Kezdőlap Címkék Kerékpár

Címke: kerékpár

Bicikli és város

Síkvidéken öröm a kerékpár. Hollandia például rettentően sík, a nagy magyar Alföld ugyancsak, van is kerékpáros mindkét terepen. Dimbes-dombos tájon, például Budán a bringa viszont már nem az igazi. Ezen ugyan segíthetnénk az elektromos kerékpárok elterjesztése révén, de az áruk egyelőre barátságtalan.

Sajnos akadnak olyanok, akik alkatukból, korukból, betegségükből, stresszhelyzeteket rosszul tűrő természetükből, félelmükből vagy ügyetlenségükből adódón nem alkalmasak a városban való kerékpáros közlekedésre, valamint olyanok is, akik nem szeretik magukat kitenni az időjárás viszontagságainak, azaz ha esőben, hóban, téli fagyban kell valahová menniük, nem a kerékpárt preferálják, és akkor sem azt, ha nagyobb távolságra utaznának, csomagot kell cipelni, vagy gyorsan kell valahová odaérniük. Operába, bálba, egyéb sátoros ünnepségre sem azzal érkezik a szépen felöltözött ember – hogy a lustákról már ne is beszéljünk.

Tagadhatatlan, hogy a bicikli 18 évesen, fölényes kerékpártudással, kicsattanó egészségi állapotban (kötélidegek inkluzíve), tavaszi napsütésben, sík terepen, forgalommentes környezetben, ráérősen, csomag nélkül, közeli és kerékpármegőrzővel ellátott célállomás esetén, ahová nem szmokingban és kisestélyiben kell menni, jó dolog, ráadásul környezetbarátabb, mint az autó, de hogy ez mind összejöjjön, ahhoz piszok nagy mázli kell.

Megállapítható tehát, hogy a jóízű bicajozás nem adatik meg sem mindig, sem mindenhol, sem mindenkinek.

Városokban mindez fokozottan érvényesül, azaz egyértelműen objektív oka van annak, hogy a nem kerékpáros hagyományokra épült városok döntő többségében (és Budapest ilyen) az autósok száma nagymértékben haladja meg a kerékpárosokét. Ha a lakosság 3 százaléka néha egy adott útra kerékpárral indul, az már egy jó arány (általában alacsonyabb), javasolható tehát, hogy

a városokban a kerékpárok előnyben részesítése, csak rendkívül gondos vizsgálatok elvégzése után hozza meg a városvezetés.

A bicikli a közlekedés során az arra járóknak akadály. Ez az összes többi közlekedési eszközre is igaz, csak a minősége más. Az akadály hatásossága a következőktől függ: az eszköz méretei, a műszaki állapota, a sebessége, a szerkezetet irányító ember habitusának jellemző értéke a nyuszi >>> macsó skálán (nők esetében is) és a vezető pillanatnyi ingerültségi szintje. Az autósoknál utóbbiakat mindenki ismeri, a biciklinél viszont nem ez a döntő, hanem a sebesség, és a gyorsulás, melyek lényegesen kisebbek a többiekéinél. Ez eredményezi azt, hogy egy csupa ideális vezetőből álló autósor esetén a főútvonalon történő haladás viszonylag sima, viszont ha az autósorba egy biciklis belekerül, hiába gyakorlott a vezetője, sokak napját el tudja rontani, pláne a szokvány piroshullám esetén (a zöldhullámot rejtélyes okból egy kocsira szokták beállítani, így többet nem szabadna ráengedni az útra, mert akkor az inverz szorzó érvényesül. Annak oka, hogy miért így csinálják, egyelőre ismeretlen, és ahogy az az erre irányuló kutatások számából kiderül, az is marad. Punktum).

A várható szituáció: a kerékpárost két lámpa közt az összes autós megelőzi, viszont a pirosoknál mindig felzárkózik, így a következő szakaszon újból kezdődik a hektikus előzgetősdi. Jobban járna az ország (kevesebb olajimport), a város (kevesebb szennyezőanyag kibocsátás), valamint a többi autós (kisebb költség és idegi terhelés), és maga a kerékpáros is, ha bicikli helyett ő is autóval jött volna. Más lenne persze a helyzet, ha az adott úton nem egy kerékpáros és ötven autó haladna, hanem ötven kerékpáros és nulla autó, de ennek a fentebb leírt objektív és szubjektív okok miatt semmi esélye sincs.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a kerékpár NEM a városi főútvonalak közlekedési eszköze. Ezen a lelkes zöldek, ha hatalomra jutnak, úgy szoktak segíteni, hogy ahol lehet, kerékpársávokat jelölnek ki az utakon. A kerékpársávnak viszont csak akkor van értelme, ha indulástól érkezésig azon haladhat a bringás (azaz minden főúton van ilyen), mert ha útja során csak pár helyen található, rosszabb lesz a helyzet, ugyanis a kerékpársáv megléte olyan vasárnapi biciklistákat is kicsábít az útra, akiknek városban nem kellene, illetve nem szabadna bicajra ülni.

Azok a sajnálatos következmények, melyek szerint

  • a sáv kijelölésével az adott út egyéb járművekre vonatkozó áteresztő képessége csökken,
  • a dugó nő, a benzinfogyasztás és a szennyezőanyag kibocsátás több lesz,
  • az arra közlekedők idegileg is jobban károsodnak,

a sávkijelölőnek általában érdektelen, mert a lelkesedés és a hit nagy erő, melyek egyszerű szavakkal szokták elsöpörni a bonyolult rendszerek racionális vizsgálatát. A legveszélyesebbek a „Nekem tetszik”, „Tőlem ezt várják” és a „Már beleéltem magam” elv, ahol vitának nincs helye. Egyébként a kijelölés és megvalósítás után célszerű forgalomszámlálást végezni, mind az arra haladó autósokat, mind az arra haladó kerékpárosokat illetően, hogy a kijelölés hasznossága igazolható, illetve (a kijelölőre nézvést kellemetlen esetben) megkérdőjelezhető lehessen. Sajnos az a helyzet, hogy a kijelölt kerékpársáv általában üres, miközben autó bőven jár(na) arra. Ha nem lenne kitiltva onnan.

Városban a kerékpárokhoz illő közlekedési terep a mellékutcák hálózata. A forgalom ott jelentéktelen (ahol nem az, az nem mellékutca!), az átlagsebesség kicsi, és a kerékpáros, ha mégis kellene, autóval könnyen megelőzhető. Ezek a mellékutcák tudják biztosítani, hogy sok kerékpáros eljusson egy olyan villamos, metró, busz vagy HÉV megállóhoz, ahonnan a belvárosba már tömegközlekedéssel mehet. Ezt az elvet követve (ami erősen javasolható) a városvezetés legfőbb teendője, hogy a lehető legtöbb ilyen megállóban kerékpártárolót létesítsen, főleg a külső kerületekben, ahol a kertes beépítés miatt a gyaloglási távolságok nagyok. Ez a lehetőség sokakat indíthat arra, hogy ilyen utaknál nem autóval mennek a belvárosba, hanem biciklivel a megállóig, és onnan metróval tovább. Persze ha nincs a megállónál kerékpártároló, akkor autóba ülnek ők is a többi autós, a városvezetés és a földlakók legnagyobb bánatára. Ezért az ilyen tárolókkal sokat lehet javítani a helyzeten.

A biciklis futárok profik. Miattuk nem kell kerékpársávot építeni, és általában azok miatt sem, akik a városban kerékpárra ülnek, mert egyrészt nincsenek sokan, másrészt ők is jól tudnak tekerni.

A külön sávoknak ott van létjogosultsága, ahol a kijelölés az autóforgalmat nem korlátozza.

A városvezetői döntések előtt a szakemberek vitája elengedhetetlen, a politikusoknál pedig a vita végeredményének figyelembe vétele (annak elismerése, hogy ők nem értenek hozzá), és higgadt, lelkesedésmentes visszafogottság szükségeltetik. Aki Nagy Sándornak érzi magát, és gordiuszi megoldásokban gondolkodik, nagy bajt tud csinálni. A „Nekem tetszik” érv feltétlenül kerülendő. A népszavazást „a döntések igazolásához” százszázalékos mértékben el kell vetni, mivel a lakosság döntő többsége biztosan másik városrészben lakik, és szinte soha nem jár arra, amely helyszínről döntenek, azaz a szavazata nem a saját szempontját figyelembe vevően racionális, hanem az ún „érvényes divat” szerinti lesz. Az ilyen népszavazásos „döntés” eredménye ezért semmisnek tekintendő.

Jobb (szakmai) érveket kell keresni.

A rendeletalkotás (kitiltás, betiltás, meg a többi) a legolcsóbb, de a legtöbb bajt okozza. Lehetőleg nagy ívben kerülni kell.

Ezért kellene mindenkinek kerékpároznia

0

A kerékpárok a nyugati országok legkedveltebb közlekedési eszközének számítanak, ami nem is csoda, ha egy picit közelebbről megismerjük, milyen előnyökkel jár a kétkerekű paripa használata. Egészséges, zöld, gazdaságos, a lista pedig itt nem ér véget!

A biciklizéssel rengeteget tehet a használója az egészségéért. Remek kardió edzés lévén a szív-és érrendszer egészségét szolgálja, de nem terheli az ízületeket, a futásnál jóval gyengédebben bánik velük, de hatékonyságát tekintve legalább olyan remek mozgásforma. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kerékpárok ugyan ma már szobabicikliként is léteznek, alapvetően arra lettek kitalálva, hogy a szabadban használják őket. És bár a városi levegő a legtöbb esetben nem friss, a jótékony hatásai a szabadban történő mozgásnak tagadhatatlanok.

Gazdaságos, tiszta és még időt is spórolunk vele

A kerékpárok nagy előnye az autókkal szemben, hogy nem kell dugóban rostokolni velük órákig. Ráadásul üzemanyagra sincs szükség hozzájuk, sőt a parkolási díjat sem kell kiperkálni, ha meg szeretnénk állni. Talán azt nem is kell említeni, hogy az autókkal szemben szintén némileg jobb mutatókat tudnak felmutatni, ha a károsanyag kibocsátásról van szó. A kerékpárok nagy előnye, hogy sok olyan helyre is el lehet velük jutni, ahova például autóval nem. Rövidebb távon kifejezetten előnyös, ha ezt a környezetbarát megoldást választjuk, hiszen rugalmas jószág, amivel könnyen és gyorsan elérhetjük a célunkat.

A városi biciklizés nem minden esetben segít a stressz levezetésében, de az kétségtelen, hogy a reggeli és délutáni használatával hozzájárulhatunk a stressztűrő képességünk fejlődéséhez. A kerékpárok segíthetnek, hogy szabadabb és örömtelibb legyen az életünk, mindemellett pedig új helyek felfedezését is elérhetővé teszik azok számára is, akik nem vezetnek autót.

Írásunk a Zöld hírek, a Yourday.hu és a Program kereső segítségével készült.

Deréktól lefelé megbénult az olimpiai bajnok

0

Ez sz…r, de ez van!- mondta a sajtónak a 27 éves kétszeres olimpiai bajnok Kristina Vogel, aki júniusban egy edzésen összeütközött egy társával és azóta kórházban ápolták.

Egy ideig mesterséges kómában tartották, majd megműtötték, de hiába. Deréktól lefelé megbénult.

Sosem fogok járni többé! – mondta a londoni és a rioi olimpia kerékpáros bajnoknője, aki ezen kivül még 11 világbajnoki aranyérmet is szerzett. Azonnal tudtam, hogy nagy baj van!

Valaki levette a cipőmet, és nem éreztem semmit!

Ez van, el kell fogadnom! Most már túl vagyok ezen – nyilatkozta Kristina Vogel, aki Kirgizisztánban született, de az aranyérmeket már Németországnak nyerte.

A német közvéleményt rendkívüli mértékben megrázta a kétszeres olimpiai bajnoknő súlyos balesete, mert újra kiderült, hogy az élsport igen veszélyes foglalkozás. Az is megtörténhet, hogy egy 27 éves bajnoknő egész életére béna lesz deréktól lefelé, holott Kristina Vogel még nem is oly rég újabb győzelmekre készülve jelentette ki: aki nálam gyorsabban hajt, az biztosan aranyérmes lesz…

Mélyütést kapott a bajnok

0

Jan Ullrich, a ma már nyugdíjas egykori kelet-német kerékpáros csoda összeverekedett filmsztár barátjával, Til Schweiger színésszel. Mindez Mallorcán történt, s a helyi bíróság távolságtartási végzést rótt a 45 éves kerékpárosra, akinek mélyütést jelenthet a botrány.

Jan Ullrich még az NDK színeiben kezdte a versenyzést. 1997-ben – németként elsőként – megnyerte a Tour de France-ot. Auztán dopping botrányok következtek, és a csodakerékpáros visszavonult, Svájcban telepedett le, de ott részegen súlyos balesetet okozott és ezért elítélték. Ezt követően átköltözött Mallorca szigetére Spanyolországba. Éppen a barátja, Til Schweiger színész mellé.

Akivel azonban most összeverekedtek – számolt be a Diario de Mallorca helyi lap. A színész nyaralójában nagy hétvégi partit rendeztek, ami zavarhatta a 45 éves egykori élsportolót, aki átugrott a kerítésen, és erősen becsípve szó- és pofon-párbajt vívott ex-barátjával. A helyi bíróság villámgyorsan távoltartási döntést hozott, azaz a verekedő Ullrich nem közeledhet ex-barátjához.

Ez annál is kínosabb a számára, mert jelen pillanatban abból él, hogy kerékpáros túrákat szervez Mallorcán, főként német turistáknak. A szigeten nagy német kolónia él, s Jan Ullrich népszerű személyiségnek számított – eddig mindenképpen.

A hétvégi botrány után azonban kérdés, hogy ki fizet be egy olyan kerékpáros túrára, melyet az alkohol problémákkal küzdő ex-bajnok Jan Ullrich szervez.

Biciklivel Szent László nyomában

0

Szent László örökségének nyomába ered a Középkori Templomok Útja Egyesület biciklistúrája.

A három napos túra június 15-17. között halad keresztül a Felső-Tisza-vidék rétközi, bodrogközi és nyíri mezőségi tájain. A Szent László örökségtúrán a Felső-Tisza-vidék Szent Lászlóhoz kötődő emlékhelyeit járják végig.

Az örökségtúra résztvevői megismerkedhetnek a Felső-Tisza-vidék legjelentősebb régészeti emlékeivel, váraival és kastélyaival, például Közép-Európa legimpozánsabb földvárával Szabolcsban, Magyarország egyik legszebb kastélyával Tiszadobon, a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglaláskori régészeti lelőhelyével Karoson, az Alföld két legszebb és legkorábbi reneszánsz várkastélyával Vaján és Pácinban.

A túrára június 10-ig lehet regisztrálni.

Kerékpárra pattan(t) a magyar

0

Országosan és Budapesten is egyre többen kerékpároznak. A lakosság közel fele, a budapestiek negyede közlekedik alkalmanként biciklivel, írja a TNS Hungary Magyar Kerékpárosklub számára készített reprezentatív felmérése.

A felnőtt lakosság 48%-a, a budapestiek 25%-a közlekedett biciklivel két hét alatt júliusban. 2015 nyarához képest országosan 1, Budapesten 5%-kal többen ültek biciklire – derült ki a kutatásból.

A bicikli inkább közlekedési eszköz, mint sportszer. Országosan háromszor annyian tekertek két hét alatt legalább egyszer dolgozni, bevásárolni vagy ügyeket intézni, mint kikapcsolódni. Budapesten harmadával többen közlekedtek biciklivel, mint ahányan sportoltak – olvasható a közleményben.

A legbringásabb régió a Dél-Alföld, az itt élők 80%-a közlekedik alkalmanként biciklivel, őket Észak-Magyarország követi 68%-kal. Nyugat-Dunántúl a harmadik 57%-kal.

Forrás: Magyar Kerékpárosklub

Nemek közt sincs nagy különbség: a férfiak 52%-a, a nők 45%-a jár biciklivel legalább két hetente. Korcsoportok közt a 18-29 évesek vezetnek, 55%-uk alkalmi kerékpáros közlekedő. Az idősebbek sem teszik le tömegesen a kerékpárt: az 50-59 évesek 47%-a is legalább kéthetente egyszer biciklivel megy valahova.

Télen is egyre többen kerékpároznak. Januárban az ország lakosságának 44%-a, a budapestiek 10%-a biciklivel közlekedett két héten belül legalább egyszer. Ez Budapesten 1%-os, országosan 4%-os növekedés a két évvel korábbi arányokhoz képest.

További részletek itt

 

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK