Kezdőlap Címkék Kamat

Címke: kamat

Semmilyen stratégiája sincs a világ pénzügyeit meghatározó Federal Reserve Boardnak

Megszólalt a világ pénzügyeit meghatározó Federal Reserve Board vezetője, részint az érintettek megnyugtatására, másrészt viszont  a fennálló problémákra való figyelem ráirányítására.

Jerome Powell a jegybank szerepet betöltő pénzintézet vezetője őszintén beszélt sajtóértekezletén arról, hogy:

 “az infláció miatt nem csökkenti a kamatlábat a Federal Reserve Board.”

Az infláció nem tart a tervezett 2%-os cél felé – ezzel indokolt a jegybank szerepet betöltő Federal Reserve Board, melynek döntése nem lepett meg igazán senkit sem.

“Az infláció még mindig túlságosan magas” – indokolt Jerome Powell a döntést követő sajtóértekezleten. A Federal Reserve Board elnöke elmondta, hogy

“egyáltalán nem biztos, hogy tovább tudjuk csökkenteni az inflációt. Az előttünk álló út bizonytalan.”

A befektetők már annak is örültek, hogy Powell nem célzott a kamatláb esetleges emelésére, hiszen húsz éve nem állt ilyen magasan a kamat az USA-ban.

A Dow Jones index azonnal 500 pontot ugrott erre a “jó hírre.”

Powell megerősítette: nincsen hosszútávú stratégiájuk. ”Minden ülésen újra megvizsgáljuk a helyzetet, és azután döntünk.”

A mennyiségi szigorítás enyhül

2022 júniusától van érvényben a mennyiségi szigorítás, melynek értelmében havi 95 milliárd dollárt vonhatnak ki az államkötvény piacról. Ezt csökkentették 60 milliárdra, majd pedig júniustól 25 milliárd lesz a felső határ.

A vásárlók az infláció ellenére költekeznek

Powell figyelmeztetett, hogy az inflációnak különösen kellemetlen hatása lehet a szegényebb rétegekre, melyek az áremelkedés ellenére hitelben vásárolnak, és a végén nehéz helyzetbe kerülhetnek. Mekkora az infláció az USA-ban? A Federal Reserve Board célja 2%, de még jóval efölött van: 2,7% – írja a CNBC gazdasági portál. Hozzáteszi, hogy a valós szám sokkal inkább 2,8% hiszen ebben már benne vannak az energia és élelmiszerárak is, melyeket a szezonális ingadozás miatt ki szoktak hagyni a hosszútávú statisztikákból. A baj az, hogy az amerikai gazdaság közeledik a stagfláció felé, melyet Nouriel Roubini, a Végzet Közgazdásza többször is megjósolt. A GDP növekedés ugyanis csak 1,6% volt az első negyedévben annak ellenére, hogy a Biden kormányzat mindent megtett a fellendülés érdekében hiszen választási év van az Egyesült Államokban.

Tovább nőttek a munkabér költségek, mert a Biden kormányzat célja az, hogy újra iparosítsa Amerikát, visszahozza a gyártást Kínából és más országokból, ahova az outsourcing évtizedeiben az amerikai ipar kitelepült.

Nyugi – ez a Federal Reserve Board legfőbb üzenete

Powell és társai mindenkitől türelmet kértek, mert nem akarnak elhamarkodottan dönteni. Nincs egyetértés a döntéshozók között: van, aki kamatláb emelést lát szükségesnek, mások csökkentést. Így született meg a döntés, hogy minden marad a régiben. Mikor lehet kamatláb csökkenés, amiben az egész világon reménykednek hiszen az olcsóbb pénz fokozná a beruházási kedvet? A Federal Reserve Board tagjai igyekeztek mérsékelni a várakozásokat: Atlanta FED elnöke például azt mondta, hogy “egyetlenegy kamatláb csökkentésre számítok, de arra is csak az utolsó negyedévben.”

Jerome Powell elnök sajtóértekezletén hangsúlyozta:

”a politikai helyzetet ki akarjuk zárni a döntéshozatalból!”

Ezzel az elnökválasztási kampányra utalt. Nouriel Roubini viszont azt írta a Project Syndicate oldalon, hogy jelenleg Donald Trump jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok és az egész világgazdaság számára.

A Wall Street Journal a napokban megírta: Trump környezetében olyan törvénymódosítást készítenek elő, amely nagyobb szerepet szánna az Egyesült Államok elnökének a Federal Reserve Board döntéseiben. Trump korábban bolondnak nevezte Powellt, mert a Federal Reserve Board emelte a kamatlábat 2018-ban.

Ezzel szemben Jerome Powell elnök, akit egyébként még Donald Trump nevezett ki, és Biden meghosszabbított, sajtóértekezletén most hangsúlyozta:

“mi az egész amerikai népet szolgáljuk.”

Miből támogatja az Európai Unió Ukrajnát?

Brüsszel 50 milliárd eurót ígér az orosz agresszió ellen küzdő államnak, amely külső segítség nélkül nem tudná magát tartani a túlerővel szemben. Washingtonban Trump republikánus barátai egyelőre eredményesen akadályozzák a 60 milliárd dolláros csomagot Ukrajnának, ezért felértékelődik az uniós támogatás.

Egyelőre elegendő forrás az nincsen. Közben az Európai Unió visszaállította a maastrichti kritériumokat, ezért a tagállamoknak újra alkalmazkodniuk kell a költségvetési hiány felső, 3%-os határához illetve az államadósság 60%-os mércéjéhez. A legtöbb tagállam ezt csak nehezen vagy sehogy sem tudja teljesíteni, ezért nemzeti forrásból nemigen növelheti Ukrajna támogatását. Mi lehet a megoldás?

Folyamatos uniós kötvénykibocsátás

Ezt javasolja Paolo Gentiloni, a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosa. A Bloomberg szerint Brüsszelben nagyon komolyan vizsgálják a közös kötvény kibocsátás lehetőségét. Eredetileg ezt Macron, francia elnök javasolta, mert Franciaország sem teljesíti a maastrichti kritériumokat. Eddig egyszer volt közös kötvény kibocsátás az Európai Unióban: így jött össze 750 milliárd euró a helyreállítási alapra. Ezt minden uniós tagállam meg is kapta kivéve Magyarországot, ahova a jogállami normák be nem tartása miatt egyelőre nem érkeznek az eurómilliárdok. Brüsszel a jogállami normák be nem tartásáról beszél, de valójában nem akarnak finanszírozni egy rendszert, melynek elitje lenyúlja az uniós támogatásokat. Merkel német kancellár utolsó uniós sikere volt a helyreállítási alap létrehozása, de meg kellett ígérnie, hogy csak egyedi esetről van szó. Most viszont Paolo Gentiloni pénzügyi biztos folyamatos kötvény kibocsátásról beszél.

Lépés az Európai Egyesült Államok felé

Fura módon Orbán Viktor miniszterelnök és Mark Rutte, holland kormányfő, aki talán a legfőbb ellenfele az Európai Unióban, egyaránt ellenzi a közös kötvény kibocsátást. Orbán Viktor két okból ellenzi ezt: egyrészt, mert nem akarja pénzelni Ukrajnát. Trumphoz hasonlóan úgy véli, hogy az ukrajnai háború megnyerhetetlen, ezért azt pénzelni fölösleges pénzkidobás. Másrészt a magyar miniszterelnök elveti az Európai Egyesült Államok ötletét, és tart a Hamilton hatástól. Mark Rutte, holland miniszterelnök támogatni akarja Ukrajnát, de szintén fél a Hamilton hatástól. Miért? Hamilton volt az USA első pénzügyminisztere, aki a 13 felszabadult gyarmat adósságát közös kötvény kibocsátásával egyesítette. Ezzel megteremtette az Egyesült Államok pénzügyi alapját a XVIII-ik század végén. Orbán Viktor azért ellenzi az Európai Egyesült Államokat, mert az csökkentené az ő “szuverenitását”. Mark Rutte, holland miniszterelnök viszont nem akar finanszírozni olyan kétes tagállamokat mint az Orbán Viktor által vezetett Magyarország.

Paolo Gentiloni uniós pénzügyi biztos viszont arra utalt, hogy a közös kötvény kibocsátásnak nemigen van alternatívája. Az Európai Unió előnyös kamat feltételekkel kaphatna kölcsönt olcsóbban mint a tagállamok zöme.

A közös uniós kötvény kibocsátásáról a Tanácsnak kell döntenie, ahol Orbán Viktor vétózhatna. Korábban ezt többször meg is tette, de február elsején a rendkívüli uniós csúcstalálkozón pillanatok alatt megadta magát. Ma sem tudjuk, hogy mivel fenyegette meg Orbán Viktort Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke, Scholz német kancellár, Macron francia elnök, Meloni olasz miniszterelnök, de nem kétséges: ha ők eldöntik, hogy a közös uniós kötvény kibocsátásra szükség van Ukrajna támogatása érdekében, akkor nem tűrik el Orbán Viktor vétóját. A magyar miniszterelnök nincsen könnyű helyzetben, mert még mindig nem kapta meg Magyarország az uniós eurómilliárdok jelentős részét, és egyre drágábban jut csak pénzhez a globális piacon. Az adósságtörlesztés már elviszi az éves GDP 4,2%-át vagyis többet kell rá költeni mint az egészségügyre. A magyar gazdaság növekedési kilátásai gyengék annak ellenére, hogy tavaly 0,9%-kal csökkent a GDP vagyis idén a mínuszból startolt.

A pénzügyi csőd még messze, de a pénzhiány permanens, ez pedig politikai instabilitást jelent ahogy ezt láthattuk is Törökországban, ahol Orbán Viktor barátja, Erdogan elveszítette a helyi választásokat.

Jelzálogkölcsön te drága – egyre nehezebb ingatlanhoz jutni az Egyesült Államokban

Az infláció annyira megnövelte a jelzálogkölcsönök árát, hogy egyre több család képtelen bevállalni a magas törlesztő részleteket – állapítja meg a Consumer Financial Protection Bureau friss jelentése, melyet a CNN gazdasági rovata ismertet.

Januárban még csak 3,22% volt a jelzálog kölcsönök kamata 2022-ben, de miután a Federal Reserve Board egyre csak emelte a kamatlábat, ezért novemberre már elérte a 7,08%-ot.

“2023-ban ugyanez a tendencia folytatódik” – nyilatkozta a Consumer Financial Protection Bureau igazgatója. Rohit Chopra rámutatott arra, hogy a drága hitel miatt 38%-kal csökkent a jelzálog kölcsönt igénylők száma, a kölcsönök összege pedig 44%-kal lett kisebb.

Mit jelent ez a gyakorlatban egy 30 éves fix kamatozású jelzálog kölcsön esetében?

2021 decemberében havonta 1400 dollár volt a törlesztő részlet, egy évvel később már 2045 dollár, ez 46%-os emelkedést jelent! Ebben még nincsenek benne az adók és a biztosítás.

Ha a jelzálog összes költségét figyelembe vesszük, akkor tavaly átlagosan 22%-os volt a növekedés. Ez havi 5954 dollárt jelent!

Az óriási emelkedés miatt divatba jött a diszkont. Ez úgy működik, hogy a jelzálog kamatláb csökkentése érdekében a kölcsön felvevő az összeg 1%-át befizeti, és így egynegyed százalékkal csökkentheti a törlesztő részletet.

400 ezer dolláros kölcsön esetében így 4000 dollárt kell befizetnie. A jelzálog kölcsönt felvevők több mint a fele ezt a diszkont megoldást választotta, és ez rekord az Egyesült Államok történetében.

A szegények szívtak a leginkább

A spanyol ajkú és a fekete kölcsönkérők jártak a legrosszabbul, mert az ő jelzálog kölcsönüket utasították el a legnagyobb számban. Ha pedig mégiscsak kaptak jelzálog kölcsönt, akkor olyan magas kamattal, hogy komoly gondot okozhat a törlesztés.

Átlagosan 5% fölött volt a jelzálog kölcsön kamatlába feketék és spanyol ajkúak esetében míg a fehérek és az ázsiaiak 5% alatt kaptak hitelt.

A Bloomberg már az idei év elején jelezte, hogy az ingatlan piac teljes mértékben a Federal Reserve Board kezében van. Ez be is igazolódott, a jelzálog kölcsön kamatlába felment 7% fölé, de kérdés, hogy mi lesz jövőre?

A Fannie Mae szerint minimális csökkenés várható: a 30 éves jelzálog kölcsön kamatlába 6,3-6,8% között lehetnek. Az MBA szerint ennél jelentősebb csökkenés várható: 5,4% lehet a jelzálog kamatláb 2024 végén.

A Business Insider szerint egy időre el kell búcsúzni az olcsó jelzálog kölcsönöktől, amelyek a pandémia idején 2020-ban és 2021-ben könnyedén megszerezhetők voltak.

Az infláció jelentősen csökkent az Egyesült Államokban: augusztusban már csak 3,7% volt, de a Federal Reserve Board célja 2%.

Csakhogy jelenleg 20 éves rekord magasságban vannak a jelzálog hitelek. Mikor lesz újra 3% mint 2021 végén ? Erre még jócskán várni kell – írja a Business Insider.

Az ingatlan piacon az eladók és a vásárlók sasszemmel figyelik a jelzálog hitel kamatlábát, mert senki sem akar rosszul járni.

“Lehet, hogy jövőre csökkennek a jelzálog kölcsönök kamatai, de akkor sokkal több lesz a vásárló is emiatt, és tovább növekednek az árak. Ezért érdemes inkább most ingatlant vásárolni alacsonyabb áron, és aztán jövőre elgondolkodni a finanszírozáson” – tanácsolja a Business Insider olvasóinak Karen Kostiw, a Coldwell Banker Warburg ingatlan ügynöke New Yorkban.

Az USA-ban már javában zajlik az elnökválasztási kampány: Biden népszerűsége azért is van mélyponton, mert az amerikai polgárok többsége úgy érzi, hogy a megélhetési körülményei nem javulnak hanem inkább romlanak 2023-ban.

Kínai gazdaságpolitika Magyarországon?

Kedvezőbb lakás hitelek és a vállalati forgóeszköz hitelek kamatának csökkentése a  negyedével – ezt jelezték a bankok Magyarországon.

A bankok megszívlelték Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter figyelmeztetését:

“nem emeljük a bankadót, ha csökkentitek a kölcsönök kamatát!”

A lakáshitelek terén drámai visszaesés tapasztalható az idén: harmad annyi kölcsönt kapott a lakosság mint tavaly. Ez hatéves mélypont. Közben viszont a fogyasztási hitelek értéke 13%-kal növekedett vagyis a lakosság jelentős része úgy döntött: nem spórol lakásra, mert úgyis reménytelen, ehelyett elkölti a pénzét.

Most 8,5%-os THM hitelt kínálnak a bankok, és ez már elgondolkodtathatja azokat, akik bérből és fizetésből élnek. A mostani kamatsapka jelentősen csökkentheti a lakás vásárlók terheit. Ha lemenne 6-7%-ra a THM, akkor ez már elindíthatna valamiféle fellendülést a lakás piacon, és az építőipar is lehetőségekhez jutna. Persze ehhez az kell, hogy valaki elhiggye a kormány ígéretét: jövőre csak 6%-os lesz az infláció.

Kínai modell?

Ez már a tervutasításos gazdaságpolitika kínai változata – kommentálta Zsiday Viktor, a Hold elemzője, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter akciójának eredményét.

Pekingben is

“beszélnek a bankokkal a kamatról, majd pedig azok meg is valósítják azokat.”

Kínában az elmúlt évtizedekben hihetetlenül dinamikusan fejlődött a lakás állomány, mert sokan ezt befektetésnek tekintik. Emiatt többszáz milliárd dolláros buborék alakult ki, mely manapság komoly fejtörést okoz a döntéshozóknak Pekingben. Bebukott a legnagyobb ingatlan vállalkozó cég, az Evergrande, melynek vezérkarát rendőri felügyelet alá helyezték.

Kínában Magyarországgal ellentétben alacsony az infláció. Magyarországon stagfláció fenyeget vagyis, hogy nem indul be a növekedés viszont az árszínvonal magas marad. Ezért fenyegette meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a bankokat, melyek jelentős mértékben profitálnak a helyzetből hiszen már abból is jelentős nyereséget tudnak elérni, hogy a folyószámlákon tartott pénzekért nem adnak kamatot, akkor amikor az infláció éves szintje hivatalosan is 18% körül várható Magyarországon.

Csökkent az euró árfolyama miután az Európai Központi Bank 4%-ra emelte a kamatlábat

Lagarde asszony 25 pontos emelést jelentett be, és ezzel rekord magasra, 4%-ra ugrott a kamatláb. Az euróárfolyam zuhant: 1,065 dollárra.

A tőzsdék emelkedéssel reagáltak a kamatláb emelésére: csütörtökön 1,61%-kal magasabban zártak. Az euró 1997 óta nem teljesített ilyen rosszul, és a kilátásai sem a legjobbak.

“Az Európai Központi Bank kormányzó tanácsa úgy véli, hogy ezzel az emeléssel elérte azt a szintet, amelyet, hogyha elég sokáig fenntartunk, akkor idővel visszatérhetünk a 2%-os inflációs célhoz” – közölték Frankfurtban, és ebből a szakértők többsége arra következtet, hogy a rekord magas kamatláb nem nő tovább, legalábbis idén már nem. Sőt, a Fitch vezető közgazdásza szerint jövőre is sokáig fennmaradhat ez a kamatláb: “szerintünk ez a csúcs, melyet az Európai Központi Bank el akart érni, és valószínűleg ezt fenn is akarja tartani egészen 2024 második félévéig” – mondja Charles Seville. Maga Christine Lagarde óvatosabb volt:

”mi nem mondjuk azt, hogy a kamatláb emelés elérte a csúcsot, de azt állítjuk, hogy most már az emelés helyett inkább a tartósságra fókuszálunk.”

Mi váltotta ki a kamatláb emelést? Mindenekelőtt az, hogy az inflációs előrejelzések nem javultak: az euróövezetben idén ez várhatólag 5,6% lesz míg korábban 5,4%-ot jeleztek – írja a CNBC gazdasági portál. Jövőre 3,2%-os inflációt várnak míg korábban ez csak 3% volt. Amint Christine Lagarde sajtókonferenciáján nyomatékosan hangsúlyozta: az inflációs cél továbbra is a 2%.

Az előrejelzések továbbra is minimális növekedést várnak ebben az évben az euróövezetben: mindössze 0,7%-ot míg korábban ez 0,9% volt. Az igazán nagy baj az, hogy a stagnálás tartósnak tűnik: jövőre a gazdaság növekedése az eurozónában csak 1% lesz míg korábban 1,5%-ot jeleztek. 2025-ben sem dicsekedhet ez a régió komoly növekedéssel: a szakértők 1,5%-ot várnak.

A rekord magas kamatláb gazdasági stagnálást, visszaesést jelent

Christine Lagarde frankfurti sajtóértekezletén elmondta, hogy az Európai Központi Bank “adatfüggő”, ezért komoly viták voltak a mostani kamatláb emelésről is, “de a döntő többség támogatta azt.” Az infláció elleni harc és a kamatláb emelés visszafogja a gazdaságot, ezért is vannak komoly viták az Európai Központi Bankban, ahol a stagflációt tartják a legfőbb veszélynek.

Peter Schaffrik, az RBC Capital Markets vezető Európa elemzője úgy nyilatkozott a CNBC- nek, hogy

“Igazában az Európai Központi Bankot a középtávú inflációs előrejelzések aggasztják, és ennek függvényében hozza meg döntéseit. Míg az idei és a jövő évi inflációs előrejelzést felfelé módosították Frankfurtban addig 2025-ben már a korábbinál alacsonyabb áremelkedést várnak az eurozónában. Ezért várhatóan nem hosszú ideig nem változtatnak ezután a kamatlábon.”

Augusztusban 5,3%-os inflációt tapasztaltak a vásárlók az eurozónában. A baj az, hogy gazdasági visszaesés tapasztalható Németországban, az Európai Unió zászlós hajóján. Európa beteg emberévé vált az a gazdaság, amely korábban a motorja volt az eurozónának és az egész Európai Uniónak. Ráadásul ez tartós betegségnek ígérkezik: idén várhatóan mínuszban végez a német gazdaság, amely tartós stagnálásra számíthat, mert üzleti modelljét az olcsó orosz energiára alapozta, amely az ukrajnai háború miatt megszűnt.

“Németországban minden befagyott” – nyilatkozta a Der Spiegelnek Paul Niederstein, a Coatinc cég igazgatója.

“Ha a kormány nem tesz semmit a magas energiaárak ellen, akkor Németország 120 milliárd eurós veszteséget szenved el azzal, hogy ipara kitelepül más országokba” – állapította meg a Dezernat Zukunft kutatóintézet Berlinben.

Méregdrágán kapunk hitelt

0

Magyarország minősítése olyannyira meggyengült, hogy jóval drágábban jutunk külföldi kölcsönhöz mint például Csehország, Lengyelország vagy épp Görögország.

Farkas Zoltán a HVG-ben megírta, hogy a régióban csak Románia áll mögöttünk hitel minősítés tekintetében. A görögök, akik igazán nem nyerték vissza a piacok bizalmát a nagy pénzügyi válság óta – 2008- sokkal kisebb kamatra kapnak pénzt mint mi.

Görögország nemrég tízéves állampapírt dobott a piacra 3,5 milliárd euró értékben. Mennyi volt a kamata? 4,25%.

Magyarország januárban vitt a piacra tízéves dollár kötvényt 1,5 milliárd dollár értékben. Mennyi volt a kamat? 6,5%! Ebben persze az is benne van, hogy más a kamatláb dollárban és euróban. Ezért az állami adósságkezelő központ gyorsan átváltotta a dollárt euróra, de a kamat így is hat százalék körül volt, messze a nem túlságosan sokra értékelt görög kötvény fölött.

A világ 4-5 legsérülékenyebb országa között vagyunk

Ezt mondta Matolcsy György, és a Nemzeti Bank elnöke valószínűleg nem túlzott. Ha egy ország csak ilyen magas kamatra kap kölcsönt, akkor abban nemigen bíznak a piacon. Ahol a bizalom minden. Miért nem bíznak a magyar gazdaság teljesítőképességében külföldön? Mert a kereskedelmi mérleg deficitje óriási, és mert továbbra sem érkeznek az milliárdok az Európai Unióból. Orbán Viktor mindkettőben sáros. Neki ígért olcsó földgázt Putyin, aki a szemébe hazudott. Drágábban kapjuk az orosz földgázt mint a régióban sokan.

A csehek például négyszer olcsóbban miközben nem nyalogatják Putyin hátulját üdvözült mosollyal.

Az Európai Unióval is Orbán Viktor rontotta el a viszonyt. A legutóbb már azt mondta külföldi újságíróknak, hogy a legszívesebben kilépne az Európai Unióból, de ez nem lenne Magyarország érdeke. Nem bizony: az európai eurómilliárdok nélkül fizetésképtelenség fenyegetné Magyarországot, melyet Orbán Viktor középhatalomnak álmodik, de amelynek polgárai örülhetnek, ha pénzügyi katasztrófák nélkül túlélhetik a Nemzeti Együttműködés  Rendszerét.

A magyar gazdaság akkor is átállhat az euróra, ha Orbán ezt nem akarja

A szuverenitás nevében a magyar miniszterelnök mindent megtesz azért, hogy a lehető legkésőbbre halassza a belépést az euró övezetbe, ahol már olyan országok is kopogtatnak mint Horvátország és Bulgária.

A kormányzat laza pénzpolitikája odavezetett, hogy a magyar gazdaság spontán módon áttérhet az euróra, mert a gazdaság főbb szereplői elveszítik a bizalmukat a forintban – állapítja meg Zsiday Viktor.

A Hold alapkezelő menedzsere szerint hibás volt az elmúlt évek gazdaságpolitikája, amely maximálisan felfűtötte a magyar gazdaságot annak érdekében, hogy Orbán Viktor megnyerje a választásokat.

Ez a high pressure economy okozza most a magas inflációt és a forint permanens értékvesztését. A forint árfolyama jól van ott, ahol van – jelentette ki Nagy Márton, aki a nemzeti bank alelnökéből lett Orbán Viktor gazdasági tanácsadója majd pedig miniszter.

Zsiday Viktor ezzel kapcsolatban rámutat: ha a gazdasági egyensúly fennáll, akkor a hatalom játszhat a forint árfolyamának meghatározásával. De hogyha ez nem áll fenn mint jelenleg, akkor alkalmazkodni kell a piac elvárásaihoz.

“A deviza gyengítése olyan mint a drog. Ez első alkalommal hatásos, de később, ha már hozzászoktak, akkor a sokadik adag már szinte semmit sem használ”.

Ehhez Zsiday Viktor hozzáfűzi:

“Valószínűleg az utolsó pillanatban vagyunk. Még meg lehet menteni a forint hitelességét. De hogyha ez nem következik be, akkor az euró bevezeti önmagát.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdaság főbb szereplői elkezdenek euróban számolni és megtakarítani, hitelt felvenni és üzletelni.

“A forint gyengítése téves gazdaságpolitika. Ideje lenne kimondani, hogy a nemzeti érdek nem a gyenge hanem az erős forint” – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Surányi: megbuktatnám Nagy Mártont

A Nemzeti Bank egykori elnöke is bírálja a monetáris politikát, amelyben Nagy Mártonnak már évek óta fontos szerep jut. Még alelnök volt a nemzeti bankban amikor elkezdődött az alacsony kamatozású kölcsönök korszaka. Tízéves futamidőre adtak alacsony sőt nulla százalékos kölcsönöket! Természetesen elsősorban Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Hol volt erre a fedezet? – teszi fel a logikus kérdést Surányi György, aki jelenleg egyetemen tanítja a pénzügyeket.

Ilyen hibákért bukás jár.

Surányi arra is felhívja a figyelmet, hogy a Nemzeti Bank csak igen magas kamatra kap kölcsönt a nemzetközi piacokon. Vagyis a bizalom egyre csökken. Míg Orbán Viktor kezdetben visszautasította az Európai Unió kedvező kamatozású kölcsönét, később már jelentkezett érte. Igaz, hogy nem kapta meg hiszen ahhoz zöldágra kellene vergődnie Brüsszellel.

Ez egyelőre nem megy. Enélkül azonban a piacok bizalma a magyar forint iránt aligha áll helyre. Ha nincs megállapodás Brüsszellel és tovább erősödik az infláció a magyar gazdaságban, akkor a forint euró árfolyam 430 is lehet hamarosan. Ördögi körben mozoghat a gazdaságpolitika, mert az infláció és az árfolyam csökkenés kölcsönösen erősítheti egymást.

Waiting for the miracle to come – a csodára várva – énekelte Leonard Cohen, akinek hű tanítványa, Orbán Viktor, a nemzeti együttműködés rendszerének nagy karmestere.

Neki is tudnia kell, hogy üzemanyag vagyis pénz nélkül egyetlen rendszer sem üzemel sokáig …

Paks ára – Déli kávé Szele Tamással

Kár, hogy nem tartanak orosz kávét, kisasszony, akkor adjon egy teát, csészealjból, málnalekvárral. Ma Oroszországra tekintünk, a Nagy Föld felé vetjük pillantásunkat – meg számolgatni fogunk sokat, szóval elkél majd tiszta fej, hogy lássuk, mennyi az annyi és hogyan is állunk azzal a paksi hitellel, beruházással, kamatokkal, hol tart az egyenlegünk.

Először is szeretném helyesbíteni magamat. Az elmúlt hetek folyamán valamelyik írásomban – melyben a kínai vasútvonal-hitellel foglalkoztam volt, csak nem találom, melyikben – pontatlanul határoztam meg a Paks 2-beruházáshoz igényelt orosz hitel összegét. Engem is megtévesztett egy tavaly novemberi hír, mely szerint Süli János, a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter válaszol Szél Bernadett képviselő kérdésére. Éspedig emígyen:

„Címzett: Dr. Szél Bernadett (független) Benyújtó: Süli János, tárca nélküli miniszter (a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős)

Tisztelt Képviselő Asszony!

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. §-ában foglaltak szerint a hozzám intézett „Mennyit hívtunk le a paksi hitelből?” című, K/3646. számú írásbeli kérdésére az alábbi választ adom.

Az Oroszországi Föderáció és Magyarország között megkötött nemzetközi hitel-megállapodás szerint az atomerőmű-építés eddig igazolt, összesen 98 millió eurós költségeinek finanszírozására az összeg 80%-ának megfelelő, azaz mintegy 78 millió euró hitel lehívására került sor.

A kedvező pénzpiaci feltételeket kihasználva 2018 májusában a Magyar Állam élt a hitelszerződésben erre biztosított lehetőséggel, és az addig lehívott hitel teljes összegét előtörlesztette, így jelenleg a paksi hitel miatt nem áll fenn tartozás az orosz fél felé.”

Ebből én is azt értettem, más is, hogy 98 millió euróról van szó, ami forintban valamivel kevesebb, mint harmincmilliárd.

Igen, akkor és ott ennyiről is beszéltek, de ez csak az eddigi költségkeret, amiből 78 millió eurót hívtak le, igaz, vissza is tették, azonban a valódi, teljes összege az oroszok által nyújtott hitelnek nem kevesebb, mint tíz milliárd euró. Vagyis háromezer milliárd forint, ha leegyszerűsítve számolunk. Ehhez képest a most megszerzett kínai hitel nem több forintban ezer milliárdnál forintban, tehát Paks 2-nek még mindig csak a harmada, akármekkora summáról is legyen szó.

Még egyszer: elnézést kérek korábbi tévedésemért.

De hogyan jött elő most a paksi hitel, mikor mindenki a kínaival van elfoglalva? Hát úgy, hogy szépen és főleg csendben elkezdtek problémák lenni vele.

Először is, csúszik a beruházás. Késnek a munkálatok, novemberben már a kormány is elégedetlen volt Süli tárca nélküli miniszter munkájával, le is akarták cserélni, csak valamiért nem tolonganak a helyéért. Az igazsághoz tartozik, hogy ő májusban már eleve 22 hónapos csúszással vette át a beruházást, ráadásul azután elakadtak a közbeszerzések. Ezzel együtt május közepén még arról volt szó, hogy a Paks II. beruházás ütemterv szerint halad, az új blokkok határidőre elkészülnek. Erről beszélt Süli azután is, hogy a Roszatom vezetőivel tárgyalt Szocsiban, majd álláspontját július elején, az Országgyűlés gazdasági bizottságának paksi kihelyezett ülésén is elismételte. Szeptember végén viszont már elismerte a kormány, hogy tárgyalnak Paks II. szerződésének módosításáról. Jelenleg úgy tűnik, az új paksi atomblokkok átadása akár a lehető legkésőbbi időpontig, azaz 2032-ig is elhúzódhat.

Feltevődik a kérdés még a tavaly év végi hír fényében is, hogy ha nem építünk semmit, hiszen azért ekkorák a késések, akkor mi a fűzfán fütyülő rézangyalra költöttük mi ezt a pénzt, csak nem választásra? Még jó, hogy visszatettük, nincs hiány, de a költségvetésből kellett visszatennünk, ugyanis senkinek sincs 78 millió eurója a mellényzsebében. Az forintban 25 milliárd, meg némi apró. Na, ezt a 25 milliárdot sem látom az elszámolásban, pedig nem kisegér, két és fél stadion.

De ettől még mindig nem lenne aktuális a paksi hitel kérdése. Aktuálissá az mfor.hu egyik híre tette, mely szerint:

„Az mfor információi szerint Varga Mihály pénzügyminiszternek sikerült egyezségre jutnia a paksi hitelszerződés egyes feltételeinek megváltoztatásáról. Megbízható kormányzati forrásunk szerint a megállapodás részeként az eredetileg tervezettnél később kezdődhet az oroszok által nyújtott 10 milliárd eurós hitel törlesztése, és az utolsó részlet rendezése is az új helyzethez igazodik. Tudomásunk szerint a kamatozást nem érintik a szerződéses módosítások.

Vagyis immár a paksi bővítés szerződéses dokumentumaiban is rögzítve lett, hogy csúszik az atomerőmű beruházása.”

Fontos azt is megjegyeznünk, hogy a szerződés felülvizsgálata csak a törlesztés ütemezésére terjed ki, a kamatfizetésre nem.

Aztán az sem elhanyagolható körülmény, hogy ezeket a tárgyalásokat Varga Mihály a legnagyobb titokban folytatta le, azt sem tudjuk, hol és mikor. Mivel az elmúlt két hétben Varga pénzügyminiszter Orbán Viktort kísérgette ázsiai turnéján, valószínűnek tekinthető, hogy erre a megegyezésre jóval korábban került sor, csak most szereztünk róla tudomást. És most sem hivatalos forrásból: az MTI-ben egy hónapra visszamenőleg sincs nyoma a hírnek, az összes sajtóközlés pedig az mfor.hu-t jelöli meg forrásként.

Egyszóval: ez kiszivárgott.

Mondjuk nem csodálkozom, hogy ilyen horderejű tárgyalásokhoz nem hívták tanúnak a sajtót és a széles nyilvánosságot, pláne, hogy nekünk voltak kínosak – de akkor öntsünk végre tiszta vizet a pohárba, hogy néz ki most ez a hitel információink szerint?

„A 12 milliárd eurósra tervezett beruházás – amely két új blokk felépítését tartalmazza – finanszírozásából 10 milliárd eurót tesz ki az orosz fél által biztosított hitel. Ennek változó kamata összességében mintegy 4-5 százalékos kamatszintet ad ki. Emiatt több kritika is érte a kormányt, mert a piacon az elmúlt időben ennél olcsóbban is lehetett forráshoz jutni. Vagyis adta volna magát, hogy kedvezőbb kamatozású hitellel váltsák ki az oroszok pénzét. Erre a kormányzati illetékesek válasza az volt, hogy olyan időtávra – 30 évre – mint amennyire az oroszok nyújtják a hitelt, már nem olyan egyszerű jobb kondíciókkal forrást szerezni.

Az eredeti ütemterv szerint 2025 környékén üzemelniük kellene az új blokkoknak, és ehhez időzítve kellene elkezdeni a hitel törlesztését. Most 2019 van, de a tényleges munkálatok még mindig nem indultak el, a felvonulási épületek sem állnak. A kormány szerint azért van késésben a kivitelezés, mert az Európai Unió hivatalai jóval tovább ültek az engedélykérelmeken, mint amire számított a magyar kormány. (Az már ritkábban hangzik el, hogy az orosz kivitelezőnek is akadnak gondjai az uniós normák teljesítésével, amit kapacitásproblémák is tetéznek.) Ezt a 20-22 hónapos csúszást azonban még be lehet hozni – szokták hozzátenni a nyilatkozók.
A hitelszerződés módosítása azonban arra bizonyíték, hogy a projekt tényleges csúszásban van, és a kormány szerint sem lehet elkészülni a beruházással az eredeti határidőben.” (Mfor.hu)

Akkor, kérem, nagy a baj

Akkor ugyanis

mi belementünk egy tízmilliárd eurós, vagyis háromezer milliárd forintos hitel felvételébe, aminek már a kamatai is csillagászati összeget jelentenek, eléggé előnytelenek a feltételei,

majd

  1. Nem tettünk semmit a beruházás ügyében, amire a pénzt kértük, és ezért az Uniót hibáztatjuk, mely nem örül ugyan, hogy orosz reaktort építünk (milyen másfélét tudnánk? Pakson ennek a feltételei adottak), ámde bizonyos, hogy megakadályozni nem akarta az építkezést.
  2. Nem elég, hogy előnytelenek a kamatfeltételek, de most sírtuk ki Moszkvától, hogy fizethessük tovább, hosszabb ideig azokat a magas kamatokat.
  3. Az eredeti terv szerint a két blokknak 2025-ben már üzemelnie kéne, ehhez képest a munkálatok még el sem indultak. A törlesztésben viszont döntő szerepe volna az ezen blokkok által termelt áramnak, amit értékesítenénk és a befolyó haszonból kéne fizessük a részleteket – így viszont körülbelül hat év múlva törvényszerűen összeomlik a költségvetés, ha csak csoda nem történik vagy nem fedezünk fel valami gyémántbányát az Alföldön. Nem fogunk, megérzésem szerint.

Egyszóval: a hitelnek csak látszólag lesz fedezete, a valóságban nem, azonban komoly gondot fordítunk arra, hogy csupa olyan államnak tartozzunk – Oroszországnak, Kínának – melyek kifejezetten barátságtalan adósságbehajtási gyakorlatukról ismertek, az üzleti élet minden szintjén.

Baj lesz ebből, emberek, nagy baj.

Én szóltam

Fogyasztóbarát lakáshitel: ez se ajándék

Mára lényegében mindenki hozzáférhet az úgynevezett minősített fogyasztóbarát lakáshitelhez (MFL), amely jelenleg valamivel alacsonyabb kamattal vehető igénybe, mint az egyéb piaci hitelek, igaz, biztosan csak a szerződött kamatperióduson (például öt éven) belül. A jegybank számítása szerint egy 20 évre adott 10 milliós, 5 éves fix kamatú hitellel havonta mintegy háromezer forint spórolható meg. Az időközbeni kamatemelkedés viszont nehezen kalkulálhatóvá teszi az évekkel későbbi törlesztő-részletek összegét.

Fél éve hirdette meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MFL-programot, amelyhez folyamatosan nyújtják be pályázataikat a pénzintézetek. Mostanra lényegében minden jelentős hitelintézetnek elfogadott konstrukciója van: 52 kereskedelmi bank és takarékszövetkezet 104-féle fogyasztóbarát hitelt kínál 3, 5, 10 éves rögzített kamatperiódussal vagy a teljes futamidőre fix kamattal. Az MNB adata szerint ezek a hitelintézetek folyósították tavaly a teljes lakossági hitelállomány 80 százalékát.

Az elmúlt időszak javuló versenyének köszönhetően az ajánlatok között az átlagos hitelkockázatú ügyfelek már 5 százalék alatti teljes hiteldíjmutatóval (THM) is találhatnak 3 vagy 5 éves rögzített kamatú kölcsönt. A 10 éves kamatperiódusú akár 6 százalékos, a végig fix kamatú típus pedig 7 százalék körüli THM-mel érhető el számukra.

Az MNB jelenleg nyilvántartott banki kínálatai alapján egy átlagos, 10 millió forintos, 20 éves futamidejű, 5 éves rögzített kamatperiódusú kölcsönnél a legjobb piaci feltételű lakáshitel THM-je 4,46 százalék, míg azonos feltételekkel a legkedvezőbb minősített fogyasztóbarát lakáshitelé 3,89 százalék.

Vagyis utóbbi fél százalékos kamatelőnye azt jelenti, hogy a kölcsönt felvevőnek a futamidő alatt összességében 698 101 forinttal kevesebbet kell fizetnie a hitelért. Ez havi 2 909 forint, éves szinten 34 908 forinttal kisebb törlesztő-részletet jelent.

Kamatperiódus: amelynek ideje alatt a szerződésben rögzített havi THM nem változik, akkor se, ha nő vagy éppen csökken a banknak a szerződésre számított költsége. A nem rögzített, hanem változó kamatozású megoldásnál a havi törlesztés azonnal követi a piaci folyamatokat.
THM: a kölcsön összegére járuló összes költség (hitelbírálat, szerződéskötés satöbbi) díjával „egybecsomagolt” havi kamat.
Előtörlesztés: amikor az adós egyszerre fizet be egynél több havi törlesztést, és hozza előre a szerződés lejártát (ennek „minősített” esete a végtörlesztés, amikor egy összegben fizeti vissza a hátralékot) – ilyenkor a bankot komolyabb veszteség érheti, mert az előzetesen számítottnál kisebb összeget tud másutt elhelyezni kamatra.

Az MNB azt ajánlja a kölcsön iránt érdeklődőknek, hogy a THM és a havi törlesztőrészlet mértéke mellett – a jelenlegi, történelmi mélyponton lévő kamatszint időszakában – a megfelelő hitel választásakor

célszerű minél jobban mérsékelniük az esetleges későbbi kamatemelkedés kockázatát is.

A hitelt felvevő a változó (referencia-kamathoz kötött) kamatozással azt vállalja, hogy a hosszú futamidő alatt esetleg nőhet a kamat, és így az ő terhei is. Ha viszont (legalább a kamatperióduson belül) a fix, nem emelhető törlesztőrészletű konstrukciót választja – és az MFL csak ilyen lehet –, akkor kezdetben kicsit többet fizethet, de csökkenti vagy megszünteti a jövőbeni kamatemelés kockázatát.

Az MNB szerint a mai kamatkörnyezetben egyértelműen a minél hosszabb kamatperiódusú vagy a futamidő teljes idejére fixált kamatozású hitelek biztonságosak. A rövidebb kamatperiódus választása – bár a THM alapján olcsónak tűnik – kifejezetten kockázatos lehet – állítja a jegybank.

A minősített fogyasztóbarát lakáshitel feltételei: a havi törlesztő-részletek egyenlők, a kamatperiódus hossza 3, 5, 10 év, vagy a futamidő végéig tartó kamatrögzítés; a hitelbírálati határidő az értékbecslés elkészülte után legfeljebb 15, a folyósítás a feltételek teljesítésétől számított két munkanap; a banknak az általa választott referencia-értékhez (például a bankközi kamat, az úgynevezett BUBOR) viszonyított kamatfelára legfeljebb 3,5 százalékpont; a folyósítási díj maximum a hitelösszeg 0,75 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint, az előtörlesztési díj nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát, lakástakarék-pénztári betétből pedig a szerződés szerint elérhető megtakarítás, a hozzá kapcsolódó állami támogatás és az azokra jóváírt kamat mértékéig az előtörlesztés díjmentes.

Ez azért nem ennyire egyszerű. A valahány évre rögzített kamat ugyan nem engedi beépülni az „árba” a kamatemelkedés többletét (de a csökkenés enyhítő hatását is kirekeszti), ám a kamatperiódus (3, 5 vagy 10 év) letelte után az addig „jegelt” különbözet menthetetlenül beépül a következő periódus THM-jébe. A banki gyakorlat az, hogy minél nagyobb a kiszámíthatatlan tényező, az annál drágábbá teszi a kölcsönt. Vagyis

ingyenebéd se így, se úgy nincs.

Jelenleg soha nem látott mélyponton van a jegybanki alapkamat a 0,9 százalékkal, a banki hiteleknél referenciaként választott bankközi kamat ennek is következtében lényegében nulla. Nagy Márton, az MNB alelnöke a minap egy konferencián azt mondta, hogy 2020-ig biztosan fennmarad a jelenlegi alapkamat, és 2019 elejéig a nulla közeli 3 havi BUBOR is.

Nem osztja mindenki ezt az álláspontot. Csak az elmúlt napokban jó nevű elemzőintézetek – egyaránt a gyorsuló inflációval számolva – belátható időn belüli komolyabb alapkamat-emelkedést jeleztek.

A brit TD Securities elemzői szerint 2018 közepének tájékán el kell kezdeni az MNB monetáris politikájának szigorítását. Az ugyancsak brit Capital Economics prognózisa szerint a jövő év végéig 1,5 százalékra, 2019 végéig 3 százalékra emelkedik az alapkamat. A Fitch Grouphoz tartozó BMI Research azt valószínűsíti, hogy az MNB 2019-ben kamatemelésbe kezd, és az év végére 2 százalékra emeli alapkamatát.

Vagyis

a mostani fogyasztóbarát lakáshitelek kamatai csak ideig-óráig lesznek ennyire alacsonyak,

a hosszabb (öt-tíz évi) kamatperiódusok esetében a bankok hamarosan eleve be fogják számítani a várható, és átmenetileg át nem hárítható növekvő költségeket. Ezek havi összege ugyanúgy havi több ezer forint lesz, mint a jelenlegi megtakarítás.

Diákhitel: a Fidelitas kérte, máris teljesül

0

A kormány úgy döntött, hogy októbertől kamatmentes lesz a Diákhitel2, a Diákhitel1 esetében felvehető maximális összeget pedig jövőre havi 50 ezerről 70 ezer forintra emelik – jelentette be az EMMI államtitkára. A Fidelitas vasárnap kérte a kormánytól a diákhitel kamatmentessé tételét.

Két nappal azután, hogy a Fidesz ifjúsági szervezete kérte, a kormány máris döntött a Diákhitel igénybevételének könnyítéséről. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, Novák Katalin kedden elmondta: a tandíj kiegyenlítésére fordítható Diákhitel2 kamatát az állam fizeti, és ez októbertől

a folyósítási vagy törlesztési fázisban lévő hitelekre is vonatkozik.

Jövőre további változások lesznek: február 1-jétől a szabad felhasználású Diákhitel1 esetében az eddigi havi legfeljebb 50 ezer forintról 70 ezer forintra emelik a felvehető összeget. Az igénylés korhatárát mindkét diákhiteltípus esetében a jelenlegi 40-ről 45 évre emelik.

Novák elmondta még, hogy a fél- vagy egyéves külföldi tanulmányokban, például Erasmus-ösztöndíjban résztvevőknek arra is teremtenek lehetőséget, hogy a Diákhitel1 összegének kétszeresét, azaz

akár 140 ezer forintot vegyenek fel havonta.

Emellett 2018-tól a Diákhitel2-t már az önköltséges idegennyelvi képzésekben résztvevők is igényelhetik .

További változás, hogy a Diákhitel1 törlesztését bevonják az adó- és járulékmentes cafeteria juttatások körébe. A gyesen és gyeden lévő szülőhöz hasonlóan pedig a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülők esetében az ellátás folyósításának ideje alatt az állam átvállalja a kamat megfizetését az ügyfél helyett – ismertette a változásokat az államtitkár.

Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója elmondta, tekintettel a változtatásra, szeptember 15. helyett szeptember 30-ig lehet igényelni a Diákhitel2-t. Akik saját forrásból már befizették önköltséges tandíjukat, ha a kamat átvállalásáról szóló módosítás miatt mégis a Diákhitel2 mellett döntenek, akkor október 15-ig lehetőségük lesz a hiteligénylésre, és október 31-ig visszautalják nekik a korábban már befizetett összeget. Néhány hete már elektronikusan, a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül, ügyfélkapus regisztrációval is lehet igényelni a diákhitelt. A lehetőség bevezetése óta minden negyedik igénylő így nyújtotta be a kérvényét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK