Kezdőlap Címkék Kadhafi

Címke: kadhafi

Törökország katonákat küld Líbiába?

  • Tripolin Erdogan segít

  • Bengázit Egyiptom és Szaúd Arábia támogatja

  • Moszkva „Wagner” hadserege a Haftar tábornok mellett

  • Moszkva elégedett: teljes a káosz

A törvényes kormány segítséget kért, ezek után én döntöm el, hogy a török csapatok megvédik – e Tripolit Haftar tábornok támadásától – közölte Erdogan elnök. Haftar tábornok, akinek Bengázi városa a főhadiszállása élvezi Egyiptom és Szaúd Arábia támogatását. Moszkva is Haftar tábornok támogatói közé tartozik. Nem reguláris csapatokat küldött Líbiába hanem az úgynevezett Wagner hadsereget. Ezt Prigozsin irányítja, aki Putyin egyik legközelebbi bizalmasa. Ő rendezi az elnök ünnepélyes fogadásait, ezért Putyin szakácsának is nevezik Moszkvában. Az orosz elnök őt bízta meg egy afrikai hadsereg megszervezésével. Ebben olyan orosz katonák harcolnak, akik különleges képzést kaptak a hadseregben. A Wagner hadsereg Afrikában a Kreml kinyújtott karmát jelenti. Líbiában például ők a mesterlövészek Haftar tábornok hadseregében.

Moszkva mindkét felet támogatja

Az oroszok érdeke Líbiában az, hogy fennmaradjon a káosz, és az ország minél kevés olajat és földgázt tudjon a világpiacra küldeni. Ennél fogva hivatalosan ők is a külföldön elismert kormányt támogatják Tripoliban. Éppúgy mint Erdogan elnök, aki az utóbbi időben Oroszország szövetségese. Líbiában 2011-ben buktatták meg Kadhafi elnököt, aki 42 évig állt az ország élén. Azóta teljes a káosz, mert Kadhafi katonái különböző milíciákhoz csatlakoztak, és egymás ellen küzdenek a hatalomért és főként az olaj jövedelemért. Ha Erdogan is beavatkozik, akkor nemzetközi válság alakulhat ki, Líbia pedig még mélyebbre süllyedhet a káoszba, ha ez egyáltalán lehetséges.

Korrupció: miért használt oly sok 500 eurós bankjegyet Nicolas Sarkozy?

0

Erre kíváncsi a pénzügyi ügyészség Franciaországban, mely tavaly óta vizsgálja az egykori köztársasági elnök és Kadhafi meggyilkolt diktátor kapcsolatát. Az Európai Unió bevonta az 500 eurós bankjegyeket, mert azokat gyakran használták fel illegális ügyletekhez.

A francia ügyészség gyanúja szerint Nicolas Sarkozy 5 millió eurót kapott 500 eurós bankjegyekben Líbia diktátorától. Ez a pénz is hozzájárult, hogy Franciaország első magyar származású elnöke Nicolas Sarkozy lett 2007-ben. Amikor a nyugati világ kampányt indított Kadhafi megbuktatására 2011-ben, akkor a diktátor fia nyíltan megvádolta Sarkozy elnököt azzal, hogy ötmillió eurót kapott tőlük a választási kampányára. Nicolas Sarkozy természetesen mindent tagad, de ő volt az első külföldi államfő, aki Kadhafi bukása után Líbia földjére lépett.

Nicolas Sarkozy a következő elnökválasztáson megbukott, később elveszítette pártjának vezetői szerepét is. A 64 éves politikus készül a visszatérésre: keresi ehhez a szövetségeseket egész Európában. Nemrég Budapesten is járt, ahol hosszasan tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Mehetnek déli újságírók is, méghozzá kivételezetten az északiak költségén

Itteni idő szerint hajnalban találkozott Donald Trump amerikai, és Mun Dzse In dél-koreai elnök Washingtonban. A találkozó be volt tervezve hetek óta, de Kim Dzsong Un hirtelen negatív irányba változó viselkedése, és erős kritikája John Bolton ellen, továbbá a koreai-amerikai hadgyakorlatok folytatása ellen elbizonytalanította az amerikai elnököt, aki nem csupán saját felesége nevének leírásával van bajban, de az ázsiai diplomáciában is felettébb járatlan. Trump ezért nem várta meg, amíg Mun odaér, inkább felhívta telefonon.

A telefonhívásról kiszivárgott részletek alapján Trump elnök mérgesen vonta kérdőre Mun elnököt, hogy mitől változott meg Kim retorikája, és felelősségre vonta ezért. Később ezt a koreai elnöki szóvivő tagadta.

Mindazonáltal Mun elnök elutazott Amerikába, találkozott Trumppal, és arra kérte, szó szerint idézem a koreai fordítást, hogy „fogja be a száját John Boltonnak”, majd elmagyarázta, hogy legyen türelmes Észak-Koreával szemben, és az adminisztrációja se követeljen olyan lépéseket Észak részéről, amelyek technikailag nem kivitelezhetőek csak évek alatt, és értékelje a gesztusokat, amelyeket Észak tesz, retorikája ellenére, hiszen elengedett három amerikai kémet, felrobbantja az egyik, leginkább használt atomkísérleti telepét, továbbá felhívta a figyelmét arra, hogy semmiképp nem használ, ha líbiai modellt emlegetnek a munkatársai, amibe ugye Kadhafi belehalt.

A tárgyalás további részei nem kerültek napvilágra.

Ezzel párhuzamosan, a külföldi újságírók tegnap elutaztak Kínából Észak-Koreába repülővel, hogy a mai nap folyamán vonatra szálljanak, és mintegy húsz órás út után, még autózzanak vagy hatot, megnézni az atomfegyver fejlesztő telep felrobbantását.

Tegnapig, az észak-koreai nagykövetség nem hagyta jóvá a dél-koreai, korábban meghívott, újságírók vízumkérelmét, de el sem utasította azt, tipikus ázsiai diplomáciai lépés ez is.

Ennek ellenére, vagy épp ezért, az újságírók elutaztak Pekingbe a vízumukért, amit nem kaptak meg, de el sem utasították őket ismét. A többi újságírót azonban közben elutaztatták Észak-Koreába.

A déli újságírók hazajöttek, a kormányszóvivő sajnálkozását fejezte ki, hogy mi nem láthatjuk a komplexum felrobbantását, a JTBC televíziós csatorna pedig feltette a kérdést, hogy „Urinün námidá?” Ez tulajdonképpen egy szójáték, hiszen azt jelenti, hogy mi déliek vagyunk, de azt is jelenti, hogy mi idegenek vagyunk, a nám szónak két jelentése van, az uri szó azt jeleni, hogy „mi”, a nün pedig rag.

Ezzel arra utaltak, hogy fáj nekünk, hogy pont minket nem engednek be, hiába vagyunk egy nép velük.

Ma reggel, itteni idő szerint kilenc órakor üzenet érkezett a forró dróton, hogy akkor kéri Észak-Korea a déli újságírók adatait, mert mehetnek. Ráadásul egyenesen innen, azaz ez lesz az első repülő, ami személyszállító gép, és Dél-Koreából Észak-Koreába szállít utasokat. A többi ország küldötte bevárja a ma induló délieket, a vonatutat már együtt fogják megtenni.

Trump elnök, a Mun elnökkel történő találkozása előtt, és után, kicsit máshogy fogalmazta meg a véleményét. Előtte durcásan azt mondta, hogy ha nem lesznek meg a szingapúri találkozó feltételei, akkor nem lesz találkozó, ami nem jelenti azt, hogy soha sem lesz, egyszer még lehet. Majd a megbeszélést követően már azt mondta, hogy ő mégis úgy gondolja, hogy meglesz a szingapúri találkozó, de azért hozzá tette, hogy ha nem, akkor egy későbbi időpontban mégis. Majd Pompeo már azt mondta, hogy 99.9% az esélye, hogy megtartják a szingapúri találkozót. Bolton nem mondott semmit, vélhetőleg Trump megfogadta Mun elnök tanácsát, és ezért Bolton nem nyilatkozik.

Trump ezen kívül igen nagy tiszteletét fejezte ki Mun elnök felé, mint Észak és Amerika közti mediátor, mint elnök, és mint ember.

Kétségtelen, hogy két hirtelen haragú, több oldalról befolyásolt, diktátor hajlamú embert próbál Dél-Korea elnöke egy asztalhoz ültetni, ami semmiképp sem egyszerű feladat.

Túl ezen, Trump tett egy érdekes kijelentést, illetve kettőt.

Az egyik az, hogy Hajlandó csökkenteni a Dél-Koreában állomásozó katonai egységek számát egyoldalúan, az északi fél megnyugtatása érdekében, másik az, hogy Amerika a továbbiakban hajlandó a két Koreát egyként említeni, amennyiben ebbe Dél beleegyezik.

Ez utóbbi felajánlásra Mun elnök jelenleg nem reagált, ami természetes, hiszen még nem tartunk ott, messze nem.

Feltámad-e Líbia Kadhafi halála után?

0

Idén eddig legalább 93 ezer migráns érkezett Líbiáról Itáliába, ahol egyre nagyobb problémát okoznak a bevándorlók. Macron francia elnök líbiai csúcskonferenciát szervezett Párizs mellett annak érdekében, hogy létrejöjjön egy péyan egységes líbiai állam, mely képes kezelni a migráns válságot.

Kadhafi meggyilkolása óta teljes a káosz Líbiában, mely korábban brutális eszközökkel megfékezte a nincstelen afrikaiak ezreinek bevándorlását Európába. Líbia két erős embere most Saint Cloud-ban találkozik Párizs mellett. Fajez Szarrazs miniszterelnök Tripoli ura és a külföld is őt ismeri el. Kalifa Haftar tábornok Bengázi ura és számíthat Szaúd Arábia és az oroszok támogatására. Nem most találkoznak először: Abu Dhabiban már tárgyalóasztalhoz ültek májusban, de nem értek el eredményt.

Nemcsak arról van szó, hogy két dudás van egy csárdában hanem arról is, hogy milyen legyen az egységes Líbia. A miniszterelnök azért élvezi az USA és az EU támogatását, mert világi rendszert akar választásokkal. Haftar tábornok viszont megállapodott egy szalafista szektával. Ennek következtében az általa elfoglalt területeken igyekeznek bevezetni a sariat.

Az önkormányzatok választott vezetőit kirúgják és helyükre vallási elöljárók lépnek.

Ráadásul Haftar tábornok valamiféle katonai diktatúrát akar bevezetni, miközben a miniszterelnök ragaszkodik a választott polgári vezetéshez. Ugyanakkor Haftar tábornok abban bízik, hogy Líbia többsége valamiféle erős iszlám államot akar, ezért népszavazást szeretne jövőre. Most a miniszterelnök is elfogadta ezt az elképzelést annak ellenére, hogy erős a gyanú: a káoszban süllyed országban aligha lehet jövőre tisztességes választásokat tartani.

Ilyen körülmények között tárgyal egymással Líbia két erős embere Párizs mellett Macron francia elnök atyai felügyelete mellett. Az EU olyan Líbiát akar, mely világi elvek szerint működik és amely képes megakadályozni a nincstelen afrikai milliók bevándorlását. Ez a tétje a Párizs melletti tanácskozásnak, melynek a sikere korántsem vehető bizonyosra, de lépést jelenthet a migránsválság megoldásának irányában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!