Kezdőlap Címkék Jobbik

Címke: jobbik

Lapszem – 2017. szeptember 6.

0

Szeptember 6. van, szerda, Zakariás napja, nézzük, miről írnak ma az újságok.

Titkolózás

Nem mondja meg a kormány, miből állt össze a 270 milliárdnyi határvédelmi költség, amely felét az Európai Bizottsággal fizettetné ki – írja a Népszava. A lap a Belügyminisztériumot kereste meg, de onnan azt a választ kapták, hogy a kérést „közadat igénylésnek minősítettük, ezért válaszadásra továbbítottuk a Belügyminisztérium Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztályához”.

2015-ben még azt mondta a kormány, hogy a válság kezelése 84 milliárd forintba került,

a tavalyi és idei adatokról ennyit se mondtak. Határvédelmi célra egyébként az Unió 2020-ig 93,4 millió euró támogatást nyújt, és 6,7 millió euró vészhelyzeti támogatást is folyósított Magyarországnak.

Meghallgatás

A Magyar Nemzet arról ír, hogy Rogán Antalt is meghallgatná a letelepedésikötvény-programot vizsgáló bizottság. Az ellenzéki pártok (Együtt, LMP, Liberálisok, Jobbik) által létrehozott testület azért vizsgálódik, mert kiderült: a kötvényforgalmazó offshore cégek jóval a letelepedési programról szóló döntés előtt jöttek létre. A lap szerint azért döntöttek így, mert az újság kiderítette:

a kötvényforgalmazó offshore cégek a letelepedési programról szóló döntés előtt jöttek létre.

Közel 6600 külföldi vásárolt letelepedési állampapírt, és családtagokkal együtt csaknem húszezer bevándorló kapott Magyarországon szabad tartózkodásra lehetőséget. A programban részt vevő offshore cégek eközben 180 milliárd forintos bevételre tettek szert.

Holdudvar

A Magyar Idők szerint elpártolt Vona Gábortól a Jobbik régi holdudvara. A korábbi értelmiségi támogatókat, akik kritikusok a pártvezetéssel szemben, nem hívták meg a soltvadkerti piknikre, mások pedig nem mentek el. A lapnak egy „neve elhallgatását kérő résztvevő” azt mondta: ennyi ismeretlen arcot még nem látott.

Felújítás

Két éven belül megújul a kastélyok és a várak jelentős része – írja a Világgazdaság. Idén 15 kastély és vár kivitelezési munkái kezdődnek meg, 2019-ig pedig átadják a 39 épületet érintő első ütem többségét, ezt mondta a lapnak Virág Zsolt, az 55 milliárd forintos keretű Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Szerinte dinamikusan bővül a látogatószám, tucatnyi hely már tavaly nyereségesen működött.

Ki nyerne ma?

0

Nem történt változás a pártversenyben a nyár során, a Fidesz-KDNP augusztusban is megtartotta magabiztos előnyét, míg az ellenzék támogatottsága stagnált – áll a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában. Egy, a héten megjelent másik felmérés szerint a magyarok többsége le akarná váltani a jelenlegi kormányt.

A Nézőpont Intézet 2000 fő személyes megkérdezésével készült pártpreferencia-kutatása alapján a teljes felnőtt népesség 30 százaléka támogatta a kormánypártokat, a Jobbik szimpatizánsi tábora 11 százalékos, az MSZP-tábor a teljes felnőtt népesség 7 százalékát teszi ki, míg a DK 4, az LMP és a Momentum pedig 2 százalékon áll. Az Együtt, a Fodor Gábor által vezetett Liberális Párt és a Kétfarkú Kutya Párt tábora egyaránt 1 százalékos, a Párbeszéd viszont augusztusban sem érte el a mérhetőségi szintet.

Forrás: Nézőpont Intézet

Mi lenne ma a listás eredmény?

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP 43 százalékon áll. A Jobbik a listás szavazatok 22, míg az MSZP 12 százalékát érné el. A DK ezúttal 7, az LMP és a Momentum 5-5, a Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt 2-2, a Liberálisok pedig 1 százalékon állnak.

Kormányváltást akarók többségben

Némileg más képet fest a Závecz Research Intézet e héten közzétett közvélemény-kutatásának az eredménye.  A kormány távozását az emberek 43 százaléka, 3,5 millió ember szeretné. Ez a csoport rendkívül heterogén, sokféle politikai nézet követőit, számos párt híveit találhatjuk meg közöttük. Az ellenzéki pártok támogatóinak túlnyomó többsége – 90-97 százaléka – 2018-tól új vezetést kíván az ország élén látni. A Jobbikosok közül 1 millióan, az MSZP táborában közel 750 ezren szeretnék, ha a Fidesz-kormány a jövő évben elbúcsúzna. További 10 ellenzéki párt – benne a DK és az LMP – összesen 1 millió kormányváltó támogatóval rendelkezik. Rajtuk kívül még a pártpreferenciával nem rendelkezők közül 800 ezren szeretnék azt, ha a parlamenti választások után más venné át a kormányzást.

A széttagoltságon kívül – olvasható a közleményükben – még az aktivitás mértéke is nehezíti a kormányváltás esélyeit. A Fidesz hatalmon maradását pártolók 45 százaléka mutat részvételi hajlandóságot, a távozást óhajtók körében az aktívak aránya valamivel kisebb, 41 százalékos. Még ennél is nagyobb a különbséget  a bizonytalan választópolgárok elszántságában. Azon pártnélküliek, akik az Orbán-kormánynak további négy évet adnának, 34 százalékban mennének el voksolni. A kormányváltást szorgalmazó, pártpreferenciával nem rendelkezők körében a részvételi szándék ennél jóval alacsonyabb, 24 százalékos.

Elbukott a rendkívüli parlamenti ülés

0

Kormánypárti képviselők hiányában csak az ellenzék támogatta a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, amelyben a devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának ismételt bevezetését is szerette volna elérni az LMP, csatlakozva hozzá az MSZP és a Jobbik.

Nem kapott támogató szavazatot kormányoldalról, ezért napirendre se vették a devizahitelesek ügyét az Országgyűlésben hétfőn. A szocialisták a lex-CEU-ként aposztrofált törvény visszavonását szerették volna elérni, az LMP pedig a kilakoltatási moratórium ismételt bevezetését. A rendkívüli ülés összehívását támogatta a Jobbik is.

A kezdeményező képviselőcsoportok részéről hasonló megközelítésből támadták a kormány előző években meghozott intézkedéseit a devizahiteles lakástulajdonosok kapcsán. Egyaránt szóltak arról, hogy

a 256 forinton átváltott svájci frank alapú kölcsönök a jómódúakon segítettek, s hogy a Magyar Nemzeti Banknál ebből keletkezett árfolyamnyereséget nem fordították az adósok megsegítésére.

Tóth Bertalan (MSZP) frakcióvezető felemlegette azt is, hogy Trócsányi László igazságügyminiszter ügyvédi irodája a bankokat képviseli a devizahiteles perekben. Hadházy Ákos LMP-társelnök vádolta a kormányt azért is, hogy a végtörlesztés, előtörlesztés és árfolyamgát csak azokat mentette meg, akiknek volt pénzük ezeket igénybe venni A jobbikos Z. Kárpát Dániel is azt kérdezte, hol van az a pénz, ami a 165 forinton felvett hitelek és ezek 256-os kurzuson végrehajtott forintosítása között keletkezett.

„A bankoknál hagyták, a Fidesz lefeküdt a bankoknak”

– mondta Z. Kárpát. A Jobbik a felvételkori árfolyamon való forintosítást, az MNB-nél lévő pénzből a kölcsönt felvevők kártalanítását és a kilakoltatási moratórium visszaállítását követeli.

A Miniszterelnökség államtitkára, Dömötör Csaba mindhárom felszólalásra külön-külön ugyanazokat válaszolta. Elsorolta, a kormánytöbbség

szerintük hogyan segített a kedvezményes árfolyamú elő- és végtörlesztéssel, valamint az árfolyamgáttal.

S minden válaszadásában felhozta, hogy az MSZP részéről Botka László miniszterelnök-jelölt, Vona Gábor Jobbik-elnök és az LMP-sek se szavazták meg ezeket a törvényeket. Ha rajtuk múlt volna, magasabb lenne a törlesztőrészlet és több pénz maradna a bankoknál – mondta minden alkalommal az államtitkár.

A rosszabbik rossz

0

Néhány évvel ezelőtt még kevesen gondolták volna, ami mára valósággá vált: Orbán Viktor pártja, a Fidesz rendre jobbról előzi egykori szövetségesét. De úgy is mondhatjuk, hogy a Jobbik előzi középről a Fideszt,

Vona Gábor és a Jobbik amúgy Orbán Viktor „köpönyegéből” bújt elő: a Jobbik akkor még ifjú elnöke a Szövetség a Nemzetért polgári körben – ennek a körnek volt tagja Orbán Viktor is – kezdte a politizálást.

Az azóta eltelt években – nem minden alap nélkül – számosan összeboronálták a Fideszt a Jobbikkal, ám egy ideje, különösen a G-nap után, látványosan megromlott a két párt viszonya. Mióta Simicska Lajos, Orbán egykori barátja, harcos- és üzlettársa Orbán ellen fordult, a már nem is tagadja, hogy a Jobbikot támogatja. Egyre inkább úgy tűnik,

a két jobboldali párt háborúja már több egyszerű cicaharcnál.

S bár a politikában is érvényes a Soha ne mondd, hogy soha elve, minden jel arra mutat, hogy ez az egykor gyümölcsözőnek indult kapcsolat annyira elmérgesedett, hogy innen már valóban nincs visszaút.

Ilyen előzmények után fordultunk rá 2017-re, amikor is nyilvánvalóvá vált, hogy – legalábbis hogy a szólamok szintjén – a Fidesz már szélsőségesebbnek tekinthető, mint a Jobbik.

Legutóbb Vona Gábor az ATV stúdiójában nem csupán azt jelentette be, hogy kész bocsánatot kérni a zsidóságól és a cigányságtól, de amire talán kevesebben kapták fel a fejüket, ám legalább ennyire meglepő: a Jobbik elnöke a pártja által favorizált bérunió érdekében akár magyar hatásköröket is átadna Brüsszelnek.

Ez utóbbi gondolat merőben új a Jobbik szóhasználatában. Magyar hatásköröket átadni Brüsszelnek – egy ilyen gondolat nemcsak a Fidesznél de vélhetőleg a Jobbik sok szimpatizánsánál is kiveri a biztosítékot. Abba most nem mennénk bele, hogy a bérunió megvalósíthatatlan, amit nyilván a Jobbikban is tudnak, ily módon nem tekinthetjük másnak, mint a potenciális választókra kacsintó populizmus megnyilvánulásának.

Azért, mielőtt a szükségesnél is megengedőbb hangulatba ringatnánk magunkat, a teljesség igénye nélkül

vessünk egy pillantást a Jobbik elmúlt években elkövetett „csínytevéseire.”

2015-ben Kulcsár Gergely jobbikos képviselő beleköpött a fővárosi Duna-parton található, a holokauszt áldozatainak emléket állító vascipők egyikébe. Hogy a hatás teljes legyen, egy fényképfelvétellel is borzolta a jóérzésű emberek idegeit, amelyen a politikus a vascipők mellett pózol, és a jobb keze hüvelykujját felfelé tartja. Szöveget is mellékelt a fotóhoz: Kulcsár Gergely közölte, hogy „egy kis feltöltődésre” vágyott, ezért látogatta meg a Duna-parton, a képen látható vidám helyet”.

2012. novemberében Gyöngyösi Márton, a Jobbik külpolitikai szakértője a gázai konfliktus kapcsán csinált botrányt. A képviselő a magyar országgyűlésben azt mondta: eljött az ideje, „hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.”.

2012. márciusában egy helyi konfliktus miatt magukat polgárőrnek nevezett gárdisták meneteltek Gyöngyöspatán. A Jobbik nagygyűlést is tartott a falu főterén, majd mintegy kétezren végigmasíroztak a cigánysoron.

2012. szeptemberében Orosz Mihály Zoltán Érpatak jobbikos polgármestere az általa háborús bűnösnek nevezett Netanjahu izraeli kormányfő és Simon Perez izraeli elnök bábuinak jelképes felakasztása előtt a polgármester egy papírból összetákolt, szabadkőműves jellel súlyosbított izraeli zászló taposott szét a csizmájával.

Hab a tortán, hogy Novák Előd, a párt azóta eltávolított alelnöke 2014. októberében egy Európai Uniós zászlót is elégetett.

Van hát mit jóvátenni, és van miért bocsánatot kérni. Kérdés persze,, hogy azok, akiket megbántott a Jobbik, elhiszik-e Vona pártjáról, hogy valóban megjavult. Másként fogalmazva: mi kell ahhoz, hogy a mostaninál is többen gondolják azt, hogy már nem a Jobbik, hanem, a Fidesz a rosszabbik rossz.

Bérunió: egymillió aláírást gyűjt a Jobbik

Nyolc térségi országban kellene egymillió aláírást összegyűjteni a Jobbik kezdeményezte európai bérunió megvalósulásához. A nemzetközi jogász szerint a terv ellentétes az uniós joggal, Vértes András GKI-elnök a piacgazdasággal ellentétesnek tartja.

Vona Gábor elkerülhetetlennek nevezte a bérek rendezését, amikor augusztus 20-án útnak indította a párt által kezdeményezett európai bérunióról szóló aláírásgyűjtést. A Jobbik elnöke szerint a kelet-közép-európai országokat nem a felzárkózás miatt vették fel az unióba, hanem azért, hogy

a többi tagállam olcsó munkaerőhöz és piacokhoz jusson.

Vona pozitív példaként említi az NDK-t, amely az egyesítés óta komoly fejlődésen ment keresztül és erősebbé tette a német gazdaságot.

A Jobbiknak sikerült maga mögé állítani a régió hét országából hét pártot, szakszervezetet vagy magánszemélyt. A Magyarország mellett Horvátországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Lettországban, Észtországban, Romániában és Lengyelországban indult kezdeményezés célja, hogy

egyenlő munkáért egyenlő béreket kapjanak az Európai Unió állampolgárai.

A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint tévedés, hogy a nyugati országoknak nem érdeke a bérunió, mert a Brexit egyik fő oka is az olcsó kelet-európai munkaerő okozta szociális feszültség volt, de már a franciák és az osztrákok is törvényi szabályozással kénytelenek megoldást találni a problémára. Úgy véli: nyugaton is az alacsony bérekben látják a probléma lényegét, csak más szempontból: az egyik legnagyobb német szakszervezet, az I. G. Metal már irodákat nyitott Kecskeméten és Győrben, hogy kiharcolják a német autógyárak magyar munkásainak is az élhető béreket, megakadályozva ezzel, hogy Németországban keressék a boldogulásukat.

Az Európai Bizottság vonatkozó határozata egyértelműen kimondja, hogy a Jobbik kezdeményezése nem vonatkozhat a fizetésekre – mondta el nemrégiben az ATV-ben Lattmann Tamás nemzetközi jogász.

A kérdést közgazdaságilag megközelítők szerint a magyar gazdaság termelékenysége nem teszi lehetővé a nyugatit megközelítő béreket. Egy elemzés szerint ha holnap minden multinak az egy munkavállalóra jutó bérköltsége annyi lenne, mint például Németországban,

akkor az összes multi fogná a sátorfáját és itt hagyná az országot.

A bérek és árak az ország által megtermelt értékektől függnek, ami összhangban van az ország fejlettségével/versenyképességével.

Forrás: Eurostat, ténytárblog

Ha azonos szintre kellene emelni minden bért, akkor – mivel emögül hiányozna a munkavállalók által kitermelt többletérték – vagy valakinek kevesebb jutna, vagy valamilyen külső forrásból kellene ezt minden szereplőnek megfinanszíroznia (eladósodás minden szektorban). Mivel egyik sem jó opció, gyorsan otthagynák azokat az országokat, ahol a versenyképességi előnyt pont az alacsonyabb bérek jelentették.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a fuhu.hu-nak ehhez hozzátette, hogy bár jól hangzik az azonos munkáért egyenlő bér kívánalma, és az egyenlő(bb)ség fontos cél, de piacgazdaságban kivitelezhetetlen: se az árak, sem a gazdaság teljesítménye nem azonos egyes országok között. Ha csak az egészségügyet nézzük, az például sokkal rosszabb teljesítményt nyújt nálunk, mint a fejlett országokban. A bérunió fékezné a fejlődést – mondta. Az NDK példájához pedig annyit tett hozzá, hogy az egyesítés után a németek 15 éven át évi 100 milliárd márkát, összesen 1500 milliárdot fordítottak a keleti országrészre, és a felzárkózás így se volt teljesen sikeres.

Simicska: ez még csak a kezdet

0

Nem csapjuk be az olvasót: Simicska Lajos nem nyilatkozott portálunknak. Mostanság, mint azt a fuhu.hu megtudta, nem is nagyon akar megszólalni.

A címben olvasható mondat tehát inkább következtetés. Következtetés, azokból az információkból, amelyek az elmúlt 24 órában napvilágra kerültek és azokból, amelyekhez a fuhu.hu hozzájutott. Lapunknak sikerült beszélni egy-két olyan szereplővel, akinek vagy van rálátása az ügyekre, vagy maga is részese a történteknek. Természetesen – természetesen? – senki nem adta a nevét, ám mondandójuk mindenképpen hitelesnek tekinthető.

Beszámoltunk róla, hogy

a Fidesz-Jobbik plakátháború tovább folytatódik, amit egyszerűbben nevezhetünk Orbán-Simicska harcnak is.

Ennek a 2014, azaz az országgyűlési választások óta nyilvánosan folyó ellenségeskedésnek már több fordulóját „élvezhette“ végig a nagyközönség, a G-nap óta meg különös figyelemmel kíséri a párviadalt. Az eddigi fordulók, amúgy, nem hoztak átütő sikert Simicska Lajos számára. A milliárdos azonban, soha nem tett le arról, hogy megbuktassa Orbán Viktort, egyesek szerint a korábbi akciói inkább csak meg akartak ágyazni egy nagy átfogó támadásnak.

Információnk szerint ez a mostani, két napja kirobbantott botrány is csak előjáték, az igazi végső rohamhoz. Arról  már korábbi források is szóltak, hogy az igazi, kivédhetetlen attak ősszel következik be. Nem véletlen az időzítés: Simicska olyan helyzetet akar teremteni, amely a Fidesz biztos vereségét hozza magával.

Az eddig sem volt kérdőjeles senki előtt, hogy az egykori Fidesz-pénztárnok, Orbán-barát a Jobbik támogatója, a fuhu.hu úgy tudja, hogy Simicska kizárólag a Jobbik győzelmi képességeiben bízik.  Portálunk hallott olyan Simicska-kijelentésről, amelyben éppen a Jobbikot, mint egyetlen olyan pártot emlegette, amely nem pusztán képes, de le is fogja győzni a mostani kormányzó pártot.

Elszántságáról nem lehetnek kétségeink, ez a mostani önfeljelentésnek is látszó, valójában a Fidesz panamáját feltáró kísérlet is erre utal. Ez alkalommal, mintegy „véletlenül“, az derült ki, hogy

a Fidesz a 2010-es kampányban nem fizetett a Hír Tv közvetítésével elhelyezett plakátokért.

egyesek nevetgélve mutogattak Simicskára, a Hírt tv tulajdonosára, aki azonban közölte: akkoriban Liszkay Gábor volt a Hír tv-ben döntési pozícióban. Márpedig Liszkay ma is a Fidesz fontos embere, fogalmazhatunk úgy is: a bizalmas, kényes ügyek intézője (lásd, a Népszabadság bezárása, majd átvétele a cégnek).

Az már biztos, hogy az ügyben a Hir Tv feljelentést tesz, adócsalás, valamint tiltott pártfinanszírozás okán. A fuhu.hu annak a kérdésnek próbált utánajárni, hogy vajon Simicska komolyan hisz-e abban, hogy a Fidesz uralta igazságszolgáltatásban, büntetőeljárásban tényleges következményei lehetnek egy ilyen feljelentésnek, a válaszok egybehangzóan úgy szóltak: nehéz hinni benne, de Simicska ragaszkodik a törvényes utakhoz. Ezzel együtt, azt kevéssé tartják valószínűnek, hogy tisztességes eljárások követik majd a feljelentést, de forrásunk arról beszélt, nem ez volt az utolsó töltény, amely kirepült abból a tárból, amelyet az oligarcha birtokol. Az ősszel újabb sorozat várható; továbbra is hármas céllal: 1. Orbán megbuktatása, 2. a Fidesz kibillentése a hatalomból, 3. a Jobbik győzelemhez juttatása. Ehhez pedig a plakát-ügy még kevés lesz. Vagy, ahogy az egyik informátorunk mondta: ugye nem képzeled, hogy ha csak ennyi  muníciója lenne, akkor azt ellőné augusztus közepén?

Vagyis nyugodtan megerősíthetjük a címbeli állításunkat: ez még csak a kezdet.

A Nézőpont szerint a mostani kormánynál nincs jobb

Nem fukarkodik a dicsérő jelzőkkel a Nézőpont legújabb elemzése. A Fideszhez közelinek tartott, Orbán Viktor pártjához minden tekintetben lojálisnak mondható cég elemzője arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi kormány a legjobb, a legszebb.

A jelenlegi az egyik legsikeresebb kormányzati ciklus a rendszerváltás óta, hiszen a kormánypártok megőrizték vagy még növelték is népszerűségüket – jelentette ki a Nézőpont Intézet elemzője szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában.

Deák Dániel elmondta: az intézet kutatásai szerint jelenleg

a kormánypártok 43 százalékos eredményt szereznének pártlistán,

a Jobbik 23, az MSZP 13 százalékon áll, illetve bejutna még az Országgyűlésbe a DK (6 százalék) és a Momentum Mozgalom (5 százalék ) is.

A jelenlegivel szemben a korábbi kormányzati ciklusokra az volt a jellemző, hogy a ciklus második felére bezuhant a kormánypártok támogatottsága; most erről nincs szó – tette hozzá.

Mint elmondta, az ellenzéki térfélen komoly változások is tapasztalhatóak 2014 óta; miközben 2014-ben az MSZP-nek még domináns szerepe volt, most folyamatosan aprózódik a balliberális oldal, és a DK, illetve a Momentum is komoly tényezővé vált.
Eközben Botka Lászlónak, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének a kudarcos politikája, az állandó belső harcok nyomán folyamatosan csökken a szocialisták népszerűsége – tette hozzá Deák Dániel, jelezve: a 2014-es egymillióval szemben mintegy 600 ezer szimpatizánsa maradt a pártnak, és már a „magszavazók”, illetve a balliberális holdudvar is leválik az MSZP-ről.

A Nézőpont szerint ebben a helyzetben egyre nagyobb az esélye annak, hogy nem Botka, hanem egy Gyurcsány Ferenc által javasolt, függetlennek tetsző személy lesz az MSZP-DK-koalíció vezetője a 2018-as választásokon.

Jobbik-végrehajtás az Origo ellen

0

Végrehajtást kezdeményezett az Origo hírportállal szemen Vona Gábor, a Jobbik elnöke – tudatta közleményben a párt. Az eljárás oka az, hogy az Origo nem közölte a bíróság által megítélt jogerős helyreigazítást. A végrehajtást bejegyezték a cégjegyzékbe.

A Jobbik szerint az, hogy a Fidesz lakájmédiája folyamatosan hazudozik a Jobbikról és politikusairól, amiért tucatjával veszítik el a sajtópereiket, már szinte nem is számít „szenzációnak”, de az utóbbi időben már a törvények betartása sem érdekli őket, még a jogerős bírósági ítéletek sem számítanak nekik, és nem teljesítik a helyreigazítási kötelezettségeiket sem.

Ebben egyébként élen jár a gyér olvasótáborral rendelkező, közpénzen eltartott Magyar Idők és a Ripost nevű termék

– fogalmaz a Jobbik közleménye.

Ezért indított Vona Gábor a róla valótlanságokat terjesztő, és emiatt a bíróságon elbukó Origo kiadója ellen végrehajtási eljárást, amelyet a cégbíróság a cégjegyzékbe is bejegyzett már.

A Jobbik még az ősszel törvénymódosítási javaslattal fog élni annak érdekében, hogy megakadályozza a fideszes hazugsággyárakat ezen tevékenységükben, milliós pénzbírság kiszabását is lehetővé téve a törvényeket be nem tartókkal szemben – áll a közleményben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK