Kezdőlap Címkék Ilham Alijev

Címke: Ilham Alijev

Pénzmosás miatt elítélték az Alijev család ügyvédjét Londonban

Csekély hatvanmillió fontért akart luxus ingatlant vásárolni a brit főváros legelőkelőbb részén Knightsbridge-ben Alijev azeri elnök két lánya. Lejla és Arzu egy bizonyos Khalid Sharif nevű ügyvédet bízott meg a vásárlással. A jónevű iroda sztár ügyvédje a Virgin szigeteken hozott létre egy offshore céget, és az Alijev nővérek innen fizették a vásárlást. Csakhogy a Panama papírok botrány során leleplezték ezt a pénzmosási manővert.

A bíróság ezért 45 ezer fontos büntetést rótt ki az ügyvédre, aki elismerte hibáját. Ezenkívül még a 40 ezer fontos perköltséget is meg kell fizetnie. Az Alijev családnak nem ez az egyetlen ingatlana Londonban: a Hamstead Heath-en 17 millió fontért! vettek egy kis palotát, ezenkívül van még egy luxuslakásuk a Hyde park közelében.

Az Alijev családnak vannak még luxus ingatlanai Moszkvában, Dubajban és a Cseh köztársaságban is. Az egyik ilyen luxus ingatlanban látták vendégül Donald Trumpot Moszkvában 2013-ban. Az amerikai üzletember, aki akkor még csak készülődött a közéleti pályára, a Miss Universe szépségverseny zsűrijében vett részt az orosz fővárosban.

Az Alijev család évtizedek óta uralkodik Azerbajdzsánban. Hejdar Alijev először a helyi KGB parancsnoka volt, majd pedig a kommunista párt helyi vezetője lett és egyben tagja a moszkvai csúcsvezetésnek. A Szovjetunió bukása után az olajban gazdag és stratégiai fekvésű Azerbajdzsán első embere átállt az amerikaiak oldalára. A CIA mai főnökasszonya végezte el a kényes műveletet akkoriban Bakuban. Hejdar Alijev egy amerikai katonai kórházban hunyt el. Fia, Ilham 2003 óta uralkodik Azerbajdzsánban. Lányai szívesebben élnek külföldön: Moszkvában vagy Londonban. A brit fővárosban szerezett luxus ingatlant nem messze esik a Buckingham palotától. Az egyik Alijev lány ugyanis jó barátságban áll András herceggel, Erzsébet királynő másodszülött fiával …

Kiderülhet, meddig nyúlnak az azeri pénzmosás szálai?

0

Azeriek fizették le az Európai Parlament és Európai Tanács tagjait, hogy minél pozitívabb képet fessenek a kaukázusi országról – derül ki egyebek között a több mint tíz hónapon át tartó nyomozás eredményét közzétevő jelentés. A mai testületi vita fő tárgya is ez lesz. 

 

Tíz nappal az azeri elnökválasztást követően az EU korrupcióellenes vizsgálócsoportja közzétette egy jelentést, miszerint

az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének több egykori és jelenlegi tagjai az elmúlt években azeri érdekeket képviseltek.

Ezért egyes uniós tisztségviselők 2 millió eurót kaptak, mások drága ajándékokban (kaviárt, nyaralásokat, régiségeket) részesültek. Cserébe pozitív színben kellett feltüntetni Ilham Alijev elnököt és rendszerét, illetve “elbagatellizálni” az emberjogi problémákat és az ellenzék üldöztetését. A hatóságok mintegy ötven tanút hallgattak meg, több mint kétszáz oldalas dokumentumot készítettek, amelynek végkövetkeztetése az volt, hogy egyes uniós politikusok a

„lobbitevékenységükkel megsértették az intézmény etikai normáit”

Michele Nicoletti, a parlamenti közgyűlés elnöke tevékenységük felfüggesztésére szólította fel az érintett képviselőket, amíg le nem zárul a vizsgálat az ügyben. A feltételezett vétkesek közül Karin Strenzt és Eduard Lintnert, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), illetve a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egykori politikusait emelték ki. Már tavaly felmerült, hogy Luca Volontè, az Európa Tanács olasz képviselője és az Európai Néppárt parlamenti közgyűlési csoportjának az elnöke szintén kenőpénzt kapott azért, hogy megtorpedózta az Azerbajdzsánról szóló kritikus ET-jelentést. 

2017-ben nagy botrányt okozott, amikor kiderült, hogy az Alijev-család 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, sőt, az Európa Tanács támogatására és befolyásolására. Üzletembereket, újságírókat és uniós képviselőket vesztegettek meg, hogy pozitív színben tüntessék fel az azeri rendszert vagy megakadályozzák a kaukázusi országot elítélő nyilatkozatok, határozatok elfogadását. Az oknyomozó újságírók mintegy 16 ezer azeri tranzakciót derítettek fel.

Magyarország szintén érintett volt az ügyben, mivel Azerbajdzsán lefizetésekre használt céghálózata Magyarországra is küldött 7,6 millió dollárt. Ráadásul pont akkor, amikor Budapest kiadta Bakunak Ramil Safarovot, azt az azeri katonatisztet, aki 2004-ben egy baltával meggyilkolta az örmény katonatársát. Szeptember elején összehívták az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, mivel a feltételezések szerint 

összefüggések lehettek a baltás gyilkos kiadatása és az azeri kifizetések között

A Független Hírügynökség korábban elsőként számolt be róla, hogy a Legfőbb Ügyészség a vesztegetés gyanúja kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a pénzmosás gyanúja miatt pedig a Fővárosi Főügyészséghez továbbította az iratokat. Ugyanakkor azóta az MNB, a NAV és az ügyészség sem volt hajlandó érdemben foglalkozni a “rejtélyes” azeri számlák ügyével, nem indítottak vizsgálatot az ügyben.

Családban marad – Elnökválasztás Azerbajdzsánban

0

Nagyobb bonyodalom és meglepetés nélkül zajlott le az azeri elnökválasztás, amelyet a magyarországi parlamenti választások után három nappal tartottak. Az évtizedek óta meghatározó szerepet játszó Alijev-klán hatalmát immáron semmi sem fenyegeti az országon belül, ugyanakkor külpolitikai téren már nem ennyire egyértelmű a helyzet. 

Az 1961-ben született Ilham Alijev már tizenöt éve vezeti Azerbajdzsánt. Addig az édesapja, Hejdar Alijev állt az ország élén, de súlyos betegség miatt át kellett adnia a  kormányzást fiának. Ilhamot 2003-ban gyorsan kinevezték miniszterelnöknek, majd egy “választást” követően a megörökölte az elnöki széket. A szerencsejáték-függősége és a kezdetben az államügyek iránti passzivitása (inkább kaszinókba járt) következtében nem sok jövőt jósoltak Alijevnek.

Idővel viszont felismerte a majdnem egy magyarországnyi területű, kaukázusi ex-szovjet tagállam legnagyobb erősségét:

az energiahordozókban való gazdagságát. 

A világ egyik legjelentősebb kőolaj-lelőhelye található az ország és a Kaszpi-tenger alatt. Azerbajdzsán jelentőségét csak növelte, amikor működésbe hozták az országon keresztülhúzódó Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajvezetéket, amely a 2006-os beiktatása óta naponta egymillió hordónyi kőolajat szállít. Mintegy 15 különböző országgal van közvetlen megállapodása a kitermelésről, amelyek általában 60-80 milliárd dollárnyi befektetést jelentenek az országnak. Ebből a pénzből jutott ugyan a fejlesztésekre és az életszínvonal növelésére (a szegénység 50 százalékról 6-ra csökkent) is, de leginkább az Alijev-család bankszámláit gazdagította, akik mára felvásárolták szinte a teljes hazai energetikai szektort.

A Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezeték. A kép forrása: Wikimedia Commons.

A meggazdagodás közben Alijev nem feledkezett meg a hatalmának bebiztosításáról sem. Többször hajtott végre alkotmánymódosítást, így nem volt korlátja annak sem, hogy hányszor indulhat valaki az elnökválasztásokon. A legutóbbi, 2016-os módosítást követően pedig már öt év helyett hét évig tart egy elnöki ciklus. Ez kemény bírálatokat váltott ki a nemzetközi szervezetekből és az Európai Unióból, de Alijev erre válaszul

feleségét, Mehribant nevezte ki alelnöknek.

Független média napjainkra szinte alig működik az országban: már 2008-ban betiltották a BBC-t és más nyugati hírszolgáltató rádióadásait, illetve tavaly pedig a legnagyobb hazai ellenzéki médiumok weboldalát blokkolták.

A “boldog elnöki pár”: Ilham Alijev és Mehriban Alijev. A kép forrása: Link

Lezsírozott meccs

Mindezekből kifolyólag az április 11-én tartott elnökválasztás inkább csak puszta formalitás volt, hiszen igazából senki sem veszélyeztette az Alijev-család hatalmát. Ennek ellenére az államfő semmit nem bízott a véletlenre: ismeretlen okból fél évvel előbbre hozta a választások időpontját, pedig az alkotmány előírása szerint azokat október harmadik szerdáján kellett volna megtartani. Ugyanúgy az év elején az azeri szakszervezetek V. Kongresszusán “szinte könyörögtek”, hogy az Új Azerbajdzsán Párt színeiben jelöltesse magát az államfői posztra.

Találtak mellé hét jelöltet is, de egyik sem számított komoly kihívónak. Ugyanis vagy semmiféle ismeretséggel és befolyással nem rendelkeztek Azerbajdzsánban, vagy ők maguk is aktív támogatói voltak a jelenlegi rendszernek, és lényegében Alijevnek kampányoltak. Ezért az „igazi” ellenzéki pártok, mint a Demokratikus Erők Nemzeti Tanácsa (NCDF) vagy a Remény Pártja bojkottálta az elnökválasztást, és az urnáktól való távolmaradásra szólította fel a lakosságot.

A szavazás napján. Az egyik azeri választási helyiségben egy “ördögűzést” is végrehajtottak, hogy a gonosz lehetőleg ne rontsa meg a szavazókat. A kép forrása: Link

A választási részvétel a „szokásos” hetven százalék felett alakult, és Alijev gyűjtötte be a voksok 86,03 százalékát. A külföldi megfigyelők  a választás során sok volt a csalásra utaló jelet találtak, de a hazai választási bizottság semmiféle hibát nem észlelt. Az azeri elnökválasztás egyik magyar vonatkozású érdekessége, hogy két fideszes képviselő, L. Simon László és Bartos Mónika megfigyelőként voltak jelen. Természetesen ők szintén nem találtak kifogásolni valót, szerintük minden megfelelt a demokratikus kereteknek, ahogyan arról a közösségi oldalukon beszámoltak.

Egyensúlyozás Nyugat és Kelet között

Az egyik legnagyobb kérdés, hogy a választások után Baku milyen külpolitikát fog folytatni a térségben. Eddig ugyanis Alijev óvatos és gyakorlatias stratégiát követett, igyekezett kihasználni a Nyugat és Oroszország közötti ellentéteket és szankciókat. Kétségtelen, hogy az elnök külpolitikai egyensúlyozása

Azerbajdzsánt a régió legstabilabb országává tette. 

2016 óta a szovjet utódállamokat tömörítő Független Államok Közössége (FÁK), valamint Grúzia direkt beruházásainak vezető nettó befizetője lett. Az utóbbi években javult a viszonya – Örményország bosszúságára – Oroszországgal: már nem kizárólag gazdasági, hanem katonai téren is értek el szép eredményeket. Ezzel párhuzamosan pedig szintén sikerült enyhíteni az Iránnal fenntartott évtizedes feszültségen és Hasszán Róhani az elsők között gratulált Alijevnek.

Azerbajdzsán legjelentősebb üzleti partnerei továbbra is Bakutól nyugatra helyezkednek el. Törökországgal máig “megbonthatatlan barátságot” ápol, miközben az európai államok és a nyugati országok a legnagyobb azeri energiahordozó-vásárlók.

Alijev különösen szívélyes viszonyt ápol Orbán Viktorral.

A magyar miniszterelnök még februárban azt mondta, hogy mindkét ország “sikeres lesz” majd az április választást követően, hiszen ez csak tovább erősíti a két ország kapcsolatait. Hamarosan pedig sor kerülhet egy újabb Alijev-Orbán találkozóra, mivel a magyar kormányfőt már hetekkel korábban meghívták a kaukázusi országba.

Alijev és Orbán Viktor. A kép forrása: MTI

Magyarországgal ellentétben viszont a többi uniós tagállamnak már nem annyira problémamentes a viszonya Azerbajdzsánnal. Évek óta kritizálják Alijevet az azeri emberjogi helyzet, a kiterjedt korrupció és nepotizmus, illetve a szabad média elnyomása miatt. Többek közt szankciós eljárást is indítottak az ország ellen, mivel Irgal Mammadov ellenzéki politikus 2014 óta börtönben ül.  Azonban még ezeken túlmenően van egy dolog, ami súlyosan terheli a Baku és Brüsszel közötti kapcsolatokat:

a tavaly kirobbant azeri pénzbotrány

Ez volt az, amikor kiderült, hogy az Alijev-család 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, sőt, az Európa Tanács támogatására és befolyásolására. Üzletembereket, újságírókat és uniós képviselőket vesztegettek meg, hogy pozitív színben tüntessék fel az azeri rendszert vagy megakadályozzák a kaukázusi országot elítélő nyilatkozatok, határozatok elfogadását. Azóta nem állt helyre a bizalom a felek között, és manapság egyre gyakrabban hangoztatják az uniós döntéshozók, hogy a kaukázusi térségben sokkal inkább Grúziát kelleni preferálni, mintsem Azerbajdzsánt.

Jószomszédi iszony

Az egyik legfontosabb kérdés viszont, hogy Alijev korántsem meglepő győzelme után miképp fog alakulni Azerbajdzsán viszonya a szomszédos Örményországgal. A két ország közötti konfliktus fő forrását az azeri területen fekvő, többségében örmények által lakott Hegyi-Karabah hovatartozása képezi. A terület 1991-ben kikiáltotta önállóságát, ám sem Baku, sem Jereván nem ismerte azt el. Először örmény csapatok jelentek meg, majd 1994-ben azeri fennhatóság alá került. Azóta a helyzet egyáltalán nem rendeződött, számos fegyveres incidens kiindulópontja volt.

Jereván mind a mai napig igényt tart „az utolsó örmény hercegségre“, vagyis a Hegyi-Karabahra.

Ez pedig mai napig mérgezi a két ország kapcsolatait. Legutóbb 2016 áprilisában tört ki egy fegyveres konfliktus a felek között. A “négynapos háború” több száz halálos áldozatot követelt, és bár mindkét fél önmagát nevezte győztesnek, tagadhatatlan, hogy Azerbajdzsán mintegy 15-20 négyzetkilométerrel bővítette a területét. A konfliktus elharapódzódásának gyorsan véget vetett Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki ekkor a nyugati országok és a nemzetközi szervezetek segítségével tűzszünetet hozott tető alá.

Egy összefoglaló a “négynapos háborúról”:

A feszültség azóta egy kicsit enyhült. Idén januárban a lengyelországi Krakkóban találkozott egymással a két ország külügyminisztere. Az örmény kormány pozitívan tekint Alijev újbóli megválasztása elé és reménykedik, hogy folytatódnak a korábban megkezdett fegyverszüneti tárgyalások. Csakhogy most a legnagyobb kihívást a megbékélésre az örményországi események jelentik:

napok óta tüntetések zajlanak az országban.

A forradalmi hangulatot az idézte elő, hogy Szerzs Szargszján volt örmény elnököt a parlament kormányfővé választotta, miután a hatalom megtartása érdekében egy 2015-ben végrehajtott alkotmánymódosítással parlamenti rendszerré változtatta át az országát. Mivel az ellenzék szerint így akarta átmenteni a hatalmát, ezért a fővárosban több tízezres tüntetések törtek ki, a legfőbb állami épületeket (adóhivatalt, külügyminisztériumot) lezárták, és eddig mintegy 80-an ellenzéki aktivistát és politikust tartóztattak le.

Öröklés jogán 

Az elnökválasztást követően folytatódik az Alijev-klán összefonódása az azeri gazdasággal és állammal. Külpolitikai téren ugyan még lehetnek bizonyos kérdőjelek, de az országon belül semmi sem veszélyezteti az “uralkodói elit” hatalmát. Ilham számára a következő hét év legfontosabb teendőjét – a gazdasági stabilitás fenntartása mellett – az “örökösödés” jelenti: ugyanis egy ideje azon munkálkodik, hogy a hatalom zökkenőmentesen szálljon 19 éves fiára, Hejdarra.

Miért kapott adományokat Azerbajdzsántól a legnagyobb német kormánypárt a CDU?

0

A magyar vezetők a baltás gyilkosért pénzt kaptak Azerbajdzsántól, de vajon a CDU német kormánypártnak miért fizettek? A válasz egyszerű: egy nagy gázvezetékért. 

Angela Merkel kancellárnak amúgy is sok baja van a kormányalakítással, de most egy újabb dolog miatt fájhat a feje. A Süddeutsche Zeitung napilap, amely korábban bőségesen beszámolt Azerbajdzsán többmilliárd dolláros európai “adományairól”, most megírta: a CDU egyik frankfurti szervezete szintén részesült egy 28 ezer eurós azeri támogatásból. Ez nem nagy pénz, de a német törvény ebben a tekintetben nagyon szigorú, mert kimondja azt, hogy

egy politikai párt nem kaphat pénzügyi támogatást olyan országból, mely nem tagja az Európai Uniónak. 

A német lap megkérdezte az adományozó céget, az azerbajdzsáni Socart, hogy miért is volt ily nagylelkű a CDU-val szemben? A németországi főnök azt nyilatkozta, hogy olyan stratégiai beruházás folyik jelenleg is Azerbajdzsán és Németország között, amely indokolja az ilyen adományokat. Mi ez a nagyberuházás? Egy gázvezeték létrehozása Azerbajdzsán és Németország között, amely mintegy hét államon keresztül ívelne át. Volt persze egy vetélytárs is: a Nabucco. Ezt azonban megfúrták. Kik? Többek között Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa, a CDU vezető politikusa.

Nem ő az egyetlen CDU politikus, aki Azerbajdzsánból pénzt kapott. Karin Strenz honanya is szerepel a fizetési listán. Ő mivel hálálta meg a nagylelkű adományokat? Amikor a Strasbourgban ülésező Európa Tanács határozatban kérte Azerbajdzsántól az összes politikai fogoly szabadon bocsátását, akkor egyvalaki szavazott nemmel a németek közül: Karin Strenz.

A CDU bajor testvérpártja, a CSU is érintett az azeri botrányban. Több jeles politikusa komoly pénzeket kapott, sőt, az azeri cégekkel együtt indítottak közös vállalkozásokat. Az Európai Unió Ilham Alijev Azerbajdzsán elnököt az emberi jogok szisztematikus megsértésével vádolja. Ez nem akadályozza meg a tagállamok egyik vagy másik politikusát abban, hogy pénzt fogadjon el Azerbajdzsántól. Most kiderült: Angela Merkel kormányzó pártja, a CDU sem kivétel …

A Néppárt fontos embere is kapott azeri pénzt

0

Az Európa Tanács meglehetősen kritikus jelentést készített Azerbajdzsánról, ahol a demokrácia szabályainak betartása vagy az emberi jogok respektálása távolról sem felel meg az európai normáknak. Az Európa Tanács olasz képviselője és az Európai Néppárt parlamenti közgyűlési csoportjának az elnöke, az olasz Luca Volontè megfúrta ezt a kritikus jelentést.

Az Európa Tanács nem ítélte el Ilham Alijev elnök rendszerét. Cserébe a szolgálatkész olasz politikus nejének cége 2,39 millió eurót kapott tanácsadás címén Azerbajdzsántól. Ugyancsak tanácsadás címen átutaltak egy kisebb összeget a CSU akkori képviselőjének, Eduard Lintnernek is. Minderről a Süddeutsche Zeitung számol be, mely annak próbált utánajárni, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurós megvesztegetési keretét mire is használták fel.

A hírhedt kaviárdiplomácia, avagy hogy vásárol barátokat Azerbajdzsán?

Négy, Nagy-Britanniában bejegyzett cég, mely szoros kapcsolatban állt az egykori szovjet tagköztársasággal, 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit, mindenekelőtt Ilham Alijev és családja céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és tíz európai újság közös vizsgálata, melyet

hónapokon át folytattak azért, hogy napvilágra hozzák Azerbajdzsán furcsa rendszerének külföldi pénzügyi rendszerét.

A négy cég Nagy Britanniában ugyanis csak a jéghegy csúcsa, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak-Amerikában éppúgy mint a kontinentális Európában. Laundromat, vagyis mosógép volt az oknyomozó újságírók elnevezése Azerbajdzsán elitjének leleményes pénzügyi rendszeréről, amely egyaránt irányult off-shore számlák ezreinek a létrehozására adóparadicsomokban, és fedőcégek működtetésére az Európai Unióban és másutt.

Ezeket a fedőcégeket Alijev utasítására a titkosszolgálat működtetette és működteti,

mely még a szovjet időkből maradt meg Azerbajdzsánban. Nem véletlenül: Alijev édesapja annak idején úgy kezdte pályafutását a nagy Szovjetunióban, hogy a KGB tisztje volt.

Ilham Alijev
Forrás: Wikimedia Commons

Már életében szobrot kapott Hejdar Alijev Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról. Sztálinnak Dzsingisz kán volt a beceneve a bolsevik pártban…

Alijev elvtárs beletörődött a vereségbe és hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Teljes sikerrel: a nagy Szovjetunió bukása után is megőrizte hatalmát és hamarosan

első számú vezető lett újra Azerbajdzsánban.

Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot.

Eredményesen: a CIA kebelére ölelte az egykori KGB generálist, aki a stratégiai pozícióban levő és olajban gazdag Azerbajdzsán első embereként Amerika barátságát kereste. Az idősebb Alijev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban. Trónját fia, Ilham Alijev örökölte.

Tizennégy éve van hatalmon. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete a “kaviárdiplomácia”. Azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára, csodálatos kaviárküldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet…

Nem kell mindig kaviár 

Magyarországon a baltás gyilkos ügye tette igazán ismertté Azerbajdzsán teljhatalmú urát. Aki azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon.

A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában.

Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviárdiplomácia rejtelmei közé tartozik. Tény, hogy Magyarország vállalta azt is, hogy Örményország megszakítsa vele a kapcsolatait.

Miért ez az évtizedes vita Azerbajdzsán és Örményország között? Sztálin grúz volt és jól ismerte a Kaukázus nemzetiségi problémáit. Ezért, amikor a Szovjetunió megalakult, akkor a török nyelvet beszélő muszlim Azerbajdzsánhoz csatolta a Hegyi Karabahot, ahol a lakosság döntő többsége örmény volt és keresztény, akik az első világháborús török népirtás óta gyűlölettel tekintettek a törökül beszélő muszlim népekre.

Oszd meg és uralkodj rajtuk!- mondta a grúz Sztálin, aki egyaránt utálta az azeriket és az örményeket. A Szovjetunió bukása után (1991) háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország között. A tét a Hegyi Karabah volt. Az örmények győztek- jelentős részben a diaszpóra támogatása miatt. Azerbajdzsán azóta sem ismeri el a veszteséget.

A kaviárdiplomácia egyik fő célja az, hogy támogatókat szerezzen ebben a történelmi vitában. A másik cél a pénzmosás.

Az olajban gazdag állam költségvetése átláthatatlan. Az elnök magánvagyona és a közpénzek között nincs kínai fal. Az Alijev-család gondol a jövőre is: bár esze ágában sincs lemondani a trónról Azerbajdzsánban, de azért látott már egy-két nagy bukást. Amerika szó nélkül cserbenhagyta szövetségeseit: Mubarakot Egyiptomban vagy Ben Alit Tunéziában. Mindkét bukott diktátor családja milliárdos volt dollárban is. Az Alijev családnak sem kell szégyenkeznie, már ők is dollármilliárdosnak számítanak.

Az azeri pénzből Magyarországra is jutott, erről itt olvashat bővebben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK