Kezdőlap Címkék Jakab Péter

Címke: Jakab Péter

Csonkítás

A Jobbik most azzal a kezdeményezéssel állt elő, hogy a pedofil bűnözők esetében vezessék be a kötelező „kémiai kasztrációt”: írjon elő a bíróság olyan gyógyszeres kezelést, amely megszünteti az elítélt személy nemi vágyát, érdeklődését. Ez borzalmas kezdeményezés.

A középkorban a tolvajnak, mint tudjuk, levágták a kezét, hogy ne tudjon többé lopni. Egyes muzulmán országokban ma is létezik az effajta büntetés. Megcsonkítják az elítéltet, hogy ne legyen többé képes a bűncselekmény megtételére. A kémiai kasztráció ugyanezt jelenti. A modern világ civilizált büntetőpolitikája ilyesmit nem alkalmaz. Tudom, hogy van olyan ország (a közelben Lengyelország), ahol ettől eltérnek, mint ahogy olyan demokráciák is vannak, ahol ma is létezik halálbüntetés.

Mégis, itt Európában, ha valamiért igazán büszkék lehetünk európaiságunkra, az éppen a liberális büntetőpolitika, az, hogy minden ember méltóságának tiszteletben tartása a bűnelkövetőkre és elítéltekre is kiterjed. Mint ahogy kiterjed a kisebbségekhez, köztük a szexuális kisebbségekhez tartozókra is.

Mármost a magyar szélsőjobb számára mindez nem elfogadható. A magyar szélsőjobb – a Fidesz, a Jobbik, a Mi Hazánk – kitart a szexuális kisebbségek megbélyegzése mellett, kitart a cigányság megbélyegzése mellett, és ugyanígy kitart a szélsőségesen represszív büntetőpolitika mellett.
Ennek jegyében tiltakozik a Jobbik – mégpedig nemcsak a képviselőjelölt Bíró László, de a pártelnök Jakab Péter is –, ha emberölésért elítélt cigány embereket börtönben töltött hosszú évek után, a törvény szabályai és a bírói ítélet alapján szabadon bocsátanak, és ennek jegyében javasolja a pedofil bűncselekményért elítéltekkel szemben a kémiai kasztrációt, vagyis csonkítást.
Ez volna a Jobbik „középre húzódása”? Ezzel a politikával kell választási és kellene siker estén kormánykoalícióra lépni?

No comment… Jobbik és a Mi hazánk

Vajon melyikük költözött ki a korábbi közös házból? Egy Biztos ez már “más hangok, más szobák”.

Jobbik, Jakab Péter, a párt elnöke: A papírhuszár látványszabadságharca véget ért

Az uniós csúcs véget ért. A magyar miniszterelnök így kommentálta a végeredményt: „Kiharcoltuk!”

  • A kormánysajtó szerint Orbán győzött, mert több pénzt hozhat haza Brüsszelből, és a pénz felhasználását, ami számára a legfontosabb, az unió nem köti szigorúan a jogállamisághoz.
  • A Jobbik az uniós csúcs előtt a parlamentben két garanciát kért a kormánytól az uniós mentőcsomag kapcsán.
  • A pénzt korrupciómentesen használják fel, ennek biztosítékaként Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
  • A támogatást ne a Fidesz-oligarchák, ne a Mészáros-félék kapják, hanem a magyar kis- és középvállalkozások, hogy tudjanak miből munkahelyet teremteni, béreket emelni.
  • A Fidesz mindkét kérésünket elutasította, helyette egyvalamire vállaltak garanciát: az uniós költségvetést és mentőcsomagot csak akkor szavazzák meg, ha az elköltésnél nem kell betartania jogállami normákat, vagyis a pénzt szabadon el lehet lopni.

Nos, a papírhuszár látványszabadságharca véget ért. Orbán kiharcolta: pénz a zsebben. A sorsát tudjuk: az egyik fele a nyugati multikon keresztül visszamegy Nyugatra, a többi meg Mészáros Lőrinc és társai zsebében landol. A Nyugat jól jár. Orbán is.

Csak mi, magyarok nem. A magyar melósnak marad a közmunka, esetleg a katonaság, a multiknál robotolóknak a kétéves munkaidőkeret és a rabszolgabér, rosszabb esetben 3 hónap álláskeresési járadék. Mert ez a magyar valóság. A valóság, ahol nem Orbánt és körét kell megmenteni, hanem a magyar nemzetet. A nemzetet, amelyet a miniszterelnök ismét magára hagyott, mint ahogy a Nyugat is. Brüsszel az olcsó magyar munkaerőért, a milliárdos állami támogatásokért és adókedvezményekért cserébe kiegyezett egy zsarnokkal. Mi ne tegyük!

A magyaroknak nem brüsszeli színház kell a jogállamiságról, meg Orbán megregulázásáról. Helyette szükségünk van tisztességes kohéziós politikára, valódi felzárkóztatásra, igazságos bérekre, bérunióra, a munka megbecsülésére, a bűnösök felelősségre vonására.

Nekünk ezt kell kiharcolni. A jólét Magyarországát, amit se Orbán, se a Nyugat nem fog kivívni helyettünk.

Mi Hazánk, Dúró Dóra a Mi Hazánk elnökhelyettese: Reagálás az EU-csúcson történtekre: az Európai Unión kívüli életre kell felkészülni


Az EU-n kívüli életre kell felkészíteni Magyarországot a Mi Hazánk szerint egy patrióta nemzetgazdaság megteremtésével és a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésével. A magyar jövő alappillérei a rend, a turizmus és a mezőgazdaság kell, hogy legyenek.

A Mi Hazánk emlékeztet: 2017-ben Günther Oettinger német EU-biztos egy interjúban kifejtette, hogy azért kell a kelet-közép-európai országoknak, így Magyarországnak is támogatást juttatni, mert annak nagy része valójában a német gazdaságba csorog vissza.

A jogállamiság kapcsán az EU számos alkalommal bizonyította, hogy kettős mércét alkalmaz, hiszen a magyar Himnuszt korábban betiltó Szlovákiával vagy a kisebbségi, nyelvhasználati jogokat folyamatosan korlátozó Romániával szemben nem lépnek fel.

Azok a felséges kézfogások

Megvolt a százéves évforduló. Abból, ahogy a főpolgármester által kezdeményezett egy perces leállás a tömegközlekedés elrendelt leállására korlátozódott, az autók és a gyalogosok pedig nemigen zavartatták magukat, és háborítatlanul folytatták útjukat, arra következtethetünk: nem volt a budapestiek számára olyan fontos az ügy, mint azt politikusaink feltételezték.

Politikusaink számára azonban nagyon fontos volt, megtartották ünnepi ülésüket az Országházban, illetve egy kisebbségük – amellyel egyetértek – tüntetően távol maradt. Kövér és Áder elmondta a maga beszédét, az ellenzékiek fegyelmezetten végigülték, sokan közülük – ha jól láttam a képernyőn – meg is tapsolták. Miután elénekelték a Himnuszt, kibővítve a közjogi funkcióval nem rendelkező székely himnusszal, Orbán Viktor odament az ellenzéki oldalhoz, és kezet fogott a jelenlevő három ellenzéki frakcióvezetővel, Jakab Péterrel (Jobbik), Tóth Bertalannal (MSZP) és Keresztes László Lóránttal (LMP).
A főpolgármestert újságírói kérdésre válaszolva dicsérte meg kezdeményezéséért.
Lássuk be: a maga szempontjából igaza volt. Ez a három ellenzéki frakció – ha az MSZP morgott is egy kicsit, hogy nem kaphatott szót, hogy az emlékülésen csak a Fidesz két vezető politikusa beszélhetett – szépen elfogadta a rezsim ideológiai, történelemszemléleti hegemóniáját.
A Jobbik esetében ez talán magától értetődik, ők annak idején ugyanennek az ideológiának, történelemszemléletnek a jegyében alakultak meg. Az LMP a parlamentbe jutva szintén gyorsan felzárkózott emellé, s mindmáig hűségesen kitart mellette. (Akiknek nem igazán tetszik, azok a Párbeszédbe távozók között voltak.)

A magát baloldalinak és európainak hirdető MSZP-től ez már meglepőbb lenne, ha nem fordítottak volna hátat immár egy évtizede mindannak, amit a magyar és európai baloldal hagyományait követve korábban, nemcsak Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc, de már Horn Gyula kormánya mögött állva is képviseltek.

Mihez is asszisztáltak biodíszletként ezek az ellenzéki képviselők? Mit is adott elő Kövér és Áder?

Beszédeikben szinte mindent visszahallottunk a múlt század húszas-harmincas éveinek nacionalista propagandájából, csak a revíziós követelések maradtak el.
  • A békeszerződés létrejöttének folyamatát úgy írta le, hogy a maradéktalanul jó magyarság a gonosz Nyugatnak lett áldozata.
  • A háború kitörésében mindenki hibás volt, csak Tisza István, a magyar miniszterelnök ellenezte egy darabig a háborút.
  • A háborút megelőző, a kiegyezést követő évtizedeket mint sikeres gazdasági fejlődést jellemezte, a korabeli Magyarország súlyos feszültségeiről nem volt szava, s fel sem merülhetett az őt hallgatóban, hogy a nemzetiségek bármiért is ne akartak volna továbbra is a magyar állam fennhatósága alatt élni.
  • Hogy a dualista korszak magyar uralkodó elitjét bármiért bárminemű felelősség terhelné, arról Áder nem látszott tudni.
Elismeréssel említette Apponyi Albert beszédét, amellyel Párizsban az antanthatalmakat a történelmi Magyarország területi integritásának fenntartásáról próbálta meggyőzni, s a Magyarországon nemzetiségként jelen levő szomszéd népeknek a magyarokhoz képesti kulturális elmaradottságára hivatkozott, amivel csak tovább gyengíthette a magyar pozíciót. Amit Áder a békeszerződés közvetlen előzményeiről mondott, az egybecsengett Kövér minapi nyilatkozatával, miszerint ha nem lett volna a baloldal árulása, másutt húzták volna meg a határokat. Károlyit tette felelőssé, amiért nem szervezett hadsereget a határok védelmére, és persze a „bolsevik tobzódást”. Mintha nem a Tanácsköztársaság Vörös Hadserege szállt volna szembe – rövid ideig sikeresen – a csehszlovákokkal és románokkal.

És mit mondott magáról a békeszerződésről, annak igazságtalanságáról?

Ungváry Krisztián történész figyelemre méltó cikkben ír arról, hogy mi az, amit indokolt fájlalni Trianonnal kapcsolatban, és mi az, amit nem.
Szerinte a terület, az erdők, az ásványkincsek elvesztése nem ok a száz év utáni fájdalomra, hiszen azok azokhoz tartoznak, akiknek az átcsatolt terület a szülőföldje, és akik többségükben nem voltak magyarok. Szerinte a fájdalom amiatt jogos, hogy a határ túloldalára került magyar lakosság az elűzetés, kiszorítás vagy beolvasztás, erőszakos asszimiláció (Ungváry kifejezésével „etnocídium”) áldozata lett.
Nos, Áder beszédében is területveszteségről, erdők, vasutak, gabonatermelő területek szerepelnek, és emellett beszél a lakosságról oly módon, hogy „[n]épessége 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott. Több mint három millió magyar került a határon kívülre.”

Tehát eldugta a számok közé, hogy Horvátország nélkül is hétmillió, Horvátországgal együtt kilencmillió nem magyar került át más országba, s közülük azok a románok, szlovákok, szerbek, horvátok, akiknek a korábbi magyar állam nem akart, nem tudott hazája lenni, hazára találtak.

Azzal szemléltette a békeszerződés igazságtalanságát, hogy míg Németországtól csak területének 13, népességének 4 százalékát vették el, Magyarországtól 67 illetve 60 százalékát. Ez az összehasonlítás azonban velejéig hamis, hiszen az első világháború előtti Németországban alig éltek nemzetiségek (északon dánok, keleten, a Lengyelország felosztásakor bekebelezett területen lengyelek, ugyanakkor Elzász-Lotaringiában csak a lakosság csekély kisebbsége beszélt franciául, a többség nyelve a német volt), míg Magyarország igazi soknemzetiségű állam volt, ahol a lakosság fele tartozott nemzetiségekhez. Áder előadása tehát a békeszerződésnek azt az értelmezését visszhangozta, amely már Apponyi beszédében is megjelent, és végigvonult a Horthy-korszakon.
Kövér beszéde   a parlamenti kormánytöbbség által benyújtott politikai nyilatkozattervezetet volt hivatott megindokolni mint a tervezet parlamenti vitájának indítása. Magát a tervezetet ()
néhány napja már elemeztem ezen az oldalon (Viszonylagos nemzeti többség, június 3.), nem kell rá visszatérnem. Előterjesztői beszédében Kövér is azt hangsúlyozta, hogy „a történelmi Magyarország területe kétharmadának elvesztéséhez és a magyar nemzet minden tíz tagjából háromnak – azaz a nemzet harmadának – idegen hatalmak fennhatósága alá szorításához vezettek”.

Az igazságtalanság érzékeltetésekor tehát ő is az Ungváry által helytelenített érvelést alkalmazta, és ő sem ejtett szót arról, hogy a történet szereplői között ott voltak a régi Magyarország több milliós nemzetiségei is.

Kövér beszédének központi üzenete ugyanakkor az volt, hogy sajátos módon, az Orbán-rendszer jelenlegi politikáját alátámasztandó aktualizálta Trianon általa vélt tanulságát:

száz esztendővel ezelőtt csak a magyar nemzet létét vonták kétségbe a korabeli győztesek, napjainkban pedig azok, akik kellően erőseknek és örök győzteseknek képzelik magukat, Európa valamennyi nemzetének a létét kétségbe vonják”.

Akkor a nyugati hatalmak a magyar nemzetet kívánták megsemmisíteni, most a meg nem nevezett nemzetközi, nemzetek feletti erők minden nemzetet,

mert szükségük van Európa erőforrásaira, mert pénzügyileg végzetesen el akarják adósítani, gazdaságilag maguk alá akarják gyűrni, kulturálisan és technológiailag gyarmatosítani, politikailag pedig teljesen uralni akarják Európát, és mindezen törekvésükben az európai nemzetek és az őket védeni hivatott nemzeti államok puszta léte is akadályt jelent számukra”.

Íme, így jutott el Kövér Trianontól az antiglobalizmushoz, unióellenességhez, a Fidesz által képviselt nacionalizmus új dimenziójához. Ebben pedig – és ez az orbáni politika fontos új vonása – szövetséget keresnek a visegrádiakkal kezdve azokkal az európai államokkal, amelyek készek lehetnek a közös szembeszegülésre az Európai Unió fejlődésének föderatív irányával.
Amivel Áder is, Kövér is büszkén hivalkodott (akárcsak Orbán pár nappal későbbi sátoraljaúlyhelyi beszédében), hogy a magyar nemzet megvan, fennmaradt, azzal valójában nincs mit hivalkodni.
Szamárság: a lengyelek azok, akiknek államiságát többször is megszüntették, ezzel szemben a magyar állam – a magyar etnikum kétharmadával a területén – fennmaradt, és ha egy nép önálló állammal rendelkezik és nagyobb része saját államban él, akkor nyelvének, kultúrájának, nemzeti identitásának továbbélése biztosítva van akkor is, ha más állam fennhatósága alá szorult tagjait asszimiláció sújtja.
A valódi kérdés nem a nacionalista retorikában oly sokat emlegetett „megmaradás”, hanem az, hogy miként van meg a magyar nemzet, hogy a megmaradás mikéntjére, a magyarországi magyarok életének alakulására lehetünk-e büszkék, s főleg lehetnek-e arra büszkék azok a politikusai, akik az ország fölötti hatalmat megkaparintották. Erről – az életszínvonal, a társadalmi kohézió, a kulturális felemelkedés, a táradalom egészsége állapotáról – Áder néhány, a Fidesz-kormányzás apológiáját jelentő frázisán túl egyik szónok sem beszélt.

Ekként hangzott a parlamenti díszülésen az a fideszes nacionalizmus, amelynek ünnepi kifejtéséhez ellenzéki képviselőink többsége asszisztált, és talán meg is tapsolt.

Márpedig a nacionalizmus az orbáni politika egyik – nem az egyetlen – olyan oszlopa, amely választóit idestova két és fél évtizede a Fideszhez köti. Az ellenzék ma nagyobb része úgy képzeli, hogy ha maga is kritikátlanul felvállalja az orbáni nacionalizmust, akkor semlegesítheti azt mint a választókat a Fideszhez láncoló kötőanyagot, s elérhetik, hogy a választók a jólét, a társadalmi igazságosság vagy éppen a korrupció alakulása alapján hozzák meg döntéseiket, és szembeforduljanak a fideszes hatalommal.
Tévednek: ezzel csak megerősítik, hogy Orbánnak, Ádernek, Kövérnek igaza van abban, amivel híveiket magukhoz láncolják, s nehezítik azt, hogy bárki megkérdőjelezze a Fidesz politikai hegemóniáját.

Fiúk, ezt a demokrataságot még tanulni kell – 2019. június

“Jakab Pétert jelöli a Jobbik elnöksége a frakció élére… A Jobbik megértette, mit üzentek az otthon maradt támogatói: megújulásra van szükség… Nevéhez fűződik az országon belüli béregyenlőtlenségekkel, valamint az ukrán és ázsiai migránsmunkások tömeges betelepítésével szembeni küzdelem is…”

Migránsmunkások… küzdtök ellenük. Értem. Ide ne jöjjön semmilyen migránsmunkás,mert a végén még betöltik azokat az állásokat melyekre nem találnak munkaerőt, vagy ha találnak is  ezek a fránya kapitalisták képesek olyan munkavállalókat keresni, akik megfelelő minőségben és még a hazai bérszínvonalnál is olcsóbban elvégzik a feladatot! Hallatlan.

Az ugye teljesen más, hogy hatszázezer magyar migránsmunkás szerte Európában “elveszi” az uniós országok be nem töltött állásait akár fél vagy kétharmad munkabérért… protekcionista egy népség ez az Európa… mit nem képzelnek ezek, bennünket a Szíriuszról  jötteket nem lehet csak úgy… Rohadt rasszisták.

De majd jön Jakab Péter, aki megértette mit üzentek az otthon maradók és felveszi a küzdelmet ezekkel a betolakodó népségekkel. Hát mit gondolnak ezek?

Tényleg, mit gondolnak?

Egyelőre nem lesz elnökváltás a Jobbikban

A Jobbik választmánya lefújta a tíz nap múlva tervezett  tisztújítást, emiatt elmarad az elnöki poszton a csere is. Jakab Péter, ennek egyedüli várományosa elfogadta a döntést.

Elfogadom a Jobbik országos választmányának döntését, nem leszek a párt elnöke – írta a Facebookon Jakab Péter. Ő a párt parlamenti frakciójának vezetője, és eddig egyedüli pályázó a pártelnöki tisztségre, miután Sneider Tamás októberben közölte: nem áll sorompóba a posztért.

A tisztújító kongresszus november 9-én lett volna. A választmány azonban úgy döntött kedden, hogy jövőre tartja meg ezt. Jakab tájékoztatása szerint a küldöttek nem támogatták az újonnan megválasztandó Országos Elnökség mandátumának két és félévre hosszabbítását, hogy az a 2022-es országgyűlési választások után járjon le. Mivel Jakab Péter elnökjelölt a jelöltség elvállalását előzetesen ehhez az alapszabály-módosításhoz kötötte, így ígéretét betartva visszalépett az elnökjelöltségtől.

Az Országos Választmány ezért jelentős többséggel felkérte az Országos Elnökséget, hogy vonja vissza a tisztújító kongresszus kiírását és töltse ki az eredeti, 2020 májusáig szóló mandátumát. Az Országos Elnökség a Választmány kérését elfogadta, így a Jobbik jövő év tavaszán tartja meg rendes tisztújító kongresszusát.

Egyelőre ennyi tudható. Az se világos, hogy véletlen egybeesés-e, hogy ugyancsak kedden jelentette be Vona Gábor, az előző pártelnök, hogy kilép a pártból. A jelenlegi vezetés a május végi európai parlamenti választás számukra kedvezőtlen eredménye láttán (egyetlen képviselőt se sikerült kijuttatni) jelentette be lemondását.

Jakab Péter bejelentkezett Jobbik-elnöknek

Indul a Jobbik elnöki tisztéért Jakab Péter parlamenti képviselő – jelentette be maga az ATV-ben. A népet akarja megszólítani, nem a bal- vagy jobboldaliakat.

Sokak győzködése után úgy döntött, hogy indul a pártelnöki tisztségért – jelentette be az ATV Egyenes beszéd című műsorában Jakab Péter. Az országgyűlési képviselő, szóvivő az őszi tisztújításon méreti meg magát. A pártot jelenleg Sneider Tamás vezeti.

„Érzelemgazdag politizálásra készülök. A Fidesz egyébként ugyanezt teszi, csak ők a gyűlölet érzelmét helyezték a középpontba. Én az igazság kimondásának katarzisát akarom megadni az embereknek, amiből aztán egy olyan érzés sarjad, amit úgy hívunk: szolidaritás” – fogalmazott Jakab.

A Jobbik néppárt, nem a bal- vagy jobboldaliakat, hanem a népet akarja megszólítani – mondta. Ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy a párt leszámolt-e a szélsőséges nézettel. Célja a Jobbikkal az, hogy először az ellenzék, majd a kormányváltás vezető ereje tudjon lenni.

Mint fogalmazott, szótárában a tisztességes és a tisztességtelen szerepel, az igaz és a hamis, és a menthető és a menthetetlen. Menthetetlennek tart mindenkit, aki az elmúlt 30 évben tevőleges részt vett az ország anyagi és morális kifosztásában, de mindenki más menthető.

Az önkormányzati választásokon – amelyen az ellenzékkel sok helyütt megegyezve indulnak – „a fideszes helytartókat kell leváltani, tőlük kell megszabadítani a magyar településeket és a kerületeket”.

A tisztújításra azért kerül sor az önkormányzati választás után, mert az EP-választáson a Jobbik súlyosan leszerepelt, mindössze egy mandátumot szerzett (Gyöngyösi Márton). Ezután az elnökség testületileg benyújtotta lemondását, azóta ügyvezetőként működik.

Frissítve!!! A Fidesz tévéje “lezsidózta” a Jobbikos képviselőt

0

Bagoly mondja verébnek, hogy antiszemita? Jakab Péter, a Jobbik szóvivője és képviselője szerint az a Fidesz vádolja őket antiszemitizmussal, amely antiszemita propagandát folytat és amelynek a propagandistái őt is lezsidózták az Echo TV-ben.

Jakab Péter a Facebookon írta a lent általunk is idézett bejegyzését, továbbá ott megosztotta a felvételt is arról, hogy mi hangzott el a fideszes tévében.

“A Jákobozás lenne a Fidesz nívódíjas szellemi terméke?

Most, hogy kezd kialakulni egy széleskörű társadalmi együttműködés az Orbán-rendszer leváltása érdekében, Orbán és a lopott pénzen működtetett médiája ismét feltette a régi lemezt, hátha az uszítással, gyűlöletkeltéssel újra egymás ellen tudja fordítani a magyarokat. A szám a régi: a Jobbik náci, meg antiszemita, meg ki tudja még micsoda. Ha már feltették a lemezt, hadd kérdezzem meg: Mészáros Lőrinc Echo tévéje miért nevezi Jakab Pétert JÁKOB Péternek? Mi a cél? Mi a szándék? Kinek és mit akarnak ezzel üzenni a stróman tévé új-kereszténydemokratái, a Fidesz új-polgárai? Az Auswitzban megölt dédapám miatt változtatták meg a fideszesek önkényesen a nevemet vagy ez olyan általános dolog a „polgári” oldalon? Netán a fideszes Jakab Istvánt is Jákob Istvánozzák?

Ezt a tévét az Orbán-kormány nívódíjjal tüntette ki, mondván, csak a nagy hozzáadott értékű, szellemi újdonságot tartalmazó szolgáltatások révén van remény arra, hogy Magyarország erős országgá váljon. A féktelen és egyeseket antiszemitizmusra emlékeztető Sorosozás után túl nagy hozzáadott értéket persze nem vár az ember a Fidesztől, de azért megkérdezem: a Jákobozás lenne az a nívódíjas szellemi újdonság, ami erőssé fogja tenni Magyarországot vagy ez még csak a kezdet?”

Frissítve: Az Echo TV többet nem hívja meg a Keménymag jákobozó résztvevőit

A fideszes tévé honlapján megjelent ez a közlemény:

“Az ECHO TV 2019. január 1-i Keménymag című véleményműsorában vállalhatatlan kijelentések hangzottak el Jakab Péter jobbikos országgyűlési képviselő személyével kapcsolatban. Az ECHO TV Zrt. elnézést kér a politikustól és a nézőktől, és a továbbiakban eltekint a műsorban eddig szereplő vendégek meghívásától.”

Így csinált hülyét a Hír TV műsorvezetőjéből egy jobbikos képviselő

0

Jakab Péter először szerepelt a Hír TV-ben azóta, hogy a tévét  Simicska Lajos eladta és a kormánypropaganda eszközévé tették. A jobbikos országgyűlési képviselő azzal kezdte, hogy ledobta a zakóját, ami alatt egy “Ez a tévé hazudik” feliratú póló volt. Sikerült is zavarba hoznia a műsorvezetőt, majd egyenesen Orbánhoz kezdett beszélni a kamerába, a tüntetők öt követelését ismertetve. A vicces műsor a videóban:

Bréking nyúz, június 18. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az alternatív média szerkesztői szemmel láthatóan jó témát találnak a Magyar Szocialista Párt elnökválasztásában: több orgánum is publicisztikával tér vissza a vasárnapi eseményre. Azt azért nem mondhatjuk, hogy kedvező színben tüntetik fel az új elnököt, vagy akár alulmaradt ellenfelét. A Jobbik is kedvenc topikja a kormánypárti sajtónak – ezúttal arról olvashat a nagybecsű, hogy milyen jelek mutatnak a jobbik és a baloldal összeborulására. A Jobbikból kivált Toroczkai formálódó pártjáról is megtudhatunk újdonságokat.

Magyar Idők – Most meg Tóth az elnök

Tök mindegy, ki lesz a szocialisták új elnöke, nyilatkozta (szerintem nagyon helyesen) Galló Béla politológus vasárnap reggel a köztévében. Ahhoz ugyanis, hogy bármiféle fordulat legyen a baloldalon, nemzeti érzékenységű szociáldemokrata jelölt is kellett volna az MSZP tisztújító kongresszusára. Olyan viszont nemhogy az indulók között (ketten indultak), de még a pártban sincs. (Ha volt is, világgá ment, vagy elzavarták – a szerk.) – írja Pilhál György, aki nem is annyira az új elnökkel, mint inkább alulmaradt riválisával foglalkozik publicisztikájában.

„ Mit akart az egyszer már elnökösködő Mesterházy?” – teszi fel a kérdést, hozzátéve: „Azok után, hogy négy éve sápadtan, farokbehúzva távozott a posztról, újra kinevettetné magát?”

2014-ben nem sokkal a parlamenti választás előtt Mesterházy ekképp kampányolt: „A Fidesz rehabilitálni akarja a Horthy-rendszert, ezért áprilisban nem lesz nehéz dönteni: vagy a Horthy-korszak, vagy a modern Magyarország… Mi jövünk, ők menni fognak!” De aztán nem a Fidesz ment, hanem ő. Mint most is.

Egyébként Tóth Bercit sem irigylem ezért az elnöki székért. Forgószék az.

Más: pont ma 203 éve volt a waterlooi csata.”

888.hu – A vörös Aphrodité

“Nem is értem Orbán Viktort, hogy alhat nyugodtan” – kezdi az új MSZP-elnök, Tóth Bertalan kapcsán írt publicisztikájában Szentesi Zöldi László. Szerinte Tóth „nem a semmiből, hanem a mínusz tartományból érkezett a magyar politika élvonalába”. A szerző vörös Tóth Aphrodité-ként titulálja az elnököt, „akinek a szépségénél és kecsességénél csak a képzelőereje a nagyobb”.

A vitriolosnak szánt, egyes szám első személyében, Tóth monológjaként írt publicisztikában helyenként szinte nyomdafestéket nem tűrő jelzők, szavak, mondatok sorjáznak egymás után, s nem hiányozhat belőle Gyurcsány említése sem:

„Gyurcsány Athéné lándzsával a kezében őrködik a baloldali értékek felett. Ha Molnár Csaba-fejű aigisz pajzsát meglóbálja a feje felett, Angyalföld valamennyi nyuggere a segítségére siet”…

„Csökkenő érdeklődés mellett, de le fogjuk még játszani ezt a csatát. Két vörös istennő nem fér meg az Olümposzon.”…

„Én, Tóth Aphrodité fogadom, hogy hű leszek a baloldali értékekhez, bármit is jelentsenek azok. Hiszen nem azért jöttem a világra, hogy bevégezzem a sorsomat, hanem hogy tartósan öt százalék felett tartsam szeretett pártomat.

Remélem, menni fog, különben Akhilleusznak kell lennie a merész vállalkozónak, aki bóklászó hajónkat kivezeti a viharos szartengerből.

Föl! Föl, ti vörös istenek!”

Origo  –  Így készíti elő a Jobbik az együttműködést a baloldallal

A radikálisok kiszorításával egy időben megjelentek az első apróbb, de fontos jelei annak, hogy a Jobbik együttműködést készít elő a baloldallal – az Origo szerint.

A Soros-féle Magyar Narancsban Jakab Péter és Tordai Bence közös interjút adott.

Ennek a szimbóluma lehetne az a legfrissebb Magyar Narancsban olvasható interjú, amelyet közösen adott Jakab Péter jobbikos szóvivő, és Tordai Bence párbeszédes parlamenti képviselő. A Soros-közeli hetilapban közös pontokat alakítottak ki a két párt között. Ilyen lehet a miskolci időközi önkormányzati választás, ahol mindkét párt Rokker Zsolttit, a nagyreményű humoristát támogatja. Jakab emellett azt is mondta, fontos az együttműködés, szerinte minimumcélok kellenek. Ennek kapcsán kiemelte, ha a Párbeszéd jó ügyet terjeszt a Ház elé, megszavazzák. Tordai pedig egy esetleges kormányváltás esetén el tud képzelni egy olyan nagykoalíciós kormányzást, amelyben a Jobbik is benne van.

A balliberális pártok ellen létrejövő Jobbik kisegítette volna az Együttet.

A Juhász Péter-féle, azóta megszűnt balliberális Együtt kisegítése szóba sem kerülhetett volna korábban az antikommunista gyökerű párt háza tájékán. Toroczkai László Facebook-bejegyzése alapján pedig így történt.

A radikális Jobbik szimbólumrendszerének leépítése.

Nem ennyire látványos, de a párt vezető politikusai és a Jobbik-média kommunikációs szinten megkezdte a radikális Jobbik szimbólumrendszerének leépítését. Jó példa erre, hogy a napokban Volner János, a párt újraválasztott alelnöke, a párt EP-listavezető-jelöltje a HírTV-ben azt mondta, hogy a Magyar Gárda ideje lejárt. A támadások középpontjába kerültek a régi Jobbik további meghatározó arcai, így Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás is, azért, mert a választási kampányban ellenezték a Jobbik közeledését a balliberálisokhoz, ezen belül a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalícióhoz.

A pártvezetők még finoman, de a baloldallal való összefogás szükségességéről nyilatkoztak.

A párt tisztújító kongresszusát megelőzően nagy karriert futott be Gyöngyösi Tamásnak a Zsúrpubinak adott nyilatkozata. A portál azon kérdésére, hogy változtat-e a Jobbik a balliberális ellenzéki pártokkal való együttműködési stratégiáján, nem adott egyértelmű választ. Gyöngyösi úgy látta akkor, hogy az eredmény tükrében valamin egész biztos változtatni kell. Ezzel szóban nyitott a baloldal felé.

A Jobbik részt vett a Soros pénzelte kormányellenes tüntetéseken.

A párt vezetősége testületileg jelen volt ezen a demonstráción, amelyen politikusok jelentek meg, mint Juhász Péter, Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett és Hadházy Ákos.

Magyar Hírlap – Gyűlik a pénz Toroczkaiék párttá alakulására

Már harminc önkormányzati képviselő szakított a Jobbikkal, kilépett az ifjúsági tagozat alelnöke is a „néppártból” – írja a napilap. Toroczkai László kizárása óta egyre többen lépnek ki a pártból, eddig majd száz távozóról lehet tudni, köztük van három alapszervezet teljes tagsága és hat polgármester is. A lap információi szerint további kilépések várhatók, sokan arra várnak, hogy a pártból kizárt Toroczkai László és az emiatt kilépett Dúró Dóra és Novák Előd megalapítsák új pártjukat.

Az új párt alapítására szombaton kerülhet sor, ugyanis Toroczkai László bejelentette, az általa alapított Mi Magunk platform a június 23-i zászlóbontó gyűlésén, Ásotthalmon Mi Hazánk Mozgalom néven önálló politikai formációt hoznak létre. A politikus a Facebookon arról számolt be, hogy már egymillió-kétszázezer forintot gyűlt össze a zászlóbontó nagygyűlés költségére. Közölte, mintegy száz adományozó támogatta őket, de tovább folytatják a gyűjtést, mert a rendezvény teljes költsége kétmillió forint körül lesz.

Novák Előd bejelentette, a Mi Hazánk Mozgalom szombaton megkezdi akcióját, lyukas zászlókat adnak át a csatlakozó polgármestereknek, hogy ezzel hívják fel a figyelmet az antikommunista követelések politikai napirendre tűzésének szükségességére.

„Az igazságot még Kövér elvtársnak is tűrnie kell!”

Éles szóváltásba keveredett a parlament elnökével, Kövér Lászlóval a Jobbik képviselője. Jakab Péter szerint a Fidesz önmagát keverte gyanúba, amikor a kormánypárti frakció azonnal felhördült a bűnözők emlegetésekor. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Jakab Péter számít arra, hogy szűzbeszéde miatt szigorú pénzbüntetést kap majd a házelnöktől, de úgy érzi, ezt vállalnia kell.   

 

Hirtelen politikai sztár lett, mert első parlamenti beszédében lényegében bűnözőnek nevezte a kormánypárti többséget. Jól megfontolta, hogy mire vállalkozik?

Természetesen, jól átgondoltam. Ebben még csapdát is állítottam, amibe gyanútlanul belegyalogoltak az urak. Ugye azt mondtam a parlamentben, hogy izgulok, mert „ennyi bűnöző” előtt még soha nem beszéltem, amire Kövér László és a Fidesz többség azonnal felhördült, pedig úgy is érthették volna a szöveget, hogy „ilyen kevés bűnöző” előtt nem tartottam még beszédet.

Azért nehezen lehetett másként érteni…

Mindenesetre sokat elárult, hogy a Fidesz urai a kevéssé hízelgő változatra gondoltak, ami persze az igazsághoz is közelebb van, hiszen

az elmúlt évtizedekben eltűnt a nemzeti vagyon, s ezért még senki nem került börtönbe.

Ez pedig frusztrálja a társadalmat, mert az emberek minden forintért kőkeményen megdolgoznak, s a legapróbb szabálytalanság miatt hatóságok vegzálják őket. A nagypolitika pedig következmények nélkül eltüntetheti az ország vagyonát, s most nem csak a Fideszre, hanem az MSZP kormányzására is gondolok.

Alig kezdte el a beszédet, Kövér László azonnal leállította és kioktatta, igyekezett önt megalázni. Erre is felkészült?

Nem kell erre készülni, ha engem valaki megcsipked, akkor az felpaprikáz, s valamilyen hatásosnak tűnő választ azonnal kicsúszik a számon. Korábban önkormányzati képviselő voltam Miskolcon, a polgármester is rendre kikapcsolta a mikrofonomat, tehát meg sem lepett.

A házelnök viszont felhívta arra is a figyelmét, hogy nem a jobbikos haverjai között ül a kocsmában.

Igen, de egy kocsmában sokszor tisztességesebb emberek vannak, mint a parlamentben, úgyhogy ez nem sértő.

Azért a házelnök kioktatása elég megalázó volt, szinte megsemmisítő erejű, ami – a kommunikációs szakértők szerint – arra is alkalmas, hogy kiszolgáltatottnak, gyengének mutassa az ellenzéket. Ezért törlesztett, s vágott vissza úgy, hogy „elvtársnak” nevezve Kövér Lászlót?

Törlesztésről szó sincs, ez az igazság. Kövér elvtársnak is van múltja, de rendszerváltáskor köpönyeget váltott, de ez nemcsak róla, hanem az egész Fideszről is elmondható.

Azért közülük kevesen voltak az állampárt tagjai…

De voltak már liberálisok, Soros által kitartottak, később konzervatívok. Most meg Soros-ellenesek, más definícióval nehéz lenne őket meghatározni. Az igazságot mindenkinek, még Kövér elvtársnak is tűrnie kell.

Viszont ha a házelnök végleg elveszi a szót, akkor ön pácban marad, legfeljebb megalázva leülhet.

Ismétlem, még Kövér László sem tud fellépni a tények ellen.

Önnek a balhé, tehát a gyors népszerűség, vagy a korrupcióról szóló beszéde volt a fontosabb?

Az nem balhé, ha kimondjuk az igazságot! Inkább Kövér Lászlót minősíti, hogy az egészből igyekezett balhét kreálni, hogy ne a felszólalásomra figyeljenek, ami alapvetően a korrupcióról szólt. De az emberek átlátnak a szitán. Ha tőlem elveszi a szót, akkor nem Jakab Péter mikrofonját kapcsolja ki, hanem annak a közel másfél millió ember véleményét nem engedi elmondani, akik a Jobbikra szavaztak. De továbbmegyek, a beszéd mindenki más nevében is megfogalmazódott, akit zavar a közpénz nyílt tolvajlása.

Új képviselőként pedig csak most szembesültem azzal, hogy Kövér elvtárs milyen mértékben korlátozza a parlament nyilvánosságát, az újságírók mozgásterét. Miközben a törvényhozás munkája az egész ország ügye, mindenkire tartozik.

Az nem zavarja, hogy a házelnökkel folytatott szóváltás bekerült a sajtóba, a korrupcióról elmondottak kevésbé?

A visszajelzésekből ítélve a korrupció emlegetése eljutott a szélesebb közönséghez, még azt is értették, hogy sok esetben törvényesített korrupcióval van dolga a magyar társadalomnak.

Az a legelszomorítóbb, amikor bűnözők hoznak törvényt az ország kifosztására, és arra is, hogy a közpénz ellopása miatt ne kelljen börtönbe vonulniuk.

Andy Vajnát szoktam erre példaként felhozni, hisz törvénykeztek arról, hogy a kaszinók az ő kezébe kerüljenek, bezzeg az online pénztárgépet neki nem kell beszereltetnie. Az online szerencsejátékot is egy nap alatt az ő kezére játszották, ez nyilván extraprofitot eredményez, amit egyébként offshore cégek segítségével kivisz az országból. A Fidesz ezt is legalizálta. 2010 óta nagyjából 30 milliárdot vittek ki ilyen módon az országból, amit egyébként béremelésre is lehetett volna fordítani.

Azt is kiszámolta, hogy Mészáros Lőrinc 18 másodperc alatt keresi meg egy borsodi egészségügyi dolgozó bérét. Nem értem, hogy ilyen számításokkal minek erőlködik, hiszen a magyarokat úgy tűnik, nem érdekli a korrupció. Nyolc éve ez megy, és újra kétharmada van a Fidesznek.

Igen, de a társadalom többsége nem a Fideszre szavazott, tehát az embereket mégis érdekli a korrupció. Véleményem szerint a kormány szavazói a korrupciót védelmi pénznek tekintik, mert elfogadják, hogy a kormány lop, de cserébe megvédi az országot a migrációtól. Ami persze ugyancsak átverés, mert a kormány úgy lop, hogy közben migránsok ezreit, köztük a jól fizetőket beengedi. Ezt az egészet meg kell értetni az emberekkel, hogy mindenki tudja, a korrupció miatt képtelenek megvenni az ennivalót, a gyógyszert, vagy kifizetni a sárga csekket.

Felmérések szerint az utóbbi időben elképesztően romlott a parlamenti vita stílusa, amihez immár ön is hozzájárult. Nem érez felelősséget emiatt?

Lehet, hogy kicsit nyersen, vagy karcosan fogalmaztam, de az igazság kimondása mindig tisztulással jár. Ráadásul nem a tiszta beszédből, hanem közpénz ellopásából van elegük az embereknek.

Aki pedig nem tolvaj, az ne vegye magára.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK