Kezdőlap Címkék India

Címke: india

Óriási orosz- indiai olaj üzlet a szankciók megkerülésére

Kenderessy Milán
-
0
Óriási orosz- indiai olaj üzlet a szankciók megkerülésére

India a tengeren szállított orosz kőolaj legnagyobb vásárlójává vált azt követően, hogy a Nyugat az orosz olajra is szankciókat fogadott el Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. A Rosznyeft havonta legkevesebb három millió hordó kőolajat ad el az indiai Reliance Industriesnak, amely ezért rubelben fizet. Korábban az indiai olajfinomítók rúpiában fizettek, és ezt nehéz volt kihozni Indiából.

A szerződő felek az árat nem közölték, de a Reuters úgy tudja, hogy kedvezményes áron érkezik a kőolaj Oroszországból Indiába, ahol viszont rubelben fizetnek az orosz fél kérésére. Az orosz olajat azután India exportálja szerte a világon hiszen a szankciók rá nem vonatkoznak. India a világ leggyorsabban fejlődő nagyhatalma, tavaly a GDP több mint 7%-kal nőtt az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol nemrég újraválasztották Narendra Modi miniszterelnököt, aki stratégiai együttműködési egyezményt kötött az Egyesült Államokkal. India ugyanakkor továbbra is tagja a BRICS szövetségnek – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika – amelynek célja az amerikai világuralom mérséklése és megváltoztatása.

Putyin: a külkereskedelem 40%-a már rubelben zajlik

Az orosz elnök elmondta Szentpéterváron, hogy tudatosan mérsékelik a fizetéseket a “nem baráti államok valutáiban”. Ez persze kényszerhelyzet, mert az Ukrajna elleni agresszió után Oroszországot kizárták a dollár övezetből, a nemzeti bank Nyugaton tartott sok milliárd dollár értékű vagyonát lefoglalták, és Oroszországban megszűnt a Swift rendszer, amelyen a fizetéseket bonyolítják a globális gazdaságban. Az orosz elnök hangsúlyozta:

”a jövőben növelni fogjuk a BRICS államok valutáiban folyó fizetéseket hiszen ezek az államok már a világkereskedelem háromnegyedét adják.”

Putyin itt is megszépíti a valóságot: a kínai jüan az, amely mind nagyobb szerepet játszik Oroszország pénzügyi életében. A nagy kínai bankok ugyan távol maradnak az orosz piactól, mert Yellen amerikai pénzügyminiszter megfenyegette őket, de a kisebb és közepes bankok kihasználják a lehetőséget, melyek a nyugati szankciók által szorongatott orosz piacon számukra kínálkoznak.

Oroszország legfőbb export terméke változatlanul az energia, a legfontosabb felvevő piacok azonban változtak: míg korábban Európa is jelentős vásárló volt, most Kína, India és Törökország veszi meg a legtöbb orosz földgázt és kőolajat. Mind a három állam reexporttal is foglalkozik vagyis eladja a szankció által sújtott orosz kőolajat és földgázt a nyugati piacokon, és lefölözi ebből a hasznot.

Bár már szankciók sújtják az orosz olajat Indiában is, de a finomítók nem állnak le a vásárlással

Polonius
-
0
Bár már szankciók sújtják az orosz olajat Indiában is, de a finomítók nem állnak le a vásárlással

Az Egyesült Államok ösztönzésére India olajfinomítói nem fogadják az olyan orosz olajat, mely a Sovcomflot tankhajókon érkezik az indiai kikötőkbe. Az indiai vevők leleményesek: olyan tankhajókon importálják az orosz olajat, melyek megfelelnek a G7 államok szankcióinak.

Az oroszok egyre drágábban szállítják az olajat Indiába, ahova tavaly rekord mennyiségű nyersanyag érkezett a háborúban álló Oroszországból. A több mint két éve tartó ukrajnai háború alatt még soha nem volt ilyen kicsi a diszkont, amellyel az oroszok az olajat kínálják, de mégiscsak vásárolják azt Indiában.

Miért ilyen kicsi a diszkont?

Mert az ukránok drónokkal támadják az orosz olajlétesítményeket. Oroszország olajlétesítményeinek 12%-át rongálták meg az ukrán drón támadások márciusban – írja a business-standard.com portál.

Ilyen körülmények között miért folytatják az orosz olaj vásárlását Indiában? Mert még így is nagy üzlet van benne: “rácuppantak a nagy olajfinomítók az orosz olajra, és az étvágyuk nem csökken a szankciók ellenére sem. Legalábbis júliusig ez a helyzet. Akkor jöhet az új szabályozás” – nyilatkozta egy nagy indiai olajfinomító egyik vezetője.

Mit jelent a szállítási szankció az orosz olaj indiai importjára nézve?

“Az orosz olajexportnak csak az egyharmada, napi 1,1 millió hordó érkezik olyan olajszállító hajókon, melyek a G7 által elfogadott zászlók alatt közlekednek” – közölte az S&P Global Commodities at Sea and Maritime Intelligence Risk.

Ez a 33% emelkedést jelez a januári 31%-ról. A szakértő cég szerint ez azt jelenti, hogy a G7 által elfogadott olajszállító-hajók visszatérnek az orosz kikötőkbe, ahol vállalják a szankciók miatt megnövekedett várakozást és papírmunkát, mert még így is nyereséggel szállíthatnak orosz olajat Indiába és máshova, ahol azután finomítják, és reexportálják azt olyan államokba, melyek szankciókat alkalmaznak az orosz olaj ellen, de Indiából szívesen vásárolnak.

Csak egyetlen példa a CNN gazdasági rovatából: Oroszország 37 milliárd dollár értékben adott el olajat Indiának a tavalyi évben. Indiából több mint egymilliárd dollár értékben érkezett finomított kőolaj az Egyesült Államokba 2023-ban.

Ezekután nem csoda, ha Oroszország megmaradt a világ legnagyobb olaj exportőrének a szankciók ellenére is. 17 hónapja ez a helyzet, és a szakértők nem várnak változást hiszen Oroszországnak az olajbevétel a legfőbb bevételi forrása.

India olajimportjában Oroszország részesedése 32%, tavaly májusban még 44% volt vagyis a szankcióknak van bizonyos hatása.

Nemcsak a szállítás okoz gondot, de a fizetés is

Az orosz olaj szállítást a nyugati szankciók fogják vissza, a fizetést viszont az indiai kormánynak az a jó szokása, hogy nem szívesen engedélyez dollár kifizetést, ha rúpiában is megoldható az ügylet. Márpedig a kényszerhelyzetben levő orosz fél el kell, hogy fogadja a helyzetet: nem kap dollárt az olajért!

Egyelőre egyre több olaj érkezik Oroszországból Indiába: januárban 1,2 millió hordó naponta, februárban 1,41 millió hordó. Februárban hirdették ki az új szankciót, mely szerint a Sovcomflot flotta nem szállíthat orosz olajat az indiai kikötőkbe, mert nem tartja be a G7 60 dolláros olaj ársapkáját. Ez előidézheti az orosz olajvásárlás csökkenését Indiában, de legalább ennyire jelentős tényező az orosz diszkont csökkenése hordónként 4 dollárról 3 dollárra. Emiatt India növekvő mértékben vásárol nyersolajat Szaúd Arábiából és Irakból Oroszország helyett – írja a business-standard.com.

A világ legnépesebb országa a legdinamikusabban fejlődő nagyhatalom

Kenderessy Milán
-
0
A világ legnépesebb országa a legdinamikusabban fejlődő nagyhatalom

India remekül zárta a negyedik negyedévet, és így az optimista várakozásokat is felülmúlva növelte GDP-jét megelőzve Kínát, mely az elmúlt évtizedekben játszotta a világgazdaság motorjának szerepét.

8,4%-os növekedést produkált 2023 utolsó negyedévében India, és ezzel felülmúlta az előző negyedévet amikor “csak” 7,6%-al nőtt a GDP az 1,4 milliárd lakosú államban.
“Nagy dobással ért véget a múlt év” – írta jelentésében a Capital Economics India szakértője. Thamasi de Silva hozzátette:

”a nagyhatalmak közül India fejlődött a leggyorsabban.”

Az előrejelzések szerint a dinamikus növekedés folytatódik majd a húszas években, és ennek eredményeképp bővül a középosztály, és egyre több lesz a szupergazdag Indiában. A 30 millió dolláros vagyonnal rendelkezők száma 50%-kal nő majd 2028-ig, és ez lesz a legdinamikusabb növekedés a nagyhatalmak között – idézi a Knight Frank ingatlan ügynökség jövendölését a CNN gazdasági rovata.

Tőzsde rekord

A kedvező mutatók a tőzsdén is remek eredményeket hoztak: megdőlt minden eddigi rekord: 4000 milliárd dollárra nőtt a részvények összértéke.
Indiában március végén ér véget a pénzügyi év, melyben Narendra Modi kormánya 7,6%- os növekedésre számít, és ez alaposan megjavítja a miniszterelnök választási esélyeit a hamarosan sorra kerülő országos szavazáson. A hindu nacionalista párt, a BJP vezére jó eséllyel továbbra is hatalmon maradhat Indiában.
Hosszú ideig nem fogadták Washingtonban Narendra Modit, mert pártja muzulmán ellenes pogromokat szervezett Gujarat államban amikor ő volt ott a főminiszter. Miután Trump elnök megkezdte kereskedelmi háborúját Kína ellen, India felértékelődött, és leterítették Narendra Modi miniszterelnök elé a vörös szőnyeget Washingtonban, ahol Biden elnök már “a világ két legnagyobb demokráciájának együttműködését” éltette.

A New Yorki tőzsdén az indiai részvények fel, a kínaiak pedig lefelé indultak meg.
Így nem csoda, hogy Narendra Modi miniszterelnök optimistán nyilatkozott a jövőről:

“A robusztus 8,4%-os növekedés jól mutatja az indiai gazdaság erejét. Folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy jobb életet teremtsünk 1,4 milliárd honfitársunknak”

– üzente a világnak X-en India kormányfője.

India hamarosan a világ harmadik gazdasága lesz

A jelenlegi ötödik helyről India már 2027-ben feljuthat a harmadik helyre az Egyesült Államok és Kína mögött.
India kormánya maximálisan igyekszik kihasználni azt, hogy Washington és Peking viszonya meglehetősen lehűlt azt követően, hogy Biden elnök elsőszámú stratégia ellenfelének nyilvánította Kínát 2021-ben. India szövetséget kötött Washingtonnal, és igyekszik minél több multi céget átcsábítani Kínából Indiába.
Más lehetőségeket is kihasznál Narendra Modi kormánya: India árengedménnyel megvásárolja az olajat a szankciók által sújtott Oroszországtól, azt finomítja, majd pedig eladja mindenütt a világon. Ráadásul India nem dollárban hanem saját pénzében fizet Oroszországnak, ezért a pénz megmarad az országban.

A Modi kormány fő célja az, hogy olyan óriásokat csábítson az országba mint az Apple vagy a Tesla. Elon Musk, akinek legnagyobb Tesla gyára jelenleg Sanghajban működik, már tavaly kijelentette:

”amilyen gyorsan csak emberileg lehetséges nagy gyárat építünk Indiában is.”

Mindeközben India gőzerővel fejleszti saját iparát is különösen az informatikai szektort, amely már az egész világon jelentős szerepet játszik hiszen az országban nagyon sok a jólképzett szakember, akik jóval olcsóbban dolgoznak mint a versenytársak Amerikában vagy Európában.
Modi miniszterelnök nemrég hagyott jóvá egy 15 milliárd dolláros chip gyártási programot: három nagy gyár épül a közeljövőben Indiában.

“A chipeket eddig terveztük, de most már gyártani is fogjuk”

– hangsúlyozza a kormány közleménye.

A Nomura mindezek ellenére arra hívta fel a figyelmet, hogy nem minden arany ami fénylik: rengeteg problémával küzd a soknemzetiségű és sokvallású ország. A legfőbb gond a mezőgazdaság, ahol még mindig a legtöbben dolgoznak, és amelynek a teljesítménye igen gyenge. A GDP 16%-a még mindig innen kerül ki, de a hatékonyság messze elmarad a világszínvonaltól. Emiatt a belső fogyasztás nem növekszik kellőképp, mert százmillióknak nincsen pénzük arra, hogy a piacon a szükséges minimumon felül vásároljanak.
A világgazdaság mindenképp jól jár India robusztus növekedésével, “valóságos oázis lehet” a sok stagnáló régió között – hangsúlyozza a HSBC bank jelentése, melyet a CNN gazdasági rovata idéz.

Harvard professzor: fordult a kocka

ki
-
0
Harvard professzor: fordult a kocka

Eddig Kína utánozta az USA-t, most viszont Biden koppintja Kínát. Ezzel a kicsit meglepő gondolattal állt elő Dani Rodrik a Project Syndicate oldalon.

A Harvard Egyetem közgazdász professzora arra mutatott rá, hogy a kínaiak óriási állami támogatással fejlesztették ki az iparukat, melynek olcsó termékeivel elárasztották a világpiacot. Húsz évig az Egyesült Államoknak is Kína volt a legfontosabb szállítója, és ez csak az elmúlt évben változott meg amikor Mexikó ugrott az élre épp a Biden kormány gazdaságpolitikájának eredményeképp.

Hszi Csin-ping elnök a G 20 Kínában megtartott csúcstalálkozóján bejelentette, hogy Peking célja a G 2 világrend vagyis Kína az USA-val együtt akarja kormányozni a világot. Obama amerikai elnök csak mosolygott ezen a kínai bejelentésen, de Donald Trump már megkezdte a kereskedelmi háborút Kínával szemben. Büntetővámokat vezetett be, melyeket utóda Joe Biden nemhogy eltörölt volna, de tovább szigorított. Az USA meg akarja fojtani a kínai chip fejlesztést nehogy ezen a téren a stratégiai ellenfél előnyhöz jusson.

2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

“Kis udvar magas kerítés”

Ez a Biden kormányzat gazdaságpolitikája, amely éppúgy mint korábban Peking óriási összegekkel támogatja a hazai ipar fejlesztését, és vámokkal védi azt a kínai konkurenciától.

Mi következik ebből?

“Az USA továbbra is gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági aggályait fogja előtérbe állítani a kínai kereskedelemben, a kínaiak nyilvánvalóan nem adják fel az állam által irányított piacgazdaság modelljét. Nem az együttműködés lesz napirenden, de picit

könnyebbé válhatna a helyzet, ha mindkét nagyhatalom felismerné: gazdaságpolitikájuk nem is tér el oly nagyon egymástól, és nem feltétlenül káros a másik számára“

– írta Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdász professzora, ahol arra nem utalt, hogy a kínai gazdasági csodából az amerikai cégek óriási mértékben profitáltak. Most pedig India lett számukra az új Kína. Már Donald Trump is lepaktált Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, akit korábban nem fogadtak Washingtonban mondván véreskezű rasszista politikus, aki pogromokat szervezett a muzulmán kisebbség ellen. Biden elnök már szövetséget is kötött Narendra Modival mondván:

“a világ két legnagyobb demokráciája szövetkezik egymással.”

A Wall Street pedig átállt Kínáról Indiára: a kínai tőzsdék hároméves mélyrepülésben 6000 milliárd dollárt veszítettek miközben India jön felfelé. Tavaly Kína gazdasága 5,2%-kal nőtt, India több mint 7%-kal – hála az USA nagyvonalú támogatásának.

Templom avatás Indiában avagy a hindu fasizmus mint az USA szövetségese

Kenderessy Milán
-
0
Templom avatás Indiában avagy a hindu fasizmus mint az USA szövetségese

“Eljött Ram isten, évszázadok várakozása után megérkezett. Oly sok áldozat és oly sok türelem után megjött Ram isten” – ezekkel a szavakkal avatta föl az új hindu templomot Ayodhaban Narendra Modi indiai miniszterelnök, akinek pártja a BJP 2014-ben került hatalomra, és most harmadszor is győzni akar a világ legnépesebb államában.

Indiában a lakosság többsége a hindu vallást követi, de több mint egyharmada más vallású és nem is a hindi az anyanyelve. A BJP viszont a hindu vallású Indiát hirdette meg szemben Gandhival, aki az állam és az egyház szétválasztása mellett foglalt állást. Nem véletlenül: Indiában jelenleg mintegy 200 millió muzulmán él, akik megdöbbenve vették tudomásul, hogy egy lerombolt mecset helyén hindu templom épült. A BJP hívei azzal érvelnek, hogy a mecset egy régi hindu szentély helyén állt. Ezért rombolták le, és ezért emelték most Ayodhaban a Ram isten templomot.

“Most ebben a szent pillanatban 1000 éves birodalom alapjait rakjuk le. Most mindnyájan letesszük az esküt arra, hogy egy sikeres, csodálatos, isteni Indiát építünk föl együtt”

– hangsúlyozta Narendra Modi miniszterelnök. Mit szólnak ehhez a muzulmán, keresztény vagy buddhista kisebbség tagjai?

Az USA lecserélte Kínát Indiára

1972-ben az Egyesült Államok úgy döntött, hogy a Szovjetunióval szemben szövetséget köt Kínával, amelyet 1949 óta vaskézzel irányít a kommunista párt, és amellyel háborúban állt korában – 1950-1953.

Kína az USA támogatásával megerősödött, Washingtonban úgy ítélték meg, hogy túlságosan is, ezért 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánították az egykori szövetségest. Gyorsan meg is találták az új szövetségest Indiában: “a világ két legnagyobb demokráciája immár együttműködik egymással” – jelentette be Joe Biden elnök Narendra Modi társaságában Washingtonban. Már mindenki igyekszik megfeledkezni arról, hogy Modit tíz éven keresztül nem is fogadták az Egyesült Államokban, mert pártja, a BJP pogromot szervezett a muzulmánok ellen Gujarat államban. Ennek során több ezer embert megöltek. Gujarat állam főminisztere a kérdéses időben nem volt más mint Narendra Modi. Akit azután már Trump elnök is szőrös keblére ölelt, majd folytatta a barátkozást Joe Biden is. Az USA – India barátság közös alapja a Kína ellenesség. Létrehoztak egy olyan négyes szövetséget, amely Ausztráliával és Japánnal együtt megpróbálja mérsékelni Kína befolyását Ázsiában és a Távol Keleten.

India persze óvatos: az 1,4 milliárd lakosú állam tisztában van azzal, hogy Kína mint szomszéd mindenképp megmarad, ezért továbbra is tagja a BRICS szövetségnek: Brazília – Oroszország – India – Kína – Dél Afrika.

India hasznot húz az Oroszország elleni szankciókból: felvásárolja az orosz olajat, majd finomítja azt. Ezek után mint indiai áru kerül a piacra, melyet természetesen nem sújt semmiféle szankció. India Oroszországnak rúpiában fizet vagyis nem költ kemény valutát az olaj üzletre.

Jelenleg a nagyhatalmak közül India fejlődik a leggyorsabban, több mint évi 7%-kal. Ezt követi Kína több mint 5%-kal. Az USA növekedése 2-3%, az Európai Unió pedig stagnál. India hatalmas népessége és fejlődőképessége miatt hamarosan a világ három legerősebb nagyhatalma közé kerül az USA és Kína társaságában. Az Egyesült Államok és Kína versengésében India játszhatja a mérleg nyelvét. Kérdés persze, hogy egy soknemzetiségű és sokvallású országban miként tudja vezetni Indiát egy hindu elit, melyet nem épp a tolerancia jellemez a kisebbségek irányában.

Szinte ingyen kapja India az orosz olajat

Kenderessy Milán
-
0
Szinte ingyen kapja India az orosz olajat

A cím majdhogynem igaz, mert ugyan kapnak az oroszok indiai rúpiát, csak hát azzal  nem tudnak mit kezdeni. A háborúzó Oroszországnak dollárra és euróra lenne szüksége. Mihez kezd ezzel Putyin?

Idén eddig több mint félmilliárd hordó kőolajat vásárolt Oroszországtól India, ez a 2021-es import mennyiségnek tízszerese. Akkor persze még nem volt háború, de Putyin agressziója miatt a Nyugat szankciókkal sújtja az orosz kőolajat is, melyet Moszkva kénytelen eladni Indiának, Kínának és más olyan országoknak, melyek nem alkalmaznak szankciót vele szemben.

Csakhogy növekvő mértékben ezek az államok nem dollárban vagy euróban fizetnek. Így hiába a magas ár, a bevétel csekély.

Oroszország 300 ezer hordóval csökkentette napi olaj kitermelését, és miután Szaúd Arábia még inkább visszafogja magát, ezért az olajár közelíti a 100 dollárt. Csakhogy Moszkva legfőbb vevői: India és Kína rúpiában illetve jüanban fizetnek.

Amikor a G 20 Indiában tartotta meg csúcsértekezletét, akkor Putyin elnök nem mert elmenni a nemzetközi elfogató parancs miatt, helyette Lavrov külügyminiszter adta elő az orosz problémát:

”Sok milliárd rúpia áll hegyekben Indiában, melyet az olajért kaptunk. A baj az, hogy ezzel a rakás rúpiával egyelőre nem tudunk mit kezdeni.“

A Kpler elemző cég szerint az oroszok havi 1 milliárd dollár értékben exportálnak olajat Indiába vagyis valóban rúpia hegyekről lehet beszélni. A rúpia nem igazán konvertibilis pénz, a nagyobb összegek átváltását az indiai kormánynak kell engedélyeznie, és Narendra Modi alaposan kihasználja Putyin szorult helyzetét, ezért az olajból származó pénzt egyelőre nem lehet átváltani. Az indiai kormányfőt erre ösztönzi új szövetségese, Biden elnök is, akivel stratégiai egyezményt kötött nemrégiben Washingtonban.

Hosszú évekig Narendra Modi miniszterelnököt nem is fogadták Washingtonban mondván: véres a keze! Korábban ugyanis amikor Gujarat állam fő minisztere volt, akkor pártja szabályos pogromokat rendezett a muzulmán kisebbség ellen. Több mint ezer ember meghalt, és sok muzulmán házát felégették. Változnak az idők: Washingtonban elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezték Kínát 2021-ben, és ezért felértékelődött India, mely időközben a világ legnépesebb állama lett. India GDP-je immár megelőzi Nagy Britanniát, és öt éven belül a harmadik legnagyobb lesz a világon az USA és Kína után. India éves
GDP-je 3700 milliárd dollár míg Oroszországé mindössze 2200 milliárd. India GDP-je idén várhatóan 7%-kal növekszik míg Oroszországé – elsősorban a háború miatt – várhatóan csökken.

India szépen pénzel az orosz olajból

A nyugati világ ársapkát húzott az orosz olajra: 60 dollár per hordó. India ezt kihasználja, és olcsóbban veszi meg az orosz olajat a világpiaci árnál. Majd finomítják Indiában, és eladják a globális piacon mint indiai terméket, melyet természetesen semmiféle szankciók sem sújtanak.

“Ha harminc százalék a diszkont, akkor ez majdnem azt jelenti, hogy ingyen kapjuk az orosz olajat”

– büszkélkedett India olaj és földgáz ipari minisztere.

3,6 milliárd dollárt vágott zsebre idén India azzal, hogy orosz olajat vásárolt – mondta egy parlamenti képviselő.

Ukrajna persze sürgeti, hogy a Nyugat zárja el ezt a lehetőséget az orosz olaj elől, de sem az Egyesült Államokban sem pedig Európában nem sietnek ezzel. Az Indiában finomított orosz olaj ugyanis segít stabilizálni az árakat a világpiacon, amelyek még jobban megszaladnának, és ezzel tovább növekedne az infláció.

Németország, amely az ukrajnai háború előtt az orosz energiára alapozta gazdaságát, az élen jár abban, hogy Indiából importálja a feldolgozott orosz olajat.

Egy év alatt 1100%-kal nőtt az indiai olaj termékek importja Németországban az év első hét hónapjában.

Ez 451 millió eurót jelent a tavalyi 37 millióval szemben. Németország elsősorban dízel és fűtőolajat vásárol Indiából – közölte a Destatis.
Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője  még májusban bírálta ezt a gyakorlatot, “amely morális problémákat vet fel.”

Orosz beruházások Indiában – ezt javasolja Narendra Modi kormánya Putyinnak.

“Az indiaiak állítólag előnyös beruházásokat kínálnak majd a rúpia hegyek elköltésére” – mondta erről Lavrov külügyminiszter Delhiben – némi kétségekkel a hangjában. Az orosz diplomácia vezetője pontosan tudja, hogy India nem engedi be azokba a kulcsfontosságú szektorokba az oroszokat, ahova azok szeretnének bejutni. Narendra Modi miniszterelnök megígérte Biden elnöknek, hogy a viszonylag fejlett informatikai szektort például zárva tartják Oroszország előtt, és semmilyen lehetőséget nem kínálnak, amely az orosz háborús erőfeszítéseket támogathatná.

A jelenlegi háborús helyzetben az oroszok nem annyira befektetni szeretnének, hanem minden pénzt a háborúban megroggyant hazai gazdaság erősítésére kívánnak fordítani.

“Oroszországnak készpénz kell, természetesen konvertibilis valutában”

– hangsúlyozta Alexandra Prokopenko, a Carnegie Endowment for International Peace Oroszország szakértője, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Rizshiány várható a világban

Polonius
-
0
Rizshiány várható a világban

India korlátozza a rizsexportot – globális hiány és áremelkedés várható, mert a világ legnagyobb rizsexportőre csaknem felére csökkenti kivitelét azzal, hogy felfüggeszti a nem  baszmati fehér rizs kiszállítását az 1,4 milliárd lakosú országból.

A világ legnépesebb országában a rossz időjárás miatt rizshiány és áremelkedés alakult ki, melyet Narendra Modi kormánya export korlátozással kíván enyhíteni.

Több mint 40%-át adja a világ rizsexportjának India, ahol a monszun heves esőzései tönkretették a termés egy részét. Emiatt egy hónap alatt 3%-kal emelkedett a rizs ára Indiában, ahol ez alap élelmiszernek számít. A szegényebb néprétegek számára ilyen áremelkedés katasztrófát jelent. Egy év alatt 11,5%-kal lett drágább a rizs Indiában – közölte az élelmezési minisztérium megindokolva a nem baszmati fehér rizs átmeneti exporttilalmát. Tavaly India 22 millió tonna rizst exportált, és ebből 10 millió tonna volt a nem baszmati fehér rizs.

Jövőre választásokat tartanak Indiában, ezért Narendra Modi kormány ügyel arra, hogy ne szaladjanak el az árak. Emiatt korlátozta a búza exportját is. Aztán amikor kiderült, hogy a cukornádat is kedvezőtlenül érintette az időjárás, akkor a cukor kivitelt is korlátozták.

Ez nagyobb csapás lehet a globális piacra mint az ukrajnai háború

Putyin elnök nem hosszabbította meg az ukrán-orosz gabona egyezményt, és ez feldúlhatja a világ búza és kukorica piacát. India kormányának döntése a rizsről még súlyosabb csapás lehet a globális piacra.

“Az indiai rizs export korlátozása sokkal gyorsabban befolyásolhatja a világpiacot mint Putyin háborúja Ukrajnában tette ezt a búzával”

– nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek az indiai rizs exportőrök szövetségének elnöke. Krisna Rao szerint “a részleges export tilalom nagyon fájdalmas lesz azoknak az országoknak, melyek máshonnan nem tudják pótolni a kieső rizs mennyiséget.”

11 éves csúcson a rizs ára

Több mint három milliárd ember számára alapvető élelmiszer a rizs, melynek 90%-át Ázsiában termesztik. India után Vietnam és Thaiföld számít a legnagyobb rizs exportőrnek, de ennek a két országnak nincs olyan nagy készlete, amely pótolni tudná a kieső indiai exportot. Különösen az afrikai országok szenvedik meg az indiai rizs exportkorlátozását: Benin, Szenegál, Elefántcsontpart, Togo, Guinea stb. Két Indiával szomszédos ázsiai ország is bajba kerülhet: Banglades és Nepál.

Az indiai kormány tisztában van azzal, hogy mennyire fontos a rizstermés növelése: felemelték a rizs felvásárlási árát 6%-kal. Csakhogy az időjárás nem kegyes a rizstermesztő gazdaságokkal: egyes indiai államokban túlságosan sok esőt hozott a monszun, és emiatt tartósan víz alá kerültek a földek. Más államokban viszont kevés esős nap volt, ezért aszály pusztít. A parasztgazdaságok idén 6%-kal kisebb földön termesztenek rizst mint tavaly.

Az El Nino hatás az egész világon rossz termést ígér, és emiatt hiány és áremelkedés várható. Vietnam 2011 óta a legmagasabb áron exportál rizst. Kína és a Fülöp szigetek, melyek általában Vietnamból és Thaiföldről vásárolnak rizst, ezentúl magasabb árat kell, hogy fizessenek – írja a Reuters, amely arra is utal: Peking és Manila meg tudja fizetni a drágább rizst, de az afrikai vevők jórésze nem, ezért az indiai exportkorlátozás rájuk méri a legnagyobb csapást.

Tovább nő az energiaágazat üvegházhatása

Polonius
-
0
Tovább nő az energiaágazat üvegházhatása

Az energiaválság miatt nem indult csökkenésnek a hagyományos energiahordozók részesedése, ezért  a megújuló energia források részaránya nem nőtt, holott a tavalyi év rekordot hozott e téren. Ezért megnövekedett a globális üvegházhatás. Emiatt a szakértők gyors beavatkozást sürgetnek – írja a londoni Guardian.

82%-ot tett ki 2022-ben a fosszilis energiahordozók aránya a globális mérlegben, és ennek következtében 0,8%-kal növekedett az üvegházhatás – állapítja meg az Energy Institute friss jelentése. A jelentés hangsúlyozza, hogy idén ennek a kedvezőtlen hatásának a folytatása várható hiszen Kína feloldotta a Covid zárlatot, és beindult nemcsak a világ második legnagyobb gazdasága, de a turizmus is, amelyben a kínaiak mind nagyobb szerepet játszanak.

Juliet Davenport, az Energy Institute elnöke így összegezte a helyzetet:

”Továbbra is szembemegyünk a párizsi klíma konferencia határozataival. Hiába nőtt a szél és a napenergia, az üvegházhatás is emelkedett.”

A megújuló energia források részesedése a globális energiamérlegben még mindig csak 7,5%-ot tesz ki, de ezt is úgy, ha a vízienergiát is beleszámítjuk. Ez csak 1%-os részesedés növekedést jelent egy év alatt pedig a napenergia felhasználása 25%-kal, a szél energiáé 13,5%-kal nőtt.

Miután a világgazdaság újra beindult, a napi kőolaj felhasználás 2,9 millió hordóval növekedett, és elérte a 97,3 millió hordót naponta.

Ami még nagyobb baj: a szén felhasználás megugrott tavaly. 0,6%-kal nőtt a szén globális szerepe elsősorban Kína és India miatt. A földgáz piaci részesedése viszonylag stabil maradt: globálisan 25%-ról 24%-ra csökkent elsősorban az ukrajnai háború miatt. Itt az árrobbanás okozott gondot a világgazdaságban.

Ha így megy tovább, akkor nem teljesülnek a párizsi klímavédelmi konferencia határozatai

Erre hívják fel nyomatékosan a figyelmet az Energy Institute szakértői, akik szerint gyors és hatékony intézkedések szükségesek a trend megváltoztatásához.

Mi várható az idén?

Globálisan 2,8 trillió  dollárt költenek a világ országai az energiára, és ebből jóval többet a megújuló energia forrásokra, mint a fosszilis energiára – derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentéséből. Az IEA rámutat arra, hogy már évek óta több pénz jut a megújuló energia forrásokra mint a fosszilis energia hordozókra. Ez a tendencia 2016 óta fennáll, de ennek ellenére a globális energiatermelésben még mindig meghatározók a környezetszennyező fosszilis energia hordozók. Idén először következhet be az, hogy a világon ugyanannyit költenek az olajkitermelésre mint a napenergia fejlesztésére. Az energiaválság hatalmas profitot hozott az olaj és földgáz termelő cégeknek, de ennek a profitnak csak egy töredékét fektették be megújuló energia források fejlesztésébe.

A lényeg az, hogy a globális energia beruházások 2,8  trillió  dollárjából 1,7 trillió  jut a megújuló energia forrásokra.

A fogyasztói szokások is gyorsan változnak: elektromos autókból idén várhatóan egyharmaddal többet adnak el mint tavaly noha 2022 is rekordot hozott ezen a téren. A hőszivattyúk eladása globálisan kétszámjegyű növekedést produkál folyamatosan 2021 óta, és ez a tendencia az idén is folytatódni fog – írja a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése.

Energiaválság kontra környezetvédelem

A világ országainak többsége küszködik azzal, hogy energia ellátását gazdaságosan biztosítsa miközben növeli a megújuló energia részesedését.

“Az energiaválság, amelyet az ukrajnai konfliktus súlyosbított ár krízishez vezetett. Ennek pedig megélhetési válság lett a következménye sok országban. A mi jelentésünkből kiderül, hogy a világ államai mennyire sebezhetők, ha az energia ellátásról illetve az energia áráról van szó”

– hangsúlyozza a jelentés egyik készítője Nick Wayth, az Energy Institute vezérigazgatója.

Az ellentmondásos helyzetet jól jellemzi, hogy miközben Kína a világ egyik legnagyobb környezetszennyezője, növelte szénfelhasználását tovább fokozva a karbon kibocsátást, közben dinamikusan fejlesztette megújuló energia forrásait: a globális napenergia növekedés 37%-át, a szél energia 41%-át a kínaiak produkálták 2022-ben – derül ki az Energy Institute friss jelentéséből, melyet a londoni Guardian ismertet.

Klímaváltozás: a legnagyobb szennyezők nem tartják be az előírásokat

Polonius
-
0
Klímaváltozás: a legnagyobb szennyezők nem tartják be az előírásokat

A párizsi klímaegyezmény előírásait a nagy cégek alig veszik figyelembe – ez derült ki az ESG Book friss jelentéséből, melyet a CNN gazdasági rovata ismertetett.

A világ legnagyobb vállalatai közül mindössze 22% tartja be a párizsi klíma egyezményt, amely 1,5 Celsius fokban határozta meg a felmelegedés mértékét. 2018-ban ez 18% volt vagyis a változás minimális. A másik oldalon vannak azok a nagy cégek, amelyek karbonkibocsátása olyan nagy, hogy 2,7 Celsius fölé megy tőle a felmelegedés. Az 500 nagyvállalat többsége ide tartozott még 2018-ban amikor 61% volt ebben a kategóriában, ez mára 45%-ra csökkent.

“A jelentés üzenete világos: többet kell tennünk a klímacélok elérésére és ezt gyorsabban kell megtennünk!” – nyilatkozta a CNN-nek az ESG Book főnöke. Daniel Klier hozzátette:

”Ha nem lesz alapvető fordulat a vállalatok hozzáállásában, akkor nem világos, hogy mitől változna meg a világgazdaság karbonkibocsátása.”

Az energiaválság miatt tovább romlott a helyzet ahelyett, hogy javult volna, mert a legnagyobb környezetszennyező cégek mint a Shell vagy a BP jelentős mértékben visszaálltak a hagyományos kőolaj és földgáz kitermeléshez mondván, hogy óriási a piaci igény.

A jelentés olyan nagyvállalatok karbon kibocsátását vizsgálta, melyek piaci értéke nagyobb mint 10 milliárd dollár, és melyek az USA, Nagy Britannia, az Európai Unió, Kína és India területén vannak bejegyezve. A nagy közel-keleti vagy orosz környezetszennyező cégek tehát nincsenek benne, de így is kiábrándító a kép: Nagy Britannia, India és Kína óriási cégei alig csökkentették a karbonkibocsátást az elmúlt öt évben.

A világ két legnagyobb környezetszennyezője, az USA és Kína viszonylag jól szerepelt, de ennek az az oka, hogy a bázis alacsony volt.

Az USA óriás cégei közül csak 11% tartotta be a párizsi klímavédelmi előírásokat 2018-ban, ez a szám 20%-ra nőtt öt év alatt. Kínában mindössze 3% volt a kiinduló adat, és ez öt év után felment 12%-ra.

“A jó az, hogy most már tudjuk, hogy merre kell menni, már csak a tempót kellene fokozni” – mondja az ESG Book főnöke. Szerint a kormányoknak szigorúbb intézkedéseket kellene hozniuk, és ezeket komolyabban kellene ellenőrizniük. A fogyasztóknak változtatniuk kellene a régi környezetszennyező szokásaikon. Ezenkívül pedig technológia áttörésre lenne szükség több területen, hogy be lehessen tartani a párizsi klíma egyezmény előírásait.

Már sokkal több pénz jut a zöld energiára

“Minden dollárra, melyet földgáz vagy kőolaj kitermelésre fordítanak a világban 1,7 dollár jut a zöld energiára. Öt éve még egy-egy volt az arány” – hangsúlyozta a Nemzetközi Energia Ügynökség – IEA – vezetője. Fatih Birol elmondta, hogy az ő adataik szerint is jóval nagyobb a karbon kibocsátás mint amennyit a párizsi klímavédelmi egyezmény előírt.

“Idén a világ körülbelül 1000 milliárd dollárt költ a környezetszennyező kőolaj és földgáz kitermelésére, így nem érjük el a karbon semlegességet 2050-re”

– jelentette ki az IEA főnöke.

A World Meteorological Organization – világ meteorológiai szervezete – szerint 66% esélye van annak, hogy túllépjük a 1,5 Celsius hőmérséklet növekedést legalább egyszer a következő öt évben. Ez csak egyetlen jel, de azt mutatja, hogy gyorsul a felmelegedés üteme. Mi lehet ennek a következménye? A tengerszint gyors megemelkedése, a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása és a létfontosságú ökorendszerek elpusztulása – írja a nemzetközi meteorológia szervezet jelentése.

Minden mindennel összefügg

ki
-
0
Minden mindennel összefügg

Azóta, hogy Oroszország közel egy teljes éve megtámadta Ukrajnát, a katonai és polgári célpontok elleni támadások számos halálos áldozatot követeltek, és a harcok végét nem látni.

Hírszerzési elemzők a halálos áldozatok egy konkrét része iránt érdeklődtek: a konfliktusban elesett orosz tábornokok száma iránt. A tábornokok több száz vagy több ezer katonát irányítanak. Az általános halálesetek nagyobb száma tehát gyenge katonaságot jelez.

A brit sajtó júniusban arról számolt be, hogy több mint 10 tábornokot öltek meg. Japán az Egyesült Államokkal és Európával együttműködésben gyűjtött hírszerzési adatok alapján több mint 20-ra becsüli a teljes számot.

Az Egyesült Államokban például szinte egyáltalán nem haltak meg ilyen magas rangú tisztek.

Egy népszerű elmélet szerint Ukrajna képes volt megcélozni ezeket a parancsnokokat a mobiltelefon jeleinek követésével – ez a kommunikációs módszer, amelyet az orosz csapatok kénytelenek voltak használni az elektronikus hadviselés frontján vívott küzdelmek miatt. Moszkva azóta betiltotta az eszközök használatát.

A meggyilkolt tábornokok szokatlanul magas számát az ukrán hadsereg kiberhadviselésbeli fölényét tulajdonítja, amely lehetővé tette Kijev számára, hogy tájékozódjon a tábornokok mozgásáról, tartózkodási helyükről, valamint Oroszország taktikájáról, miszerint tábornokokat küld a terepre.

„Egy tábornok halála gyengíti a csapat morálját”

Egy magas rangú hírszerzési tisztviselő egy másik lehetőséget is felvetett. „Lehet, hogy a két keleti régióban informátorok adnak információkat Ukrajnának” – mondta az illetékes Donyeckre és Luhanszkra utalva, amelyek nagy részét Oroszország irányítja.

Az ilyen képesség felbecsülhetetlen értékű lehet. Interjúkban a tisztviselők azt mondták, hogy a belső források hiánya volt az egyik fő oka annak, hogy az Egyesült Államoknak 10 évébe telt, hogy megtalálja és megölje Oszama bin Ladent.

A helyi informátorok toborzása számos tényezőtől függ, beleértve a kormányzati rendszert, a vallást és az etnikai hovatartozást.

Nem meglepő, ha Ukrajna Oroszország által megszállt régiói rendelkeznek olyan forrásokkal, amelyek Kijevet hírszerzési információkkal látják el.

Egy másik tény, amelyet az elmúlt évben világossá tettek, az orosz hadsereg fegyverzetének alsóbbrendűsége – ami joggal aggaszthatja azokat az országokat melyek hadseregüket orosz fegyverzettel látják el. Például India, amely fegyvereinek felét Oroszországtól szerzi be. Nem lehet véletlen, hogy Ajit Doval indiai nemzetbiztonsági tanácsadó január 31-én találkozott amerikai kollégájával, Jake Sullivannel a Fehér Házban, hogy megvitassák a haditechnikával kapcsolatos szélesebb körű együttműködést, valamint a közös fejlesztést és gyártást.

Újdelhi a szovjet korszak óta Moszkvából származó fegyverekre támaszkodott, míg az Egyesült Államok katonai segítséget nyújtott Pakisztánnak, amellyel India a kasmíri régió miatti határkonfliktusba került.

Oroszország fegyverexportjának több mint 20%-a Indiába irányul.

Pont ezért India nem vesz részt a Nyugat által vezetett, Oroszország elleni gazdasági szankciós kampányban.

Washington nem csak azt reméli, hogy a mostani tárgyalások közelebb hozzák Indiát szankciókhoz való csatlakozáshoz csakúgy mint a Quad biztonsági csoporthoz  amelynek célja Kínának az indo-csendes-óceáni térségben való elrettenése.

Az orosz tábornokok halála által mutatott katonai alkalmatlanságok Pekinget is megrendíthetik.

„Úgy tűnik, Kína csendben megkezdte a katonai támogatás nyújtását Oroszországnak”

12341. oldal a 4-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség