Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

A rubel és az orosz tőzsde máris fizeti Putyin agresszív fellépésének árát

Kenderessy Milán
-
0
A rubel és az orosz tőzsde máris fizeti Putyin agresszív fellépésének árát

Egy dollár 81 rubelt ér, ez majdnem abszolút mélypont. A moszkvai tőzsde idén eddig 20%-ot veszített pedig még februárnak sincs vége. További mélyrepülés várható – jósolja a CNN.

„A közeli jövőben további árfolyam csökkenést várunk a moszkvai tőzsdén”- nyilatkozta JP Morgan Chase elemzője. Aki kifejtette, hogy a veszteség korlátozott lehet, ha az orosz csapatok megállnak a két szakadár ukrán tartomány határainál. Ha viszont tovább nyomulnának nyugat felé, akkor az orosz bankokat kizárnák a nemzetközi fizetési rendszerből, és rendkívüli mértékben megnehezítenék az olaj és a földgáz exportját, amely Oroszország fő bevételi forrását jelenti.

A Capital Economics szakértői felmérték a nyugati szankciók várható hatásait az orosz gazdaságra. Szerintük az első szankciók a GDP 1%-os csökkenését idézhetik elő. Ha viszont az oroszok folytatják az előrenyomulást, és a Nyugat levágja az orosz bankokat a Swift fizetési rendszerről, akkor a veszteség már a GDP 5%-a lehet!

„A jelenlegi szankciók inkább szimbolikusak”

– mondta a Capital Economics elemzője a CNN-nek, aki szerint minden attól függ, hogy mit lép Putyin?

140 dollár is lehet egy hordó olaj

A Capital Economics több forgatókönyvet is készített az ukrajnai válság világgazdasági hatásairól. A legrosszabb forgatókönyv szerint egy hordó olaj ára elérhetné a 140 dollárt is, amit mindenki megérezne a benzinkutaknál. Minthogy a földgáz ár is emelkedne, ezért a fűtési számlák is lényegesen magasabbak lennének.

Mindez nagyon megdobná az amúgy is magas inflációt. Ez pedig arra ösztönözné a jegybankokat, hogy minél előbb szigorítsanak – írja a forgatókönyv, melyet a Capital Economics szakértői készítettek az Ukrajna körül kialakult válságról.

Oroszország Kína fele fordulhat

Erre hívta fel a pekingi hivatalos véleményt tükröző Global Times. Februárban a Gazprom és a China National Petroleum Corporation földgáz szállítási egyezményt kötött. Eszerint az orosz fél 48 milliárd köbméterre emeli földgáz exportját Kínába.

Moszkva arra is felkészült, hogy lekapcsolják a Swift rendszerről. 2014 óta kifejlesztettek egy másik rendszert. Ez az SPFS rendszer jelenleg már az orosz fizetések 20%-át bonyolítja le.

Tavaly Oroszország GDP-je 4,7%-al növekedett, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt. Ez tízéves rekord. Putyin tehát jól bespájzolhatott. Épp ezért Oroszország sokáig elviseli a nyugati szankciókat – hangsúlyozza a pekingi Global Times.

Putyin Kína felé fordulhat

Polonius
-
0
Putyin Kína felé fordulhat

Az Oroszország elleni nyugati szankciók Kína számára előnyösek – írja Putyin házi portálja. Az Rt.com rámutat arra, hogy 2014 óta Kína jelentősége fokozatosan tovább növekedett az orosz külkereskedelemben, Németország – a legfőbb nyugati partner – részesedése viszont csökkent.

Scholz kancellár leállította az északi áramlat kettő földgáz vezeték engedélyezését válaszul Putyin katonai akciójára Ukrajnában.

Moszkva viszont néhány napja újabb földgáz egyezményt kötött Pekinggel. Eszerint 48 milliárd köbméterre emeli a földgáz szállítást Kínába a Gazprom.

Putyin elnök a téli olimpia idején hosszasan tárgyalt Hszi Csinping elnökkel Pekingben. A kínaiak támogatásukról biztosították Oroszországot a Nyugattal szemben. Vang Ji külügyminiszter ugyanakkor most mindenkit önmérsékletre szólított fel. Peking számára Oroszország távolról sem olyan fontos: a külkereskedelemben a részesedése annyi mint Mongóliáé, melynek csak 3 millió lakosa van. Közben

Kína hosszú évek óta meghatározó szerepet játszik Oroszország külkereskedelmében.

Putyin búcsúja Nagy Péter cár álmától?

A legnagyobb orosz cár a Nyugat követésére buzdította birodalmát, ezért is építette Szentpétervárt az északnyugati határvidékre. Putyin ebben a városban született, itt lépett be a KGB-be, amely az NDK-ba küldte őt. Az orosz elit számára akkor még a Nyugat utolérése volt a cél. A Szovjetunió bukása óta eltelt harminc év kiábrándító volt. Obama elnök Putyin képébe vágta: már nem vagytok világhatalom!

Válaszul az orosz elit felfedezte Kínát. Ahol az elmúlt negyven évben világraszóló eredményt értek el a gazdaság fejlesztésében miközben a politikai rendszer olyan maradt, amely Putyin számára nagyonis ismerős.

Oroszország Kínával egyelőre egyenlő partnerként működhet együtt, mert az orosz hadsereg a második a világon. Az orosz haditechnika pedig sok tekintetben versenyképes az amerikaival. A kínaiak nem fegyverrel akarják meghódítani a világot hanem pénzzel és technológiával. Emiatt szükségük lehet az orosz hadseregre, amely ellensúlyozza az Egyesült Államokat.

Az Ukrajna körüli válságnak Kína a nyertese

Az USA diplomáciája ugyan Kínát nevezte meg fő vetélytársnak most viszont belekerült egy sokáig elhúzható válság helyzetbe Európában. Putyin ráér. Az Egyesült Államok pedig kénytelen vele foglalkozni ahelyett, hogy stratégiai ellenfelével, Kínával szemben próbálna meg előnyös pozíciót szerezni.

Az EU a nagy vesztes

Az Európai Unió, amelynek energia ellátása Oroszországtól függ mindenképp vesztes az Ukrajna körüli válságban. Dmitrij Medvegyev, aki Putyin helyettese a Védelmi Tanácsban, meg is fenyegette az uniós államokat, hogy hamarosan kétszer annyit fognak fizetni a földgázért mint eddig. A Gazprom pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós államok gáztárolói 95%-ban üresek! Biden is utalt rá, hogy a NATO tagállamoknak magas energia árakkal kell fizetniük az Ukrajna körüli válságért. Arról nem beszélt, hogy az USA – éppúgy mint Oroszország – nagy energia exportőr vagyis számukra ez egyáltalán nem jelent akkora problémát mint az Európai Unió számára.

Ukrajna túl nagy falat Putyinnak

Kenderessy Milán
-
0
Ukrajna túl nagy falat Putyinnak

Vlagyimir Putyin orosz elnök jó stratéga. Pontosan tudja meddig ér a takarója. Ukrajna megtámadásán többet veszítene, mint amennyit nyerhetne. Azt is csak belpolitikai értelemben.

Matthew Schmidt professzor, aki stratégiát tanított az USA első hadi akadémiáján, és jelenleg a nemzetközi tudományok kutató központjának vezetője az egyetemen New Havenben azon a véleményen van, hogy Putyint nem az amerikai és más külföldi szankciók tartják vissza attól, hogy frontális megtámadja Ukrajnát hanem az, hogy egy ilyen akció túlságosan nagy áldozatot kívánna az orosz haderőtől.

Miért? Egyrészt azért, mert az amerikaiak korszerűsítették az ukrán hadsereg fegyverzetét. Ily módon Ukrajna a világ 22-ik legerősebb hadserege lett. Oroszország a második a világon az Egyesült Államok mögött. Ukrajna hadserege jóval gyengébb, de sokkal erősebben motivált. Még Putyin környezetében is sokan kételkednek abban, hogy ésszerű lenne egy háború. Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője a Védelmi Tanács ülésén fejtette ki a kétségeit. Putyin leintette őt, de nyilvánvaló, hogy sokan kételkednek egy katonai akció sikerében és főként értelmében. A brit hírszerzés szerint az orosz tábornokok jelentős része is ellene van egy komoly hadjáratnak.

Gerilla háború

Az amerikai professzor szerint Kijev gerilla háborúra készül. A minta Afganisztán, ahol a hatalmas erejű szovjet hadsereget vereségre kárhoztatta egy erősen motivált gerilla hadsereg. Ukrajnában sokan jelentkeznek az önvédelmi osztagokba, ahol nagyon sok a jól képzett és motivált ember.

Megéri Putyinnak egy ilyen háború? A szerző szerint nem.

Putyin szalámi taktikája

Az orosz elnök valószínűleg kezdettől fogva a két szakadár ukrán tartomány bekebelezését tűzte ki célul. A krími receptet alkalmazta bár egyelőre még nem volt népszavazás a két tartományban. Az orosz többségű lakosság jórésze már régen megkapta az orosz útlevelet. A két „népköztársaság” csatlakozása Oroszországhoz a valóságban nem sok változást jelent hiszen 2014 óta de facto eddig is Moszkva felé néztek és nem Kijev irányában.

Putyin ugyanígy szerzett meg határterületeket Grúziában is amikor háborús helyzet alakult ki a két ország között. Putyinnak valójában nem a területekre van szüksége hanem az orosz nacionalizmus újabb megerősítésére. Az orosz közvélemény mindmáig nem fogadta el, hogy a cárok és Sztálin öröksége 1991 után semmivé vált. Moszkva hatalmas területeket veszített és cserébe nem kapott semmit. Ráadásul Obama elnök Putyin arcába vágta: már nem vagytok világhatalom, foglalkozzatok a regionális ügyekkel! Hát most azzal foglalkoznak. A baj az, hogy Oroszország éppúgy mint Ukrajna gazdasági-társadalmi válságban van. A Nyugat sincs jó formában: sem az Egyesült Államok sem az Európai Unió nemigen látja, hogy a pandémia után merre van előre.

Nyertese a krízisnek egyertelműen Kína. Hszi Csinping elnök arra kérte Putyint, hogy csak a téli olimpia után élezze ki a helyzetet. Ez meg is történt. Most pedig Oroszország és a Nyugat egymásra acsarkodik miközben Peking arra koncentrál, ami sokkal fontosabb a gazdaság és a technológia fejlesztésére. Az Európai Uniót már utolérte, és az USA-t is be akarják fogni ebben az évtizedben. A cél a G2 vagyis, hogy az USA és Kína együtt és egyenrangúan kormányozza a világot. Mindaddig míg Peking egyedül is képes lesz erre.

USA, Kína és az ujgurok emberi jogai

Polonius
-
0
USA, Kína és az ujgurok emberi jogai

Két washingtoni törvényhozó aziránt érdeklődik, hogy  miután korábban Biden elnök aláírta a törvényt, amely tiltja a gazdasági kapcsolatot a kínai határtartománnyal, ahol a muzulmán kisebbség jelentős részét munkatáborokban dolgoztatják.

Akkor mit keres a Tesla a Hszincsiang-ujgur tartományban?

„2022-ben tegyen a Tesla elektromos autóival utazást a Hszincsiang-ujgur tartományban!” – ezzel a hirdetéssel jelezte Elon Musk cége szilveszterkor, hogy bemutató termet nyitott Kína nyugati tartományában. A Tesla elszántan nyomul Kínában, ahonnan elektromos autókat exportál a világ számos országába. A gyára Sanghajban van, Kína fejlettebb keleti területén, közel a tengerhez.

Elon Muskot már korábban is sok bírálat érte amiatt, hogy az USA-Kína kereskedelmi háború kellős közepén épít gyárat abban az országban, amely hazájának vetélytársa a világpiacon. Elon Musk azzal védekezett, hogy Kína a világ legnagyobb autós piaca, ahol ráadásul hamarabb észrevették azt, hogy mielőbb át kell állni az elektromos autózásra. A kínaiakat elsősorban az ösztönözte erre, hogy a nagyvárosokban – így Sanghajban is – alig lehet levegőt venni a környezetszennyezés miatt.

Két törvényhozó levele

„Megdöbbent bennünket, hogy a Tesla abban a kínai tartományban nyit bemutató termet, ahol az ujgur munkatáborok vannak” – írta közös levélben Elon Musknak két demokrata honatya: Bill Pascrell és Earl Blumenauer. Arra hivatkoznak, hogy a hatóságok mintegy egymillió muzulmánt zártak munkatáborokba ebben a tartományban. Peking tagadja ezt. A kínaiak szerint mindössze arról van szó, hogy az iszlamista terrorizmus elleni harcban megpróbálják elszigetelni a veszélyes elemeket a lakosság többi részétől. Az ujgur fiatalok között néhányan az Al Kaidahoz csatlakoztak, jórészük Pakisztánba menekült, ahol az iszlamista terror szervezetnek egész dandárja van ujgur harcosokból.

Az amerikai kongresszus népirtásnak nevezi azt, ami az ujgurokkal történik a kínai határ tartományban.

Biden elnök december 23-án írta alá a törvényt, amely megtiltja a kínai tartományból származó áruk behozatalát az Egyesült Államokba. A két washingtoni törvényhozó levelében arról érdeklődik, hogy vajon a Tesla nem sérti-e meg ezt az amerikai törvényt?

Az USA diplomáciai bojkottot hirdetett a pekingi téli olimpiával szemben – emlékeztet a Guardian. Ez nem jelenti azt, hogy az amerikai sportolók ne vehetnének részt a februárban megrendezendő olimpián a kínai főváros mellett, de hivatalosan az USA nem képviselteti magát a többi között amiatt, mert Peking megsérti a Hszincsiang-ujgur tartományban élő muzulmán kisebbség emberi jogait.

30 napos karantén a téli olimpia személyzetének

Polonius
-
0
30 napos karantén a téli olimpia személyzetének

Hszi Csinping elnök megszemlélte a téli olimpia előkészületeit, ahol érvényesül a zéró Covid tolerancia elve. A februári téli olimpiára ezért szigorú karanténban tartják azokat a kínaiakat, akik részt vesznek a szervező munkában Peking közelében.

Február 4-én kezdődik a téli olimpia, de már most mindenki karanténban van Kínában nehogy megfertőzzenek másokat. Tokióban, a nyári olimpia idején is szigorúak voltak a vírus szabályok, de nem ennyire. Kínában viszont máig érvényes elv a zéró tolerancia vagyis a legkisebb járvány góc esetében is bekövetkezik a részleges vagy teljes zárás.

Hszian után újabb milliós város jutott erre a sorsra – számolt be a Global Times. Mindössze három vírusfertőzést regisztráltak, de lezárták az 1,1 milliós Juzsou városát Pekingtől délnyugatra. A 13 milliós Hszianban legalább egy napot hagytak a lakosságnak, hogy bevásároljanak, de Juzsou-ban azonnal lezárták az egész várost. Csakis az élelmiszer boltok maradtak nyitva, de ezekben egy család csakis egyetlenegy tagja vásárolhat két naponként egyszer! Hszianban pánik tört ki amikor megrohamozták a boltokat, itt arra sem volt idő, mert reggel a lakosság már nem hagyhatta el lakását vagy házát. Hszianban december 23 óta tart a teljes lezárás, és a lakosság egyre elégedetlenebb. Pekingben a vezetés hajthatatlan: ragaszkodik a zéró toleranciához. Hszianban megbüntettek 26 helyi vezetőt, mert nem zárták le azonnal a 13 milliós nagyvárost.

Chip hiány várható

A CNN gazdasági rovata jelezte, hogy a világméretű chip hiányt tovább növelheti az, hogy Hszianban leállt a Samsung és a Micron gyára. A Samsung azt közölte, hogy globális hálózata segítségével próbálja orvosolni a problémát, melyet a gyár bezárása okozott Hszianban. Nagyon jelentős chip gyárról van szó, melyet a Samsung 10 milliárd dollárért épített fel Kína ősi fővárosában. A Korea Economic Daily szerint a Samsung Hszianban állította elő az NAND memória chipek 40%-át. Ezek a chipek nélkülözhetetlenek az okos telefonokban, tabletekben.
A Micron amerikai chip gyártó közölte, hogy Hszianban elsősorban DRAM memória chipeket gyártottak.
A zéró toleranciát a Covid vírussal szemben nemcsak a közelgő téli olimpia indokolja hanem a Holdújév is. Ez a kínaiak legnagyobb ünnepe, és több százmillióan kelnek útra, hogy felkeressék szülőföldjüket. A szigorú elzárás politikáját ezért is alkalmazza a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt.

Orbán és a korrupció

Kenderessy Milán
-
1
Orbán és a korrupció

„Brüsszel – bár hangoztatja – egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy Magyarország korrupt lenne. Elég, ha ránéznek az új német kormány szereplőire, és tudják, hogy a korrupciós listán Magyarország jóval kedvezőbb helyen áll” – nyilatkozta a miniszterelnök a Magyar Nemzetnek karácsonykor.

Kire vagy mire gondolhatott a magyar miniszterelnök? Talán arra, hogy a szociáldemokrata ex kancellár Putyin kedvenc kijáró embere lett a Gazprom élén? Dehát ez már ősrégi történet. Orbán az új német kormány szereplőiről beszél mint köztudottan korrupt politikusokról. Kire gondolhatott? Olaf Scholz kancellárra? Egy ilyen célzás az Európai Unió vezető országának első számú emberére ugyancsak kockázatos. Ráadásul minden bizonyíték nélkül.

Legjobb védekezés a támadás? Valójában erre gondolhatott Orbán Viktor, aki érzi, hogy szorul a hurok. Mind az USA mind Brüsszel a bukását kívánja. Három vezető uniós állam: Németország, Franciaország és Olaszország ugyanígy. Szövetséges csak egy van Lengyelország, amely éppúgy nem kap pénzt az Európai Uniótól mint Orbán Viktor.

Mire megy Orbán az uniós pénzek nélkül?

Macron elnök Budapesten erősítette meg: azon lesz, hogy a magyar kormány egyelőre ne kapja meg az uniós euró milliárdokat a helyreállítási alapból.

Mit mond erről Orbán?

„A Magyarországnak járó pénzt biztosan meg fogjuk kapni az utolsó centig, mert Brüsszelnek itt nincs mozgástere” – mondta a magyar kormányfő. Igaza is lehetne, de a kérdés az, hogy mikor érkeznek ezek az eurómilliárdok Budapestre? Franciaország az EU soros elnöke vagyis Macron fenyegetése nem a levegőből jön. Orbán ellenfelei, és vannak bőven, azt szeretnék elérni, hogy az uniós pénzek csak a választások után érkezzenek meg. Amikor már egy új kormány próbálhatja meg kezelni belőle a magyar gazdaság gondjait.

Orbán ugyan korábban azt nyilatkozta, hogy nem hiányoznak az uniós pénzek, de komoly megszorító csomagot prezentált. Például: a kormány nem veszi meg a ferihegyi repülőteret. Az állami fejlesztési bank nem fizet ki korábban megígért pénzeket. Ráadásul itt az infláció, amely eltűnteti a bőkezű juttatások reálértékét.

Kinai kölcsön?

Ha nem jön a  pénz az Európai Uniótól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól, akkor majd kapni fogunk a kínaiaktól – mondta korábban a magyar miniszterelnök.

Kért-e és főként kapott-e komoly pénzeket „kínai barátaitól” Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnöknek érvényes meghívása van  Hszi Csinping kínai elnöktől. Matolcsy György nemzeti bank elnököt azért nem fogadják az USA-ban, mert Peking ügynökének tekintik. A pekingi vezetők nagyon pragmatikusak: fogadták Orbánt akkor is amikor ellenzéki politikusként kígyót-békát kiabált a kínai kommunistákra. Tudták: hamarosan miniszterelnök lesz tehát érdemes vele jóban lenni hiszen hasznos sakkfigura lehet az európai sakktáblán. A kínaiak már Orbán elődeivel is nagyon jóban voltak: Gyurcsány szinte minden évben felkereste Pekinget.

Érdemes-e pénzt tenni Orbánra és ha igen mennyit? Pekingben így vetődik fel a kérdés. Ha Orbán Viktor Szent Ilona szigetén írja az emlékiratait, akkor egy centet sem ér a „kínai barátainak”.

Az újságíró fogyóeszköz?

FüHü
-
0
Az újságíró fogyóeszköz?

Soha ennyi újságíró nem volt még bebörtönözve, és az ellenük elkövetett gyilkosságok száma is egyre csak növekszik.

Sok újságírót meg is öltek azért, amit írtak – közölte a Committee to Protect Journalists nonprofit szervezet, melynek jelentését a londoni Guardian ismertette.

293 újságíró volt börtönben december elsején a világon. Idén 24 jórészt oknyomozó újságírót gyilkoltak meg. További 18 haláleset gyanús körülmények között történt. A bebörtönzött újságírók száma 15%-al emelkedett tavalyhoz képest. Ezek a tények azt mutatják, hogy a világon növekszik az intolerancia a független sajtóval szemben.

„Ez már a hatodik olyan év amikor újra arról kell beszámoljunk, hogy rekord számú újságírót börtönöztek be a világon” – hangsúlyozta Joel Simon a nonprofit szervezet vezetője. Aki hozzátette:

„A kormányok el vannak szánva arra, hogy ellenőrizzék és manipulálják az információkat, és ezt arcátlanul meg is teszik.”

Újságíró halál a Fülöp szigeteken

Szerdán egy bolt előtt a város kellős közepén  lőttek le egy 58 éves helyi tudósítót a Fülöp szigeteken, hogy példát statuáljanak. A gyilkos páros motoron érkezett, egyikük fejbelőtte az újságírót, majd elszáguldottak. Az áldozat a mentőautóban halt meg.

Két másik gyilkosságra is emlékeztet a Guardian: júliusban egy fotóriporter halt meg Afganisztánban a tálibok kezéből míg egy rádiós újságírót Veracruz városában öltek meg Mexikóban augusztusban. Mexikó a legveszélyesebb ország az újságírók számára az amerikai kontinensen.

A bebörtönzés terén Kína az első, ahol 50 újságírót tartanak börtönben. A jelentés kiemeli, hogy Hongkongban is mind több újságírót tartóztatnak le a tavaly Pekingben elfogadott nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva. Mianmar áll a börtön lista második helyén 26 újságíróval. Ebben az országban a hadsereg puccsot hajtott végre, és ennek keretében lecsaptak a független sajtóra is. A listán három másik rendőrállam következik: Egyiptom 25, Vietnam 23 és Belarusz 19 újságíróval – írja a londoni Guardian.

Az Apple vígan együttműködik Pekinggel

Kenderessy Milán
-
0
Az Apple vígan együttműködik Pekinggel

Az Apple titkos megállapodást kötött Kínával  csekély 275 milliárd dollár értékben. Az Apple ennyivel járult hozzá a  kínai ötéves terv sikeréhez, mert Tim Cook, az Apple főnöke elszántan lobbizott Pekingben azért, hogy a világ legdrágább cége ne veszítse el előnyös pozícióját a világ potenciálisan legnagyobb piacán, Kínában – írja a The Information.

Az IPhone piacvezető lett Kínában, ahol pedig a hazai cégek is elképesztő tempóban fejlődnek. Hogy sikerült ezt elérni? A The Information megtalálta a választ: titkos megállapodás a kínai kommunista vezetéssel.

Miért kötött 275 milliárd dolláros szerződést titokban a kínaiakkal az Apple? Tim Cook ily módon akart a kínaiak ötéves tervébe bekapcsolódni. A 2016-ban meginduló ötéves terv számára azt igérte: az Apple a legkorszerűbb informatikai technológiával látja el Kínában működő vállalkozásait, és ezt a technológiát megosztja a kínaiakkal. Érdekes, hogy Tim Cook már első pekingi látogatása során megállapodott arról, hogy öt éven keresztül az Apple több mint 275 milliárd dollárt fektet be Kínában. Azóta persze Tim Cook rendszeres látogatója Kínának. Kidolgozta annak az ellátási rendszernek az alapját, amely Kínából indul és a világ más részein működő Apple üzemekben ér véget. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az IPhone-ok, Ipadek és Mac számítógépek alkatrészeinek nagyrészét Kínában gyártják. Az Apple vállalja a munkaerő képzését. Ezenkívül az Apple befektet kínai cégekbe is, amelyek megkapják a technológiát is. Ilyen kínai cég például a Didi Chuxing.

Az Apple forgalma és profitja rekordokat döntöget Kínában annak ellenére, hogy Trump idején az USA kereskedelmi háborút inditott Peking ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a szankciókat. Tim Cook remek kapcsolatot épített ki Donald Trumppal, aki kétértelmű viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Ezért nem fúrta meg Tim Cook üzletét, csak annyit kért, hogy tartsák titokban. Minthogy a kínaiak is ugyanezt kérték, Tim Cook vezérigazgatónak nem esett nehezére a titkolózás. Ugyanakkor mindent megtett, hogy elnyerje a pekingi vezetés kegyeit.

Az Apple üzleti szempontból már egybe számolja a kínai és a hongkongi piacot – Greater China – hogy ezzel is tetszést arasson Pekingben. Az Apple eladásainak egyötöde már ezen a piacon történik. A forgalom meghaladja a 68 milliárd dollárt.

Meghosszabbítják-e a megállapodást az Apple és Peking között?

Elvben a megállapodása idén májusban lejárt – írja az appleinsider portál, de egyéves időtartamra meg lehet hosszabbítani vagyis érvényes 2022 májusáig. Tim Cook közölte, hogy távozik az Apple éléről. Ezért az Apple kínai menedzserei lobbiznak most Pekingben a cégért. A megállapodásért persze Washingtonban is lobbizni kell. Biden kínai ügyekkel foglalkozó tanácsadója korábban azt írta, hogy Kína a technológia versenyben akarja legyőzni az USA-t. Ahogy Trump annak idején rábólintott az Apple hatalmas kínai üzletére ugyanúgy Bidennek is engedélyeznie kell azt, mert már nem lehet titokban tartani ahogy azt éveken keresztül sikerült.

Európai válasz a kínai Selyemútra

Polonius
-
1
Európai válasz a kínai Selyemútra

A kínaiak nyomulása nemcsak Washingtont, de Brüsszelt is aggasztja. Ezért meghirdették a Global Gateway programot, amely 300 milliárd eurós befektetést irányoz elő a világ kevésbé fejlett részein.

„Magas minőség, megbízható szabványok, átláthatóság és jó kormányzás – ez jellemzi a Global Gateway programot” – így prezentálta a világnak Ursula von der Leyen a nagy európai tervet, amely arra vállalkozik, hogy a kínai kihívással szemben alternatívát nyújtson a rászoruló országoknak. De hogyan?

„Remélem, hogy nem arról van szó: az Európai Unió ki akarja szorítani a kínaiakat” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a Bruegel kutató központ vezető közgazdásza. Maria Demertzis szerint senki sem nyerne ebből a versengésből.

Miből jön össze a 300 milliárd euró?

A brüsszeli elképzelés szerint 2021 és 2027 között uniós forrásokból, a tagállamok kasszáiból, az európai pénzintézetektől és a nemzeti fejlesztési alapokból gyűlnek össze a hatalmas összeg. Ehhez járulna még a magántőke is, amely érdekelt lehet az elmaradottabb régiók fejlesztésében.

A G7 államok nemrég Nagy Britanniában megtartott csúcsértekezleten határoztak arról, hogy jó lenne valamilyen alternatívát nyújtani a szegényebb országoknak a kínaiak
2013-ban elindított Új Selyemút programjával szemben. Blinken amerikai külügyminiszter legutóbb Afrikában utalt rá, hogy a nyugati világ olyan támogatást kínál, melyet az érintett ország vissza is tud fizetni míg a kínaiak eladósítják partnereiket. Majd pedig az adósság fejében felvásárolnak stratégiai területeket. A leghíresebb európai példa erre a pireuszi kikötő, amelynek legnagyobb része már teljesen kínai ellenőrzés alatt áll.

Az Új Selyemút program 2020-ig 140 milliárd dollár kínai befektetést jelentett a világ minden részén. Tavaly a pandémia kellős közepén a kínaiak 20 milliárd dolláros kölcsönt nyújtottak különböző fejlesztésekhez az Új Selyemút program keretében.

Az EU versenyezni akar Kínával

„A kínai beruházásokkal kapcsolatban az érintett országoknak megvannak a maguk tapasztalatai. Nekik jobb ajánlatokra van szükségük” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen asszony. Versenyezni akarnak Kínával? – kérdezte a Politico tudósítója. „Igen, határozottan ez a célunk” – erősítette meg a brüsszeli bizottság elnökasszonya.

Ursula von der Leyen rámutatott egy lényeges különbségre is: „Mi magántőkét is viszünk az érintett országokba. Ilyen magántőke Kínában nincsen” – mondta Ursula von der Leyen arra célozva, hogy Kínában a magánvállalkozások is erős állami ellenőrzés alatt állnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

„Az uniós pénzintézetek nem törekszenek nyereségre ebben az esetben, viszont vonzzák a magántőkét. Az utóbbi természetesen nyereségre törekszik, és így lesz gazdaságos a beruházás. Az Európai Unió már korábban is próbálkozott ezzel a modellel”

– mondja a MERICS berlini kutató intézet munkatársa, aki a Politiconak nyilatkozott.

Francesca Ghiretti szerint az Európai Unió Global Gateway programja elsősorban olyan beruházásokat finanszíroz majd, melyek elősegítik a szóbanforgó ország digitalizációját, a zöld átmenetet illetve korszerűsítik az infrastruktúrát. Brüsszel abban bízik, hogy mind a digitalizációban mind pedig a zöld átmenetben versenyelőnye van Kínával szemben.

Közben a kínaiak is elszántan nyomulnak: Vang Ji külügyminiszter épp afrikai körutat tesz, ahol sorolja az eredményeket: 10 ezer kilométer vasútvonal, 100 ezer kilométer autóút, több mint 80 napelem óriás farm, 100 kikötő, 170-nél több iskola…

Fel kell kötni a csipkés alsót, Ursula – írja befejezésül a brüsszeli Politico.

Orosz panasz: Kínai lenyúlja természeti kincseinket

FüHü
-
0
Orosz panasz: Kínai lenyúlja természeti kincseinket

Védett növények és állatok kiviteléről panaszkodott a parlament felső házában a Természetvédelmi Hivatal vezetője. Törvényalkotásra és annak szigorú betartatására kérte a képviselőket.

„Mint a porszívó, úgy szippantanak ki mindent” – vázolta fel a kínaiak szorgos ténykedését az orosz Távol Keleten Szvetlana Ragyionova, a Természetvédelmi Hivatal főnökasszonya. Arról panaszkodott a moszkvai felsőházban, hogy állandóan cseng a telefonja: a szibériaiak engedélyt kérnek a kínai kivitelre illetve sorolják, hogy mit vittek el a kínaiak illegálisan. A kínaiak ritka növényre és állat fajtákra utaznak, amelyek védettek Oroszországban, viszont jó pénzt adnak értük Kínában. Szerinte törvényt kellene hozni Oroszországban, és börtönnel büntetni azokat, akik ezeket a védett növényeket és állatokat külföldre viszik.

Vörös könyv

Ez nem ideológia mű, hanem így hívják Oroszországban a védett növények és állatok jegyzékét, amely – tekintettel a hatalmas ország méreteire – meglehetősen hosszú lista. A probléma az, hogy a kínaiak helyben fizetnek, és engedélyt kérnek a Természetvédelmi Hivataltól a kiszállításra. Ha nem kapják meg az engedélyt, akkor kiviszik az összegyűjtött ritka növényeket és állatokat engedély nélkül – lefizetve a vámosokat.

Bár Ragyionova asszony ezt nem mondta, de valószínű, hogy olykor a kiviteli engedélyt is megveszik a ravasz kínai kereskedők Szibériában. Az jelenti a fő gondot, hogy sok helyen a lakosság még mindig gyűjtögető életmódot folytat. Ragyionova asszony erről így számolt be a felsőházban:

„Az Altaj régióban jártam nemrég, és azt tapasztaltam, hogy a helyi lakosság egy része még mindig abból él, hogy növényeket gyűjt. Ez része az életformájuknak.”

Mikor válik ez üzletté, melyet a kínai kereskedők pénzelnek?

Ez a nagy kérdés. A Természetvédelmi Hivatal vezetője mindenesetre amellett van, hogy a törvény nyilvánítsa bűncselekménynek, ha valaki a Vörös Könyvben számontartott állatokat vagy növényeket külföldre viszi.

„El kell kobozni a kínaiaktól ezeket a növényeket és állatokat!” – érvelt Ragyionova asszony a felsőház előtt.

Szeptemberben a Természeti erőforrások és a környezetvédelem minisztériuma közzétett egy jelentést, mely szerint 11 ritka faj kihalt, mert a vadászok illetve a kereskedők nem kímélték a védett állatokat sem – írja a moszkvai Kommerszant című portál.

1...141516...3915. oldal a 39-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan