Kezdőlap Címkék Irán

Címke: Irán

Észak koreai katonák harcolnak Ukrajnában

Hat észak-koreai tiszt meghalt és három megsebesült egy ukrán rakétacsapás következtében – jelentette a Kyiv Post internetes portál hírszerzési információkra hivatkozva.

Erre hivatkozva Dél Korea hadügyminisztere a szöuli parlamentben kijelentette:

”Nagyon valószínűnek tartom, hogy Észak Korea beveti reguláris hadseregének egy részét Ukrajnában vagy már be is vetette annak az egyezmények az alapján, melyet Putyin orosz elnök írt alá júniusban  Kim Dzsong Un észak-koreai államfővel Phenjanban.”

Az amerikai hírszerzés szerint Észak Korea tüzérségi lőszerrel látja el az Ukrajnában harcoló orosz hadsereget. Az intenzív harcok miatt Ukrajnában mind az orosz mind pedig az ukrán hadsereg lőszer hiánnyal küszködik.

A magyar vétó ellenére 1 milliárd eurót ad Ukrajnának az EU

Erről beszélt Josep Borrel, a külügyi főképviselő, aki szerint meg lehet kerülni a magyar kormány vétóját, és az év végéig át lehet utalni legkevesebb egymilliárd eurót Ukrajnának, amely komoly pénzügyi gondokkal küszködik. Az Európai Unió egy 50 milliárd eurós segélyalapot hozott létre Ukrajna javára, melyhez a pénzt elsősorban azokból a befagyasztott orosz vagyonok kamataiból szerezték, melyeket Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt zároltak Európában.

A magyar diplomácia – minden bizonnyal Moszkva biztatására – megvétózta ezt az Ukrajnának szánt segélyalapot, de Brüsszelben úgy akarják ezt megkerülni, hogy más alapokból biztosítják Ukrajna támogatását.

A magyar vétót nemcsak Brüsszelben bírálták, de Washingtonban is, ahol Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje megerősítette: semmiképp sem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Putyinnal. Trump viszont pontosan erre készül amennyiben megválasztják novemberben, ezért Orbán Viktor mellett Vlagyimir Putyin is az ő választási győzelmében reménykedik. Ugyanebben a helyzetben van Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki Trumptól azt várja, hogy az USA Izraellel együtt mérjen csapást Iránra megakadályozva azt, hogy a zsidó állam megsemmisítésére törekvő állam kifejlessze az atomfegyvert. Csakhogy Irán élvezi Oroszország támogatását. Trump tehát azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon az Irán elleni hadművelethez. A magyar diplomácia ebben a cseppfolyós helyzetben próbál ügyeskedni, ezért látta  vendégül nemrég Ahmadinezsád egykori iráni elnököt, aki nem tudjuk, hogy kivel tárgyalt Budapesten. Mahmud Ahmadinezsád az iráni elit zsidó származású tagja, és emiatt a kérdés specialistájának számít Teheránban.

Putyin “békevágya”: öljük meg Zelenszkijt!

Az orosz diktátor média sztárjai nyíltan az ukrán elnök meggyilkolására uszítanak – figyelt fel erre Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója.

“Zelenszkij nyugodtan sétálgat Ukrajna utcáin, szelfizik. Mindenféle Ursulákat fogad. Egyszerű lenne kilőni. Megvannak erre az eszközeink” – fejtegette a közszolgálati televízióban egy katonai szakértő. Szkobejeva, a sztár műsorvezető, leütötte a magas labdát:

”remélem, hogy már folyik is a megfelelő művelet előkészítése.”

Mindez valószínűleg csak a háború miatt mind kevésbé lelkes orosz közvéleménynek szól, mert Putyin korábban már úgy döntött: nem próbálkozik még egyszer Zelenszkij meggyilkolásával. Először 2022 februárjában még ez lehetett a cél a háromnaposra tervezett villámháborúval, ám Moszkvában nem vették észre, hogy a digitális korban messze előttük járó USA átlát a terveken, és meg is védte Zelenszkijt miközben az orosz kommandósokat legyilkolták. Most Zelenszkij meggyilkolásának túlságosan is nagy lenne az ára Putyin számára, aki Trump megválasztására vár. Abban bízik, hogy megalkudhat az ex elnökkel, ha az újra a Fehér Házba kerülne. Trump fontolgat is egy ilyen alkut annak érdekében, hogy Putyin hagyja magára Iránt, melyet Izraellel együtt kíván megrendszabályozni vagyis megfosztani az atomfegyverektől.

Vagyis az alku lényege az lenne: az USA elárulná Zelenszkijt, Putyin pedig iráni szövetségesét.

Ebből a szempontból érdekes lenne tudni, hogy kivel és miről tárgyalt Budapesten Ahmadinezsád ex elnök, aki az iráni elit zsidó származású tagja. Egykor jelentős zsidó közösség élt Iránban, sokan közülük áttértek az iszlámra, de kérdés, hogy mennyire őszintén. Nemrég kiderült, épp Ahmadinezsád mesélte el, hogy az iráni titkosszolgálatnak az az elit egysége, amely a kémelhárításban Izraelre szakosodott, a Moszad ügynökeiből állt. Ezért tudott Izrael meggyilkolni sok iráni atomtudóst, és pontosan megadni a pontos adatokat a Forradalmi Gárda külső erőinek  főparancsnoki látogatásáról Irakban, ahol az amerikaiak ki is lőtték a tábornokot, aki az egész Közel Keleten összehangolta a síita erőket sőt a szunnita Hamászt is.

Orbán gesztenyéje

A magyar miniszterelnök immár világpolitikai játékosnak is képzeli magát, és belekontárkodik a végtelenül komplex közel-keleti problémákba.

Erre az ad neki alapot, hogy jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, akinek ő maradt az egyetlen szövetségese az Európai Unióban. 10 millió dollárért megvásárolta Trump barátságát, amelyet Orbán Netanjahu ajánlására nyert el. Ha Trump győz, akkor lepaktálhat Putyinnal, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Ebben a pókerjátszmában Orbán nem oszt és nem szoroz, de PR-nak megteszi. Ráadásul van egy pozitív hozadéka is:

az erős antiszemita hagyományokkal rendelkező magyar jobboldal immár Izrael hívévé változott.

Igaz, hogy Netanjahu nacionalista kampánya éppúgy öngyilkos jellegű mint Orbán szembenállása a nyugati világgal, de népszerűséget hozhat mindkét miniszterelnöknek miközben feláldozzák érte országaik jövőjét.

Irán nem húzza meg magát

Irán rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal látja el Oroszországot Ukrajna elleni inváziójához – mondták európai és amerikai tisztviselők a Wall Street Journalnak péntek este megjelent jelentésében.

A jelentés szerint a közelmúltbeli fegyverszállítmány  nyugati figyelmeztetések és további szankciókkal való fenyegetés közepette történt.

Egy amerikai tisztviselő megerősítette a rakéták megérkezését, amelyeket akkor használtak, amikor Oroszország fokozta az ukrán városok és infrastruktúrák elleni támadásokat, ami állítólag több tucat civil megöléséhez vezetett.

Sean Savett, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője mondta, hogy Oroszország és Irán közötti, Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta figyelmeztetünk az elmélyülő biztonsági partnerségre Oroszország és Irán között.

„Mi és partnereink a nyári G7-ek és a NATO-csúcstalálkozókon is világossá tettük, hogy együtt készek vagyunk jelentős következményekkel járó határozatot hozni. Az iráni ballisztikus rakéták Oroszországnak történő bármilyen átadása drámai mértékben fokozná Irán támogatását Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához.”

Irán továbbra is megtagadta az Oroszországba irányuló szállítmányt. Ennek ellenére az ENSZ iráni missziójának szóvivője New Yorkban azt mondta, hogy Teherán „más országokat is felszólít, hogy szüntessék be a konfliktusban érintett felek fegyverellátását”.

Lehetséges következmények Irán számára

Európai tisztviselők azt mondták a Wall Street Journalnak, hogy amerikai kollégáikkal együtt dolgoznak az Iránnal szembeni válasz kidolgozásán, amely valószínűleg további szankciók bevezetését eredményezné Irán ellen.

Ezenkívül európai tisztviselők azt mondták, hogy valószínűleg megtiltják iráni lobogó alatti légitársaságának, az Iran Airnek, hogy repüljön európai repülőterekre, ami sértené Teherán fennmaradó kereskedelmi lehetőségeit.

Várható akció

Több tucat orosz katonát képeznek ki Iránban a Fath-360 közeli ballisztikus rakétarendszer használatára – közölte két európai hírszerzési forrás a Reuters hírügynökséggel még augusztusban, akik hozzátették, hogy több száz műholdvezérelt fegyver küszöbön álló szállítására számítanak. Oroszországnak ukrajnai háborúja miatt.

Az orosz védelmi minisztérium képviselői vélhetően tavaly december 13-án írtak alá szerződést Teheránban iráni tisztviselőkkel a Fath-360-ról és egy másik ballisztikus rakétarendszerről, amelyet az iráni kormány tulajdonában lévő Aerospace Industries Organisation (AIO) épített, az Ababil néven.

Putyin és a palesztinok

0

Az orosz elnök rezidenciáján tárgyalt Mahmud Abbasszal, a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetőjével, aki megköszönte  “Oroszország álláspontját a palesztin kérdésben“, és hozzátette: “Oroszország a palesztin nép egyik legkedvesebb barátja.”

Mahmud Abbasz, a mérsékeltebb Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője, korlátozott hatalma Ciszjordániában van míg a gázai övezetben a szélsőséges Hamász az úr. A két palesztin szervezet nemrég Pekingben kötött paktumot az együttműködésről, de kérdés, hogy ezt a Hamász új vezére, a szélsőséges Jahja Szinvar betartja-e? Moszkva már régóta támogatja a palesztin szervezeteket beleértve a terrorakciókat is, melyeket zsidó célpontok ellen hajtanak végre.

Andropov felfedezi az iszlámot

A Szovjetunió egykori budapesti nagykövete – 1956! – a KGB vezetője lett a hatvanas években amikor az 1967-es háborút követően a Szovjetunió megszakította kapcsolatait Izraellel, sőt szövetségeseit – köztük Magyarországot is – erre kényszerítette. Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki maga is zsidónak született a cári Oroszországban, így magyarázta ezt Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének, aki később Nyugatra távozott:

”A zsidók csak pár millióan vannak, az arabok sokkal többen, a muzulmánok létszáma pedig meghaladja az egymilliárdot. Az USA Izraelt támogatja, mi viszont a palesztinokat.”

Carlos, a latin-amerikai terrorista, aki jelenleg francia börtönben ül, összekötőtisztként szolgált a KGB és a palesztin terroristák között. Jasszer Arafat, aki eredetileg egyiptomi állampolgár volt, a KGB támogatásával vált a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezérévé.

Miről tárgyalt Sojgu Teheránban?

Az új iráni elnök beiktatására Irán fővárosába érkezett Hanijeh, a Hamász vezére, akit az izraeli titkosszolgálat, a Moszad emberei meggyilkoltak. Temetésén Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője válaszcsapással fenyegette meg Izraelt. Ebben a helyzetben küldte Putyin Teheránba Sojgut, aki nemrég még hadügyminiszter volt, de előlépett, mert a Honvédelmi Tanács titkára lett. Ez kulcspozíció a mai Oroszországban hiszen a Honvédelmi Tanács elnöke maga Putyin. Ez a testület döntött az Ukrajna elleni agresszióról is – 2022 február – méghozzá jelentős részben azért, mert az előző titkár, Patrusev tábornok, a héják vezére ezt forszírozta.

Mit üzent Putyin az iráni vezetésnek ebben a feszült helyzetben amikor óriási a veszélye egy kiterjedt közel-keleti háborúnak? Sojgu tárgyalásairól nem derült ki semmi, de a Reuters értesülései szerint Irán egyelőre nem indít válaszcsapást, mert meg akarja várni a gázai tűzszüneti tárgyalások eredményét. Ezek a tárgyalások állítólag csütörtökön kezdődnek meg. Közben lemondott Irán új nyugatbarát alelnöke, Zarif, aki annak idején az atomalku egyezményt tető alá hozta hat nagyhatalommal: USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Trump Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására felrúgta az atomalku egyezményt, és újra szankciókkal sújtotta Iránt, amely emiatt gazdasági válságba süllyedt. Zarif alelnök, akit Khamenei vallási vezető támogatott ebben, azért akarta újrakezdeni a tárgyalásokat a Nyugattal, hogy enyhítsen a fojtogató szankciókon, melyek teljesen kiszolgáltatják Iránt Kínának és Oroszországnak. Benjamin Netanjahu azért ölette meg a Hamász vezért épp Teheránban, hogy megakadályozza Irán nyugati nyitását.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök folytatni akarja a háborút annak ellenére, hogy ezzel kockára teszi Izrael biztonságát miközben Nagy Izrael területén már most is több palesztin él mint zsidó.

Irán a gázai tűzszünettől teszi függővé a támadást Izrael ellen

A Reuters értesülései szerint Irán és szövetségese a Hezbollah attól teszi függővé a támadást, hogy miképp alakulnak a tűzszüneti tárgyalások a gázai övezetről. Ezeket a tárgyalásokat állítólag csütörtökön kezdenék el Egyiptomban vagy Katarban.

Korábban mindkét országban voltak tárgyalások Izrael és a Hamász képviselői között elsősorban a túszokról, akiket a palesztin terrorista szervezet múlt október óta tart fogságban. Néhány túsz kiszabadult, a többiek sorsáról nincs hír. Benjamin Netanjahu miniszterelnök többször is megerősítette, hogy az izraeli válaszcsapás célja a Hamász megsemmisítése és a túszok kiszabadítása. Az elmúlt tíz hónapban egyik célt sem sikerült elérni. A hadsereg vezetői nyíltan kétségbe vonják, hogy megsemmisíthető a Hamász, melyet a palesztin lakosság jelentős része támogat. Nagy Izraelben – ebben a gázai övezet és Ciszjordánia is benne van – több palesztin él mint zsidó, és a demográfiai mutató az arabok felé billenti a mérleget. A Hamász fő támogatója Irán, melynek elnöki beiktatásán ölte meg az izraeli titkosszolgálat a palesztin terrorista szervezet vezetőjét, Hanijehet.

Lemondott Irán alelnöke, a nyugati nyitás képviselője, alig 11 nappal kinevezése után

Mohamed Javad Zarif volt Irán külügyminisztere amikor aláírták az atomalkut hat nagyhatalommal: USA, Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína. Trump elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására az atomalkut felrúgta. Az izraeli titkosszolgálat Teheránban nemrég meggyilkolta a Hamász vezérét, ezért Irán válasz csapással fenyeget.

“Nem vagyok megelégedve a munkámmal, sajnálom, hogy nem tudtam beváltani a hozzám fűzött reményeket”

– írta X-en a mérsékelt politikus.

Miért döntött így alig 11 nappal a kinevezése után? Zarif alelnök azzal indokolta ezt, hogy nem ért egyet a 19 tagú kormány összetételével. Maszud Pezeskian elnök vasárnap terjesztette elő a kormánylistát a parlament elé. Az új kormányba bekerült az előző kabinet néhány konzervatív minisztere is. Az előző elnök kormánya durván leszámolt  a tüntetéseken résztvevő fiatalokkal, akik közül többet meggyilkoltak. A tüntetéssorozat amiatt robbant ki Iránban, mert a vallási rendőrség agyonvert a börtönben egy diáklányt, akinek az öltözete nem felelt meg a szigorú vallási előírásoknak. Iránban 1979 óta vallási rendszer áll fenn, élén kezdetben Khomeini ajatollah állt. Jelenleg Khamenei ajatollah Irán első számú vezetője, aki – a külvilág meglepetésére -, a mérsékelt Pezeskiant támogatta az elnökválasztáson. Zarif ex külügyminiszter volt Pezeskian elnökjelölt diplomáciai tanácsadója, aki ezért kapta meg az alelnöki posztot. Sokan bírálták az alelnöki kinevezést, mert Zarif gyerekei amerikai állampolgárok. Zarif ex külügyminiszter számított a nyugati nyitás arcának Iránban, mert amikor ő volt a külügyminiszter 2013 és 2021 között az ország közeledett az Egyesült Államokhoz, és az atomalku aláírásával megszűntek a szankciók Irán ellen. Amint Trump felrúgta az atomalkut, újra érvénybe léptek a szankciók , és ennek következtében Irán gazdasága ismét nehéz helyzetbe került. Mindinkább Kínára kell támaszkodnia, Peking pedig kihasználja ezt: olcsón vásárolja az iráni olajat.

A szélsőségek erősítik egymást

Az alelnök lemondása kapcsolatban áll azzal is, hogy az izraeli Moszad épp az államfő beiktatási ünnepségét használta ki Hanije Hamász vezér meggyilkolására. Hanije viszonylag mérsékelt vezető volt, utóda Szinvar, az októberi terrortámadás vezére mindhalálig háborúzni akar Izraellel és a Nyugattal. Ebben a helyzetben sem az Egyesült Államok sem pedig Irán nem kezdheti újra az atomalku tárgyalásokat pedig Zarif alelnöknek ez lett volna a megbízatása, melyet támogatott Khamenei vallási vezető is. Iránt ugyanis fojtogatják a nyugati szankciók, melyek csakis akkor szűnnének meg, ha Teherán lemondana az atomfegyverről. Zarif alelnök lemondása ezért rossz hír az egész Közel Kelet számára hiszen ezzel

a békés megoldás amúgyis csekély reményei tovább csökkentek a globális gazdaság energia ellátása szempontjából stratégiai fontosságú térségben.

Izrael tárgyal, de felkészül a háborúra

Miközben Izrael Irán támadására készül – vadászgépek üzemanyaggal való ellátásával, légvédelmi ütegek elhelyezésével és Washingtonnal való koordinációval az amerikai katonai eszközök elhelyezésében – egyre nagyobb az aggodalom az egyik legkritikusabb védelmi vonalával kapcsolatban: az amerikaiak vezette arab koalícióval, amely segített meghiúsítani az utolsó iráni támadást.

Az egykor titkos szövetség, amely magában foglalta Jordániát, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, április 13-án éjjel robbant be a nyilvánosság elé, amikor segített Izraelnek az Iránból indított több mint 300 drón és rakéta 99 százalékának elfogásában – ez volt az első ilyen jellegű közvetlen csapás Teherán részéről a zsidó állammal folytatott több évtizedes árnyékháború után.

Izrael katonai vezetője akkor dicsérte az együttműködést, mint amely kikövezi az utat „az együttműködés új lehetőségeihez a Közel-Keleten”.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint ez „erős üzenetet küld arról, hogy Izrael hol van a régióban, szemben azzal, hogy Irán hol van a régióban”.

Négy hónappal később, amikor Irán megfogadta, hogy erőteljesen válaszol a Hamász vezetője, Ismail Haniyeh meggyilkolására a saját háza táján, Izrael regionálisan elszigeteltebb, ami katonai elemzők szerint sebezhetőbbé teheti az országot.

Attól is tartanak, hogy Izrael légvédelmi rendszerei még amerikai támogatással sem lesznek képesek teljes mértékben elhárítani egy hatalmas, összehangolt támadást.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök Washington nyomása és saját katonai vezetőinek felhívásai ellenére sem volt hajlandó beleegyezni a tűzszünetbe és a túszok szabadon bocsátásába Gázában. Haniyeh – a Hamász főtárgyalójának – meggyilkolása feldühítette az amerikai tisztviselőket és az arab vezetőket, akik úgy vélték, hogy a tárgyalások kritikus szakaszban vannak. Bár Izrael sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta szerepét a merényletben, közvetlenül utána közölte az amerikai tisztviselőkkel, hogy ő a felelős.

Az arab országok még áprilisban is elbagatellizálták szerepüket az iráni támadás elhárításában, félve a teheráni megtorlástól, és nem akarták, hogy Izrael támogatójának tűnjenek a gázai háború emberáldozatai miatti széles körű közfelháborodás idején. Ezek az aggodalmak most még hangsúlyosabbak, és

az arab államok igyekeztek nyilvánosan elhatárolódni az erőszak következő fordulójában való részvételtől.

Jordánia és Szaúd-Arábia kijelentették, hogy nem akarják, hogy légterüket harci övezetté alakítsák át. Egyiptom kijelentette, hogy „nem vesz részt egy olyan katonai tengelyben, amely részt venne egy iráni támadás visszaverésében”.

Az ilyen nyilvános nyilatkozatok „nagyon zavaróak” egy magas rangú izraeli politikus szerint, aki segített a regionális koalíció felépítésében, névtelenséget kérve beszélt az érzékeny biztonsági kérdésekről. Míg a rakétahatótávolságú arab államok azt akarják, hogy Iránt megfékezzék, a kötelékek, amelyek összekötik őket Izraellel, kényesek, és eddig csak egyszer tesztelték őket nagy léptékben.

A totális háború lehetőségével szembesülve „Izrael teljesen egyedül működik,”

– ismerte el.

„Nagyon, nagyon keményen dolgozunk, intenzív diplomáciával, hogy megpróbáljuk elkerülni az eszkalációt,” – mondta Kirby szerdán újságíróknak, hozzátéve, hogy Joe Biden elnök „további katonai erőforrásokat rendelt el a régióba annak biztosítása érdekében, hogy Izrael támadása esetén az Egyesült Államok képes legyen a védelmére kelni”.

Irán áprilisi támadása, amelyet egy damaszkuszi diplomáciai létesítmény közelében végrehajtott izraeli csapás után indítottak, jól megkoreografált volt, értékes időt adva Izraelnek és szövetségeseinek a felkészülésre.

A tisztviselők úgy vélik, hogy a támadás ezúttal hirtelenebb, nagyobb léptékű és hosszabb lehet – valószínűleg több napig tarthat több óra helyett. Ez egy koordinált akadály is lehet több irányból, amelyben iráni megbízottak vesznek részt Irakban, Jemenben, Szíriában és Libanonban.

Az elmúlt 10 hónapban a libanoni Hezbollah militánsok alacsonyan repülő, nagy sebességű robbanó drónokat használtak, hogy katonai létesítményeket és magánházakat találjanak el Izraelben – elkerülve az ország magasztalt légvédelmi rendszereit, amelyeket arra terveztek, hogy azonosítsák és elfogják a hagyományosabb rakétákat, amelyek nagyobb magasságban és lineáris repülési útvonalak mentén repülnek. Az ilyen drónok jelentős veszélyt jelenthetnek, ha nagy számban szabadulnak el, fegyverszakértők szerint.

„A válaszunk jön, és erős, hatásos és hatékony lesz,”

– mondta Hasan Nasrallah, a Hezbollah vezetője egy szerdai beszédében.

A csoport nagyobb hatótávolságú lőszereket is használhat, amelyekről azt állítja, hogy a birtokukban vannak, de soha nem mutatták be nyilvánosan. Egy ilyen támadás visszaverése valószínűleg nagy áldozatokat követelne Izraeltől: a Vaskupola elfogások körülbelül 30 000 dollárba kerülnek elfogásonként;

a ballisztikus rakéták lelövésére tervezett Arrow 3 becslések szerint elfogásonként 3 millió dollárba kerül.

Izrael úgy értékeli, hogy a Hezbollah indítja a támadást, potenciálisan Tel-Aviv felé lőve és irányított rakétákat használva, mondta Yoel Guzansky, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács korábbi tisztviselője, aki jelenleg a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének vezető kutatója.

A legrosszabb forgatókönyv szerinte egy többfrontos támadás lenne más iráni megbízottak részéről, amelynek célja, hogy „megkérdőjelezze Izrael védelmi rendszereinek határait, amelyeket túlterhelhetnek… és amelyek, amint áprilisban láthattuk, a stratégiai mélység érdekében a regionális koalícióra támaszkodnak.”

Guzansky elmondta, hogy

Izrael közölte a Hezbollahhal és Iránnal, hogy a polgári lakosság központjainak eltalálása vörös vonal lenne, és erőteljes választ váltana ki.

„Ha a Hezbollah folytatja agresszióját, Izrael harcolni fog ellene, minden erejével,” figyelmeztetett Yoav Gallant védelmi miniszter arab nyelvű üzenetében, amelyet csütörtökön tettek közzé az X-en.

„Aki a tűzzel játszik, pusztulásra számíthat.”

Izrael fontolóra vehet egy megelőző támadást Irán ellen, ha arra a következtetésre jut, hogy a támadás küszöbön áll, jelentette az izraeli média hétfőn, miután Netanjahu találkozott védelmi vezetőivel. „Ez olyasvalami, amit még nem értünk el, de a jövő még hátravan,” – mondta a magas rangú izraeli politikus.

Michael E. Kurilla tábornok, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának vezetője ezen a héten másodszor járt Izraelben, hogy megvitassa a katonai koordinációt. Az újonnan telepített amerikai eszközök közé tartozik egy F-22 Raptorokból álló század, haditengerészeti cirkálók és rombolók, valamint a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó és kísérő hajói, amelyek a Közel-Kelet felé tartanak, hogy helyettesítsenek egy másik hordozó csapásmérő csoportot, amely elhagyja a régiót.

„Az Egyesült Államok sokkal elfoglaltabb, mint áprilisban volt, de azzal is tisztában van, hogy egy regionális háború hatással lesz a gazdaságra, és érdekük, hogy megállítsák az eszkalációt,”

– mondta Israel Ziv, nyugalmazott vezérőrnagy, aki az Izraeli Védelmi Erők Műveleti Osztályának vezetőjeként szolgált.

Sürgette az izraeli vezetőket, hogy ne vegyék magától értetődőnek az amerikai támogatást: „Úgy gondolom, hogy Izrael hibát követhet el, amikor regionális háborúba kezd azzal a feltételezéssel, hogy eszközei mindig és minden mennyiségben rendelkezésre állnak.”

Azt is megjósolta, hogy Izrael nehézségekbe fog ütközni a regionális koalíció egyben tartása során, „mivel nem mindenki áll készen a Netanjahuval való együttműködésre”.

Abdullah Al-Junaid bahreini politikai elemző azt mondta, hogy a Perzsa-öböl államai továbbra is befektetnek az Izraellel való partnerségbe Irán megfékezése érdekében, de bármilyen hosszú távú szövetséghez előrelépésre van szükség az Izrael és a palesztinok közötti megoldás felé – amit Netanjahu és szélsőjobboldali szövetségesei nem voltak hajlandók figyelembe venni. Hajthatatlanságuk megakasztotta az Egyesült Államok által támogatott erőfeszítéseket, hogy kiterjesszék az Izrael és arab szomszédai, köztük Szaúd-Arábia közötti normalizálási megállapodásokat.

„Most mélyebbre kell ásnunk, és meg kell találnunk a Közel-Kelet 2.0-t” – mondta.

„A mostani alternatíva nem fenntartható.”

IDF: az Irán által Izraelre kilőtt mintegy 300 lövedék 99%-át elfogták

Daniel Hagari, az izraeli védelmi erők szóvivője szerint Irán mintegy 300 lövedékkel támadta Izraelt. A támadást az izraeli légvédelem a lövedékek 99%-át még azok Izrael területére történő belépés előtt megsemmisítette..

„Ez egy nagyon jelentős stratégiai eredmény”

– mondja egy reggeli sajtónyilatkozatában Danile Hagari.

„Az iráni fenyegetés találkozott az IDF légi és technológiai fölényével, erős harci koalícióval kombinálva, amely együttesen elhárította a fenyegetések túlnyomó többségét” 

Irán 170 drónt indított és egy sem lépett be Izrael légterébe. Izrael és szövetségesei mindegyiket lelőtték az ország határain kívül. További 30 cirkálórakétát indítottak el, és egyetlen egy sem lépett be Izrael légterébe – mondja. Hagari szerint közülük 25-öt lőtt le az izraeli légierő. Emellett Irán 120 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre. Sokukat a nagy hatótávolságú Arrow légvédelmi rendszer lőtte le, bár néhány rakétának sikerült megkerülnie Izrael védelmét, és eltalálta a dél-izraeli Nevatim légibázist. A Nevatim infrastruktúrájában kisebb károk keletkeztek, de a légibázis a megszokott módon működik. Az összehangolt támadás során egy maroknyi drónt és rakétát indítottak Irakból és Jemenből, bár egyik sem lépett be Izrael légterébe.

Izrael szombat este 19 órakor kapott hírt arról, hogy a Hamász elutasította a túszügyletre vonatkozó legutóbbi ajánlatot, de túlságosan az iráni támadásra koncentrált ahhoz, hogy nyilatkozatot tegyen

– mondta egy izraeli tisztviselő a The Times of Israelnek.

Nemcsak az USA, de Irán is figyelmeztette Moszkvát a terrorakcióra

A Reuters szerint Iránban kihallgattak olyan iszlamista terroristákat, akik merényleteket hajtottak végre illetve arra készültek, és ennek során jutottak arra a következtetésre, hogy az Iszlám állam következő célpontja Moszkva lehet.

Értesítették Oroszországot éppúgy mint az Egyesült Államok, de az orosz elhárítás nemhogy nem tett semmit, de nyíltan gúnyolódott a külföldi figyelmeztetéseken. Putyin elnök a véres terrorakció előtt, mely 140 ember életét követelte Moszkva határában, eligazítást tartott az FSZB tisztjeinek. Azon élcelődött, hogy a CIA figyelmeztetése szerint 48 órán belül várható lett volna az Iszlám Állam terrorakciója, de az égvilágon kívül semmi sem történt. Való igaz, hogy az időpont tévesnek bizonyult, később következett be a terrorakció, de a hatás teljes volt ugyanis az orosz terrorelhárítás tökéletesen felkészületlennek mutatkozott. Vajon miért? Az FSZB szinte tökéletes rendőrállamot működtet Oroszországban azt követően, hogy kudarcot vallott a villámháború Ukrajnában. Lesújtanak a háború ellenzőire, az LMBTQ aktivistákra és mindenkire, aki valamiben szembeszállt a rendszerrel, amely mint a részeg hajó megy előre anélkül, hogy tudná: merre tart?

Putyin mozgósít

150 ezer szerencsétlen fiatalember kezdheti meg a katonaéletet a megnyerhetetlen háború kellős közepén. Putyin azt ígéri nekik, hogy nem kerülnek bele “a különleges hadművelet” poklába, de hát az orosz elnök azt is megígérte, hogy nem támadja meg Ukrajnát. A háború már 25 hónapja tart, és senki sem látja a végét.

Ferenc pápa húsvéti Orbi et urbi áldásában mondta ki a nyilvánvaló igazságot:

”minden háború abszurd!”

A megoldás keresésére buzdított mindenkit, de ehelyett csak háborús szólamok érkeztek mindenfelől. A fegyver és lőszergyártás a csúcsra jár Európában és az Egyesült Államokban, és mégsem képes kielégíteni Ukrajna háborús igényeit. Amelyeket mind nehezebb finanszírozni.

Németországban 2027-ben kimerül a 100 milliárd eurós hadiipari keret, de a fegyvergyárak hosszútávú szerződéseket akarnak. Ez évente 50 milliárd euróval terhelné meg a nagyon feszes német költségvetést, de erre sehol sincsen fedezet.

A legerősebb kormánypárt, a szociáldemokrata  már közölte: semmiképp sem áldozza be a jóléti kiadásokat a fegyverkezés érdekében hiszen 2025-ben választások lesznek. Az ellenzéki CDU – CSU viszont a fegyvergyártás gyors felfutását sürgeti. Így jöhet létre az az abszurd helyzet, hogy a Rheinmetall Ausztráliában gyártott tankokat szállít majd a Bundeswehrnek. Ferenc pápa nem véletlenül jegyezte meg:

“a fegyvergyárak a fő nyertesei az ukrajnai háborúnak, mert a kormányok kénytelenek a jóléti kiadások csökkentésével finanszírozni a rekord összegű hadikiadásokat.”

Irán is pénzeli a Hamászt

Arra talált bizonyítékokat az izraeli hadsereg, mely folyamatosan tárja fel a barlangrendszert a gázai övezetben, ahol a Hamász terrorista alakulatai rejtőzködnek, hogy Irán is pénzeli a terrorszervezetet. Már nyomára akadtak Szinvarnak, a Hamász katonai vezetőjének is, aki elindította az október hetediki terrortámadást Izrael ellen.

Biden elnök kívánságával szemben az izraeli hadsereg nem áll le, tovább folytatja a harcot a Hamász ellen, ráadásul tárgyaló küldöttsége kivonult a kairói fegyverszüneti tárgyalásról. Biden elnök magánbeszélgetésben seggfejnek titulálta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Izrael mindinkább Iránt tekinti fő ellenségnek, amely folyamatosan uszítja ellene a Hezbollahot Libanonban és a huszikat Jemenben miközben továbbra is elszántan támogatja a Hamászt.

Irán külföldi terrorista szervezeteit egy kis hamburgi bankon keresztül pénzelte

Így jutott pénzhez a libanoni Hezbollah, mely rendszeresen támadja Izraelt, és a jemeni huszik, akik rakétáikkal akadályozzák a forgalmat a Vörös tengeren – írja hírszerzői jelentésekre támaszkodva a brüsszeli Politico.

A hamburgi Varengold bankban átfogó vizsgálat folyt, mert a hírszerzőszervezetek értesítették a német bankfelügyeletet, hogy a nemzetközi szankciók által sújtott Irán mire is használja a bankot. A hírszerzőügynökségek szerint Irán előszeretettel használ európai bankokat különböző illegális pénzügyi műveletekre, mert Európában nem oly szigorú az ellenőrzés mint az Egyesült Államokban. A német bankfelügyelet tavaly jelezte, hogy átfogó vizsgálatot folytat a Varengold bankban, de arról egy kukkot sem szólt, hogy ennek oka elsősorban, hogy Irán terrorista szervezetek finanszírozására illetve pénzmosásra használta a kis hamburgi bankot. A Varengold szerint semmi ilyesmi nem történt:

”A mi üzleti partnereink globális élelmiszer és gyógyszer nagykereskedők. Hiteleket nyújtunk olyan esetekben amikor sürgős humanitárius szállítmányról van szó, de természetesen figyelembe vesszük azokat a szankciókat, melyeket az Európai Unió vagy az Egyesült Államok alkalmaz” – közölte a bank szóvivője a Politicoval.

Csakhogy a lap hírszerzői forrásokból úgy értesült, hogy a hamburgi bankot használta az iráni Al Kudsz, amely nem más mint a Forradalmi Gárda külföldi szervezete, amely ellenőrzése alatt tartja a Hezbollahot és a huszi terrorista szervezeteket.

Az Al Kudsz korábbi parancsnokát, Szulejmani tábornokot az amerikaiak lőtték ki Irakban, ahol helyi terrorista vezetőkkel tárgyalt.

Irán nem közvetlenül finanszírozza a terrorista szervezeteket külföldön hanem átad nekik bizonyos mennyiségű olajat, melyet azok eladnak – általában Kínának -, és ebből csinálnak pénzt, melyet azután több helyen megforgatnak, hogy a nyugati hírszerzőszervezetek elveszítsék a nyomot. A vevő is jól jár hiszen lényegesen olcsóbban olajhoz ily módon mintha a piacon vásárolna.

A Varengold bank rendszeres pénzügyi kapcsolatban állt olyan Irán által létrehozott fantom cégekkel, melyeket USA szankciók fenyegetnek. Kettő közülük már szerepelt is az Egyesült Államok szankciós listáján, a többi vizsgálat alatt áll.

Miért nem vette ezt észre a bank auditálását végző PwC könyvvizsgáló cég? A Politico kérdésére egyelőre nem kívántak válaszolni.

“Irán számára pénzügyi csomópont lett a Varengold”

Ezt mondta egy magát természetesen megnevezni nem kívánó magasrangú hírszerző a brüsszeli lap tudósítójának, aki csodálkozott azon, hogy “senki sem kötötte össze a pontokat.”

A Varengold nem tartozik a Hansa város régi pénzintézetei közé – valószínűleg ezért is szemelte ki magának Irán. Hamburgban 1995-ben alapítottak vagyonkezelő cégként, amely azután 2013-ban vált bankká. Csak 600 millió eurós alaptőkéje volt, ezért kifejezetten kis banknak számított, amely megpróbált találni magának valamilyen fejlődési területet, és ez lett az üzletelés az iráni fantom cégekkel. A Közel Kelet és Kelet Európa volt a fő csapásirány, mert ezekben a régiókban elég jelentős a szürke zóna: a nem egészen törvényes pénzek forgatása.

“A banknak ezekben a régiókban előnye van, mert szóba áll olyan partnerekkel is, melyeket mások elutasítanak”

– írta a Varengold igazgató tanácsának jelentése.

2018-ban Trump elnök felrúgta az iráni atomalkut, és újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezt követően felélénkült az Al Kudsz terrorista tevékenysége. Az iráni fantom cégekből a Varengold banknak jelentős bevételei származtak.

2015-ben a külföldi ügyletek még csak 4 millió euró hasznot hajtottak a banknak, de 2021- ben ez már 45 millió euróra nőtt. Azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi volt az iráni pénz.

A német bankfelügyelet leállított minden külföldi ügyletet, ezért a Varengold el kellett hogy bocsássa  a munkaerő mintegy egyötödét körülbelül száz embert.

Mekkora összegről lehetett szó az iráni bizniszben? A Politiconak nyilatkozó hírszerzők szerint több milliárd euróról!

Hongkongban bejegyzett cégek és török vállalkozások előszeretettel használták a Varengold iráni számláit, és ebből arra lehet következtetni, hogy ezek fantom cégek, iráni ellenőrzés alatt állnak, és olyan pénzügyi labirintust alkotnak, melyben könnyen el lehet veszíteni a pénz nyomát.

“Irán egész hálózatot üzemeltet a nyugati szankciók kijátszására, és ezeknek a fantomcégeknek  fő feladata az, hogy eljuttassák a szállítmányokat Oroszországba vagy Kínába. Ezeket a szállítmányokat humanitárius segélynek tüntetik fel, mert erre nem vonatkoznak a szankciók“

– hangsúlyozza a német bankfelügyelet jelentése a Varengold hamburgi bankról.

Irán felgyorsítja nukleáris programját

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerdán bejelentette, hogy Irán dúsított uránkészlete több mint 22-szerese az Iszlám Köztársaság és a világhatalmak között 2015-ben kötött megállapodásban meghatározott határértéknek.

A jelentésből kiderült, hogy október 28-án a készletek összesen 4486,8 kg-ot tettek ki, szemben az augusztus közepi 3795,5 kg-mal, ami 22-szeresével haladja meg a 2015-ös megállapodásban meghatározott 202,8 kg-ot.

Ez a paktum korlátozta Irán atomtevékenységét a nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe. A NAÜ nukleáris felügyelői egy bizalmas jelentésben jelezték, hogy Iránban nőtt a dúsított urán termelése.

A NAÜ-jelentés emellett arra is figyelmeztetett, hogy a fennmaradó ellenőrző és felügyeleti berendezések visszavonása miatt megnőttek az akadályok annak biztosításában, hogy Irán betartsa a 2015-ös megállapodást.

Az iráni döntést, amely szerint több ellenőrnek megtiltotta létesítményeihez való hozzáférést, az ügynökség is elítélte, „példátlannak”, „szélsőségesnek és indokolatlannak” nevezve, mivel „közvetlenül és komolyan” befolyásolja az iráni nukleáris program ellenőrzésének képességét.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója szerdán kapott választ Teheránból, amelyben megvédték „jogukat”, hogy visszavonják az ellenőrök akkreditációját.

Grossi elítélte ezt az intézkedést, és úgy határozta meg, hogy „ellentétes a szükséges együttműködéssel”. Rossi azonban kifejezte annak lehetőségét, hogy megvizsgálja a döntés megfordításának módjait.

Irán 2015-ben beleegyezett abba, hogy korlátozza nukleáris programját, de az Egyesült Államok egyoldalú kilépése az aláírt egyezményből kötelezettségei sorozatos megszegéséhez vezetett. Eddig az európai hatalmak próbálkozásai a megállapodás újjáélesztésére nem jártak sikerrel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK