Kezdőlap Címkék IDEA Intézet

Címke: IDEA Intézet

Választás: csalás elleni egyszeregy

Fénymásolt szavazólap, gyanús „segítő”, láncszavazás jeleinek felismerése: egyebek mellett ezekre ad tanácsot az Idea Intézet igazgatója. Böcskei Balázs a választóknak és a szavazóköri bizottsági tagoknak nyújt ötleteket.

Bizonyos jelekből felismerhető, ha láncszavazás zajlik, éber bizottsági tagok (értelemszerűen az ellenzéki pártok delegáltjai) ezt észrevehetik. Például ha meglátják a borítékban, vagy anélkül a kitöltött szavazólapot a voksolni készülőnél, vagy ha a szavazókörből egymás után távozók ugyanabba az irányba indulnak el – írja egyebek mellett a Mércén publikált cikkében Böcskei Balázs.

Az Idea Intézet igazgatója, politológus szerint sajnálatos, hogy olyan „eljárásokra” kell felhívni a figyelmet,

amelyek elképzelhetetlenek lennének olyan országokban, amelyeknek papíron köztársaság az államformájuk.

Böcskei a közmunkásoknak is ad tanácsot arra az esetre, ha őket akarják rábírni láncszavazásra, kihasználva kiszolgáltatottságukat.

Mindenre és mindenkire figyelni kell

– foglalható össze Böcskei írása. Meg kell győződni arról, hogy nem fénymásolt a szavazólap, eredeti a rajta lévő pecsét. A delegáltak próbáljanak meg munkamegosztással segíteni egymásnak.

Figyeljünk arra, hogy az utolsó két órában ne a kormánypárti delegált kezelje a névjegyzéket,

a Kubatov-listát ilyenkor is élesíthetik

– ajánlja Böcskei a bizottsági tagoknak. Szerinte az utolsó pár óra – különösen a kis településeken – „élet-halál” kérdése lehet. (A tapasztalatok valóban azt mutatják, hogy az urnazárás előtti néhány órában indul egy nagy roham, jellemzően ilyenkor zajlik a szervezett utaztatás a szavazókörökbe.)

Gyanús viselkedésre ad okot az, ha ilyenkor a bizottságból valaki a névjegyzéket ellenőrizve gyakran megy ki telefonálni – vonja le a következtetést a politológus.

Nagyon kell figyelni arra, hogy a visszalépett jelöltek nevét húzzák ki a szavazókörben, Böcskei szerint már előfordult olyan, hogy más jelöltet tettek választhatatlanná. (Egyébként néhány napja a Klubrádióban Tóth Zoltán választási szakértő kifogásolta, hogy az időben visszalépettek nevét már nem tartalmazó szavazólapokat idén nem nyomtatják újra. Így aztán Tóth, aki március 15-én lépett vissza a DK-s jelöltségtől, megtalálható lesz vasárnap a választható jelöltek közt.)

A politológus eligazítást ad arra is, hogy mikor nem lehet toll még a közelben se, például szavazatszámláláskor, vagy a névjegyzéket kezelő bizottsági tag kezében. Fel kell figyelni a szavazókörbe esetleg többször betévedő, önmagát „segítőnek” bejelentő személyek viselkedésére. De még a mozgóurnát kísérő delegáció összetételére is ügyelni kell.

Külön feladat a hosszú nap végén a szavazatszámlálás. Ilyenkor is ébernek kell maradni, nehogy valamelyik bizottsági tag ekkor tegyen érvénytelenné szavazólapokat, Böcskei Balázs szerint erre is volt példa.

Nem meglepő: Nem bízunk a politikusokban

0

A civil szervezetekben inkább, a politikusokban és az egyházakban kevésbé bíznak a magyarok – derül ki az IDEA Intézet friss felméréséből, amelyet az ATV közölt. Az emberek nagyobb társadalmi felelősséget és kisebb politikai aktivitást várnak el a történelmi felekezetektől.

 

A december végi kutatás szerint a magyarok 58 százaléka bízik a nem állami/ kormányzati szervekben, miközben 36 százalékuk kevésbé, vagy egyáltalán nem. A városi és kerületi vezetők 8 százalékban teljes mértékben, míg 25 százalékban inkább bírják a lakosság bizalmát, ugyanakkor a megkérdezettek 21 százaléka válaszolta azt, hogy inkább nem, míg 40 százalékuk azt, hogy egyáltalán nem bíznak a polgármesterekben.

A kormány és a politikusok társadalmi elutasítottsága még ennél is nagyobb: előbbi a lakosság 15, míg az utóbbi csupán 12 százalékának bizalmát élvezi.

Forrás: IDEA Intézet

Az elutasítottság az egyházak esetében 74 százalékos, a megkérdezettek 18 százaléka inkább nem, míg 56 százalékuk egyáltalán nem bízik a történelmi fele kezetekben.

A kutatás kitér a történelmi egyházak társadalmi szerepvállalására is: a megkérdezettek mindössze 2 százaléka támogatná a történelmi egyházak nagyobb politikai aktivitását, míg 98 százalékuk egyértelműen elutasítja azt. A válaszadók nagyobb arányban, de szintén csekély mértékben támogatnák a felekezetek szerepét a helyi közösségek építésében, az erkölcsi nevelésben és az egészségügyben (17, 19, illetve 20%), míg ugyanolyan arányban, 89-89 százalékban mondták azt, hogy az egyházaknak sem az oktatásban, sem egyéb társadalmi területen nem kell nagyobb szerepet vállalniuk.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!