Kezdőlap Címkék Képviselőház

Címke: Képviselőház

A brüsszeli szankciók elkerülése olasz módra

0

Az olasz felsőházi szavazáson, ahol a módosított költségvetésről szavaztak, meggyőző fölényben voltak az igenek: 167 igen és 78 nem 3 tartózkodás mellett bőven annak nevezhető.

A dolog szépséghibája, hogy a szenátoroknak úgy kellett szavazniuk, hogy nem volt idejük elolvasni a tervezetek szövegét. A költségvetési bizottság előzetesen nem tudott véleményt mondani a csomagról, mert nem kapta meg áttekintésre. Emiatt az ellenzéki Demokrata Párt jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul.

Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy nem indít túlzottdeficit-eljárást Olaszország ellen, amennyiben a római parlament az év vége előtt megszavazza a kormány által javasolt új költségvetési tervezetet.

A hiánycél 2,4 százalékról 2,04 százalékra csökkentése több, mint 10 milliárd eurós költségvetési korrekcióra kényszeríti Rómát. A két miniszterelnök-helyettes, Luigi di Maio és Matteo Salvini először “egy tizedesvesszőt” sem akart változtatni a költségvetési tervezeten, végül azonban a pénzügyi szakértőknek és a közvélemény-kutatásoknak engedtek, mivel a felmérések szerint az olaszok többsége el akarta kerülni a brüsszeli szankciókat.

Eldőlt, hogy nem lesz impeachment Trump ellen

0

Egyrészt mindkét ház beleegyezése kellene ehhez, és mivel a szenátuson ez sosem menne át, feleslegesen erőlködnének a demokraták. Másrészt éppen a számukra sikeres félidős választások miatt értelmezhetik úgy a helyzetet, hogy Trump legyőzhető, tehát maradjon elnök.

A félidős választások után a folytatást egyelőre nehéz megjósolni, de egy dolog valószínűnek tűnik: még hangosabb lesz a politika Washingtonban – írja Feledy Botond a pozsonyi Új Szóban:

„Már csak azért is, mert Trump négyéves elnöki ciklusa a feléhez közeledik, az idő gyorsan szalad, és hamarosan mindenki elkezd gyúrni a 2020-as elnökválasztási kampányra. Mivel többségbe kerültek a demokraták és megszerzik a képviselőházi bizottságok irányítását, számtalan vizsgálatot indíthatnak el, amelyeket eddig sikeresen blokkoltak a republikánusok. Kutatni fognak a sok-sok minisztériumi és fehér házi jelentésben, anyagokban, százhoz közelít azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket meg akarnak nyitni. De nem kizárt az sem, hogy Trump képes lesz kompromisszumot kötni a demokratákkal egy-egy fontos ügy, törvény elfogadása érdekében, volt erre néhány példa korábban is.”

Feledy szerint meglepő módon egy dolog biztos: aligha indítják el a Trump elleni elmozdítási eljárást, vagyis a híres impeachmentet. Egyrészt mindkét ház beleegyezése kellene ehhez, és mivel a szenátuson ez sosem menne át, feleslegesen erőlködnének a demokraták. Másrészt éppen a számukra sikeres félidős választások miatt értelmezhetik úgy a helyzetet, hogy Trump legyőzhető, tehát maradjon elnök. Jobb lesz majd ellene indítani egy demokrata jelöltet, mint egy Trumpnál mérsékeltebb, kevésbé megosztó, középről több szavazót megszólító republikánus politikus ellen. Ez persze még a régi pártlogika, közel sem biztos, hogy érvényes lesz, hiszen a balszélről is egyre többen igyekeznek növelni a demokrata párton belüli befolyásukat.

„Így marad a képviselőházi csatározás, a Fehér Ház fiókjainak kiforgatása, bizottsági vizsgálatok, miközben a legfontosabb ügyekben végre talán születhet egy-egy kompromisszum, hiszen a demokraták alsóházi pozíciója értékes lesz az alkudozások során.”

Végső következtetésként az Új Szó publicistája pedig azt vonja le, hogy működik az amerikai demokrácia, működik a kontroll, a fékek és ellensúlyok rendszere, nincs túlhatalom, a váltógazdaság nem áll le. Republikánus többség után vegyes kongresszus, majd az inga tovább mozoghat ide és oda újra. Ez pedig hosszú távon pont így jó minden polgárnak.

Az USA figyelme Európára irányul

0

Az új Képviselőház várhatóan igyekszik rávenni Trumpot, hogy ne hunyjon szemet Orbán, Putyin és Erdogan legaljasabb húzásai fölött. Így pl. vizsgálat jöhet az ügyben, miért kell elhagynia a CEU-nak Budapestet. Ráadásul kibukott a testületből a Putyin- és Orbán barát Dana Rohrabacher. 

Az immár demokrata többségű washingtoni Képviselőház az eddiginél sokkal inkább odafigyel majd Európára. Ezt várja az amerikai külügyi tárca korábbi miniszterhelyettesének főtanácsadója a Politicoban, aki annak idején éppen az öreg földrész felelőse volt. Tyson Barker arra számít, hogy az EU, azon belül is a mag-Európa, valamint a NATO most már jóval nagyobb támogatást kap az USÁ-tól, beleértve a határozottabb fellépést a korrupcióval és a tekintélyelvűséggel szemben. A testület várhatóan igyekszik rávenni Trumpot, hogy ne hunyjon szemet Orbán, Putyin és Erdogan legaljasabb húzásai fölött. Így pl. vizsgálat jöhet az ügyben, miért kell elhagynia a CEU-nak Budapestet.

Idáig a meghallgatások javarészt a Dana Rohrabacher vezette albizottságban zajlottak, ám a politikus, aki most kibukott a törvényhozásból, leginkább arra törekedett, hogy megtorpedózza az európai integráció támogatását, illetve az orosz elnök üzelmeinek feltárását. Közbenjárása nyomán nem került napirendre a magyar és a lengyel demokrácia állapota sem. Ám mostantól előreláthatólag a Külügyi Bizottság is sokkal többet foglalkozik majd Oroszországgal, valamint a Balkánnal. Valószínűleg a körmére néznek a külföldi kormányok megbízásából eljáró lobbistáknak, amibe beletartozik, hogy átvilágítanak bizonyos pénzmozgásokat is. Itt leginkább olyan államokról van szó, amelyek a legkevésbé tisztelik a jogállamot, a demokratikus társadalom normáit. Merthogy a saját gyakorlatukat exportálják Washingtonba.

Trump valódi ellenzéket kap

Demokrata többség lesz januártól az amerikai Képviselőházban. A Szenátus republikánus kézen marad. Trump „hatalmas sikerről” tweetelt, de gratulált Nancy Pelosinak, a demokraták képviselőházi vezetőjének is.

Az amerikai Demokrata Párt megszerezte a képviselőházi többséget a keddi kongresszusi választásokon, s ezzel megtört a mindhárom hatalmi ág republikánus ellenőrzése: Donald Trump elnök januártól valódi ellenzéket kap, amely nemcsak vitatni tudja a jobboldal döntéseit, hanem meg is tudja azokat állítani. Eddigi eredmények szerint a 435 fős Képviselőházba 230 demokratát és 205 republikánust várnak. A jelenlegi összetétel 235:193 az elnök pártja javára.

Trump számára a legérzékenyebb veszteséget az jelenti, hogy a január elején felálló új Képviselőház demokrata vezetősége valódi vizsgálati hatalmat kap az elnök és kampánystábja oroszokkal való összejátszásának feltárására, amit az eddigi republikánus többség minden eszközzel meghiúsított.

A Szenátus ugyanakkor a jobboldal kezében marad, ami nem meglepetés, hiszen a hatéves megbízatással működő szenátoroknak csak az egyharmadát választják újra minden második évben, és az idén úgy jött ki, hogy többségében a legkonzervatívabb államok voltak soron.

A kormányzóválasztásokon is jelentős demokrata előre törés történt: a jobboldal négy államban veszítette el a kormányzói posztot, ami azért fontos, mert a 2020-as népszámlálás után a kongresszusi választókerületek újabb átrajzolása esedékes.

A Kongresszus két házában küszöbön álló változások közötti különbség azért is érdekes, mert 2010 óta éppen a Képviselőházban uralkodott egy radikális jobboldali kisebbség, amelynek tagjai még saját pártjuk vezetőinek sem engedték meg, hogy megegyezzenek az ellenzéki demokratákkal. A republikánus többségi vezető stratégiája az volt, hogy ha nincs meg a republikánus frakción belül a többség egy-egy törvényjavaslathoz, akkor nem is bocsátja azt szavazásra.

A szenátusban ugyanakkor egy-két republikánus szenátor is át-átszavazott (a nemrég elhunyt John McCain, valamint Rob Corker és Jeff Flake, de a két utóbbi nem indult az újraválasztásért), viszont most a szenátus fogja biztosítani Trumpnak a kongresszusi támogatást, ami önmagában csak a szövetségi bírói kinevezésekhez, valamint a nemzetközi szerződések becikkelyezéséhez elég. A költségvetési törvényjavaslatok a Képviselőházból indulnak ki, és mint minden egyéb törvényhez, mindkét ház azonos szövegű jóváhagyására van szükség.

Purger Tibor (Washington)/Fühü

Jane Fonda Hitlerhez hasonlította Trumpot

0

A független sajtó a demokrácia alapja- hangsúlyozta a 80 éves Oscar díjas színésznő, aki a Women’s Media Center díjkiosztó ünnepségén beszélt. Amikor Donald Trump a “nép ellenségének” nevezi a médiát, akkor ugyanazt az utat követi mint Adolf Hitler Németországban – jelentette ki Jane Fonda, aki már fiatal korától kezdve híres harcos baloldali kiállásáról az Egyesült Államokban.

Mindenkinek el kell mennie szavazni, hogy Trump meggyengüljön a washingtoni kongresszusban – sürgette Jane Fonda. Az Egyesült Államokban fontos szavazás következik, melynek során megújul a szenátus és a képviselőház. Az előrejelzések szerint a szenátusban nem fenyegeti veszély a Trumpot támogató republikánus pártot, de a képviselőházban az ellenzéki demokraták fölénybe kerülhetnek. Íly módon megnehezíthetik Trump dolgát, mert az elnök a képviselőház jóváhagyása nélkül nem hozhat döntést sok fontos ügyben, vagyis kompromisszumra kényszerülhet. Trump elszántan kampányol, hogy pártja megőrizze a többséget a kongresszus mindkét házában. Az USA 72 éves elnöke nyáron Skóciában bejelentette: nyolc évig akar a Fehér Ház lakója maradni, ebből hat még hátra van, ha a választópolgárok nem másképp döntenek az Egyesült Államokban.

Útmutató a csehországi választásokhoz

0

Október 20-án és 21-én parlamenti választásokat tartanak Csehországban. Ennek apropójából a Független Hírügynökség egy összefoglalóval készült a cseh politikai rendszerről és a választáson induló legérdekesebb és legnagyobb pártokról. 

Csehországban kétkamarás parlament működik: egy 200 fős Képviselőház; illetve a 81 fős Szenátus. Ma és holnap a cseh választók a Képviselőház összetételéről döntenek, mivel a szenátusi választások már 2016 októberében lezajlottak. A Képviselőház tagjait négyévente közvetlenül választják meg.

A szavazás nyílt, nem országos listán zajlik és arányos. Csehország 14 választási körzetre van felosztva: minden régióban csak a nagyobb pártok indítanak jelölteket, míg a kisebb pártok és mozgalmak általában csak helyi szinten indulnak. Egy szavazó négy jelöltre adhatja le a voksát. A parlamenti bejutási küszöb öt százalék, de amennyiben pártszövetségek alakulnak akkor ez mindig további öt százalékkal emelkedik, tehát két párt összefogása esetén 10, a háromnál 15, stb. százalékot kell szerezniük.

A győztes párt vagy pártszövetség alakíthat kormányt, és annak vezetője lesz majd Csehország miniszterelnöke. Az arányosan rendszer következtében széles kormánykoalíciókra van szükség az ország vezetésére.

A legfontosabb pártokkal egy külön elemzésünkben foglalkozzunk, amely itt olvasható.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK