Kezdőlap Címkék Karácsony

Címke: karácsony

Győztes polgármesterek – mennek, vagy maradnak?

0

Több olyan polgármester is indult a 2018-as országgyűlési választáson, akik listán, vagy egyéni jelöltként bejutottak a parlamentbe, és ezért választaniuk kellett a két tisztség között.

Azt már korábban tudni lehetett, hogy Karácsony Gergely zuglói polgármester, az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje polgármesterként Zuglóban folytatja, a listán szerzett mandátumáról szombaton dönt a Párbeszéd taggyűlése.

Ezzel szemben Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, aki a Fidesz egyéni jelöltjeként Budapest 6-os számú választókerületében indult és győzött, beül a parlamentbe. Olyannyira, hogy „friss képviselőként” egyből a Lázár János kancelláriaminiszterségét „megöröklő” Gulyás Gergely helyett ő lesz a Fidesz frakcióvezetője.

Hajdu László a DK, az MSZP és a Párbeszéd közös jelöltjeként indult és nyert a budapesti 12-es számú választókerületben – ez a XV. és a IV. kerület egy részét jelenti. Miután Hajdu László beült a DK 9 fős frakciójába, a hatályos rendelkezések értelmében az ő helyére is új, időközi választást kell majd kiírni.

A Független Hírügynökség utánanézett, hogy az országgyűlési választáson győztes vidéki települések polgármesterei hogyan döntöttek: polgármesterként, vagy országgyűlési képviselőként dolgoznak-e tovább.

Janiczak Dávid, a Jobbik ózdi polgármestere egyéni jelöltként nyert a választáson. Ő fölvette a mandátumát, majd vissza is adta, vagyis, polgármester marad, az ő mandátumának a sorsa majd időközi választásin dől el. Fülöp Erik (Fidesz) tiszavasvári polgármester a jövőben országgyűlési képviselő lesz, míg Gémesi György, az LMP által támogatott gödöllői polgármester megtartja a posztját, s a Budapesthez közeli város vezetőjeként dolgozik tovább. Mivel Gémesi listán jutott be a parlamentbe, az ő mandátumának a sorsáróll az Új Kezdet, vagy LMP dönt.

Kont Ferenc a Fidesz színeiben mandátumot szerzett szerencsi polgármester lemondott városvezetői tisztségéről – őt már ünnepélyesen el is búcsúztatták, s a parlamentben folytatja politikai pályafutását.

Karácsony: alapjaiból kell újjáépíteni a balközépet

A választás legfontosabb tanulsága az, hogy a magyar balközép politikát az alapjairól kell újjáépíteni – szögezte le Karácsony Gergely, az MSZP-P eredményváró gyűlésén elhangzott beszédében. Elismerte, hogy az eredmény messze elmarad a remélttől.

 

„Nagyon nehéz jó szívvel gratulálni, nem mert kicsinyesek vagyunk, hanem mert tudjuk, hogy mennyi hazugság, milyen médiatúlsúly, milyen választási szabályozás van a Fidesz győzelmében” – szögezte le Karácsony Gergely, aki végül gratulált a Fidesznek a győzelemhez.

„Mi más képet vártunk Magyarországnak, mint amit ma a népesség többsége gondol. Változásra van szükség, de nem az a vélemény, hogy Magyarországnak másfele kellene mennie. Elfogadjuk, hogy ha nem is fair körülmények között, de mást akartak” – mondta.

A tanulságok közé sorolta, hogy még mindig a demokratikus ellenzék a legerősebb, itt van több esély fellépni érdemben a Fidesz ellen.

Hosszú távon is igaz az, hogy baloldalról lehet ezt a kormány leváltani.

De más utakon kell elindulnunk – mondta. Az egyik, hogy nem lehet a baloldali alternatívát a vidék társadalma nélkül felépíteni. A másik tanulság, hogy a választási kudarc azt a politikai stratégiát támasztja alá, amit ők javasoltak, hogy nagyobb egységet mutassanak a választópolgárok számára.

S a harmadik, még fontosabb tanulság, ami az előző kettőből fakad: a magyar balközép politikát az alapjairól kell újjáépíteni.

Kampányzárók a mozgósítás jegyében

Megtartották a kampányzáró rendezvényeiket a pártok – s habár nagy volt a várakozás, hogy elhangzanak –  elsősorban az LMP-vezetők részéről – bejelentések visszaléptetésekről, ez nem következett be. Újdonság tehát nem volt, a pártok vezetőit egyetlen cél vezérelt: a mozgósítás.

 

Gyakorlatilag egy időben, pénteken délután tartották meg kampányzáró gyűléseiket a pártok: először a Demokratikus Koalíció, majd az MSZP-PM, illetve az LMP, és a Fidesz is. Ez utóbbi nem Budapesten, hanem Székesfehérváron.

Székesfehérvár, 2018. április 6. A Fidesz központi kampányzáró rendezvénye MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor – a tudósítások szerint – a szokatlanul békülékeny hangnemet ütött meg, de azért az üzenete nem változott:  „Sorsdöntő választás következik. Egy hazánk van, nincs másik. El akarják venni az országunkat. A migránsokat nekünk kell eltartani. Két jövő közül kell választani: az egyiket Soros jelöltjei kínálják, a másikat a Fidesz és a KDNP jelöltjei képviselik”.

Budapest, 2018. április 6. A DK kampányrendezvénye Budapesten MTI Fotó: Balogh Zoltán

Gyurcsány Ferenc tőle megszokott kemény szavakkal ostorozta Orbán Viktort a DK kampányzáróját. Többször is közvetlenül megszólította őt, például akkor, amikor azt mondta: „Miniszterelnök úr, nem börtönt akarunk az országból, hanem szabad hazát, hát nem érti?”. Hozzátette: nem azért akarnak kormányváltást, hogy átneveljék az országot, kormányozni azért kell, hogy mindenki önmaga lehessen.

Budapest, 2018. április 6.
Az MSZP-Párbeszéd kampányzáró rendezvénye MTI Fotó: Mohai Balázs

Karácsony Gergely az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje az MSZP budapesti rendezvényén a többi között elmondta, hogy készen állnak arra, hogy a demokratikus ellenzéki pártokkal, a DK-val és az LMP-vel közösen kormányozzon. Az állampolgárokhoz szólva emléketetett arra: „Egy ember van, akitől Orbán Viktor fél, egy ember tudja leváltani, és ez te vagy… Az erő, ami veled van, az hatalmasabb, mint a hatalmasságok ereje”.

 

Budapest, 2018. április 6. Az LMP kampányzáró rendezvénye MTI Fotó: Kovács Tamás

Az LMP rendezvényén – amelyet egy szállodában tartottak – Szél Bernadett az orosz befolyás mérséklését és a környezetvédelem középpontba helyezését ígérte, s mint mondta, mind a két célt szolgálja, hogy kormányra kerülve felmondanák a paksi atomerőmű-szerződést Moszkvával. Szerinte a kampány már nem demokratikus keretek között zajlik, de nem érdekli, hogy fenyegetőzik a miniszterelnök vagy hogy „hazugságokat ír ki óriásplakátokra”, mert az emberek többsége „átlát a szitán” és kormányváltást akar.

Karácsony: koalíciós kormányzás a DK-val és az LMP-vel

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje felajánlotta a közös koalíciós kormányzás lehetőségét a Demokratikus Koalíciónak (DK) és az LMP-nek. A Párbeszéd társelnöke abból az alkalomból állt a nyilvánosság elé, hogy a párt honlapján közzéteszik az MSZP-Párbeszéd szövetség száz pontból álló kormányprogramját.

Közlése szerint a kormányprogramot, amelyet a következő országgyűlésben a demokratikus ellenzéki pártokkal közösen kíván megvalósítani, elküldi a DK-nak és az LMP-nek.

„Azt a sorsfordító programot, ami vissza akarja adni az embereknek a szociális demokrácia Magyarországán a sorsválasztás szabadságát” – fogalmazott Karácsony Gergely.

Két mondat a zsarnokságról

Az elmúlt héten különösen két mondat borzolta azok kedélyeit, akik nem szeretnék, ha április 8. után is Orbán Viktor és a Fidesz kormányozná Magyarországot. Az egyik mondat Szél Bernadettől származik, a másik Karácsony Gergely szájából hangzott el.

Szél, legalábbis, a sajtó interpretálása szerint, azt mondta, hogy ha kormányra kerülnek, megtartanák Polt Pétert, Karácsony pedig azt, hogy a választás után megtartanák Orbánt ügyvezető miniszterelnöknek.

Ezt követően elszabadultak az indulatok: az LMP hívek vadul védték Szélt, hogy nem is azt mondta, és főleg, nem azt gondolta, majd Karácsony is megmagyarázta, hogy mire gondolt.

Mint kiderült, Szél Bernadett azt mondta, hogy megtartanák Polt Péter legfőbb ügyészt. Egészen addig, tette hozzá, ameddig összecsomagolja a holmiját, és börtönbe nem juttatja fideszes társait.

Ezt mondta Szél Bernadett, és ez még akkor is más megfogalmazás, ha tudjuk, hogy ennek a mondatnak csak részben van értelme. Polt Péter ugyanis sohasem fog rendesen nyomozni a fideszes botrányok ügyében, és esze ágában sincs börtönbe juttatni Rogán Antalt, Lázár Jánost, Kósa Lajost, vagy, teszem azt, Orbán Viktort.

Karácsony Gergely más párt, más megközelítés. Ő a Magyar Narancsnak nyilatkozta, hogy meghagyná Orbán Viktort ügyvezető miniszterelnöknek.

Aztán kénytelen volt elmagyarázni, hogy ő azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a választások után a Fidesz marad a legerősebb párt, de kisebbségben lesz a parlamentben. És ebben az esetben, Karácsony szerint legalábbis, az várható, hogy Áder János államfő Orbán Viktort bízza meg az új kormány megalakításával. Mely kormány béna kacsaként tud csak létezni, mert az ellenzék nemcsak, hogy minden kezdeményezését leszavazza, de az elmúlt nyolc évben meghozott kétharmados törvényeket is lebontja Orbán feneke alól.

Vagyis, így Karácsony, Orbánnak végig kell néznie, sőt, tevőlegesen hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az elmúlt években felépített, nem túl dicsőséges művét lebontsák.

Ez a lényege Szél és Karácsony által elmondott szövegeknek. Mindebből pedig az a tanulság, hogy a választási kampány hajrájában különösen fontos, hogy a politikusok egyértelműen fogalmazzanak. Mert ilyenkor – tetszik, nem tetszik – a választó még a szokottnál is fogékonyabb minden információra. Még arra is, ami valójában nem információ, csak annak látszik.

És persze a félreérthető, vagy többféleképpen értelmezhető fogalmazás arra is alkalmas, hogy más, ugyancsak a kormányváltásban érdekelt pártok, félreértsék, vagy ne adj isten, félremagyarázzák.

A legjobb, ha mindenki lehiggad, és igyekszik úgy fogalmazni, hogy mások – választók és politikai pártok – ezeket a megfogalmazásokat úgy érthessék, ahogyan azokat az eredeti szándék szerint gondolták.

Híján a perspektívának

0

A Fidesz itteni fiókpártjai szőröstül-bőröstül eladták lelküket a mai magyar hatalomnak (ennek ocsmány kifejeződése volt Kelemen Hunor udvariatlan gesztusa Karácsony Gergely ellenzéki miniszterelnök-jelölt itteni látogatásakor), elképzelni sem tudják, hogy nem a Fidesz és vezére győz, de mi lenne, ha mégis? Mi lenne, ha április 9-én ellenzéki győzelemre ébrednénk? Értem én, hogy ez a kevésbé valószínű forgatókönyv, de azt is biztosan tudom, hogy kisebbségben kétszeresen káros a kalandorpolitika (hogy politikai gengszterizmust ne mondjak).

Mondhatni, business as usual, minden a maga útján halad a politikában, csak a globális fölmelegedés okozta márciusi tél (?) zavar bele az ügymenetbe, pedig dehogy. Semmi nem az, aminek lennie kellene, és a perspektíva, a be-, és főként a kilátások ködösek, mit ködösek, egyenesen sötétek. Igen, a perspektíva – azaz a perspiciere, az át- és előreláthatóság – hiánya jellemezi a politikát, annak minden bugyrát és szegletét.

A körkörös politikai burkok nézőpontjából szemlélve azt láthatjuk, hogy – Caragiale fantáziáját überelve – a mindenestől kiszámíthatatlan amerikai elnök, aki nem mellesleg az észak-koreai diktátorral készül találkára, üdvözli a kínai életfogytig tartó elnökség bevezetésének „perspektíváját”, de nem gratulál Putyin, „fergeteges” (és mindenben szabálytalan) újraválasztásához, holott nemrég nagyon is barátkoztak, amiből mára csúnya vádtömkeleg állt össze ellene. Védővámokat vezet be európai és kínai nagyvállalatok ellen, és továbbiakkal fenyeget, inkább eddig lojális staff-ját meneszti, csakhogy felelőtlen üzelmeit, mantraként ismételgetett rögeszméit követhesse. Szemben, nemcsak a nemzetközi joggal és kereskedelmi renddel, hanem az üzleti racionalitással is. Úgyhogy nehéz eldönteni, hogy – mondjuk a brit-orosz kémkonfliktusban – lehet-e számítani az USA-ra, vagy sem, és hogy merre is tart a világrend(etlenség).

Közelebb hozzánk, a román kormánypártok továbbra sem kormányoznak, hanem újabb fejezetét támogatják a Iordache-Nicolicea-Márton parlamenti különbizottság (i)gazságszolgáltatás-, még pontosabban, jogállamiság elleni támadásainak. Ezt újabb és újabb át nem gondolt törvénytervezetek formájában szórja a bizottság, taposóaknaként – először az Alkotmánybíróság, majd siker, esetleg részletes siker esetén – az elnök és az országos törvénykezés mezejére. A borzongató perspektíva, mely miatt Dragnea és társai álma nyughatatlan, a korrupciós vádak, és ugyan ezek teszik, hogy a Fidesz itteni fiókpártjai a leghatározottabban ellenállnak a korrupció-ellenes föllépésnek, kitartanak az egyre kevésbé vállalható PSD-ALDE koalíció mellett. Ezzel viszont az ellenzéket hívják ki, és azután nem is csoda, ha az játssza ki a nacionalista, kisebbségellenes kártyát. Mi más lenne az Ab-hoz fordulás gesztusa a vásárhelyi katolikus gimnázium létrehozását – félig-meddig szabályosan, viszont az Ab által alkotmányellenesnek ítélt – statuáló törvény okán, ha nem a politikai bosszú, ami a kormánypártiságnak jár ki?

A katolikus gimnázium „esete” viszont jól kifejezi a rommagyar politikai pártok perspektívahiányát, szűklátókörűségét is. Történt ugyanis, hogy azért, hogy elfödjék azt, a már régen kijavítható téves tanácsi határozatot, mely a gimnáziumot eredetileg létrehozta, hogy a tetteseket mentegessék, ráléptek a „járhatatlan útra”, össze-vissza kommunikáltak és kapkodtak fűhöz-fához, közben nem egyszer megtévesztve szülőket, diákokat, egyházat és az egész közösséget is. Az ügy egyik emlékezetes epizódja volt, amikor Orbán Viktor telefonon fordult Liviu Dragneához, és utána a rommagyar és királyi magyar médiák büszkén jelentették, hogy a dolog rendeződött (consider it done, dőltek hátra sokan, és már csak egy feketét kértek, ráadásként), felejthető. Hisz, íme Orbán megvéd és kisegít, ugrik egy jó szóra és sikeresen intézkedik. S hogy mégsem ment, jött a parlamenti, azaz törvénytervezetekkel elkövetett maszatolás, több felvonásban. Először egy lényegében mezőgazdasági (sic!) salátatörvény részeként próbálták becsempészni a gimnázium-alapítást, azután külön törvénnyel, sikertelenül. Pedig, ha a diákok és szülők érdekeit tekintik, és nem a politikai erődemonstrációt, egy új helyi határozattal, és tanfelügyelőségi-minisztériumi koordinációval rendezni lehetett volna az ügyet. Jellemző módon erre javaslatot is tettek jogászok, de szóba sem került tanácsaik megfogadása, hiszen az a tévedés, de legalábbis az inkompetencia, beismerésével járt volna, és a felelősök megnevezésével.

Kampány van Magyarországon, és persze itt is, aránytalan eszközökkel, részrehajló médiával, és a hatalomnak kedvező választási szabályozások mellett, egy félrebillent mezőnyben, mely a hatalom számára lejt, és mely mégsem tekinthető lefutottnak. Érdekes fejlemény Hódmezővásárhely – az egyik fővezér fieff-je – ahol az ellenzéki összefogás eredményt hozott, a minden eszközzel megtámogatott uralkodó párt polgármester-jelöltje veszített, egy jól kommunikáló, jó kiállású függetlennel szemben. Az ellenzék ezután, mintha felrázódott volna, és az utolsó percben keresi az egyezségkötés, a kölcsönös visszaléptetések lehetőségét (listáikat ugyanis már regisztrálták), hiszen a közvéleménykutatások „kormányváltó hangulatot” jeleznek, egy jelentős többség (usque 56%) elérkezettnek gondolja a kormányváltást és ez bizalmat ad az ellenzéknek. A bizonytalanok vagy rejtőzködők (racionálisan érvelhető, a mérések alapján, hogy a kormánypártokat fölülmérik, hogy a bizonytalanok és preferenciával nem rendelkezők között több a váltást óhajtó), jó mozgósítás mellett, leválthatják a nemrég még minden megszállt pozíciójukban bebetonozottnak tűnő hatalmasokat.

Ha Orbán nem talál új témát, és a csőre töltött migráncsozást-sorosozást csak nyílt fenyegetéssel tudja kiegészíteni (vajon nem máris érződik, hogy Finkelstein halott? De Fico sem a régi, és Kaczynski-testvér lengyelkéi csak biodíszletei a kampánynak) az kevés lehet. Ha a többség elhiszi, hogy az Orbán-rendszer leváltható, győzelemre vihet egy, olyan politikai konglomerátumot, melynek működéséről, perspektívájáról alig tudhatunk bármit is. Legföntebb reménykedhetünk, hogy nem folytatja az orbáni ámokfutást, a sehova nem vezető Nyugat-ellenességet, Putyin-Erdogan-pártiságot, visszavenne a korrupcióból, stb., de ez talán kevés a jó kormányzás ígéretéhez.

És akkor itt ajánlok egy gondolat-kísérletet. A Fidesz itteni fiókpártjai szőröstül-bőröstül eladták lelküket a mai magyar hatalomnak (ennek ocsmány kifejeződése volt Kelemen Hunor udvariatlan gesztusa Karácsony Gergely ellenzéki miniszterelnök-jelölt itteni látogatásakor), elképzelni sem tudják, hogy nem a Fidesz és vezére győz, de mi lenne, ha mégis? Mi lenne, ha április 9-én ellenzéki győzelemre ébrednénk? Értem én, hogy ez a kevésbé valószínű forgatókönyv, de azt is biztosan tudom, hogy kisebbségben kétszeresen káros a kalandorpolitika (hogy politikai gengszterizmust ne mondjak). Ma a Fidesz itteni fiókpártjai, és sajnos általuk az egész közösség, ha akarja, ha nem, spárgában áll, egyfelől a bukaresti már-már vállalhatatlan hatalom, másfelől pedig a budapesti akarnok között. Márpedig a spárga egy fárasztó és perspektivikusan, szétszakadással és padlótfogással fenyegető pozíció, merev és kilátástalan.

Nehéz a hosszan kitartott spárgából szerencsésen talpra állni, a meggémberedett tagokat megfelelő izomtónusba hozni és dinamikus mozgásra bírni, ráadásul az önállóság hiánya, politikai sakkvakságot okoz, zavarodottságot és tanácstalanságot. Csak egy példa a nagybányai, ahol a börtönviselt (vajon ki tudhatja, milyen jogi, vagy titkos egyezségek nyomán szabadult?) polgármester magyar gimnázium elleni kirohanását támogatta (ki tudhatja milyen háttéregyezségek és milyen potenciális hasznok reményében), első körben, a helyi rommagyar szervezet, és az igazgatónőt csúnyán fenyegetve győzködte (sőt nyilvános közleményben szólította föl!) a támadás elhallgatására. Azután, központi figyelmeztetésre, legalábbis egyelőre, vissza úsztak a Rubiconon.

Csakhogy „a kocka el van vetve” és könnyen arra ébredhetünk egy áprilisi hétfőn, hogy a kalandorpolitika beérett és iránytű, meg perspektíva nélkül pislogunk „kancsalul festett egekre”.

Magyari Nándor László

 

Bemutatkozik Brüsszelben Karácsony

Brüsszelben tárgyal Karácsony Gergely, az MSZP-PM miniszterelnök-jelöltje, aki az Európai Unió központjában kezdett kétnapos látogatását a többi között azzal indokolta, hogy szeretne világos üzenetet eljuttatni az EU vezetőihez: a magyarok szerint Magyarország helye Európában, egy megújuló, szociális Európában van.

 

Karácsony Gergely – akinek az útját Újhelyi Istrván, szociaista európai parlamenti képviselő szervezte meg – sajtótájékoztatóján leszögezte: célja tudatosítani Brüsszelben, hogy a magyar táradalom nem azonosítható Orbán Viktor politikájával. Orbánnak semmi felhatalmazása nincs arra, hogy kivezesse Magyarországot Európából vagy hogy szégyenpadra ültesse.

Az április 8-i – reményei szerint a jelenlegi ellenzék számára sikeres – választások után, ha ő kap felhatalmazást a kormányzásra, akkor Magyarország lépéseket tesz majd a korrupció felszámolására, s a többi között csatlakozik az európai ügyészséghez. Kifejtette azt is, hogy mostani tárgyalásain – köztük európai biztosokkal – azt is világossá kívánja tenni, hogy  az uniós forrásokat a lehető legközelebb fogják majd hozni az emberekhez, az oktatásra, az egészségügyre, a vidékfejlesztésre és környezetvédelemre költik majd.

Orbán március 15-i beszédében elhangzott fenyegetésre vonatkozó kérdésre válaszolva Karácsony leszögezte:

Orbán már régen nem tud megfelelni az elvárásoknak, hogy minden magyart képviseljen, de most tovább is ment, már meg is fenyegette azokat, akik nem az ő hívei. „Magyarországon ma egy erőszakos kisebbség fenyegeti a békés többséget. Ez az egy mondat elég lenne, hogy Orbán Viktor élete végéig száműzve legyen a közéletből” – húzta alá”.

„Az orbánizmus egy betegség Európában”

Ezért nemcsak Magyarország számára bír jelentőséggel az április 8-i magyar országgyűlési képviselőválasztás – állapította meg Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje és Christian Kern, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke, miután Bécsben megbeszélést folytatott.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a találkozót követő sajtótájékoztatón – amelyet az SPÖ Facebook-oldalán közvetítettek – azt mondta, a választásnak nemcsak magyarországi belpolitikai, történelmi jelentősége van, hanem Európa jövőjét is meghatározhatja.

„Az orbánizmus” egy betegség Európában”, egyre több tagállamot fertőz meg, már Ausztriában is fel lehet fedezni bizonyos jeleit – hangoztatta. Hozzátette: ez a folyamat egész Európára káros és ezért fontos, hogy jó kapcsolat legyen a magyar és az osztrák baloldali pártok között.

Christian Kern volt osztrák kancellár azt mondta, egyetértettek abban, hogy a jogállam, a demokrácia, az európai szolidaritás olyan értékek, amelyekről nem lehet vitatkozni.

Lapszem – 2018. március 13.

0

Ma a Krisztiánok és az Ajtonyok ünneplik a névnapjukat. A Krisztián latin eredetű, jelentése: Keresztény, Krisztushoz tartozó. Az Ajtony régi magyar eredetű férfinév, jelentése: arany. Olvassa el a lapszemlét!

Magyar Hírlap: Itt van Soros árnyékkormánya

A Magyar Hírlap bemutatja Karácsony Gergely által megnevezett minisztereket. Az egészségügyi miniszternek szánt Komáromi Zoltánról például a következőket írják: a Gyurcsány-kormány által tervezett vizitdíj mellett azzal érvelt: „Talán a betegek is jobb érzéssel adják oda a háromszáz forintot, ha tudják: a pénzükből az ellátás minőségén és biztonságán tudunk javítani.”

Komáromi 2008-ban szakfelügyelő háziorvosként dolgozott, így a vizitdíj melletti aláírásgyűjtés súlyos erkölcsi kérdéseket is felvetett: azok körében kampányolt a szignókért, akik felett ellenőrzési jogköre volt, akikkel szemben szankcióra is javaslatot tehetett az országos tiszti főorvosnál. Korábban Éger István elnökké választásáig, 2003 augusztusáig alelnöke volt a Magyar Orvosi Kamarának, a kamarai tagság rendkívüli küldöttgyűlésen menesztette az akkori elnökkel együtt, mert úgy ítélték meg, lepaktált az akkori szocialista egészségügyi kormányzattal. Később az Együtt soraiban találta meg a helyét, ám idén januárban kilépett a pártból, de a listán továbbra is szerepel. (Az Együtt háttérintézményeként működő Haza és Haladás Egyesületet a Central American Progress 2013-ban száztizenötmillió forinttal támogatta, ebből százhat millió származott a Soros-alapítványtól).

Magyar Nemzet: A Semjén-story folytatódik

A kormányzati kommunikáció kezdetben úgy igyekezett bagatellizálni a luxusvadászatokat, hogy azok valójában családlátogatások voltak, hiszen a politikus több rokona is Svédországban él – olvashastó a Magyar Nemzetben. Ezzel a magyarázattal azért állhattak elő, mert az első reakciók idején lapunk még nem hozta nyilvánosságra, hogy egy vállalkozó fizette az utakat, és azokon egyébként Semjén egyetlen családtagja sem vett részt. Rétvári Bence (KDNP) után Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár még tegnap is csak ezt tudta mondani az üggyel összefüggésben: „Köztudott, hogy Semjén Zsoltnak rokonai élnek Svédországban, ahová rendszeresen jár, a vadászat pedig a hobbija.”

Maga a miniszterelnök-helyettes a Facebookon üzenget a nyilvánosságnak. Ezekből egyelőre az derült ki, hogy az ország első számú vadászának fogalma sem volt arról, milyen állatot lőtt le, ugyanis az általa elejtett vadról azt írta, hogy jávorszarvas, miközben rénszarvasról volt szó (posztját később javította).

Népszava: A jogállamnak ügyvédre van szüksége

– Azon az állásponton vagyok, amit megválasztása után John F. Kennedy az Amerikai Egyesült Államok elnökeként mondott: nem azt kell nézni, hogy a haza mit tett értem, hanem azt, hogy te mit tettél a hazáért – mondja Magyar György ügyvéd a Népszavának. – Így 68 évesen azt hiszem ennél pontosabban én sem tudnám megfogalmazni a lényeget. Nekem pedig, mint jogász embernek, nincs vesztenivalóm. Van egzisztencián és ezért is hallgattam azokra a civilekre, akik megkerestek és kértek, próbáljak meg segíteni azon a nagy bajon, ami egyebek mellett a jogalkotásban Magyarországon történt.

Magam is úgy gondolom, egyetértve a bennem bízó emberekkel, hogy országgyűlési képviselőként eredményesebben léphetek fel a mostani dúvad jogalkotás ellen. És így talán több lehetőségem van arra, hogy a megölt jogállam újraélesztésében, feltámasztásában részt vehessek. A barátaim szokták mondani, hogy ügyvédre, jogsegélyre van szüksége a Parlamentnek, mert bajban van. Ezt vállaltam, amikor felkértek a képviselő-jelöltség elfogadására.

A kormánypárt nélkül értelmetlenek az ellenzéki viták

„A viták ideje lejárt, ez most a választók döntésének az ideje.” Ezt üzente Orbán Viktor, amikor Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti vitára invitálta. Még csak nem is személyesen állt szóba a vitázni vágyóval, hanem, jelezvén, hogy számára ez egy jelentéktelen ügy, sajtófőnökén, Havasi Bertalanon keresztül üzent. Vona Gáborral sem vitatkozik a miniszterelnök, Szél Bernadettel sem, senkivel. De nemcsak a miniszterelnök tartja távol magát az ilyen megmérettetésektől, a kormány más tagjai, sőt, a kormánypárti politikusok is kerülik a vitákat.

Részükről ez érthető, számukra nincs értelme vitatkozni – csak rosszul jöhetnek ki belőle. Még akkor is, ha esetleg jól szerepelnek. Toronymagasan vezet a Fidesz, egy hónappal a választás előtt nem érdemes kockáztatni. Biztonsági játék kell ilyenkor, tartani az eredményt.

Lehet azzal érvelni, hogy ez a választók lenézése, mert a szavazóknak joguk volna tudni, hogy melyik párt milyen programmal szeretné a jövőben vezetni az országot. Lehet ezt is, de nincs értelme. A kormányoldal már jó ideje nem vitázik.

Viták azért vannak: az ellenzéki pártok – szakmai és politikai kérdésekben – rendre megvitatják egymással a programjaikat. Normális üzemmenetben van ennek értelme, hiszen a szavazók így megtudhatják, hogy az egyes pártok mit kezdenének az oktatással, az egészségüggyel, a gazdasággal és úgy általában, Magyarországgal.

A kormánypárti vitázók nélkül azonban mindez nem csupán értelmetlen, de kontraproduktív is. Nemcsak azért, mert így egyoldalú az a kínálat, amelyet a választóknak nyújtanak, hanem azért is, mert ezzel magukat degradálják. Az nem vita, ahol nincs ott a kormánypárt, legföljebb csetepaté. Egy Orbán nélküli miniszterelnök-jelölti vita azt a látszatot kelti a választókban, mintha sok kis törpe tülekedne a hatalomért, miközben a kihívó, minden tekintetben magasan fölöttük állva, várja, hogy a végén melyiküket kell majd legyőznie.

Ezt látja a választó. Nem azt, hogy Orbán és a kormány tagjai félnek a vitától, hanem azt, hogy rangon alulinak tartják, hogy a véleményüket másokkal megismertessék.

A pártok szakmai és politikai vitájának csak úgy lenne értelme, ha a kormánytagokat és  a Fidesz-KDNP politikusait is rá lehetne venni, hogy „leereszkedjenek” a többiek közé. Miután azonban ez nem áll az érdekükben, racionálisan nem várható el tőlük, hogy az érdekeik ellen cselekedjenek.

Márpedig, ha az ellenzék csak egymással vitatkozik, az, még ha olykor színvonalas is a diskurzus, csak azt jelzi a választó felé, hogy már megint valamiféle csetepaté zajlik.

Hogy a választók megérdemelnék a valódi vitát, és a demokrácia is a vélemények ütköztetéséről szól? Ne tessék már minket ilyen régi, elavult dolgokkal hülyíteni!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK