1244-ben bízta Egyiptom szultánja Adib Dzsudeh családjára a Szent Sír bronz kulcsát Jeruzsálemben. Azóta ennek a muzulmán családnak a férfi tagjai nyitják és zárják a kereszténység legszentebb helyét – Jézus Krisztus kereszt halálának és sírjának helyszínét. Reggel négykor nyitnak és este hétig van nyitva a Szent Sír temploma. A muzulmán família évszázadok óta pontosan teljesíti kötelességét – függetlenül attól, hogy számtalan politikai rendszer múlt el azóta Jeruzsálemben.
1967 óta a terület Izrael része, de ezt a palesztinok többsége nem ismeri el. Jeruzsálem óvárosában csendes háború folyik a házakért. A palesztinok csak egymásnak adnak el házat, zsidóknak nem! Ezt a szabályt hágta át az 55 éves Adib Dzsudeh. Ő azt állítja: egy palesztinnak adta el a házát jó pénzért. Csakhogy kiderült a palesztin csak stróman volt, zsidók vették meg a házat Jeruzsálem óvárosában. Emiatt számtalan életveszélyes fenyegetés érte és éri a legendás bronz kulcs őrét. Számára immár keresztútnak számít a szokásos szertartás a Szent Sír templomának nyitása és zárása Jeruzsálemben, ahol csak tovább élesedett a zsidók és az arabok szembenállása azt követően, hogy tavaly decemberben Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael állam fővárosának!
Nagyszabású antiszemitizmus elleni konferenciát rendeznek Ausztria fővárosában november 20-án és 21-én – jelentette be Sebastian Kurz kancellár. Ebből az alkalomból Bécsbe látogat Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is. A konferencián uniós országok és az Egyesült Államok képviselői illetve zsidó szervezetek vesznek részt. A cél az, hogy az antiszemitizmus elleni harcot a huszonegyedik század feltételeihez alakítsák.
Kurz kancellár azt is bejelentette, hogy egy második holokauszt emlékművet is emelnek annak a 66 ezer osztrák zsidónak az emlékére, akiket a nácik megöltek a világháború idején. Sebastian Kurz azt is hozzátette: azoknak a holokauszt áldozatoknak a gyermekei vagy unokái, akik külföldön élnek, újra folyamodhatnak az osztrák állampolgárságért.
Izraelben sokan az osztrák kormány bojkottjára szólítottak fel azt követően, hogy Kurz kancellár bevette a kabinetbe a Szabadságpártot, melynek neonáci gyökerei vannak – emlékeztet a baloldali Haaretz.
A Szabadságpárt jelenléte úgy látszik, nem zavarja Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, aki elfogadta a meghívást Bécsbe.
Igaz, hogy nemrég Budapesten is járt, ahol nagyszabású Soros György elleni kampány keltett antiszemita érzelmeket. Sőt az izraeli kormányfő Budapesten a visegrádi négyek miniszterelnökeivel is találkozott, akik letették a nagyesküt, hogy harcolni fognak az antiszemitizmus ellen. Majd ezt követően Lengyelországban olyan holokauszt törvényt fogadtak el, mely a nácikat tette egyedül felelőssé azért, hogy megsemmisült a világ legnagyobb zsidó közössége azokban a Lengyelország területén létesített haláltáborokban.
Az Egyesült Államok mindenképp korlátozni kívánja Irán befolyását a Közel Keleten – hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Egyesült Államokban élő zsidók egyik szervezete előtt. Az amerikai diplomácia vezetője elmondta, hogy Szíria csakis abban az esetben számíthat újjáépítési támogatásra az Egyesült Államoktól, hogyha ráveszi Iránt vonja ki a csapatait az ország területéről. Ez lényegében Izrael álláspontjának teljes támogatását jelenti. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban, és Trump elnöknek nagyon fontos, hogy megmaradjon az őt támogató republikánusok többsége a kongresszusban. Ellenkező esetben ugyanis megnőne az impeachment lehetősége, vagyis az ellenzékben levő demokraták többséghez jutva jogi eszközökkel eltávolíthatnák Donald Trumpot a Fehér Házból.
Minden bizonnyal ez motiválta Trumpot akkor is amikor kiléptette az Egyesült Államokat az iráni atomalkuból. Iránnak kulcsszerepe volt abban, hogy Asszad elnök győztesen került ki a polgárháborúból Szíriában. Ezért aligha valószínű, hogy Asszad elnök felkéri Iránt a távozásra. Asszad a nagyhatalmak közül Oroszországra és Kínára számít. Pénzügyi támogatás tekintetében pedig az Európai Unióra is hiszen az EU érintett tagállamai nem léptek ki az iráni atomalkuból /Nagy Britannia, Franciaország és Németország/.
Szíriát szörnyen megviselte a polgárháború, több mint ötmillió állampolgára menekült el. Az ország nagyrésze romokban. Hatalmas összegre lenne szükség az újjáépítéshez. Asszad fő támogatói : Oroszország és Irán katonai segítséget tudnak adni, de pénzük az nincsen. Ezért Pompeo amerikai külügyminiszter fenyegetése húsbavágó, de nem lepheti meg igazán Asszad elnököt, aki tisztában van vele, hogy az USA egyértelműen Izrael álláspontját támogatja a Közel Keleten. Márpedig Benjamin Netanjahu miniszterelnök többször is megerősítette: Izrael semmiképp sem tűri el, hogy a szomszédos Szíriában Irán katonailag berendezkedjen!…
Koszovói ajánlatot tett Izraelnek: „ha elismertek, akkor Jeruzsálemben lesz a nagykövetségünk”. Ezt Hasim Thaci elnök egy albán televíziónak nyilatkozva mondta a Jewish Telegraph Agency jelentése szerint. Az elnök arról is beszélt, hogy az USA száz százalékban támogatja Koszovót, s neki remek a kapcsolata Donald Trump elnökkel.
Trump tavaly decemberben döntött úgy, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és ezért oda helyezi át az USA nagykövetségét Tel Avivból. Izraelben egyértelműen kedvezően értékelték Trump döntését, ami azonban a muzulmán világban komoly ellenhatást váltott ki. Emiatt eddig csak nagyon kevés állam követte az Egyesült Államok példáját. Egyikük sem muzulmán.
Koszovó lakosságának a többsége viszont albán és muzulmán. Ez adja az ajánlat igazi értékét.
Az egykori Jugoszlávia legelmaradottabb tartománya 2008-ban vált függetlenné. A polgárháborúban sokat szenvedett, mert az albán többséggel szemben brutálisan lépett fel a szerb hadsereg. Hasim Thaci egyike volt azoknak, akik megszervezték az albán milíciákat, ezért máig igen népszerű Koszovóban. Az ország komoly gazdasági gondokkal küzd, a kétmilliós ország nem tud munkát adni polgárai jelentős részének. Ezért százezrek élnek külföldön. A nyitás Izrael felé azzal kecsegtet, hogy több külföldi befektető érkezik az országba.
Koszovó nemzetközi elismerését elsősorban Szerbia és Oroszország akadályozza. Rajtuk kívül a világ soknemzetiségű államai jelentős részben szintén nem ismerik el Koszovót, attól tartva, hogy saját nemzetiségeik ezt precedensnek tekintik.
Az Egyesült Államok és az EU országainak a többsége azért támogatta Koszovó függetlenségét, mert a lakosság döntő többsége albán (90%), és ők a véres polgárháború után semmiképp sem akartak továbbra is a szerbek fennhatósága alatt élni. Koszovóban ma is sok szerb él, és a közvélemény számára a nemzeti múlt fontos színterének számít Szerbiában.
Pedig a gépet valójában a szíriai légvédelem lőtte le – amelyet pont az oroszok fegyvereztek fel.
Az Iljusin 20-as gép, fedélzetén 15 főnyi személyzettel visszatérőben volt az oroszok Latakia melletti támaszpontjára, amikor eltűnt a radarok képernyőjéről. Amerikai források szerint a szíriai légvédelem tévedésből lőtte le, amikor egy, a rezsim állásai elleni izraeli légicsapást próbált megakadályozni.
Orosz források is elismerték, hogy valóban
a szíriaiak lőtték le a repülőt.
A védelmi minisztérium szerint akkor vesztették el vele a kapcsolatot, amikor négy izraeli F-16-os földi célpontokat támadott Latakia tartományban. Az ellenük való védekezés közben lőtték le az orosz gépet.
Éppen ezért, az orosz védelmi minisztérium szóvivője Izraelt hibáztatta. Mint mondta, az F-16-osok a jóval nagyobb orosz felderítőgép fedezékében repültek, ezért a légvédelmi rakéták a nagyobb gépre álltak rá.
Izrael az elmúlt másfél évben legalább kétszáz alkalommal mért légicsapást szíriai célpontokra,
többségében olyanokra, ahol Irán is berendezkedett. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban megígérte Putyinnak, hogy a légicsapásokról előre értesítik az oroszokat, nehogy közvetlen katonai konfliktus jöjjön létre a két állam között.
Az oroszok most azzal vádolják Izraelt, hogy annyira az utolsó pillanatban szóltak, hogy már nem tudták értesíteni a felderítőgépet.
A szíriai légvédelmet egyébként pont Oroszország fegyverezte fel.
Izrael átadja legnagyobb kikötője kulcsait a kínaiaknak – írja a Háárec című ellenzéki lap. Haifában a kereskedelmi kikötő mellett van a hadikikötő, ahol Izrael állítólag atomfegyverrel felszerelt tengeralattjárói állomásoznak. A kikötő az amerikaiaknak is fontos.
Belegondolt ebbe valaki? – tette fel a költői kérdést Saul Horev dandártábornok, aki már tartalékos, de korábban a flotta vezérkari főnöke volt, és egy időben az izraeli nukleáris csapásmérő erő parancsnoka. A főtiszt bombát robbantott azzal a bejelentésével, hogy a kínaiak előrenyomulása egyúttal azt is jelentheti: Izrael legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok szép csendben elhagyja Haifát. A US Navy ugyanis nem akarja, hogy hadihajói olyan helyen állomásozzanak, ahol a kínaiak könnyen kikémlelhetik őket.
A kínaiak szorgosan nyomulnak a Szuezi csatorna kulcsfontosságú régiójában. Első külföldi katonai támaszpontjuk Dzsibutiban van. Ma már Washingtonban a katonák Kínát éppoly stratégiai ellenfélnek tekintik mint Oroszországot.
Ráadásul a két nagyhatalom katonai együttműködése egyre jobb:
a Távol Keleten a nagy orosz hadgyakorlaton a kínaiak is részt vesznek. Sőt az amerikai hírszerzés értesülései szerint azt azért rendezik a Távol Keleten és nem Európában, mert Hszi Csin-ping elnök ezt kérte Putyintól. Az oroszok pedig végtelenül le vannak kötelezve Kínának, hiszen a gazdasági nehézségek idején mindig számíthattak Pekingre.
Szíriában – ahol közvetlen a szembenállás az USA és Oroszország között – Kína is Asszad elnök rendszerét támogatja. Izrael viszont mindent megtesz azért, hogy gyengítse Asszad rendszerét, és csökkentse Irán befolyását Szíriában. Kína Iránnak is igen fontos szövetségese: a legnagyobb olajvásárló a fenyegető szankciók ellenére.
Ilyen körülmények között a kínaiak megjelenése Haifában komoly stratégiai következményekkel járhat.
Ha Irán folytatja nukleáris programját, akkor amerikai katonai akcióval kell számolnia – mondta az izraeli hírszerzési miniszter azt követően, hogy az iráni atomprogram vezetője az AP hírügynökségnek úgy nyilatkozott: készen állnak arra, hogy folytassák a nukleáris fejlesztéseket. Ezeket a 2015-ben a hat nagyhatalommal aláírt atomalku miatt függesztették fel.
Donald Trump amerikai elnök jelentette be korábban, hogy az Egyesült Államok kilép az atomalkuból. Egyidejűleg szankciókkal fenyegette meg Iránt, ha az folytatná katonai nukleáris programját. Ali Akbar Szalehi, az iráni atomprogram irányítója az AP-nek most elmondta: Trump szankciói nem riasztják vissza Teheránt.
Ha pedig a vezetés Teheránban úgy dönt, hogy folytatják a nukleáris programot, akkor ennek minden feltétele fennáll.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök augusztusban Dimonában meglátogatta Izrael nukleáris központját. Kijelentette: ha valaki bántani akarja Izraelt, akkor azt Izrael is bántani fogja – ezzel finoman arra célzott, hogy Izraelnek már van atombombája. Netanjahu Dimonába, felavatta a Simon Perez kutatási központot. Perez volt az, aki évtizedekkel ezelőtt megszerezte Izraelnek a nukleáris bomba technológiáját Franciaországtól.
Yisrael Katz hírszerzési miniszter most arra utalt, hogy az USA és szövetségesei, köztük Izrael, nem tűrik el, hogy Irán is atombombához jusson. Irán ugyanis nem ismeri el a zsidó állam létjogosultságát. Netanjahu pedig többször javasolta az Egyesült Államoknak, hogy mérjen katonai megelőző csapást Iránra, amivel megakadályozhatná az atombomba kifejlesztését Iránban, és meggyengíthetné, sőt talán meg is buktathatná az iszlamista rendszert Teheránban. Ám Barack Obama volt amerikai elnök elutasította Netanjahu javaslatát. Ehelyett – öt másik hatalommal együtt – megkötötte Iránnal az atomalkut.
Netanjahu lelkesen üdvözölte, hogy Trump felmondta az egyezséget.
Kérdés, Trump vállalna-e egy katonai megelőző csapást Iránban. Washingtonban a tábornokok állítólag lebeszélik erről, mert túlságosan kockázatosnak ítélik meg a katonai akciót a nagy kiterjedésű állam ellen, ahol a lakosság jelentős része az Amerika- és Izrael-ellenes iszlamista nacionalizmus híve.
Ysrael Katz izraeli hírszerzési miniszter nyilatkozatából mindenesetre az tűnik ki, hogy az USA fontolgatja a katonai akciót arra az esetre, ha Irán újraindítaná nukleáris programját, melynek célja az atombomba megszerzése.
100 ezerrel nőtt a világ zsidóságának lélekszáma egyetlen év alatt. Ez derül ki a Jewish Agency friss statisztikáiból, melyet a Rós Hásána, a zsidó újév alkalmából tettek közzé.
A világ zsidóságának összlétszáma 14,7 millió.
Izrael áll az első helyen 6,6 millióval,
míg az Egyesült Államok a második – itt 5,7 millió zsidó él. Európa, mely egykor a világ legnagyobb zsidó közösségeinek adott otthont messze le van maradva. Ennek oka a nácik népirtása, illetve a tömeges kivándorlás Izraelbe és Amerikába.
A világ harmadik legnépesebb zsidó közössége – Európában a legnagyobb – Franciaországban él. Számuk 453 ezer, Nagy-Britannia a második Európában 290 ezerrel. Azután Oroszország és Németország következik, 172 illetve 116 ezerrel.
Figyelemreméltó, hogy Oroszországból milyen nagy számban vándoroltak ki a zsidók a Szovjetunió bukása után.
Izraelben a Szovjetunióból kivándorolt zsidók száma meghaladja az egymilliót.
Legismertebb politikai képviselőjük a radikális nacionalista Avigdor Lieberman, aki jelenleg Izrael állam hadügyminisztere. Izrael leggazdagabb embere is a Szovjetunióban született: ő Roman Abramovics, a londoni Chelsea futballcsapatának tulajdonosa.
Latin-Amerikában az argentínai zsidó közösség a legnagyobb, számuk 180 ezer. Ausztráliában 113 ezer zsidó él. A muszlim országokból szinte minden zsidó elmenekült már. Létszámuk mindenütt százezer alatt marad – írja az izraeli Ynetnews. Közülük Irán zsidó közössége a legnépesebb, számuk 8900. A Rós Hásána alkalmából Irán külügyminisztere köszöntötte a zsidókat az országon belül és kívül. Izraelben kevesen adnak hitelt ennek a jókívánságnak, mert Irán Khomeini ajatollah forradalma óta a zsidó állam létének a jogosságát is kétségbe vonja.
Békét és harmóniát kívánt Iránban és Iránon kívül is.
Mohamad Dzsavad Zarif képeket is mellékelt, amelyek arról tanúskodnak, hogy a zsidók Iránban is ünneplik az újévet, vagyis a Rós Hásánát.
A két népet évezredes kapcsolat köti össze, ahogy arról az Ószövetség is tanúskodik. Jelenleg is nagy létszámú zsidó közösség él Iránban, számukat 10-20 ezerre teszik. Igaz, 1979-ben, az iszlamista forradalom kitörésekor még 85 ezernél valamivel többen vallották magukat zsidónak Iránban.
Khomeini ajatollah, a forradalom vezére a zsidókat is felelőssé tette a sokak által gyűlölt uralkodó, a sah támogatásáért. Izraelt az Egyesült Államok bábjának nevezte:
Irán azóta sem ismeri el Izrael létezését.
A két állam ellenséges viszonyban van, miután Donald Trump felmondta az atomalkut, az iráni vezetés azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben amerikai katonai támadás éri, akkor a válaszcsapás nemcsak Amerikát, hanem Izraelt is érinti majd.
Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke nemrégiben jelezte: készen állnak a háborúra. Irán ugyanis jelentős erőket állomásoztat az Izraellel szomszédos Szíriában. Őket az izraeli katonák többször is támadták már.
Benjamin Netanjahu és a hozzá közel álló lapok közben egy Iránnal és Soros Györggyel kapcsolatos, régi antiszemita összeesküvés-elméleten alapuló álhírt is terjesztenek, amelyet a magyar kormánypropaganda is átvett. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Elismerte az iráni külügyminiszter, hogy együttműködnek Soros Györggyel, ezt írta két izraeli lap, és rájuk hivatkozva a magyar kormánypropaganda. Csakhogy az iráni külügyminiszter ilyet egyáltalán nem mondott.
„A zsidóság legádázabb ellenségeit pénzeli” Soros György, írja a Habony Árpád-féle 888. Szerintük Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter elismerte, hogy a kormánya nevében együttműködött Soros György alapítványaival. Azt írják: egy parlamenti kérdésre válaszolta ezt.
A forrás egy szélsőjobboldali izraeli lap,
az Áruc Seva volt, amely szerint ezzel bebizonyosodott, hogy Soros azt az Iránt támogatja, amely Izrael elpusztítását tűzte ki célul.
A 888 ennél tovább megy, „szakértőkre” hivatkozva azt írják: ezzel az is „igazolást nyert”, hogy „az Obama-Clinton-Soros érdekcsoport” tett meg mindent azért, hogy eltöröljék az Irán elleni szankciókat – az atomalkura gondolnak, amelynek keretében Irán lemondott arról, hogy atomfegyvert állítson elő, ezért oldották fel a szankciókat.
A Soros György és Irán közti kapcsolatokról szóló cikk először egyébként az Iszrael Hajom című lapban jelent meg. Ennek tulajdonosa nem más, mint az amerikai milliárdos, Sheldon Adelson, Donald Trump egyik legnagyobb támogatója (róla szóló portrénkat itt olvashatja).
A lap cikkét még az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu Facebook-oldala is megosztotta.
Csakhogy az elég hihetetlen kijelentés, miszerint Soros György az iráni kormányt támogatja, többeknek gyanús lett. A szintén izraeli Channel 10 vezető külpolitikai újságírója, Nadav Ejál pedig utána is járt annak, mi hangzott el valójában az iráni parlamentben, és azt találta:
az egész csak egy újabb Soros Györggyel kapcsolatos összeesküvés-elmélet
Az iráni külügyminiszter valóban válaszolt kérdésekre a parlamentben: ennek jegyzőkönyve el is érhető az interneten. Mint ebből kiderül, az egyik keményvonalas iráni képviselő, a Forradalmi Gárda egyik korábbi tagja vette elő az egyébként már közel tízéves összeesküvés-elméletet (még 2009-ben, az iráni rendszerellenes tüntetések idején kezdett terjedni, hogy Soros György akarja megdönteni a rezsimet).
Mohamad Dzsavad Zarif Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
A külügyminiszter viszont pusztán annyit mondott: még ENSZ-nagykövetként volt kapcsolata több amerikai alapítvánnyal, így a Soros György vezette Nyílt Társadalom Alapítvánnyal is. Ez ugyanis a munkája része volt, és, ahogy fogalmazott, így tudta figyelemmel kísérni és korlátozni ténykedésüket.
Vagyis még egyszer:
az iráni külügyminiszter egyetlen szót sem mondott arról, hogy a kormány együttműködik Sorossal.
Az izraeli újságíró egyébként megvizsgált több, az álhírrel kapcsolatban közölt képet is. Az egyik egy iráni, összeesküvés-elméleteket terjesztő oldalról származik, és előszeretettel terjesztik angol nyelvű antiszemita oldalak is, a másikat pedig egy filmből vették.
Mellesleg a Nyílt Társadalom Alapítvány nem is működhet Iránban, hiszen amerikai bázisú szervezetként már rég kitiltották. Soros György pedig interjúi alapján ugyanazt gondolja Iránról, mint Benjamin Netanjahu.
Így aztán, hiába derült ki hamar, hogy egy álhírről van szó, Netanjahu azóta se törölte a posztot, és a két izraeli szélsőjobboldali lap sem közölt helyreigazítást. És az is csak egy apró lépés volt, hogy a valóságot gyakran elég szabadon kezelő magyar kormánypropagandába is bekerüljön a „hír”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
