Benjamin Netanjahu az Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy országa megfigyelőket küldene a felcsúti futball akadémiára, mert mint mondta, Izrael szeretne kijutni a következő labdarúgó világbajnokságra.
Címke: Izrael
Tiltakozások Orbán ellen Izraelben
Bár a különgéppel Izraelbe érkezett Orbán Viktor valamint népes kísérete az ottani politikai elit által szeretettel várt vendégek, Izraelben nem mindenki örül a magyar miniszterelnök látogatásának.
Az Amnestí Internartional aktivsitái nevében felhívást tettek közzé, amelyben tiltakoznak és tüntetést szerveznek n, amiért hivatalos útja során Orbán Viktor meglátogatja a jeruzsálemi Jad Vasem Holokauszt Múzeumot. A tüntetésnek külön Facebook oldala van.
A felhívás szövegezői szerint Orbán nem egyszer antiszemita, rasszista nyilatkozatokat tett, valamint antidemokratikus politikát folytat. Utalnak a tavaly nyáron elhangzott Orbán beszédre, amelyben támogatását és tiszteletét fejezte ki Horthy Miklóssal kapcsolatban, valamint a Soros György rágalmazására épülő választási- és médiakampányra, a náci és fasiszta emlékművek avatására és arra is, hogy Orbán megtűri és támogatja pártján és a kormánykoalíción belül a szélsőséges, sok esetben antiszemita megnyilatkozásokat.
Eitay Mack ügyvéd levélben fordult a Jad Vasem múzeum igazgatójához, amelyben felhívja az intézményt arra, hogy ne fogadja Orbánt, mert annak látogatása “beszennyezné” a holokauszt emlékét és egyben súlyosan sértő mind a túlélők, mind az ország és a világ zsidósága számára.
A levél szövege héberül és angolul itt olvasható.
Izrael Orbánnak lobbizik Trumpéknál
A magyar miniszterelnök ma délután kezdődő látogatásával egyidejűleg az izraeli média arról ír, hogy Netanjahu kormányfő utasítására a zsidó állam diplomatái arra szeretnék rávenni az amerikai kormányzatot, hogy nyisson Orbán Viktor felé.
A Times of Israel szerint Washington elsősorban két okból tart távolságot a magyar kormánytól: ultranacionalista állásfoglalásai miatt és azért, mert a magyar miniszterelnök ragaszkodik az illiberális demokráciához.
A Channel 10 nevű televíziócsatorna értesülése szerint Ron Dermer, Izrael washingtoni nagykövete
több alkalommal is találkozott a Trump-kormányzat tagjaival
és arra bátorította őket, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsenek Orbán Magyarországával. Egy névtelenül nyilatkozó izraeli tisztségviselő pedig azt nyilatkozta ezekről a találkozókról, hogy „azt az üzenetet tolmácsoltuk, hogy kapcsolatunk Magyarországgal nagyon fontos és Izrael azt szeretné, ha az amerikai-magyar kapcsolatok is szorosabbak lennének”.
Visszaszólt az EU az izraeli miniszternek
Gilad Erdan nemzetbiztonsági miniszter azzal vádolta meg az Európai Uniót, hogy olyan szervezeteket is pénzel, melyek Izrael biztonságát fenyegetik. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint ez nem igaz.
Mogherini válaszában arra figyelmeztette az izraeli minisztert, hogy az általa említett szervezetek nagy részét az Egyesült Államokból és Ausztráliából is támogatják, de ezt Izrael nem kifogásolja. Szerinte ezek a szervezetek nem veszélyeztetik Izrael nemzetbiztonságát azzal, hogy kiállnak a kisebbségek vagy a bevándorlók emberi jogaiért.
Izrael – éppúgy mint a magyar kormány – nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti egyes civil szervezetek működését. A két kormány között eleve sok a hasonlóság, Orbán Viktor pedig Benjamin Netanjahu meghívására éppen most látogat Izraelbe. A Háárec ebből az alkalomból hosszú cikket közöl arról, hogy
„Orbán Viktor hogy építi le a demokráciát Magyarországon”.
Benjamin Netanjahu éppúgy ellenfelének tekinti Soros Györgyöt, mint Orbán Viktor, és a kormánykommunikáció Izraelben is igyekszik őt egyfajta nemezisnek beállítani. A kormányfő fia még antiszemita ízű posztban is támadta Sorost.
Az izraeli nemzetbiztonsági miniszter ugyanúgy nyilatkozik a számára ellenszenves civil szervezetekről, mint a magyar kormány, vagyis tiltani vagy korlátozni kívánja tevékenységüket a nemzetbiztonságra hivatkozva. Ráadásul az is kiderült, hogy a magyarországi választási kampány idején egy olyan izraeli hírszerző ügynökség segítette a Fidesz Soros-ellenes kampányát, amelyet egykori Moszad-ügynökök alakítottak meg.
Fenemód furcsa barátság
Ha mindkét ország profitál a látogatásból, akkor az a magyar zsidó közösségnek csak jó lehet – mondja a Mazsihisz elnöke. A magyar-izraeli látványos közeledésnek lehetnek azonban más mozgatórugói is. Nemcsak az ideológiai hasonlóság (a jobb és a szélsőjobb között), hanem az is, hogy a két miniszterelnök Trump politikájához igyekszik odasimulni.
A minap terjedelmes cikket közölt a Times of Israel, angol nyelvű izraeli portál Orbán Viktor ma kezdődő izraeli látogatásával kapcsolatban. A lap a két nagy magyarországi zsidó hitközség vezetőjét kérdezte arról, hogy mit várnak a magyar miniszterelnök izraeli útjától. Heisler András és Köve Slomó általában sok mindenben nem értenek egyet, most azonban mindketten optimizmussal tekintenek a kormányfői látogatás elébe.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke azt nyilatkozta, hogy nem zavarja az a politikai siker, amit Orbán valószínűleg begyűjt majd idehaza Izraellel való jó kapcsolatának köszönhetően. Szerinte a látogatással jól fog járni a hazai zsidóság, hiszen a magyar kormánynak biztosan hasznára válik majd, mivel Izrael egy erős ország, de Izrael is jól jár, ugyanis Magyarország egy olyan EU-tagállam, amely kiáll mellette. Így ha mindkét ország profitál a látogatásból, akkor az a magyar zsidó közösségnek csak jó lehet.
Ez a hozzáállás homlokegyeneses ellentétes Heisler tavalyi nyilatkozatával,
amit a Mazsihisz elnöke az izraeli miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával és a Soros-ellenes plakátkampány idején adott:
„Napjainkban Magyarországon el lehetett indítani egy olyan totális propagandakampányt, amelynek nyelvi és képi eszköztára bennünk, zsidókban rossz emlékeket keltett. Lehet vitatni a kampány szándékait, de számomra egy dolog miatt vált biztosan elfogadhatatlanná: a zsidók Magyarországon elkezdtek félni. S ez olyan jelenség, ami mellett felelős zsidó vezető nem mehet el szótlanul. De felelős kormányfő sem.”
A Mazsihisz elnökének nem a tavalyi, hanem a mostani nyilatkozatával ezúttal Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija is egyetértett. Köves úgy véli, hogy nincs nagyon hatékonyabb módja a helyi lakosság antiszemitizmusának csökkentésére, mint amikor az ország miniszerelnöke nyíltan dicséri a zsidó államot és annak vezetőjét.
A Times of Israel szerint a közelmúlt fejleményei megerősítik azokat a tendenciákat, amelyeket Heisler András és Köves Slomó Netanjahu tavalyi látogatása óta tapasztaltak.
Magyarország azóta többször is megvédte Izraelt a nagy nemzetközi szervezetekben,
és egy újonnan kiadott kutatás eredménye az országban az antiszemitizmus szintjének csökkenését mutatta ki – utal a lap Kovács András és Barna Ildikó által szerkesztett tanulmánykötetre.
A cikk ezen kívül még kitér a magyar kormány Izrael melletti kiállására az ENSZ-ben és az unióban, Soros Györgyre és az ellene folytatott kormányzati kampány megítélésére, Izrael és a diaszpóra porladozó kapcsolatára, illetve a magyarországi zsidóság megosztottságára.
A magyar-izraeli látványos közeledésnek lehetnek azonban más mozgatórugói is. Nemcsak az ideológiai hasonlóság (a jobb és a szélsőjobb között), hanem az is, hogy a két miniszterelnök Trump politikájához igyekszik odasimulni. Netanjahu esetében ez érthető is, hiszen a mostani amerikai kormányzat feltétel nélküli Izrael-barát folytat. Orbán Viktornak meg Donald Trump az egyik remélt támasza a brüsszeli bürokraták, az Európai Egyesült Államok, a liberalizmus és a migránsok elleni virtuális harcában. Egy ilyen virtuális világban köttethetnek fenemód furcsa barátságok.
Izrael Moszkvával vonatná ki az iráni csapatokat Szíriából
Benjamin Netanjahu szerint, ha az oroszok elérik Irán kivonulását Szíriából, akkor Trump feloldja a szankciót Oroszország ellen. A Haaretz című izraeli lap szerint erről tárgyal Moszkvában Putyin elnökkel Benjamin Netanjahu.
Az izraeli kormányfő arra kívánja rávenni az orosz elnököt, hogy vesse latba befolyását Danaszkuszban és Teheránban az iráni kivonulás érdekében. Irán Izrael esküdt ellensége, a zsidó állam létét sem ismeri el. A 2011-ben kezdődött szíriai háborúban
Irán Oroszországgal együtt a szíriai államfő segítségére sietett.
Ezzel a támogatással Aszad nyerésre áll a polgárháborúban. Irán pedig katonailag berendezkedett az Izraellel határos Szíriában. Emiatt az izraeli légierő rendszeresen támadja ott az iráni támaszpontokat.
Ha Netanjahu eredményt ér el Moszkvában, akkor Trump és Putyin helsinki találkozása alkalmat adhat az amerikai elnöknek, hogy feloldja a szankciókat Oroszország ellen. Igaz, hogy a NATO csúcson épp az orosz fenyegetésre hivatkozva követelte a katonai kiadások növelését, de nem ez az egyetlen ellentmondás Trump diplomáciájában. Nála a külpolitika teljesen alá van rendelve a belpolitikának. Márpedig novemberben választások lesznek.
Trumpnak látványos diplomáciai sikereket kell felmutatnia – mint amilyen a szingapúri csúcstalálkozó volt Kim Dzsong Unnal.
Másrészt gondolnia kell az Egyesült Államokban élő nagyszámú zsidó szavazóra is, akiknek nagyrésze távolról sincs elragadtatva a politikájától, viszont lojális Izraelhez. Ha sikerül csökkenteni az Izrael elleni iráni nyomást, akkor ezzel szavazatokat szerezhet az Egyesült Államokban.
Csakhogy nem csupán Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hanem Ali Akbar Velajati is Moszkva vendége lesz. Ő Ali Khamenei legfőbb vallási vezető külpolitikai tanácsadója Teheránban. Irán a Közel-Keleten aktívan együttműködik Oroszországgal és Törökországgal. A három állam hadseregének vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. Vagyis, nem könnyű megbontani Oroszország és Irán szövetségét. Viszont Putyinnak is égetően szüksége van a nagy PR sikerre, mert otthon a népszerűsége csökken a növekvő gazdasági gondok miatt. Mindenesetre tény: az orosz diplomácia kérte és el is érte, hogy kezdetben négyszemközt tárgyaljon Putyin Trumppal Helsinkiben. Az oroszok abban bíznak, hogy a ravasz és tapasztalt Putyin lenyomja Trumpot, aki tanácsadói nélkül meglehetősen tanácstalan diplomáciai ügyekben.
Ilyen előkészületek után a csúcstalálkozó Helsinkiben sikerre van ítélve, de nagy kérdés, hogy a PR-n túl mi változik a világban Trump és Putyin eszmecseréje után.
Az ellentmondásos magyar miniszterelnök Izraelbe látogat
Ezt a címet adta a Jerusalem Post Orbán Viktor július 18-án kezdődő három napos közel-keleti látogatása bejelentésének. A lap az izraeli külügyminisztérium erre vonatkozó közleményére hivatkozik.
A Jerusalem Post jobboldali, bevándorló-ellenes politikusnak nevezi Orbánt, akiről megemlíti, hogy áprilisban harmadszor nyert választásokat. Benjamin Netanjahu egy évvel korábbi budapesti látogatását viszonozza.
„A látogatás bírálatokat váltott ki Izraelben, hiszen arra az Orbán-kormány bevándorlóellenes plakátkampányának közepette kerül sor. A kampányban Soros György arcképét használják fel és ennek, sokak szerint antiszemita felhangja van. A Magyarországon született zsidó milliárdos a magyar kormány kemény bírálója” – írja a Jerusalem Post és hozzáteszi:
„A látogatás előtt néhány héttel Orbán Viktor éltette Horthy Miklóst, akinek uralma alatt a 2. világháborúban a 800 ezer magyarországi zsidóból 600 ezret meggyilkoltak a holokauszt során… Már két ellenzéki vezető, Yair Lapid és Tamar Zandberg is a látogatás ellen tiltakozott.”
Netanjahu akkor hívta meg hivatalosan a magyar miniszterelnököt, amikor gratulált neki a választási győzelméhez és egyúttal megköszönte Magyarország Izraelnek nyújtott támogatását a nemzetközi fórumokon.
A lap emlékeztet arra, hogy a magyar kormány azon uniós államok közé tartozik, amely következetesen tartózkodik, amikor Izraelt elítélő határozatot hoznak az ENSZ-ben. Ez az utóbbi időben háromszor is megtörtént: egyszer Jeruzsálem kétszer meg a gázai zavargások ügyében.
Dédanyja sírját is felkeresi Izraelben Vilmos herceg
Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén temették el Alíz hercegnőt, Erzsébet királynő anyósát, aki Londonban halt meg, de az volt a kívánsága, hogy ide temessék, nagynénje mellé.
Vilmos herceg, Erzsébet királynő unokája, látogatást tesz a hétvégén Izraelben és Jordániában, a diplomáciai tárgyalásokon túl elmegy a dédanyja sírjához is. Nagyapja, a 97 éves Fülöp herceg kérte meg őt erre. Fülöp herceg ugyanis nagyon kötődött édesanyjához, akit a brit közvélemény akkor ismert meg, amikor
apácaruhában jelent meg Erzsébet királynő koronázásán
1953-ban.
Alíz hercegnő életére nagy befolyást gyakorolt nagynénje, a cári család nagyhercegnője, akit szintén Erzsébetnek hívtak, és ő alapította az apácarendet Jeruzsálemben. Fülöp herceg édesanyja az ő útmutatásait követte, miután családi élete szerencsétlenül alakult.
A windsori születésű hercegnő ugyanis András görög és dán királyi herceghez ment feleségül. Az első világháború alatt azonban sógorát, Konstantin görög királyt lemondatták, és
az egész családnak menekülnie kellett.
Svájcba költöztek, néhány évvel később azonban visszamehettek Görögországba. A monarchia azonban néhány év múlva, főleg az elvesztett görög-török háború miatt megbukott, a családot egy brit hadihajó menekítette ki az országból.
Franciaországba mentek, ahol Alíz áttért a görög ortodox vallásra, majd hangokat kezdett hallani, és azt állította, naponta társalog Jézussal és a szentekkel.
Az orvosok skizofréniát állapítottak meg nála,
egy svájci gyógyintézetben kezelték, ahol megpróbált többször is öngyilkos lenni. Miután gyógyultak nyilvánították, közép-európai utazásokba kezdett, majd visszaköltözhetett Görögországba.
Forrás: Wikimedia Commons
Amikor a németek a világháború alatt megszállták az országot, elbújtatott egy zsidó családot, ezért 1993-ban Izraeltől megkapta a Világ Igaza kitüntetést.
1949-ben alapította meg, nagynénje mintájára, Márta és Mária keresztény apácarendjét. Ennek központja Tinosz szigete lett.
1967-ben fia és menye, megromlott egészségi állapota miatt, meghívták Londonba, két évvel később itt is halt meg a Buckingham-palotában. Eredetileg a windsori Szent György kápolnában temették el, de
utolsó kívánsága az volt, hogy végső nyughelye az Olajfák hegyén, nagynénje mellett legyen.
Ezt a kívánságát 1988-ban tudták teljesíteni.
Vilmos hercegnek Jeruzsálemben a kényes diplomáciai helyzetre is figyelnie kell majd. Nem csak izraeli, hanem palesztin vezetőkkel is találkozni fog.
Letartóztatás Izraelben: Iránnak kémkedett a volt miniszter?
Gonen Segev 1995-96-ban, Jichák Rabin miniszterelnök idején energiaügyi miniszter volt. 2004-ben letartóztatták, mert ecstasy tablettákat csempészett Hollandiából Izraelbe. A börtönbüntetés letöltése után 2007-ben elhagyta Izraelt.
Segev nemrég hazatért és ismét letartóztatták. A Sin Bét, a belső elhárítás szerint azért, mert amikor Nigériában tartózkodott, kapcsolatba került az iráni titkosszolgálattal. Az izraeli elhárítás szerint pénzért stratégiai fontosságú adatokat juttatott el Iránnak. Ez főbenjáró bűnnek számít Izraelben, mert Irán a legfőbb ellenfele a zsidó államnak, miután az Izrael létét sem hajlandó elismerni.
Jelenleg Irán katonailag terjeszkedik az Izraellel szomszédos Szíriában, és ez rendkívüli mértékben nyugtalanítja a zsidó állam vezetőit.
Irán jelenleg rakétákat gyárt Szíriában, és ezekkel a rakétákkal a Hezbollah síita milícia közvetlenül támadja Izraelt Libanonból. Emiatt az izraeli légierő rendszeresen bombázza az iráni katonai létesítményeket Szíriában.
Ebben a helyzetben egy kémvád Iránnal kapcsolatban rendkívül kellemetlen egy volt miniszter esetében. Segev természetesen tagad. Ügyvédei arra hivatkoznak, hogy nem tekinthetnek be a dossziékba, mert azok szigorúan titkos katonai információkat tartalmaznak. Izraelben nagyon ritka, hogy ilyen magas rangú politikusokat kémkedés vádjával hozzanak összefüggésbe Iránnal vagy más ellenséggel kapcsolatban. Ha bebizonyosodnak a vádak az egykori miniszter ellen, akkor a legsúlyosabb büntetésre számíthat Izraelben.
Izrael is izgul a szingapúri csúcs kifutása miatt
Egy sikeres Trump-Kim Dzsong Un csúcs elvezethet a háborúhoz Iránnal – legalábbis a Háárec izraeli ellenzéki lap szerint, amely a héják álláspontját elemzi Washingtonban. A tét nem csak a két fél számára nagy, nemzetközi színtéren is sokan aggódva vagy éppen reménytelien figyelik, mi történik holnap Szingapúrban.
Korábban az ifjabb Bush elnök a gonosz tengelye három résztvevőjének nevezte Irakot, Iránt és Észak-Koreát. Irakot az amerikaiak megszállták, Szaddám Huszeint felakasztották, az ország pedig összeomlott (a romokból feltámadt az Iszlám Állam). Trump kedden tárgyal Kim Dzsong Unnal. „Optimista vagyok” – jelezte Twitteren az amerikai elnök, aki ezt megelőzően jól összeveszett a szövetségeseivel, elsősorban Kanadával.
Ha sikerül megállapodni Észak-Korea diktátorával, akkor a gonosz tengelyéből már csak egyetlenegy marad. Irán.
Teherán azóta áll az USA célkeresztjében, amióta a forradalmár lázadók 1979-ben elfoglalták az amerikai nagykövetséget és Khomeini ajatollah a Sátán küldöttének nevezte Amerikát. Barack Obama megpróbált megállapodni Iránnal, létre is jött az atomalku, melyet öt más nagyhatalom is aláírt, Izrael tiltakozása ellenére. Trump azonban nemrég kilépett az atomalkuból, az öt másik nagyhatalom – Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína – kitart mellette.
Az izraeli miniszterelnök mindeközben tapsol Trumpnak, és nyíltan ösztönzi az Egyesült Államokat arra, hogy mérjen megelőző katonai csapást Iránra.
Az izraeli lobbi és a héják szövetsége azzal érvel, hogy most még meg lehet előzni Irán atomhatalommá válását, ám később ezt már jóformán lehetetlen lenne megakadályozni.
Csakhogy egy katonai csapásnak komoly következményei lennének. Oroszország szövetségben áll Iránnal, amellyel közösen mentették meg a szíriai diktátort, Bassár el-Aszadot. Az eredmény: Irán katonailag berendezkedik az Izraellel határos Szíriában. Irán pedig továbbra sem ismeri el a zsidó állam jogát a létezéshez. Érthető tehát az izraeli kormány aggodalma. Csakhogy egy háború Iránnal egyáltalán nem lenne sétagalopp. Ezt az amerikai tábornokok is jól tudják, nem véletlenül beszélik le Trumpot arról, hogy katonai eszközökkel próbálja meg térdre kényszeríteni Iránt. Az amerikai elnök ezért is vezet be újra gazdasági szankciókat, hátha a gazdasági nehézségek meghátrálásra kényszerítik a teheráni vezetést. A valóságban azonban Iránban a kemény vonal kerekedett felül azt követően, hogy Trump kilépett az atomalkuból.
A mérsékeltek elveszítették legfontosabb ütőkártyájukat: a gazdasági előnyöket cserébe azért, hogy lemondtak az atomfegyverről.
Alaposan fel van tehát adva a lecke Donald Trumpnak, aki ráadásul eredményeket kell, hogy produkáljon a novemberi kongresszusi választásokra is. Ha ugyanis ott a republikánusok veszítenek, akkor Trumpnak a hátralevő időszakban egy vele szemben álló kongresszussal kell megbirkóznia a következő két évben.
Trump eddig nem mutatott különösebben nagy diplomáciai képességeket, de fatális hibát sem követett el.
Márpedig lehet, hogy egy Irán elleni háború csődbe vinné egész elnöki periódusát. A világ pedig még sokkal többet veszíthetne.
Az viszont pozitív – már ha a Háárec washingtoni információi megfelelnek a valóságnak –, hogy a szingapúri csúcs sikerre van ítélve, hiszen Trumpnak valamit fel kell mutatnia. Hasonló helyzetben van Kim Dzsong Un is, aki mindenképp szeretné elkerülni Szaddám Huszein sorsát.
A csúcs kedden helyi idő szerint kilenckor kezdődik Szingapúrban.
