Kezdőlap Címkék Irán

Címke: Irán

Trump nem akar háborúzni Iránnal, de…

ki
-
0
Trump nem akar háborúzni Iránnal, de…

Trump gazdaságilag akarja megfojtani Iránt. A megválasztott amerikai elnököt arról győzködi Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy együtt semmisítsék meg Irán nukleáris létesítményeit.

Bár továbbra is érvényben van Trumppal szemben a fatwa, vagyis a halálos ítélet, melyet amiatt mondott ki rá Khamenei ajatollah, hogy az akkori amerikai elnök megölette Szulejmani tábornokot, a Forradalmi Gárda külföldi erőinek parancsnokát Irakban, de a megválasztott elnöknek nem fűlik a foga külföldi katonai akcióhoz. A kiszivárgó hírek szerin Trump azt emlegeti bizalmas körben, hogy

“Bibi az utolsó amerikai katonáig harcolna a Közel Keleten.”

Bibi Netanjahu beceneve, és az izraeli miniszterelnök minden bizonnyal arra törekszik, hogy bevonja az Egyesült Államokat egy Irán elleni hadműveletbe, de Trump azt emlegeti, hogy

“Johnt azért rúgtam ki a nemzetbiztonsági tanácsadó posztról, mert mindenáron háborúzni akart Iránnal.”

”John Bolton könyvet írt Trumpról, és ebben tökéletesen alkalmatlannak nevezte az USA ex elnökét valamiféle konzisztens nemzetbiztonsági stratégia alkalmazására. Ebben minden bizonnyal igaza van Boltonnak, de a demokraták se mentek sokra a maguk stratégiai elképzeléseivel: két megnyerhetetlen háborút hagynak örökül Trumpnak Ukrajnában és a Közel Keleten.

Trump tanul a kínaiaktól

Pekingben nagyon fontosnak tartották Trump megnyerését, ezért vendégül látták a hatalom centrumában, a Tiltott Városban. A Cunnanhaj tökéletesen zárt övezet, oda csak rendkívüli esetben hívnak meg külföldi vendéget, de Trumppal kivételt tettek. Az USA akkori elnöke is viszonozta a gesztust: prezentált egy videót, melyen unokája kínai nyelven dalban köszöntötte Hszi bácsit és kedves nejét. A két elnök hosszú ideig tárgyalt egymással, és Trump megállapíthatta: a kínaiak gazdasági eszközökkel akarják megszerezni a világhatalmat nem katonailag.

Money makes the World go round

– ez a közös a kínaiak és Trump filozófiájában. Az amerikai elnök ezért nem katonai kategóriákban gondolkodik mint a demokraták, Benjamin Netanjahu vagy épp Vlagyimir Putyin.

Iránt gazdaságilag akarja a falhoz szorítani. A törekvés nem eredménytelen: az iszlám forradalom kezdete óta – 1979 – jelentősen csökkent az egy főre jutó GDP Iránban, ahol emiatt mind nagyobb az elégedetlenség. Iránnak az életmentő támogatást Kína adja azzal, hogy felvásárolja az olaj és földgáz export jórészét. Trump az első találkozón Hszi Csin-ping elnökkel a többi között erről akarja lebeszélni a kínaiakat.
Amikor Putyinnal tárgyal majd, akkor is az egyik tétel az lesz: ne kössetek stratégiai együttműködési egyezményt Iránnal!

Haldoklik az ajatollah?

Hírek szerint Khamenei ajatollahot mesterséges kómában tartják, közben pedig beindult a hatalmi harc az utódlásért. Az idős vallási vezető a legutóbbi választáson meglepő módon a mérsékelt Pezeskiant támogatta, aki el is nyerte az államfői posztot. Az iráni elit valószínűleg rádöbbenhetett arra, hogy a háborúzás nem kifizetődő vállalkozás.

Teherán minden bizonnyal támogatta a Hamász szörnyű terror támadását Izrael ellen, melynek fő célja az volt, hogy megakadályozza az egyezséget a zsidó állam és a szunnita muzulmán országok mindenekelőtt Szaúd Arábia között.

A Hamász vezérét épp Teheránban lőtte ki a Moszad, Izrael katonai csapása hosszú időre kiiktatja ezt a terrorista szervezetet éppúgy mint a Hezbollahot. Kiderült: Irán csapásmérő képessége messze elmarad az izraeli hadsereg digitális felkészültségétől. Irán ezért Szaúd Arábia és az arab világ felé tájékozódik – a kínai diplomácia aktív közreműködésével. Trump veje, Jared Kushner, aki a közel-keleti ügyeket intézte akkoriban amikor az apósa volt az elnök Washingtonban, most minden bizonnyal arra törekszik majd, hogy újra létrehozza az együttműködést Izrael és Szaúd Arábia között. Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös másfél milliárd dolláros üzleti ajánlattal kötelezte le Jared Kushnert. Trump diplomáciája valószínűleg Kissinger vonalát követi:

divide et impea! Oszd meg és uralkodj!

Míg a demokraták diplomáciája egy táborba hozta Oroszországot, Kínát és Iránt, Trump megpróbálja szétverni ezt az egységet külön – külön megállapodva Pekinggel, Moszkvával és Teheránnal. Mindezt a háború elkerülésével, mert az USA külföldi hadműveletei igen kevés hosszútávú hasznot hoztak Washingtonnak, Putyin sikertelen agressziója Ukrajna ellen pedig azt bizonyítja: a háborúzás kora lejárt…

Ukrajna üzleti lehetőséget kínál Donald Trumpnak

Kenderessy Milán
-
0
Ukrajna üzleti lehetőséget kínál Donald Trumpnak

Arra hívja fel a figyelmet a londoni Financial Times, hogy Ukrajna hatalmas üzleti lehetőséget kínál a megválasztott régi-új elnöknek.

Zelenszkij elnök már felkészült arra korábban is, hogy Trump nyerheti meg az elnökválasztást, ezért tanácsot kért Lindsey Graham republikánus szenátortól is, aki többször is felhívta honfitársai figyelmét azokra az ásványi kincsekre, mezőgazdasági fejlesztési lehetőségekre, melyekkel amerikai cégek is élhetnek a háború után Ukrajnában. Trumpot ez nagyon is érdekelte amikor Zelenszkij ukrán elnök erről beszélt vele még a választások előtt – nyilatkozta egy magát megnevezni nemkívánó bennfentes a megválasztott elnök környezetéből.

Kijevben örültek volna, ha Trump Mike Pompeo egykori külügyminisztert helyzetbe hozza, de ez nem történt meg. A kijelölt külügyminiszter, Rubio és a nemzetbiztonsági tanácsadó, Waltz korábban keményen bírálta Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, ezért Kijevben mérsékelt optimizmussal tekintenek a szereplésük elé.

Kérdés, hogy mit lép Putyin, ha Trump tárgyalásokat kezd vele?

Trump, a “békeangyal” egy Irán elleni támadás miatt akar lepaktálni Putyinnal

“Célba vettük Irán nukleáris létesítményeit”

– nyilatkozta Izrael új hadügyminisztere, akit Netanjahu épp az amerikai elnökválasztás hajrájában nevezett ki.

Az előző hadügyminiszterben Netanjahu miniszterelnök azért veszítette el a bizalmát, mert a háború befejezését sürgette, és egyetértett a Biden adminisztrációval, hogy semmiképp sem kell célba venni Irán nukleáris és olaj létesítményeit a nagy háborús és világgazdasági kockázat miatt. Donald Trump viszont arra biztatja Izraelt, hogy “csapjon oda Iránnak”. Az Egyesült Államok nélkül aligha lehet komoly csapást mérni Irán nukleáris létesítményeire, amelyek szét vannak szórva a nagy területű ország hegyvidékein.

Obama elnök idején hat nagyhatalom alkut kötött Iránnal arról, hogy az ország, amely nem ismeri el Izrael létét sem, nem fejleszti ki nukleáris ütőerejét, cserébe viszont megszabadul a szankcióktól, melyek fojtogatják a gazdaságát. Trump első elnöksége idején ezt az alkut felrúgta, Irán azóta egyre erősíti kapcsolatait Oroszországgal és Kínával. Peking békét teremtett Irán és Szaúd Arábia között. A Hamász azért indított terrortámadást Izrael ellen  múlt októberben, mert meg akarta akadályozni Izrael és Szaúd Arábia együttműködését. Ezt korábban Trump készítette elő: veje, Jared Kushner, aki ortodox zsidó nagyvállalkozó, intézte a közel-keleti ügyeket a State Departmentben Washingtonban. Szaúd Arábia csekély 1,5 milliárd dolláros üzleti ajánlattal vásárolta meg Jared Kushner jóindulatát.

Most viszont a muzulmán csúcs alkalmából Szaúd Arábia népirtással vádolta meg Izraelt a gázai övezetben. Benjamin Netanjahu tehát teljesen magára maradt a Közel Keleten viszont abban bizakodhat, hogy számíthat Donald Trump támogatására. Washingtonban a katonák korábban lebeszélték Trumpot Irán megtámadásáról, amire most Netanjahu rábeszéli őt. Putyin ezért is kulcsfigura, mert ha ő nem hagyja cserben Iránt, akkor az esetleges amerikai-izraeli támadás csak félsiker lehet. Lavrov orosz külügyminiszter már arról beszél, hogy előbb utóbb stratégiai együttműködési egyezményt kötnek Iránnal. Ezt a diplomáciai csomót aligha tudja Donald Trump egyetlen kardcsapással keresztül vágni.

Trump és Netanjahu közös akcióra készül Irán ellen?

Polonius
-
0
Trump és Netanjahu közös akcióra készül Irán ellen?

“Egyetértünk az iráni fenyegetés minden elemét illetően. Látjuk ezenkívül a lehetőséget Izrael előtt a béke megteremtésére” – így értékelte harmadik telefonbeszélgetését az USA megválasztott elnökével Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu nemrég leváltotta hadügyminiszterét. A honvédelmi tárca új vezetője sietett közölni: Irán ügyében teljes az egyetértés Donald Trump és Benjamin Netanjahu között. A Biden adminisztráció a háború mielőbbi befejezésére igyekezett rábírni Netanjahu miniszterelnököt – sikertelenül. A több mint egy éve tartó háborút Izrael miniszterelnöke két okból akarja folytatni: egyrészt döntő csapást kíván mérni Iránra Trump segítségével, másrészt pedig tart attól, hogy a háború után újrakezdődne korrupciós pere, amely akár börtönbe is juttathatná a 75 éves miniszterelnököt. Netanjahu az Irán elleni akció előtt meg akarja lazítani a kapcsolatot Teherán és Moszkva között.

Moszkvában és Washingtonban tárgyal Netanjahu jobbkeze

Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai minisztere a múlt héten Moszkvában tárgyalt, most pedig Washingtonban tanácskozik az amerikai katonai vezetőkkel. A Times of Israel szerint Netanjahu jobbkeze egyelőre egy fegyverszünetről tárgyal a libanoni Hezbollahhal, mely Irán szövetségese, de egyben előkészít egy csapást Iránra, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régen tervez az iszlamista rendszerrel szemben, amely nem ismeri el Izraelnek még a létét sem, és aktívan támogatja mind a Hamászt mind pedig a Hezbollahot. A Moszad Teheránban gyilkolta meg a Hamász korábbi vezérét.
Oroszország jó kapcsolatot tart fenn Iránnal, mellyel együtt védték meg Asszad elnök rendszerét Szíriában. Nemrég Teheránban járt Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára, Putyin bizalmi embere és Misusztyin orosz miniszterelnök. Lavrov külügyminiszter jelezte: előkészítenek egy stratégiai együttműködési egyezményt Iránnal.
Donald Trump azért is szeretne gyorsan megegyezni Putyinnal Ukrajnáról, mert az USA figyelmét a Közel és Távol Keletre kívánja koncentrálni.

Az Egyesült Államok figyelmeztet

FüHü
-
0
Az Egyesült Államok figyelmeztet

Az Egyesült Államok állítólag az elmúlt napokban óva intette Iránt attól, hogy újabb támadást indítson Izrael ellen, hozzátéve, hogy Washington nem fogja tudni megfékezni Izraelt, ha ismét támad – jelentette szombaton az Axios híroldal egy meg nem nevezett amerikai és volt izraeli tisztségviselőre hivatkozva.

„Megmondtuk az irániaknak: nem fogjuk tudni visszatartani Izraelt, és nem leszünk képesek megbizonyosodni arról, hogy a következő támadást az előzőhöz hasonlóan kalibrálják és ne célozzanak meg a mostaninál kényesebb célpontokat” – idézték az amerikai tisztviselőt.

Az üzenetet közvetlenül az irániaknak juttatták el, bár az izraeli forrás szerint az üzenetet svájci közvetítőkön keresztül adták tudomására Teheránnak.

Iráni tisztviselők azzal fenyegetőznek, hogy újabb csapást indítanak Izrael ellen, válaszként az Iszlám Köztársaság elleni október 26-i támadásra, amely katonai bázisok és létesítmények ellen irányult, és amely Irán szerint legalább öt embert megölt.

Izrael megtorló csapásai az iráni katonai létesítményekre hetekkel az Iszlám Köztársaság október 1-jei támadása után történtek, amelynek során Irán mintegy 200 ballisztikus rakétát lőtt ki Izrael ellen.

Viszonylag kisebb károkat okozott katonai bázisokon és néhány lakónegyedben, de megölt egy palesztin férfit Ciszjordániában.

Bármelyik oldal bármely további támadása a keddi amerikai elnökválasztás előtt szélesebb körű regionális konfliktusba burkolhatja a tágabb értelemben vett Közel-Keletet, amely már a Gázai övezetben zajló Izrael-Hamász háború és Izrael libanoni szárazföldi hadművelete körül lavíroz.

Irán mérlegeli, hogyan reagáljon, még nincsenek egyértelmű jelek arra vonatkozóan, hogy ez mikor és hogyan fog megtörténni.

Valószínűbb, hogy Irán a közvetlen válasz helyett az iraki és jemeni síita milíciákon keresztül lép fog válaszcsapást adni, hogy csökkentse Irán területén az újabb izraeli támadás kockázatát.

Eközben arab sajtóorgánumok szombaton felvételeket tettek közzé, amelyek arról tanúskodnak, hogy az izraeli haditengerészet egyik rakétahajója átkelt a Szuezi-csatornán, és a Vörös-tengeren van, és egy fejlett hordozórakétát szállít, amely képes kilőni az által kifejlesztett, 400-as LORA rakétát.

Facebook

Természetesen ez újabb visszatartó erő lehet a régióban található amerikai haderőn felül. Az Egyesült Államok hadserege az egész Közel-Keleten működik. Az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó valószínűleg az Arab-tengeren tartózkodik, míg a Pentagon sajtótitkára, Pat Ryder vezérőrnagy pénteken közölte, hogy további rombolók, vadászrepülő századok, tankerek és B-52-es nagy hatótávolságú bombázók érkeznek a térségbe Irán és terrorista szövetségesei elrettentésére.

Korábban szombaton Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei „pusztító válasszal” fenyegette Izraelt és az Egyesült Államokat az Irán és szövetségesei elleni támadások miatt. A 85 éves Khamenei korábbi kijelentéseiben óvatosabb megközelítést alkalmazott, és azt mondta, hogy a tisztviselők mérlegelni fogják Irán válaszát, és hogy Izrael támadását „nem szabad sem eltúlozni,  sem lekicsinyelni”.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága vasárnap hajnalban közölte, hogy a B-52-es bombázó megérkezett a térségbe.

A Teherán által „Ellenállási Tengelynek” nevezett iráni terrorszervezetek szintén súlyosan megsebesültek a folyamatos izraeli támadások miatt, különösen a libanoni Hezbollah és a Hamász a Gázai övezetben.

Izrael háborút indított a Hamasz ellen Gázában a 2023. október 7-i mészárlás után, amelyben mintegy 1200 ember halt meg, és 251 embert túszként raboltak el. A Hezbollah a Hamász támadása után rakétákat indítottak Izraelre. Izrael megfogadta, hogy eltávolítja a Hezbollahot az izraeli határtól, és lehetővé teszi, hogy több tízezer evakuált visszatérhessen otthonaikba.

Irán, amely áprilisban először támadta közvetlenül Izraelt rakétákkal és drónokkal, saját otthoni problémáival küzd, mivel gazdasága a nemzetközi szankciók súlya alatt roskadozik.

Irán régóta pusztítással fenyegeti Izraelt, és felszólított a zsidó állam kiirtására.

Irán vasárnap ünnepli a perzsa naptár szerint az amerikai nagykövetség túszejtésének 45. évfordulóját. 1979. november 4-én, amikor iszlamista diákok megrohamozták a nagykövetséget, 444 napos válsághoz vezetett, amely megerősítette a Teherán és Washington közötti évtizedek óta tartó, máig tartó ellenségeskedést.

Orosz-iráni stratégiai szerződés Izrael ellen?

Polonius
-
0
Orosz-iráni stratégiai szerződés Izrael ellen?

“Oroszország átfogó stratégiai szerződést ír alá Iránnal a közeli jövőben” – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki kiemelte a katonai együttműködés fontosságát. Mindezt akkor amikor Irán nyílt konfliktusban áll Izraellel.

“Még az idén aláírhatják a stratégiai szerződést amikor Maszud Pezeskian elnök Moszkvába látogat”

– mondta az orosz diplomácia vezetője.

“Az orosz-iráni kapcsolatok elmélyülése fenyegetés Izraelre nézve, amely már több mint egy éve háborút vív az Irán által támogatott terrorszervezetekkel, a Hamász-szal és a Hezbollahhal” – írja a Times of Israel, mely emlékeztet arra, hogy az orosz miniszterelnök szeptember végén Teheránban járt. Az USA azzal vádolja az iráni iszlamista rendszert, hogy rövidtávú ballisztikus rakétákat szállít Oroszországba, mely felhasználja azt Ukrajna ellen. Teherán tagadja, hogy drónokat és rakétákat szállítana Oroszországnak, de az amerikai hírszerzés információi egyértelműen ezt igazolják.

Észak-koreai recept?

A Times of Israel arra utal, hogy Putyin elnök nyáron Phenjanban aláírt egy stratégiai együttműködési szerződést, és ennek nyomán óriási lőszer szállítások indultak meg Oroszország irányában, és a legutóbbi időkben már feltűntek észak-koreai katonák is Kurszk környékén. Ebben az orosz tartományban az ukrán különleges alakulatok csapást mértek az oroszokra, akik most megpróbálják kiszorítani onnan őket. A Moszkva és Phenjan közötti szerződés a kölcsönös védelemről szól, ezért orosz területen vetik be az észak-koreai katonákat. Kérdés, hogy később harcolnak-e majd olyan ukrán területeken, melyeket Oroszország elfoglalt, és a saját területének nyilvánított, de ezt jóformán senki sem ismeri el. Az amerikai hírszerzés szerint mintegy 12 ezer észak-koreai katona érkezett Oroszországba, ahol a Távol Keleten képezik ki őket mielőtt bevetésre kerülne sor az ukrán hadsereg ellen. Az észak-koreai katonák a CIA értesülései szerint 2000 dolláros havi zsoldot kapnak, de ezt a pénzt Észak Korea vágja zsebre, amely óriási devizahiánnyal küzd a szankciók miatt.

Mi lesz, ha jön Trump?

Az USA ex elnöke azt állítja, hogy 48 óra alatt békét teremtene Ukrajnában, mert megállapodna Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött. Trumpnak, ha megválasztanák újra, azért lenne fontos az ukrajnai háború lezárása, mert a figyelmét a Közel Keletre illetve a Távol Keletre mindenekelőtt Kínára akarja koncentrálni. Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – erősödött Kína és Oroszország együttműködése. Hasonlóképp Moszkva fokozta kapcsolatainak intenzitását Iránnal és Észak Koreával. Peking ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a problémákat nem fegyverrel hanem tárgyalásokkal kell megoldani.

A kínaiak együttműködést és nem szembenállást akarnak az Egyesült Államokkal.

Washingtonban sokan egységes blokknak tekintik Kínát, Oroszországot, Iránt és Észak Koreát, de Peking kézzel – lábbal tiltakozik ez ellen. A kínaiak ugyanakkor kihasználják a háborús helyzeteket saját befolyásuk növelésére: az orosz piacon ők pótolják a kivonuló nyugati cégeket, Moszkva egykori vazallusait: Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán csúcstalálkozón fogadta Hszi Csin-ping elnök Hszianban, a régi kínai fővárosban, ahol régebben a császárok vették át a határon túli törzsek hódolatát és adóját. A Közel Keleten Peking béke egyezményt hozott össze Irán és Szaúd Arábia között. Korábban Trump és Biden Izrael és Szaúd Arábia együttműködését szorgalmazta, a Hamász azért is indította meg terrorakcióját tavaly októberben, hogy ezt megakadályozza.

Az izraeli csapás a konfliktus új szakaszát jelzi, de megáll a totális háború előtt

FüHü
-
0
Az izraeli csapás a konfliktus új szakaszát jelzi, de megáll a totális háború előtt

Irán első reakciója azt sugallta, hogy a felek ismét elhárították az ellenőrizetlen háborút, még akkor is, ha a kilátás nagyobb, mint valaha.

Izrael szombat délelőtti megtorló támadása Irán ellen egy új és veszélyesebb szakasz kezdetét jelentette a két ország évek óta tartó konfliktusában, de úgy tűnik, legalábbis egyelőre nem vált ki egy teljes háborút, mondták el elemzők.

A támadás volt az első alkalom, hogy Izrael nyilvánosan elismerte, hogy katonai műveletet hajt végre Iránon belül, miután évekig stratégiai hallgatást tartott az iráni földön elkövetett merényleteiről és szabotázscselekményeiről. Az 1980-as években Irakkal vívott háború óta ez is ritka támadás volt külföldi légierő részéről Iránban.

Bár ez egy jelentős pillanat volt, a támadás nem váltott ki azonnal iráni fenyegetést a megtorlásra, enyhítve a félelmeket, hogy a Közel-Kelet két legerősebb hadserege irányíthatatlan konfliktus előtt áll.

„Az árnyékháború évei teljes mértékben nyílt konfliktusba keveredtek – bár egyelőre kezelt konfliktusként” – mondta Ellie Geranmayeh, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának Irán szakértője, egy berlini kutatócsoport. „Teherán lenyelheti ezeket a katonai létesítmények elleni csapásokat anélkül, hogy olyan ellenakciót tenne, amely további izraeli válaszlépésekre ösztönözne” – tette hozzá.

Miután az Egyesült Államok hetekig nyomást gyakorolt ​​támadása hatókörének csökkentésére, Izrael elkerülte, hogy érzékeny nukleáris dúsító telephelyekre és olajkitermelő létesítményekre csapjon le, megtorlásul a hatalmas ballisztikus rakéták támadása miatt, melyeket Irán a hónap elején lőtt ki Izraelre.

Tisztviselők szerint szombaton az izraeli vadászgépek ehelyett nagyjából 20 katonai létesítményre összpontosítottak, köztük légvédelmi ütegekre, radarállomásokra és rakétagyártó telephelyekre.

A támadások viszonylag visszafogott fókusza lehetővé tette az iráni intézmények számára, hogy a normalitás érzését vetítsék előre szombat reggel. A légiközlekedési hatóság újra megnyitotta Irán légterét, és az állami hírügynökségek képeket és felvételeket sugároztak az élet visszatéréséről – elemzők szerint minden jel arra utal, hogy az iráni vezetés megpróbálja lekicsinyelni az izraeli támadás jelentőségét, és csökkenteni a belföldi várakozásokat egy nagyszabásúval szemben. Iráni válasz.

„Ez egy új szakasz kezdete, egy veszélyes szakasz, amely sokkal több érzékenységgel jár” – mondta Yoel Guzansky, a tel-avivi székhelyű kutatócsoport, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének iráni izraeli szakértője. „De a zene, amit Iránból hallok, alapvetően azt mondja: „Ó, ez nem semmi.”

Ennek eredményeként hozzátette:

„Lehetséges, hogy a két fél legalább ezt a kört lezárja, és nem fogunk látni iráni megtorlást – vagy ha látni fogjuk, akkor az kicsi lesz.”

Ennek ellenére az elemzők arra figyelmeztettek, hogy még ha a legutóbbi eszkaláció enyhül is, az Iránt és Izraelt tovább sodorta egy kezelhetetlen konfliktus felé. A két ország éveken át titkos háborút vívott, amelyben mindkét fél aláásta a másik érdekeit, és támogatást nyújtott a másik ellenfelének, miközben ritkán vállalt felelősséget saját támadásaiért. Ez a rejtett konfliktus nyílt konfrontációba fordult, amikor tavaly kitört a háború Izrael és Irán gázai szövetségese, a Hamász között.

Miután a Hamász vezette izraeli támadás tavaly októberben kirobbantotta Izrael pusztító gázai háborúját, Irán többi közel-keleti meghatalmazottja, köztük a Hezbollah is, palesztin szövetségesükkel való szolidaritásból csapást mért Izraelre. Izrael viszont fokozta az iráni érdekek elleni támadásait a régióban, ami közvetlen eszmecseréhez vezetett a két ország között, először áprilisban, most pedig októberben.

Egyes elemzők attól tartanak, hogy Izrael, bár viszonylag visszafogottan viselkedett szombaton, a november eleji amerikai elnökválasztást követően nagyobb támadást indít. A szavazás egy olyan hatalomátmenetet indít el, amelynek során Washington befolyása és az iráni-izraeli konfliktusra való összpontosítása csökken.

Irán légvédelmének és radarrendszerének megrongálásával Izrael megkönnyítette vadászgépei számára, hogy a jövőben Iránt támadják, ami vagy elriaszthatja Teheránt az erőteljes válaszadástól, vagy felbátorítja Izraelt, hogy újabb támadásokat próbáljon ki, vagy mindkettőt.

„Megkönnyebbülten sóhajt majd Irán és a régió, hogy az Egyesült Államoknak egyelőre sikerült megfékeznie Netanjahut” – mondta Geranmayeh, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökre utalva.

„De attól tartunk, hogy ez az amerikai választásokig vezető átmeneti korlátozás. Az előttünk álló „sánta kacsa” szakasz egy olyan pillanat lehet, amikor új izraeli támadásokat láthatunk Iránon belül az iráni képességek további kimerítésére.”

Miért támadta meg Izrael Iránt?

FüHü
-
0
Miért támadta meg Izrael Iránt?

A két ország évek óta árnyékháborút vív. Konfliktusuk mára nyílt harcicselekményekig jutott. Izrael légicsapásokat hajtott végre szombaton Irán ellen – közölte az izraeli hadsereg.

A főváros, Teherán lakói által látott és hallott csapások hetekkel azután történtek, hogy Irán mintegy 200 ballisztikus rakétát lőtte ki Izraelre, és izraeliek millióit kényszerítette arra, hogy menedékházakba húzódjanak. Irán azt mondta, hogy e hónap eleji támadása megtorlás volt, amiért Izrael meggyilkolt egy iráni parancsnokot és a térségben Irán által támogatott csoportok több vezetőjét.

Izrael és Irán közelmúltbeli légitámadásai megtörték a közvetlen katonai összecsapások elkerülésének régóta fennálló gyakorlatát.

Íme egy pillantás mindarra, amit tudunk az Irán elleni izraeli katonai akcióról és azokról az eseményekről, amelyek idáig juttatták az országokat.

Az izraeli hadsereg szombaton hajnali 2 óra 30 perckor kiadott közleményében közölte, hogy „pontos csapásokat hajt végre iráni katonai célpontokra”, és azt mondta, hogy az Irán és szövetségesei által Izrael ellen több mint egy éve tartó támadásokra reagálva hajtja végre az akciót. Ez egy ritka elismerés volt Izrael részéről az iráni területen folytatott katonai tevékenységről, mert eddig nem ismerte el közvetlenül a támadások tényét.

Teheránban reggel 6 óra után a katonaság közölte, hogy a csapások véget értek. Izraeli tisztviselők szerint a támadás körülbelül 5 óra körül ért véget, miután 20 célpontot találtak el. Az áprilisi légicsapások után során Izrael körülbelül öt napot várt, hogy válaszoljon a teheráni október 1-i rakétatámadásra. Ezúttal a 25 napos válaszreakciót több tényező is indokolta, beleértve az Izrael és a Biden-kormányzat közötti tárgyalásokat, az amerikai légvédelmi rendszer megérkezését és a zsidó ünnepeket. A közelgő amerikai választások is  befolyásolhatták Izrael kivárását.

A múlt héten kiszivárgott két titkos amerikai hírszerzési dokumentum műholdfelvételeket írt le az izraeli katonai felkészülésről egy esetleges Irán elleni csapásra, és betekintést engedett a tervekkel kapcsolatos amerikai aggodalmakba.

Hogyan jutott Izrael és Irán idáig?

Irán és Izrael ellentéte évtizedeken át árnyékháborúnak minősült. Irán szövetséges csoportok hálózatát, köztük a Hamászt és a Hezbollahot használta fel izraeli érdekeltségek elleni támadására, Izrael pedig magas rangú iráni tisztviselőket és atomtudósokat gyilkolt meg, és kibertámadásokat szervezett Irán ellen. A köztük lévő közvetlen konfliktus idén robbant ki, a Hamász által Izrael elleni tavaly október 7-i támadások nyomán.

Áprilisban Irán rakéták és drónok százait indította Izrael ellen – ez volt az első közvetlen támadás az ország ellen –, megtorlásul a Szíria fővárosában, Damaszkuszban található iráni nagykövetség épületére adott izraeli csapásért, amelyben három vezető iráni parancsnok meghalt.

Izrael nagyrészt meghiúsította az iráni rakétatámadást az Egyesült Államok és más szövetségesei és saját légvédelme segítségével, majd közvetlen támadással válaszolt.

Aztán július végén izraeli repülőgépek megölték a Hezbollah egyik vezető parancsnokát Libanon fővárosában, Bejrútban, egy rakétatámadásért megtorlásul, amelyben legalább 12 ember meghalt. Egy nappal később a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije meghalt egy teheráni robbanásban.

Az iráni kormány és a Hezbollah megfogadta, hogy megtorolják, de sokak meglepetésére Irán nem tett azonnali lépéseket.

Október 1-jén rakétát lőtt Izrael ellen, amivel az iráni Iszlám Forradalmi Gárda bosszút állt Haniyeh meggyilkolása miatt.

Az Irán által támogatott Hezbollah és a Hamász súlyos meggyengítése után Izrael megpróbálta egyensúlyba hozni stratégiai céljait szövetségesei – különösen az Egyesült Államok – azon aggodalmaival, hogy egy új támadás szélesebb körű regionális háborút indíthat el.

Az izraeli kormány közölte a Biden-adminisztrációval, hogy elkerüli az iráni nukleáris dúsítási és olajkitermelési telephelyek elleni csapást – mondta két tisztviselő. A bizalmas diplomácia egyeztetés érdekében névtelenül nyilatkozó tisztviselők azt mondták: Izrael beleegyezett, hogy támadásait az iráni katonai célpontokra összpontosítsa.

Amerikai tisztviselők aggódnak amiatt, hogy egy nagyobb közel-keleti konfrontációba keverednek a kevesebb mint két hét múlva esedékes elnökválasztás előtt.

A szombati támadás során Izrael azt mondta, hogy harci gépei rakétagyártó létesítményeket, föld-levegő rakétakilövőket és más katonai helyszíneket vettek célba. Az iráni nemzeti légvédelmi erők szerint Izrael katonai támaszpontokat támadott meg három iráni tartományban, köztük Teheránban is, szerintük „korlátozott károkat” okozva. Az iráni hadsereg közölte, hogy két légvédelemben dolgozó katonája életét vesztette a csapásokban.

Azzal, hogy elkerülte a nukleáris vagy olajinfrastruktúra helyszíneit, Izrael valószínűleg korlátozni akarta a két ellenfél közötti teljes háború valószínűségét, amely pusztító hatással lenne a régióra.

Izrael a közelmúltban megmutatta, hogy képes nagy távolságra is légicsapásokat végrehajtani.

A hutik elleni támadások során Jemenben szeptember végén az izraeli erők több mint ezer mérföldet repültek, hogy megtámadják az erőműveket és a hajózási infrastruktúrát, felderítő repülőgépekkel és több tucat vadászgéppel, amelyeket repülés közben kellett tankolni. Az Izraeltől mintegy 1000 mérföldre fekvő Teherán hasonló hatótávolságon van.

Iránnak sokkal erősebb a légvédelme, mint Libanonnak és Jemennek, de Izrael megmutatta, hogy velük szemben is előnye.

Áprilisban Irán első rakétatámadásának megtorlásaként egy izraeli légicsapás megrongált egy S-300-as légvédelmi rendszert Natanz közelében, egy közép-iráni város közelében, amely kritikus fontosságú az ország atomfegyver-programja szempontjából. Nyugati és iráni tisztviselők azt mondták, hogy Izrael légi drónokat és legalább egy rakétát lőtt ki  harci repülőgépről a támadás során.

Ez a csapás megmutatta, hogy Izrael képes megkerülni Irán védelmi rendszereit, és megbénítani azokat.

A Center for Strategic and International Studies, egy washingtoni kutatóintézet szerint Izraelnek további lehetőségei vannak: Jericho 2 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek körülbelül 2000 mérföld (kb. 3200 km) távolságban lévő célpontokat érhetnek el, és Jericho 3 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek olyan célpontokat is elérhetnek amelyek több mint 4000 mérföldre, azaz majdnem 6500 kilométer távolságra vannak.

Biden elnök ebben a hónapban kijelentette, hogy nem támogatja az iráni nukleáris létesítmények elleni támadást. A Fehér Ház szombaton támogatásáról biztosította Izrael hadműveletét, célzottnak és arányosnak nevezve azt.

Egy amerikai tisztviselő szombaton azt mondta, hogy Izrael figyelmeztette a Biden-adminisztráció illetékeseit a támadás előtt, de nem kívánta megmondani, hogy mennyivel előtte. Egyes elemzők szerint a közelgő amerikai elnökválasztás és az a tény, hogy Biden nem pályázik második ciklusra, megnehezíthette az adminisztrációt az izraeli fellépés befolyásolásában és esetleges korlátozásában.

A Fehér Ház szombati újságíróknak tartott hivatalos tájékoztatása szerint a kormányzat úgy véli, hogy az izraeli támadásnak véget kell vetnie Izrael és Irán közötti katonai cselekményeknek, de azt is kijelentették, hogy az Egyesült Államok ismét Izrael védelmére kel, ha Irán megtorolja.

Trump Putyinnak: “Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed”

ki
-
0
Trump Putyinnak: “Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed”

Nyilatkozott Donald Trump a Wall Street Journal szerkesztőségében arról, hogy milyen kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel amikor hatalmon volt.

“Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed. A kibaszott Moszkva kellős közepén ütlek meg. Barátok vagyunk, nem akarom ezt megtenni, de nincsen más választásom.”

Mit válaszolt erre Vlagyimir Putyin? “Erről szó sem lehet!” Mire Trump:” De igen, nagyon is szó lehet erről!”

Az USA elnökeként a Kreml elleni támadással fenyegetőzött Donald Trump:

”olyan keményen foglak megütni, hogy leszedem azokat a kibaszott kupolákat a fejedről. Mert hát tudják, Putyin kupolák alatt lakik.”

Donald Trump vissza akar kerülni a Fehér Házba, és az amerikai akcióhősök nyelvét használva magyarázza el a választási kampány idején az amerikai választóknak: hogy intézi ő a külpolitikát. John Bolton, Trump első  nemzetbiztonsági tanácsadója a választási kampány idejére időzítve könyvet adott ki, melyben veszélyesnek nevezi Trumpot az Egyesült Államok érdekeire. Mindezzel együtt Trump nem indított egyetlenegy háborút sem amíg a Fehér Házban ült, sőt határozott arról: ki kell vonulni Afganisztánból. Aztán a csúfos menekülés Afganisztánból már az utódjára, Joe Bidenre maradt. Húszéves amerikai megszállás után visszatértek a tálibok, akik pillanatok alatt elsöpörték a nyugatbarát rendszert, és visszaállították a középkort Afganisztánban.

Trump arról is beszélt a Wall Street Journalnek, hogy Kína ellen nem indítana háborút, mert hogyha Tajvan körül kiéleződne a helyzet, akkor akár 200%-os büntető vámokkal sújtaná Pekinget.

Az igazi veszély a Közel Kelet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra akarta rávenni Donald Trumpot, hogy indítsanak együtt katonai akciót Irán ellen annak érdekében, hogy az iszlamista rendszer egész nukleáris iparát lerombolják nehogy Teherán atombombához jusson. Irán nem ismeri el Izrael létének a jogosságát, és támogatja a Hamászt és a Hezbollahot.

Az elnökség idején Trumpot a katonák lebeszélték az Irán elleni akcióról mondván túlságosan kockázatos és túl kevés az esély a sikerre a nagy területű országban, ahol szét vannak szórva a nukleáris ipar telephelyei. Arra sikerült Trumpot rávennie Benjamin Netanjahunak, hogy az USA lépjen ki az iráni atomalkuból. Ennek keretében Irán vállalta, hogy nem fejleszt atombombát, ezért a világ felfüggesztette a szankciót vele szemben.

Trump most azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Jelenleg igen intenzív a katonai és gazdasági együttműködés Moszkva és Teherán között. Nemrég járt Iránban Oroszország miniszterelnöke és Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Az iráni drónok sok ukrán tankot semmisítenek meg a frontokon. Ezért egy Irán elleni katonai akciónak nagy a kockázata. Trump mindenestre arra buzdította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy támadja meg bátran Irán nukleáris célpontjait. Ettől Biden elnök eltanácsolta Izraelt. Benjamin Netanjahu állítólag úgy időzíti az Irán elleni válaszcsapást, hogy azzal a maximális támogatást nyújtsa Donald Trumpnak az elnökválasztáson.

Netanjahu Trumpot az izraeli válaszcsapás időzítésével akarja segíteni

ki
-
0
Netanjahu Trumpot az izraeli válaszcsapás időzítésével akarja segíteni

Irán minden korábbinál nagyobb rakéta csapást mért Izraelre, de a védelmi rendszer az USA aktív közreműködésével ezt elhárította. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal válaszcsapást ígért, de a CIA szerint ennek időpontját az amerikai választások hajrájához akarja igazítani, hogy a maximális támogatást nyújtsa Trumpnak.

Biden elnök és Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje nagyon is tisztában van a választási kockázattal: olyan szoros a verseny, hogy a közel-keleti fejlemények is számíthatnak a szavazatok számlálásakor. Volt már ilyen: 1980-ban Teheránban az iszlamista forradalmi gárda elfoglalta az USA nagykövetséget, és ott túszokat ejtett, akiket Carter elnök nem tudott kiszabadítani. A demokraták részben emiatt veszítették el a választást, melyet a republikánus Reagan nyert meg. Most Netanjahu hasonló akciót tervez. Az izraeli kormányfő kitűnően ismeri az amerikai politikai életet, remek kapcsolatai vannak republikánus oldalon. Orbán Viktor is Netanjahu közvetítésével jutott be először Trump elnökhöz még 2019-ben.

Világháborús kockázat

A demokraták le akarják állítani Netanjahu miniszterelnököt, aki egy éve háborúzik, és tovább akarja folytatni a kampányt egészen addig amíg – az Egyesült Államokkal együtt – szét nem zúzza Irán nukleáris iparát, amely valószínűleg már képes atombomba előállítására is. A demokrata Obama elnök – Nagy Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal és Kínával együtt megállapodott Iránnal abban, hogy az iszlamista rendszer nem fejleszt ki atombombát, és cserében a világ leállítja a szankciókat. Ezt az atomalkut Trump elnök – Netanjahu biztatására – felrúgta. Az izraeli kormányfő arra szerette volna rávenni Trumpot  hogy együtt támadják meg Iránt, de erről az USA elnökét akkor a katonák lebeszélték mondván: túlságosan nagy a világháborús kockázat és túl kevés az esély a sikerre.

Most Trump arra buzdítja Netanjahut, hogy csapjon oda:

“semmisítse meg Irán nukleáris programját.”

Biden arra kérte Netanjahut, hogy

“az Irán elleni válaszcsapás legyen arányos, és kerülje a nukleáris és olaj létesítményeket.”

Miért jelentene világháborús kockázatot Irán nukleáris iparának megsemmisítése? Mert Irán mögött jelenleg ott áll Oroszország, amely iráni drónokat használ egyre növekvő mértékben az ukrajnai frontokon, és cserébe nukleáris és rakéta technológiát ad az iszlamista rendszernek.

Trump ezért is akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Trump leírta Európát, számára a Közel és a Távol Kelet sokkal fontosabb. Három konfliktus viszont az USA-nak is túlságosan sok.

Biden viszont nem véletlenül találkozik Berlinben Nagy Britannia, Franciaország és Németország vezetőivel: tisztázni akarja Ukrajna támogatását és a közel-keleti rendezést. Az USA megfenyegette Izraelt: amennyiben nem javít az áldatlan állapotokon a gázai övezetben, akkor csökkentik a fegyverszállítást a zsidó államnak. Jellemző a választási küzdelemre, hogy a fenyegető levelet nem Biden elnök vagy Kamala Harris alelnök írta alá hanem a hadügy és a külügyminiszter. Kamala Harris ugyanis arról  akarja meggyőzni a választókat, hogy Trump a háború embere, aki világháborús kockázatot is felvállalna, ha újra bejutna a Fehér Házba.

Orosz-iráni csúcs a közel-keleti háború kellős közepén

Polonius
-
0
Orosz-iráni csúcs a közel-keleti háború kellős közepén

Miközben Irán és Izrael között nyílt háború zajlik Putyin orosz elnök találkozott a perzsa államfővel Türkmenisztán fővárosában. Hanijet Pezeskian Iránban mérsékelt politikusnak számít, de a vallási vezető, Khamenei ajatollah mégiscsak őt támogatta, mert békülni akar a Nyugattal. Az iráni Forradalmi Gárda viszont nem akar.

Iránban nagy parádén mutatták be az új csodafegyvert: a Shahed 136B drón továbbfejlesztett változatát, melynek hatótávolsága 4000 kilométer. A felvonuláson a másik szenzáció a Dzsihád ballisztikus rakéta volt. Szent védelmi hét vette ezzel kezdetét Iránban, ahol elvonultak Khomeini ajatollah sírja előtt. A vallási vezető irányította a forradalmat 1979-ben amikor elfoglalták az USA nagykövetséget is Teheránban, és háborút hirdettek a Nyugat és különösen Izrael ellen. Khomeini kétfrontos háborút folytatott: a kommunista párt 15 ezer aktivistáját ölette meg, hogy elvegye Moszkva kedvét a “testvéri segélynyújtástól”, mely 1978-ban Afganisztánban megtörtént.

Aztán Oroszország és Irán együtt mentette meg Asszad rendszerét Szíriában. A Hamász terrorista szervezet vezetői többször is jártak Moszkvában azt követően is, hogy terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen 2023 október hetedikén. A Hamász politikai vezetőjét a Moszad Teheránban gyilkolta meg.

Netanjahu mesterterve

Az izraeli miniszterelnök valószínűleg tudatosan hagyta figyelmen kívül a Moszad jelentéseit a készülő Hamász terrortámadásról tavaly októberben, hogy ezzel kellő erkölcsi alapot szerezzen régi kedvenc tervének megvalósításához: Irán nukleáris kapacitásának megsemmisítéséhez. Obama elnök öt másik nagyhatalom vezetőjével együtt megállapodott Iránnal a katonai atom program leállításáról. Trump elnök ezt a megállapodást – Benjamin Netanjahu biztatására – felrúgta, de a közös támadást Irán ellen nem vállalta fel. Most azonban arra buzdítja Izraelt: elsőként a nukleáris létesítményeket támadja Iránban! Benjamin Netanjahu azzal számol, hogy Donald Trump hamarosan újra az Egyesült Államok elnöke lesz, és akkor zöld utat kap Iránnal szemben. Biden elnök ugyanis egyáltalán nem támogat egy Irán elleni akciót. Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje kerek-perec megmondta Netanjahunak: ezt a háborút be kell fejezni!

Miért adná fel Putyin Irán támogatását?

Jelenleg az iráni drónok jó szolgálatot tesznek az ukrajnai háborúban. Ezért is kérte Zelenszkij elnök, hogy a NATO védje Ukrajna légterét. Az iráni drónok olykor NATO tagállamok határmenti területein landolnak Lengyelországban vagy Lettországban. Biden nem kíván igazán aktívan belekeveredni az ukrajnai háborúba, mert nem akar nyílt konfliktust Oroszországgal. Trump egyenesen megegyezne Putyinnal Zelenszkij feje felett. Miért? Nemcsak azért, mert ezzel növelné nemigen létező diplomáciai presztízsét hanem azért is, mert ezzel talán ráveheti Putyint arra: hagyja magára Iránt! Enélkül ugyanis igencsak kockázatos az Irán elleni támadás hiszen a nagy területű  és népes állam legyőzése egyáltalán nem tűnik egyszerűnek. Még nagyobb problémája Trumpnak és Netanjahunak az esetleges katonai győzelem után, hogy mi lesz utána? Afganisztánban és Irakban kiderült, hogy a katonai győzelem felér egy kiadós politikai vereséggel.

Miért kockáztatja a 75 éves Netanjahu a 76 éves Izraelnek nemcsak a biztonságát, de a létét is? Mert arra gondol, hogy az idő nem Izraelnek dolgozik: a demográfia jelentős arab többséget vetít előre a jelenlegi határokon belül, az Egyesült Államok elkötelezettsége pedig a Közel Kelet és főként Izrael iránt egyre csökken. A Közel Kelet az olcsó kőolaj felfedezésével vált világpolitikai tényezővé, ha ennek szerepe csökken a zöld átállás miatt,  akkor visszasüllyedhet a periferikus létezésbe, ami nem sok jót ígér a globális versengésben.

123...181. oldal a 18-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség