci jeleneteket, és a főszereplőt játszó Vu Csinget, aki a film rendezője is egyben.
A filmet a nyári szünidőben mutatták be, amikor a kínai mozik nem játszanak nagyszabású külföldi alkotásokat, ez is hozzájárulhatott a nagy népszerűséghez.
Eddig a hongkongi Stephen Chow The Mermaid című 2016-os fantasy vígjátéka tartotta a legnagyobb bevételt hozó kínai film rekordját.
Kína modern vezérei szeretik egy-egy óriási városi építkezéssel beírni nevüket a Mennyei Birodalom történetébe.
Teng Hsziaoping, a reformok atyja, Sencsent tekintette minta városnak, a megújuló modern Kína szimbólumának. A délkelet kínai kis halász falu Hongkong közelében mára már 10 milliós nagyvárosba vált. Sok európai és amerikai cég itt építette fel fő gyártó bázisát. Csiang Cemin elnök egykor Sanghaj párttitkára volt /Kínában a polgármester az ő beosztottja/. Ő a Pudong amerikai stílusú üzleti negyedet építtette fel. Itt működik a modern Kína egyik legfőbb szimbóluma: a sanghaji tőzsde. Ez a legnagyobb az országban, mert Kína gazdasági fővárosa Sanghaj és nem Peking.
Hszi Csinping elnök, aki öt éve van hatalmon és most épp új kommunista pártkongresszusra készül, mely minden bizonnyal öt évre meghosszabbítja hatalmát,
Xiongan néven új várost épít Pekingtől csaknem 100 kilométerre délnyugatra.
A cél egy huszonegyedik századi minta kertváros létrehozása, amely tehermentesíti a 20 milliós kínai fővárost. Hogyan ? Mindenekelőtt úgy, hogy a minta kertvárosban levegőt lehet venni! Peking és csaknem az összes kínai nagyváros egyik legfőbb problémája az igen szennyezett levegő. Egy kínai nagyváros levegőjének minősége átlagosan hússzor rosszabb mint az európai átlag! A tüdőrák és a többi hasonló betegség, melyet a szennyezett levegő okoz, tömegesen juttatja idő előtt sírba a kínaiakat. Akik akasztófahumorral így viccelődnek: ha Pekingben jársz, akkor ne vegyél levegőt!
A minta kertváros lesz a pozitív példa, amely élhető életet jelent majd több millió polgárának.
A kínai vezetés minden erővel fékezi a nagyvárosok népességének növekedését,
hiszen ez is az egyik oka a kétségbeejtő légszennyezettségnek.
A tervek szerint mindez 525 milliárd euróba kerül. Ez még kínai mércével mérve is hatalmas összeg. Ráadásul Pekingben mindenki sejti, hogy a tervezett kiadások a végén sokkal magasabbak lesznek. Dehát Kína a világ második számú gazdasági nagyhatalma, amely gőzerővel tör előre. Hszi Csinping elnök tavaly a G 20 csúcson, melyet Kínában rendeztek meg, egyenrangú szerepet követelt hazájának a globális gazdaságban Amerikával. Megmosolyogták.
Aztán Amerika megválasztotta Trumpot és Hszi Csinping elnök kiállt a szabadkereskedelem mellett. Minthogy Kína háromszor olyan gyorsan növekszik mint Amerika és a lakossága több mint a négyszerese az USA-nak, így Hszi Csinping szavai nem nélkülözik a jövő realitásának eredményeit. Ennek az új Kínának lesz a szimbóluma a minta kertváros Peking mellett, mely 525 milliárd euróba kerül, de ahol legalább majd levegőt vehetnek majd a Mennyei Birodalom polgárai.
A kommunista párt által uralt Kínában is próbálják elnyomni a civil szervezeteket. Igaz, ott nem Soros-bérencezik azokat, akik nem értenek egyet a kormánnyal és küzdenek az emberi jogokért, de ott is hoztak ellenük törvényt. Ezért egyre kreatívabb módszereket találnak arra, hogy változásokat tudjanak elérni.
A civil társadalomnak az a lényege, hogy az emberek önkéntesen részt vesznek olyan szervezetekben, amelyek megvédik az érdekeiket. Gordon Wright brit politológus szerint az ilyen szervezetek egy-egy ország demokratizálásában is fontos szerepet töltenek be, például csökkenthetik az állami ellenőrzést a társadalomban,
felügyelik és ellenőrzik a központi hatalmat,
elszámoltathatják a tisztviselőket, vagy épp közvetítő szerepet játszanak.
Vagyis működő demokráciákban a civil, azaz nem kormányzati szervezetek (ennek angol verziójából, a non-governmental organizationből jön az NGO rövidítés) mobilizálni tudják az embereket, kifejezik a társadalom egyes csoportjainak akaratát.
De ez nem minden országban van így. Magyarország mellett több más ország is próbálja korlátok közé szorítani a civil szervezetek működését – olyanok, mint Oroszország, ahol Putyin 2012-ben írta alá a civil szervezeteket külföldi ügynökökké minősítő törvényt (tavaly év végéig a 148 ilyen szervezetből 27-et már bezárásra kényszerítettek), vagy éppen Kína.
Liu Hsziao-po Fotó: MTI/EPA/Liu Hszia
Néhány héttel ezelőtt, július 13-án az egész világot bejárta a hír, hogy a Nobel-békedíjas Li Hsziao-po meghalt rákban. Diana Fu, a torontói egyetem kutatója szerint meggyötört arcának látványa annak jelképe, hogy még a legkeményebbek is belefáradtak az elnyomásba és az ellen folytatott harcba Kínában.
Az elmúlt évben ugyanis Kínában egyre jobban korlátozzák az alulról jövő kezdeményezéseket, veszélyesnek tartják a civil társadalmat,
a kommunista párt vezetése szerint ugyanis az ilyen szervezeteken keresztül beszivároghatnak a nyugati eszmék a társadalomba.
Már 2015 végén megjelent egy cikk a New York Times-ban, amelyben arról írtak, hogy egyre többen aggódnak, amiért Kínában új szintre lépett a civil társadalom elleni harc. Az apropója az volt, hogy letartóztattak három munkajogi aktivistát, akik a vád szerint azért szerveztek tömegmegmozdulást, hogy megzavarják a társadalmi rendet.
Nem ez volt az egyetlen rendőrségi ügy: abban az évben több mint 200 emberi jogi ügyvédet és munkatársaikat tartóztatták le.
Hszi Csin-ping Fotó: MTI/EPApool/Andy Wong
A civil szervezetek elleni harc azonban nem ekkor kezdődött Kínában. Hszi Csin-ping elnök hatalomra kerülése után nem sokkal, 2013-ban kiadták a hírhedtté vált, úgynevezett 9-es számú dokumentumot. Ebben azt írták:
a civil társadalom veszélyes a kommunista párt uralmára.
Az Amnesty International hongkongi kutatója már akkor azt mondta: a párt kész arra, hogy „lecsapjon a civil szervezetekre”, amennyiben fenyegetésnek értékeli tevékenységüket. Ez meg is történt. Magyarországhoz hasonlóan, külön törvényt is hoztak a civil szervezetekről, amely január elsején lépett életbe, és elég tágan értelmezi ezt a fenyegetést, erősen korlátozva a lehetőségét annak, hogy a kormányzati kontrollt ki lehessen kerülni.
A hatóságok hamar akcióba léptek. 2014 szeptemberében bezárattak egy olyan szervezetet, amely vidéki könyvtárakat működtetett. A következő évben pedig sorra jöttek a letartóztatások.
Ennek ellenére az aktivizmus nem tűnt el Kínában, sőt, ahogy Diana Fu a Foreign Affairsben írja, egyre kreatívabb lett. Tömeges megmozdulásokra ugyan nincs lehetőség (legfeljebb olyan kisebb helyi tüntetésekre, amelyeket a feszültséglevezetés miatt a párt eltűr, sőt, néha maga is támogat), ilyeneket ugyanis NGO-k nem szervezhetnek. Ezért egyéb módszereket kellett találni.
Az egyik ilyen a flashmob, vagyis villámtüntetés. Ezek gyakran csak pár percesek, de ez pont
elég ahhoz, hogy fotók, videók készüljenek, amiket aztán lehet terjeszteni a közösségi médiában.
Ennyi idő alatt viszont a hatóságok sem tudnak keményen fellépni ellenük. A szervezők pedig a háttérben tudnak maradni.
A másik módszerre jó példa a szexuális zaklatás ellen küzdő Dzsang Lej-lej, aki nagyvárosok utcáin fotóztatja magát, transzparensekkel, majd a kínai Twitteren, a Weibón megosztja ezeket a képeket és nők százait biztatja arra, hogy kövessék példáját.
This picture is from ZHANG Leilei's Anti-Sexual Harassment Campaign. You can read more info about Leilei's action, as…
többek között pólókat nyomtatnak a szlogenjeivel. Ők már elértek annyi eredményt, hogy több városban elkezdtek kísérletezni olyan metrókocsikkal, amelyekre csak nők szállhatnak fel. És ehhez nem kellett nagy tömegben az utcára vonulniuk.
Egy újabb verzió, amikor petíciókkal bombázzak a különböző hivatalokat – hivatalosan sok ember spontán akciójaként, valójában persze ezek is
szervezett akciók, amelyekkel gyakran érnek el kisebb eredményeket.
Ezt Carolyn Hsu szociológus a Brookings Intézet egy előadásán azzal magyarázta, hogy a kommunista párt arra alapozza uralmát, hogy az emberek többsége elégedett, ezért figyel arra, hogy ha valami sokakat aggaszt, akkor arra megoldást találjon.
Diana Fu szerint a kínai civilek azt is megtanulták, hogy a radikálisan demokráciapárti akciók nem működnek, ezért, ahogy a fenti példák is mutatják, óvatosan próbálnak változásokat elérni – ezeknek nem annyira látványos az eredménye, de bizonyítják, hogy
hiába próbálják elnyomni a civil társadalmat, az mindig talál módot az ellenállásra.
20 százalékkal nőtt éttermünk forgalma- dicsekedett a főnök a helyi sajtóban Hangcsou városában, ahol a Trendy Shrimp nevű étterem furcsa kedvezményt ajánlott női vendégeinek: a dús keblek tulajdonosai /25 centiméter fölött/ 65%-os kedvezményt kapnak!
A mellbőséghez kötött bónusz kicsapta a biztosítékot abban a városban, ahol tavaly a G 20 csúcstalálkozót rendezték meg. /Itt hirdette meg Hszi Csinping elnök, hogy Kína egyenrangú szerepet akar játszani Amerikával a globális gazdaságban./
A reklámkampány két részre osztotta a hatmilliós város közvéleményét sőt az egész országot. A többség ízléstelennek érezte a kampányt. Annális inkább, mert a kínai nők általában kis mellűek. A dús keblek gyakran a plasztikai sebészet kétes értékű remekművei. A lányok egyáltalán nem szégyellik az idomaikat- védekezett az étterem főnöke. Aki elmondta: a hölgyeknek pincérnőkhöz kell fordulniuk a kedvezmény érdekében, a férfi pincérek ki vannak zárva ebből! Nem érheti tehát inzultus azt a nőt, aki mellbőségére hivatkozva kér kedvezményt. Melyet egyébként minden nő megkap- csak épp a mellbőség arányában.
Az étterem jól megy, a kínaiak viccesnek találják az egészet. Nem így a hatalom, mely szerint a reklám kampány plakátjai sértik a közízlést. Azokat tehát bevonták, de a kedvezmény továbbra is él a Trendy Shrimp étteremben. A dúskeblű hölgyek 65% kedvezményt kapnak a számla összegéből …
Vang Ji külügyminiszter Manilában találkozott újságírókkal, akik elsősorban arról az egyhangú Biztonsági Tanácsi határozatról kérdezték, mely újabb gazdasági szankciókkal sújtotta Észak Koreát.
Az ENSZ BT azt követően döntött így, hogy Észak Korea sikeresen kipróbált egy interkontinentális rakétát. Ezután pedig az ifjú diktátor büszkén kijelentette: immár el tudjuk érni az USA egész területét.
Trump elnök erre újra megfenyegette Észak Koreát, hogy katonai megelőző csapással teszi tönkre fegyvergyárait és nukleáris arzenálját. Kína ezt mindenképp szeretné elkerülni. Ezért javasolt külügyminisztere intelligens választ a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek. Amelyre súlyos csapást mérnek a szankciók, évi egymilliárd dolláros export bevételtől foszthatják meg Észak Koreát.
Mit javasol Peking, Észak Korea egyetlen megmaradt szövetségese? Azt, hogy kezdjék újra azokat a hatoldalú tárgyalásokat, melyeket korábban a kínai fővárosban tartottak. Ezeken a tárgyalásokon a két Koreán kívül Kína, az USA, Oroszország és Japán vett részt. Azért szakadtak meg ezek a tárgyalások, mert Észak Korea újra kezdte rakéta és nukleáris programját,mellyel az egész térséget fenyegetheti. Most mind a hat érdekelt fél ott van Manilában, ahol hétfőn kezdődik meg az Asean külügyminiszteri értekezlete. Vang Ji kínai külügyminiszter tárgyalt észak-koreai kollégájával és utána tudatta a sajtóval: Peking intelligens választ vár Észak Koreából az újabb ENSZ szankciókra.
Kínai a világ legnagyobb bankja – 1,2 milliárd eurót keres rajtuk a pénzügyőrség Spanyolországban.
Nem is akárhol kutakodnak a szorgos spanyol pénzügyőrök hanem a világ legnagyobb bankjának madridi fiókjánál. A rajtaütés már megvolt: mindekinek megtiltották az Industrial and Commercial Bank of China munkatársai közül, hogy a mobil telefonjukhoz nyúljanak vagy, hogy belépjenek a számítógépes rendszerbe.
A rajtaütés kapcsán a kínai maffiáról cikkezett a spanyol sajtó és Pekingben berágtak.
A nagykövet nyíltan a gazdasági kapcsolatok visszaesését helyezte kilátásba. Azóta a spanyol sajtó visszafogja magát, de a Reuters megszerezte a vizsgálati dossziét. Sokminden kiderül belőle: például az is, hogy mihez kezdenek az Európában ügyködő kínai üzletemberek a megszerzett pénzzel?!
Mindenekelőtt nem fizetnek adót! A kínai üzletemberek készpénzben bonyolítják milliós üzleteiket is! Egy példa: a spanyol pénzügyőrség leállított egy gyanús Golfot, melyben a kínai bank ügyfelei ültek. Találtak náluk néhány ezer eurót, de gyanították: ez nem minden! Háromórás alapos vizsgálat következett és mi derült ki a Portugália felé száguldó Golf kínai utasairól? 1 millió 254 ezer eurót találtak készpénzben nejlon zacskóban a gépkocsi üzemanyag tartályában! Azért vitték volna a pénzt Portugáliába, mert a kínaiak már tudták: az ICBC madridi fiókját már figyelik a spanyol pénzügyőrök. Csak 2009 és 2012 között 1,2 millió eurós pénzmosásra került sor- állítja a pénzügyőrség Madridban. Az ICBC időközben a világ legtőkeerősebb bankja lett. Az állami irányítás változatlan.
Az ICBC globális vezérigazgatóját üdvrivalgással fogadták Madridban 2011-ben. A globális pénzügyi válsággal küszködő spanyolok számára valóságos megváltásnak tűnt a tőkeerős bank. A vezérigazgató, aki tagja a Kínát vas kézzel kormányzó kommunista párt felső vezetésének, mindenütt szíves fogadtatásra talált spanyol földön. Ahogy a vállalkozószellemű kínai üzletemberek is. Néhány év után persze feltűnt: a sikeresen vállakozó kínaiak nem sietnek adót fizetni Spanyolországban! De mihez kezdenek a profittal?
Ezt kezdte el figyelni a spanyol pénzügyőrség. Rájöttek: az ICBC számlát nyit a kínai üzletembereknek, akik vígan haza utalják a profitot vagy épp valamelyik adóparadicsomba. De hogy kerülik ki az ellenőrzést a leleményes kínaiak? Úgyhogy mások legális bankszámláit használják fel az illegális átutaláshoz! Előfordult, hogy egy kínai ügyfél reklamált: a számláján olyan pénzek mozognak, melyekről neki tudomása sem volt! Tartsd kézben az ügyfeleket!- üvöltött rá telefonon a hálózat menedzserére egy bank főnök. Pechük volt. A beszélgetést lehallgatták: mindkettőjüket letartóztatták.
De hogyan tovább ? A pénzügyőrök meg vannak fogva hiszen Peking hivatalosan a világ legnagyobb bankjának a védelmére kelt. Hangsúlyozta: ha a spanyolok nem akarják rontani a virágzó kínai kereskedelmet, akkor jobb ha szép csendben pontot tesznek az ügy végére. A kínaiak elsősorban a teljes hírzárlathoz ragaszkodnak. A spanyol sajtó fegyelmezetten hallgat is- nyilván megfenyegette őket a nemzetbiztonsági szolgálat. Ám a Reuters a strandszezon kellős közepén közzétette a kínos jelentést. Pontosan akkor amikor Pekingben gőzerővel készülődnek a kormányzó kommunista párt következő kongresszusára. A kínaiak ilyenkor nagyon nem örülnek annak, ha a világ legnagyobb bankjának pénzmosási botrányát vizsgálja a világsajtó.
Különösen akkor, ha másutt is felteszik a kérdést: az ICBC pénzmosási gyakorlata nem egy globális terv része-e? Vajon másutt nem alkalmaz-e hasonló nem ortodox módszereket a világ legtőkeerősebb bankja? Nem veszít-e ezzel az érintett ország államkincstára többmilliárd eurót vagy dollárt? Más kínai bankok nem csinálják-e ugyanezt külföldön?- kérdi tapintatlanul a Reuters, mely exkluzív dossziét tett közzé a világ legnagyobb bankjának pénzmosási botrányáról Spanyolországban.
3,9 százalékkal növekedett a világtól elzárkózó kommunista rendszer GDP-je 2016-ban. Észak Korea ugyan nem közöl megbízható adatokat a gazdaságáról, mert ám a Bank of Korea, Dél Korea nemzeti bankja, szorgosan elemzi Észak Korea gazdasági helyzetét.
Az információk fő forrása a hírszerzés. Adatainak szerint 17 éve nem volt ilyen gyors növekedés Észak Korea gazdaságában. 1999-ben 6,1 százalékos GDP növekedést számolt ki a nemzeti bank Szöulban. Kérdés, hogy lehet ilyen gyors a növekedés, miközben azz ifjú diktátor – apjához és nagyapjához hasonlóan – szinte minden pénzt katonai célra költ? Észak Korea atom és nukleáris programja csillagászati összegbe kerül az ország teljesítő képességéhez képest. Az életszínvonal a béka feneke alatt van: az egy főre jutó GDP kevesebb mint az egyhuszada Dél Korea teljesítményének. A Bank of Korea szerint az egy főre jutó GDP a harcias Észak Koreában 1,5 millió von – ez 1136 dollárt jelent.
Észak Korea egyetlen szövetségese Kína, mely leállította a kőszén importját. Ez nagy csapás volt Észak Koreára nézve, de ügyesen kijátszották a szankciókat. Elégették a szenet az észak-koreai erőművekben, majd a villamos energiát exportálták Kínába. A másik leleményes módszer a „magán export”. Észak Koreában sok drágakövet bányásznak. Ezeket észak-koreai „magánkereskedők” viszik át a Barátság hídján Kínába. Ott ékszert csiszolnak belőlük, és a hasznon osztoznak. Minthogy Észak Koreában magángazdaság nincs, ezért a magánkereskedők alkalmazása tiszta fikció. Észak Korea titkosszolgálatának tisztjei azok, akik ily módon igyekeznek devizát szerezni az országnak.
A katonai programok ugyanis méregdrágák, és a technológiát külföldön kell beszerezni.
Az eredmény már mutatkozik is: az USA nemzeti ünnepén olyan interkontinentális rakétát próbáltak ki, mely elvben elérheti Amerika nyugati partjait. Trump dühös és katonai csapással fenyegeti az ifjú diktátort. Másrészt arra akarja rávenni Kínát, hogy rendszabályozza meg szövetségesét.
Pekingben ellenzik a megelőző katonai csapás gondolatát. Közölték Washingtonnal: ők betartják az ENSZ szankciókat Észak Korea ellen, de csodát nem tehetnek. Az ifjú diktátor önfejű. Kim Dzsongun korábban megölette Kína észak-koreai emberét, aki pedig nagynénje férje és egyben a mentora volt.
Peking mindenképp igyekszik elkerülni Észak Korea bukását, mert abban az esetben amerikai tengerészgyalogosok bukkannának fel a kínai határon. Ezért Peking mindenkit nyugalomra int mondván: az ifjú diktátor csak fenyegetőzik a háborúval, de valójában nem akar mást mint találkozni Donald Trumppal! Az USA elnökének az esze ágában sincs találkozni a kommunista dinasztia ifjú diktátorával, de nem zárja ki ennek a lehetőségét. Most egyelőre az egész világ arra vár, hogy az ifjú diktátor mit válaszol Dél Korea elnökének a tárgyalási javaslatára.
Ha megkezdődne újra a párbeszéd a két Korea között, akkor mindenki fellélegezhetne, mert csökkenne a háborús veszély.
Még nem is oly rég mindenki azt találgatta Pekingben a Tiltott városban, ahol a majd mindenható kommunista párt vezérei élnek, hogy államfő vagy kormányfő lesz-e a törekvő káder, a 48 milliós Csungking ura? Aztán megjött a hír Szun Zsengcai /Sun Zhengcai/ leváltásáról.
Később a letartóztatásáról is pletykáltak Pekingben, miközben a hivatalos pártlap arról írt, hogy a következő pártkongresszus előtt egységbe kell tömörülni Hszi Csinping elnök körül vagy még inkább mögött. A majd mindenható elnök már ki is nevezte egyik hívét Kína legnépesebb városának élére. Ezzel szinte biztosra vehető, hogy az őszi pártkongresszuson bekerül a legfelső vezetésbe. Ahol persze ki mást támogatna, mint Hszi Csinping elnököt.
Mit rónak fel a bukott trónörökösnek azon felül, hogy kissé túl agresszíven tört a trónra? Azt, hogy nem számolta fel elődje korrupciós hálózatát! Ez kínos célzás hiszen az előd, aki a politikai bizottság tagja volt jelenleg életfogytig tartó szabadságvesztését tölti. Ő is vetélytársa volt Hszi Csinping elnöknek. Akinek ifjúkori barátja irányítja a kommunista párt rettegett belső elhárítását, az ellenőrző bizottságot. Ők a korrupció ellenes háború könyörtelen katonái: nem hátrálnak meg a legmagasabb tisztségek előtt sem! Főként, ha az illető nem elszánt híve Hszi Csinping elnöknek.
Egy korábbi kommunista vezetőről kiderítették: családi vagyona meghaladta a 90 milliárd jüant vagyis kb. 13 milliárd dollárt ért!
Mindenki dollármilliárdos a kommunista Kína vezérkarában – írta a New York Times öt éve amikor szintén pártkongresszusra készült a világ legnépesebb országa, amely második számú gazdasági nagyhatalom lett az USA mögött. Akkor pár napig nem lehetett elérni a leleplezést közlő amerikai újságok honlapját Kínában. Az oknyomozó amerikai újságírókat udvariasan, de kiutasították Kínából.
Mindennek ellenére Hszi Csinpinget megválasztották Kína első emberének 2012 őszén. Ő pedig megindította a korrupció ellenes kampányt, mellyel kisöpörte azokat a vezetőket a kommunista pártból és a hadseregből, akik nem támogatták őt elég elszántan. Most a trónörökös is erre fizethetett rá. Elvben a kínai kommunista pártnak új trónörököst kell kijelölnie az őszi pártkongresszuson. A szabály ugyanis az, hogy a trónörökös öt évig az alelnöki poszton gyakorol, majd átveszi a hatalmat. De mi van akkor, ha Hszi Csinping elnök pótolhatatlannak érzi magát, és nem vonul vissza öt év múlva?
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
