Továbbra is kitartanak a szeptember 25-re kitűzött függetlenségi népszavazás mellett, hiába kérik az amerikaiak, hogy halasszák el, mondta a Reutersnek Maszúd Barzáni iraki kurd elnök.
A népszavazást, amely nem kötelező érvényű, az iraki kormány is ellenzi. Barzáni hivatalának az MTI által idézett közleménye szerint,
ha mégis elhalasztják, akkor az Egyesült Államoktól kérnek garanciákat a kurdok jövőjéről.
A halasztást egyébként Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kérte, telefonon. Szerinte tárgyalással kellene rendezni a kurdok és a bagdadi kormány közti problémákat.
Kurd tisztviselők szerint a népszavazás kitűzése eszköz, hogy nyomást gyakoroljanak a síiták által vezetett kormányra, olyan kérdésekben, mint a térségben bányászott olaj eladásából származó bevételek, valamint az Iszlám Állam ellen harcoló kurdok finanszírozása.
pesmergák Fotó: MTI/EPA/Mohamed Messzara
Az olaj árának csökkenése miatt az autonóm Kurdisztán nehezebb gazdasági helyzetbe került, ráadásul
több mint egymillió menekültet is el kell látnia,
akik az Iszlám Állam miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat.
Az első világháború után mesterségesen létrehozott Irakban régóta komoly problémát jelentenek a belső, etnikai-vallási ellentétek (síiták-szunniták, arabok-kurdok között). Egy független Kurdisztán létrehozását több környező állam is ellenzi – ugyanis sok kurd él Törökországban, Iránban és Szíriában is. Márpedig ezek az államok
attól tartanak, hogy ha Irakban kikiáltják a független Kurdisztánt, akkor a más országokban élő kurdok is csatlakozni akarnak majd.
Ez pedig akár újabb háborúhoz is vezethet. Ennek jele, hogy a törökök, arra hivatkozva, hogy az Iszlám Államot támadják, többször bombázták már a kurdok állásait.
Az Iszlám Állam még mindig népirtást folytat Irakban a jazidi kisebbség ellen, miközben a nemzetközi közösség nem tesz eleget azon kötelességének, hogy ezt megtorolja. Ezt állapította meg az ENSZ Szíriával foglalkozó vizsgálóbizottsága.
Az Iszlám Állam 2014 nyarán rohanta le a jazidik Szindzsár központú területeit, ezreket mészárolva le vagy ejtve fogságba hitükért. Ebben az időszakban
a kisebbség legalább 9900 tagját meggyilkolták vagy elhurcolták
Szíriába. Az iszlám szunnita ágát követő szélsőségesek ugyanis eretnekeknek, sőt, sátánimádóknak tartják az egyistenhívő, többségében kurd nemzetiségű jazidi kisebbség tagjait.
Több ezer jazidi férfit és fiút továbbra is eltűntként tartanak számon, miközben
a terrorszervezet mintegy 3000 nőt és gyereket tart fogságban
szörnyű, erőszakos állapotok között Szíriában.
Bár a dzsihádistákat elűzték ezekről a területekről, az elmenekült jazidik többsége nem tért haza. Szindzsár továbbra is gyakorlatilag lakatlan: a korábbi 400 ezer lakos helyett körülbelül ezer család mert visszamenni.
Erősen radioaktív anyagok is voltak Moszulban, amely közel három évig volt az Iszlám Állam kezén. Ezt csak most, a város visszafoglalása után hozták nyilvánosságra. Dzsihádista szervezetek régóta gondolkodnak azon, hogy tudnának piszkos bombákat létrehozni.
2014 nyarán foglalta el az Iszlám Állam Moszult, a második legnagyobb iraki várost. A világ nagy része ekkor döbbent rá, mekkora fenyegetést jelent a gyakorlatilag romjaiból feltámadt dzsihádista szervezet.
A terroristák több száz millió dollárt szereztek a moszuli bankokból és hatalmas fegyverarzenálhoz is jutottak:
kézifegyverekhez, rakétákhoz, harckocsikhoz, de olyan alapanyagokhoz is, amelyekkel az egész világot fenyegethették volna. A Washington Post szerint ugyanis rendkívül radioaktív kobalt-60-as is volt a városban.
A kobalt-60-at a gyógyászatban sugárkezelésre használják, a rákos sejteket pusztítják el vele – ezért volt belőle Moszulban is.
Kobalt-60-nal történő kezelés Forrás: G. Terry Sharrer, Ph.d. National Museum Of American History
Ugyanakkor az úgynevezett piszkos bombák alapanyagaként is használható. Az ilyen bombák hagyományos robbanószerkezeteket használnak arra, hogy radioaktív anyagot juttassanak a levegőbe, lehetőleg sűrűn lakott területen.
A Washington Post információi szerint a nyugati titkosszolgálatok tisztában voltak a fenyegetéssel. Szakértők elemzéseket kezdtek írni arról,
mekkora pusztítást okozhat, ha a dzsihádisták ilyen fegyvert vetnek be.
Ugyanakkor még bíztak abban, hogy az Iszlám Állam vezetői valójában nem tudják, milyen veszélyes anyag került a kezükbe.
Az Institute for Science and International Security (IfSIS) nevű szervezet már 2015-ben elkezdte kutatni a berendezések hátterét. Olyan dokumentumokat szereztek, amelyek szerint a kobalt-60 az 1980-as években került Moszulba, de még 2009-ben is szereztek hozzá új alkatrészeket.
A szervezet szerint kilenc gramm tiszta kobalt-60-as volt a berendezésekben. Ez akkora sugárzást képes kibocsátani, amely egy méteren belül kevesebb mint három perc alatt halálos lehet. Ha pedig valaki 10 centin belül kerül hozzá, néhány percen belül meghal.
A jelentést azonban nem hozták nyilvánosságra.
Nem voltak biztosak ugyanis abban, hogy a dzsihádisták tudják, mi is került a kezükbe. Éppen ezért, bár a Washington Post már tavaly megszerezte a jelentést, ők sem írtak róla egészen Moszul felszabadításáig.
A Moszulért harcoló iraki hadseregnek az egyik célja az volt, hogy visszafoglalja azokat az épületeket, ahol a kobaltot tárolták. Ez az év elején sikerült is nekik. A kobaltot is megtalálták – azokban a tárolókban, ahol eredetileg is volt. A jelek szerint nem is nyúlt hozzá senki.
Moszul a dzsihádisták elűzéses után Fotó: MTI/EPA
Hogy a terroristák miért nem használták fel, arról egyelőre csak találgatások vannak. Az egyik feltevés szerint arra nem jöttek rá, hogy hogyan tudnák kiszedni az anyagot a tárolókból. A másik feltevés szerint azonban egyszerűen nem találták meg a tárolókat. Az iraki hatóságok ugyanis Moszul visszafoglalása után bejelentették, néhány éve a berendezéseket elvitték korábbi helyükről, és az egyetem egyik épületében helyezték el őket. Az IfSIS szerint az is elképzelhető, hogy azért vártak a kobalt felhasználásával, mert
az Iszlám Állam vezetői a harcok miatt mással voltak elfoglalva, és nem volt idejük pontos tervet kidolgozni.
David Albright, az IfSIS elnöke szerint terrorszervezetek már régóta gondolkodnak azon, hogyan lehetséges piszkos bombát előállítani. Naszír bin Hammad al-Fahd szaúdi dzsihádista teoretikus már 2003-ban kiadott egy vallási rendeletet, amelyben jóváhagyta a nukleáris és radioaktív fegyverek használatát a „hitetlenek” ellen. Al-Fahd ugyan egy szaúdi börtönben ül, de innen két éve hűséget fogadott az Iszlám Államnak.
Egy ilyen bomba felrobbantása egy város közepén nem feltétlenül járna sok halálos áldozattal, de
az okozott pánik biztosan hatalmas lenne, márpedig a terroristák fő célja ez.
A The Atlantic cikke szerint viszont a dzsihádisták azért nem vetettek be még ilyen piszkos bombát, mert céljaikat egyszerűbb módszerekkel is elérik: például, ha tömegbe hajtanak egy teherautóval, vagy azzal, ha válogatás nélkül késelnek meg embereket. Így ugyanis közel ugyanakkora félelmet és pánikot generálnak, mint egy hónapokig tervezett robbantásos merénylettel, és az ilyen merényletek jóval olcsóbbak és különösebb tervezést sem igényelnek.
Ennek ellenére, a piszkos bombás támadás veszélye nem múlt el. A Washington Post szerint több száz hasonló, erősen radioaktív anyagot tartalmazó berendezés van a világban, amelyekhez könnyen hozzáférhetnek a dzsihádisták. Andrew Bienawski, a Nuclear Threat Initiative alelnöke szerint ez globális fenyegetést jelent.
Az iraki kurdok egyik terrorelhárító tisztje szerint Abu Bakr al-Bagdadi a szíriai Rakka városának környékén rejtőzködik.
99 százalékig biztos vagyok benne, hogy Abu Bakr al Bagdadi él – mondta a Reuters tudósítójának az iraki kurdok egyik vezető terrorelhárító tisztje. Lahur Talabani arra emlékeztet, hogy korábban az önjelölt kalifa az al-Kaida iraki szárnyának vezére volt. Nagy tapasztalata van tehát a rejtőzködésben. A kurd terrorelhárító szerint Abu Bakr al-Bagdadi valahol Rakka városának környékén rejtőzködik Szíriában. Ezt a várost korábban a kalifátus fővárosának kiáltották ki. Miután Moszul elesett, az Iszlám állam vezetői ide vonultak vissza.
Korábban Moszkvában közölték: orosz gépek bombáztak Rakka városának környékén egy tanácskozást, melyen az Iszlám állam elitje vett részt. A bombák mindenkit megöltek. Az oroszok szerint a halottak között volt Abu Bakr al-Bagdadi is. Most a kurd terrorelhárító cáfolja ezt. Sőt azt is kérdésesnek tartja, hogy végleg legyőzték volna az Iszlám államot.
Az iszlamista terrorszervezet három éve működik Irak és Szíria egyes részein. Volt tehát ideje arra, hogy fel készüljön a stratégiai visszavonulásra. Ha végképp ki akarják füstölni az Iszlám államot, akkor ahhoz még legkevesebb három vagy négy év kell- jósolja a kurd terrorelhárító tiszt. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Iszlám állam vezérkarában ott vannak Szaddám Husszein titkosszolgálatának egykori tisztjei.
Akik profik a rejtőzködésben és a hálózat szervezésben. Irakban és Szíriában tehát még sokáig együtt kell élni az iszlamista terrorizmussal- mondta a magasrangú terrorelhárító tiszt a Reuters munkatársának az Irakhoz tartozó Kurdisztánban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
