Kezdőlap Címkék Iraki kurdok

Címke: iraki kurdok

Ez volt ma – 2017. október 18.

0

Egyre több, korábban szexuális zaklatás áldozatává vált színésznő áll elő Magyarországon is, és az uniós igazságügyi biztos is elmondta, hogy ő is áldozat. Rendőrök szállták meg a szcientológusok budapesti székházát, a Fővárosi Közgyűlés lehetetlenné tette a Római-partról szóló népszavazást, Kínában újraválasztják a pártvezetést. Összeszedtük a legfontosabb mai híreket.

Egyre több magyar szexuális zaklatási ügy derül ki

Török-Illyés Orsolya
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Sárosdi Lilla és Sándor Erzsi után Földes Eszter és Tóth-Illyés Orsolya is megírta, hogyan érte őket szexuális zaklatás. A színházi és filmes szakma nevében Enyedi Ildikó, Gigor Attila és Janisch Attila rendezők, illetve Szöllősi Barnabás forgatókönyvíró nyílt levelet írt, hogy kiálljanak az áldozatok mellett.

Két színház közleményt adott ki, hogy elítélnek mindenféle erőszakot.

Az uniós biztost is zaklatták

A szexuális zaklatás elleni #MeToo kampányhoz való csatlakozásra szólította fel az érintetteket Vera Jourová uniós igazságügyi biztos, aki elmondta, hogy korábban ő maga is szexuális erőszak áldozatává vált. Azt mondta, nem szabad szégyellni, ami történt.

“Az európai nőknek mintegy fele tapasztal verbális, fizikai vagy online szexuális zaklatást. Meg kell változtatni azt a közfelfogást, miszerint ez normális”

– mondta.

Rendőrök a szcientológusoknál

Több tucat rendőr szállta meg a szcientológusok budapesti székházát. A magát egyháznak nevező, de, az egyházi minősítést hivatalosan nem használható szervezet ellen több eljárás is folyik, többek között törvénytelen adatgyűjtés, megfigyelés miatt.

Római-parti gát: közgyűlési trükk a népszavazás ellen

MTI Fotó: Soós Lajos

A Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége visszavonta az áprilisi határozatot a mobilgátról, de ugyanebben a határozatban elfogadta lényegében ugyanazt. Ezzel

jogilag érvénytelenné tették a mobilgát megépítése elleni népszavazást,

amelyet a Párbeszéd és az Együtt kezdeményezett.

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője a FüHü-nek azt mondta, ez „aljas és gyáva” húzás. Bánáti János, az az Országos Ügyvédi Kamara elnöke szerint ez „tipikus esete a joggal való visszaélésnek”.

Andy Vajna lecseréli új lapjainak vezetőit

Lecserélte a közelmúltban megvásárolt Bors, Kisalföld és Délmagyarország szerkesztőségeinek vezetőit Andy Vajna. A kiadó Lapcom stratégiai igazgatói feladatait novembertől Élő Gábor veszi át, aki a Mészáros Lőrinc-féle, a Népszabadságot egy éve bezáró Mediaworksnél töltötte be ugyanezt a posztot.

Élő azzal vált országosan ismertté, hogy hat éve kiretusálták az állami tévé híradójának tudósításából Lomnici Zoltán egykori legfelsőbb bírósági elnököt.

Élő volt ekkor az MTI Hírcentrum igazgatója, de az eset után elküldték.

Újraválasztják Kína vezetőit

Kínában kezdetét vette a XIX. kongresszus, amely során megválasztják a párt új politikai bizottságát, amely majd a következő öt évben irányítani fogja az országot. Az előzetes elemzések szerint nem várható nagy változás Kína kül- és belpolitikájában.

Elmeállapota miatt távolítanák el Trumpot

Donald Trump Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Pszichiáterekből álló csoport alakult az Egyesült Államokban, amely azt a célt tűzte ki, hogy elmozdítsa Donald Trumpot az elnöki székéből.

Szerintük ehhez az amerikai alkotmány tökéletes jogi keretet biztosít.

Diagnózisuk szerint Trump “gyógyíthatatlan, rosszindulatú nárcizmusban szenved, amely miatt képtelen ellátni az elnöki feladatokat, és veszélyt jelent a nemzetre”.

Nem enyhül a feszültség

Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Hivatalosan véget ért az iraki kormány által Kirkuknál indított kétnapos hadművelet: a hadsereg a síita milíciákkal együttműködve bevonult minden olyan területre, amelyet korábban a kurdok foglaltak el az Iszlám Államtól.

Ez viszont nem járt véráldozatok nélkül. Több ezer civil menekült el a területekről, a moszuli gátnál vívott harcokban tízen haltak meg.

Veszélyben a banántermés

Gombabetegség tizedeli a világ banántermelését, komoly károkat okozva a kereskedőknek, és a mintegy 400 millió termelőnek, aki számára a megélhetést adja a banán, a világ legnépszerűbb gyümölcse adja.

A német rendőrség lerohanta a Pokol Angyalait

Hétszáz rendőr több mint egy tucat városban kezdte meg a Pokol Angyalai motorosbanda tagjainak begyűjtését Észak-Rajna-Vesztfáliában. A rendőrök szerint sok köztük a bűnöző.

Kritikánk Alföldi Róbert rendezéséről

Fotó: Mészáros Csaba

Alföldi Róbert újfent nagyon beletalált valami közepébe, amikor megrendezte az Átrium Film-Színházban A félelem megeszi a lelket előadását, aminek témáját Fassbinder híres filmjéből ismerhetjük.

Egy hatvanéves német nő és egy nála húsz esztendővel fiatalabb marokkói vendégmunkás beleszeretnek egymásba. Emiatt ádázul gyűlölni kezdik és kiközösítik őket.

Ez volt ma – 2017. október 16.

0

Ha esetleg lemaradt volna a mai hírekről, ne aggódjon, összefoglaljuk a legfontosabbakat.

Fodor Gábor: A Fidesz alattvalóvá tesz mindenkit

Interjút adott a FüHü-nek Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. Szerinte az év végéig, a jövő év elejéig még van idő arra, hogy megszülessen az ellenzéki együttműködés a választásokra. Biztos benne, hogy Botka László után is meg fogja találni a megfelelő vezetőt a legnagyobb ellenzéki párt, mert kell vezető és kell program ahhoz, hogy eredményesek lehessenek.

Arról is beszélt, hogy

MTI Fotó: Kovács Tamás

„az ország most is rossz irányba megy. Őcsény ezt különösen jól megmutatta.”

Szerinte „Magyarországon az emberek boldogtalanok, perspektíva nélkül élnek”. Fodor Gábor szerint „az illiberális állam alattvalót nevel az emberekből, olyan alattvalót, aki fölfele néz és mindig onnan várja a megoldást”.

Miért a magyarok Európa lázadói?

Szlovákiában már egy ideje sokat foglalkoznak azzal, hogy Magyarország az Európai Uniótól több kritikát kap, mint dicséretet. A szlovák elemzőket és kommentátorokat gyakran foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon miért is lázadozik a magyar kormány az EU ellen. Két elemző most öt kérdésre próbált választ találni.

Bemutatta programját a Momentum

Forrás: Facebook / Momentum Mozgalom

Kétkulcsos szja, de mérsékelt második kulccsal, ha van rá pénz, csökkenő áfa, munkát terhelő járulék eltörlése, 35 ezres nyugdíj-minimum, fix szociális juttatás fejenkénti 35 ezer forint rászoruló családokban, lakásfenntartási támogatás a rezsi 50 százalékáig, a családi pótlék 25 százalékos emelése, a maximum adható GYED megduplázása, négy év alatt 60 százalék béremelés az egészségügyben, járásonként „kiskórházas” csoportpraxisok alakítása, társadalombiztosítási alapcsomag. Ezek szerepelnek a Momentum Mozgalom programjában, és ezek csak a jóléti elemek, baloldaliak és centristák vegyesen.

Az viszont nem derült ki a programból, honnan lenne minderre pénz.

Emellett meghagynák a határkerítést, felmondanák Paks II-t, a Fideszhez kötődő oligarchákat kizárnák a közbeszerzésekből.

Folytatódik a plakátháború

Újabb plakátok jelentek meg a Mahir-oszlopokon: három fénykép, Rákosi Mátyásé, Kádár Jánosé és Orbán Viktoré. Alattuk egy-egy dátum: 1947, 1977 és 2017. Az egyelőre nem derült ki, ki felel az akcióért.

Elkezdődött az aláírásgyűjtés

Megkezdődött az aláírások gyűjtése a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos, az Együtt és a Párbeszéd által közösen kezdeményezett népszavazás kiírásáért. Harminc nap alatt 138 ezer aláírást kell összegyűjteni. A kezdeményezők mellett a gyűjtésben részt vesz az MSZP, a DK, az LMP, a Magyar Liberális Párt, a Momentum, a Modern Magyarország Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.

Újabb háború fenyeget a Közel-Keleten

Kurdok elleni harcra készülő iraki katonák
Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Iraki csapatok hatoltak be a kurdok uralta Kirkuk városának központjába, a biztonsági szolgálatok szerint elfoglalták a tartományi székhely kormányzósági épületét. Korábban

a repülőteret is elfoglalták,

állításuk szerint egyetlen lövés nélkül.

Ez a bagdadi kormány válasza a kurdisztáni függetlenségi népszavazásra. Az iraki katonákat a kegyetlenségükről hírhedt síita milíciák is támogatják, valamint Törökország is jelezte, hogy számíthatnak a segítségükre.

Orbán kérte a Lex CEU módosítását

Orbán Viktor keddi brüsszeli utazása előtt megszavazza a Parlament a Lex CEU módosítását, amit a miniszterelnök maga kért kormányzati érdekre hivatkozva. A törvény egy évvel kitolja a határidőt, az egyetem ugyanakkor azt írta: ez visszalépés, mert még mindig nem írták alá a kormány és New York Állam közötti megállapodást.

Időközi választások is voltak

A jobbikos Ferenczi Gábor, a volt városvezető nyerte a vasárnapi időközi polgármester-választást a Veszprém megyei Devecserben. Rajta kívül négy független és egy munkáspárti induló volt.

Tatán időközi képviselő-választást tartottak, ott a fideszes jelölt nyert.

Egyre fenyegetőbb a szegénység

Magyarországon 2016-ban

a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség,

a 18 éven aluliaknak pedig már a harmadát. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat.

Ez lesz a bulinegyedről szóló népszavazási kérdés

Fotó: FüHü

Kiderült, miről szavazhatnak majd az erzsébetvárosi lakók:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”

Azt viszont még nem tudni, mikor lesz a népszavazás.

Tiltakozik az onkológiai társaság

Orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése

így reagált Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke a tervezetre, amely értelmében ezentúl több betegségtípusban is csak a legolcsóbban beszerezhető innovatív gyógyszerrel lehetne megkezdeni a rákos betegek kezelését. A Gyógyulj Velünk Egyesület már korábban tiltakozott.

Hillary Clinton: Trump szexuális ragadozó

Hillary Clinton a BBC-nek adott interjút. Ebben arról beszélt, hogy elismeréssel tartozik azoknak an nőknek, akik vették a bátorságot, hogy a nyilvánosság elé lépjenek Harvey Weinstein, a nagy hatalmú producer szexuális zaklatási ügyei miatt.

Clinton szerint most Trump személyében a Fehér Házban is egy szexuális ragadozó ül.

Dráma az NFL-ben

Súlyosan megsérült a liga egyik legjobb játékosa,

Aaron Rodgers, a Green Bay Packers irányítója: eltört a kulcscsontja, lehet, hogy már nem is játszhat a szezonban. Több hihetetlen elkapás volt az NFL hatodik játékhetének meccsein, és persze megint születtek meglepetések, a legnagyobbat a New York Giants okozta. A Kansas City Chiefs vereségével nincs már 100 százalékos csapat a ligában.

A Chicagói Filmfesztiválon lesz a Budapest Noir premierje

A Gárdos Éva rendezésében készült Budapest Noir Kondor Vilmos regénye alapján készült, az 1936-ban, Budapesten játszódó bűnügyi történet filmfeldolgozása. Kedden vetítik először a Kolovratnik Krisztián és Tenki Réka főszereplésével készült krimit az 53. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon.

Közel az újabb háború a Közel-Keleten

0

Iraki csapatok hatoltak be hétfőn a kurdok uralta Kirkuk városának központjába, a biztonsági szolgálatok szerint elfoglalták a tartományi székhely kormányzósági épületét.

Kurdok elleni harcra készülő iraki katonák
Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Ahogy korábban írtuk, tüzérséggel lőtték egymást a kurd és iraki erők a kurdisztáni ellenőrzés alatt álló Kirkuk városánál. Az iraki csapatok később elfoglalták a repülőteret is – saját állításuk szerint egyetlen puskalövés nélkül.

Az iraki katonák és az őket támogató síita milíciák

a Kirkukhoz közeli olajmezőket akarják elfoglalni,

ezzel reagálva a kurdisztáni függetlenségi népszavazásra. A síita milíciák hírhedtnek számítanak, kegyetlenségük az Iszlám Államéval vetekszik – a kurdok pedig többségében szunniták.

A városban aztán levonták az iraki mellé áprilisban kifüggesztett kurd lobogót, így csak az iraki zászlót lehetett látni. Úgy tudni, hogy más, kurdok által uralt területeken is kitűzték az iraki zászlót.

Az iraki különleges erők katonái katonai járművekkel és rendőrökkel hadállást vettek fel a belvárosban.

Az iraki kormány szerint a csapatok előrenyomulása lényegében nem ütközött ellenállásba, és sürgette a kurd pesmerga harcosokat, hogy működjenek együtt a rend fenntartásának érdekében.

Az iraki biztonsági erõk tagjai Kirkuk közelében
Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Az autonóm Iraki Kurdisztán természeti kincsekért felelős minisztere, Asti Havrámi elrendelte az olajkitermelés folytatását, miután az rövid időre megszakadt.

Az olaj világpiaci ára a hadműveletek hírére megugrott.

Bár az olajban gazdag Kirkuk tartomány hivatalosan nem része az iraki kurd autonóm területnek, ott is megtartották a szeptember 25-i függetlenségi népszavazást. Az iraki kormány válaszul gazdasági és jogi szankciókat hozott, hogy elszigetelje a kurd területeket.

Kirkukot egyébként korábban az Iszlám Állam szállta meg, és a kurd harcosok foglalták vissza.

Irakban sokáig csak a pesmergák tudtak ellenállást kifejteni a dzsihádistákkal szemben, ők állították meg előrenyomulásukat.

Törökország, ahol (Szíriához és Iránhoz hasonlóan) jelentős kurd kisebbség él, bejelentette, hogy mindenfajta együttműködésre kész a bagdadi központi kormánnyal annak érdekében, hogy felszámolja a kurd függetlenségi mozgalmat.

Szakértő: Veszélyes precedenst teremthet a “Krexit”

0

Rendkívül megoszlanak vélemények arról, hogy miképp fog végződni a hétfőn tartott kurd népszavazás. A Független Hírügynökség a témával kapcsolatban megkérdezte Dr. Wagner Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját, akinek szakterülete a Közel-Kelet, Közép-Ázsia a NATO és a biztonságpolitika. 

 

Történelmi jelentőségűnek gondolja-e a szeptember 25-i kurd népszavazást függetlenül attól, hogy mi lesz annak a kimenetele? 

A kurd népszavazás mindenképpen történelmi esemény, mert manapság már ritkán születnek államok, és még ritkább, hogy egy békés népszavazáson akarják ezt megszerezni, nem pedig háborúval.

Az iraki kurd közösség több évtizede küzd a minél nagyobb önállóságért, az központi iraki hatalom pedig egyre kevésbé képes magához kötni a kurdokat.

Elképzelhető, hogy az iraki kormány – akár fegyveresen is – megakadályozza a népszavazását megtartását?

Magát a referendumot nem tudja megakadályozni, hiszen képtelen lenne Kurdisztán megszállására, talán vitatott hovatartozású területeken, ahova a kurdok 2014 után vonultak be (lásd a Fühü előző elemzését) lenne képes erre. Egy ilyen akció valószínűleg komoly áldozatokkal járna mindkét oldalon. Ám kérdés, hogy Irak a szembenállásnak ebben a szakaszában meg meri-e lépni a katonai opciót: az iraki hadsereg az elmúlt két év harcaiban jelentősen meggyengült, de egyben sok tapasztalatot is szerzett. Egyelőre nem tudjuk az iraki haderő sikerei mennyiben köszönhetőek a bagdadi kormánynak, vagy ezk mennyire az amerikai légierő légicsapásainak és a több ezer amerikai katonai tanácsadó folyamatos jelenlétének az eredménye. Az USA valószínűleg nem támogatna egy ilyen egyoldalú lépést, azaz az iraki hadseregnek és rendőrségnek egyedül kellene szembeszállnia a kurdokkal.

Hajlandó lenne-e Bagdad „elengedni” Erbílt, ha igenek győznek?

Eddig sem akarta elengedni, pont ez mutatja Bagdad gyengeségét, hogy képtelen megakadályozni a folyamatot.

Mi az Európai Unió és az Egyesült Államok hozzáállása a kérdéshez?

Mind az EU, mind az USA ellenzi az Kurdisztán egyoldalú lépéseit és ezt már többször nyilvánosan elmondták. Egyébként napjainkig, Izrael kivételével nincs olyan ország, amely támogatná a népszavazást. Ez ellenkezés oka az, hogy a világ nagyhatalmai, beleértve ide Oroszországot, vagy Kínát is:

nem szeretik az új államok megszületését, mert veszélyes precedenst teremthet.

Ez nem is elsősorban nyugati probléma, ahol ma már egységes nemzetállamok vannak, hanem inkább máshol jelent gondot. Gondoljunk csak Peking érzékenységére Tibet vagy ujgurok kapcsán, vagy Oroszország több tucatnyi, száznyi etnikai csoportjára, akik közül a csecsenek függetlenségi törekvései a világ előtt is ismertek. Minden egyes, a kurdokéhoz hasonló sikeres önállósodás – illetve azok nemzetközi elismerése – veszélyes precedenst teremthet.

Szeptember 27-én (szerdán) a Külügyi és Külgazdasági Intézetben  “Iraki Kurdisztán a függetlenségi népszavazás után” című kerekasztal-beszélgetést tartanak, amelyen Wágner Péter és más közel-keleti szakértők bővebben elemzik és kiértékelik majd a kurdisztáni referendumot.

A magyar nyelvű rendezvény nyilvános, de előzetes regisztráció szükséges:
http://kki.hu/hu/esemenyek/iraki-kurdisztan-a-fuggetlensegi-nepszavazas-utan/24

Facebook-elérhetősége:

https://www.facebook.com/events/1160461717431243/?acontext=%7B%22ref%22%3A%2222%22%2C%22feed_story_type%22%3A%2222%22%2C%22action_history%22%3A%22null%22%7D&pnref=story

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK