Kezdőlap Címkék Kálmán Olga

Címke: Kálmán Olga

Kálmán Olga: Érzem, ha félnek tőlem

Ha nem keresik meg a HírTv-től biztosan nem vált csatornát – mondta Kálmán Olga a Független Hírügynökségnek adott interjújában. A műsorvezető a beszélgetésben azt is elmondja, hogy szerinte demokratikus országokban nem fordulhat elő, hogy egy kormánypárt képviselői bojkottáljanak egy televíziót.  Ugyanakkor ez a párt, a Fidesz óriási erővel próbálja ráhúzni a Jobbikot Simicska Lajosra, illetve Simicskát a Jobbikra. Állítja: ő nem egy jobbikos televíziónál dolgozik, a műsorokból ez mindenki számára kiderülhet. Arról is mesél Kálmán Olga, hogy a váltás stílusváltást is hozott; közvetlenebbül beszélget a vendégeivel. Szakmailag kitűnően érzi magát, ám a közérzete, ameddig ennyi baj van az országban, nem lehet jó.


Nincs egy rendes nadrágod?

Nincs. Most ugye arra célzol, hogy szakadt nadrágban vagyok. Felhívom a figyelmedet, hogy ez a trendi.

A lányod elvárja, hogy ilyenben járjál?

Senki nem várja el, sőt a férjem cukkol is miatta.

Szerinted az emberek tudják, hogy te most trendi vagy és nem szakadt?

Ezen még nem gondolkodtam… Hogy mit gondolnak mások arról, hogy direkt szakadt farmer van rajtam.

Mikor estél ki a…

Miből?

A Konyhafőnök című műsorból.

Az első héten, de hogy az hányadik adás volt azt meg nem mondom neked. Még nem volt időm visszanézni, és mivel adásba az én élőműsorommal párhuzamosan ment, nem volt lehetőségem se látni. Annyit elárulhatok, hogy a felvétel a nyáron készült, tehát elég régen, és nagyon hosszú forgatások voltak, emiatt pedig el is veszítettem a fonalat, hogy az elődöntő hányadik adásánál tartunk.

Szégyen számodra, hogy kiestél?

Ugyan dehogy.

Miért ki is akartál esni?

Egy idő után igen, mert nagyon sok időt, felkészülést vett igénybe. Nézd ez egy szórakoztató műsor, minden nap ki kell esnie valakinek.

Ez valódi verseny volt?

Igen, az volt.

Benned is?

Bennem is valódi verseny volt.

És most beléptél a celebek világába…

Ezzel? Hát azért hívtak meg oda, mert a műsor címe is így szól: Konyhafőnök VIP, szóval ott nem szakácsokat és séfeket versenyeztetnek, hanem ismert embereket…

Szerinted te jól főzöl?

Hogy szerintem jól főzök-e? Hát hogy kérdezhetsz ilyet…Igen, jól főzök.

A család is így gondolja?

Hát hogyne. És nem is az amatőr konyha szintjén vagyok.

Jó műsorvezető vagy?

Te jó újságíró vagy?

Igen.

Igen?

Aha.

Örülök, hogy ilyen magabiztos vagy.

Akkor most válaszolsz?

Arra törekszem, hogy jó legyek.

Egyébként azért kérdeztem, mert míg a főzőtudományodra vonatkozó kérdésre nagyon határozott, magabiztos igennel válaszoltál, a szakmáddal kapcsolatban viszont ilyen szerényen beszélsz…

A főzés viszonylag objektíven megállapítható; vagy finom, vagy nem, amit csináltál. De egy műsorvezetésről, különösen, ha valaki több évtizede vezet politikai háttérműsorokat, nincsenek ennyire objektív paraméterek, hogy az most sós, vagy nem az, roppanós, vagy nem, finom, vagy nem finom. Egy műsorvezetőt sokféle szempont alapján ítélnek meg. És, hogy lehetne egy interjút mindig jobban csinálni? Igen lehetne. Nincs olyan, hogy tökéletes, vagy legalább is én magamon ezt még soha nem éreztem. Minden adás után foglalkoztat a gondolat, hogy miként lehetett volna másként, még jobban, hol kellett volna a beszélgetést más irányba vinni. Egy étel elkészítésén ugye nem töprengek ennyit.

A szakmádat tekintve tehát abszolút kritikus vagy önmagaddal?

Mindenben kritikus vagyok önmagammal.

Amikor csatornát váltottál, arról is beszéltél, hogy szükséged van egy új kihívásra, új közegben, más közönség előtt…

Ez nagyon bejött…

De miért kell valakinek, aki általános megítélés szerint a topon van, ő az adott televízió arca, váltania?

Nem jó egy helyzetbe belesüppedni, abba, hogy a helyeden vagy… De az igazság az, hogy ha nem keresnek meg a Hír tv-től, én nem váltok csatornát. Szóval én nem akartam új munkahelyen dolgozni, valószínűleg még isten tudja meddig az atv-s életemet éltem volna. De így, hogy megkerestek, nagyon hamar tudtam dönteni.

Mi volt ebben a kihívás, hiszen ugyanazt csinálod, amit korábban…

Az új mindig kihívás. Ennek a fizikai megjelenése is más, más emberek közé jársz be dolgozni, a műsor fizimiskáján is alakítasz…

Azt látom, hogy másként vagy öltöztetve. Ennek van jelentősége?

Persze ez is egy vizuális elem. De nem azért váltottam csatornát, mert szerettem volna másként öltözködni.

De van a stílusváltásnak is üzenete, nem?

Persze. Hogy abból, a magát optikailag is szigorúbbnak mutató szerepből egy kicsit kilépett Kálmán Olga és próbál még közvetlenebb, lazább lenni, a szó legjobb értelmében.

Mert ez így működik, hogy elhatározom, hogy holnaptól lazább leszek…

Még egyszer mondom, a szó jó értelmében. Igen, megpróbálok még inkább a nézők nyelvén beszélni, még őszintébben, még közvetlenebbül. Hogy még inkább az legyen az üzenete, hogy a kedves néző azt érezze: ülhetne akár ő is ott a helyemen, beszélgethetne ő is.

A nézőkről a riportalanyaidra váltva: elértél egy sajátos státuszt. A vendégeid furcsa, ambivalens érzésekkel mennek be hozzád: egyfelől akarnak Kálmán Olgával beszélgetni, ott lenni a műsorában, másfelől viszont félnek tőled. Ezt akartad elérni?

Nem.

És nem is érzed, hogy ez így van?

De, így van. Küldetéstudat azonban nem volt bennem, szóval nem volt olyan, hogy mondjuk húsz évvel ezelőtt leültem volna a konyhaasztal mellé és eltöprengtem volna azon, milyen jó is lenne, ha tartanának tőlem… Dehogyis! Ez inkább a sok-sok munkának a hozadéka. Hogy a vendég is érezze: a beszélgetésünknek van súlya.

Amúgy a félelmet megérzed?

Hogyne.

Min, a vendég szemén, vagy a testtartásán?

Mindenen.

És ez tovább frappíroz téged?

Nem, én inkább segíteni akarom azt, aki fél, különben nem lesz jó az interjú, mert ha szorong, akkor csak a görcsök látszanak és az egyáltalán nem jó. Ha valakin észreveszem, hogy tart a beszélgetéstől, izgul, akkor igyekszem nagyon átsegíteni ezen az állapotán. Próbálom elérni, hogy csak a beszélgetésre koncentráljon és ne azon járjon az esze, hogy ez a nő, jaj, két napja kit és hogyan szedett szét élő adásban.

Benned voltak félelmek, amikor elkezdted a munkádat a HírTv-nél?

Nagyon izgultam. Borzasztóan.

És téged ki nyugtatott meg?

A kamera tetején a piros lámpa. Addig iszonyatosan izgultam, ráadásul a felmondási idő miatt volt is egy kis szünet, ami miatt tartottam attól, hogy kiestem a napi rutinból, úgy vártam az új műsor kezdetét, mintha az életem első adására készültem volna. Ugyanazok a félelmek voltak bennem, mint bárki másban, hogy nem fogok tudni még megszólalni sem, de aztán, amikor felvillant a lámpa és megszólaltam: „jó estét”, abban pillanatban éreztem, hogy itthon vagyok.  Abban a pillanatban az összes félelmem elillant.

Azt mondtad, hogy ha félelmet látsz a vendégeden, akkor segítesz neki. És ha azt érzed, hogy hazudik?

 Akkor megpróbálom bemutatni a nézőknek, hogy hazudik. Nem magamnak, a nézőnek. Ameddig nem vagyok meggyőződve arról, hogy más is érzi, azt, amit én, akkor megyek tovább a kérdéseimmel, abba az irányba, hogy egyértelműen kiderülhessen a hazugság.

Vannak olyan beszélgetéseid, amikor egy-egy riportalanyodat, úgymond, nyakon csípsz, és nem engeded el…

Igen hajlamos vagyok időnként szájzárat kapni.

És utólag ezt megbánod?

Nem. Különösen, ha a vendég egy politikai párt vezetője, akkor nem bánom, hogy nem engedtem el, mert neki kötelessége ezt a kihívást állni. Ebben a helyzetben nem azt érzem, hogy én vagyok a kegyetlen, agresszív, túl rámenős, hanem, hogy a vendégnek kell visszafordítani a helyzetet, hiszen ez a munkája.

És nem sértődnek meg a nyakon csípettek?

Nem. Nincs sértődött riportalanyom, és olyan sincs, aki emiatt ne jönne be hozzám. A Fidesz bojkottja nem nekem, hanem a Hír tv-nek szól, vagy még inkább Simicska Lajosnak. Ehhez pedig nekem nincs közöm, legfeljebb a nézőkkel együtt a szenvedő alanya vagyok.

Bosszant, hogy nincs esélyed egy Orbán Viktor interjúra?

Bosszant? Nem úgy kelek, fekszem, hogy iszonyatosan frusztrált lennék emiatt… Az, hogy egy országban ez a helyzet elfogadott és normális legyen, vagyis az, hogy egy komplett párt kijelentheti: nektek nem nyilatkozom, az elfogadhatatlan. Ugyanis nem engem negligál, hanem az összes nézőnket. Másként szólva, a választó polgárnak nem hajlandó nyilatkozni.

Egyébként a korábbi szemléletű Hír tv-hez is eljöttél volna?

Nyilvánvalóan nem. Semmi keresnivalóm nem lett volna ott.

A mostanit viszont elfogadod?

Igen.

Annak ellenére, hogy folyamatosan azt hírlik, hogy a tulajdonos, azaz Simicska Lajos a Jobbikot támogatja, ily’ módon ez a Jobbik televíziója… És, ha nincs is így, ezt a stigmát azért viseled…

Ezt a stigmát nagyon nagy erővel és ráfordítással próbálja a Fidesz, illetve a Fidesz kommunikációja által uralt nem kevés médium ránk erőltetni. Hogy a Kálmán Olga eladta magát a Simicskának, a Simicska a Jobbiknak, a Jobbik a Simicskának, szóval mindenki eladta magát valakinek… Hülyeség. Üljön le már valaki, számolja ki papírral, ceruzával, milyen arányban vesznek rész a különböző pártok képviselői a műsoromban, vagy az óránként jelentkező híradókban. Arra fog rájönni, hogy itt semmiféle Jobbik dominancia nincs. Pont annyi lehetőséget kapnak, a hozott híreknek megfelelően, mint mások.

Te is írnál könyvet Vona Gáborról?

Hát ezen még nem gondolkodtam, mint ahogy azon sem, hogy bármelyik párt vezetőjéről írjak. Pedig én már minden érdekeset megtudtam róluk az elmúlt húsz év alatt.

Azért hoztam szóba Vonát, mert az említett könyv alapján a kötet írója azt mondja: ő hitelesnek látja a Jobbik elnökének metamorfózisát. És te?

Hogy én hitelesnek látom-e? Ezt döntsék el majd a választók.

Ez most egy taktikai mondat a részedről? Hogy azt sugalld magadról, neked nincs politikai szimpátiád senki iránt…

De te most nem a politikai szimpátiámról kérdezel, hanem a munkámról. Nekem tehát Vona Gábor is, Molnár Gyula is, vagy Szél Bernadett is, vagy éppen Gyurcsány Ferenc az interjúalanyom, akiket egy-egy adott témában kérdezek. Ha azt firtatod, hogy a beszélgetésekben szándékosan éreztetem-e a saját véleményemet az adott témáról, akkor arra igen a válaszom. De fontos, hogy az adott témáról, és nem az interjúalanyról, vagy annak pártjáról. Nem egy kérdezőgép vagyok, hanem beszélgető partner. Ha nem így lenne, akkor csak egy kérdezőgép lennék. De ebből nem következik, hogy valaki szimpatikus számomra, vagy sem.

Számodra tehát teljesen mellékes, hogy a Jobbikkal kapcsolatban mit mond, mit gondol a tulajdonos?

A műsorkészítés szempontjából igen. Abból a szempontból nem, hogy ez az én munkahelyem is, s a Fidesz, ahogy az előbb is említettem, óriási erővel akarja ráhúzni Simicska Lajosra a Jobbikot, vagy fordítva… Ami azért, gondoljunk bele, elég vicces, hiszen a régi harcostárs, a „mindannyiunk között a legokosabbik”, az most egy szégyenfoltnak van beállítva; megvetően mondják, hogy ez az a párt, ami mögé beállt Simicska Lajos, de arról lazán megfeledkeznek, hogy korábban éppen mögöttük állt. Akkor milyen szégyenfoltról beszélnek?

Az, hogy nem jönnek be Hír Tv-be a Fidesz képviselői, mennyire teszi féloldalassá a műsort?

Ha úgy kérdezed, hogy örülnék-e, ha bejönnének hozzánk a fideszesek, akkor azt mondom: igen. Nagyon nem értek egyet az elhatározásukkal, azt gondolom, hogy egy demokratikus országban ilyen nincs. Sőt, nem is hallottam hírét annak, hogy bármely demokratikus országban egy kormányzó párt bojkottált volna egy televíziót. Kultúrországban ilyen nem fordulhat elő. De hát ez van, ezzel kell főznöm. Így aztán elmondom én a beszélgetéseim során, hogy mi a Fidesz véleménye.

Ez azért is izgalmas kérdés, mert a választási kampány jön, amelynek megjelenítése nagymértékben a te feladatod lesz.  Akkor ezt hogy akarod megoldani?

Miért 2010-ben, vagy 2014-ben ott voltak valahol? Ezt csinálta Fidesz az elmúlt választásoknál is. Azt most vegyük ki a körből, hogy Orbán Viktor leül a négyes, vagy a hetes tagsági könyv tulajdonosával beszélgetni…

Kire gondolsz?

Hát a Bayer Zsoltra…

Az övé az ötös számú tagkönyv…

Ja, a hetes a James Bond…Szóval azt ne tekintsük megmérettetésnek. Vitát nem vállalnak.

Játsszuk el, hogy én vagyok Orbán Viktor, mit kérdeznél tőlem.

Ezt már a múltkor elsütötte a Magyar Nemzet.

Akkor nem kérdezem, és így nem leszek Orbán Viktor.

Akarsz? Lennél Orbán Viktor?

Nem. De most még sem rólam beszélgetünk. Rólam még nem gondolta senki, hogy az lenne a legjobb megoldás, ha én lennék a miniszterelnök, rólad már igen. Szóval milyen miniszterelnök lennél?

Az a miniszterelnök lennék, aki megköszönné a bizalmat és közölné, hogy te sokkal jobb lennél erre a posztra.

Rólam nincs egyetlen kép sem az utcán, veled viszont teli van a város.

Vannak most üres plakáthelyek…

Amúgy szereted magad látni az utcán?

Nagyon sok plakát van kint valóban, de már olyan régóta csinálom, és oly gyakran látom magam viszont az utcán, a címlapokon, hogy talán már megszoktam.

És a kisfiad?

A múltkor ültünk a kocsiban, hátul ült a két gyerek, és folyamatosan csak azt mondogatták egymásnak: nézd, ott az anya, ott van megint az anya, jaj ott az anya… Aztán egyszer csak azt kérdezte Marci: Anya, te nem unod magadat?

Híres vagy, most is egy csatorna arca. Szakmailag mi a továbblépés számodra?

A ma este. Mindig a ma este. Nem tudnám csinálni a munkámat, ha arra törekednék, hogy egy év múlva, vagy bármikor legyen egy ilyen, vagy olyan műsorom. Nem, én tényleg mindig az aznapra koncentrálok, hogy ezt most nagyon jól meg kell csinálnom. Aztán, amikor túl vagyok az adáson, akkor az foglalkoztat, hogyan lehetett volna másként csinálni, aztán pedig jön az újabb nap. Az újabb aznap. Ez az életem.

A fiadnak ha jól értettem nem válaszoltál….

Hogy unom-e magam? Ez inkább egy pszichológiai kérdés, nem is tudom értelmezni.

Akkor úgy kérdezem: szakmailag jól érzed-e magad?

Igen.

És politikailag?

Ebben az országban?  Ha a gyerekek szempontjából vizsgálom és az oktatást nézem, és azt kérdezem, hogy meg vagyok-e elégedve, akkor hogy lennék megelégedve? Ha az egészségügyre gondolok, azzal hogy lennék megelégedve? Ha a munkámra gondolok, a fékekre és ellensúlyokra, a demokrácia állapotára, hogy lennék megelégedve? Millió dolgon kellene változtatni.

És anyagilag?

Ehhez meg kinek mi köze van?

Csak azért, ha minden rendben van, akkor vegyél magadnak egy rendes nadrágot.

Látod, a szakadt nadrágom alapján megdőlt az az elmélet, hogy a Simicska jól fizeti a munkatársait…

Nem engedném közös interjúra Rónai Egont és Kálmán Olgát

Hosszabb hírműsorokkal készül az ATV a választási kampányra, de az Egyenes beszédnek nem lesznek alternatív, választási produkciói – mondja a Független hírügynökségnek adott interjúban Németh Szilárd, az ATV 34 éves társ-vezérigazgatója. Azt is elmondja, hogy a Hír tv helyében ő is elcsábította volna Kálmán Olgát, de Rónai Egon személyéhez köthetően megmaradt a kiváló brand, sőt még  növelni is tudták a nézettséget.  Az ATV ma már abszolút meghatározó és hiteles politika csatorna lett, ahová ugyan Orbán Viktor még nem ment el interjút adni, de kormánytagja rendszeres vendégei a műsoraiknak.  Németh Szilárd arról álmodik, hogy az általa vezetett televízió valódi médiabirodalommá válik, és két-három éven belül egy második csatornát is elindíthatnak.  A fiatal vezető arról is mesél, hogy édesapja, Németh Sándor a Hit gyülekezet vezető lelkésze, a gyülekezet pedig a tévé tulajdonosa, de ez nem az a média, ahol a tulajdonos furkósbotként használja a tévéjét.

 

Szabad-e manapság politikai televíziót csinálni?

Szabad.

Mert?

Mert a lehetőségek adottak hozzá, a piac létezik és működtethető. Az ATV ezen viszonyok között is képes arra, hogy nyereséget termeljen, és ez a nyereség a piacról termelődik ki, versenyhelyzetben.

Szerintem te szándékosan értetted félre a kérdésemet; tudod, hogy miről beszélek. Arról tudniillik, hogy ebben a mai magyarországi politikai klímában szabad-e ilyen televíziót működtetni?

Hát persze, hogy értettem, mire célzol. Akkor így válaszolok: kell. Szükség van rá. És, ahogy én látom, senki sem kérdőjelezi meg, hogy az ATV-re szükség van.

Kétségtelen, ma az ATV az egyetlen olyan politikai tévé, amelybe fenntartás nélkül bemennek a politikusok jobbról és balról is. Igazam van abban, hogy fenntartás nélkül, vagy állapodjunk meg csak abban, hogy bemennek…

Fenntartás nélkül. Mindenki persze nem jön be, de a nagyágyúk többsége igen.

Amikor mindenkiről beszélsz, akkor a miniszterelnökre gondolsz?

Nyilván nehezebb egy kormányfőt behívni…

Próbáljátok?

Nem mondanám, hogy minden hónapban, de évente egy-két alkalommal felvetjük. És nem is teszünk le róla, hogy Orbán Viktort is láthassák a nézők a mi stúdiónkban, szerintem lesz ilyen eset. Kormányának a legbefolyásosabb tagjai már rendszeresen vendégünk.

Mivel értétek ezt el?

Azzal, hogy tudatosan kívül tartjuk magunkat a politikai arénán. Nincs szerepzavar a szerkesztőink, újságíróink fejében; ők nem akarnak a szakmai munkájukon túlterjeszkedni. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne erős a kritikai attitűd, ezt nyilván érzékeled te is, de ez nem jelent valamelyik oldalhoz való kötődést, mi nem akarunk hatalmon tartani, vagy onnan eltávolítani valakit, így és ezért lehet a mi televíziónkat függetlennek tekinteni. Ilyen kollégák alkotják a stábot, ilyenekből épült fel a mostani ATV.

Ez azt jelenti, hogy a televíziónak nincs politikai értékrendje?

Nem deklarálunk politikai értékrendet. Bizonyos értékek mellett természetesen elkötelezettek vagyunk, de nem azok konzervatív, liberális, vagy baloldalisága okán. Emberi értékekről beszélek, nem pedig politikaiakról.

Azért a kollégák csak vonzódnak valamelyik irányhoz…

Ez tabunak számít nálunk, semmi közünk hozzá, hogy otthon mit gondolnak, csak az a fontos számunkra, hogy a munkájukat miként végzik. Abban persze benne kell lennie a kritikai szellemnek, anélkül nem létezik újságírás. Nem hiszek például az olyan kormánypárti sajtóban, amelyik, úgymond, elfelejti bírálni, az ugyanis akkor nem sajtótermék.

Azért elmondható: hiába minden függetlenségi törekvés, nem megúszható, hogy stigmatizálják a televíziót. Az ATV-t többnyire baloldali médiaként értékelik, ám ha túl sok jobboldali vendége van, máris jobboldaliként tételezik…

Ez csak egy szűk csoport, ahonnan ilyen kritikák érkeznek.  Már a többség tudja, látja, milyen műsort kívánunk készíteni. Tényleg arra törekszünk, hogy itt minden oldal, minden vélemény hangot kapjon, ellenkező esetben unalmassá válunk.  Egyébként pedig a nézőket is untatja, ha egyoldalú egy televízió. Senkivel sem lehet olyan jól vitatkozni, mint a hatalmon lévőkkel; szükség van az intellektuális izgalomra.  Törekvéseinket különben a számok is igazolják; jelentősen nőtt a nézettségünk a 18-49 éves korosztályban, vagyis a vásárlóképes korosztályban is arra van igény, hogy többféle véleményt tükrözzünk, másként fogalmazva: elutasítják a propagandatévézést.

Ezek szerint a fiatalok körében nőtt az érdeklődés az ilyen típusú műsorok iránt, ugyanakkor az elemzők arról beszélnek, hogy a társadalom egyre apatikusabb, nincs ez egymással ellentétben?

Nem a hírek iránt van apátia. Arra nem gondoltál, hogy esetleg a politikusok, a pártokkal szemben van apátia…

Hát lehetséges… De ha összehasonlítom a politikai műsorok nézettségét a populáris produkciókkal, mit mutatnak a számok?

Egy esti politikai műsort nagyjából 150-200 ezer ember nézi végig az ATV-n – hadd tegyem hozzá gyorsan, hogy az ilyen műsorok nálunk a legnézettebbek -; a Havas a pályán, ami már persze némiképp szórakoztató műsor, nos azt 300 ezren nézik végig. Nem odakapcsolnak egy pillanatra, hanem végignézik. A Barátok közt, vagy az Éjjel nappal Budapest 6-700 ezer embert vonz. Vagyis legalább kétszer, háromszor néznek többen szórakoztató produkciókat, mint hírműsorokat. És ez a normális arány, a világon szinte mindenütt hasonlóak az adatok.

Tudom, hogy a top 50-be bekerülő ATV-s műsorok többsége nem hírműsor. Ez nem ösztönöz benneteket arra, hogy elmozduljatok a politikától?

Nem. Kizárólag a hétvégét szánjuk a szórakoztató műfajnak. Vannak néhányan, akik máris azt híresztelik rólunk, hogy a bulvár irányába indultunk el. Nem mondanak igazat, nyilván megvan az okuk arra, hogy megpróbálják– ki tudja milyen érdekek mentén – becsapni a közvéleményt.  Korábban volt, egy-két bulvárhoz sorolható műsorunk a hétköznapokon is, de ma már nincsenek, sőt: a hírműsoraink hosszát még növeltük is. Hosszabb híradó, hosszabb Start és hosszabb Egyenes beszéd, ez a jelenlegi helyzet. Az ATV-n hétvégén mindig bulvár jellegű műsorok voltak. Ez egy ATV-s hagyomány.  Mi nem leszünk soha bulvárcsatorna, sem most, sem a választások után. Ettől függetlenül nagyon népszerűek a szórakoztató műsoraink: korábbi években hetekig egyetlen műsorunk se került be a heti 50 legnézettebb tv-műsor közé, most 4-5 műsorunk gyakorlatilag minden héten ott van.

Két megrázkódtatás is érte az ATV-t az elmúlt egy évben: távozott a csatorna arca, Kálmán Olga, és sajátos körülmények között, de ez történt Demcsák Zsuzsával is. Milyen törést okozott ez számodra, illetve az egész tévének?

Az általad említett két eseményen kívül is több olyan dolog történt az elmúlt időszakban, amilyenekkel korábban nem találkoztunk. Nem sorolom ezeket, inkább a megoldásról beszélek, és ezt egy névben tudom megjelölni, Rónai Egonéban. Ő volt különben az első ember, akit már én szerződtettem a tévéhez; akkor talán nem sokan gondolták volna, hogy ez a lépés ennyire bejön. A nézők annyira szeretik őt, hogy még a viharos időszakokban is kitartottak az Egyenes beszéd mellett. És azért tették, mert Egon garanciát, minőséget jelentett és jelent számukra. Fantasztikus, hogy egy ember képes ekkora karakterváltásra; Egon korábban zenei rádiót csinált, meg sportriporter volt, ma már szinte senki nem emlékszik erre a korszakára, úgy gondolnak rá, mintha világ életében hírháttér műsorokat készített volna. Alapvetően neki köszönhető, hogy az Egyenes beszéd brandje legalább olyan erős, mint korábban volt. Az elmúlt napokban Amerikától Kínáig hírforrásként szerepelt az Egyenes beszéd. A New York Times, vagy a Washington Post idézte, a print kiadásában is a mi műsorunkat, a sajnálatos és emlékezetes zaklatási ügyben. Szakmailag ez rendkívüli eredmény, soha ilyen nem volt még a műsor életében. Azt akarom tehát ezzel mondani, látva azt is, hogy szinte naponta látom vissza a magyar tévékben is forrásként a mi műsorainkat, hogy nem ért bennünket nagy veszteség. Nyilván emberileg sajnáljuk, hogy ha egy kolléga elmegy tőlünk…

Pláne, ha az történetesen a csatorna arca…

Igen. de ezzel meg is változott az ATV jellege, míg tavaly decemberig egy ember testesítette meg a televíziónkat, addig ma egy csapat tölti be ezt az űrt. Az Egon személye megmentette az Egyenes beszédet, de közben más területeken is erősödtünk. Azt szokták mondani, hogy a siker három összetevőn múlik, a piacon, a terméken és a csapaton, nos, most elmondhatjuk, hogy a csapat nagyon összeállt. Mindent mutatónk szerint jobbak vagyunk, mint egy éve: magasabb a nézettségünk, és nőttek a bevételeink.

Nem tértél ki a Demcsák-ügyre. Szándékosan?

Nem, dehogy. Emberileg abszolút megértem, hogy a családi kötelezettségek és magánéleti nehézségek melletti sokéves hajnalozás után most Zsuzsa tényleg nagyon elfáradt, és újra kell töltenie magát.

Ez most már tényleg a múlt. Nézzük a jövőt. Nehéz időszaka lesz a magyar politikának, és talán a tévének is, elkezdődik a jövő évi választásokat megelőző politikai kampány…

Nem lesz ez nehéz, számunkra legalább is, inkább izgalmas. Egyenes beszéd mutációkat nem fogunk csinálni, inkább a műsoron belül készülünk fel a választásokra. Az esti struktúránkon annyiban változtatunk, hogy hosszabb híradókat adunk januártól. Nekem már ez a harmadik kampány-időszakom lesz, szeretem ezt az időszakot. Tudom persze, hogy ha egy pártnak rosszul mennek a dolgai, akkor a médiát hibáztatja, de ehhez már hozzászoktam, ha úgy tetszik, tudom kezelni.

Kapsz telefonokat politikusoktól?

Kapok, természetesen, de ezek inkább ilyen első napos indulatokból fakadnak. Hat-hét éve kapok ilyen telefonokat, és nem csak politikusoktól. Ez valahol egy normális emberi reakció. Soha nem fogom elárulni kik azok, akik leginkább a telefon után kapnak, ha nem tetszett nekik valami.

Amióta a Hír tévé politikája némiképp változott, nem vagytok egyedül kormánykritikus hangként. Bosszant, hogy így van?

Egyáltalán nem. Sok sikert kívánok a Hír tévének, már csak azért is, mert ez bennünket is ösztönöz, versenyre késztet, nem engedi, hogy ellustuljunk.

Haragszol, rájuk, amiért elcsábították az Olgát?

Nem biztos, hogy a helyzetükben én nem ugyanezt tettem volna.

Ha le akarnám ültetni egy közös interjúra Kálmán Olgát és Rónai Egont, támogatnád az ötletet?

Nem, nem is engedném.

Mert?

Mert az Egon az ATV, az Olga meg már a Hír tv. Nem mosnám össze a brandeket. A Messi és a Ronaldo sem játszik egy csapatban.

De olykor felállnak egy színpadra.

Felállhatnak egy színpadra, de mindenki a saját mezét viselje.

Azt mondtad, te is elcsábítottad volna a Kálmán Olgát. Most kit akarsz elcsábítani?

Akit akartam, vagy akit a kollégáimmal akartunk, azt már elcsábítottam, vagy elcsábítottuk, szóval teljes a csapat. Sokan szívesen dolgoznának az ATV-ben, mert ez, higgye el, a béke szigete; olyan munkahely lett az ATV, amely a baráti köröket nem megosztja, hanem egyben tartja.

Most 34 évesen társvezérigazgató vagy. Hol a karriered csúcsa?

Ha sikerülne ebből a pozíciómból egy, a jelenleginél is komolyabb média portfóliót felépíteni.

Ha médiabirodalommá váltok?

Nevezheted így is. Ez jelenthet például még egy csatornát… Az az álmom, hogy legyen ATV 2, vagy akár ATV 3 is.

Ez álom, vagy terv?

Ez a terv az álmom.

Mennyi időt adsz erre magadnak?

Az ATV 2-t szerintem jó lenne két-három éven belül megcsinálni.

A te édesapád ugye Németh Sándor a Hit gyülekezet vezető lelkésze, az ATV tulajdonosa. Számodra ez a helyzet előnyt jelent, vagy inkább hátrányt?

A belépő szempontjából előny, de, hogy pályán maradjak, hogy a szakma ne egy idiótaként tekintsen rám, az már csak rajtam múlt, múlik. Az elismerésért pedig sokkal többet kell dolgoznom. Már tíz éve dolgozom az ATV-ben, ez talán elég ahhoz, hogy kiderüljön rólam, alanyi jogon is alkalmas vagyok a munkámra. Csapatban dolgozom, komoly tanácsadóim vannak, folyamatosan konzultálok szakmabeliekkel is; remélem, hogy az elmúlt egy év sikerei engem is minősítenek.

A Hit gyülekezetének, mint tulajdonosnak, van befolyása a televízióra?

Ez nem az a tévé, ahol a tulajdonos furkósbotnak használja a szerkesztőséget.

Neked mit jelent a Gyülekezet?

Én is tagja vagyok, semmilyen vezetőségi pozícióm nincs, egyszerű hívő vagyok.

És nincs is ambíciód, hogy legyél ennél több?

Egyelőre nincs. És bár jogász végzettségem van, de a média világához kötődöm.

Elérted már, hogy ne Németh Sándor fia legyél, hanem fordítva, azt mondják: tudod ő a Németh Szilárd apja.

Ehhez még sokat kell letennem az asztalra. Hogy Téged idézzelek: például egy médiabirodalmat építeni.

Gyurcsány hajlandó visszalépni, ha…

A cím csak félig-meddig manipulatív: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke valóban ezt mondta a Hír Televízió Egyenesen című műsorában, és nem tréfált. A volt miniszterelnök ugyanis a riporter, Kálmán Olga felvetésére, arra tudniillik, hogy Gyurcsány Ferenc az akadálya a szélesebb körű összefogásnak, azt a választ adta, hogy ma nem vele van a probléma. Ő Botka-problémát lát, mivel a szocialisták miniszterelnök jelöltje
nyolchónapi működése alatt egyetlen megállapodást sem kötött.

A DK elnöke éppen arra mutat rá, hogy nem nála kell keresni az akadályt. Sőt, kijelentette, ha azt látja, hogy Botka László megállapodott minden ellenzéki, demokratikus párttal, és már csak miatta nem lehet a választási esélyeket növelni, akkor hajlandó elgondolkodni a helyzeten és adott esetben visszalépni.

A kijelentés persze, ismervén a politikai helyzetet, több, mint teoretikus, nyugodtan kijelenthetjük: ez a politikai megoldás nem jöhet létre.

Különben jól jelezte a hétfői politikai szezonkezdést, hogy Gyurcsány Ferenc mindkét számára elérhető televízió főműsorában felbukkant; előbb vendég volt az ATV-ben a most az Egyenes Beszédben debütáló Demcsák Zsuzsának, majd pedig – innen a korábbi idézet – Kálmán Olgának nyilatkozott. Mindkét helyen kiemelte: a Demokratikus Koalíciónak nincsenek feltételei, az egyetlen feltétel, hogy kialakítva a 106 egyéni körzetben indulók listáját – mindenütt ugye csak egy ellenfelet állítva a Fidesznek – közösen vágjanak neki a 2018-as választásnak. Saját pártja eredményét nagyjából 10-15 százalék közé jósolta. A Botkával való viszonyról annyit mondott – Demcsáknak -, hogy egyszer felhívta a szocialista jelöltet, aki ezért kemény hangon letorkolta őt, ezért aztán ő többet nem keresi a szegedi polgármestert, viszont bármikor áll a rendelkezésére.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!