Kétszeresére nőtt egyetlen év alatt a regisztrált antiszemita események száma az Egyesült Államokban. 1299 esetet regisztráltak az év első kilenc hónapjában.
A Knesszetben a bevándorlási és diaszpóra ügyekkel foglalkozó bizottság tárgyalta meg a jelentést, mely az antiszemita jelenségek drámai növekedését jelzik az USA-ban. Különösen sok ilyen antiszemita támadást regisztráltak a charlottsville-i tüntetés után. Ott ugyanis antiszemita jelszavak a tüntetők szájából, ráadásul Donald Trump amerikai elnök sem sietett elhatárolni magát a tüntetők szélsőséges nézeteitől.
Különösen sok az antiszemita támadás New Yorkban, ahol az Egyesült Államok legnagyobb zsidó közössége él. Összességében
az Amerikában élő zsidók 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy személyesen tapasztalt antiszemita megnyilvánulásokat
az elmúlt év során az Egyesült Államokban.
Azzal, hogy Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, felerősödött az Izrael-ellenesség is. Az ezzel kapcsolatos antiszemita jelenségek viszont még nincsenek benne a jelentésben, hiszen Trump bejelentése december 6-án történt, a jelentés pedig szeptember 30-ig regisztrálta az antiszemita eseményeket az Egyesült Államokban.
A két német testvérpárt, a CDU és a CSU közös törvényjavaslatot készít elő, melynek célja az, hogy elejét vegye az iszlám vallású migránsok antiszemita akcióinak Németországban.
Amikor Donald Trump bejelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, sok muszlim is részt vett azokon a tüntetéseken, melyeken izraeli zászlót égették el, és kétségbevonták Izrael jogát a létezésre.
Heiko Maas német igazságügyi miniszter szerint ez megengedhetetlen. A Merkel vezette konzervatív pártszövetség január 27-én, a holokauszt emléknapján szeretné bemutatni a tervezetet a Die Welt szerint. A törvény leszögezné, hogy annak, aki megkérdőjelezi Izraelt, vagy elutasító a zsidósággal szemben, nincs helye Németországban.
Maas elmondta: tanfolyamokat szerveznek a bevándorlóknak, melyeken elmagyarázzák, hogy az antiszemitizmus hogyan vezetett el a holokauszthoz Németországban, illetve a németek által megszállt Európában.
A migrációs kérdések az egyik fő pontját jelentik azoknak koalíciós tárgyalásoknak, melyek újrakezdődtek Németországban a CSU, a CDU és a között.
Az izraeli belső elhárítás főnöke ezzel az érvvel akarta meggyőzni Benjamin Netanjahu miniszterelnököt arról, hogy nem lenne jó a halálbüntetés törvényének a módosítása. Jelenleg ugyanis csakis akkor lehet halálra ítélni egy terroristát, ha a hadbíróság minden tagja megszavazza azt.
Avigdor Lieberman hadügyminiszter új törvényjavaslata szerint viszont elég lenne a többségi szavazat, vagyis könnyebb lenne halálra ítélni egy terroristát. Netanjahu támogatja ezt az álláspontot mondván „ha valaki nevet, miután embereket gyilkolt, akkor őt is meg kell ölni!”
Mi lesz ennek a következménye? – tette fel a kérdést Nadav Argaman, a Shin Bet főnöke. Meg is adta a választ: zsidókat fognak elrabolni és nemcsak a muszlim államokban, de szerte a világon. Ezért kérte Netanjahut és a Knesszetet, hogy fontolják meg az új halálbüntetési törvényt.
Izraelben csakis a hadbíróság mondhat ki halálbüntetést, de a terrorizmus minden ügye automatikusan ide kerül. Ezért terjesztette elő az új törvényjavaslatot a hadügyminiszter. Más államokban ez az igazságügyi miniszter feladata lett volna. A Knesszet előzetesen megszavazta az új halálbüntetési törvényt, de végső döntés még nincs.
Több mint 38 milliárdosra becsülik a kaszinómágnás, Sheldon Adelson vagyonát, aki hatalmas összegekkel támogatta Donald Trump megválasztását, és azóta is rendszeresen találkoznak. A 84 éves Adelson rendszeresen szerepel azokon a listákon, amelyeken a világ legbefolyásosabb embereit sorolják fel, komoly befolyása volt Trump Jeruzsálemet érintő döntésére is. Nagy ellenfeléhez, Soros Györgyhöz hasonlóan Adelson is sok ügyet támogat – de a nézeteik szinte mindenben különböznek.
Sheldon Adelson Forrás: Flickr / East Coast Gambler
Sheldon Adelson 1933-ban született, apai oldalról ukrajnai és lengyelországi zsidó felmenői vannak, anyja viszont Angliában született. Bostonban nőtt fel, már fiatal korában milliomos lett különböző üzleteivel, mára pedig
ő Amerika 14. leggazdagabb embere,
a Forbes szerint 38,3 milliárd dolláros vagyona lehet – vagyis kb. másfélszer akkora, mint nagy ellenfelének, Soros Györgynek volt az adományozás előtt.
Adelson a Las Vegas Sands Corporation alapítója, elnöke és vezérigazgatója, szállodája és kaszinója van Las Vegasban, Makaóban és Szingapúrban, övé a Las Vegas Review-Journal című újság, valamint az Israel Hayom (Izrael Ma) című izraeli napilap. Ezek mellett az offshore-cégeket leleplező Panama Papírok között is előkerült Adelson neve: egy bermudai céghez volt köze.
Már gazdag ember volt, amikor 1991-ben második feleségével Velencében járt nászúton, és annyira megtetszett neki a város, hogy felépíttetett egy róla mintázott szállodát Las Vegasban: a The Venetiant. Amely egyébként, a Las Vegas Strip hoteljeihez hasonlóan, jóval több, mint egy szálloda: szórakoztatóipari komplexum, kaszinóval, éttermekkel, klubokkal.
Fotó: MTI/EPA/David G. McIntyre
A kétezres évek elején Adelson Kelet-Ázsiában kezdett terjeszkedni, egész pontosan Makaóban: ő nyithatta meg az első, nyugati stílusú kaszinót. Ezzel kapcsolatban korrupciós vádak is érték, újságcikkek szerint például a koncesszióért cserébe segített, hogy Peking kapja a 2008-as olimpiát. Végül 2016-ban a cég elfogadott egy 9 millió dolláros büntetést, és lezárták a vizsgálatot.
Sheldon Adelson vagyona az ázsiai befektetéseknek köszönhetően megsokszorozódott,
így került be a világ leggazdagabb emberei közé.
Az amerikai milliárdosok többségéhez hasonlóan régóta adományoz nagyobb összegeket különböző, általa fontosnak tartott társadalmi ügyekre, egy, a saját nevét viselő alapítványt is létrehozott. Tízmilliókat fordított iskolák építésére, de zsidó származású fiatalok izraeli útjait is támogatja. Emellett
gyakorlatilag minden ellen küzd, amit Soros György támogat.
Sorosnak például vannak befektetései az online szerencsejátékiparban, míg Adelson háborút hirdetett az internetes kaszinók ellen. 2013-ban arról beszélt, hogy Iránra atombombát kellene dobni, dollármilliókkal küzd a marihuána legalizálása ellen, és még egy szervezetet is létrehozott, kifejezetten azért, hogy szembeállítsa a demokraták támogatói, elsősorban Soros György által létrehozott MoveOnnal, amely főleg liberális ügyeket támogatott.
Forrás: Wikimedia Commons
Ez a szervezet volt a Freedom’s Watch, amelynek évi 30 millió dolláros költségvetését Adelson gyakorlatilag egymaga finanszírozta. A szervezet
rengeteget költött például az iraki háború népszerűsítésére,
valamint republikánus jelöltek támogatására.
Sheldon Adelson ugyanis, bár családja demokrata volt, hithű republikánus. Hiába nőtt a vagyona Barack Obama elnöksége alatt jobban, mint bárki másé (a Facebook-alapító Mark Zuckerberget is beleértve), elszántan küzdött ellene: a Brookings Intézet szerint csak 2012-ben összesen 93 millió dollárt költött arra, hogy Obamát ne válasszák újjá.
Adelson az elmúlt néhány évben több mint 200 millió dollárt költött republikánus jelöltekre és különböző, a jobboldaliak által fontosnak tartott ügyekre.
2012 februárjában a Forbes-nak el is mondta, hogy miért: azt állította, ellenzi, hogy gazdag emberek megpróbálják befolyásolni a választásokat, de ameddig képes rá, ő is megteszi, mert szerinte Soros György is ezt csinálja.
Ugyanebben az interjúban Adelson egyébként azt is állította, hogy ellenzi a negatív kampányt, és az ő pénzét nem lehet ilyenre használni – ugyanakkor több példát is lehet sorolni, amikor mégis ez történt.
A pénznek is köszönhetően
Sheldon Adelson befolyása óriási a republikánus pártra,
az utóbbi időben még nagyobb is, mint a nála is gazdagabb Koch-fivéreké.
Több forrás szerint Adelson a tavalyi elnökjelöltek között például valóságos külön castingot tartott a Venetianben, ezután döntötte el, hogy kit támogat. Ő volt a legnagyobb adományozó a 2012-es és 2016-os kampányban is – nemcsak saját pártjában,
egyik pártnak sem adott senki annyi pénzt, mint ő a republikánusoknak.
Tavaly Donald Trump mögé állt, 25 millió dollárt adott a kampányára, majd a választási győzelem után adott ötmilliót Trump beiktatási ünnepségére is – soha egyetlen magánszemély nem adott még ennyit. A New York Times szerint
Trump hivatalba lépése óta az elnök és Adelson rendszeresen beszélnek egymással,
vagy telefonon, vagy a Fehér Házban.
Sheldon Adelson feleségével Trump beiktatási ünnepségén Fotó: MTI/EPA/Justin Lane
Nemcsak Amerikában ilyen nagy a befolyása, hanem Izraelben is. Az ő tulajdonában lévő Israel Hayom az ország legolvasottabb napilapja – és az újság hosszú időn keresztül Benjamin Netanjahu kormányfő szócsöveként működött.
Az elmúlt néhány hónapban Adelson és Netanjahu viszonya azonban megromlott, a Times of Israel korábban arról írt, hogy a milliárdost egy rendőrségi ügyben is meghallgatták, és ott azt mondta, „meglepődött, csalódott és dühös”, hogy Netanjahu tárgyalásokat folytatott egy másik lappal, hogy írjanak róla kedvezőbben, cserébe pedig azt ígérte, visszafogja az Israel Hayomot.
Emiatt Adelson egyre inkább a még Netanjahutól is jobbra álló Naftali Bennett felé fordult, a Háárec szerint ezt ellensúlyozandó kezdett Netanjahu aktív Soros-ellenes kampányba, hogy valamelyest visszaszerezze Adelson bizalmát.
Sheldon és Miriam Adelson Forrás: Wikimedia Commons
A milliárdos régóta támogatja, hogy az USA Jeruzsálemet ismerje el Izrael fővárosaként, hírek szerint egyre türelmetlenebb volt, amiért Trump halogatja a döntést – ez a nyomás is közrejátszhatott a közel három héttel ezelőtti bejelentésben.
A téma ugyanis a New York Times információi szerint régóta napirenden volt Trump és Adelson között – állítólag még tavaly Trump azzal győzte meg a milliárdost, hogy őt támogassa a jelöltek közül, hogy megígérte neki Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerését és a nagykövetség költözését. A lap szerint tíz nappal azelőtt, hogy Trump hivatalba lépett volna, kettesben találkozott Adelsonnal, aki utána felhívta egy barátját, és azt mondta neki:
Trump számára a fő prioritások egyike lesz, hogy átköltöztesse a nagykövetséget.
Trump azért is hozhatott ilyen, a világ legtöbb országában elutasított döntést, mert számára Jeruzsálem kérdése amúgy is inkább belpolitikai ügy, és nem diplomáciai. Fő támogatói közül pedig nem csak Adelsonék harcolnak a költözésért, hanem az úgynevezett evangéliumi keresztény közösségek is.
Az biztos, hogy októberben Adelson a Fehér Házban együtt vacsorázott Trumppal – nem sokkal később pedig az elnök bejelentette döntését. Nem véletlenül mondják sokan, hogy Adelson befolyására tett így. Azt pedig a közeljövőben meglátjuk, hogy a konzervatív milliárdos más ügyekben is konkrét intézkedésekre tudja-e váltani befolyását.
Aki ismeri a House of Cards (Kártyavár) című sorozatot, annak Adelson életének több eleméről is eszébe juthat az egyik szereplő: Raymond Tusk, a titokzatos milliárdos. Tusknak is kínai üzletei vannak, kaszinómogulokkal is kapcsolatban áll – és aztán ebből a pénzből támogatják a kampányt. A hasonlóság nem véletlen, Tusk alakját részben Adelsonról mintázták a sorozat készítői, de rajta kívül a Koch-fivérek és Warren Buffett is mintaként szolgált.
A tömeges elbocsátásra a régebbi vezetés hibás beruházási döntései miatt kényszerül a cég. A generikus gyógyszeróriás izraeli dolgozóinak mintegy felétől készül megválni pénzügyi nehézségei miatt. Szinte teljesen felszámolják izraeli gyártási kapacitásukat, egész gyárakat zárnak be, és a megmaradó üzemekben is drasztikusan csökkentik a termelést.
Vasárnap négyórás sztrájkkal és útelzárásokkal tiltakoztak a Teva gyógyszeróriásban tervezett nagyszabású elbocsátások miatt Izraelben – jelentette a helyi média.
Az izraeli szakszervezeti szövetség délig leállította a repülőtér forgalmát, a nap első felében zárva voltak az állami hivatalok, a kórházak és a rendelőintézetek, az iskolák is bezártak volna, ha nem lenne eleve hanukai szünet. A Teva dolgozói többfelé utcákat zártak el a forgalomtól, hogy jelezzék tiltakozásukat menesztésük ellen.
Jeruzsálemben délelőtt mintegy háromszáz alkalmazott gyáruk kapuja előtt tüntetett, majd elbarikádozták magukat az épületben, míg mások gumiabroncsokat égettek előtte a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint. Ezt a gyárat egy másik izraeli üzemmel együtt teljes egészében bezárják a Teva új vezetésének tervei szerint.
Icik Ben Simon, a gyár szakszervezeti elnöke közölte, hogy a nők távozása után a férfiak további értesítésig nem hagyják el a gyárat. „Csak a miniszterelnök viheti ki a vezérigazgatót és az igazgatóságot az épületből”- mondta Ben Simon.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök a kormány szokásos vasárnapi ülésén bejelentette, hogy értekezletet tervez a pénzügyi, a gazdasági, a népjóléti és a környezetvédelmi miniszterrel a Teva gyár elbocsátásainak ügyében, és megkérte a kormányzó Likud párt minisztereit, hogy ne nyilatkozzanak ezzel kapcsolatban előzetes egyeztetés nélkül.
Erről Frank-Walter Steinmeier német államfő Izrael berlini nagykövetségén beszélt. Hozzátette, hogy aki antiszemita, az nem német.
„Az antiszemitizmus újra megmutatta gonosz arcát”- mondta Steinmeier arra a tüntetésre utalva, melynek során izraeli zászlókat égettek el Berlin Neunkölln városrészében. „Aki Izrael zászlóját elégeti, az kétségbe vonja Izrael létét, ez pedig elfogadhatatlan”- hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier.
A tüntetők azellen tiltakoztak, hogy Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Steinmeier elnök nem rejtette véka alá a véleményét az izraeli nagykövetségen, hogy ő sem ért egyet Trump döntésével. A német államfő szerint ez fokozza a feszültséget és megnöveli az antiszemitizmus veszélyét.
A németországi központi zsidó tanács elnöke arra kérte a törvényhozást, hogy szigorítsa meg a törvényeket. Jelenleg ugyanis a rendőrök nem avatkozhatnak közbe, ha zászlókat égetnek. Josef Schuster azt kérte a német honatyáktól, hogy a jövőben a zászlóégetés is számítson bűncselekménynek Németországban.
Izraeli harci helikopterek mértek csapást csütörtökre virradóra a Hamász radikális palesztin szervezet Gázai övezetben lévő létesítményeire. A támadás megtorlás volt a térségből a zsidó állam területe ellen indított rakétatámadásokra.
A Times of Izrael című lap úgy tudja, a szélsőségesek kiképzőtáborai és hadianyagraktárai voltak a célpontok. Egészségügyi források nem számoltak be sebesültekről, ugyanakkor a létesítményekben és a környező házakban jelentős károk keletkeztek.
Az izraeli hadsereg korábban közölte, hogy a Vaskupola légvédelmi rendszer segítségével megsemmisített két, a Gázai övezetből indított rakétát. Egy harmadik lövedék nyílt területen csapódott be, de nem okozott károkat.
A palesztinok és Izrael közötti konfliktus azt követően lángolt fel ismét, miután Donald Trump amerikai elnök december 6-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Az erőszakos tiltakozó akciók során hat palesztin életét vesztette, és legalább 2000-en megsérültek.
Az iszlám országok vezetői az előző nap Palesztina fővárosává nyilvánították Kelet-Jeruzsálemet, isztambuli találkozójukon elfogadott zárónyilatkozatukban.
Az Iszlám Együttműködés Szervezete isztambuli találkozóján döntött így.
A szervezet egy héttel azután tartott találkozót, hogy Donald Trump Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet. A lépést nagyon sok állam elítélte, az iszlám világban pedig komoly felháborodást is kiváltott.
Ezután Törökország, a több mint 50 tagállamból álló szervezet soros elnökeként, rendkívüli tanácskozást hívott össze.
A zárónyilatkozatban Jeruzsálem keleti részét Palesztína fővárosának nyilvánították,
és arra kérik a világ országait, hogy ők is tegyenek így.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint a nyilatkozat egyben a „leghatározottabban elítéli” az amerikai döntést, amelyet a békére és biztonságra való fenyegetésnek nevez.
Az izraeli hírszerzési miniszter, Yisrael Katz hívta meg Mohamed bin Szalmánt. Szerinte a hercegnek komoly szerepe lehetne az izraeli-palesztin békefolyamatban.
A miniszter egy szaúdi újságnak, az Elaphnak nyilatkozott – ahogy korábban a hadsereg vezérkari főnöke is. A Háárec által idézett interjúban Szaúd-Arábiát az arab világ vezető erejének írta le, amely „szponzorként” segíthetne a béketárgyalásokon.
A 32 éves Mohamed bin Szalmánt apja júniusban nevezte ki trónörökösnek, elemzők szerint hamar átveheti apja posztját, és fiatal kora miatt, szokatlan módon, akár évtizedekig vezetheti az országot.
Irán miatt a herceget Amerika és Izrael is partnerként kezelheti.
Több forrás szerint az elmúlt években többször vett részt háttértárgyalásokon izraeli politikusokkal. Bár Szaúd-Arábiának nincs diplomáciai kapcsolata Izraellel, szakértői szinten az elmúlt időszakban egyre több a tárgyalás a két ország között.
„Meggyőződésünk, hogy a vitatott nemzetközi státuszú, mind az izraeli, mind a palesztin fél által saját fővárosának tartott, valamint három világvallás számára is kiemelt jelentőséggel bíró Jeruzsálem ügyében az egyoldalú lépések beláthatatlan károkhoz és veszélyekhez vezetnek –írja közleményében Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom elítéli Donald Trump amerikai elnök döntését, miszerint Jeruzsálemet ismeri el Izrael Állam fővárosának és a jelenleg Tel-Avivban székelő amerikai nagykövetséget is oda helyezteti át.
Gyöngyösi szerint Trump döntésével nem csak az arab világgal és az iszlám kultúrkör országaival, de az egész civilizált világgal és nyugati szövetségeseivel is szembemegy, hiszen néhány elvakult, végletekig elfogult csoporton kívül senki sem támogatja döntésében.
A Jobbik álláspontja szerint a döntés még Izrael és a világban élő zsidó közösségek helyzetére nézve is káros és biztonságukat kockáztatja.
Az elismerés nyomán már az elmúlt napokban fellángolt a konfliktus, melynek ismét ártatlan emberek esnek áldozatul mindkét oldalon. A Jobbik a megoldás az ENSZ által megállapított határok szerinti, kétállami rendezés, mely Izrael és Palesztina államiságát is garantálja, és Jeruzsálem helyzetét is tisztázza.
A Jobbik sajnálatosnak tartja, és szerintük az elmúlt 27 év szolgalelkű diplomáciájának továbbélését sejteti, hogy több napja nem érkezett hivatalos állásfoglalás a Bem rakpartról, és a magyar diplomácia volt a Trump adminisztráció döntését elítélő közös uniós nyilatkozat gátja.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
